A KIS JEDI �RN� 5. r�sz

A m�sodik �s harmadik nap k�nnyebb volt, mert Seyda m�r tudta a menetrendet �s a bizony�t�son m�r az els� napon t�lesett.

K�zd�t�rsa v�ltozatlanul a feh�r haj� harcos volt, aki az els� napon szeg�d�tt mell�.

Xarga a harmadik napon odah�vta Larsent �s megmutatta neki Hedgewithert. Larsen percekig figyelte a vastagcsont�, megtermett fi�t, aki vigy�zva, visszafogott lend�lettel harcolt t�rsn�j�vel, nehogy az megs�r�lj�n, de mozdulataiban m�r megjelentek a kisl�ny f�rges�get ig�nyl� st�lus�nak alapmot�vumai.

A kik�pz�tiszt olyan b�szk�n besz�lt Hedgewitherr�l, mintha legal�bbis a saj�t fi�t aj�nlan� a g�rdakapit�ny figyelm�be:

- Elk�peszt�en fegyelmezett, �s n�zd, mennyire uralkodik mag�n, pedig veszett�l er�s! Serger ilyen, de � csak a mi st�lusunkat ismeri, b�r azt els�rang�an. Mit sz�lsz hozz�, Larsen?

- J� szemed van, Xarga, �s j� szeme volt Calbornnak, mikor megl�tta benne a lehet�s�get. Besz�lek Sylassel. Ritka, hogy valaki el�k�pzetts�g n�lk�l ennyire hat�kony legyen. Term�szetes adotts�ga van. Kiv�l� �rharcos lesz bel�le. Amikor Serger nincs �rs�gben �s j�n edzeni, ereszd �ssze Hedgewitherrel! Hadd tanuljanak egym�st�l. K�t �stehets�g.

- Azok bizony, Larsen. Csak ez a fi� nagyon sov�ny. Felt�telezem, a b�ny�ban nem fogt�k h�z�k�r�ra. Majd besz�lek vele, miket kell ennie, hogy jobb kond�ci�ban legyen, k�l�nben b�rmilyen er�s, ki fog d�lni az �rharcosi edz�seken.

- Rendben, Xarga. �s mi van Seyd�val? Hogy halad? Mert az az �rz�sem, hogy nincs m�r sz�ks�ge �rharcosi k�s�retre.

- Nincs, Larsen, biztos, hogy nincs. Kiv�vta mag�nak a tiszteletet els� nap. Szerintem Tagren�k m�r b�szk�bbek r�, hogy vele mutatkozhatnak, mint a kisl�ny, hogy a te eleg�ns �rharcosaid k�s�rgetik. Sz�p �s nagyon tehets�ges kisl�ny. Az egyetlen gond, hogy �lland�an v�ltozik a harcos-�s gyerek�nje. Mikor harcra ker�l a sor, fel�r egy f�rfival is. M�skor meg k�nnyen el�rz�keny�l, �s s�rvafakad, mint a gyerekek. Mindig f�l, hogy megs�rt valakit. �s ha a fi�k n�ha olyan megjegyz�seket tesznek r�, amikr�l a jedik m�lyen hallgattak el�tte, � szeg�nyke odaj�n hozz�m, hogy v�laszoljak neki, mert a fi�kt�l nem meri megk�rdezni, mir�l besz�lnek. �n meg t�r�m a fejem, mit mondjak neki, mikor olyan alapvet� dolgokkal sincs tiszt�ban, amit a mandal�riai l�nyok ebben a korban m�r r�g tudnak.

- Sejtem - b�lintott Larsen. - Arion�kat m�r az els� nap olyan keresztk�rd�ssel �ll�totta falhoz, hogy alig t�rtek magukhoz, pedig nem k�nny� az �n sokat tapasztalt �rharcosaimat zavarba hozni! Sz�val el�gedett vagy vele .

- El�gedett, bizony! �s mit gondolsz, mit csin�l d�lut�n? Ott �l a lelkem a nagy gyakorl�p�lya sz�l�n, �s b�mulja az �rharcosok tr�ningj�t. El nem lehetne onnan vonszolni. Neki az a pihen�. Harcosnak val� anyagb�l gy�rt�k ezt a l�nyt, �s sose tudni, mit tanul a j�val felk�sz�ltebb �rharcosokt�l. �lland�an egy�tt m�szk�l Hedgewitherrel, m�g az �rharcosok edz�s�t is egy�tt b�mulj�k, olyan �h�tattal, hogy �n ilyet m�g nem l�ttam, pedig m�r �t �vtizede, hogy harcosokat k�pzek! �s k�pzeld, m�snap reggel azokat a mozdulatokat l�tom az � koreogr�fi�jukban is, amiket el�z� nap az �rharcosokt�l lestek el! Mintha egym�st tan�tan�k az �rharcosok tr�ningje alapj�n. Alig kell igaz�tanom valamit. �nmagukat �s egym�st fejlesztik.

A vez�rkar �gy d�nt�tt, hogy Seyd�nak nincs sz�ks�ge k�zvetlen�l test�rs�gre, �gy a kisl�ny m�r egyed�l s�t�lgathatott a b�zison. B�rmerre ment azonban, �rharcosok figyelt�k �beren. De mert minden idej�t a kik�pz�kkel, vagy a gyakorl�p�ly�kon, �s azok k�zel�ben t�lt�tte, �lland�an szem el�tt volt, �s nem kellett k�l�n fel�gyelet hozz�.

Seyda gyorsan f�lfedezte mag�nak a b�zist, s�t volt m�r kedvenc helye is. A b�zis �szaknyugati r�sz�n, a k�zt�rsas�gi foglyok ker�t�ssel elrekesztett lak�sa k�zel�ben �llt egy hatalmas fa. Seyda annak a t�v�ben �ld�g�lt a t�rzsnek t�maszkodva, v�gezte szokott napi medit�ci�j�t, �s onnan figyelte az elz�rt ter�letet. Hedgewither minden nap vele tartott �s n�m�n, lehunyt szemmel �lt a jedi kisl�nnyal szemben, �rezve, hogyan �ramlik �t rajta is a nyugalom hull�ma.

A negyedik napon, a d�lut�ni edz�s ut�n Larsen �s Xarga f�lrevonta Hedgewithert besz�lgetni, �gy most el�sz�r Seyda egyed�l maradt. �sszeszedte minden b�tors�g�t, �s megindult a r�csos ablak� kont�nerh�z fel�.

A n�gy szolg�latban l�v� �rharcos n�m�n figyelte a k�zeled� kisl�nyt. Seyda l�t�sb�l ismerte �ket, de m�g nem besz�lt vel�k. Azt m�r f�lfedezte, hogy a vezet� �rharcosok p�nc�lja �rnyalattal s�t�tebb, mint t�rsaik�, �gy azonnal tudta, melyik�k az �rs�g vezet�je. Mivel ittl�te �ta nemcsak az edz�seken k�s�rte figyelemmel az �rharcosok viselked�s�t, hanem az udvaron �s az �tkez�ben is, �rz�kelte, hogy szolg�laton k�v�l er�s bar�ts�g f�zi �ssze �ket. Rangjukt�l f�ggetlen�l. Ez nyilv�nval�an az egym�sra utalts�gon �s egym�s k�pess�geinek elismer�s�n alapult. Szolg�latban azonban hihetetlen fegyelem, �s t�k�letes �sszhang uralkodott k�zt�k.

Seyda meg�llt el�tt�k:

- M�r l�ttalak benneteket - kezdte f�l�nken. - De m�g �jonc vagyok, ti m�g biztos �szre se vett�tek, hogy �n is itt vagyok Hels�n...

- De igen, Seyda, �szrevett�nk - mosolyodott el a vezet�, �s jelt adva �rharcosainak, pihen�t enged�lyezett. - Te vagy Saborra tehets�ges, �j felder�t�je, birodalmunk egyetlen jedi harcosa, aki remek�l b�nik a karddal, �s nem ijed meg sem a bom�kt�l, sem a sithekt�l. K�zt�rsas�gi t�rsaid �rz�se a feladatunk. Teregril vagyok. Seg�thet�nk neked valamiben?

Seyda f�lb�torodott a kellemes arc�, sz�ke haj� vezet� szavait�l:

- Igen. Szeretn�k besz�lni Mrs.Winterrel, ha megengeditek.

- Megengedj�k. A vez�rek nem tiltott�k meg, hogy megl�togasd �t, de mi veled megy�nk.

- Nem kell bej�nn�t�k... - mondta Seyda, de l�tva Teregril arckifejez�s�t, gyorsan hozz�tette -, persze, ha j�nni akartok...

- Nem ragaszkodunk hozz�. Meg�rtj�k, hogy nem akarod idegenek jelenl�t�t, amikor honfit�rsaiddal tal�lkozol - a vezet� kinyitotta az ajt�t, �s vissza�llt el�z� hely�re. Merev arccal b�mult a messzes�gbe. T�rsai n�m�n k�vett�k p�ld�j�t.

A kisl�ny t�tov�zva �llt az ajt�ban, v�g�l bel�pett az el�t�rbe, melybe bal oldalr�l r�vid folyos� torkollott. A folyos� k�t oldal�n ajt�k ny�ltak, feltehet�leg h�l�szob�k �s f�rd�. F�z�si lehet�s�g nem volt, mert a foglyok is a b�zis konyh�j�r�l kapt�k az �lelmet.

A lehet�s�gekhez m�rten viszonylagos k�nyelmet ny�jtott az el�t�r, mely �tkez�k�nt �s nappalik�nt egyar�nt funkcion�lt.

Sem a k�t n�t, sem a kapit�nyt nem lehetett l�tni. A f�rfiak k�rty�z�ssal �t�tt�k agyon az id�t. Seyda bel�ptekor felugr�ltak, �s miel�tt visszah�tr�lhatott volna, k�rbevett�k:

- N�zd csak, p�nc�lja is van! De csinos vagy! El�g unalmas volt itt eddig, de most, hogy t�ged is bez�rtak k�z�nk...

- Engem nem z�rtak be! - tiltakozott a kisl�ny. - Csak l�togat�ba j�ttem Mrs.Winterhez! Hol van?

- Alszik. De gyere vel�nk! Am�g f�l�bred, addig besz�lget�nk. Elmes�led nek�nk, mit csin�lsz a madal�riai katon�k k�zt!

Seyd�t zavarta, hogy meg�rintik, val�s�ggal tapogatj�k, �s megijedt, mikor vonszolni kezdt�k a h�l�szob�k fel�:

- Engedjenek el! - fegyver�t letette a gyakorlatoz�sok ut�n, �s energi�ja sem termel�d�tt m�g, de el akarta hitetni vel�k, hogy van. - Tudj�k, hogy jedi vagyok! Ha nem engednek el, megt�madom magukat!

- Azt k�tve hiszem! - mondta a navig�tor g�nyosan, �s megragadta a csukl�j�t. - Saj�t fajt�dra nem mersz r�t�madni! K�l�nben is �nk�nt j�tt�l ide...

- Nem magukhoz j�ttem! - tiltakozott a kisl�ny, �s �rezve, hogy nem tud szabadulni, elbor�totta a p�nik. - Teregril! - sikoltotta.

Szinte v�laszul sz�trobbant a k�zt�rsas�giak k�re, �s Seyda r�m�lten simult a hatalmas p�nc�los testhez, aki v�d�n vonta mag�hoz, �s kivezette, m�g h�rom t�rsa sakkban tartotta a k�romkod�, d�szes t�rsas�got. L�bukat kem�nyen megvetve, fegyvert szegezve, f�lvetett fejjel, n�m�n �lltak a k�zt�rsas�giakkal szemben. Csak akkor hagyt�k el az el�teret, mikor vezet�j�k jelt adott, hogy visszavonulhatnak. Az ajt� becsuk�dott, a reteszek a hely�kre ker�ltek, az �rharcosok vissza�lltak hely�kre a s�t�ted� udvaron. Seyda lassan kezdett megnyugodni:

- Ne haragudjatok, ti nem vagytok nekem idegenek, csak nem akartam kellemetlens�get okozni nektek azzal, hogy be kell j�nn�t�k �hozz�juk, gondoltam, hogy nem sz�vesen tal�lkoztok vel�k... de m�giscsak be kellett j�nn�t�k... ne haragudjatok...

Teregril megsimogatta a kisl�ny haj�t:

- Nem haragszunk r�d, Seyda. Tapasztaltuk, hogy nem a jobb �rz�s�ekhez tartoznak, ez�rt akartunk bek�s�rni.

- Nem tudom, mit akartak t�lem - mondta a kisl�ny. - De hirtelen megv�ltozott a kisug�rz�suk, �s nagyon megijedtem...

- Seyda, ha megfogadod a tan�csomat, akkor senkinek ne besz�lj arr�l, hogy a foglyok megt�madtak t�ged, hacsak nem akarod a hal�lukat! Mert azonnal kiv�gzik �ket, ha ez Sylas �s Calborn f�l�be jut. Mi is csak Sergernek �s Taironnak mondjuk el. Nekik tudniuk kell r�la, mire sz�m�tsanak �rk�d�s�k ideje alatt. Esteledik. J� lenne, ha te is lepihenn�l. Canter hazak�s�r.

Seyda f�lszeg mozdulattal megsimogatta a vezet� p�nc�los karj�t, majd a t�bbiek�t is:

- K�sz�n�k mindent. J� �jt!

- Neked is, Seyda - a kijel�lt �rharcos a kisl�ny mell� szeg�d�tt. Teregril hosszan n�zett ut�nuk.

M�snap d�lut�n Seyda �jra elj�tt l�togat�ba. Ez�ttal nem egyed�l:

- Sziasztok! � Hedgewither! Ugyanakkor ker�lt ide Hels�ra, mint �n, de nemsok�ra � is �rharcos lesz, mint ti! Larsen �s Xarga mondta neki tegnap!

Miut�n az �rharcosok kezet ny�jtva �dv�z�lt�k a feh�r haj� fi�t, Seyda Teregril kez�be nyomott egy k�zepes nagys�g� dobozt:

- Ezt nektek hoztam! Nagyon kedvesek voltatok tegnap, de nekem semmim sincs, amivel megk�sz�nhetn�m, ez�rt s�tem�nyt hoztam nektek!

- Nincs mit megk�sz�nn�d! - h�r�totta el Teregril az aj�nd�kot, de l�tva, mennyire elszontyolodott a kisl�ny az elutas�t�s hallat�n, b�lintott. - Rendben, elfogadjuk, de akkor ti is vel�nk esztek!

Ebbe Seyda is beleegyezett, �gy hatan osztoztak meg a finoms�gon. K�zben a kisl�ny az eg�sz t�rsas�got sz�val tartotta.

Estig maradtak, amikor az �jszak�s Tairon �s �rharcosai meg�rkeztek, hogy lev�lts�k Teregril�ket:

- No n�zd csak, ki van itt! - der�lt f�l Tairon arca. - A mi leend� �rharcost�rsunk. Xarga �s Larsen nagyra tart t�ged, fi�! �s ez a m�sik kis l�togat� csak nem Saborra meg Zuka kedvence? Azt mondj�k, Starvilleren nem volt m�g ilyen tehets�ges felder�t�! �s Xarga szerint olyan �gyesen b�nsz a karddal, hogy egy �rharcosnak se v�lna sz�gyen�re. Sz�m�thatsz r�, hogy majd letesztel�nk! De nem k�ne m�r aludnod ilyenkor, kicsike?

Seyda sz�vecsk�je hangosan dobogott a d�cs�retek, �s a kedves bec�z�s hallat�n. Boldogs�g�t nem b�rta mag�ban tartani. Elrohant k�zeli medit�l�hely�re, �s bolondosan vih�ncolt a f�v�n, mik�zben s�rt �s nevetett egyszerre.

Calborn az �t�dik nap est�j�n t�rt vissza starvilleri k�r�tj�r�l �s el�gedetts�ggel t�lt�tte el, hogy mindk�t v�denc�r�l csak j�t hallott. Mivel nagyon k�s� volt, nem akarta Seyd�t zavarni, de Hedgewithert megl�togatta, mikor l�tta kisz�r�dni a f�nyt a kont�nerlak�s elf�gg�ny�z�tt ablak�n kereszt�l. A fi� a p�nc�lj�t tisztogatta, mikor meghallotta a kopog�st. Az ajt�hoz ment:

- Te vagy az, uram? - mondta meglepetten a vez�rharcos l�tt�n. - Gyere be, �s foglalj helyet. �r�l�k, hogy l�tlak, uram.

- Nem vagyok az urad, Hedgewither. A vez�red vagyok, nem a rabszolgatart�d. Csak az�rt zavartalak, mert l�ttam, hogy m�g f�nt vagy. Most t�rtem vissza �s inform�l�dtam r�lad. Nagyon el�gedettek veled.

- J�lesik ez hallani, uram… bocs�nat… vez�r…

- Tudod mit? Calborn, �s ezzel lerendezt�k a megsz�l�t�st, rendben?

- Rendben, uram…

- Mondtam, Calborn.

- Calborn - ism�telte a fi�.

- Figyelj r�m, Hedgewither! Xarga �s Larsen kiv�teles tehets�gnek tart t�ged, ez�rt �gy d�nt�tt�nk, hogy �rharcosi k�pz�st fogsz kapni. Nyugodtan �tugorhatjuk az �ltal�nos k�pz�st, �s bevet�nk a m�ly v�zbe. Holnapt�l a nagyp�ly�n az �rharcosokkal egy�tt fogsz gyakorlatozni! Pontosabban Starviller legkiemelked�bb k�pess�g� �rharcos�val, Sergerrel. Mivel � d�lut�n edz, te d�lel�tt szabad vagy.

- Nagyon megtisztel� az elismer�setek, uram…

- Calborn - jav�totta ki a vez�r.

- Igen, Calborn. De mit csin�ljak d�lel�tt?

- Neked is j�r a pihen�. Azt csin�lsz, amit akarsz.

- Akkor szeretn�k tov�bbra is az �joncok edz�s�re elj�rni.

- Mi�rt? Te sokkal t�bbet tudsz m�ris, mint �k.

- Ez igaz, uram…

- Calborn.

- Igen, bocs�nat, Calborn, de van ott egy kisl�ny…

- Seyda?

- Igen, Seyda, uram…

- Calborn!

- Bocs�nat, Calborn. Sz�val Seyd�val szeretn�k tov�bbra is edzeni. Ez csak n�gy �ra hosszat jelent, azt�n m�r nem �rdekes az edz�s, mert � ut�na �gyis elmegy Saborr�hoz, Zuk�hoz �s Gerenhez tanulni.

A vez�rharcos f�rk�sz�n n�zett a szem�be:

- Tetszik neked?

- Nem �rtem a k�rd�sedet, uram…

- Mondtam, hogy Calborn!

- Bocs�nat, uram… Calborn. Mit �rtesz azalatt, hogy tetszik-e? � egy olyan k�l�nleges szem�lyis�g, amilyennel m�g soha nem tal�lkoztam. Ha arra gondolt�l, sz�p-e, igen, sz�pnek tartom. Nem l�ttam m�g ilyen sz�p l�nyt.

A vez�r eg�sz k�zel hajolt az arc�hoz:

- Hedgewither, Seyda m�g gyerek! Meg�rtett�l? M�g gyerek!

- Tiszt�ban vagyok vele, uram… bocs�nat, Calborn. De att�l, hogy gyerek, m�g lehet sz�p, nem? �s kiv�l�an harcol. Nagyon j�k a reflexei, nagyon gyors, nagyon hajl�kony. �s nagyon kedves. �s valahogy… olyan �sszetett a szem�lyis�ge. Egyszer olyan, mint a legvesz�lyesebb harcosok, akikben vibr�l az er� �s az indulat, �s nem tan�csos kikezdeni vel�k, m�skor viszont, amikor nincs benne ez a furcsa indulat, olyan kicsinek �s t�r�kenynek t�nik, amilyen val�j�ban is, hogy a f�rfi �gy �rzi, v�denie kell mindent�l �s mindenkit�l. Megengeded, hogy ezut�n is edzzek vele, ahogy eddig is, uram?

- Calborn.

- Igen, igen, persze, Calborn. Megengeded?

- �gy �rzed, vesz�ly leselkedik r�?

- Nem. Most m�r nem. Megmutatta, hogy nem olyan v�dtelen �s gyenge, amilyennek l�tszik.

A vez�r f�l�llt, pillanatokig n�zte a feh�r haj� fi�t:

- Holnap m�g odamehetsz. Majd a d�lut�ni edz�s eld�nti, mennyire f�raszt le Serger. Ha kid�lsz, �gyse lesz energi�d m�g m�snap reggel is edzeni. Rendben?

- Igen, uram.

- Nem vagyok �r. Ha minden beidegz�d�sed ennyire makacs, mint ez a megsz�l�t�s, nehezen fogsz boldogulni azzal, amit Serger, Xarga �s Larsen tan�t majd neked.

Ezzel mag�ra hagyta a fi�t, aki vissza�lt az �gy sz�l�re, �l�be vette p�nc�lj�t, �s t�relmesen folytatta a tisztogat�s�t.

Calborn megint k�rbej�rta a b�zist �s l�pteit lelass�totta Seyda otthona el�tt, ahol most m�r nem �llt �rs�g. Pillanatokig n�zte az ajt�t, de mert f�ny nem sz�r�d�tt ki, a kisl�ny bizony�ra m�r aludt. A vez�r meggyors�totta l�pteit, �s saj�t otthona fel� fordult.

M�snap reggel azonban ott volt a kis gyakorl�p�ly�n�l. A fi�k m�r gy�lekeztek, Hedgewither is ott �csorgott, Xarga is meg�rkezett, de a kisl�ny nem volt sehol.

- Mi van Seyd�val? Hol van?

- Nem tudom, Calborn. Tal�n elaludt. Mindj�rt odak�ld�k valakit.

- Hagyd, majd �n megn�zem!

A vez�r hatalmas l�ptekkel indult neki, �s m�r ott is �llt az ajt� el�tt. M�ly leveg�t vett, miel�tt bekopogott. Nem �rkezett v�lasz.

M�gegyszer kopogott:

- Seyda! Bent vagy?

Valami halk, bizonytalan hangot hallott csup�n, de v�lasz nem �rkezett. Calborn pillanat alatt bent termett, m�g az ajt�t se csukta be maga m�g�tt. Az �gyon kuporg� kisl�ny egy t�r�lk�z�be csavarva k�ts�gbeesetten menek�lt be a f�rd�be. A vez�r pillant�sa a megvetett �gyon a f�lig �sszegy�rt, v�rfoltos leped�re esett. Calbornt majd sz�tvetette az indulat:

- Seyda!!! - t�rt be a f�rd�be. - Ki volt itt???!!! Ki mert b�ntani t�ged?!!!!

A kisl�ny r�m�lten, reszketve b�jt be a sarokba, a feh�r t�r�lk�z�be burkol�zva, amelyen szint�n v�rfoltok �ktelenkedtek.

- Ki volt az?!!! Ki mert bej�nni ide hozz�d???!!! Ki b�ntott t�ged, Seyda?!!!

- Sen… senki… nem b�ntott… - Seyda lekuporodott, hogy min�l kisebbnek l�tsszon. - Ez m�r… k�… k�t �ve van ne… nekem…�s aaa… azt mondt�k a jedi… n�k, hogy ennek musz�j is lennie... - �s els�rta mag�t.

Calborn hirtelen meg�rtette. F�lt�rdre ereszkedett a r�m�lt kisl�ny mellett:

- J�l van, kicsi Seyda, nyugodj meg, tudom, mir�l besz�lsz! Azt gondoltam… mindegy. Erre nem gondoltam. Persze, itt a fi�knak nincsen ilyen gondjuk. Szerz�nk neked olyat, amit a mandal�riai n�k haszn�lnak ilyenkor, de addig is hozok helyette valamit, j�?

- J…jj�…

- Ne s�rj, kicsi Seyda, ne s�rj! Nagyon megijedt�l?

- Neeem tudtam, m…mit csin�ljak… mert minden ooo…olyan lett… �s nem tudtam sz�lni senkinek… �s Xarga v�r... azt hiszi majd, hogy mm…megb�zhatatlan vagyok…

- Nincs baj, kicsi Seyda. Semmi baj. Mindj�rt j�v�k. Besz�lek Xarg�val is, csak nyugodj meg sz�pen!

Calborn m�rhetetlen�l sz�gyellte mag�t, m�g a haj�ja fel� tartott. Ha nem hallgatja meg a kisl�nyt, vagy mag�t�l is nem jut esz�be, hogy Seyd�nak m�sfajta gondjai is lehetnek, mint f�rfit�rsainak, iszonyatos botr�nyt csin�lt volna a b�zison.

Amikor elhaladt a p�lya mellett, cs�ndesen odasz�lt Xarg�nak:

- Seyda n�h�ny napig nem tud j�nni edzeni.

L�tva Xarga agg�d� tekintet�t, hozz�f�zte:

- H�t, harcos vagy sem, mindenesetre… n�. Erre bizony nem gondoltunk.

A kik�pz�tiszt ekkor megnyugodva fordult vissza �joncaihoz, akik m�r jav�ban gyakoroltak, Hedgewither kiv�tel�vel, aki v�rakoz�an n�zegetett arra, amerr�l Seyd�t reggelenk�nt j�nni l�tta.

- Seyda nem j�het edzeni, uram? - sz�l�totta meg szel�d, b�k�s hangj�n a mellette elhalad� vez�rt.

- Ha m�gegyszer uramnak sz�l�tasz, biztos, hogy nem! - mondta Calborn.

- Beteg?

- H�t, nem �rzi �ppen j�l mag�t - mondta a vez�r, �s hozz�tette. - Hedgewither, menj Kennixhez, add le jelenlegi felszerel�sedet, �s v�telezz magadnak �rharcosoknak val� neh�zp�nc�lt! Gyakorolgasd a s�ly�t, �s benne a mozg�st, mert Serger meg fog izzasztani alaposan. Most m�g van egy kis dolgom, de ha v�gzek, elviszlek Sergerhez, �s bemutatlak neki, rendben?

- Rendben, ur…

- J�l gondold meg!

- Calborn - jav�totta ki mag�t a fi� azonnal.

- �gy m�r jobb - b�lintott a vez�r.

F�lment a Striderre, besz�lt a k�s�r�haj�k kapit�nyaival, majd bej�rta a haj�t, minden haszn�lhat�nak �t�lt dolgot �sszeszedett, majd miut�n kifogyott az �tletekb�l, visszat�rt a kisl�nyhoz, aki m�g most is a f�rd�ben kuporgott, de m�r nyugodtabbnak t�nt:

- Seyda, f�r�dj meg, szedd rendbe magadat ezekkel, amiket hoztam neked, azt�n �lt�zz f�l! A p�nc�lt most ne h�zd f�l, csak a lanilinruh�t! Az �gynem�det dobd ebbe a zs�kba a t�r�lk�z�kkel egy�tt! Ha elk�sz�lt�l, v�rj meg itt, ne m�szk�lj el sehova, j�?

- J�.

Telrevan vez�re megkereste Hedgewithert, aki most m�r �rharcosi felszerel�sben fesz�tett. L�that�an k�nnyed�n mozgott a neh�zp�nc�lzatban is. Calborn intett neki, �s az elz�rt ter�let fel� indult:

- Serger! Gyere csak ide!

A j� ki�ll�s� vezet� �rharcos azonnal mozdult a vez�r hangj�ra, �s megindult fel�j�k.

- Igen, Calborn.

- Serger, ez a fi� Hedgewither. Siroxr�l hoztam magammal. K�l�nleges, idegen technikai tud�sa miatt �rharcost csin�lunk bel�le. Kivett�k az �joncok k�z�l. D�lut�nt�l veletek fog edzeni. Hedgewithert a K�ls� Perem egyik vil�g�b�l hurcolt�k Siroxra, de sajnos rabszolg�t csin�ltak bel�le, nem harcost. Az �joncok k�zt csak Seyd�val szokott gyakorolni, tanultak is egym�st�l, mint kider�lt, t�letek is. Mindketten nagy rajong�itok. De mivel Seyda sosem lesz olyan er�s, mint ti, nem tudunk bel�le �rharcost k�pezni, felder�t�k�nt viszont remek�l meg�llja a hely�t. Hedgewither azonban er�s, � k�pes lesz felz�rk�zni hozz�tok. Megjegyz�s?

Serger tekintete v�gigfutott a sov�ny, de j� fel�p�t�s� fi�n. Megr�zta fej�t:

- Nincs, Calborn. Gyere, Hedgewither, besz�lgess�nk! Ismerkedj�nk addig, am�g van r� id�nk! A p�ly�n majd a technik�nk besz�l helyett�nk.

- M�g egy dolog, Hedgewither! - sz�lt ut�nuk a vez�r. - Ha nem akarod megs�rteni Sergert, �t se titul�ld �rnak! �pp el�g b�szkes�g neki a neve, azt m�r az eg�sz birodalom ismeri, azon sz�l�tsd!

Ezzel visszafordult �s bement a tan�csterembe:

- Sylas, n�h�ny napra megint elmegyek �s elviszem Seyd�t. Sz�ks�gem lenne Zuk�ra �s Gerenre, tudn�d �ket n�lk�l�zni?

- Furcsa �ssze�ll�t�s - jegyezte meg a kl�nvez�r.

- Igen, az. Seyd�nak sz�ks�ge van n�h�ny… csak n�knek val� szem�lyes dologra, amit itt nem tudunk biztos�tani neki. De nem akarom, hogy kiessen a tanul�sb�l. Zuka �s Geren foglalkozik vele �tk�zben is. Saborr�t itthagyom neked.

- Most is el�g lesz h�sz �rharcos?

- El�g. �s ha lehet, k�ldd vel�k Ariont �s Tagrent! Nagyon j� hat�ssal vannak Seyd�ra.

- Nincs akad�lya, Calborn.

- K�sz�n�m, Sylas.

A telrevani vez�rharcos k�vetkez� �tja a computerzsenihez, majd a t�rt�n�szhez vezetett, v�g�l visszakanyarodott Seyda otthon�hoz. A kisl�ny most m�r fegyelmezetten, nyugodtan v�rt r�. Calborn k�r�ln�zett, nem maradt-e valami �rul� nyom, majd f�lvette a zs�kot:

- Gyere, Seyda! - engedte maga el� a kisl�nyt. - A landol�p�lya fel� indulj! A Striderhez megy�nk.

- A Striderhez? De hisz az a te haj�d!

- Igen. Most majd gyakorlatozhatsz rajta. Csavargunk egy kicsit.

Seyda ragyogott a boldogs�gt�l. Calborn nem sietett, hogy Zuk�nak �s Gerennek is legyen ideje �sszek�sz�lni. A t�bor egyik szem�tgy�jt�j�be dobta a zs�kot, azt�n oldal�n a n�zel�d� kisl�nnyal, k�nyelmes temp�ban tartott a landol�p�lya fel�.

�tk�zben �sszefutottak Sherukkal. A sz�ke, fiatal alvez�r az �tkez� fel�l j�tt:

- H�t itt a mi �gyes kiscsillagunk! - nevetett a kisl�nyra.

- Nocsak, Seyda - jegyezte meg Calborn. - Ennyire bev�g�dt�l m�r a b�zison?

- �gy bizony, Calborn - mondta Sheruk. - Seyda �s Hedgewither a mi k�t �j b�szkes�g�nk. De hogy lehet, hogy ezt a nagyl�nyt megint k�s�rgetni kell?

- Nem az�rt k�s�rgetnek! - magyar�zta Seyda lelkesen. - Hanem a Striderre megy�nk!

- A Striderre?

- Igen, Sheruk. Calborn azt mondta, hogy elmegy�nk egy kicsit csavarogni.

- Sz�val csavarogni, mi? �s mindj�rt a vez�rrel! - szeme huncutul csillant. - Nem vagy te m�ris elk�nyeztetve?

- Sheruk - vonta f�lre a vez�r. - N�h�ny napig nem leszek itt. Legyen Hedgewitheren a szemed! J�rk�lj t�bbet a harcosok �s az �joncok k�z�tt, nehogy a kiemel�s miatt kikezdjenek vele! Az �rharcosok is jobban figyeljenek r�! Brailornak is sz�lj! Seg�tsetek Xarg�nak �s Larsennek sz�ks�g eset�n!

- �gy lesz, Calborn. B�r az a v�lem�nyem, ha Xarga egy ilyet egyed�l nem tud kezelni, akkor v�ge a vil�gnak.

- �n is �gy gondolom, de ne feledd, hogy az �joncok k�zt most van tekint�lyes nemes fia is!

- L�gy nyugodt, Calborn! Akkor h�t, j� csavarg�st, kiscsillag!

- K�sz�nj�k, Sheruk. Calborn, be lehet sz�llni? Mindj�rt indulunk?

- Besz�llhatsz, de m�g nem indulunk. Egyel�re m�g ne ny�lj semmilyen m�szerhez!

- Akkor ink�bb nem sz�llok be.

Ezzel Seyda letette kez�ben tartott kev�ske moty�j�t �s lecs�ccsent r�, �ll�t k�t kis tenyer�be t�masztva.

Calborn eln�zte a t�relmesen �cs�rg� kisl�nyt, �s azon t�n�d�tt, tulajdonk�ppen val�ban gyerek, mi�rt f�lti h�t ennyire mindenkit�l? Ugyanakkor valahol m�lyen megsz�lalt benne a figyelmeztet� cseng�: val�ban ennyire f�lrevezetn�nek az �szt�neid? Az a furcsa kett�ss�g zavarta most is, mint az els� percekben, de mint �szrevette, harcosai is zavarban vannak, hogyan b�njanak Seyd�val. Nem n�, de m�r nem is gyerek. Harci tud�sa, �s a viselked�s is, mely harc k�zben l�tszik rajta, feln�tt, �rett szem�lyis�gre vall, m�skor azonban... Vajon mit csin�ltak vele a Ravageren? T�nyleg csak jedi �nj�be ny�ltak bele?

- �, h�t itt az �n okos kis Seyd�m - jelent meg Geren. - Sz�val �tit�rsak lesz�nk.

- Igen, �tit�rsak. Akkor te is j�ssz csavarogni vel�nk, ugye, Geren? �s k�zben tudunk tanulni.

- Bizony, hogy tudunk. Eml�kszel m�g, hol hagytuk abba?

- Igen. Ott, hogy a m�sodik Mandalore, akit Jorahen cal Telrevannak h�vtak…

- Seyda, Geren, menjetek be a haj�ba! - sz�lt r�juk Calborn. - Az el�t�rben �ljetek le! Amint Zuka �s az �rharcosok ide�rnek, indulunk.

- �rharcosok is j�nnek vel�nk? - csillant f�l Seyda szeme.

- Igen, j�nnek. Fordulj csak meg! L�tod, m�r itt is vannak!

- Arion! Tagren! - ugrott f�l Seyda. - H�t ti is j�tt�k csavarogni?

- Bizony, Seyda - mondta Arion. - Ha azt mondj�k, �rizz�k a kaput, akkor odamegy�nk, �s nem engedj�k be a cannokokat. Ha azt mondj�k, �rizz�k Sylast, akkor ott �llunk mellette, �s a szem�nket se vessz�k le r�la. �s ha azt mondj�k, menj�nk Seyd�val csavarogni…

- Akkor j�tt�k velem csavarogni! - mondta lelkesen a kisl�ny. - De r�m m�r nem kell �m vigy�zni.

- Igen, tudjuk. De a Striderre az�rt m�g kell vigy�zni, nem? Hogy legyen mivel csavarognunk.

- Menjetek be, fi�k! - mondta Calborn. - M�r csak Zuk�ra v�runk.

A computerzseni is hamarosan meg�rkezett. Calbornnal egy�tt visszavonultak a pil�taf�lk�be, ahol a pil�ta m�r a m�szereket ellen�rizte.

- Gyere csak, Seyda! - mondta Calborn. - Figyeld meg, mit csin�lunk a startkor!

- Igen, Calborn - szaladt oda hozz� a kisl�ny, otthagyva Gerent �s az �rharcosokat. A vez�r odavezette a pil�t�hoz:

- Seyda, � Bered, a pil�ta. Bered, � Seyda. Mesterfelder�t�nek tan�tjuk.

- �dv�z�llek, Seyda - fordult meg a pil�ta. Seyda csak annyit jegyzett meg mag�ban, hogy Bered az eddig l�tott mandal�riai f�rfiak k�z�l a legid�sebb. De nem ez zavarta…

- F�radt vagy? - k�rdezte hirtelen.

- Ez most hogy jutott eszedbe? - hangzott a meglepett v�lasz.

- �rzem. A kisug�rz�sod… olyan furcsa - mondta Seyda nagyon komolyan. - �s van benne valami, ami valahogy… nem term�szetes… nem hozz�d tartozik. Ilyet az �rharcosokon nem �rzek, csak a k�zt�rsas�gi…

- Hagyj b�k�n a meg�rz�seiddel! T�r�dj a saj�t dolgaiddal!

Seyda elh�tr�lt:

- Calborn, �n… �n most ink�bb nem megyek csavarogni… - �s a kij�rathoz futott, de mert nem tudta, hogyan ny�lik az ajt�, k�ts�gbeesetten �t�gette k�t kis tenyer�vel, �s nekiszaladt, h�tha akkor kiny�lik.

- Seyda! Mi van veled? - hallotta az �rharcosok hangj�t, akik azonnal k�r�lvett�k �s lefogt�k, nehogy k�rt tegyen mag�ban, de a p�nik akkorra m�r teljesen elbor�totta:

- Nem megyek ezzel a pil�t�val sehova! Olyan, mint a kapit�ny! Engedjetek ki! Engedjetek ki!

- Ki ne engedj�tek, mert sose tal�ljuk meg t�bb�! - sz�lt ki a pil�taf�lk�b�l Calborn. - Seyd�nak igaza van. Bered valami ismeretlen szer hat�sa alatt van.

- Seyda! - Arion �s Tagren szel�d, megnyugtat� hangja v�g�l elhatolt a tudat�ig, mire Seyda elcsendesedett, �s az �rharcosok k�zel�ben bekuporodott egy sarokba. A k�t �rharcos leguggolt el�tte, �s kez�ket ny�jtott�k fel�je. K�ts�gbeesve kapaszkodott azonnal bel�j�k, pupill�ja teljesen kit�gult.

- Seyda - pr�b�lkozott Arion. - Kit�l f�lsz ennyire?

- Arion, zavard el a pil�t�t… a kapit�ny is ilyen, ne hagyj itt vele egyed�l… - mondta a kisl�ny a kez�ket szorongatva, szem�ben iszonyat. Arion megsimogatta a haj�t:

- Nem hagylak vele egyed�l. Senki nem b�nthat t�ged. Itt vagyok melletted, Seyda.

A kisl�ny odab�jt hozz�, majd a m�sik �rharcost is k�zelebb h�zta a kez�n�l fogva:

- Tagren, k�ldd el, mondd meg neki, hogy menjen ki a f�lk�b�l… �gyse megyek vele sehova… ti nem f�ltek t�le? Nem �rzitek, milyen sz�rny�s�g �rad bel�le? K�ldd el, Tagren, k�rlek, k�ldd el, k�ldd el!

- Elk�ld�m, Seyda. Ne f�lj, elk�ldj�k a pil�t�t, csak nyugodj meg sz�pen!

Seyda n�m�n b�jt meg k�zt�k, �s egy pillanatra sem engedte el a kez�ket, de kapkod� l�legzete kezdett nyugodtabb� v�lni.

- Vajon mi vad�totta meg ennyire? - pillantott f�l Arion a t�rsaira.

- Az a szer - l�pett ki a f�lk�b�l Calborn. - Mes�lte, hogy mi�ta a Ravageren j�rt, nem viseli el a negat�v energi�t sug�rz�kat. Mint amilyen a k�zt�rsas�gi kapit�ny volt. �s Bered ilyet sug�roz ki mag�b�l. Illetve az a szer, amit haszn�l, mint most az el�bb bevallotta. Ajz�szer. Lehet, hogy a kapit�ny ez�rt �ld�zte Seyd�t h�rom h�ten kereszt�l. M�g p�r napja is, az�rt eml�kszik ennyire a kisl�ny. Vigy�zzatok r�! K�rek m�sik pil�t�t, Beredet pedig Sylas gondjaira b�zom. Majd kiszedik bel�le, kit�l �s honnan szerezte ezt a vacakot. K�zt�rsas�gi csemp�szekkel �llna kapcsolatban?

K�t �rharcos Calborn ut�n vonszolta a pil�t�t. M�g Calborn int�zkedett, Arionnak �s Tagrennek siker�lt el�csalogatnia a kisl�nyt a sarokb�l, aki ezut�n se mozdult el a k�zel�kb�l. Amikor azonban Geren el�keveredett, �s mit sem tudva a t�rt�ntekr�l, elkezdte ecsetelni, mi t�rt�nt a m�sodik Mandalore uralkod�sa idej�n, Seyda teljes figyelm�vel a t�rt�n�sz fel� fordult.

A visszat�r� Calborn sz� n�lk�l konstat�lta, hogy Seyda �s Geren megint elmer�lt a Mandal�riai Birodalom m�ltj�ban. Az �rharcosok k�r�l�lt�k �ket, �s �k is figyelt�k a t�rt�n�szt. Geren kiv�l�an �rtett ahhoz, hogyan kell elvar�zsolnia hallgat�s�g�t. Minthogy a mandal�riai t�rt�nelemnek elengedhetetlen k�vetelm�nye volt, l�tv�nyos csatajelenetekben b�velkedett az el�ad�sa, �gy az �rharcosok, k�zt�k a Tagren �s Arion k�z� bef�szkel�d� kisl�ny, akiben egy harcos sz�ve dobogott, �nfeledten hallgatt�k.

Calborn, Zuka �s az �j pil�ta ek�zben el�k�sz�ltek az indul�sra.

K�t �ra m�lva Geren el�ad�sa v�get �rt, �s a t�rsas�g asztalhoz �lt. Seyda �jra mag�ra tal�lt. Gerennel �s az �rharcosokkal elkezdt�k megvitatni, mi�rt tudott gy�zni folyamatosan a Mandal�riai Birodalom, �vsz�zadokon kereszt�l. Mikor Calborn �s Zuka is megjelent az eb�dn�l, a kisl�nynak esz�be jutott, hogy tanulnia kell az ind�t�st.

- Mikor startolunk? - k�rdezte. - Azt mondt�tok, hogy nekem is ott kell lennem az indul�sn�l.

- H�t arr�l lemaradt�l, Seyda - cs�v�lta fej�t Zuka. - M�r k�t �r�ja �ton vagyunk. De a landol�st m�g nem k�sted le.

- Az pedig nincs messze, de addig is van mit tanulni - f�zte hozz� Calborn. - Meg kell ismerned a m�szerek kijelz�seit, hogy tiszt�ban l�gy azzal, hol vagy, merre tartasz, mekkora gyorsas�ggal. A h�m�rs�kletr�l, a l�gnyom�sr�l, a leveg�kever�k ar�ny�r�l �s sok m�sr�l is inform�ci�t kapsz. Amit Zuk�t�l �s Saborr�t�l eddig tanult�l ebben a n�h�ny napban, annak most haszn�t veheted. Eb�d ut�n kimegy�nk a pil�taf�lk�be, �s hamarosan le is sz�llunk.

- Hol fogunk lesz�llni? Egy m�sik harci b�zison?

- Nem. Egy nagyobb telep�l�sen.

- Ott is vannak harcosok?

- Nem, Seyda, ott civilek �lnek.

- Mik azok a civilek?

- Nem mik, kik. Olyan mandal�riai lakosok, akik nem harcosok, mint mi.

- Akkor azok polg�rok.

- Igen, a k�zt�rsas�gban �gy nevezik �ket.

- Akkor ott nem lehet edzeni?

- Nem. Ha edzeni akarsz, k�rd meg az �rharcosokat, hogy gyakoroljanak veled itt a haj�n!

- De �n nem vagyok olyan er�s, mint �k. Nem lesznek hajland�k velem edzeni!

Arion elmosolyodott:

- �s ezt ki mondta neked?

- Senki. De gondolom, az�rt szoktatok k�l�n gyakorolni, nehogy v�letlen�l agyoncsapj�tok a t�letek sokkal gyeng�bb, �s k�pzetlenebb harcosokat. P�ld�ul engem.

Tagren k�nyelmesen h�trad�lt sz�k�n:

- �n �gy l�tom, �letben �s eg�szben vagy, pedig eddig kiz�r�lag Hedgewitherrel gyakorolt�l, �s az bizony nem gyenge fi�.

- De � �jonc volt, nem olyan… mint ti.

- Mi�rt, mi milyenek vagyunk? - k�rdezte Arion.

- Nagyon er�sek �s b�szk�k, mint a vez�rek, �s ak�r f�lni is lehetne t�letek…

- De te nem f�lsz t�l�nk. Azt l�tjuk.

- Igaz, Arion, �n nem f�lek t�letek, mert tisztellek benneteket. Elismerem az er�t�ket, �s nem �rzek bennetek rosszindulatot. Nem vagytok g�g�sek. Csod�lom minden mozdulatotokat, amikor l�tom, hogyan gyakoroltok… leny�g�z�en sz�p �lm�ny l�tni titeket…

Calborn megmozdult:

- Seyda, ahogy besz�lsz, az m�r egy kicsit t�lz�s! A n�k nem szoktak �gy besz�lni a f�rfiakr�l.

- De h�t �n nem vagyok n�, �n felder�t� vagyok, �s m�lys�gesen csod�lom az �rharcosokat, akik sokkal, de sokkal t�bbet tudnak, mint �n!

- Seyda - mondta hirtelen Arion -, Calborn azt akarta mondani, ne tartsd magad kevesebbnek, csak, mert nem tudod azt, amit mi! Te olyan technik�t mutatt�l be, amit tal�n az eg�sz birodalomban nem lesz harcos, aki ut�nad tudna csin�lni, teh�t mi ugyanolyan csod�lattal ad�zunk neked, mint te nek�nk. A te adotts�gaid ugyanolyan csod�t k�pesek produk�lni, mint a mi adotts�gaink a mi�nket! Illetve amit te csod�lsz benn�nk.

- Igaz�n…�gy gondolj�tok?

- Igaz�n, Seyda, igaz�n csod�latos vagy… a harci tud�soddal egy�tt.

- �s a computeres tud�sodr�l m�r ne is besz�lj�nk - folytatta Zuka. - A jedik fura n�ps�g. Annyi mindenre vagy k�pes, �s egyszer�en nem foglalkoztak veled! Igaz, ha jobban odafigyeltek volna r�d, akkor most nem Helsa b�szkes�ge lenn�l. Azt mondom neked, hogy a birodalmunk b�szkes�ge lehetsz majd, ha ilyen gyorsan, k�nnyen, �s ekkora iramban haladsz tanulm�nyaidban. Hatalmas karrier �ll el�tted, rajtad m�lik, milyen magasra sz�rnyalsz f�l…

Seyda �lmodozva n�zett Zuk�ra. L�tszott, valahol nagyon messze j�r most, de senki nem igyekezett visszar�ngatni. Egyszerre hirtelen m�gis visszacs�ppent a val�s�gba:

- Nekem nem szoktak ilyen sz�p dolgokat mondani a jedik. Azt mondt�k, menjek a dolgomra �s gyakoroljak, gyakoroljak, �s min�l t�bbet legyek egyed�l, mert akkor leszek igaz�n j� jedi, ha seg�ts�g n�lk�l, egyed�l is boldogulok kint a vadonban. �gy mindig mindenhova egyed�l m�szk�ltam, �s egyed�l harcoltam a vad�llatokkal. �n nagyon szeretek k�ztetek lenni, mert ti nem zavar�sztok sehova egyed�l, �s nem mondj�tok, hogy �tban vagyok, m�gha t�nyleg �tban vagyok is, �s… �s nem is tudj�tok elk�pzelni, milyen sokat jelent ez nekem, �s milyen h�l�s vagyok nektek mindez�rt…

- Seyda - mondta Calborn, l�tva, hogy a kisl�ny mindj�rt s�rva fakad. - Amit Arion �s Zuka az im�nt mondott, igaz, de ahhoz, hogy val�s�g legyen, az�rt a tud�s�rt neked kem�nyen kell dolgoznod. Amit el�rsz, az a te �rdemed lesz. Mi csak a lehet�s�get biztos�tjuk, hogy el�rd, de magadat d�cs�rd �rte, ha siker�l! �gyhogy, ha j�llakt�l, akkor kiballagunk sz�pen a pil�taf�lk�be, �s megn�zz�k, mit�l megy ez a haj� egy�ltal�n, j�?