Négy visszautasítás és egy csók
2007.08.01. 22:04
Tartalom: Egy aranyos, egyszerű Lily/Sirius történet. A cím, azt hiszem önmagáért beszél.:)
Szerző megjegyzése:
Megtetszett, lefordítottam.:)
A karakterek J.K. Rowling tulajdonát képezik.
Eredeti cím: Four Times Lily Didn’t Kiss Sirius, and One Time She Did
Link: http://transposition73.livejournal.com/47438.html#cutid1
Írta: Tranposition73
I.
Első roxmortsi kirándulásuk alkalmával Lily megpróbált olyan távol maradni Pottertől és társaitól, amennyire csak lehetett, de a négy fiú mindig a nyomában loholt. Folyvást sugdolóztak és mormogtak a háta mögött, végül a lány megelégelte, hátrafordult és felcsattant: - Segíthetek valamiben, fiúk?
Black feléje somfordált és sandán rávigyorgott. - Adsz egy csókot, Evans? – kérdezte nyávogó hangon. Potter a kezébe temette az arcát.
Lily egészen közel hajolt Siriushoz, majd előhúzta a varázspálcáját és a meglepődött fiú arcához nyomta. - Nem – felelte -, és ha te és a kis barátaid még egyszer így fogtok a sarkamban lihegni, olyan finom kis átkot szórok rátok, hogy azt fogjátok kívánni, bárcsak meg sem születtetek volna. Ezek után egyszerűen és higgadtan tovasétált – Siriust teljes bizonytalanságban hagyva afelől, hogy sírjon-e, vagy nevessen.
II.
Az ötödév karácsonya körül kezdte érezni, hogy mennyire megváltoztak a Griffendéles fiúk. Csendesebbek, zárkózottabbak lettek, és - lehet éppen ezért – még bosszantóbbak. Hosszú órákra eltűntek és koszos ruhákban tértek vissza, halálos kimerültséggel az arcukon. Főleg Remus látszott nagyon megviseltnek. Lily hiába kérdezte őt, csak annyit mondott: megesküdött, hogy semmilyen titkot nem árul el. Pettigrew válasza többé-kevésbé ugyanez volt – csak ő vinnyogó hangon adta elő. Potter úgy tűnt, akarattal kerüli őt, így maradt Black… A fiú komolyan fontolóra vette a kérést, majd egy perc múlva így szólt: - Egy csókért cserébe… talán… - és ismét megjelent az arcán az a bizonyos vigyor.
Lily csak nevetett rajta, s egy bűbájt hintett Siriusra, amitől az napokig megállás nélkül vihogott.
III.
Hetedévben, a záróünnepség éjjelén szeretkezett életében először - mégpedig James Potterrel. Másnap reggel már nem igazán emlékezett arra, hogy mi történt, habár rémlett neki egy hordónyi Lángnyelv-Whiskey, és az, hogy egész este kéz a kézben együtt lógott Jamesszel és Remusszal. Siriust pedig… olyan erősen tolta el magától, hogy attól félt: eltörte a fiú orrát.
IV.
Lily ruháján éppen a csípője alatt hosszú szakadás éktelenkedett. „ A világ összes ruhája közül pont ennek kellett… és pont ezen a helyen.” – gondolta bosszúsan. Jamest persze nem zavarná („így könnyebb a hozzáférés” – mondaná kajánul), de az unokanagynénit a hátsó sorban minden bizonnyal. Már csaknem tíz perce ácsorgott, felemelt karral - miközben a varrónő megpróbálta őt nem tűpárnáva változtatni -, mikor Sirius bedugta a fejét az ajtón.
- James kezd aggódni – mondta és vetett egy pillantást a padlón térdelő nőre. – Miért nem használsz varázslatot?
- Mivel – felelte a lány kurtán – egy megbűvölt menyasszonyi ruha az utolsó dolog, amire szükségem van most.
Sirius vállat vont, a varrónő pedig végre felkiáltott, hogy készen van. Lily lelépett a székről, amin eddig állt, a férfi kézenfogta és megpuszilta, majd odavezette az édesapjához, aki már várta őt. Mikor elindultak, Sirius utánuk kiáltott: - Hé, Evans! Nem kapom vissza a csókot?
Lily rámosolygott: - Nem, Sirius. Ma nem.
A férfi megint rándított egyet a vállán. – Különben nem is akarok… Csak szerettelek volna még egyszer utoljára Evansnek hívni – ezzel kiment és eltűnt a lány szeme elől.
IV.
A megegyezés igazán szívélyes volt: James egy hónapig küldetésben, Sirius öröksége pedig nem úgy tűnt, hogy ki fog fogyni a közeljövőben. Igaz, hogy a leveket így csak jópár órával később kapta kézhez, de azért végül mégis odaértek. Mint ahogy ez a bagoly is, amelyik éppen most repült be az ablakon. A Szent Mungóban azt ígérték, két óra körül már meg fog érkezni, és már majdnem délután négy volt. Adott néhány knútot a madárnak, majd útjára bocsátotta, s remegő kézzel megfogta az imént hozott pergamentekercset. Leült a kanapéra, óvatosan felbontotta. Azonnal felugrott a helyéről, amint elolvasta és felkiáltott. Sirius kijött a dolgozószobából, Lily a nyakába ugrott és szájon csókolta.
- Ezt most… miért? – kérdezte a férfi izgatottan.
- Sirius – suttogta Lily és feléje nyújtotta a viharvert levelet -, terhes vagyok!
|