Könycseppek az éjszakában
2006.11.07. 14:54
Könycseppek az éjszakában
Nagy remények, csodás álmok, A tökéletes élet - ebben bíztam. Önző voltam. Most is az vagyok. Túl sokat kérek. Túl sokat kérek?
Talán nem kellett volna eljönnöm. Az otthon már csak ködös emlék. Máshogy, máshol kellett volna. Félek, késő már. Minden... jóvátehetetlen. Csaltam. Hazudtam magamnak.
Soha nem lett volna szabad Megszületnem. Távol, a csillagok között Kószálni szabad lélekként Vagy musztángként, pillangóként, Bármi másként, csak élni! Szabadon!
Nem szabályok rácsain át nézve a világot. De a kerítés erős, s érzem, Ütésétől... lassan... meghalok.
Egyedül. Rabként. Örökké...
Nincs más, csak könnycseppek az éjszakában... by Silme Betty
következő
|