�rta: Brigichan (brigichan @ hotmail.com / brigichan @ gmail.com)

Korhat�r �s figyelmeztet�sek: AU (mert egy kor�bbi reg�nyem folytat�sa), 12 �ven aluliaknak nem aj�nlott

Megjegyz�s 1: a cselekm�ny kezdet�nek id�pontja: 1997 nyara

Megjegyz�s 2: seg�ts�g a lusta olvas�nak: v�lem�nyt �rok err�l a fejezetr�l a vend�gk�nyvbe

Felker�lt: 2006. augusztus 18.

19. fejezet - K�l�n�s seg�ts�g

A sz�rny� biztons�gi int�zked�sekr�l, melyek k�zepette Londonba sz�ll�tott�k, Harrynek fogalma sem volt. N�gy nappal a kviddicsmeccsen t�rt�ntek ut�n is eszm�letlen volt, esete pedig fel�rt legbotr�nyosabb �gyeinek h�rver�s�vel is. Akik felt�n�s n�lk�l a Szent Mung�ba k�v�nt�k juttatni, nem �r�ltek ugyan firk�sz var�zsl�t�rsaik faggat�z�sainak, �s k�ts�gk�v�l rontott a helyzeten a t�ny is, hogy Harry saj�t h�zt�rsa, Dean Thomas szinte testk�zelb�l tudta lefot�zni a t�rt�nteket. A fi� k�pei�rt sorban �lltak a h�rlapok �s magazinok, egy csap�sra h�ress� t�ve �t. Dean t�nd�kl�se kegyetlen�l elhalv�ny�totta a tan�rok �s Rend-tagok minden pr�b�lkoz�s�t arra, hogy csillap�ts�k az esem�ny visszhangj�t.

A var�zsl�t�rsadalomnak nem volt olyan r�tege, melyet ne sz�l�tott volna meg a h�r: hogy a h�res �s h�rhedt Harry Potter ism�t bajba ker�lt. A t�ny azonban, hogy egy ostoba, a j�t�k hev�ben elk�vetett kirohan�s ilyen m�rt�k� k�rosod�st tudott okozni az ifj� test�ben, megd�bbentette sokukat - rem�nyeik, melyet nyugodtabb �s Voldemort-mentesebb �letbe vetettek, szertefoszlani l�tszottak. Draco Malfoy s�t�tebb k�r�kben kisebbfajta h�snek sz�m�tott, szinte vissza�ll�tva sz�lei �ltal megt�p�zott h�rnev�t, m�sok azonban - Mrs. Weasleyt bele�rtve - nem gy�l�lt�k �t enn�l jobban.

Akik m�g mindig azon csod�lkoztak, mit kereshet egy ilyen er�szakos �s rosszh�r� tanul� a Roxfortban, azzal nyugtatta az iskolatan�cs vezet�s�ge - Dumbledore sugalmaz�s�ra -, hogy a var�zsl�k eme sportja mindig is sz�mos vesz�lyt rejtett mag�ban, �s az emberi gyenges�gek hamarabb felsz�nre ker�lnek a j�t�k sor�n. Fegyelmi t�rgyal�s �s h�romh�tnyi, szigor� fel�gyelet alatt v�gzett b�ntet�munka volt azonban a legt�bb b�ntet�s, melyben Malfoy r�szes�lt.

A Szent Mung� az el�z� tan�v v�g�n megt�rt�nt v�res, roxmortsi �sszecsap�s �ta nem volt ennyire feld�lt. Gy�gy�t�k fejvesztve szaladg�ltak a folyos�n, ker�lgetve a Miniszt�rium �ltal kijel�lt �rs�get, melyet a beteg fi� v�delm�re �ll�tottak k�szenl�tbe. �lruh�s, gy�gy�t�i k�penybe b�jt, �s kivont p�lc�val str�zs�l� aurorok v�ltott�k egym�st, amint m�szakuk lej�rt, m�g az �p�let l�pcs�ire olyan kommand�sok fel�gyeltek, mely alakulat n�vend�kei az ikrek is voltak. Lamerinnel egy�tt maguk is megfordultak az �rj�ratban, nem jutott azonban idej�k arra, hogy ismer�seikkel, csal�dtagjaikkal besz�lhessenek.

A felbolydult k�rh�z szinte meg is feledkezett az alig p�r nappal kor�bban megesett, szint�n k�l�nleges t�mad�s eset�r�l, aminek k�vetkezt�ben egy r�m�lt, de nem s�r�lt sz�ke l�nyt vittek be hozz�juk, �rizetbe helyezve k�t feln�tt f�rfit k�zvetlen�l mellette. A l�nyra vigy�z� francia aurorok �r�ltek ennek, mondv�n, �gy jobban el tudj�k terelni a figyelmet a l�nyr�l, illetve annak Harryhez f�z�d� kapcsolat�r�l, Sirius azonban meg volt gy�z�dve arr�l, hogy a kialakult fejetlens�g csakis rosszul v�gz�dhet.

� maga unokatestv�r�vel, a kiss� �sszeszedettebb Tonksszal v�ltott m�szakban fel�gyelt mind a l�nyra, mind a s�r�lten �rkez� Harryre, feletteseik azonban szerett�k volna kivonni �ket a fel�lvigy�z� alakulatb�l szem�lyes �rintetts�g�k miatt. Aidan Sloo, az ikrek f�l�nyes parancsnoka, �s a Var�zs-b�n�ld�z�si Kommand� kik�pz�tisztje nem egyszer k�sz�r�lte nyelv�t a fiatal n�n, Nymphadora azonban igyekezett tudom�st sem venni a f�rfi jelenl�t�r�l.

Sz�vesebben ist�polta a l�togat�ba �rkez� ismer�s�ket, k�zt�k Mrs. Weasleyt, aki anyai szeretettel agg�dott a beteg�rt, valamint Ront �s Hermion�t, akik csak hossz� huzavona, �s k�l�nleges enged�lyek sorozata ut�n hagyhatt�k el a kast�lyt, hogy megl�togathass�k bar�tjukat. Az �p�letben minden emeleten vizsg�laton kellett �tesni�k, Ron azonban k�l�n�sen nehezen viselte a tapogat�z� kezeket, �s bizarr var�zsdetektorokat.

- Mit gondolnak ezek, hogy meg�lni j�v�k a legjobb bar�tomat? - morogta feltartott k�zzel, ahogy egy VBK-s ism�t v�gigtapogatta a tal�rj�t, �s bels� zsebeit.

- Azt hiszik, m�s b�jt a mi b�r�nkbe - motyogta Hermione, akinek megremegett az ajka, miut�n az �t vizsg�l� tiszt m�sodszor is meg�rintette a fenek�t. M�lys�ges undorral v�gigm�rte a f�rfit, �s mikor az elvigyorodott, dacosan elford�totta a fej�t.

- Hogy mondjuk Sz�zf�l�-f�zetet ittunk? Vagy valami transzform�ci�s b�b�j seg�ts�g�vel Ronnak �s Hermion�nak �lc�ztuk magunkat?

- Ak�r. De �n az Imperius-�tkot sem z�rn�m ki… noha nem valami j� �tlet felsorolni itt az �sszes lehet�s�get. M�g a v�g�n ihletet kap valaki - s�hajtotta a l�ny, ahogy v�g�l tov�bbengedt�k �ket.

N�m�n ker�lgett�k a folyos�n s�nd�rg� gy�gy�t�kat, betegeket �s hozz�tartoz�kat, �m amikor k�t folyos� tal�lkoz�s�n�l elhaladtak, Ron meg�llt, �s hunyorogva meresztette a szemeit a t�l�k nem messze �ll� kommand�sok fel�.

- Azok ott…?

Hermione, mikor �szrevette, hogy p�rja lemaradt, h�trafordult.

- Mit l�tsz? - ballagott vissza hozz�.

- A b�ty�im - jegyezte meg Ron megillet�dve. - N�zz�k meg �ket - fogta karon a l�nyt, �s m�r h�zta is a v�r�s haj� ikerfi�k fel�.

A magas, �s egykor eg�szs�ges alkat� fi�kn�l nyoma sem volt m�r az izmos karoknak �s sz�les v�llaknak. Sz�p tart�ssal, vigy�zban �rk�dtek ugyan, arcuk azonban hamusz�rke volt a kimer�lts�gt�l, beesett �s ijeszt�; szemeik alatt pedig sz�rke t�sk�k telepedtek meg. Ron, aki k�ls�leg mindig is ink�bb hozz�juk hasonl�tott, mint t�bbi fiv�r�hez, megd�bbent, l�tva sov�nys�gukat, �s megviselt tekintet�ket: alig ismert r� �r�kk� csib�sz, alattomos testv�reire.

- Fred, George - k�sz�nt r�juk Hermione is, hasonl�k�ppen megr�k�ny�dve.

Az ikerp�r egyik tagja szomork�san elmosolyodott, �s f�lrebiccentette a fej�t.

- H�t m�gis elj�ttetek - mondta f�radtan.

- Hallottuk, hogy McGalagony tiltakozott a l�togat�sotok ellen… - tette hozz� a m�sik. - �gy csak m�g t�bb munk�t adtatok a mi alakulatunknak.

Ron kiss� durc�san cs�cs�r�tett az ajkaival, Hermione azonban sz�nakozva v�gigm�rte az ikreket. Lassan megemelte kez�t, �s meg�rintette vele egyik�k arc�t: annak f�le m�g�tt mintha egy feh�r heg h�z�dott volna.

- Mi t�rt�nt veled, George? - k�rdezte l�gyan.

- Honnan… honnan tudod, hogy �n vagyok az? - k�rdezte az, meglep�dve a t�nyen, hogy most meg tudt�k �ket k�l�nb�ztetni.

- Olyan sz�rnyen n�ztek ki, hogy m�g a legapr�bb, k�ls� k�l�nbs�gek is j�l el�j�nnek - felelte a l�ny. - Megs�r�lt�l?

- Csak… neh�z a kik�pz�s - ford�totta el a fej�t George, �ccse pedig r�j�tt, hogy �let�ben most hallja �t el�sz�r, jogosan panaszkodni valami�rt.

- Azt mondtad, tudod, mit v�llaltok - mondta v�g�l. - Most m�r k�r sir�nkozni.

Fred szemeiben v�ratlan indulat villant, de ugyanabban a pillanatban el is halt.

- Menjetek, �s l�togass�tok meg Harryt - sziszegte.

- �desany�tok biztos itt van. �r�lne, ha l�tna titeke-… - mondta gyorsan Hermione, de George a szav�ba v�gott.

- Ne sz�lj neki, hogy itt vagyunk.

- De h�t… - akad�koskodott a l�ny. - Olyan r�g tal�lkozott veletek… Megszakadna a sz�ve, ha ut�lag tudn� meg, hogy itt voltatok, �s nem tudott meg�lelni titeket.

- Nem akarom, hogy anya �gy l�sson minket… - morogta George keser�en. - Most pedig indulja-…

- Weasley! - csattant egy hang a folyos� v�g�r�l, a di�kok h�ta m�g�l.

Az ikrek megmerevedtek, majd gyorsan kih�zt�k magukat, mintha szobrok lenn�nek, �s �gy str�zs�ln�nak.

- Azt hittem, vil�gosan a tudom�sukra hoztam, hogy ez lez�rt ter�let. Senki sem teheti be ide a l�b�t. Igazoltatt�k a… No l�m! - vonta fel a szem�ld�k�t a k�t fi� kik�pz�tisztje, Aidan Sloo, akit a gyerekek ny�ron, a Kensington Gardensben m�r l�thattak p�r pillanatra. - A mi k�t kis vend�g�nk… K�v�ncsi vagyok, mi�rt csatangoltak el ilyen messzire… �h, �rtem m�r, a testv�ri szeretet - m�rte �ket v�gig sajn�lkozva.

Megpaskolta Fred arc�t, amit az szemrebben�s n�lk�l, m�gis megal�zottan t�rt.

- J�l n�zd meg �ket, fiam - fordult Ronhoz -, mert ha nem tanulsz, r�d is ez v�r. Csal�dban az �l� p�lda…

Ron goromb�n �llta a tekintet�t, �s Hermione �rezte, hogy a fi� ujjai �k�lbe szorulnak.

- Ron, menj�nk - fogta meg gyorsan a kez�t, hogy csillap�tsa d�h�t. - Harry m�r biztos v�r r�nk…

- �, felesleges sietni, m�g nem t�rt mag�hoz - felelte Sloo unottan. - Kellemesen szundik�l m�r napok �ta, az osztagom idej�t rabolva. Micsoda pazarl�s… Viszont igaz a h�r, val�ban megbukott a Miniszt�rium �ltal ki�rt hoppan�l�si vizsg�n? Ilyesmit suttogtak odabenn - intett fej�vel egy ir�nyba, merre Hermione a var�zs�gyek k�zigazgat�s�nak k�zpontj�t sejtette.

A h�rre m�g az ikrek is felkapt�k a fej�ket. Szemeikkel megkerest�k egym�st, �s k�rd�n Hermion�ra sand�tottak, aki fel�lt�tt egy t�le m�r ismert, makacs arckifejez�st.

- Semmis�g az eg�sz. Legk�zelebbi alkalommal �gyis siker�l neki.

Sloo azonban j��z�en elkacagta mag�t.

- Ki tudja, lehet, hogy j�v�re m�r � is az alakulatom n�vend�kei k�z�tt fog robotolni. A „kis kiv�lasztott”…

Lemond�an h�mm�g�tt egyet.

- Ron! Hermione! - csattant egy hang, ugyanabb�l az ir�nyb�l, amerr�l a VBK-s tiszt is �rkezett.

Sloo cs�p�re tette a kez�t, �s kih�v�an v�gigm�rte a hang tulajdonos�t.

- Nah�t, Nymphadora - jegyezte meg mosolyogva.

- Aidan - biccentett a n� h�v�sen. - Induljatok, fiatalok. M�r azt hitt�k, t�rt�nt veletek valami - fordult a k�t kis l�togat�hoz. - M�skor ne csatangoljatok el csak �gy. A v�delmetekre kirendelt aurorok munk�j�t nehez�titek csak ezzel…

- Meg persze az eny�met - tette hozz� Sloo.

Tonks felpillantott lila szempill�i al�l, �s metsz� hangon megjegyezte.

- �s persze a ti�det, Aidan.

Ron morcosan biccentett.

- Ne haragudj… - motyogta Hermione is. - Csak megl�ttuk az ikreket, �s…

A n� keser�en v�gigm�rte a fi�kat, akik kor�bban j�kedvben �s sz�rakoz�sban mindig is lelkes t�rsai voltak, most azonban olyan �sszet�rten n�ztek r� vissza, mint k�t p�r elhordott munk�sbakancs.

- �gy t�nik, t�l szigor�an veszed a n�vend�keidet. M�g csak els��vesek… - jegyezte meg semleges hangon.

- Neh�z id�ket �l�nk, ezt te is tudhatod - vonta meg a v�llait Sloo. - Nem lacafac�zhatunk, Nymphadora…

A n�, �gy t�nt, m�g mindig nehezen t�rte, ha a keresztnev�n sz�l�tott�k.

- Jobb, ha m�r kor�n hozz�szoknak az �let s�t�tebbik oldal�hoz.

- Ez mindig is vonzott t�ged, Aidan, igaz? A s�t�ts�g - felelte Tonks, els� alkalommal ink�bb g�nyosan.

A f�rfi nem felelt, csak kaj�nul, �s szinte illetlen�l m�regette a n� alakj�t, melyet elrejtett ugyan annak utaz� pal�stja, de nem takart el teljesen.

- Induljatok - parancsolt a gyerekekre Tonks ism�t, ez�ttal er�lyesebben. - V�gig a folyos�n vissza, majd jobbra, ott v�r r�tok a k�vetkez� auror, aki �tba igaz�t titeket.

Percekkel k�s�bb a k�t roxfortos megtal�lta v�r�sesbarna tal�ros, bajuszos var�zsl�t, aki egy f�lrees�, �s l�tv�nyosan elk�l�n�tett folyos�ra terelte �ket.

- Te l�ttad, milyen undok volt vele? - motyogta Ron. - Hogy mer �gy besz�lni Tonksszal? Egy aurorral…

- Sloo olyannak t�nik, akinek ez semmit sem nyom a latban…

- De hallottad, milyen pimasz volt? - er�sk�d�tt p�rja. - Fogadok, Lupin nem �r�lne, ha tudn�, hogy Sloo csak �gy a keresztnev�n sz�l�tja a menyasszony�t. Kiss�…

- … bizalmaskod�, egyet�rtek, de…

- Ron! - szaladt oda hozz�juk egy v�zna, fekete haj�, t�r�keny alkat� ifj�, �s remegve megfogta Hermione kezeit.

A k�t di�k majdnem sikkantott egyet ijedt�ben, ahogy a r�miszt� alakot k�zelr�l is szem�gyre vett�k.

- La-lamerin! - dadogta a l�ny, �s kiss� viszolyogva n�zte a k�t csontos kezet, mely m�g mindig ujjait szorongatta.

Meglepet�s�re azonban azt vette �szre, hogy a fi� a mark�ba akar tuszkolni valamit, ami tapint�s alapj�n pap�rnak, pergamennek t�nt.

- Mi…?

- �regem… nem hittem volna, hogy egyszer olyan ijeszt� leszel, mint az ap�d - jegyezte meg Ron fintorogva.

- Ez nem volt sz�p - mondta Lamerin halkan, ahogy fekete haj�nak f�gg�nye m�g�l el�t�nt megf�radt tekintete.

- Mi lett veletek?! - fakadt ki Hermione imm�r komoly aggodalommal a hangj�ban. - Olyanok vagytok, mint amivel felt�r�lt�k f�l Roxfort folyos�it!

A finom alkat� ifj�, kinek b�re egykor olyan makul�tlan volt, mint az elef�ntcsont, most szinte megsz�rk�lve, lefogyva �llt el�tt�k. Ruh�i nem voltak �ppen a legtiszt�bbak: tal�rj�n s�rfolt �ktelenkedett, egyenruh�j�hoz tartoz� bakancs�nak pedig el�gg� megkopott az orra - l�tszott, hogy komoly haszn�latnak volt kit�ve. Ajk�nak egyik szeglet�ben odasz�radt v�r csillogott, de mikor �szrevette, hogy a l�ny felfigyelt r�, gyorsan megt�r�lte.

- Csak… add �t ezt ap�nak, j�? - k�rlelte �ket suttogva. - Hallottam… hallottam, hogy j�nni fogtok… V�lt�skor, a v�c�ben gyorsan �rtam p�r sort… Mostan�ban nem sok id�m volt… nem tudtam �rni ap�nak norm�lis levelet… - mondta keser�en. - Ne-nem tudtam lepecs�telni - n�zett k�rbe, mintha att�l tartana, hogy valaki �szreveszi.

Fej�nek mozg�s�t a k�t griffend�les is k�vette, �szt�n�sen, �m senkit sem l�ttak, aki a fi� nyom�ban lett volna, hogy ellen�rz�se alatt tartsa.

- Add… add �t neki, Hermione, j�? Nincs lepecs�telve… nem volt r� id�m… megb�zom bennetek… csak… adj�tok oda neki, j�? - hajolt oda, �s gyors cs�kot adott a l�ny arc�ra k�sz�n�sk�ppen. - Mennem kell - markolta meg tal�rj�nak sz�l�t, �s m�r el is szelelt.

- La-…! - ki�ltott volna ut�na Ron hangosan, �m Hermmione a sz�j�ra tapasztotta a kez�t.

- Ezzel csak felh�vod a felettesei figyelm�t arra, hogy nincs szolg�latban, ahol lennie kellene! Csak bajba ker�lne!

Ron keser�en biccentett, �s h�l�s volt, hogy legal�bb a l�nynak esz�be jutott figyelmeztetni �t. Mag�t�l v�gig�v�lt�zte volna a folyos�t.

- Mi lett bel�l�k… - suttogta Hermione elborzadva, abba az ir�nyba meredve, amerre Lamerin elfutott.

- Piton professzor nem lesz boldog, ha ezt megtudja - jegyezte meg kedvese.

A l�ny lepillantott a tenyer�be, az �sszehajtogatott, kiss� gy�r�tt lev�lre, de nem volt sz�ve kinyitni.

- Nem hinn�m, hogy ezt is meg�rta neki. Hogy milyen rosszul b�nnak vel�k. Tudn�, hogy Piton azonnal �rt�k j�nne, �s tenne valamit…

Egyik bels� zseb�be s�llyesztette a megs�rgult pergament, �s megfogta Ron kez�t.

- Menj�nk. L�tni akarom Harryt.

A zsibbaszt� f�jdalom, amire Harry �bredt, f�l arc�ra kiterjedt. Olyan �rz�se volt, mint hajdan kiskor�ban, amikor egy-egy fogt�m�s teljesen leb�n�totta arc�nak izmait, csak hogy elnyelje a f�jdalmat, amit a kezel�s okozott. �rtetlenkedve nyitotta h�t fel szemeit a hossz� pihen�sb�l, �s ahogy pill�i k�z�tt egyre t�bb f�ny �ramlott szem�be, egyre jobban k�rvonalaz�dtak el�tte a sz�nek, form�k �s t�vols�gok. Meglepet�s�re csak jobb szem�vel tudta �rz�kelni a k�lvil�got, a m�sikat k�t�s fedte, ami egy pillanatra ijedts�ggel t�lt�tte el.

Felny�g�tt, ahogy egy fekete-v�r�s paca k�zelebb hajolt hozz�.

- Itt van egy szem�veg… hogy addig is l�ss - mondta az alak, �s a kez�be nyomott valami hideg �s f�mes t�rgyat.

�m karjai teljesen ernyedtek voltak a t�bb napos fekv�st�l, �s a haszn�lat teljes hi�ny�t�l. Ez�rt a k�r�l�tte �ll�knak �gy kellett a fej�hez ir�ny�taniuk kezeit: nehogy k�rt tegyen mag�ban. Kiss� esetlen�l siker�lt csak mag�ra illesztenie a szem�veget, mellyel m�g mindig nem l�tott teljesen �lesen, de m�r fel tudta ismerni h� bar�tait, akik mosolyogva �lltak az �gya mellett.

- J� l�tni, hogy �jra �bren vagy - kacsintott r� Ron.

- Mi… t�rt�nt? - k�rdezte Harry akadozva.

- Mennyire eml�kszel? - hajolt oda Hermione is.

- Nem sokra… felkeltem… a gyeng�lked�n… a hoppan�l�s ut�n… Hol van Madame Pomfrey? - ny�gte, �s megtapogatta bal oldal�t, melybe apr� f�jdalom ny�lalt.

- Harry, nem Roxfortban vagy - cs�v�lta meg a fej�t Hermione l�tsz�lag meglepetten. - H�t nem eml�kszel? Semmi sem maradt meg a kviddicsb�l?

- Kviddics? Milyen… kviddics?

- El�fordulhat eml�kezetveszt�s - sz�lalt meg egy idegen hang v�ratlanul balj�r�l, de mivel azt az oldal�t k�t�s bor�totta, Harry nem l�tta tulajdonos�t.

- � egy gy�gy�t�, Harry - hajolt oda suttogva Hermione. - A Szent Mung�ban vagy.

- Mi�rt hoztak a Szent Mung�ba?

- Malfoy el�g cs�ny�n elb�nt veled - fintorgott Ron. - Arra sem eml�kszel?

Amikor bar�tja nem v�laszolt, folytatta.

- Fejbev�gott a sepr�j�nek v�g�vel, de �gy, hogy a bal szemgoly�d kiugrott a hely�r�l. El�g undi volt…

- MIVAN?! - ki�ltotta Harry, elborzadva a biol�giai k�ptelens�g hallat�n.

�szt�n�sen bek�t�tt szem�hez kapott, mintha att�l f�lt volna, hogy annak m�r csak egy �r t�tong a hely�n.

- Vegy�k le!

- Ne agg�dj, Harry! - fogta le kap�l�z� kezeit Hermione. - Visszatett�k. Most gy�gyul…

- �r�ltek…! - ny�gte az, tiltakozva. - Egy szemgoly� csak �gy nem j�het ki a hely�r�l! Fogok m�g l�tni?! - kap�l�zott vakt�ban bal kez�vel, hogy meg tudja fogni az �gya mellett �ll� gy�gy�t� tal�rj�t. - Meg fogok vakulni!

- Nem fog, Mr. Potter. Gondoskodtunk r�la, hogy ne maradjon semmi…

- Egy szemgoly� nem eshet csak �gy ki a hely�r�l!

- Mr. Potter, ha nem hajland� lecsillapodni, k�nytelen leszek nyugtat� f�zetet mag�ba er�szakolni. A saj�t �rdek�ben, k�rem, f�kezze mag�t - intette a gy�gy�t�.

- Nyugalom, Harry - suttogta Ron is, k�zel hajolva hozz�. - Minden rendben lesz.

Bar�tja arc�n - m�r ami kil�tszott a k�t�s al�l - m�g mindig borzalom �lt, de felhagyott a birk�z�ssal.

- �gy mindj�rt m�s. K�t �pol�val azonnal k�ldetek �nnek valami k�nnyen em�szthet�t - s�hajtotta a gy�gy�t�, �s biccent�st k�vet�en t�vozott.

Amint becsuk�dott m�g�tte az ajt�, a k�t bar�t kiss� nyugodtabban foglalt helyet az �gy jobb oldal�n.

- Nem is eml�kszem a kviddicsre… - motyogta Harry p�r perc eltelt�vel. - Legal�bb… nyert�nk?

Hermione szomork�san megr�zta a fej�t, amit�l csak m�g keser�bb �rz�s �nt�tte el Harry bens�j�t.

- H�t ez remek…

- Nem igaz�n volt�l �nmagad - vallotta be Ron. - Agg�dt�l Marie miatt… Arra eml�kszel?

- Mi van Marie-val?! - ki�ltott fel Harry ism�t, mert �gy �rezte, bar�tai folyamatosan sokkolj�k a r�mesebbn�l r�mesebb h�rekkel.

- Sirius level�re sem eml�kszel? Azt �rta neked, hogy megt�madt�k a munkahely�n… a Miniszt�riumban… - vil�gos�totta fel Hermione. - J� er�s lehetett az az �t�s… - mondta sajn�lkoz� arccal.

- De… - vonta meg a v�ll�t Ron egykedv�en -, n�lk�le nem lehetn�l most itt.

- �s mi�rt j� az nekem? - s�hajtotta Harry.

- H�t mert m�g Marie is itt van - kacsintott bar�tja, amit�l Harry el�tt �jra felragyogott egy rem�nysug�r, hogy legal�bb eml�keinek ezen r�szei tiszt�z�dhatnak.

Rosszall�an s�hajtott, �s h�mm�gve megjegyezte.

- Ne felejts el sz�lni, ha vissza�r�nk Roxfortba, hogy k�sz�netet mondjak Malfoynak, ami�rt ide juttatott…

A k�t prefektus �sszen�zett, �s megengedtek maguknak egy apr�cska mosolyt: l�tva, hogy bar�tjuk bizarr humora visszat�rt, m�r bizakod�bbak voltak gy�gyul�s�t illet�en.

- Mikor kelhetek fel innen?

- Egy ideig m�g biztos nem - l�kte be a szoba ajtaj�t egy magas, hossz� haj� f�rfi, mosolyogva.

- Sirius! - ki�ltottak fel a fiatalok �r�m�kben, aki j�t�kosan kacsintott egyet fel�j�k.

- Hogy �rzed magad? - k�rdezte, ahogy le�lt Harry szabad balj�n, a fi� pedig azonnal �gy tette a fej�t, hogy l�thassa �t.

- Fur�n… - vallotta be keresztfia. - Sirius, l�tnom kell Marie-t!

- M�g nem vagy olyan �llapotban - cs�v�lta meg a fej�t az auror. - � pedig nem j�het ide, mert a k�t bar�todat is csak napokig tart� egyeztet�snek k�sz�nhet�en engedt�k be hozz�d. K�l�nleges v�delem alatt �llsz, �s nem engedhetj�k meg, hogy idegeneket eljuttasson hozz�d, am�g…

Elhallgatott, Harry azonban sejtette a v�laszt.

- … am�g beteg �s gyenge vagyok… Egysz�val k�nnyen kiv�gezhet�.

Hermione sikkantott egyet a sz� hallat�n.

- Nem ilyen drasztikus a helyzet. De… mondjuk �gy, jobb, ha ebben az �llapotban vigy�zol magadra. Mert ugye vigy�zni fogsz magadra? - k�rdezte Sirius, hangj�b�l pedig kihallatszott a ki nem mondott fegyelmez�s, mely szerint Harry igencsak rosszul j�rna, ha ellent merne mondani.

- �g�rem… - motyogta v�g�l halkan.

- Helyes, ezt akartam hallani.

- De… azt legal�bb meg tudod mondani, hogy van?

- Marie? Semmi baja az �gvil�gon. Eg�sz nap az �gy�ban �l �s unatkozik. Alig v�rja, hogy hazamehessen. Egy kis ijedts�get lesz�m�tva semmi sem t�rt�nt.  

Harry a mennyezetre emelte megmaradt szem�nek tekintet�t, �s csendben em�sztgette a hallottakat, pr�b�lva �sszeegyeztetni kavarg� eml�keivel. Bolondok h�z�nak t�nt k�rnyezete, telis-tele h�borodottakkal, akik a lehet� legnagyobb s�letlens�geket pr�b�lt�k elhitetni vele. Hogy a szemgoly�ja csak �gy kirep�lhet a hely�r�l… hogy Malfoy csak j�t akart tenni vele, �s ide juttatta, hogy tal�lkozhasson v�gre kedves�vel… hogy annak semmi baja sem t�rt�nt, mindenki l�tsz�lag fokozott aggodalma ellen�re…

Elhat�rozta, hogy amint teheti, saj�t l�b�n j�r ut�na a dolgok m�g�tt megb�v� igazs�gnak.

�jszaka volt m�r: legal�bbis az ispot�ly megb�v�lt ablakai csillagos �g k�p�t mutatt�k a betegeknek. Harry nem aludt, annak ellen�re, hogy gy�gy�t�i ebben a hitben �ltek: a legutols� vizit alkalm�val siker�lt �desded szuszog�s�val az alv�s l�tszat�t keltenie a k�r�l�tte �ll�kban.

Ahogy kialudtak a l�mp�sok szob�j�ban, �letre keltek egyfajta apr�, bog�rnyi f�nypontok, melyek a helyis�g k�t �tellenes sark�ban egy-egy f�nyg�mbb� t�m�r�ltek �ssze. �m m�g mindig akadtak k�sza p�ld�nyok, melyek mag�nyosan levit�ltak a leveg�ben. A kis l�nyek, b�rmik is voltak azok, l�tsz�lag nem tiltakoztak az ellen, hogy Harry kikeljen �gy�b�l. Feladatk�r�k, �gy t�nt, csak az �jjeli vil�g�t�s ter�let�re terjedt ki.

Harry mag�ra �lt�tte az �gy v�g�ben hever�, c�merrel ell�tott k�nt�st, �s a t�le telhet� leghalkabban megindult az ajt� fel�. Mozg�skoordin�ci�ja hagyott m�g n�mi k�v�nnival�t maga ut�n: a fej�nek bal fel�re m�rt �t�st�l megs�r�lhettek bal f�l�nek apr� csontocsk�i is, melyek a biztons�gos k�zleked�st ir�ny�tott�k. Mindig igyekezett h�t valami kapaszkod� mellett haladni, nehogy eld�lj�n, mint egy zs�k.

- Ha ennyire fontos vend�g vagyok, hogy lehet, hogy senki sem �ll �rt az ajt�mn�l? - k�rdezte mag�t�l m�ltatlankodva, ahogy kicsit megmozd�totta a leng�ajt�t.

�m miel�tt kil�pett volna rajta, megtorpant, �s automatikusan zsebeket keresett mag�n, ruh�in. Sehol sem tal�lta a p�lc�j�t. A kis f�nyp�tty�knek k�sz�nhet�en hom�lyosan, de l�tta az �jjeli szekr�nyt, �s azon sem pihent szeretett p�lc�ja, �gy azt kellett hinnie, hogy bar�tain�l vagy tan�rain�l lehet, biztons�gos helyen.

- Zseni�lis - morogta a fogai k�zt, ahogy �vatosan kil�pett a folyos�ra.

Egy nagy level�, magasra n�tt n�v�ny �llt k�zvetlen�l az ajt� mellett: ennek t�ve mell�l kih�zta a kar�t, �s azzal tapogat�zva haladt el�re. Nem sokat seg�tett ugyan a j�r�sban, de legal�bb el�re meg�rezte vele, ha k�sz�b vagy l�pcs� ker�lt az �tj�ba.

A folyos�n, ahov� szob�ja ny�lott, f�lhom�ly honolt, melyet fenyeget�bbnek v�lt a vil�goss�gn�l �s a teljes s�t�ts�gn�l egyar�nt. Egyed�l a v�szvil�g�t�s �gett, �s a t�voli, el�gaz� folyos�k f�nye sz�r�d�tt el id�ig, olyan �rzetet keltve, mintha errefel� nem is tart�zkodna senki, mintha az eg�sz sz�rny haszn�laton k�v�l lenne.

- Ez a nagy terv? Ezt nevezem �n biztons�gnak… A nyakam b�rki elv�ghatta volna, �gy tolonganak itt, hogy vigy�zzanak r�m… - motyogta mag�nak.

T�voli hangokat hallott, �vegek koccan�s�t, l�pteket, f�m csikordul�s�t: olyan z�rejeket, melyek egy k�rh�z mindennapos m�k�d�s�nek sajn�latos term�kei. Semmi sem t�nt gyan�snak, m�gis: minden kattan�s vagy roppan�s hallat�n a hideg futk�rozott a h�t�n. Hom�lyban lapul� ellens�g �rzet�t keltette benne, �s �tkozta mag�t, ami�rt egy vir�gf�ldes kar�n k�v�l az �gvil�gon semmi fegyvere nem volt.

Ahogy haladt a folyos�kon, csak �res �s s�t�t k�rtermeket tal�lt: es�lye sem volt megtudni, vajon ezekben lehet-e kedvese, vagy valahol egy t�voli, el�rhetetlen szob�ban. Kil�t�stalannak t�nt az eg�sz helyzet, ahogy �jra meg �jra elfordult egy keresztez�d�sn�l.

Kisv�rtatva azonban ajt�csap�d�st, �s egy id�s n�i hang jajvesz�kel�s�t hallotta meg, melyt�l egy pillanatra kihagyott a sz�ve. Marge n�ni egykori siv�toz�sa �ta nem hallott ilyen �ktelen, n�i ricsajt, �gy most r�m�lten simult a falhoz. A beteg boszork�ny nem lehetett messze t�le, mert a hozz� igyekv� gy�gy�t�k l�ptei is sokkal k�zelebbinek t�ntek, mint b�rmikor kor�bban.

Harry nem akart leleplez�dni, ez�rt folyamatosan visszafel� h�z�dott, a biztons�got kelt� f�lhom�lyba, �m hallotta, hogy a n�t ir�ny�ba hozhatj�k, mert lassan besz�dfoszl�nyok is meg�t�tt�k a f�l�t.

Sebesen k�rben�zett, vajon hol b�jhatna el el�l�k, m�g tovahaladnak, de csak egy matt �veg� ajt�t l�tott a k�zelben, semmi m�st. Elbotork�lt od�ig, sietve tapogat�zva a faln�l, �s elford�totta az ajt� gombj�t. M�g �pp idej�ben z�rta mag�ra az ajt�t, mert odakinn m�r hallotta is a tovasiet� f�rfiak hangj�t.

Egyfajta rakt�rhelyis�gbe t�vedhetett, mert minden oldalr�l polcok �s vitrinek vett�k k�r�l. Egy koccan�s azonban, mely mag�t�l teljesen szokatlan jelens�gnek sz�m�tott, fel�bresztette benne a gyanakv�st, �s �bers�gre intette.

- Ki az? Ki van itt? - k�vetelte szigor� hangon att�l az ir�nyt�l, amerr�l mintha egy apr� f�nypontot l�tott volna kialudni. - Feleljen! Fegyver van n�lam… - markolta meg a kar�t - �s nem f�lek haszn�lni!

�m ahogy kimondta, el is fintorodott az elcs�pelt fenyeget�z�s hallat�n. Nem �gy gondolhatott azonban a s�t�ts�gben meglapul� alak, mert �vatlan mozdulat�val lel�k�tt egy �veged�nyt, mely cs�r�mp�lve t�rt sz�t a f�ld�n.

Harry �sszerezzent: r�szben a v�ratlan z�rejt�l, r�szben azonban a r� leselked� vesz�lyt�l. Meg�g�rte Siriusnak, hogy vigy�z mag�ra. Most m�gis egy rakt�rban rejt�zk�d�tt, �s �pp arra k�sz�lt, hogy fegyvertelen�l nekiugorjon valakinek, aki a helyis�g t�ls� v�g�ben lap�tott…

Ahogy k�zelebb araszolt, neki�tk�z�tt egy puha, emberi testnek, �gy � is, �s a m�sik f�l is felki�ltott ijedt�ben.

- Lumos! - sikkantotta a n�i hang, �s Harry hirtelenj�ben egykori bar�tn�j�vel, Cho Changgal tal�lta szemben mag�t.

Mindketten felki�ltottak, �s hanyatt estek a meglepet�st�l.

- Cho! - sziszegte Harry, ahogy mag�hoz t�rt a meglepet�sb�l. - Te meg mi a nyavaly�t keresel itt?!

A l�ny nem sz�lt, csak r�m�lten pihegett: szapora l�legzet�t lehetett hallani az �jra be�ll� cs�ndben.

- Gy�jts m�r f�nyt! - rivallt r� Harry.

- L-lumos… - suttogta a l�ny, �s p�lc�j�nak v�g�b�l apr� szikr�k sz�kkentek el�, n�mi vil�goss�got adva a k�zt�k l�v� t�rnek.

Harry szem�t b�ntotta ugyan a f�ny, m�gis gyorsan v�gigm�rte a l�nyt, �s csod�lkozva �llap�totta meg, hogy azon a Szent Mung� �pol�ira jellemz�, citromz�ld tal�r volt.

- Gy�gy�t� lett�l?

- T-tanonc vagyok… egyel�re… - motyogta a l�ny zavartan, �s elford�totta a fej�t.

- �s mit keresel itt, k�s� �jszaka…?

- Ezt �n is k�rdezhetn�m t�led - felelte Cho, n�mi v�ddal a hangj�ban. - Az Ispot�ly dolgoz�i napok �ta veszett�l robotolnak, csak hogy te biztons�gban �rezhesd magad…

- �s ezt a kem�ny munk�t csak n�mi r�seg�t�ssel lehet kib�rni, ugye? - b�kte meg Harry a l�ny l�ba mellett hever� k�mcs�vet a kar�j�val, melyben ugyanolyan sz�n�, s�rg�s folyad�k volt, mint amilyen pecs�t Cho tal�rj�n d�szelgett. - Ne t�gy nekem szemreh�ny�sokat, mikor te meg �jnek �vadj�n a saj�t k�rh�zad k�szlet�t d�zsm�lod meg! - sziszegte.

L�tta, hogy a l�ny szemei fenyeget�en megvillannak, majd lassan megtelnek k�nnyel.

Lemond�an megcs�v�lta a fej�t, �s nehezen, de felt�p�szkodott.

- Ne kezdj el itt nekem b�gni. Ink�bb tedd magad hasznoss�, �s mutasd az utat. Meg kell tal�lnom valakit.