- Igaz�n �cska munk�t v�gezt�l – vetettem oda F�regfarknak, mik�zben a hely�nkre �lltunk. – Ha m�r akkor meg�l�d Blacket, ahogy a Nagy�r parancsolta, nemcsak a te k�pess�geid t�nn�nek jobbnak a szem�nkben, hanem �rdekes m�don az �n helyzetem is el�ny�sebb lehetne.
- F�ltem t�le, na �s? – A kis f�reg vissza mer�szelt sz�lni. – Senki nem v�rhatja el t�lem, hogy egy ilyen horderej� var�zsl�ra egyed�l menjek!
- Azt �ll�tod, hogy a Nagy�r t�vedett? – Ez a mondat mindig bev�lik. �r�k�s Joly Joker ezekben a k�r�kben.
- Nem, csak…
- J� h�z�s volt, hogy b�rt�nbe juttattad, de nem lett volna egyszer�bb le�tkoznod a nyak�r�l a terhet? – f�radtan �llap�tottam meg, hogy m�g a szok�sosn�l is f�sultabb vagyok; �rz�ketlen mindennem� ingerked�sre.
- Bellatrix elint�zte, nem �rtem, mi bajod. Megkaptad, amit akart�l, nem, uram? Vagy neked �r�kk� t�bb kell ann�l, ami j�r?
Mintha n�vekedett volna az �ntudata mostan�ban.
Visszafelelni ostobas�g lenne; legal�bbis eml�t�st tenni sajn�latos helyzetemr�l az ut�dl�sban - kitenne egy �rul�st. A Nagy�r nem szereti, ha kipletyk�ljuk egym�snak a terveit. Gondolom, Nemesisr�l sem tudnak valami sokan rajtam k�v�l, f�leg nem egy ilyen alak, aki m�g a saj�t tal�rj�t sem tudja rendesen begombolni.
- De Azkaban ut�n visszat�rt, F�regfark – mondom v�g�l. – Ne f�radj azzal, hogy elkezded r�szletezni, mennyire nem a te hib�d. Eml�keztetn�lek, hogy a halottak nem t�rnek vissza, enn�lfogva sokkal kevesebb lehet�s�ge lett volna a sz�k�sre, ha m�r Potter�k hal�la ut�n meg�l�d.
- Egy b�ntudata miatt �ngyilkoss� lett s�t�t var�zsl�t senki nem hitt volna el! �gy viszont remek�l r� lehetett terelni a gyan�t. – �rvel�se, mint egy kir�lyn��. Egy olyan kir�lyn��, aki nap nap ut�n csak a mos�st fel�gyeli a kast�lyban.
- Javaslom, hogy mostan�ban ne nagyon sz�lj hozz�m. Tudod j�l, hogy a napokban tal�lkoznom kellett Sirius Blackkel, �s nem �d�tett fel a nosztalgiaparti.
Elv�gre m�gse mondhatom azt, hogy sajnos Black a Renden k�v�l m�g a szob�mban is megl�togatott, �s megzavarta a szeret�m esz�t.
- Nem v�gyom a t�rsas�godra, �gyhogy tartok t�le, hogy neked is n�lk�l�zn�d kell majd az eny�met. – �n tan�tottam meg ironiz�lni, �s �gy hiszem, b�szke lehetek magamra. Kihoztam a sil�ny alapanyagb�l a legt�bbet.
Felt�nt a Nagy�r; felesleges lenne b�rmelyik�nknek is k�z�lni az �szrev�teleit a t�m�t illet�en. A ,,Cccs, itt van”-ok m�r j� ideje kimentek a divatb�l, f�leg mi�ta az a nyavaly�s Rosier Cruci�t kapott �rte.
- A k�ldet�s�nk kudarcot vallott… - kezdte el, �s azonnal tudtam, hogy most valahogy nem aj�nlott felsz�lalni. Az sem lelkes�tett k�l�n�sebben, hogy �n ebben a cs�fos buk�sban nem vettem r�szt, s �gy b�ntethet� sem vagyok – a Nagy�r kreativit�sa hat�rtalan, s mibe telne kital�lnia, hogy �ppen az�rt d�h�s r�m, mert nem voltam ott?

Ezenfel�l okkal tartottam t�le, hogy az unalom fog elvinni perceken bel�l. Hossz�, hossz� besz�dre sz�m�thatunk, melyben az �lvezetes sz�neteket csak a megk�nzottak ny�gd�csel�se fogja jelenteni.
K�nos r�d�bbennem, hogy a jelenlev�k k�z�l alig n�h�nyan voltak ott aznap a Miniszt�riumban – a legt�bben Azkabanba ker�ltek, hal�los sebet kaptak, vagy egy�b kellemes id�t�lt�snek h�dolnak �pp. Bella, az �r�k Bella persze kiv�tel – hallottam h�r�t, hogy maga a Nagy�r mentette ki Dumbledore karmaib�l. Jellemz�. N�mi fanatizmus az orc�ra, szenesed�snyomok a sz�vbe, �s m�ris kiv�telez�sre sz�m�thatnak az ilyen kis aranyv�r� cafk�k. Nem tagadhatjuk, Bella szorgalmasan gy�jt�tte a pontokat a Nagy�rn�l, mind szavaival, mind sil�ny pr�b�lkoz�sokkal, s most, hogy elegend� �sszegy�lt, bev�ltotta egy nagyobb �rt�k� nyerem�nyre. M�r ha az �lete annak sz�m�t. Nem vagyok benne biztos, nem ismerem az � �ll�spontj�t.

�rtatlan vagyok, igen, az vagyok! Legal�bbis az leszek, mire v�get �r ez a cirkalmas, csod�s b�kokkal telet�zdelt �rtekez�s, melyben a Nagy�r az �rtelmi k�pess�geinket, a r�termetts�g�nket �s az �lettartamunkat vitatja. Ha t�lozni szeretn�k, azt mondan�m, �n m�r egyenesen mindenen t�lleszek, mire befejezi. Igen, tal�n m�g �rtatlan is leszek addigra, t�nyleg. Sok csoda t�rt�nik manaps�g. Griffend�les h�s�k j�nnek, mennek, halnak, �n pedig �lek, �s azon gondolkodom, hogy meg�rtem, hogy �r�lhessek nekik. Black csod�s m�rt�rhal�la m�g engem is elk�pr�ztatott; igaz, nem abban az �rtelemben, amelyet mindig is hajszolt, b�rki el�tt is pr�b�lt bizony�tgatni �ppen. Engem ink�bb a kecsesn�l is kecsesebb zuhan�sa (k�r, hogy nem l�ttam) �s a happy end – a soha vissza nem t�r� Sirius Black, a szerep, amely a legink�bb illik r�- tett boldogg�. Legal�bbis eg�szen k�zel ker�ltem ahhoz az �llapothoz, melyet annak cs�folnak.

Szeretem, ha a Nagy�r szid minket. Bizony�ra a szuicid hajlamaim mondatj�k velem, de eg�szen �lvezhet�nek tartom az ilyen ir�ny� besz�deit, s k�jesen figyelem, egyik-m�sik alak mik�nt mer�l el �nn�n romjaiban a g�ny-�s szitokhalmaz bomb�z�sa alatt. Persze, elj�n a perc, mikor �n magam is megkapom, ami j�r – sz�m�t�saim szerint j�val t�bbet is. Semmi nagyobb �sszeg a Gringottsban, semmi felhatalmaz�s Potter pszichohorrorisztikus meggyilkol�s�ra, de m�g csak egy mentelmi lev�l sem Jane Umbridge-dzsel szemben – ellenben �ppen elegend� mennyis�g� negat�v kritika �s kik�nyszer�tett sz�mad�s. Egyel�re azonban az ifj� Shampton van ter�t�ken – a lelem�nyes francia �rfi, aki a miniszt�riumi aff�rt oly nagy k�r�ltekint�ssel szervezte, most b�nh�dni fog. �gy kell neki, sajn�latom nem lakathat j�l egyetlen k�lf�ldit sem – minek is j�tt ide, j�tszani a sznob aranyv�r�t, gyakorolni az akcentust, �s dicshimuszokat zengeni Anglia forrong� helyzet�r�l. ,, N�lunk, Franciaorsz�gban” – meg tudtam volna k�nozni minden egyes hasonl� kezdet� mondat��rt. ,,N�LUNK, nem �rt�kelik a nemes sz�rmaz�st, N�LUNK, senki nem mer egy ilyen horderej�, b�szke l�zad�s”… N�LUNK, N�LUNK…. �n �rzem, hogy honv�gya van, b�rhogy �radozzon is az angol forradalm�rok pomp�s jellemi saj�toss�gair�l. (Ki hitte volna, hogy mi azok vagyunk?) Bizonyosra veszem, hogy ezt a kifejez�st is csak valamelyik lej�rt �vj�rat� nyelvk�nyv�b�l vette – ,,Angol �tinyal� kalauz”, vagy valami hasonl�an nagy irodalmi �rt�kkel b�r� k�tetecske.

- Elmehettek. Severus!
M�gsem kaptam meg a magam�t; de �gy t�nik, most lehet�s�gem ny�lik ezt a kiesett programot p�tolni.


- Adj valamit a v�llamra, ha m�r b�ntalmazt�l – morogja Nemesis mellettem, alig f�l�r�val a Nagy�rral val� egyoldal� �rtekez�sem ut�n. Ink�bb min�s�ten�m a dolgot inform�ci�k�zl�snek, mint val�di kommunik�ci�nak, tekintve, hogy �n ez alkalommal is az ,,Igen, Nagy�r”, ,,�rtettem, Nagy�r” kifejez�sekre �p�t� nagysiker� mondatokra szor�tkoztam.
Tess�k. Most elfelejtettem, mit mondott ez a kis fruska. Tulajdonk�ppen ez nem probl�ma; am�gy is figyelmen k�v�l akartam hagyni. Sajn�latos m�don mell�zn�m kell szeg�nyt egy darabig – k�r�lbel�l addig a napig, m�g v�gre al�bb hagy benne a Black-hagyat�kk�nt kapott m�rhetetlen egoizmus.
Helyet foglalok egy karossz�kben, �s magam el� veszek egy k�nyvet – a legjobb m�dja az udvarias jelz�snek, miszerint hagyjanak b�k�n.

Nem �gy a l�ny. Most l�tom csak, micsoda koloncot l�d�tottak a nyakamba – nemzetis�g�t meghazudtolva t�r�k�l�sben letelepszik a sz�nyegemre, �s engem b�mul. Persze megtehetn�, hogy a kedvem�rt egy m�sik berendez�si t�rgyat fix�rozzon, mondjuk egy olyat, ami nem tud felpattanni �s lekeverni neki egyet, de t�le t�vol �ll az ilyen m�rt�k� �nfel�ldoz�s. H�t b�muljon csak engem. �gyis mondanival�m van a sz�m�ra. Egy ideig tartogatnom kell, hadd �rezze, mennyire meghat a tegnapi cs�nye. Vigye csak tov�bb az apai v�llalkoz�st, �s �rj�tsen meg, rajta. Az el�z�nek is kit�n� eredm�nnyel z�rult ez a k�s�rlet. Sok hal�leset, �s m�g mindig �n vagyok az, aki a legt�bb leveg�t veszi, ha �sszem�rj�k a k�zd� feleket.

- Hol fogom t�lteni a nyarat? – Felemelem a fejem, �s v�gigm�rem, mint aki nem hallott j�l. Olyan t�vol �ll ez a mai napom esem�nyeit�l. Kezdve azzal, hogy a csukl�m m�g akkor is v�rzett, mikor meg�reztem a Nagy�r h�v�s�t, betet�zve azzal, hogy felsz�l�tottak, min�l el�bb �r�k�tsem meg magam egy-k�t pelyhes kis hal�lfal�-ut�dban. Kellemes, ugyeb�r.
- Gondoskodom az elsz�ll�sol�sodr�l, ha emiatt agg�dn�l – felelem v�g�l unottan. Nem hiszem, hogy ennyi el�g lenne neki; pedig t�ls�gosan f�raszt a t�ma ahhoz, hogy b�vebben taglaljam. Tud a Jegyemr�l, de nem tudja, pontosan mit is jelent – fogalma sincs r�la, hogy ez a hal�lfal�k jele. Vannak k�d�s elk�pzel�sei holmi t�rsas�gr�l vagy szervezetr�l, amely miatt fak�pn�l hagyom olykor – de nem hallott m�g Rendr�l, maszkos gy�l�sekr�l �s muglik�nz�sokr�l. Ismeri a term�szetem �rnyoldalait, de nem tudja, hogy a kett�s k�m b�n�be estem, szapor�tva ezzel tennival�im egy�bk�nt sem r�vid list�j�t.

- Hol is? – A szemeit forgatja, mintha �n tehetn�k r�la, hogy t�l k�v�ncsi. – Severus, ez most fontos. Sz�lj hozz�m. Tudom, hogy haragszol, de…
Meg sem pr�b�lom v�gighallgatni a kamaszkori �rzelemhull�m termelte z�lds�geket, f�leg nem egy k�tes haszon�rt�k� bocs�natk�r�st.
- Ostobas�got tett�l. – Becsukom a k�nyvet �s egy pillanatra r�figyelek. Az ok�t�s fontos dolog. – Beismerted, rendben van. Majd valamikor megbocs�tok, ha r��rek; ne foglalkozz ezzel.
- Adn�l a seb�sszeh�z� f�zetb�l?
R�meredek. Nem �ppen a lelkiismeret-furdal�s fekete d�mon�t l�tom magam el�tt. Remek, m�gsem elveszett a l�ny.
- Kifogytam a k�szletekb�l. �rdekes m�don nekem is erre a szerre volt sz�ks�gem ma reggel. Ne r�szletezz�k. – A k�nyvet visszateszem a polcra, �s ism�t helyet foglalok a k�nyelmes karossz�kben. – Mondd, mit akarsz, mert l�tom, hogy nem ezt.

Hitetlenkedve fels�hajt. Kellemetlen, hogy n�lam nem m�k�dnek a kis j�tszm�i.
- Tudni szeretn�m, hova paterolsz a ny�ron. Merem rem�lni, hogy nem passzolsz le senkinek. Tudod, k�v�ncsi vagyok a lak�sodra, azon k�v�l meg nem is ismerek senkit.
- Na �s McCinson�k? – tromfolom le, j�, elismerem, egy kiss� gonoszul. Nincs t�l j� kapcsolata a mostohasz�leivel.
Legyint, mint aki m�r tiszt�zta mag�ban a dolgot. – Ne akard azt mondani, hogy hozz�juk adsz. Ugyan m�r! Majdnem h�rom h�nap…
- �pp itt lenne az ideje, hogy egy kis zsebp�nzt k�rj t�l�k – jegyzem meg k�z�mb�sen. – M�r unom, hogy folyton n�lam vacsor�zol.
- Dr�ga az alapanyag, mi? H�t, akinek nem j� a man�k f�zte �tel…
- Te is ezen j�zan emberek k�z� tartozol, �gyhogy az �rvel�sed nem t�l… meggy�z�. Mell�kesen gondolnod kell a j�v� �vi tanszereidre is. Nem k�lcs�n�zhetek folyton b�jitalkell�keket sem. J�v�re m�r a tanul�k teljes jogk�r�vel fogsz b�rni, ami sz�modra azt jelenti, hogy v�ge a kiv�lts�gos �letnek.
- Teh�t mindezzel azt akarod mondani, hogy m�gis lepasszolsz? – Hangja dacosan hat; meg�rtem. McCinson�khoz m�g egy �tperces l�togat�sra sem sz�vesen ugran�k be. �ppen ez�rt �t sem k�rhoztatom erre a keser� sorsra; nem mintha megtehetn�m, s nem mintha a tervem kellemesebb lenne enn�l.
- Nem hozz�juk. – Sz�kszav� vagyok ma d�lut�n.
- H�t?
- Kezd kiss� ellaposodni a besz�lget�s – jegyzem meg mulatva. – Egy�bk�nt mondani is akartam. Ap�d h�z�ba m�sz, �s lesz, aki vigy�zzon r�d.
- Ki? A h�ziman�i? – fintorog. – Vagy a csel�ds�g? Tudj�k egy�ltal�n, ki vagyok �n?
- Azt senki sem tudja, Wallace. Magad vagy a f�nyes univerzum titka. K�ts�g sem f�r hozz�, hogy te vagy a legrejt�lyesebb �s leghatalmasabb ember a vil�gon, �s �k mind tiszt�ban lesznek ezzel. El�gedett vagy? Hm… egy�bk�nt nem lesz csel�ds�g.
- �s te?
- Nem �n fogok mosni r�d, k�sz�n�m k�rd�sed. – Felk�sz�ltem egy hosszabb besz�lget�sre, ugyanis kedvem t�madt felingerelni ezt a dacos kamaszt. �pp ideje, hogy tanuljon egy kis hidegv�rt, ha m�r az intelligenci�ja nem sarkallja ilyesmire �szt�n�sen.
- Nah�t! Akkor eg�szen elhagyatott leszek. N�lk�led m�g a fogam sem tudom megmosni. Akarod, hogy egy�b m�dszerekkel is kinyilv�n�tsam, mennyire n�lk�l�zhetetlen vagy ahhoz, hogy az ember kellemesen t�lts�n el egy nyarat? – Nem el�g g�nyos, nem, nem el�g g�nyos. F�regfark viszont ma eg�sz j� hangulat�ban volt, esetleg �sszem�rhetn�k tehets�g�ket.

- L�togatni foglak.
- Mint egy k�rh�z. Elmegy�gyint�zetbe adsz? Akkor val�sz�n�nek tartom, hogy nem kell majd sokat k�sz�ln�d egy-egy ilyen l�togat�sra – el�g, ha �tj�ssz a szomsz�d szob�ba. Elint�zted, hogy egym�s melletti k�rterembe ker�lj�nk?
- Folyamatban van. De nem mindegy, hogy az ember melyik oldal�n �l az asztalnak – tudod, amikor besz�lned kell az �rz�seidr�l…
- Mikor volt�l utolj�ra pszichol�gusn�l, Sev? Legal�bb olyan r�g lehett�l, mint �n. A rendszer folyton v�ltozik, �n is a k�nyelmesebb oldalr�l ker�ltem �t a m�sikra.
- Mi v�lasztjuk meg, melyik oldalon akarunk �llni, Wallace. El�g, ha sz�nleled azokat az �rz�seket �s azt az �rtelmi szintet, ami a neked tetsz�h�z sz�ks�ges.
- Eg�szen m�s megvil�g�t�sba helyezz�k a dolgokat, ha a vil�g�t�st vessz�k szem�gyre – jegyezte meg t�n�dve. - �n oda akarok �lni, ahova kevesebb f�ny esik - ott k�nyelmesebb a sz�k is, �s fizet�s is j�r a j�l v�gzett munk��rt, ellent�tben a m�sik t�rf�llel, ahol a delikvensnek gumiszob�ban kell elt�ltenie a szabadidej�t.
- Nos, ez a k�l�nbs�g a vil�gos �s a s�t�t oldal k�z�tt. A vil�gosra �gy ker�l az ember, �s ehhez sz�ks�gk�ppen elveszti az esz�t is – vontam le a konkl�zi�t. – Csak hogy j� nevel�sben r�szes�tselek: ne vedd ezt teljesen komolyan.
- Ennyi? – �rdekl�dik vigyorogva.
- Igen, sajnos m�ra csak ennyi nevel�st tudtam beiktatni sz�modra. Sok a dolgom.
- Mi�rt k�ne egy�ltal�n nevelned engem? – k�rdezi, imm�r teljes komolys�ggal. Ideje kiv�gni az adu �szt.
- �n vagyok a gy�mod. – V�szterhes mondat; sok-sok ember megbolondult m�r a hallat�n, ha j�l sejtem…
- Neeee-eee… - �s holtan esik le a sz�kr�l. Helyett: - El�bb is k�z�lhetted volna. – S olyan �rtelmesen n�z r�m, mintha mindig is v�r�ben lett volna a magasabbrend� t�rsalg�s ig�nye.
- Akkor mi van a… ,,sz�leimmel”? – k�rdi ism�t, �s ez�ttal lyukat b�mul a retin�mba. Na igen, fogas k�rd�s.
- Gondoltam, nem keser�telek ezzel. Mikor Black hal�l�t hallva �sszeomlott�l, bennem is egy vil�g omlott �ssze – az �nuralmadat illet�en. De ha m�r r�k�rdezt�l, k�teles vagyok el�rulni: magasabb er�k rajtuk�t�ttek �s �k rejt�lyes m�don elvesztett�k az �let�ket emiatt. Miel�tt megk�rdezed: nem is tal�lt�k meg, �s a dolog ennyiben is fog maradni; teh�t Dumbledore k�r�s�re �n lettem a gy�mod. Csak hogy tudd, az�rt, mert senkid nincs a var�zsvil�gban, a rokonaid mind temet�k sorait er�s�tik, mint komposzt, �s, ezt j�l jegyezd meg, ,,a kedvenc tan�rod vagyok, aki nagy hat�ssal volt r�d". Ha k�rdezik, ez ut�bbit mindenk�ppen fel tudd id�zni, a miniszt�riumi pap�rok hiteless�ge �rdek�ben.

T�n�dve n�z r�m, �s szinte �rzem, ahogy kombin�l, �sszead �s keresg�l, miben tudna ellentmondani nekem. Vagy csak egyszer�en pr�b�lja els�rni mag�t a ,,sz�lei” hal�la miatt?
- Az al��r�som n�lk�l? Hogy tudt�l �gy int�zkedni? – �, tal�n f�lreismertem ezt a n�t.
- Nem kellett az al��r�sod. K�rv�nyeztem, hogy gy�mod lehessek; megindokoltam, kivizsg�ltak, az lettem. Ilyen egyszer�, nincsenek k�l�n�sebb jogaid.
- �s ez mire j� neked? – �sszeh�zza a szem�t, �s a homlok�t r�ncolja; enn�l t�bb mimikai jelz�st nem is adhatna arr�l, hogy �r�l nekem.
- Nekem? Semmire, Wallace. Mi�ta gondolkozol ilyen haszonles� m�don? – Mulattat az arckifejez�se. – Hacsak arra nem, hogy ezut�n b�rmikor tal�lkozhatok veled, amikor csak kedvem tartja; senki nem fog gyanakodni a viszonyunkra.
- Hm. Ez a magyar�zat meglehet�sen vulg�risan hangzana, ha nem k�dokban fogalmazn�d meg. – Meg�llap�t�s�val r�hib�zott a l�nyegre.
- Ne mondd ki, Wallace – mondom nyomat�kosan, �s a mai napon el�sz�r elmosolyodom. Olyan meglep�en j�lesik, hogy abba sem hagyom egy ideig. H�t ilyen k�nyelmes dolog, ezt hagyom ki nap mint nap…
- Ooo-k� – duruzsolja, �s vigyorog. (,,Vidul, ha toroz”…)
- K�t gener�ci� egy�tt�l�s�r�l van sz� – konstat�lom halkan s�hajtva. Kiss� k�l�nb�z� a sz�haszn�latunk, de ha kell�k�ppen igyekszem, m�g k�pes a l�ny a szintemel�sre.

- Ki �lte meg �ket? – Ugr�l� t�mav�lt�sok jellemzik ezt a besz�lget�st, remek, pont ez kellett nekem ma este.
- �r�ln�k, ha nem haszn�ln�l ilyen �gbeki�lt� sz�vegmondatokat. Fogalmazhatn�l �gy, hogy egy�rtelm� legyen, kikre is gondolsz pontosan.
- Nagyon f�radt lehetsz, Sevie, ha nem tudod, kikre gondolok.
- Van egy sejt�sem, de nem b�nn�m, ha nem csak c�lozgatn�l �ssze-vissza. Vagy ha m�r �gy esett, legal�bb ne a legv�ratlanabb pillanatban. V�rd ki a megfelel� sz�vegk�rnyezetet.
- Akkor menj�nk vissza az id�ben. Vedd �gy, hogy most mondtad el, hogy meghaltak. �n m�k�nnyeket hullatok, �s megk�rdezem: ki �lte meg �ket?
- Szem�ly szerint? Evan Rotheinstein, mit tudom �n? Lehet, hogy nem �n vagyok a legbar�ts�gosabb ember a vil�gon, de nem ismerek n�v szerint minden gyilkost.
- K�r. Pedig azt hittem, minden este Evannal s�r�z�l. Mindegy, majd add �t k�sz�netemet, ha tal�lkozol vele.
Elh�zom a sz�m. Nem szeretem, ha egy apr� viccet t�ls�gosan t�lbonyol�tanak. A mosolyom �gy eg�szen sz�tesett, igaz, az ilyesmit egy�bk�nt sem tudom h�rom m�sodpercn�l tov�bb tartani.

- A vil�gos vagy a s�t�t oldal? – Felkapom a fejem. Ejj, Nemesis, kezd�nk elkomolyodni.
- Mit kell v�laszolnom ahhoz, hogy abbahagyd a faggat�z�st? – morgom. – Min�l kevesebbet tudsz, ann�l jobb.
No persze. Ha nem akarn�m, nem szedhetn� ki bel�lem. A Nagy�r viszont megb�zott, hogy kell�k�ppen t�j�koztassam – term�szetesen nem eg�szen arr�l, ami val�j�ban t�rt�nt. �gy h�t hallgatok; hadd dolgozzon meg n�lam az inform�ci��rt, amely egy�bk�nt �gyis hamis lesz.


- Az eszes vagy az esztelen oldal? A gyilkos a gumiszob�ban lakik? A megvil�g�tott t�rf�l, vagy a s�t�tbe borult pszichi�teri sz�k a ludas? – sorolja akaratosan, bizony�ra sz�ntsz�nd�kkal olyan t�lal�sban a k�rd�seit, hogy kis h�j�n elvesztem az �nuralmam.
- El�g! – szak�tom f�lbe, mikor �pp valami m�g nagyobb s�letlens�get k�sz�l kiv�gni. – �ljen a tolvajnyelv. Nos, a… pszichopata.
- Dumbledore benne van? – vonja fel a szem�ld�k�t gyanakodva.
- Ahogy vessz�k. Ha belegondolunk, hogy � a valaha �lt legnagyobb… pszichopata, s l�nyeg�ben � parancsol a t�bbinek, igen, benne van.
- De lehets�ges, hogy az � parancsa n�lk�l cselekedtek? – M�g mindig bizonytalan. Nem csoda. Hazudok neki, mint a v�zfoly�s, szerintem m�g szaglik is. Nincs mit tenni, a Nagy�r meghagyta, hogy ezt a b�ntet�hadj�ratot kenj�k a Rendre, hadd ut�lja meg a vil�gos oldalt a kis nyavaly�s. Azt persze nem tudhatja, hogy Nemesis szem�ben nem nagy b�n az �gynevezett apja meggyilkol�sa. McCinson egy r�szeges �llat, de urunk �s parancsol�nk az ilyesmibe nem avatkozik bele.

- Mire akarsz kilyukadni? – k�rdem v�g�l tan�cstalanul. T�nyleg, mi a fen�t akar Dumbledore-ral?
- Csak tudnom kell, k�ldjek-e neki bonbont vagy ne – feleli mag�t�l �rtet�d�en.
- Ezt nem hiszem el – suttogom. – Akarsz m�g valamit k�rdezni, vagy esetleg �rzed m�r a h�l�szob�d vonz�s�t?
- Nos, egyvalami �rdekelne…
- Ne k�m�lj. – Unottan mondom, elv�gre nem sz�m�thatok k�l�n�sebb t�mad�sra. De ha ezek ut�n valami f�rfititok-k�rd�ssel j�n el�, megyek pizsam�t bontani.
- Hogy sim�tottad el a v�mp�r�gyet? Mindenki l�tott a nagyteremben.
- Nah�t, Wallace, �rdekel, m�rt nem r�gtak ki? Igaz�n meghat� gesztus.
- Itt is Dumbledore a v�lasz?
- Mint mindig – felelem elkomolyodva. – K�ld�tt egy int�zm�nyes felejt�s�tkot az eg�sz t�rsas�gra, kiv�ve persze a tan�ri kart. �ket nem volt olyan neh�z meggy�zni a sz�rmaz�somr�l �s arr�l, hogy valakinek vicces kedve volt aznap, de a k�lyk�ket m�r neh�zkes lett volna.
- Tekintve, hogy �k eddig is v�mp�rnak hittek – jegyzi meg gunyorosan mosolyogva.
- Tekintve – b�lintok.
- �s mivel fogod ezt neki megh�l�lni? – �rdekl�dik arc�tlanul. �gy t�nik, ma m�r semmik�ppen nem tud elvonatkoztatni Dumbledore-t�l. Tal�n nagyapa-komplexusa van.
- Nem �llek meg. Ez j� h�r sz�m�ra, mivel nem veszti el az ,,egyik legjobb” di�kj�t. – V�gok egy fintort, jelezve, hogy mit gondolok Nemesis pusk�z�si k�pess�geir�l. – Majd megl�tjuk, j�v�re is az leszel-e. Grangert nem lesz k�nny� legy�zni.
- Hermione? Az, aki folyton r�nk nyitott? Ahh, �lvezetes lesz legy�zni – duruzsolja, �s szem�ben kigyullad a k�jl�mpa.
- Bizony�ra – sziszegem. – De t�bbnyire ink�bb csak neh�zkes. Sz�znegyven sz�zal�kokkal �s K-kal van kik�vezve az �tja.
- R�ad�sul el�rte, hogy ilyen ny�ltan dics�rd.
- Ha ez kell ahhoz, hogy t�ged dorg�ljalak, h�t el.
- Senki nem lehet univerz�lisan mindenb�l j�. Grangerke �ssze fog omlani, �s eny�m lesz a terep.
- Nem fog �sszeomlani, auror lesz, ehhez pedig nem kell t�ls�gosan meger�ltetnie mag�t. M�g a rokonai is k�pesek lenn�nek teljes�teni azokat a k�vetelm�nyeket…
- Mi a baj a rokonaival? – vigyorog.
- S�rv�r�. – T�m�r �s �rz�kletes le�r�sa egy embernek napjainkban.
- Mi�rt vagy benne olyan biztos, hogy auror lesz? – Nem �rtem, mi�rt k�v�ncsi r�. Hacsak az�rt nem, mert � nemes egyszer�s�ggel mindenre k�v�ncsi.
- Nem kaphat K-t r�naismeretb�l. � pedig semmik�pp nem v�lasztana egy olyan szakot, amib�l nem maxim�lis a tud�sa. Helyette ink�bb k�veti az ostoba bar�tait.
- �n szeretem a r�naismeretet. Nem �rtem, mit sz�rhatott el… L�tod, mondtam, hogy le tudom majd nyomni.
- Nekem n�mileg t�bb inform�ci� van a birtokomban az esetr�l. Rontott a ford�t�si gyakorlatokban, mert elkoboztam a negyed�ves jegyzeteit.
- Ez komoly? –csillan fel a szeme. – Az volt az a k�nyv, amit l�ttam n�lad a vizsg�k idej�n?
- Granger r�naismeret-k�nyve – b�lintok kelletlen�l.
- De mi�rt is? – Gyanakodva felvonja a szem�ld�k�t, de m�g mindig mosolyog, a botr�nyoknak kij�r� l�zas �rdekl�d�ssel.
- Az igazgat� eml�tette egyszer, hogy Potter semmire sem menne a bar�tai n�lk�l. �n pontos�tok: Granger tud�sa n�lk�l. Gondoltam, r�seg�tek egy kicsit. �gy m�r k�nnyebb lesz a l�nynak a d�nt�s, az aurork�pz�re menjen-e azzal az agyal�gyulttal, vagy r�naismeret-professzornak tanuljon egyed�l.
- De gonosz…. De kegyetlen… Kegyetlen j� po�n! – vakkantva elneveti mag�t, �s felpattan a sz�nyegr�l. – H�t ez �ri�si!
- Mit akarsz tenni? – k�rdem gyanakodva, ahogy elindul fel�m.
- Im�dni t�ged! – Vehemensen a nyakamba ugrik �s �t�lel.
Ink�bb nem komment�lom az esem�nyeket; csak elh�zom a sz�m, s mikor az addigiakn�l is er�sebben szor�t meg, �n is magamhoz vonom p�r pillanat erej�ig.
Ez kellett a megel�ged�s�hez; elenged �s az �lembe �l.

- Ne mondj semmit – s�hajtom, �s lassan �tkarolom. – Rossz h�reim vannak.
Lehajtja a fej�t a v�llamra, mint mindig, ha m�lyen elmereng valamin. Tudja, hogy ut�lom, tudja, hogy nem vagyok �ppen kontaktust�r� �llatfaj, de most hagyom, hadd tegye, amit akar. Eg�szen b�k�s �s nyugalmas �gy �ld�g�lni, m�r csak a kandall�ba begy�jtott t�z l�ngjainak l�tv�nya hi�nyzik; de tekintve, hogy ny�r eleje van, ink�bb nem f�t�k be.
- Ma gy�l�sen voltam – kezdem el �p�teni a sz�ks�ges alaphangulatot. � v�laszk�ppen megfogja a bal kezem.
- Gondolom, nem krikettezni volt�l – jegyzi meg �lmatagon mosolyogva. – A t�bbieknek is van, igaz? Mindnek.
V�gigsim�t a csukl�m bels� b�r�n, �s m�g jobban hozz�msimul. H�t tudja.
- McCinson mondta el? – suttogom megvet�en. – Ostoba pletyk�s v�nember.
- �n meg mondtam neki, hogy nagyon sz�pnek tal�lom a Jegyet. Azt nem k�z�ltem vele, hogy az � test�n ez az egyetlen sz�p dolog.
- Most m�r nemcsak a tes… - d�bbenten meg�llok. Majdnem kinyilv�n�tottam, hogy a McCinson-h�z felett a S�t�t Jegy lebeg!
Szerencs�mre betudja a dolgot f�lbehagyott nekrol�gnak. Azt kell hinnie, hogy a Rend v�gzett vel�k, b�rmibe ker�l is.
- �s mit hat�roztatok fel�lem? – k�rdi komolyan. Enged a szor�t�son, �s fej�t oldalra vetve a szemembe n�z. Lepillantok r�.
- Ha mindig ilyen j� a k�vetkeztet� k�pess�ged, mi�rt nem csillogtatod m�skor is, Wallace? – �rdekl�d�m cs�fond�rosan.
- Nem mindig �ri meg kimutatni. – V�llr�nd�t�s van a hangj�ban. – P�ld�ul azt is tudom, mi�rt sz�l�tasz �jabban Wallace-nak, de ez is l�nyegtelen.
- Mi�rt sz�l�talak? – Somolyogva vizsg�ztatom, s rem�nykedem benne, hogy siker�l megfelel� hangulatba ringatnom ahhoz, hogy ne hiszt�rikusan fogadja majd a h�remet.
- Mert j�v�re a di�kod leszek, �s nem szeretn�d elrontani. Kiss� gyan�s lenne, hogy Susan Wallace-nak ismernek, a b�jitaltan�rom meg Nemesisnek h�v. Nem �gy tal�lod?
- �gyes k�vetkeztet�s. Emellett a Wallace n�lam mindig c�lzatos. Ha megr�lak valami�rt…
- A lelki b�k�d kedv��rt hozz� kell tenned, hogy Wallace – fejezi be el�gedetten.
- Valahogy �gy. – V�llat vonn�k, de ott nyugszik a l�ny feje, �s m�g nem �rte el antip�ti�m azt a fokozatot, hogy ok n�lk�l kup�n v�gjam.
- Teh�t? Mit hat�roztatok? – mormogja a tal�rom sz�vet�be.
- Nem mondan�m csoportos cselekv�snek, jobb�ra a Nagy�r hat�roz, mi meg n�zz�k - jegyzem meg cseveg� st�lusban. – Ez�ttal se hazudtolta meg mag�t.
Nem felel; val�sz�n�leg tudja, hogy el�rulom v�gre, amit sz�ks�ges tudnia, mert nem akarom engedni a csendet k�z�nk �szni.
- �zeni: k�t v�laszt�sod van. Vagy egy gyerek egy �ven bel�l, vagy te. – Tess�k, kiv�gtam, �s nekem is legal�bb annyira f�j.

Megrezzen a keze a mellkasomon. – Mi?!
- Ha a ,,te”-t v�lasztod, m�g a ny�ron be kell �llnod hozz�nk, �s hidd el, nem tenne j�t a tanulm�nyi eredm�nyeidnek.
- Mi�rt ilyen hirtelen? – Megb�ntottan cseng a hangja, mint akit�l elt�pt�k minden rem�ny�t.
- Felteszem, kifaggattad a kis Weasleyt a miniszt�riumi bakir�l. A S�t�t Nagy�r term�szetszer�en d�h�s lett, s mint ilyenkor, kegyetlen�l �s meggondolatlanul b�ntet.
Soha jobb t�sztot a gyermek�ld�sra!
- S ha csatlakozom…
- El�bb-ut�bb abba kell hagynod az iskol�t. Az RBF-eid megvannak, a Nagy�r pedig nem n�zi az iskolai v�gzetts�get. Val�sz�n�leg a kis Malfoy is erre a sorsra jut. H�bor�s helyzet van, nem �r�nk r� vizsg�zni �s vizsg�ztatni.
- Ez azt jelenti, hogy te is…
- K�nnyen lehet. – R�vid id�n bel�l minden csatl�sa elhagyja ezt az iskol�t, nem �llhatjuk Dumbledore tiszt�t�t�z-tekintet�t.
- De ha sz�l�k neked egy… k�lyk�t, akkor is el kell mennem a Roxfortb�l! – Hangja most egyenesen v�dol, mintha �n tehetn�k r�la, hogy ilyen anat�miai adotts�gokkal verte meg a sors.
- Halaszthatsz egy �vet. Lehetsz tov�bbra is mag�ntanul�, �s heted�vre visszaj�ssz. Akkor m�r nem lesz semmi k�teless�ged.
- �s a k�ly�k? – Undorral ejti ki a sz�t, mintha valami k�rs�g lenne, amit �n terjesztek.
- Ugyan… Azonnal elveszik t�led. A Nagy�r legjobb csatl�sai fogj�k elv�gezni a nevel�s nemes feladat�t – mondom cinikusan. H�t persze. Sz�let�s�t�l kezdve hal�lfal�nak nevelni egy gyereket. Nincs is enn�l nemesebb c�l.
- Te is k�zt�k leszel? – suttogja ki�br�ndultan.
B�lintok, mintha ez lenne a legterm�szetesebb a vil�gon, b�jitalmesternek lenni egy fi� mellett, aki t�lem fogant.
- Nem menthetem meg, igaz? – folytatja egyre let�rtebben. – Se magamat t�le, se �t t�letek.
- Semmik�pp – mondom keser�en. – Vagy te, vagy �. Kell nek�nk egy ember, �rtsd meg! Malfoy az Azkabanban, Avery halott, Bellatrix �r�lt, F�regfark haszn�lhatatlan… a Nagy�r �rezni akarja, hogy tett valamit. H�vja a kis Drac�t, v�laszt�s el� �ll�t t�ged… Sz�ks�g eset�n �jra f�rjhez adatja Narciss�t… K�veteket menesztett Franciaorsz�gba �s Amerik�ba, hogy t�mogat�st szerezzen. Mell�nk �llnak az �ri�sok �s a v�rfarkasok, de nek�nk emberek is kellenek. �jak, frissek, fiatalok… manipul�lhat�k.

- Megtisztel – suttogta mar� g�nnyal. – Akkor j�jj�n, aminek j�nnie kell. Halasztok, de ne hidd, hogy szeretni fogom azt a…
- A Nagy�r nem v�rja el, hogy szeress�k – sz�rom k�zbe keser� mosollyal. – El�g, ha h�en szolg�ljuk.
- Nem �t. A porontyot. Ne v�rd el, hogy szeressem.
Hat�rozott a hangja, �s Nemesis nem veszi le r�lam tekintet�t. A bukott hadvez�rek utols� b�szkes�gmorzs�ival figyel.
- Legyen – morgom megad�an. – Nem kell, hogy szeresd...