38.fejezet

A ny�r utols� napjai v�gre teljes nyugalomban teltek el, a t� szikr�zott a naps�t�sben, Hermione v�gre teljesen nyugodt lehetett. Sok id�t kellett egyed�l t�ltenie, hiszen Perselus gyakran vonult k�l�n Drac�val gyakorolni, de ilyenkor sem unatkozott, hiszen a szerelme megengedte, hogy az � k�nyveit olvasgassa. A l�ny gyan�totta, hogy bizonyos k�teteket elz�rt el�le, de nem s�rt�d�tt meg ezen, tudta, hogy Perselus csak a fekete m�gi�t�l akarja �t meg�vni. Malfoyjal nem sokat besz�ltek, pedig a fi� m�r majdnem egy hete a kast�lyban �lt, de felt�n�en ker�lte a t�rsas�g�t. Furcsa is lett volna, ha bar�tkozni pr�b�l vele, hiszen soha nem b�rt�k elviselni egym�s t�rsas�g�t, att�l, hogy Draco �t�llt a j� oldalra, m�g nem v�ltozhatott meg teljesen. N�ha h�rmasban vacsor�ztak, de ilyenkor sem nagyon sz�ltak egym�shoz, a fi� kiz�r�lag a keresztapj�val besz�lgetett. Perselus m�r az els� este megk�rte Hermion�t, hogy ne legyen bar�ts�gtalan Drac�val, amit � persze meg is �g�rt neki, �s az�ta is udvariasan besz�lt a hajdani mardek�rossal.

Augusztus 31-�n reggel Hermione �lmosan nyitotta ki a szem�t, el�sz�r nem tudta, mit�l �bredt fel, azt�n r�j�tt, hogy a szerelme �lel�se hi�nyzik neki. Oldalra pillantott, Perselus mellette fek�dt. A szemei nyitva voltak, de l�tszott rajta, hogy a gondolatai nagyon messze j�rnak. S�t�ten meredt maga el�, �szre sem vette, hogy a kedvese m�r egy ideje �bren figyeli �t. Hermione nem szerette, amikor a f�rfi ilyen rosszkedv� volt, ez�rt halkan k�zelebb cs�szott hozz�, majd cir�gatni kezdte a mellkas�t. Mivel Perselus erre sem reag�lt, felemelkedett a p�rn�j�r�l, ajkaival pedig gyorsan meg�rintette a f�rfi sz�j�t egy gyeng�d cs�kkal pr�b�lva visszahozni �t a val�s�gba.

- Min gondolkozol? – k�rdezte f�l�nken, �s csak akkor nyugodott meg, amikor Perselus halv�nyan elmosolyodott.

- Semmi k�l�n�s dolgon…

- Olyan rosszkedv�nek t�nt�l, megijedtem, hogy valami baj van.

- �n is ett�l f�lek, nagyon rossz el��rzetem van… - A f�rfi hangja ijeszt�en komor volt, de ezen az utols� ny�ri reggelen Hermione k�ptelen volt elhinni, hogy b�rmilyen rossz t�rt�nhetne vel�k.

- Tal�n csak Draco miatt agg�dsz…

- Elk�pzelhet� – v�laszolta Perselus, de l�tszott rajta, hogy nem nyugodott megy teljesen.

Nem akarta elrontani a mellette lev� l�ny kedv�t, ez�rt most � hajolt f�l�, �s cs�kolta meg szenved�lyesen. A szerelm�b�l �rad�, mindenn�l k�v�natosabb illat v�gre elterelte a figyelm�t s�t�t gondolatait�l, teljesen �tadta mag�t Hermione k�nyeztet�s�nek.

Csak �r�k m�lva ker�ltek el� az �gyb�l, akkor is csak az �hs�g�k miatt. A vill�sreggeli elfogyaszt�sa k�zben nem besz�lgettek, csendben �lvezt�k a k�zt�k lev� harm�ni�t. A b�k�s pillanatokat hangos kopog�s szak�totta f�lbe. Perselus �llt fel, �s nyitotta ki az ajt�t.

- J� reggelt! M�r f�l �r�ja v�rlak… - Malfoy hangja inger�lten csengett. – A hi�nyos �lt�z�ked alapj�n azt gondoln�m, jobb t�rsas�got akadt, de nem felt�telezn�m r�lad, hogy Grangerrel enyelegsz azok ut�n, hogy tegnap kifejtetted, mindenn�l fontosabb, hogy teljesen le tudjam z�rni az elm�m – oktatta ki a keresztapj�t.

- Semmi k�z�d hozz�, hogy mit csin�ltam. Csup�n elfelejtettem, hogy ma d�lel�ttre tett�k �t a gyakorl�st a d�lut�ni tan�ri �rtekezlet miatt. T�z perc m�lva a szob�dban leszek.

Perselus inger�lten �lt vissza a reggeliz�asztalhoz, hogy gyorsan megigya a marad�k k�v�j�t.

- Ne haragudj, hogy feltartottalak, nem tudtam, hogy dolgod van d�lel�tt… - k�rt bocs�natot Hermione.

- Ugyan m�r, nem er�szakkal tartott�l vissza – nevette el mag�t a f�rfi. – Teljesen elveszed az eszem, egyszer�en csak kiment a fejemb�l, hogy mit besz�lt�nk meg Drac�val.

- Abb�l, amiket most mondott, �gy �rzem, nem igaz�n �r�l a kapcsolatunknak.

- Semmi k�ze hozz�, a v�lem�nye pedig ebben a dologban nem �rdekel – mondta mogorv�n Perselus.

- M�gis csak a keresztfiad, j� lenne, ha legal�bb el tudn� viselni a t�rsas�gom.

- Ne agg�dj emiatt, nem sok�ig marad m�r a kast�lyban, egy id� m�lva pedig majd sz�pen lassan elfogadja, hogy t�ged szeretlek. Most m�r rohanok, mert k�pes lesz �jra lej�nni �rtem…

A f�rfi gyorsan mag�ra kapta a tal�rj�t, egy gyors cs�k ut�n pedig m�r el is hagyta a lakoszt�lyt, Hermione pedig boldogan n�zett ut�na. Ak�rh�nyszor mondta ki, hogy szereti �t, a l�ny mindig a mennyorsz�gban j�rt a boldogs�gt�l.

Perselus csak eb�did�ben t�rt vissza, addig Hermione olvas�ssal t�lt�tte az idej�t, azt�n azon gondolkozott, milyen furcsa lesz m�snap este, amikor vissza�rnek a di�kok, � pedig m�r nem �lhet a griffend�lesek asztal�n�l. Dumbledore m�r megh�vta �t a tan�rok asztal�hoz, s�t arra is meg�rte, hogy legyen az idei tan�vt�l Perselus seg�t�je. Nemcsak a laborban, hanem a tan�r�kon is. Furcsa volt arra gondolni, hogy akik eddig a di�kt�rsai voltak, mostant�l a tan�tv�nyai is lesznek. A szerelme m�r most megtiltotta neki, hogy a heted�vesek �r�ira bej�rjon, hiszen Ginny �s Luna a legjobb bar�tn�i voltak. Perselus �rkez�se szak�totta f�lbe a gondolatait, a f�rfin l�tszott, hogy nagyon inger�lt.

- Mi a baj? Draco m�r megint megjegyz�seket tett r�nk?

- Nem, rosszabb. Albus most k�z�lte, hogy a dr�ga bar�taid, Potter �s Weasley is gyakran az iskol�ban t�ltik az idej�ket, hiszen tan�v k�zben Albus nem hagyhatja el folyton a kast�lyt, ha azt a k�t idi�t�t kell edzenie…

- Perselus, �k a bar�taim… - sz�lt r� a szerelm�re Hermione.

- Ne haragudj, csak tudod rosszul �rint, hogy amikor m�r v�gre �gy �reztem, hogy h�t �v ut�n megszabadultam a legnagyobb bajkever�kt�l, Albus iderendeli �ket.

- Legal�bb m�r nem kell �ket tan�tanod.

- M�g csak az k�ne… - mordult fel a f�rfi.

- Ne m�rgel�dj annyit, ink�bb �lj�nk le v�gre eb�delni, mindj�rt kilyukad a hasam…

D�lut�n lezajlott a tan�ri �rtekezlet, Hermione nem is sejtette, hogy ennyi mindent kell egy tan�v el�tt megbesz�lni, �gy este hullaf�radtan t�rtek vissza Perselus lakoszt�ly�ba. Sz�tlanul vacsor�ztak, azt�n hirtelen a f�rfi arca eltorzult a f�jdalomt�l egy pillanata. D�bbenten n�zett maga el�, a k�vetkez� pillanatban pedig kiv�g�dott a lakoszt�ly ajtaja, �s Draco rontott be rajta.

- Perselus, neked is? A jegy… H�v…