2. Újabb kellemetlenségek
2007.02.13. 19:27
2. Újabb kellemetlenségek
Piton már két napja lakott a Privet Drive-on. Reggel nyolckor kelt, és első dolga az volt, hogy átnézzen Potter felé, hogy minden rendben van-e.
Meglepődött, hogy ilyenkor Harry már füvet nyírt, vagy a sövényt igazította. Petunia mérges kiabálása is túl sokszor hallatszott ki a házból. Talán ilyen házisárkány lett az ő ifjúkori szerelméből? Bár, ilyen család mellett nem csoda. Az a dinnyefejű Vernon és az a hisztis és dagadt fiuk, hogy Harry Pottert ne is említse!
Komótosan megreggelizett, majd lemosta kocsiját, lelkesen, varázslat nélkül.
Később autókázni és bevásárolni ment, és közben felfedezte a környéket. Betért egy virágboltba is, ahol gonosz vigyorral az arcán rendelt egy csokorral Petunia kedvenc virágjából, és estére kiküldette neki. Órákkal később az ablakból végignézhette a fejleményeket. Kíváncsi volt Vernon reakciójára, akit csak távolról ismert, pedig már akkoriban Petunia körül legyeskedett, amikor még ők ketten együtt jártak.
A balhé nem is maradt el, Petunia örült a virágnak, de Vernon szeretőt sejtett a dolog mögött, és éktelen haragra gerjedt. Ordított egy sort, mire hamar a vendégszobában találta magát. Piton a távolban gúnyosan felkacagott. Nem úgy szegény Harry - természetesen a végén az egésznek ő itta meg a levét, és este csavargás helyett takarítással tölthette az idejét.
Pitonnak nagyon jó kedve kerekedett. Még az sem szegte kedvét, hogy váratlanul beállított Dumbledore, Lupin, Mordon és Arthur Weasley, akik a Rend ügyeiben akartak vele beszélni. Miután az elmúlt években sokat kémkedett nekik, mind egy kicsit jobban bíztak a bájitaltanárban. A férfi legnagyobb örömére már nem kérték kémkedésre, mert Voldemort egy ideje nem nagyon bízott meg benne, így nem tudhatott meg fontos információkat.
Lupinék kissé meglepődtek Piton sportos kinézetén, mert eddig nem jártak a férfi otthonában, így újdonság volt a rendezett ház, kert, és a talár nélküli öltözködés nekik. Túlságosan megszokták a lobogó fekete talár és a zsíros haj látványát.
- Nagyon jó ötletet adtál nekem – kacsintott Dumbledore. – Ilyen kinézettel egy roppant szórakoztató feladatot tudnál elvégezni a Rendnek!
- Hogy oda ne rohanjak - morgott erre Arthur Weasley.
- Ugyan, Arthur! Perselus az egyetlen közülünk, aki szóba jöhet! Neked olyan családapás kinézeted van, én meg öreg vagyok már. Mordonnak a szeme, Remusnak meg a telihold jöhet közbe…
- Megtudhatnám én is, miről folyik a diskurzus? – nézett körbe Piton vészjósló tekintettel.
- Igen, persze – jött zavarba Dumbledore. – Szóval, te úgy nézel ki, mint egy hétköznapi agglegény. Azzal a mugli járműddel, meg egy kis kedvességgel könnyen egy hölgy közelébe férkőzhetnél, akiből aztán fontos információkat kéne kiszedned. Elvinnéd vacsorázni, vagy valami hasonló… közben pedig információt gyűjtenél, akár varázslattal, akár anélkül.
- Mugli, vagy boszorkány?
- Mugli, és még nagyon csinos is. Több halálfalóról is vannak információi, szinte a tudta nélkül – egyszerűen rosszkor volt rossz helyen.
- Szóval randizzak egy muglival a Rend megbízásából? – húzta el gúnyosan Piton a száját. – Talán még legyek KEDVES is vele?
- Hát, ha képes vagy rá - csúszott ki Lupin száján.
- Ha óhajtod, még a bugyiját is elhozom neked, kedves lompos barátom – közölte Piton fahangon.
Természetesen belement a feladatba, mert felettébb izgalmasnak tűnt - talán még szórakoztató is lesz.
Az elkövetkező órákban egyéb ügyekben egyeztettek; a nyár különleges feladatot tartogatott szinte mindenkinek. A Weasley család idősebb tagjai Egyiptomba készültek titkos feladatokkal, Lupin a többi vérfarkast akarta a jó oldalra állítani, míg a többiekre kémkedés várt.
- Csak azt nem tudom, Ginnyt és Ront rá merjem-e bízni az ikrekre! – sopánkodott Arthur. – Olyan jól megy a boltjuk, hogy félek, nem lenne elég idejük figyelni rájuk!
- Küldd el őket Hermione Grangerékhez – ajánlotta az igazgató. – Ők nagyon értelmes emberek.
- Igazából inkább őt is biztonságba kéne helyezni – ellenkezett Lupin. – A legújabb jelentések szerint Tudjukki most már Harry Potter barátaira is vadászik. Nem mehetnének mind a Rend főhadiszállására?
- Az a hely már nem biztonságos, többek között ezért is tárgyaltunk most Perselusnál – rázta a fejét Dumbledore.
- Akkor kérlek, Perselus, nem tölthetnék a gyerekek nálad a nyarat? – kérdezte meg hirtelen Arthur.
Piton, aki idáig csak fél füllel figyelt a beszélgetésre, összerezzent.
- Megőrültél, Weasley? Gyerekek, nálam, ráadásul a Griffendélből? Mit vétettem, és mit vétettek a gyerekeid, hogy RÁM akarod bízni őket?
- Nem kéne sokat foglalkoznod velük! Ellennének az egyik sarokban, kenyéren és vízen, csak vigyázz rájuk, kérlek! – fogta könyörgőre Arthur.
- Három gyerek? Három gyerekért nem vállalhatok felelősséget! Persze, a Sötét Nagyúrtól meg tudom védeni őket, de… ők már tizenhat évesek! A vak is látja, hogy a fiad szerelmes Miss Grangerbe! Mi van, ha a lány a nyár végére teherbe esik? Nem lehetek a pesztrájuk! És ha beszöknek a laboromba, és bajuk esik? Nem éppen az engedelmességükről híresek! És ki fogják bírni, hogy ne látogassák meg Pottert, mikor alig néhány méterre laknak tőle? És…
- Elég lesz, Piton! – vágott közbe Mordon. – Minden igaz, amit mondasz, de meg kell bíznod ezekben a fiatalokban. Már majdnem felnőttek, csak van annyi eszük, hogy ne sodorják veszélybe magukat, téged, vagy Harry Pottert, főleg meg a Rendet! Foglald le őket valamivel, hogy ne legyen idejük bajt keverni és romantikázni!
- Oké, rendben, jöhetnek, ez a nyaram már úgyis el van rontva! De előre szólok: ha nem bírom elviselni őket, lelkiismeret-furdalás nélkül kirakom az egész bandát az utcára! És ne számítsanak kellemes nyaralásra nálam! – mordult fel vészjóslóan. – Jó lenne, ha előre figyelmeztetnétek őket erre!
OoO
- Apa! Inkább Egyiptomba mennénk veletek - sírta Ron. – Vagy, ha nem lehet, elleszünk mi Ginnyvel kettesben az Odúban! De ne…
- Semmi de, fiam! Piton professzornál fogtok lakni a nyáron. Persze nem lesz könnyű, tudom, de ha már ő hozott egy áldozatot, hogy befogad benneteket, te is hozhatnál! Ő is eltölthetné kellemesebben a nyarat, mint veletek! Akármit kér, engedelmeskedtek, érthető?
Következik: Az első nap
|