5. Akkor most hogy is van?

 T�z �ra k�r�l j�rhatott az id�, mikor Harry megunta a komor hangulatot. A szendvicseket is megett�k, �s m�r csak arr�l tudtak besz�lgetni, hogy milyenek is az �r�k a Roxfortban. Harrynek hirtelen esz�be jutott valami, �s ennek a gondolatnak hat�s�ra gonoszul elmosolyodott, ami nem ker�lhette el Amanda figyelm�t sem. Abbahagyta az �pp elkezdett k�rd�s�t (Mikor tudta meg Binns professzor, hogy m�r megha…), �s ijedten n�zett a fi�ra

- Ok�, mire k�sz�lsz? – Harry lassan felemelte a p�lc�j�t, �s Amyre szegezte, aki megpr�b�lt h�tr�bb h�z�dni az �gyon, �s v�g�l fel is �llt r�la – H�, ugye nem akarsz… - a mondat f�lbemaradt, mert Amyt hirtelen egy csiklandoz� �tok tal�lta el.

Sikongatva-nevetve ter�lt el a padl�n, Harry pedig j��z�en nevetett a fetreng� l�nyon. K�m�letlen�l Amand�n tartotta a p�lc�j�t, nem hagyva, hogy az �tok ak�r egy pillanatra is megszakadjon. Ekkor viszont az ajt� hirtelen kiv�g�dott, �s egy nagyon d�h�s n� �llt m�g�tte, el�reszegezett p�lc�val. A zaj hat�s�ra Fawkes ijedten r�ppent fel az egyik szekr�ny tetej�re, Harry pillanatok alatt megfordult, hogy szemben�zhessen a zajt kiv�lt� szem�llyel, Amy pedig –akit m�r nem s�jtott az �tok- abbahagyta a nevet�st, �s �gy n�zett fel anyj�ra. Amikor Carla megl�tta a f�ld�n fekv�, k�nnyes l�ny�t, �s a mellette �ll� fi�t p�lc�val a kez�ben, f�lelem suhant �t a lelk�n, �s ez az arc�ra is ki�lt. Harry fel� lend�tette a p�lc�j�t, �s k�ts�gbeesetten elki�ltotta mag�t:

- Obstructo! – Harry m�g ide�ben h�r�totta el az �tkot, majd szinte m�r reflexszer�en � is elki�ltotta mag�t

- Capitulatus! - Carla t�lc�ja erre kirep�lt a kez�b�l, �s nekicsap�dott a h�ta m�g�tt l�v� falnak. Ijedten kapott ut�na, de Harry gyorsabb volt

- Invito p�lca! – ki�ltotta, mire a p�lca a kez�be rep�lt. A n� sikkantott egyet, majd k�nnyek t�rtek el� a szemeib�l

- Ne vidd el �t! K�rlek… hagyd �t b�k�n! Ink�bb vigyetek el engem, csak ne �t… - k�ny�rg�tt a n�. Harry teljesen �rtetlen�l �llt a dolog el�tt. H�tran�zett Amand�ra, aki ugyan olyan tan�cstalan volt. M�g mindig alig kapott leveg�t a nevet�st�l, �s nagy szemeket meresztett anyj�ra, aki id� k�zben m�r t�rden �llva k�ny�rg�tt

- Carla, nyugodj meg! Nem akarok senkit se b�ntani! – pr�b�lta meg Harry k�ts�gbeesetten megnyugtatni a zaklatott asszonyt, nem sok sikerrel. A n� csak nem hagyta abba a k�ny�rg�st. Zokog�sa egyre jobban k�ts�gbe ejtette Harryt, aki mozdulni se tudott, csak �llt a szoba k�zep�n, kez�ben a k�t p�lc�val. Azt�n egy halk, andal�t� dallam t�lt�tte meg a leveg�t. Ahogy a f�nix dala egyre er�s�d�tt, �gy halt el lassan az asszony zokog�sa. Mikor Carla m�r teljesen megnyugodott, Harry lerakta a k�t p�lc�t az asztal sz�l�re, �s �vatosan odas�t�lt a n�h�z, hogy felseg�tse a f�ldr�l. Odavezette a n�t az �gyhoz, aki r�gt�n le is �lt. Amy gyorsan let�r�lte a k�nnyit, �s helyet foglalt anyja mellett az �gyon, majd �t�lelte �t. Harry odah�zott el�j�k egy sz�ket –k�zben �szrev�tlen�l homlok�ba s�p�rte �jfekete tincseit, nehogy Carla megl�ssa a sebhely�t-, �s arra �lt r�.

- Csak megcsikiztem. Egy egyszer� tanul� vagyok a Roxfortban… – n�zett fel b�nb�n�an a n�re. Carla arca hirtelen megenyh�lt, �s l�tszott rajta, hogy nagyon megk�nnyebb�lt.

- Anya, mi volt ez az eg�sz? – k�rdezte remeg� hangon Amy. Az anyja nagy leveg�t vett, �s csak ut�na kezdett el besz�lni

- A h�l�szob�ba voltam, mikor meghallottam a sik�t�sodat. Nagyon megijedtem, azt hittem, hogy esetleg… hogy… a hal�lfal�k j�ttek vissza… - Carla kijelent�s�t d�bbent csend k�vette. Amanda azon lep�d�tt meg, hogy az anyja ismeri ezeket a dolgokat, Harry sokkal ink�bb a hal�lfal�kon.

- Mit akarn�nak itt a hal�lfal�k? – k�rdezte a fi�

- Ez egy hossz� t�rt�net… - nevetett fel zavartan Carla

- Akkor szerintem m�g most kezdj neki! – Amy hangja el�g parancsol� volt, de nem �rdekelte. „Kider�l, hogy az any�m, aki szerint a boszork�nys�g egyenl� a s�t�nizmussal, � maga is boszork�ny!” – visszhangzott a fej�ben. Carla l�tva, hogy innen �gysincs menekv�s, remeg� hangon kezdett el besz�lni

- Jobb lesz, ha az elej�n kezdem, de akkor k�rlek, ne v�gjatok k�zbe… Megpr�b�lok vel�sen elmondani mindent. - fogott bele a n� – Ap�ddal egy suliba j�rtunk, a Roxfortba. (Harry itt nagy k�sztet�st �rzett, hogy k�zbek�rdezzen, de ink�bb lenyelte a k�rd�st, �s hagyta tov�bb besz�lni a n�t.) �n Hugrabugos voltam, � pedig Mardek�ros. Az iskola ut�n megk�rte a kezem, �s nem sokkal k�s�bb �ssze is h�zasodtunk. Ez akkoriban, a k�zelg� h�bor� miatt nem volt szokatlan. Az esk�v� ut�n nem sokkal… ap�d be�llt hal�lfal�nak…

- MICSODA??? – bukott ki a k�rd�s Harryb�l, �s r�gt�n el is sz�gyellte mag�t.

- Persze csak k�mk�nt volt jelen, nem �rtett egyet azzal, ami ott folyt. – menteget�z�tt - Viszont tudnod kell azt, Amy, hogy ap�d aranyv�r� var�zsl�. �s az aranyv�r� csal�dok nem t�rnek meg m�st maguk mellett. �n pedig egy �rvah�zban n�ttem fel, �s semmit nem tudok a sz�leimr�l. Ap�d csal�dja v�gig ellenezte a kapcsolatunkat, de mi nem akartuk elhagyni egym�st, �gy ap�dat kitagadt�k. Ennek persze h�re ment a hal�lfal�k k�zt is, �s v�g�l a S�t�t Nagy�r f�l�be jutott. Meg akarta �lni ez�rt ap�dat, csakhogy � elmenek�lt velem egy�tt. A Nagy�r ekkor megesk�d�tt, hogy meg�li az �sszes ut�dunkat, aki sz�letni fog. P�r h�nappal k�s�bb vil�gra j�tt�l te, mi pedig –Dumbledore tan�cs�ra- r�gt�n a Roxfortba k�lt�zt�nk. Azt�n, majdnem egy �vre r�, a Nagy�r hatalma megt�rt. Akkor �tk�lt�zt�nk ide, �s v�d�var�zslatokkal l�ttuk el a h�zat. Csak mostan�ban vett�k le �ket, mert �gy v�lt�k, nem fenyeget m�r minket semmilyen vesz�ly. Megh�t, e miatt nem j�hetett hozz�nk fel senki, �s ez se volt t�l j�. M�g akkor elkezdt�nk muglik m�dj�n �lni, hogy biztos ne tal�lhassanak r�nk. Rem�lt�k, hogy ha mi nem vesz�nk tudom�st a var�zsl� vil�gr�l, akkor id�vel �k is elfelejtenek minket. �gy l�tszik, nem �gy van… - n�zett fel Harryre

- Mi az utols� dolog, amit tudnak a mi dolgainkr�l? – k�rdezte r�gt�n Harry

- Az, hogy a Nagy�r elbukott, �s hogy egy gyerek t�rte meg a hatalm�t, aki r�ad�sul t�l is �lte ezt.

- Egy gyerek? Az a sok feln�tt ember nem tudott semmit tenni, de egy gyerek megoldja a probl�m�t! Sz�p, mondhatom… – csattant fel g�nyosan Amy. M�g mindig m�rges volt anyj�ra az elm�lt �vek miatt.

- Tudja a gyerek nev�t? – k�rdezte Harry f�lve Carl�t�l, figyelmen k�v�l hagyva Amyt

- Nem, sajnos nem tudok r�la semmit… - hajtotta le ism�t a fej�t az asszony („Merlinre… Ekkora szerencs�m legyen!” gondolta Harry) – Sz�gyen, pedig megmentette mindannyiunk �let�t… Te tudod, hogy h�vj�k? – kapta f�l a fej�t rem�nykedve a n�. Harry hezit�lt, mit is mondjon. M�g Amynek se �rulta el, hogy � az… Sok�ig nem h�zhatta az id�t, nehogy gyanakv�st keltsen, de ha rosszul v�laszol, ugyanazt �ri el vele

- H�t… Ismerem a fi�t, de nem olyan nagy sz�m… Csak egy �tlagos var�zsl�, aki r�ad�sul sz�rnyen teljes�t �tv�ltoz�stanon… - nevetett Harry zavartan.

- Fi�? T�nyleg ismered? Hogy h�vj�k? Csak nem az oszt�lyt�rsad? – k�pedt el Carla. Harry r�j�tt, hogy elrontotta. M�g meg akart pr�b�lkozni egy kit�r� v�lasszal, de bel�tta, nincs sok es�lye.

- H�t �gy is mondhatjuk… De mondom, nem olyan nagy sz�m…- h�zta el a sz�j�t.

- Jaj, mondd m�r el a nev�t! Ne h�zd az id�t! – hadarta Carla izgatottan

- H�t… Na j�… - nyelt nagyot Harry. Nem igaz�n akarta elmondani az igazat, de nem volt m�s v�laszt�sa. Hazudni m�gse hazudhatott… - Harry Potternek h�vj�k.

Carla csak boldogan b�logatott, hiszen megtudta megment�j�k nev�t, de Amy felugrott az �gyr�l, mint akit bolha cs�pett

- MI??? Ezt eddig mi�rt nem mondtad? – csattant fel a l�ny. Harry akkor�ra h�zta �ssze mag�t, amekkor�ra csak tudta. M�r megszokta, hogy Hermi veszekszik vele, de � ritk�n szokta �gy leord�tani a fej�t…

- Mert nem akartam… - ny�gte ki nehezen

- MIT? Mit nem akart�l? – ord�totta mag�b�l kikelve Amy. L�tsz�lag rosszul t�rte, ha nem mondj�k el neki az igazat, �s most egy el�g nagy dolgot hallgattak el el�le – El�sz�r anya �s apa, azt�n meg Te! Mi j�n m�g?

- Amy, mi baj van? Mir�l maradtam le? – v�gott k�zbe Carla – Mondj�tok m�r el, mi van?

- Ink�bb �n is nagyj�b�l az elej�n kezdem… - mondta Harry, majd a duzzog� Amand�hoz fordult – �gy j� lesz? – Amy csak morgott egyet v�laszul, majd visszazuhant az �gyra

- Kezdjed m�r, James! Olyan t�relmetlen vagyok! – mondta Carla, teljesen kipirulva az izgalomt�l.

- Erre �n is k�v�ncsi vagyok, JAMES! De most ne merj hazudni, vagy kitekerem a nyakad! – mondta Amy szikr�z� szemekkel. Harry lemond�an s�hajtott egyet, majd belekezdett

- Jelenleg hatodikos Roxforti tanul� vagyok. Ma Roxmortsi h�tv�g�nk volt, �s �n is lent s�t�lgattam a falu sz�l�n. Ekkor k�t hal�lfal� elkapott, �s dehoppan�lt velem az egyik k�zeli sik�torba. Ott m�r h�rman voltak. Tudja, mi az a F�nix Rendje? – mikor Carla gyorsan b�lintott, Harry folytatta – Nos, t�lem a F�nix Rendj�nek a volt f�hadisz�ll�s�nak hely�t akart�k megtudni. Nem �rtem, mi�rt nem Voldemorthoz vittek r�gt�n, de… - a n� nyikkant egyet a n�v hallat�n, mire Harry �szbekapott – Bocs�nat.

- Semmi gond, de mi�rt akartak volna t�ged Tudjukki el� vinni? �s nem �gy volt, hogy � meghalt? – k�rdezte idegesen a n�

- Azt majd a v�g�n elmondom. �s nem halt meg, csak legyeng�lt, �s k�t �ve visszat�rt… - a n� falfeh�rre v�lt arccal n�zett a fi�ra – De folytatva az eredeti t�rt�netet: r�vettem a hal�lfal�kat, hogy haszn�ljanak ellenem F�benj�r� �tkot, hogy odacsaljam az aurorokat. Majdnem meg�ltek, de akkor j�tt Amanda. Meghallotta a zajokat, �s mikor a hal�lfal�k r� akartak t�madni, haszn�lta ellen�k az erej�t – itt Carla meglep�dve n�zett fel a l�ny�ra, aki csak v�llat vont, �s legyintett egyet, jelezv�n, err�l majd k�s�bb akar besz�lni -, �rtalmatlann� t�ve az egyiket. A m�sik kett� �gy meglep�d�tt, hogy nek�nk volt id�nk elmenek�lni. M�g l�ttuk, hogy aurorok hoppan�lnak a sik�torba, de mivel nem volt k�zt�k Rendtag, elfutottunk. A Miniszt�rium �s az iskola k�z�tt nem �pp felh�tlen a viszony, �s nem akartam bajba keveredni. Elj�tt�nk ide, �s itt megkaptam az igazgat��r level�t, amiben elmondja, hogy most iskol�n k�v�l is var�zsolhatok, �s hogy d�lre elj�n ide…

- Dumbledore idej�n? IDE? �? SZEM�LYESEN? V��… – k�rdezte Carla �szinte megd�bben�ssel a hangj�ban. Barna szemei nagyra ny�ltak a csod�lkoz�st�l, �s m�g a sz�ja is t�tva maradt

- Igen. –v�laszolta Harry nyugodtan. Miut�n �rte elment a Dursley-h�zba, az�ta m�r nem lep�d�tt meg semmin

- De mit akar? Lehet… lehet, hogy el fog vinni t�ged, Amy? – k�rdezte kiss� r�m�lten az asszony. L�tszott rajta, hogy nem sz�vesen engedn� el egyszem kisl�ny�t.

- Nekem halv�ny lila g�z�m sincs r�la, hogy mit akar, de ha el akar vinni, akkor vele megyek. Meg AKAROK tanulni rendesen var�zsolni, amit itthon nem tudn�k. �s Ha… James szerint nagyon j� ott lenni, akkor az �gy is van! - Carla �gy n�zett a l�ny�ra, mint aki nem akar hinni a f�l�nek

- NEM mehetsz el! Am�gyis m�r t�l sok mindenr�l maradt�l le. Nem tudn�d bep�tolni az elm�lt �veket, csak ha be�ln�l az els�s�kh�z. �s azt pedig gondolom, nem akarod! Ja, �s a volt sulidat is ott k�ne hagynod, a bar�taidat, a tan�raidat, �s t�l�nk is t�vol lenn�l…

- Egy: ha kell, be�l�k az els�s�kh�z, de tanulni AKAROK! Kett�: szarok a sulimra, ut�lom. H�rom: nincsenek bar�taim, nincs kiket otthagynom. N�gy: a tan�rokat is ut�lom, �s �k is ut�lnak engem. Marh�ra fogj�k sajn�lni, ha elmegyek. – mondta nem kis ir�ni�val a hangj�ban – �s �t: t�l�lem, ha nem lehetek a k�zeletekben. – Amy egy g�nyos mosolyt villantott az anyj�ra, amit�l annak a l�legzete is el�llt. Csak nehezen t�rt mag�hoz

- El akarsz menni. Itt akarsz hagyni minket. H�t j�. De akkor nehogy haza gyere �vv�ge el�tt! M�g Kar�csonyi sz�netben is ott kell maradnod! – n�zett r� a l�ny�ra diadalmasan. Rem�nykedett benne, hogy ez majd meggy�zi l�ny�t, de az tov�bbra is dacosan karba fonta a kez�t.

- Rendben. – viszonozta az anyja pillant�s�t makacsul Amy. Carla erre egy ’ezt-m�g-megbesz�lj�k’ pillant�st vetett a l�ny�ra, majd ism�t Harryhez fordult, aki m�r eg�szen zavarba j�tt a csal�di vita miatt.

- Mi miatt vitatkoztatok az el�bb? – t�rt vissza az eredeti t�m�ra

- Huhh… - kezdett bele Harry – Tudja, mondtam, hogy a Kis T�l�l�t Harry Potternek h�vj�k. – g�nyosan megnyomta mondat�ban a „Kis T�l�l�”-t – Nos… Ezt Amynek nem eml�tettem… Neked ugye azt mondtam, hogy Jamesnek h�vnak. Ez nem igaz. Legal�bbis nem teljesen. De… Hogy is mondjam… Na j�: a teljes nevem Harry James Potter – b�kte ki nagy nehezen. Carla el�sz�r mozdulni se tudott, de mikor v�gre t�nylegesen eljutott a tudat�ig, hogy mi is hangzott el az el�bb, Harryhez ugrott, �s er�sen mag�hoz szor�totta a meglepett fi�t

- Merlinre! Harry Potter! N�lunk!!! �s j�ban van a l�nyommal. T�bb�-kev�sb�… - tette hozz� szinte csak mag�nak – Megmentetted az �let�nket! K�sz�nj�k! Hogy h�l�lhatn�m meg?

- Ha p�ld�ul elengedne… - pr�selte ki mag�b�l nagy nehezen Harry. Erre Carla gyorsan visszah�z�dott, de m�g mindig f�lig �rt a sz�ja. Harry �r�lt, hogy v�gre leveg�h�z jutott, Amy pedig �gy t�nt, kiengesztel�d�tt, mert k�r�rvend�en mosolygott a fi�ra. – K�sz�n�m. Szerintem folytassuk a besz�lget�st valahonnan m�shonnan. J�? – Carla b�lintott, majd az ajk�ba harapott

- �s mit keres itt a f�nix? Ki�? Veled j�tt? Mi m�g nem tarthattunk f�nixet r�gen… – k�rdezte n�mi gondolkod�s ut�n. H�tran�zett a szekr�ny tetej�n �l� mad�rra, aki b�k�sen rendezgette v�r�ses tollait.

- � Fawkes, � hozta a levelet. Dumbledore-�, nem az eny�m. – felelte Harry mosolyogva. �r�lt, hogy v�gre kicsit terel�dik a t�ma.

- �s… szel�d? – k�rdezte a n� f�lve. Pillant�s�t hol Harryre, hol a mad�rra szegezte, az ut�bbira el�g bizalmatlanul – Mert �n azt hallottam, hogy a f�nixek el�g er�szakos �llatok. �ppen ez�rt m�g csak k�nyvekben l�ttam eddig… – Harry nevetve �llt f�l, �s ment oda a szekr�nyhez. Ott feln�zett a mad�rra, aki addigra m�r abbahagyta a toll�szkod�st, �s Harryt figyelte

- Idej�nn�l egy kicsit, Fawkes? – k�rdezte Harry a mad�rt�l, aki engedelmesen a v�ll�ra r�ppent. K�rmeit belem�lyesztette a fi� b�r�be, de � nem t�r�d�tt vele. A friss sebekb�l el�sz�kkent p�r v�rcsepp, amik lefolytak Harry v�ll�n, de ahogy j�ttek, �gy el is t�ntek, minden nyom n�lk�l. Ez Harryn k�v�l senkinek nem t�nt fel, �s � is ink�bb r�hagyta. Enn�l szokatlanabb dolog is t�rt�nt m�r vele, �gy meg se lep�d�tt rajta. Carla �s Amy csod�lkozva n�ztek r�. Na igen, furcs�n n�zhetett ki egy akkora mad�rral a v�ll�n, de nem �rdekelte igaz�n. Visszament, �s le�lt a sz�k�re, mire a f�nix leugrott az �l�be – Egy cseppet sem er�szakos, b�r ha arr�l van sz�, nagyon harcias is tud lenni… - gondolt vissza a Titkok Kamr�j�ban t�rt�nt esem�nyekre, mikor a mad�r megvak�totta a baziliskust… K�zben finoman simogatta a mad�r fej�t

- Meg lehet simogatni… nekem is? – Carla f�l�nk k�rd�s�re Fawkes �tugrott az � �l�be, mire a n� halkan sikkantott egyet

- Nem b�nt, nekem m�g az �letemet is megmentette. Ha � nincs, m�r t�bb �ve nem �ln�k… - mondta Harry biztat�an mosolyogva. Carla m�g egy ideig hezit�lt, de v�g�l elkezdte simogatni a madarat, aki b�gva b�jt hozz�. Amy csillog� szemmel figyelte a var�zslatos �lltatot, akit � m�r r�g „megdajk�lt”.

- Elmondod, hogy t�rt�nt? – n�zett fel Carla

- �hh, semmi k�l�n�s nem volt, csak megvak�tott egy r�m t�mad� k�gy�t. – legyintett Harry. Ez persze nem eg�szen �gy t�rt�nt, de a l�nyeg ez volt. Amy elh�zta a sz�j�t, mert � ismerte az eg�sz t�rt�netet. Persze � eddig �gy tudta, hogy valaki m�ssal t�rt�ntek ezek meg…