Egy különleges ajándék
2007.02.08. 19:31
Ez a novella a Lumos Valentin napi kihívására íródott
Egy különleges ajándék
Informálom róla, hogy Madam Rosmerta kertjéből az összes rózsa el lett távolítva a kérésére, majd pedig a hálószobájába szállítottuk.
– Megszereztétek? – kérdezte ingerülten.
A követői idegesen néztek egymásra, végül Perselusnak volt bátorsága megszólalni.
- Megemlíteném Nagyuram, hogy jelentős befolyásunkkal sikerült csak megszerezni – odanyújtott feléje egy pergament -, de jövő héten vissza kell csempésznem, nehogy az igazgató gyanút fogjon.
- Igazán leköteleztél, Perselus. Egyéb jelentenivaló mára? – faggatózott. Most nem fogja végighallgatni a sok süket dumát, ma nem. Különleges nap a mai.
- Nos, semmi különös csak a szokásos. – Perselus elvigyorodott. – Szemtanúk állítják, hogy látták Flitwicket Bimba társaságában, amint egy kehelyből fogyasztották fagylaltukat. Ami a diákok megfigyelését illeti, nem sok mindenről számolhatok be. Longbottomot látták sétálni Changgal, Pottert még mindig Lovegooddal… a kiválasztottunkat Malfoyt pedig Weasley társaságában…
- Ron? – kérdezte unottan Tom, mint aki már semmin sem lepődik meg. Perselus felhúzott szemöldökkel nézett fel rá.
- Nem. Ginevra Weasley – pontosított.
- Ja! – esett le neki a tantusz, és hirtelen felállt, mikor tekintete az órára esett. – Majd holnap beszámoltok a többi eseményről, mert én most nyugovóra térek.
Emelt fővel elhagyta a termet, és a berohant a hálószobájába, kezében a fontos pergamennel. Az ajtót bezárta, és még a biztonság kedvéért alkalmazott rajta egypár némító bűbájt.
A tükör előtt pedig le vette magáról a káprázatot, így megint az a helyes fekete hajú férfi nézett rá vissza a tükörből. Az ágy mellé lépett, és kiválasztotta a legszebb rózsát a halomból, és ment is a titkos átjáróhoz.
Ott ült most is az ágy szélén, és mikor meglátta szerelmét, odarohant, és érzékien megcsókolta. Azok a szép zöld szemek most is úgy néztek rá, mint mindig.
- Hoztam neked egy szép ajándékot, Lily – mondta mosolyogva, és átadta neki a pergament. – Tudom, egy kicsit későn, de remélem, örülsz majd neki.
- Köszönöm – mondta mohón Lily, és már nézte is a pergament. – Ez csodálatos… Átváltoztatástan, Bűbájtan várakozáson felüli…
|