Eddig nem zavart senki, azon a c�men, hogy hagynak tanulni a b�jitaltan vizsg�mra. Ma m�r viszont zavarni fognak: p�r percen bel�l itt lesz Mcgalagony, hogy lek�s�rjen a vizsgaterembe. Rejt�ly, hogy mi�rt �t k�rt�k fel erre a szerepre, b�r sz�m�t�saim szerint az igazgat�helyettesi posztja nagyban belej�tszik a dologba…
Am�gy cs�pem az �regl�nyt; komoly �s szigor�, de korrektnek t�nik, �s amennyit eddig besz�ltem vele (vagy ink�bb hallgattam), az alapj�n �gy l�tszott, szinte m�r kedvel engem. Persze ebbe meg az a t�nyez� j�tszhat bele, hogy egy�ltal�n nem ismer…

H�t itt is van. A gyomrom g�rcsbe szorul. Nem az � l�tv�nya ily megterhel�, csup�n a l�mpal�z em�szti testem-lelkem. D�lel�tt az �r�sbelire ker�l sor; nem is amiatt agg�dom. A d�lut�nt�l f�lek. A SZ�BELI. Minden sz�beli vizsg�t�l �s sz�monk�r�st�l f�lek, igazi p�nikbeteg vagyok.
R�emelem tekintetem a tan�rn�re, �s n�mileg �szhez t�rek. Nem l�that gyeng�nek! Hideg nyugalmat er�ltetek pillant�somba, az er�s k�nyszert�l az eg�sz arcom megfagy, leb�nul. Ijeszt� lehetek; hat�rozott, szinte kegyetlen hangulatot �rasztok. �gy j�. Em�g� el lehet b�jni.
- J�jj�n, Miss Wallace. –mondja �, �n meg visszatartom a fintorg�st: a sors k�l�n�s ir�ni�ja, hogy nem vagyok se miss, se Wallace, �s m�gcsak ,,j�nni” se akarok. Az eg�sz mondatban egyed�l a pont stimmel.
M�ghogy miss! Meg�rdemlem �n ezt a h�detiszta megsz�l�t�st? Soha nem voltam tiszta. Jelenleg is ink�bb holmi bor�s �gboltnak �rzem magam, ha m�r asszoci�lnom kell.

Mereven fel�llok �s kih�zom magam. Ki�lt�ztem az alkalomra: fekete, finom anyag�, lefel� kisz�lesed� �s hossz� ujjal meg�ldott, dekolt�zsn�l f�z�s fels�ruh�zat, a kedvenc fekete nadr�gommal, fekete, eleg�ns bakancsszer�s�ggel. Hajam frissen mosva, kif�s�lve ter�l sz�t h�tamon �s v�llaimon, amennyire hossza engedi…
- Vegyen fel tal�rt. –hangzik a fontoskod� utas�t�s. F�lreismertem ezt a n�t.

Dacosan r�n�zek. Magass�gom m�r kezdi meghaladni az �v�t.
- Minek? –k�rdem olyan szenvtelen�l, amennyire csak t�lem telik eme k�ts�gbeejt� helyzetben.
- Az iskola szab�lyzata k�telezi a viselet�re.
- Mindig? –k�rdem �n, hirtelen ,,�rtatlan-ma-sz�letett-b�r�nyka” arcmimik�ra v�ltva, hogy kivitelezhessem velej�ig gonosz tervemet.
- Mindig. –jelenti ki g�g�sen.
- Remek. M�g nem f�r�dtem ruh�ban, �s a nemi �letem is kiss� nehez�tve lesz, de ha akarja… –viszem be az alattomos balhorgot.
- Hagyja ezt abba! (El tudom k�pzelni, a nemek �s �letek puszta eml�t�se is mekkora fr�szt hoz r�) Csak �r�kon, sz�netekben �s �tkez�sek idej�n sz�ks�ges. –j�l l�tom a szem�ben az ijedts�get?
- Vagyis f�l �leten �t. Rendben, �gy mindj�rt m�s.
Kim�rt l�ptekkel odaszamb�zok a szekr�nyhez, miel�tt m�g elkezdene nyikorogni az �regl�ny, hogy ,,Miss Wallace, le akarja k�sni a vizsg�j�t?”.
Hm. K�s�.
-Csak nem kezdik el n�lk�lem. –jegyzem meg enyhe g�nnyal. Ugyanakkor tudom, hogy kezd lassan elszaladni velem a l�, sz�val elhat�rozom, hogy most m�r k�zrem�k�d�bb leszek.. El�kapok egy tal�rt, �s gyors�tott temp�ban, eleg�ns suhint�ssal felr�ntom magamra. Szeretem, ahogy lobognak ezek a s�t�t sz�ps�gek.

Elindulok a h�lgy ut�n. T�ntet�en nem ker�l�k mell�. Mondjuk neh�z is lenne, mert nem tudom az utat. Sz�p is lenne, ha hirtelen lefordulna mellettem balra, �n meg menn�k tov�bb figyelmetlen�l egyenesen, �s �r�kre elt�vedn�k eme gy�ny�r�k kast�ly�ban… Mint egy kibaszott sivatag, rengeteg emelettel.

Le�r�nk a terembe. A bizotts�g nincs itt, kiv�ve egyetlen embert a katedr�n.
Hossz�, fekete haj, magas termet, fanatikus tekintet… semmi k�ts�g, a b�jitaltan vizsg�ztat�m szem�lyesen. R�vid id�n bel�l sz�veskedik k�z�lni, hogy egy fel�gyel� is el�g az �r�sbeli vizsg�hoz, de a sz�belin m�r nem lesz ilyen szerencs�m. Azt is megtudom, hogy ,,Mr Broswick”, �s hogy ,,�rvend”. Jaj de j�, egyb�l megindult a szerotonin-k�pz�sem… Kit �rdekel, hogy h�vj�k?

Mcgalagony h�tlen�l itthagy; nem biztos, hogy fel tudom dolgozni ezt a m�ly lelki sebet…
Hm, megkapom a feladatlapot. Azt hiszem, ha el�g lassan �rok, �s n�ha hosszan kib�mulok az ablakon, siker�lni fog pontosan a kiszabott id� letelt�re megcsin�lnom.

B�r tudom, hogy kev�s lesz a hely, nagy bet�kkel �rok. Vajon ez valamif�le kompenz�l�s lehet? Ha lenne Y kromosz�m�m is, azt mondan�m, igen.
Az �r�som finoman form�lt, gy�ny�r� –mondom magamban a legtiszt�bb pillanataimban. M�skor persze ink�bb gyerekesnek tartom. Azt hiszem, nem el�g fejlett az �nbizalmam, �s t�l er�s az �nkritik�m.
Az id� h�romnegyede letelt. K�rek m�g egy lapot. Az �r meglepetten �s enyh�n lefitym�l� tekintettel m�r v�gig, de, miut�n r�j�n, hogy a dolog nem v�gja teljesen taccsra az iskola k�lts�gvet�s�t, kegyeskedik adni egyet.

Na j�, k�sz, befejeztem. Most j�n a legut�latosabb h�z�som. Csak hogy ne legyen olyan le�ny�lom a dolgozatom jav�tani. �tolvasom �jra �s �jra az eg�szet, �s csillagokat, k�r�ket, n�gyzeteket helyezek el, hogy a lap v�g�re odabiggyeszthessem kieg�sz�t�seimet, amiket kifelejtettem.
Gusztustalan, str�ber dolog, �s r�ad�sul �tl�thatatlan, ijeszt� adathalmaz-massz�v� aljas�tja munk�mat. N�ha magam is megundorodom magamt�l, mikor ilyeneket csin�lok, de azoknak a plusz inform�ci�knak felt�tlen�l ott kell lenni�k…
Ok�, ok�, m�r egy kisujjk�r�mf�lholdnyi (Mily sz�p sz�!) feh�r r�sz sincs az eg�sz dolgozaton. Most j�n a kedvenc r�szem: �l�k felette �s elm�lkedek. Olykor bej�n, mert iylenkor esetleg r�mt�rhet a hirtelen felismer�s, hogy elrontottam valamit. Sosem adom be id� el�tt az �rai dolgozataimat sem; mindig v�rok, h�tha megvil�gosodom �s r�j�v�k, hogy valamit kihagytam vagy f�lre�rtettem.
Jelenleg semmi ilyen heur�ka. Elkezdek kib�mulni az ablakon, szomork�san szeml�lem az odakint vid�man ny�zsg� di�kokat. Sz�net lenne? Nem hallottam a cseng�t. Van itt egy�ltal�n cseng�?

Megr�m�l�k, amikor a pasi hirtelen mell�m l�p.
-Letelt az id�. –k�zli nemes egyszer�s�ggel, �s m�r vad�szn� ki a lapokat a k�ny�k�m al�l, mikor felny�g�k (heur�ka), hogy nem �rtam r� a nevem. Tudtam, hogy elfelejtettem valamit!

Mindig a feladatok meg�r�sa ut�n �rom r� a nevem, ez valami babona n�lam –eddig szinte mindig szerencs�t hozott. B�r az is igaz, hogy csak akkor nem hozott szerencs�t, amikor nem tanultam…
R�firkantom gyorsan, �s viheti is. Felkapja nagy boldogan –oh, mindig �r�mmel telt el, ha boldogs�got okozok embert�rsaimnak-, �n felpattanok, m�r menn�k. �m fejembe �tlik a nem �ppen k�lt�i k�rd�s: hova?! Nem tal�lok vissza.
Eb�delnem k�ne, azt�n j�nni sz�belizni. Ut�lok f�ggeni valakit�l, de SEG�TS, MCGALAGONY!!
Mintha csak hallan� gondolatbeli h�v�som, bel�p az ajt�n.
- Hogy siker�lt? –k�rdi mag�hoz k�pest eg�sz der�sen.
- Ganz gut. –felelem, szem�t m�don azt rem�lve, hogy nem tud n�met�l.
- Ennek �r�l�k. –feleli h�v�sen. Tal�lgatni kezdek magamban, hogy v�lasza az � nyelvtud�s�nak, vagy az �n sz�zwattos vigyoromnak k�sz�nhet�.
- Az igazgat� �r m�r v�rja az eb�dl�asztaln�l. –k�zli szorosan �sszepr�selt ajkakkal. Ha tudn�, mennyire nem el�ny�s ez a k�lsej�re n�zve, nem csin�ln�. Azt hiszem, n�lam a kis k�zit�kr�m…
Mit jelenthet n�la ez a nem t�l eszt�tikus arcmimika? F�lek, hogy p�r h�ten bel�l megtudom. Mivel ma leteszem b�jitaltan vizsg�imat, holnapt�l megkezd�dik a nagybet�s TAN�T�S.
�men.

Elindulok vele kifel�, �s k�zben azon elm�lkedek, mif�le eb�dl�asztalra gondolhatnak vajon? Mikor m�r l�t�t�vols�gon bel�l ker�l�nk a m�retes, d�szes faajt�hoz, megvil�gosodom. Basszus, a nagy eb�dl�re c�lzott, ahol a di�kok is esznek!
�rzem, ahogy finoman r�ngat�zni kezd egy ideg a bal szememn�l.

Az igazgat� tudja, mit csin�l, �n pedig nem mutathatom ki, hogy borzaszt�an f�lek ett�l a k�zszerepl�st�l. �n�rzet is van a vil�gon.
Az�rt cs�ny�n n�zek Mcgalira. �n m�g nem vagyok k�sz erre lelkileg…
Bel�p�nk, �s a f�l terem r�nk mered, val�sz�n�leg az�rt, hogy megn�zz�k, mi�rt hagyta ott kih�lni �tk�t a profasszony.. Azt�n szem�gyre vesznek engem. Hirtelen egyszerre b�nom �s dics�rem azt az �tletet, hogy d�sztal�rt vettem fel.
De h�t v�g�l is nincs nagy k�l�nbs�g; ez finomabb, b�rsonyb�l van, f�nyesfekete, �s nincs rajta se n�v, se c�mer.
A sima egyental�r ebb�l k�vetkez�en nem ilyen.

K�vetem a n�t, ha az �letem m�lik is rajta. Tart�som egyenes, b�szke, m�lt�s�gteljes, arcom a vizsga ut�ni �r�mteli kipirults�gb�l vill�mgyorsan els�padt m�r az ajt� el�tt, �rzem. S�t�t szemem kifejez�stelen�l, rideg tekintettel tapad a szemk�zti falra (ami sajnos a hossz� tan�ri asztal m�g�tt van). Gyorsan, helyzetelemz�s c�lj�b�l v�gigpillantok az ott �l�k�n, k�zben �rzem, hogy imm�r az eg�sz �tkozott terem engem g�l�zik. Vakuljatok meg.
A r�vid analiz�l�s ut�n kin�zem magamnak a k�t �res sz�k egyik�t (azt, amelyik el�tt �res t�ny�r van). A pillanat nem alkalmas arra, hogy v�gigb�muljam az eg�sz tan�ri kart, meg kell el�gednem a p�r m�sodperces szeml�l�d�ssel.. Snape �rfit az�rt megjegyeztem magamnak: � az egyetlen ebben a nyomorult helyis�gben, aki nem ragasztotta r�m ny�ltan a szemeit. De az�rt l�tom, amit l�tok.
Tan�r l�v�n, gondolom, azt felt�telezi r�lam, di�k l�v�n, hogy t�k h�lye vagyok, �s nem veszem �szre, hogy a szeme sark�b�l engem m�reget. Hm, legal�bb nem n�z olyan meredten, mint az a seggfej a n�gyes asztaln�l. Csak el ne felejtsem neki megh�l�lni. Leteszem a nagyesk�t, hogy az els� b�jitaltan-dolgozatomban nem lesznek n�gyzetek �s p�tty�k, csak csillagok…
R�vid id� alatt csoportokra osztom a jelenl�v�ket magamban. V�r�s embl�m�s h�ly�k, z�ld embl�m�s h�ly�k… �s �gy tov�bb. Nem is sejtik, hogy a sima fekete, jel�letlen-c�mertelen tal�r sokkal szebb? Ja �s az �t�dik csoport: a fekete h�ly�k. Az �v�k sima fekete, jel�letlen tal�r, �s mellesleg �k a legk�pzettebb csoport a teremben (rem�lhet�leg). B�r, ahogy eln�zem azt a bany�t gyomorsz�n� kardig�nban �s a haj�ban masnikkal, er�s k�telyeim vannak.

Minerva megmutatja a helyem (nem mintha lenne m�s szabad hely az �v�n k�v�l, de nyugodtan n�zzen � is h�ly�nek, Snape ut�n szabadon…). Nagyon bonyolult, az igazgat� bal oldal�ra kell letennem eddig cipelt hozz�mn�tt terhem, �s m�r k�sz is a m�velet.
H�, mindj�rt lefolyok a sz�kr�l a meghatotts�gt�l, mivel �rdemeltem ki ezt a megtiszteltet�st??...
Zord tekintetemet l�tva Dumbi m�g vid�mabb lesz. Hihetetlen, hogy �n is lehetek sz�rakoztat�.
R�vid id�ig ,,lecsillapod� sz�netet” enged�lyez nekem, majd felteszi az ismer�s k�rd�st:
- Hogy siker�lt?
- �h, nagyszer�en, de tartok t�le, hogy az EG�SZ terem m�g nem hallotta tiszt�n. –v�gok vissza durc�san, pedig m�g csak igazam sincs, mivel m�r lassan be�ll a di�kos ny�zsi. Na persze az�rt f�l szemmel m�g mindig engem b�mulnak, de �n nem veszem a f�radts�got, hogy r�juk n�zzek. Magam el� meredek.
- Hogy �rzi mag�t a Keleti Toronyban? –k�rdezi ked�lyesen.
Nah�t! V�gre tudom, hol lakom!
- �h, �s �n m�g azt hittem, hogy az eb�dl�ben vagyunk. –felelem. Harmatgyenge po�n, de most csak ennyi telik.
Szusszant egyet. 1:0 ide.
- Ha nem tetszik a szob�ja, tudunk adni egyet az els� emeleten. –mondja v�g�l szel�den, b�r az �sszk�pet kiss� rontja az el�tte fekv�, felismerhetetlens�gig sz�troncsolt �llati hulla, amibe a vill�j�t d�fk�di f�lre�rthetetlen szadizmussal.
Micsoda k�zhely lenne, ha most szabadkozni kezden�k, hogy nem kell m�sik, j���� az!

- Mib�l gondolja, hogy a m�sik tetszene? –felelem. Jaj m�r megint az a bizonyos l� �s a t�ls� oldala… Itt nem leszek eminens, el�re l�tom. A fels�bb k�r�ket m�r mind magamra harag�tottam…
- Nos, csup�n abb�l, hogy azon a szinten van a k�nyvt�r is. –jegyzi meg csak �gy mell�kesen.
Na j�. 1:1.
- Rendben, mikor k�lt�zhetek? –mormogom. K�zben kedvetlen�l turk�lok a krumplip�r�mben. Ut�lok enni, �s ut�lom, hogy r� vagyok k�nyszer�tve, hogy m�gis ezt cselekedjem eg�szen �letem v�g�ig, k�l�nben meghalok, ami szint�n �letem v�g�t jelenten�… Mi ez, ha nem kegyetlen�l er�s f�gg�s?!
- Ak�r r�gt�n a vizsg�ja ut�n. –�breszt fel forradalmi gondolataim hull�maib�l �rt�kes asztalt�rsam.
- Nem gondolja, hogy a di�kok megl�tn�nak az els�n? Ott tantermek is vannak.
- Most is l�tj�k, nemde?
- Mit mondott nekik, ki vagyok �n? –jut eszembe hirtelen k�zszerepl�sem.
- Az az igazs�g, hogy semmit. Csak v�ltani akartam �nnel p�r sz�t a vizsg�ja el�tt.
- Hallgatom.
- M�r v�ltjuk egy ideje azokat a szavakat, kisasszony! –ne m�r, hogy engem b�rki is legy�zz�n sz�j�t�kban!
- Rendben, akkor a tervem a k�vetkez�: a di�kok �r�i alatt j�rok a k�nyvt�rba, sz�netekre visszah�z�dom a szob�mba. �tkez�sek idej�n szint�n. Amikor meg nekik van szabadidej�k, nekem �gyis �r�m lesz.
- Mi�rt akarja ennyire elker�lni �ket?
H�lye k�rd�s. De �gy d�nt�k, az igazat mondom.
- Nem tudn�nak magukban hov� tenni. Nem tartozom sehova.

B�lint egyet, jelezve, hogy �rti a probl�m�t.
A magyar�zat m�sik fele term�szetesen az, hogy ut�lom az embereket, �s semmi kedvem megint a k�z�ss�gi g�ny c�lt�bl�j�v� v�lni.
- A tan�rai a szob�j�ban tartj�k majd az �r�it. Az els� emeletre nem olyan meger�ltet� feljutni, mint a keleti toronyba, ez�rt is �sszer�bb a k�lt�z�st v�lasztania.
Hm. A gondolat, hogy a roxforti f�rfitan�rok szob�raj�r�st is v�llalnak r��r� idej�kben, megmozgatta volna a fant�zi�mat, ha nagy t�bbs�g�k nem l�pte volna �t a negyedik ikszet imm�r k�r�lbel�l harminc �ve.
- Ha j�l tudom, a legt�bbj�k terme azon a szinten van. –ez csak egy tipp, de olyan r�g besz�lgettem valakivel, hogy musz�j egy kicsit fenntartanom ezt a szitu�ci�t, k�l�nben meg�r�l�k.
- Val�ban, ott van a legt�bb szaktanterem. Azok az oszt�lyok, amelyeknek technikai felszerelts�g�k van. Persze az olyan tant�rgyak, mint a sz�mmisztika vagy a r�naismeret, nem ig�nyelnek szaktantermet, az ilyen tant�rgyakat felosztjuk az egyszer� termek k�zt szerte az iskol�ban. A szaktantermek k�z�l csak a j�sl�stan �s a b�jitaltan nem az els� szinten tal�lhat�.
- Ezeket hol tartj�k? –t�prengek hangosan.
- �gy �rti, a t�bbi di�knak? Trelawney professzor tanterme az �szaki Toronyban tal�lhat�, Snape professzor� az alagsorban.
F�lrenyelem a t�kl�t.
- Az… alagsorban? –k�h�g�m meglepetten, az utols� l�legzet jog�n.
- Sokan nem tartj�k ezt k�nyelmes t�nyez�nek –somolyog –de igen.
- Szeretem a pinc�ket. –jegyzem meg el�gedetten, miut�n elcsitultak a fuldokl�s v�gzetes m�sodpercei.
- Akkor nem lesz gondja az elk�vetkez� tan�vben. –kacsint.

Nem veszem a bar�ts�gos jelet, �s tov�bbra is a szok�sos hangnememben sz�lalok meg:
- Azt az�rt nem hinn�m.

A legsz�vesebben elkezden�k panaszkodni, hogy mennyire ut�lok minden k�z�ss�get, �s hogy igenis tartok a j�v� �vt�l. De tudom, ezzel alaposan lej�ratn�m magam, k�l�nben is, a f�bi�im csakis r�m tartoznak.
- Majd megl�tja, j�l fogja �rezni mag�t. A h�z a di�k m�sodik csal�dj�v� l�p el� az �vek sor�n. -nem v�rja meg g�nyos felhorkant�somat (ami pedig kik�v�nkozik), gyorsan hozz�teszi:
- Most pedig, ha v�gzett, ideje elindulnia vizsg�zni. Sok sikert! –mondja biztat�an.

T�nyleg, err�l az apr�s�gr�l szinte elfeledkeztem, �s a gyomrom, az eddig elmaradt f�jdalmakat bep�toland�, nyomban g�rcsbe szorul.
- Tov�bbi j� �tv�gyat. –suttogom rezzen�stelen arccal, mik�zben abban rem�nykedek, hogy nem liftezik vissza az eb�d.
Elindulok az ajt� fel�. Mcgalagony fel�ll �s felt�n�s n�lk�l k�vet. P�r m�sodpercre megint csend lesz, de mikor kil�pek a teremb�l, h�tam m�g�tt �jra kit�r a hangzavar.
Magamban azt mondogatom biztat�sul, hogy nem is sz�beli lesz igazib�l-igaz�ndib�l-igaz�b�l, hanem gyakorlati. K�t b�jitalt kell egym�s ut�n elk�sz�tenem –egyet a n�gy �vi anyagb�l v�lasztanak, egyet az RBF receptjei k�z�l.
Most, puszt�t� l�mpal�zamban kezdem megb�nni, hogy nem k�rtem a vizsga el�tti napokra a b�jitaltan-tan�rt. Hab�r akkor is ideges lenn�k. V�g�l is mindegy. Legal�bb � j�l j�rt.

- Erre. –r�ntja meg a karom Mcgalagony (szinte �rzem a bels� r�meket ebben a mondatban), �s vezetni kezd egy s�t�tebb sarok fel�. Ha most le�t �s titokban elrejti a hull�mat, m�gsem kedvel.
Hirtelen a l�t�mez�mbe tolakodik egy lefel� vezet� l�pcs�sor. Teh�t t�nyleg a pinc�ben lesz! �risten, �s az eg�sz vizsg�ztat� test�let…
Mintha egy pillanat alatt az ajt� el�tt teremn�k, mintha az eg�sz csak egy r�m�lom lenne.
- Sok sikert. –mondja halkan, hangja �gy is az eg�sz kihalt pincefolyos�n hallatszik. Elfeh�redett, de rem�lhet�leg nem elz�ld�lt arccal b�lintok, �s nagy leveg�t v�ve benyitok a terembe.




K�t �s f�l �ra telt el, s �ppen most adom oda nekik a m�sodik teli fiol�t is. Az els�t cirka egy �r�ja adtam be. �risten, siker�lt! Pillanatnyilag k�t centivel a f�ld felett lebegek a boldogs�gt�l, �s szinte t�zel az arcom, sz�m�t�saim szerint alaposan kipirultam.
Eg�sz id� alatt egy b�d�s sz�t sem sz�ltak hozz�m, csak megkaptam a feladatot, �s nyom�s. Pomp�s! Csendben a legjobb dolgozni. Ha nem k�vettem el valami eszel�s baroms�got, f�l m�teres K-t fogok kapni. A boldogs�g muland�, de legal�bb most VAN. Most igen!! V�gre �rzem, hogy �rek valamit.
Eltervezem magamban, hogy sz�pen felmegyek a toronyk�mba (n�mi k�ls� seg�ts�ggel), �s �sszepakolok. Sejt�sem szerint Dumbi majd �rtem k�ld valakit, aki seg�t hozni a csomagokat �s ell�tja az idegenvezet� szerepet is.
Ut�na egyb�l lefekszem majd aludni. Kimer�tett ez a nap. K�v�ncsi vagyok, k�nyelmes-e az �j �gyam. Fel is avatom majd holnap az egyik tan�rral –ha nem lesz fotelom, az �gyon kell majd �ln�nk �ra k�zben. Ha Snape rendes fi�nak bizonyul, esetleg �n magam leszek az, aki gondoskodik arr�l, hogy NE legyen fotel.
De tegy�k f�lre a bizarr �s mer�ben szexu�lis gondolatokat, amik azt jelzik, hogy ez itt egy f�l�r�lt di�kl�ny feje, t�r�dj�nk a dolgunkkal.
K�nnyes b�cs�t vesz�nk egym�st�l a test�lettel, s v�gre kil�pek az ajt�n. Szok�s szerint nesztelen�l �s �vatosan haladok, sokszor seg�ti az embert az inform�ci�szerz�sben az ilyesmi. M�g �gy is meglep�d�m, mikor l�pteket hallok lefel� kopogni.

- Ma nem k�shet�nk el, iszony� d�h�s lenne. Naaa, gyertek m�r! –k�ny�r�g (mit k�ny�r�g, s�p�tozik) egy le�nyz�.
- De m�g van t�z perc�nk!
Az m�r valami.
- Att�l m�g v�rhatunk itt, nem? �t kell n�znem a dolgozat el�tt az anyagot, �s ahhoz valami csendes hely kell!
- Keress�nk neked egy kript�t?

A fi� hirtelen eln�mul. –el�rt�nk egym�sig. Szemben �llok a h�romf�s bag�zzsal, �s nem mondhatn�m, hogy tart m�g az im�nti boldogs�gom. M�g jobban kih�zom magam �s elk�pzelem, ahogy kit�rte �ket a fr�sz s�t�tb�l el�b�jt magas alakomat l�tva. Mondan�m, hogy h�����, de az olyan sablonos..
Az egyik k�b� olyan magas, mint �n. M�g boldogtalanabb vagyok.
Csak �llnak, mint egy s�lt halas b�d�. Nekem viszont nincsenek felesleges �t perceim… nem �ll sz�nd�komban innen n�zni a napnyugt�t, sz�val merev l�ptekkel, alapos t�vols�got tartva elslisszolok a legel�l �ll� mellett, majd a m�sik kett�t is fak�pn�l hagyom. A l�pcs� tetej�re �rve meghallom kit�r� suttog�srohamukat.
A kanyarn�l a fal mell� h�z�dva hallgat�zni kezdek –sok hasznos hobbim k�z�l az egyik.

- Ki a fene volt ez?
- El�sz�r azt hittem, Snape. –de elborzadt a hangja!
- �n is. Hasonl�tott r�.
- �n tuti nem ismerem.
- Nem volt a tal�rj�n c�mer!
-Te azt meg honnan a fen�b�l l�ttad ebben a t�ks�t�tben?
Kis sz�net. Val�sz�n�leg a nagy v�r�s most kapja meg a napi ,,gyilkos-pillant�s” adagj�t a l�nyk�t�l. Rem�lem, az�rt valamennyire � is l�t a s�t�tben..
- Nem � volt az az eb�dn�l?
- Hm.. lehet. De. Azt hiszem, �s akkor val�sz�n�leg…
- Beavatn�l, Hermione?!
- Nyugi, Ron!... De akkoris, ki lehet?
- Fogalmam sincs!
- Ki kell der�ten�nk!
- Minek? Csak megint bajba ker�ln�nk! Mi�rt fontos, hogy ki ez?
- Ugyan m�r, Herm, te is szereted a rejt�lyeket!
- Igen, ha le vannak �rva!
- Lehet, hogy a l�nya! Elv�gre a tan�ri asztaln�l �lt! �s most t�le j�tt fel!
- Jajj neeee! Csak m�g egy ilyet ne!

Ez az a pont, ahol �gy d�nt�k, folytatom az utat f�lfel�.

Vagy van az a szerencs�m, hogy minden velem egykor� megut�l m�r els� l�t�sra, vagy a b�jitaltan-tan�rt ut�lj�k m�r a sokadik l�t�s ut�n –esetleg mindkett�.
Sz�r a gyomrom a lelki fesz�lts�gt�l. Elv�gre mi j�v�m van nekem az �letben? Az emberi kapcsolataim –ha volt valaha is ilyenem- z�tonyra futnak, nem b�rom a stresszt, ut�lok enni, �s r�ad�sul lassan k�pzelt v�mp�r leszek –az ilyet egyszer�en le kell l�ni…
Na j�, �nsajn�lattal nem megyek semmire. Hacsak arra nem, hogy m�rgemben egyed�l eltal�ltam a szob�mig. Azt hiszem, folytatom a pakol�st… illetve elkezdem.

Neeem… ink�bb olvasok. Mostan�ban kezdtem el az Amerikai trag�di�t. Ha befejeztem, �jraolvasom az �dent�l keletr�t. Illeni fog a lelki�llapotomhoz.
Kopogtatnak. Mcgalagony azt�n nem sok id�t hagy a csomagol�sra! Megpr�b�lok felk�sz�l�dni a f�ldr�l, hogy ajt�t nyissak.