22.fejezet

Dumbledore v�gre �szrevette a f�rfit, az �t takar� �larc miatt azonban nem ismerte fel azonnal.

- Ne agg�djon, a Herceg vagyok! – sz�lt kiss� elv�ltoztatott hangon.

- Rendben, vigye mag�val a k�t n�t, �s l�ssa el �ket! Ha itt v�gezt�nk, majd megbesz�lj�k a tov�bbiakat.

Piton v�gott egy grimaszt az �larc alatt, de v�g�l felemelte mindk�t n�t, �s elindult vel�k kifel�, am�g Dumbledore �s Harry fedezt�k �t.. L�tta, hogy az id�sebbik Malfoy gyanakodva m�regeti �t a harc k�zben, de biztos volt benne, hogy a hal�lfal� nem ismerte fel. Mikor el�rte a birtok hat�r�t, egyenesen a Roxfort kapuja el� hoppan�lt. Sietve feloldotta a bej�raton lev� b�b�jt, v�g�l a cipeked�st megunva maga el�tt lebegtette a k�t �jult testet, �s �gy jutottak el a lakoszt�ly�ba. A Hermione sz�m�ra kialak�tott vend�gszob�t m�g nem t�ntette el, �gy csak annyi dolga volt, hogy m�g egy �gyat elhelyezzen a helyis�gben, azt�n lefektette a k�t n�t. Az id�sebbiket val�ban csak egy k�b�t� �tok tal�lta el, Hermione eset�ben azonban t�vedett, hiszen a l�ny egy s�lyosabb �rt�s miatt volt eszm�letlen. �gy d�nt�tt, hogy Adrianne-t egyel�re nem �breszti fel, tartott t�le, hogy csak h�tr�ltatn� Hermione �pol�s�ban. Szerencs�re ismerte az �tkot, tudta, hogy a l�ny p�r nap m�lva fel fog �p�lni, de azzal is tiszt�ban volt, hogy addig m�g egy l�z�lmokkal nehez�tett �jszaka �ll el�tt�k. A griffend�lesen m�r most l�tszottak a szenved�s jelei, halkan ny�sz�rg�tt, a homloka pedig verejt�kezett a l�zt�l. Piton egy korty nyugtat�sz�rumot �nt�tt a sz�j�ba, majd akaratlanul is simogatni kezdte a l�ny arc�t. Teljesen belemer�lt Hermione tanulm�nyoz�s�ba, �gy nem hallotta meg a halk l�p�seket, csak arra eszm�lt fel, amikor a m�sik n� a v�ll�ra tette a kez�t.

- M�ris fel�bredt�l? – mordult r� a f�rfi.

- L�tom a kisl�ny miatt jobban agg�dt�l… Pedig az �n arcomat is simogathattad volna… - s�gta l�gy hangon Piton f�l�be Adrianne, a f�rfi azonban felpattant az �gy mell� h�zott sz�kr�l, majd egy int�ssel jelezte, hogy a besz�lget�st a nappaliban k�v�nja folytatni, azt�n r�gt�n kiviharzott a szob�b�l.

A n� lassan k�vette �t, �gy volt alkalma v�gigm�rni hajdani szerelm�t. Adrianne nem sokat v�ltozott az elm�lt t�z �v alatt, az alakja ugyanolyan karcs� volt, a haja f�nyess�ge sem halv�nyult el, egyed�l a pillant�sa t�kr�z�tt nagyobb �lettapasztalatot. Miut�n becsukta a vend�gszoba ajtaj�t, Adrianne kecsesen a f�rfihez s�t�lt, �s alig p�r centim�terre �llt meg t�le.

- J� �jra l�tni t�ged, Perselus… - mondta mosolyogva, de Piton ugyanolyan rideg maradt.

- Akkor legal�bb egyik�nk �r�l a viszontl�t�snak – morogta a f�rfi.

- Nehogy azt mondd, hogy m�g mindig haragszol r�m! – nevetett fel a n�, majd a selymes kez�vel v�gigsim�tott Piton arc�n, azt�n az ajkaihoz hajolt, de a f�rfi elford�totta a fej�t.

- Nem haragszom… Egyszer�en nem �rdekelsz – felelte higgadt hangon Piton.

- M�gis megremegt�l az �rint�semt�l…

- Nem szeretem, ha idegenek hozz�m�rnek.

- De �n nem vagyok idegen… R�gebben egyenesen te k�vetelted, hogy simogassalak… �s nem csak az arcodat… - mosolygott kac�ran a n�.

- J�l mondod: r�gebben. Mit akar t�led Dumbledore?

- Hagyjuk most Dumbledore-t… Ha j�l tudom, nem n�s�lt�l meg…

- Nem sok kedvem volt azut�n, hogy az els� menyasszonyom az anyagi k�r�lm�nyeim megv�ltoz�sa ut�n elhagyott – g�nyol�dott a f�rfi.

- Te is bel�thatod, hogy mi�rt mentem el. A Nagy�r buk�sa ut�n az �n csal�dom is elvesztette a vagyon�t, nem mehettem hozz� egy f�ld�nfut�hoz.

- Most viszont m�gis j�l j�tt, hogy az a f�ld�nfut� elhozott a hal�lfal�kt�l… Hogyhogy nem a f�rjed j�tt el �rted?

- M�r r�g meghalt… Ne agg�dj, m�r �reg volt szeg�ny, de sz�p �r�ks�get hagyott r�m… �s most m�r �jra szabad vagyok, �s azzal sem kell t�r�dn�m, hogy csak egy tan�r vagy – A n� hangja besz�d k�zben unottr�l �jra kac�rr� v�ltozott.

- Val�ban, nem kell a foglalkoz�sommal t�r�dn�d, ugyanis semmi k�z�d hozz�m. Sajnos egyel�re el kell viseln�nk egym�s t�rsas�g�t, de ha Dumbledore meg�rkezik, majd � d�nt arr�l, hogy hol leszel biztons�gban. Addig is: Ismered a j�r�st, s�t�lj egy kicsit a parkban, �s hagyj b�k�n, hogy v�gre Miss Grangerrel foglalkozhassak. Majd �rtes�telek, ha Dumbledore meg�rkezett.

Adrianne azonban nem mozdult, csak a fej�vel intett a vend�gszoba fel�.

- Sz�val Miss Granger… Tal�n � az �j szeret�d? R�gebben v�logat�sabb volt�l a n�k ter�n… Vagy csak az id� m�l�s�val az �zl�sed is romlik? – A besz�lget�s sor�n most jelent meg el�sz�r harag a boszork�ny tekintet�ben.

- Semmi k�z�d a mag�n�letemhez, ha Miss Granger a szeret�m lenne, akkor sem lenne k�teless�gem besz�molni r�la. Mellesleg nem szok�som frissen v�gzett di�kl�nyokkal kezdeni.

- �n erre m�sk�pp eml�kszem – nevetett fel �jra a n�, a f�rfi azonban nem v�laszolt, csak kit�rta a lakoszt�lya ajtaj�t, majd v�rakoz�an Adrianne-ra n�zett. A n� v�g�l elhagyta a helyis�get, Piton pedig nagyot s�hajtva csukta be ut�na az ajt�t.

Hermione ugyan�gy fek�dt az �gyon, ahogy hagyta, a nyugtat� hat�s�ra m�r nem h�nykol�dott az �gyban. Vissza�lt a sz�kre, majd �jra a l�ny homlok�ra a tette a kez�t, meg�llap�totta, hogy Hermione l�za m�g mindig nagyon magas. Sz�rakozottan igazgatni kezdte a l�ny arc�ba hull� hajtincseket, az ujjai k�z� v�ve j�tszadozott vel�k, �s �lvezte, hogy �jra gy�ny�rk�dhet a griffend�les term�szetes sz�ps�g�ben. Tudta, hogy nem lenne szabad ilyen szemmel n�znie Grangerre, aki t�l fiatal �s t�l �rtatlan volt hozz�, de a hossz� szempill�k, a l�zt�l kipirult selymes b�r �s az apr�, cseresznyepiros ajkak teljesen megbabon�zt�k. Nem is �rz�kelte az id� m�l�s�t, nem tudta meg�llap�tani, hogy m�sodpercek, vagy �r�k teltek el, mire Dumbledore meg�rkezett, de nagyon nehez�re esett mag�ra hagyni Hermion�t. Az igazgat� f�radtan l�pett be a nappaliba, miut�n Piton kinyitotta neki az ajt�t, majd mindketten le�ltek.

- Ilyen sok�ig tartott a harc?

- Nem, csak nem tudtam r�gt�n idej�nni, van p�r s�r�lt�nk, ez�rt el�bb �ket akartam biztons�gban tudni. A h�lgyekkel minden rendben?

- Miss Dubois-t csak elk�b�tott�k, � m�r j�l �rzi mag�t – „T�l j�l”- tette hozz� gondolatban – Miss Granger azonban m�g egy-k�t napig �pol�sra szorul, most is l�zasan fekszik. Miss Dubois s�t�lni indult, mindj�rt ut�na k�ld�m a baglyomat, hogy visszaj�jj�n.

 - Nem olyan s�rg�s, el�bb veled szeretn�k besz�lni, Perselus. Rem�lem, nem haragszol, ami�rt megk�rtelek, hogy �t is hozd magaddal. Biztons�gba kellett �t helyeznem.

- Rem�lem, nem �hajtja, hogy tov�bbra is �n l�ssam vend�g�l…

- Nem, de azt se szeretn�m, hogy elhagyja a Roxfortot…

- Mi�rt nem viszi el a f�hadisz�ll�sra? – k�rdezte inger�lten Piton.

- Nem szeretn�m, ha t�l sokat tudna meg a rendr�l, �s a Grimmauld t�r mellett az iskola az egyetlen biztons�gos hely, ahol Voldemort nem �rheti �t el.

- Mit akar t�le a Nagy�r?

- Azt, amit mi. Miss Dubois sz�lei az � h�s�ges k�vet�i voltak, �s Voldemort val�sz�n�leg r�juk b�zta az egyik horcrux�t… Persze ezt �k nem tudt�k, csak azt, hogy egy fontos �rt�ket kell meg�rizni�k a vezet�j�k sz�m�ra. Voldemort buk�sa ut�n a Dubois h�zasp�rt meg�lt�k az aurorok, a horcrux pedig elt�nt, de gyan�tom, hogy a kisasszony sokat tudna seg�teni a megtal�l�s�ban.

- Akkor tal�n jobb lenne, ha mag�val �s Potterrel tartana… - pr�b�lkozott �jra Piton.

- Term�szetesen kapcsolatban maradok vele, de jobbnak l�tom, ha az iskola falai �rzik �t. �s persze te… - a fiatalabb f�rfi k�zbe akart v�gni, de Dumbledore folytatta a mondand�j�t – Tudom, hogy haragszol r�, de nem k�rn�k ilyet, ha nem lenne nagyon fontos. Kap egy k�l�n lakoszt�lyt, �s megk�rem, hogy lehet�leg keveset zavarjon, hiszen Miss Grangert kell �polnod.

- Nem hiszem, hogy figyelembe fogja venni ezt a k�r�st… - morogta s�t�ten Piton, de Dumbledore nem foglalkozott vele.

- Most mennem kell, megkeresem Miss Dubois-t, hogy v�gre nyugodt k�r�lm�nyek k�z�tt besz�lhessek vele – az igazgat� meg sem v�rta a f�rfi v�lasz�t, azonnal elhagyta a lakoszt�lyt, �gy Piton �jra visszat�rhetett az eszm�letlen Hermion�hoz.