P�r perccel k�s�bb a k�t fi� lefel� ereszkedett a koszos k�rt�ben.

- Most nincs Fawkes, hogy kivigyen minket. Csak errefel� tudunk kij�nni. Rem�lem, t�nyleg le�r a k�t�l az alj�ig…

- Le h�t - ny�gte Lamerin, Harry f�l�tt ereszkedve, �gyelve arra, ne ker�lj�n t�l k�zel hozz�. Ha r�esett volna, mindketten a m�lybe zuhantak volna. - Megb�v�ltem. Addig ny�lik, m�g szil�rd talajt nem �rint. �s hallhattad: koppant a v�g�re k�t�tt k�. �h… csak ne v�gn� a derekamat ennyire…!

- Mindj�rt le�r-…

�m Harry l�ba alatt leomlott a fal m�ll� k�ve, amit�l a fi� kibillent egyens�ly�b�l.

- Lamerin! - ki�ltotta gyorsan. - Kapd el a p�lc�m! - haj�totta fel fegyver�t, majd k�romkodva a m�lybe zuhant.

Lamerin r�m�lten kapott a fel�je haj�tott t�rgy fel�, ami csak pattogott az ujjai k�zt. M�r-m�r azt hitte, leejti, mikor a k�z�ps�- �s gy�r�sujj�nak v�g�vel siker�lt megfognia.

- Harry! - ki�ltott le ijedten. - J�l vagy?

Nem �rkezett v�lasz, ez�rt gyorsan tal�rja zseb�be s�llyesztette a fi� p�lc�j�t, �s szitkoz�dva tov�bb ereszkedett. Mikor az alag�t kezdett kanyarodni �s j�rhat�v� v�lni, elengedte a k�telet, �s szaladni kezdett.

Egy meglehet�sen t�gas, �m ann�l mocskosabb teret pillantott meg, a k�zep�n egy maszatos fi�val, aki k�nnal teli arccal borult reszket� kezeire.

- Elt�rt? - t�rdelt oda hozz� gyorsan.

Harry el�sz�r nem akarta odaadni a kezeit. Vonakod�s�b�l l�tszott, hogy nagyon nincs j�l.

- Mutasd! - parancsolt r� bar�tja.

Ahogy megfogta a fi� kezeit, l�tta, hogy annak ellepi az arc�t a hideg ver�t�k.

- Nagyon f�j… - ny�gte.

Borzalmas l�tv�ny t�rult a szemei el�. Harry kezei remegtek a f�jdalomt�l. Mind a t�z k�rme let�rt, t�bb ujj�n v�rzett k�r�m�gy�nak finom b�re. A v�ral�fut�sok �s horzsol�sok is kezdtek m�r kirajzol�dni. Ahogy Lamerin �vatosan megford�totta a k�t kezet, l�tta, hogy a k�t teny�r legal�bb olyan sz�rnyen n�znek ki. Egy csom� helyen belef�r�dtak a k�v�n hever� patk�nycsontok darabk�i. Az ifj� Piton igyekezte kih�zni a legnagyobbakat, de l�tta, hogy a fi� nagyon szenved.

Harry a fogait �sszepr�selve t�rte a r�gt�nz�tt m�t�tet. Lamerin �szrevette, hogy bar�tja sz�ja v�r�slik.

- V�resek a fogaid! Nyisd ki a sz�d! Lehet, hogy elharaptad a nyelved, vagy megs�r�ltek a fogaid!

�m a sz�j tele volt ny�llal, �s v�rrel, �gy nem l�tott a s�r�l�sb�l semmit.

- K�pj egyet! Gyer�nk, ez m�r nem j�t�k!

Mikor Harry �gy tett, jobban szem�gyre vette a sz�j�reget.

- J�l van… ez nem t�nik komolynak… csak egy kicsit r�harapt�l a b�rre… Nem t�rt el semmid? M�shol nem �t�tted meg magad? L�bad, gerinced, bord�id… fejed?

- Nem - ny�gte Harry. - Azt pr�b�ltam v�deni a kezemmel… - mutatott �jra v�rz� ujjbegyeire.

Lamerin nagyot s�hajtott, �s mag�hoz �lelte, mint egy id�sebb testv�r a kisebbiket. Harry zokogva f�rta a fej�t a mellkas�ba, �s �r�lt, hogy Ron vagy Hermione nem l�tj�k, ahogy b�g.

- A franc-…ba…

- L�tod, �n mondtam, hogy nem j� �tlet ez a kommand�z�sdi! Most hogy fogsz �gy visszam�szni?

- Sehogy… - felelte bar�tja szipogva.

- T�nyleg nincs m�s ki�t?

- Van egy meredek szikl�s valami, ami a szabadba visz, de…

- Remek! Akkor ideh�vom a sepr�m, �s azonnal kiviszlek! - vette �t a kezdem�nyez�st Lamerin. - Gyere!

- V�rj! Ha… ha m�r lej�tt�nk, n�zz�nk k�r�l!

- Biztos vagy benne?

Harry biccentett.

- H�t j� - karolt bel� Lamerin, hogy l�bra seg�tse. A fi� nyekkent egyet. - Mi f�j?

- Beba-… Sz�val bevertem a k�ny�k�met is - igyekezte mag�t szalonk�pesen kifejezni Harry.

- Miattam ne tartsd vissza magad - legyintett az ifj� Piton. - �gy k�nnyebb elviselni a f�jdalmat, tudom. �s Fred meg George mellett egy�bk�nt is hozz�szoktam a ronda besz�dhez. Azok is olyan cifra dolgokat tudnak egym�s fej�hez v�gni, hogy az ember el se hiszi, hogy testv�rek, vagy hogy szeretik egym�st…

Harryt�l csak egy r�vidke, k�nl�d� kacajra futotta.

Ahogy bicegtek, Lamerin ide-oda pillantott a s�t�tben. P�lc�j�nak hegye szer�ny f�nyt biztos�tott csup�n.

- Az eny�m megvan? Ugye nem t�rt el?

- Nem, semmi baja, itt van n�lam… K�red?

- �gyse tudn�m most fogni…

- Sz�rny� ez a hely… teljesen m�s, mint amire sz�m�tottam… Egy sz�fre, vagy rakt�rhelyis�gre… De nem egy eg�sz alag�trendszerre…

- Nagyon r�g j�rtam m�r itt… - motyogta Harry hunyorogva. - Akkor annyira gyorsan t�rt�nt minden. Sz�t se n�ztem…

Bel�ptek azon az ajt�n, mely az akkori esem�nyek f� helysz�n�hez, a k�gy�fejekkel szeg�lyezett teremhez vezetett. Lamerin megtorpant, �s Harry is csak egy m�ly s�haj ut�n mert �jra elindulni. Csendesen kopogtak a l�ptei a v�zt�cs�kkal teli k�v�n, m�g el�rt ahhoz a helyhez, ahol egykor Ginny fek�dt. Nem messze fekete, odasz�radt v�rpac�t l�tott - saj�t, ki�ml� v�r�nek nyom�t. A v�zben egy hatalmas csontv�z fek�dt.

- Itt volt? - suttogta Lamerin halkan.

Harry b�lintott.

- Itt �llt vel�nk szemben… olyan fiatalon, mint te vagy �n… Lennie kell itt valaminek…

C�ltalanul botork�lt a s�t�t m�lyed�sekhez, ben�zett a k�gy�szobrok m�g�, majd elbicegett a k�l�nb�z� j�ratokban, melyekben a baziliszkusz r�gen �ld�zte.

Bar�tja csak �llt, megk�v�lten, �s a sz�rny csontjait n�zte, m�g�tte pedig a sz�rny� arcot, melyen az egykor kim�szott…

- Nem lehet… - mondta halkan, de r�j�tt, hogy Harry esetleg nem hallhatja - nem lehet, hogy odafenn van valami? Vagy egy titkos rejtekben?

Mivel Harry nem j�tt vissza, odaballagott a domborm�hez, �s igyekezett felkapaszkodni az oldal�n. L�tta, hogy itt-ott megs�r�lt a sima fel�let. Fent le�lt, �s csak n�zte a termet, az ir�nyt, ahonnan j�ttek.

Eltelt egy kis id�, mire Harry �jra felbukkant. El�sz�r kereste a szemeivel a t�rs�t, majd v�g�l megpillantotta a magasban.

- Mit csin�lsz?

- Tal�lt�l valamit?

- Semmit… p�r kit�pett pap�rlapot, melyeket a falhoz csuszkolt a k�gy�. Semmi hasznos… semmi, ami seg�thetne… - suttogta keser�en.

Lamerin sok�ig nem sz�lt.

- Tudod… itt, fenn �lve eg�szen m�s minden… Tal�n a val�di titkok nem ebben a kamr�ban vannak… Az igazi titkok a l�lek kamr�j�ban rejt�znek. Hiszen… gondolj csak bele… Egy megkeseredett var�zsl�, akit kitasz�tanak a n�zetei miatt, sz�m�zet�sre k�nyszer�l… De s�rtetts�g�ben m�g egy utols� l�p�sre sz�nja el mag�t, �s meg�p�ti ezt a kamr�t… M�gis… nincs k�nyv vagy feljegyz�s, ami azt visszaadhatn�, ami a lelk�ben igaz�n lezajlott. Oda tal�n csak az tekinthet be, kinek sorsa ugyanolyan nyomor�s�gos…

Lassan lem�szott a szomorkod� Harry mell�.

- Tal�n ez�rt tal�lt benne ilyen komoly sorst�rsra Voldemort…

- Nem csak neki volt rossz sora… Sokan m�sok is szenvedtek m�r…

- �s m�g fognak is, efel�l nincs k�ts�g.

- Azt hittem… valamelyest k�zelebb ker�l�nk a megold�shoz… Voldemort legy�z�s�hez, ha lej�v�nk ide… �gy rem�ltem, hogy tal�lunk valamit…

Lamerin f�radtan elmosolyodott.

- Nem siker�lhet mindig minden. Majd �tn�zem a k�nyvet, amit szerezt�l. H�tha azzal t�bbre megy�nk… - veregette meg bar�tja v�llait, aki kiss� �sszerezzent a bel�je nyilall� f�jdalomt�l. - Ne haragudj! Menj�nk is ink�bb! M�g el kell l�tnom a sebeidet!

Harry Piton�k f�rd�k�dj�ban �cs�rg�tt, �s remegve n�zte Lamerint, ahogy az egy meleg vizes lav�rral k�zeledett. Egyed�l als�nadr�gja volt rajta: tal�n ez volt az egyetlen ruhadarabja, ami tiszta maradt az es�s ut�n. A k�d fala azonban hideg volt, �gy ett�l is l�db�rz�tt a h�ta, nem csak a l�tv�nyt�l.

- Nagyon meleg? - k�rdezte, mert att�l tartott, Lamerin le akarja forr�zni.

- Nem. De majd lassan �nt�m.

M�r emelte is, de l�tta, hogy Harry beh�zza a nyak�t �s �sszekuporodik.

- N�zd… - �lt le egy kicsit a k�d sz�l�re. - Nem hazudok: szerintem marh�ra fog f�jni. De nem kezdhetek semmit a sebeiddel, m�g tiszta kosz a tested. Megf�rdesz, ki�zol, �s �gy a sz�lk�idat is k�nnyebben ki tudom majd szedni.

Harry tenyer�nek duzzadt b�r�re meredt. A sz�lk�k k�r�l szinte csak �gy l�ktetett a f�jdalomt�l.

- K�sz vagy?

- Nem… - ny�gte a fi� bizonytalanul, �s kiny�jtotta a kezeit, hogy b� v�z �rje �ket.

Lamerin �vatosan r�z�d�totta a vizet, ami m�ris sokkal kellemesebbnek t�nt. Mire v�gzett, Harry hossz� hajsz�lai j�l a f�l�re lapultak.

- Olyan vagy, mint egy �zott kutya! - kacagott Lamerin, ahogy megengedte a csapb�l a vizet.

M�g bar�tja f�rd�tt, � el�szedte apja fert�tlen�t� �s gy�gy�t� hat�s� f�zeteit. N�melyiknek igencsak orrfacsar� b�ze volt, de ezeket is mag�val vitte. Szerzett tiszta k�tszert is, meg egy pizsam�t, amiben Harry majd lefekhet aludni. Alig v�gzett, mire a fi� egy t�r�lk�z�be csavarva el�botork�lt.

A sebek kezel�se igen nagy �nfegyelmet k�vetelt mindkett�j�kt�l. Harry, t�le szokatlanul, �gy nyiv�kolt minden �rint�skor, mint egy macska, amit v�zbe akarnak fojtani. Lamerinnek szinte birk�znia kellett minden egyes sz�lka kiv�telekor.

- Ne-nem! Fert�tlen�t� folyad�k m�r nem kell!

- De igen! - kergette az ifj� Piton bar�tj�t a szob�ban, aki futva menek�lt el�le, �s a fert�tlen�t� pamacs el�l.

- Majd begy�gyul… a ny�lamt�l!

- �lmaidban!

Harry az �gyon akart kereszt�ltrappolni, de Lamerin leter�tette, lefogta, �s j�kora adagot �nt�tt a tenyer�re.

- �, hogy az a… - ny�gte a b�tor griffend�les legy�z�tten. - Hogy t�rne el az ap�d keze! Hogy b�rt ilyen cs�p�s sz… vackot f�zni?!

- Ne b�ntsd az ap�mat! - morogta Lamerin der�lten, de hamar csillagokat l�tott, mikor Harry egyik kap�l�z� l�ba �llon r�gta. - �gy viselkedsz, mint egy hisztis kisgyerek!

- Nem szeretem az orvosokat! Ahelyett, hogy csillap�tan�k a f�jdalmat, csak n�velik!

- Ha nem ellenkezn�l, m�r r�g v�gezt�nk volna!

M�g h�szpercnyi k�nszenved�s ut�n Harry s�rt�d�tten �lt az �gyban, �llig bek�z�zve, tiszta pizsam�ba b�jtatva. Lamerin el�gedetten szeml�lte m�v�t.

- Most pedig aludj. De ne �r�lj, reggel visszat�rek, hogy �tk�ssem a sebeidet.

Harry kezein csillapodott ugyan a gyullad�s reggelre, de messze nem volt abban az �llapotban, hogy di�kt�rsai k�z� mer�szkedhessen. K�t�ssel felt�n� lett volna, an�lk�l pedig a sebei t�ntek volna gyan�snak. Mindenk�ppen rejtve kellett maradnia szemeik el�l, �s erre a Piton-lakoszt�ly volt a legalkalmasabb.

Lamerin elv�llalta, hogy helyettes�ti �t az �sszes �r�n, noha voltak olyanok, melyekt�l kifejezetten rettegett. McGalagony mindig is tiszteletre m�lt� asszony volt a szem�ben, �s most is f�lelemmel mert csak a boszork�ny el� mer�szkedni. A legjobban azonban azokt�l az �r�kt�l tartott, ahol �gyess�g�vel kellett kit�nni. Kviddicsedz�s k�zben azonnal ki fog der�lni, hogy soha �let�ben nem j�tszott m�g egy futamot sem, �s Remus is garant�ltan �szreveszi, ha helytelenek a mozdulatai v�v�son.

- Na j�, de mi lesz veled? �gy �rtem, „Lamerinnel”.

- H�t… majd azt hazudjuk, hogy nagyon beteg vagy. Mondjuk fekv�beteg.

- K�t�ssel a kezemen? - vonta fel a szem�ld�k�t Harry.

- Ne kukacoskodj. �gyse j�n le senki, hogy megl�togasson.

- Tiszta bolond vagy! Ha beteg lenn�l, mi lej�nn�nk hozz�d!

- El�g! �gy se tudom, hol �ll a fejem! Te itt maradsz. Eb�dre hozok kaj�t a nagyteremb�l. Addig tanuld azt a k�nyvet, �s im�dkozz, hogy d�lut�n es� miatt elmaradjon a kviddics!

Lamerin, �jra Harry b�r�be b�jva, gyomorszor�t� �rz�ssel kuporgott a nagyteremben, Ron mellett, a padon. M�g a t�bbiek vid�man habzsoltak a finoman illatoz� reggelib�l, � csak falatk�kat csipkedett saj�tj�b�l. Kisv�rtatva baglyok tucatjai jelentek meg a mennyezeten. A madarak sorra potyogtatt�k le gazd�iknak a k�ldem�nyeket: Hermione �s Ron is kaptak otthonr�l valamit. Hedvig, Harry gy�ny�r� h�baglya azonban kiss� tan�cstalanul sz�llt le az asztal sz�l�re, gazd�j�nak bar�tai mell�. Szomork�san Hermion�ra huhogott.

- Mi a baj, Hedvig? Mi�rt nem adod oda azt a levelet a gazd�dnak? - k�n�lta meg a l�ny egy falattal a t�ny�rj�r�l.

P�ran Lamerin fel� tekintettek, aki borzaszt�an els�padt. Hiszen a madarat nem lehet megt�veszteni! �rzi a gazd�j�t! Erre nem is gondoltak…!

- Himeo, Hedvig! - mondta gyorsan a ritka bagolyh�v� b�b�jt, amit apj�t�l tanult.

A mad�r engedelmeskedett, �s a karj�ra r�ppent. Izgatottan szedte le a vastag bor�t�kot a bagoly l�b�r�l. Marie k�z�r�s�ra ismert a c�mz�sben.

- Na, �reg, nem bontod ki? - b�kte meg az oldal�t Ron.

Bar�tja nagyon nyelt. Nagyon k�nosnak �rezte, hogy Harry mag�nlevelez�s�be kell bepillantania. De ha elhalasztotta volna a bor�t�k felbont�s�t, Ron gyan�t fogott volna. Hiszen Harry mindig szinte reszket, amikor levelet kap a kedves�t�l…

Felt�pte h�t a pecs�tet, �s �gy tett, mintha olvasn� a sorokat. De m�g �gy, elm�l�zva sem ker�lte el a figyelm�t p�r cs�p�g�s vallom�s a v�gyr�l, az �r�k szerelemr�l, meg valamilyen elkall�dott, csipk�s feh�rnem�r�l, amibe azonban m�r nem akart m�lyebben belefolyni.

Mikor eb�d fel� menet megd�rrent odakint az �g, kezdett visszat�rni bel� a rem�ny. El is eredt az es�, �m csapatt�rsai �gy �rezt�k, sz�ks�g�k van a gyakorl�sra, hiszen �sz �ta kij�ttek a gyakorlatb�l. Lamerin azonban legal�bb egy csipetnyit megnyugodott: �gy d�nt�tt, majd az id�re fogja a rossz teljes�tm�nyt.

Eb�dkor azonban…

- Mit csin�lsz? - k�rdezte Ron, l�tva, hogy bar�tja egy csom� finoms�got pakol egy t�ny�rra, majd sz�pen bebugyol�lja azt.

- �, h�t… �n… csak Lamerinnek csomagolok egy kis kaj�t. Tudod, ma reggelre j�l megbetegedett…

- Furcs�lltam is, hogy nem j�tt reggelizni… Menj�nk egy�tt, l�togassuk meg!

- �-�h, nem, m�g elkapj�tok t�le…

- Ne csin�ld - legyintett Ron. - Tiszta nyomaszt� lehet neki, egyed�l, abban a s�t�t lyukban…

Lamerint kicsit s�rtette becses otthon�nak lehord�sa, de nem tehetett m�st, mint engedett a k�t prefektus unszol�s�nak. K�nosan vakargatta a tark�j�t, ahogy lakoszt�lya fel� k�zeledtek.

Bekopogott, �s az ajt�ra tapasztotta a f�l�t, mintha v�rn�, hogy beh�vj�k. Mikor l�tta, hogy Hermione furcs�n n�z r�, hozz�tette:

- Nem nagyon b�r felkelni. Csak ki�lt, ha be lehet menni.

A k�t griffend�les b�logatott, mint aki v�gre meg�rtette az �sszef�gg�seket. Bel�ptek h�t, de Lamerin tartott att�l, hogy Harry meg�rizte saj�t kin�zet�t. H�zni kezdte h�t az id�t, �s sz�p lassan kib�jt a tal�rj�b�l.

- Lamerin, mi vagyunk azok, Harry, Ron �s Hermione.

Nem hallatszott v�lasz, csak halk szisszen�s �s �gynem�susog�s.

- Jobban vagy m�r? - folytatta a fi� fennhangon, l�tva, hogy Hermione �s Ron is levetett�k fels�bb ruh�ikat. - Hoztunk neked finoms�gokat. De rem�lem, m�r nem k�h�gsz �gy, mint reggel!

V�laszk�nt p�r apr� k�hint�st hallottak a szoba fel�l. Hermione �vatosan bekukucsk�lt a szoba ajtaj�n.

- Bej�het�nk?

- H�t persze! - k�sz�nt�tte �ket ny�jasan Harry, hossz�, fekete hajjal �s k�k szemmel. - �ljetek le.

A h�rom j�vev�ny le�lt a nagy, baldachinos �gy sz�l�re, �s udvariasan k�rdezgett�k, hogy �rzi mag�t.

- �s n�zd, mit hoztunk eb�dre! - ny�jtotta �t a t�ny�rt a l�ny. - J� �tv�gyat!

Harry kezei m�r megmozdultak, de ekkor esz�be jutott, hogy csukl�ig be van k�t�zve.

- �h… - kezdte szabadkozva - nagyon rendes t�letek. Majd… k�s�bb megeszem. Most… nem vagyok �hes…

Gyomra, hogy r�c�foljon szavaira, hatalmasat kordult.

Lamerin lehunyta a szemeit borzalm�ban, f�lve a leleplez�d�st�l.

- Tudj�tok, nem szeretek �gyban enni… - pr�b�lta Harry menteni, amit m�g lehetett. - Apa mindig kiab�l velem, ha megl�tja… Most, hogy nincs itt, mindig eszembe jutnak a szavai…

A mondat el�rte a l�nyn�l a k�v�nt hat�st: �sszeszorul� sz�vvel n�zett r�.

- Nagyon… egyed�l �rzed magad, ugye? Ha szeretn�d, m�skor is lej�v�nk �m!

- Kedves vagy, de nem szeretn�m, ha ti is megbetegedn�tek miattam - k�hintett p�rat fenyeget�en. - De mindig sz�vesen l�tlak benneteket.

- Akkor ezt megbesz�lt�k - biccentett Ron. - Majd lehet, hogy m�giat�rt�net helyett egyszer-k�tszer megl�togatlak… Binns �gysem veszi �szre, hogy hi�nyzok…

- Na de Ron!

- Ugyan m�r, Hermione, �n…

M�g a p�r civakodott, Lamerin nagyot s�hajtott megk�nnyebb�l�s�ben, majd �vatosan odacs�sztatta Marie level�t a fekv� Harrynek.

Nem �r�lhettek azonban annak, hogy ilyen k�nnyen meg�szt�k. M�snapra m�r a f�l tan�ri kar tudta, hogy Piton professzor gyermeke �gynak esett. Sorra j�ttek a j�k�v�ns�gok �s l�togat�sok, �s Harry egyre jobban f�lt att�l, hogy valamilyen apr� hiba miatt felfedezik a turpiss�got. Miut�n a foga majdnem belet�rt Hagrid saj�t k�sz�t�s� s�tem�ny�be, melyet Dareling professzorral hoztak le neki, sztr�jkot hirdetett. Karba tett k�zzel v�rta bar�tj�t.

- Elegem van! �n ezt nem b�rom tov�bb! M�r meggy�gyult a kezem annyira, hogy legal�bb n�ha… Mi van veled?

Lamerin er�sen k�h�g�tt, �s s�padtnak n�zett ki.

- Eml�kszel, amit kedden az es�r�l mondtam… Esett is… szerintem ott szedtem �ssze valamit…

- De h�t mi�rt nem f�jtad le az edz�st? - k�rdezte Harry felkelve az �gyb�l.

- Mert Veronica szerint mindenki kij�tt a gyakorlatb�l, �s m�snak �gysem kellett a p�lya ilyen h�lye id�ben…

- �gy t�nik, l�zad van… Helycsere! - adta ki a parancsot Harry.

- De m�g van k�t �r�d…

- Azokra majd �n bemegyek. T�bbet seg�tett�l, mint kellett vol-…

- Nem! A szavamat adtam! �s mi nem szegj�k meg az adott sz�t… - pillantott Lamerin oldalra, apja fot�j�ra az �jjeliszekr�nyen. - T�bb� nem…

Harry k�nyszeredetten egyezett bele a tov�bbi egy�ttm�k�d�sbe. L�tta ugyanis, hogy a folyamatos szerepcser�j�k kimer�ti mindkettej�ket. Min�l t�bbet �rintkeztek, ann�l k�nnyebben, j�tt r� Harry, fert�zik v�gig a f�l iskol�t.

El�sz�r csak a ritk�n �sszej�v� DS-t�rsas�g kezdett k�hincs�lni, majd azok sz�kebb k�rnyezete, �gy lassan minden h�zb�l el-elmaradoztak a di�kok az �r�kr�l. Eleinte tan�raik rosszindulat�an igazolatlan hi�nyz�sk�nt tekintettek a jelens�gre, de mikor a k�t miniszt�riumi h�lgy, valamint Remus �s Rowena is megbetegedtek, val�ban �gy �rezt�k, sz�ks�gesebb eln�z�nek lenni.

Harry maga, a megf�z�s ellen�re egyre er�sebbnek �s hat�rozottabbnak �rezte mag�t. �gy �rezte, k�sz v�ghezvinni, amire napok �ta k�sz�ltek. Minden alkalommal h�t, mikor el�re eltervezett, rutinszer� m�don ruh�t, t�sk�t �s szem�lyis�get cser�ltek, egyre elsz�ntabban k�sz�tette el� a terepet, hogy egyik este megk�s�relje megfejteni az elt�nt Weasley-fiv�rek sors�t.

Eg�szen sokszor volt sz�ks�g�k szemf�less�gre. Lamerin t�nyleg csak olyan �r�kon kock�ztathatta meg a cser�t, ahol semmi sem der�lhet ki. A list�r�l kih�zta a b�b�jtant �s �tv�ltoz�stant, mivel t�bbsz�r �szrevette, hogy Hermione k�l�n�s kifejez�ssel mered p�lc�j�ra. Azt�n k�z�sen megfejtett�k a rejt�lyt: a l�ny tal�n �szrevette, hogy az �j Harry p�lc�ja nem igaz�n hasonl�t a megszokottra. Lamerin meg, ha pihent, a Harryt�l kapott k�nyvt�ri k�nyvet b�jta. Neh�z olvasm�nynak bizonyult, hiszen a nyelvezete is k�l�nleges volt, de mivel bar�tja tette a dolg�t, � is igyekezett tenni a mag��t.

Noha eltelt kis id� a lop�sok �ta, a folyos�n m�gis �sszes�gtak, ha megl�tt�k, hogy Stainthorp milyen elsz�ntan figyelmi Harry minden mozdulat�t. L�pten-nyomon faggatta, hova tart, �s mi�rt, ami kezdte egyre jobban ideges�teni mindkettej�ket. M�gnem…

- �gy vettem �szre, mostan�ban el�g sok id�t t�ltesz egy�tt Lamerinnel - sz�lalt meg Remus kedvesen, b�r m�g mindig s�padtan Harry m�g�tt, miut�n elm�lt Stainthorp aktu�lis fenyeget�se.

A fi�ban csak ekkor tudatosult, mennyire elhanyagolja �gy a t�bbieket.

- Sajn�lom, hogy nem l�togattalak meg… de �n is beteg voltam - grimaszolt bocs�natk�r�en.

- Semmi baj. Van kedved most egy te�hoz?

- Persze!

- Rem�lem, az�rt nem valami tr�f�n t�ritek a fejeteket…

- Tr�f�nak m�g a legnagyobb j�indulatnak sem lehetne nevezni… -motyogta Harry mag�ban. - H�t �gy ismersz te engem?

Lupin sz�rakozottan felvonta egyik szem�ld�k�t, �s beinvit�lta a fi�t lakoszt�ly�ba.

El�k�sz�tette a cs�sz�ket, tejet �s cukrot, majd megb�kte a kann�t, amiben felforrt a v�z.

Harry k�zben a kezeit t�rdelve �lt a fotelban. �ppen a Piton-lakoszt�ly fel� tartott, hogy Lamerin b�r�be b�jva szabadabban m�szk�lhasson. Lamerin azonban m�r elindult a Griffend�l-torony fel�. Ha kider�l, hogy egy Harry Ronnal sakkozott, m�g egy m�sik Remusn�l te�zott… Nem, annak bel�thatatlan k�vetkezm�nyei lettek volna.

- �hm… j�l vagy? Minden rendben? - �rdekl�d�tt a fi� idegesen. - L�ttam azt a nagy forrad�st a nyakadon… Nem f�j?

- Nem, nem. Kaptam egy kiv�l� balzsamot Bimba professzort�l. Hamar begy�gyulnak t�le a sebeim.

- K�sz�n�m - mondta Harry halkan, ahogy �tvette a cs�sz�j�t. - Mi �js�g mostan�ban?

- Ezt �gy mondod, mintha nem tal�lkoztunk volna m�r vagy egy h�napja - foglalt helyet Remus is, mosolyogva. - Hi�nyzik a t�rsas�gotok… a ti… Tonks… tudod, � most…

M�g a f�rfi mes�lt, Harry hunyorogva meredt fel�je. A v�llai f�l�tt �ts�t�ttek a lemen� nap sugarai, amelyek f�nye b�ntotta kiss� a szemeit. Sz�rnyen nyomasztotta, hogy nem lehet �szinte a f�rfival, akit �gy szeret �s tisztel, �s m�gis… Szorongat� �rz�s j�rta �t bens�j�t. Lupin a kanap� k�zep�re �lt. Nem a sz�l�re, hogy k�zelebb legyen hozz�. K�z�pen �lt, mintha m�g m�s is �lne mellette…

- Egy… szarvas… �s egy kutya… - jutottak esz�be Marie utols�, k�l�n�s szavai.

Lehetetlen, gondolta. Nem lehet, hogy itt �lnek, alig egy karny�jt�snyira t�le… Ezt nem szeretn�… nem b�rja…

Szemei el�l rejtve, a k�t f�rfi, Sirius Black �s James Potter val�ban ott �ltek a kanap�n, �s k�l�n�snek tal�lt�k, hogy a fi� elsand�t bar�tjuk, Remus mellett. �gy �rezt�k, mintha vel�k n�zne farkasszemet. James el�rehajolva �lt, kezeit �sszekulcsolva, �gy figyelte a cs�sz�t szorongat� fi�t. Sirius pedig k�zt�k l�v� hihetetlen hasonl�s�gon t�n�d�tt. Mintha ugyanannak az embernek egy fiatalabbik m�s�t l�tn� maga el�tt. Annyi �ve ismerte m�r Harryt, m�gis mindig mellbe v�gta a l�tv�ny.

A fi� f�jdalmasan lehunyta a remeg� szemeit.

- Remus, �n…

- … �s hamarosan csatlakozok Perselushoz.

- Mi? - kapta fel a fej�t Harry azonnal.

- Most, hogy v�ge a teliholdnak, �s nagyj�b�l �sszeszedtem magam, Perselusnak sz�ks�ge lehet r�m a keres�s k�zben.

- De…! Nem mehetsz el te is! K�rlek, fontold meg!

- Dumbledore professzor m�r elengedett…

- T�ged is ki fognak r�gni, mint Piton professzort!

- Ki mondta neked, hogy kir�gj�k Perselust? - h�kkent meg Lupin.

- �n… csak hallottam… Honeybourne-nak erre f�j a foga! �s �r�lne, ha egy�ttal t�ged is kipender�thetne! Ne csin�ld, k�rlek!

- Majd lesz valahogy - kortyolt a te�j�ba sejtelmesen Remus.

- Kudarc ez a nap! - d�h�ng�tt bel�l Harry. - Nekem… most m�r mennem kell… Ron �s Hermione m�r biztos v�r r�m… Sajn�lom… De k�sz�n�m a te�t.

- Sz�vesen. Gyere m�g el… legal�bb egyszer, miel�tt indulok.

- �g�rem… - s�t�ltak egy�tt az ajt�hoz.

Harry automatikusan indult is a mardek�ros folyos�k fel�, Remus azonban k�hintett.

- Azt hittem, a klubhelyis�gbe m�sz.

A fi� �gy tett, mint aki csak sz�rakozotts�gt�l t�vesztette el az ir�nyt.

- T�nyleg…! K�szi, hogy sz�lt�l!

Azzal a l�pcs�k fel� szaladt.

Remus bel�pett a szob�ba, hogy mag�hoz vegye a tal�rj�t, majd �tnak indult Dumbledore irod�ja fel�. Megszokott temp�ja szerint l�pdelt, de egyszer csak vitatkoz�sra lett figyelmes. M�r �pp fordult volna be az egyik sarkon, mikor megl�tta, kik is vesztek �ssze.

- Hogy tehetted ezt velem, te sz�gyentelen?! Megal�zt�l az eg�sz iskola el�tt, Harry Potter! - rik�csolta Cho Chang, a falhoz pr�selve a fi�t, aki szinte t�relmetlen�l toporz�kolt.

Remus �mulattal figyelte �ket. Hiszen Harrynek eg�szen m�s ir�nyban kellene lennie… Mit keres errefel�?

- Befogn�d a sz�d? - sziszegte. - M�g meghall minket valaki!

- Hadd halljanak! Tudja meg mindenki, milyen bunk� vagy! Elh�vsz a b�lra, azt�n meg idej�n a kis mugli bar�tn�d!

- Na �s? Neked mi k�z�d hozz�? A b�lra k�l�nben is te h�vt�l el engem! M�r nem j�runk egy�tt! Egy�bk�nt sem…

- Megcs�koltad! Mindenki el�tt! Engem bezzeg sosem…!

- Mert sosem hagytad! Szerinted mertem volna? Marie eg�szen m�s l�ny! Nem olyan, mint te! Nem ilyen…

- Milyen? Ki vele! Milyen vagyok! Tal�n nem felelek meg a nagy Harry Potter m�rc�j�nek!

- Hagyd ezt a h�lyes�get!! Elegem van az �lland� hisztiz�sedb�l! Nek�nk m�r semmi k�z�nk egym�shoz! Sz�llj le…

- Most meg ezek a lop�sok is! Hogy tehett�l ilyet? Most mindenki mutogat r�m, meg �sszes�gnak m�g�ttem, hogy egy ilyennel j�rtam!

Harry t�relme a v�g�t j�rta.

- Na �s akkor mi van! Ha �g�nek tartod, akkor mit veszekedsz itt m�g mindig velem? Engedj, dolgom van!

- Helyes! Ne is l�ssalak t�bbet, te gy�k�r!

- Gy�k�r? �N?! H�lye ripacs!

- MIT MONDT�L?

- Maguk meg mit �v�lt�znek itt? - nyitott ki az egyik ajt�n McGalagony, Flitwick professzor t�rsas�g�ban. Mindketten rosszall�an n�zt�k a k�t di�kot.

- H�sz pont, mindk�t h�zt�l a rendbont�s�rt - mondta a b�b�jtan tan�r, aki k�l�n�sen megrend�lt. Di�kjaira �ltal�ban sosem volt panasz.

Cho sz� n�lk�l elviharzott a klubhelyis�g�k fel�, Harry pedig verg�d�tt m�g egy cseppet d�h�sen. Tal�rja beleakadt az egyik p�nc�lba, �s nagy a csapkod�s k�zepette mag�val r�ntotta. A f�mszobor �ktelen cs�r�mp�l�ssel zuhant darabjaira.

Harry sz� n�lk�l tovaiszkolt, f�lt, hogy a k�t professzor megint kij�n. Remus nem v�rta meg, m�g McGalagony �jra kidugja a fej�t, �s Harry ut�n eredt. �szrev�tlen�l k�vette fi�t, eg�szen…

- De hiszen ez Perselus lakoszt�lya! - torpant meg, mikor megl�tta, hogy Harry csak �gy bes�t�l. - Menjetek ut�na! - parancsolt r� Siriusra �s Jamesre.

- Nem lehet. A lakr�szt b�b�j v�di. Azon m�g mi se jutunk kereszt�l… - felelte James.

- De…!

- Vissza! - intett Sirius, amikor �jra kiny�lt az ajt�, �s Lamerin robogott ki rajta.

- Ut�na!

Mindh�rman k�vett�k a lobog�an hossz� haj� fi�t, eg�szen egy kies� folyos�ig, ott azonban elt�nt a szem�k el�l. Nem tudhatt�k: Harry, Lamerin k�lsej�vel bevetette mag�t a Sz�ks�g Szob�j�ba.

- Hova lett? - t�tlenkedett Remus a folyos�n.

A k�t k�s�rtet csak vonogatta a v�ll�t. Hamarosan azonban l�ptekre lettek figyelmesek. Remus hegyezte a f�l�t, vajon melyik ir�nyb�l fog felbukkanni az �rkez�. Leesett az �lla, mikor megpillantotta Lamerint fel�rni a l�pcs�n, amelyen �k pillanatokkal kor�bban �rkeztek.

A fi� is megtorpant, ahogy megl�tta. Messzir�l l�tszott r�la, hogy zavarban van a f�rfi jelenl�te miatt.

- R-remus, �dv - k�sz�nt r�, mosolyt k�nyszer�tve az arc�ra.

- H-h�t te meg mit keresel itt? - bukott ki a k�rd�s Lupinb�l.

- �h… �n… h�t… csak fel akartam menni az asztron�mia-toronyba. Olyan sz�p a naplemente, onnan biztos j�l l�tni - hazudta Lamerin.

- De az nem is erre van.

- T-t�nyleg? Nem tudtam… most menn�k oda el�sz�r…

Az ifj� Piton sejtette, hogy Remus nem v�letlen�l �ll a Sz�ks�g Szob�j�nak bej�rata el�tt. Elcsalni… valahogy…

- Meg tudn�d mutatni, merre van?

- Term�szetesen - ny�gte a professzor, nekiindulva. Vetett azonban egy szigor� pillant�st h�trafel�, ami ott marasztalta k�t bar�tj�nak szellem�t.

- �n m�r nem �rtek semmit… El�tt�nk j�rt! Hogy ker�lhetett m�g�nk?

- Fogalmam sincs! Lily! - ki�ltotta James, hitves�t sz�l�tva.

A n� �tdugta a fej�t az egyik falon, amit�l a k�t f�rfi r�m�lten h�trah�k�lt.

- Igen?

- Musz�j �gy megijesztened minket? - rivallt �r Sirius.

- El is mehetek �m…

- Ne! Ne, v�rj… Eredj Remus nyom�ba, �s n�zd meg, hov� k�s�rte azt a Piton-fi�t! Azt�n pedig k�vesd a k�lyk�t!

- Mi�rt?

- Valami itt nincs rendben… � �s Harry… valamin munk�lkodnak. �rzem.

- �n mindig is tudtam, hogy zseni�lis k�lyk�nk van. Ha m�g az apj�t is k�pes az orr�n�l fogva vezetni… - mondta a n� vigyorogva, majd tovar�ppent.

Miel�tt James megsz�lalhatott volna d�bbenet�ben, Sirius mogorv�n megjegyezte:

- L�tod, ez�rt nem n�s�ltem �n meg soha.

Letelepedtek a f�ldre, �s csak b�m�szkodtak. Egy id� ut�n azonban igencsak unt�k a str�zs�l�st.

- Szerintem m�r r�g elment.

- Kicsoda?

- H�t, Lamerin.

- L�thattad, Remus k�s�rte el.

- De �n arr�l besz�ltem, akit k�vett�nk.

- Abb�l a fi�b�l csak egy van!

- Akkor hogyan magyar�zod, amit l�-…

T�voli tal�rsuhog�sra lettek figyelmesek. Felpattantak a hely�kr�l, hogy r�gt�n kivetni tudj�k, b�rki legyen is az. Ki�br�ndultan esett be a h�tuk, mikor l�tt�k, hogy csak Remus az.

- Na? - k�rdezte a f�rfi zil�lva. - Valami gyan�s?

- N�ma csend �s hullaszag.

James s�rt�d�tten fel�je pillantott.

- J�, ez most �zl�stelen volt - ismerte el Sirius. - Ne haragudj…

Lupin kezdett k�telkedni abban, hogy a k�t legmegfelel�bb szem�lyre b�zta az �rk�d�st.

- Odafigyeltetek egy�ltal�n, vagy csak a f�ld�n fetrengtetek?

- �n nem tudok fetrengeni - k�ny�k�lt neki a falnak James. A k� azonban nem tartotta meg: belecsusszant, mint forr� k�s a vajba. Mulats�gosan festett, ahogy a feneke kil�gott - mintha a fels�test�t bele�p�tett�k volna a kast�ly fal�ba.

- Mondtam �n, hogy ink�bb szam�rr� kellett volna v�ltoznia - jegyezte meg Sirius fitym�l�an.

Remus horkantott egyet, f�radtan mulatva k�t bar�tj�n.

- Meg vagyok �n �ldva veletek…

�m ekkor megjelent vel�k szemben egy ajt�.

- H�, �gas, csin�ld m�g egyszer! - intett gyorsan Sirius.

- Mit?

- Hajolj bele a falba!

- Biztos nem att�l jelent meg az ajt�!

�m a z�r m�r kattant is, �s egy ny�zott k�p� Lamerin l�pett ki rajta.

James �s Sirius meglepet�s�ben felki�ltott, Remus egyszer�en csak elt�totta a sz�j�t. Ahogy a fi� megpillantotta �ket, benne is megh�lt a v�r.

- La-La-… - dadogta Lupin. - Lamerin!

- Remus, n-nah�t! - vigyorgott a fi� kiss� r�m�lten.

- Te meg hol volt�l?

- �hm… v�c�n - vonta meg a v�llait Harry. - H�t te? Mit keresel itt?

- Mi… �n csak erre j�rtam… - r�zta meg a fej�t Remus. Teljesen �ssze volt zavarodva.

- Akkor… viszl�t… - hagyta ott �ket Harry, megindulva a mardek�ros folyos�k fel�.

�gy �rezte, nem kock�ztathatja meg ilyen k�r�lm�nyek k�zt a Griffend�l-tornyot. Ha k�vetn�k, biztos gyan�t fogn�nak.

Remus, teljesen megfeledkezve arr�l, hogy az igazgat�hoz volt hivatalos, kid�lled� szemekkel ballagott vissza szob�ja fel�.

- Hogy lehets�ges ez? �n magam k�s�rtem fel a toronyba! Biztos, hogy figyeltetek?

A k�t szellem b�lintott. Az egyik l�pcs�fordul�n�l a fel�j�k lebeg� Lilybe �tk�ztek.

- Azt hiszem, k�s�rtetet l�ttam! - �js�golta. - A fi�! K�tszer ment be az ajt�n, pedig egyszer sem j�tt ki onnan!

A h�rom f�rfi jelent�s�gteljesen �sszen�zett.

- Hol a fen�ben volt�l? - fakadt ki Harry, l�tva, hogy Lamerin ott �cs�r�g az �gya sz�l�n. - Nem azt besz�lt�k meg, hogy ma este csin�ljuk?

- Tudom! De Remus elkapott!

- Micsoda? - sz�d�lt meg bar�tja.

- Mikor a Sz�ks�g Szob�ja fel� mentem, ott v�rt! Mit kereshetett ott?

Harry homlok�n azonban megszaporodtak a r�ncok.

- Mikor �n kij�ttem, m�g mindig ott volt… - mondta s�ri hangon. - Elveszt�nk…

- Szerinted… sejt valamit?

- Szerintem tud mindent.

- Akkor… most mihez kezdj�nk?

- Holnap megcsin�ljuk! Nem h�zhatjuk tov�bb! Min�l t�bbet v�runk, ann�l nagyobb az es�lye, hogy m�g t�bben r�j�nnek! A mai nap is katasztrof�lis volt! Holnap! Holnap este!

M�snap Harry ment be az �r�kra, nehogy Lamerin idegess�g�ben el�rulja mag�t. Ker�lte azonban Remust, aki m�r r� is nagyon cs�ny�n n�zett.

- Mi baja veled? - s�gta oda Ron eb�d k�zben. - J�, a m�lt h�ten pocs�k volt�l n�la, v�v�son, de ez m�g nem ok arra…

- Nem tudom… - morogta Harry, mik�zben szedett mag�nak egy kis p�rolt z�lds�get. - Te Ron - tette le hirtelen a kanalat, ahogy felvillant az agy�ban egy �tlet. - Mint legeslegjobb bar�tom a vil�gom: t�gy meg nekem egy sz�vess�get ma este!

Harry sorra gy�jtotta a h�feh�r gyerty�kat a Sz�ks�g Szob�j�ban. Megvil�g�tott�k a csupasz falakat k�rben, illetve a kis asztalt, feh�r kend�vel, melyen dolgozni k�v�nt. Ott m�r lobogott a sok apr� gyertya.

Lamerin sebesen nyitott be az ajt�n.

- Megvagy? Nem kapott el? - k�rdezte Harry r�gt�n.

- De nem �m! - vigyorgott r� az ifj� Piton. - K�pzelem, hogy �tkozhatja most Ront meg a k�rd�seit!

- Ez�rt sokkal j�v�nk neki.

- Ezt b�zd r�m. B�s�ges jutalomban r�szes�l, ami�rt elterelte Remus figyelm�t.

- De ki�lt�zt�l…

- Ahogy te is - n�zett v�gig Lamerin az eleg�ns tal�rba b�jt Harryn. - Biztos, hogy pont �t szeretn�d? - vette k�zbe az asztalk�ra helyezett f�nyk�pet egy borzaszt�an k�cos haj� tin�dzser fi�r�l.

Bar�tja szomork�san b�lintott.

- R�la legal�bb biztosan tudjuk, hogy halott…

- Milyen j� illat� minden… - s�hajtotta Lamerin, ahogy a citromf�, levendula �s mes�tf� illata kellemesen �sszekeveredett az orr�ban. - Itt leszek melletted. De neked kell �t megid�zned…

- Kicsit f�lek - vallotta be Harry.

- Ha minden j�l megy, hamarosan l�tni fogod �t…

Harry let�rdelt h�t a kisasztal el�, �s vetett egy utols� pillant�st az ellopott „B�jol�s �s megid�sz�s”-re. K�v�lr�l tudta a b�b�jt, m�gis, mintha ez er�t adott volna neki.

V�remnek v�re, szeretet szelleme,

J�rja �t lelked e s�t�t termet.

J�jj el hozz�nk lentr�l s odafentr�l,

Amint megsz�lal e h�v� cseng�.

El�sz�r eg�szen halkan skand�lta a kis ig�t, mintha nem merne szemben�zni azzal, amit megid�zhet vele. Az utols� sor v�g�n mindig megcs�rrent ujjai k�zt az a par�nyi cseng�, amit Frics macsk�j�nak nyak�rv�r�l csentek el.

Lamerin nem messze t�rdelt t�le, �m el�g t�vol, hogy ne zavarhassa. �gy �rezte, ez sokkal b�k�sebb b�b�j, mint amit az � jelenl�t�ben pr�b�ltak meg elv�gezni. Az annyira er�szakos �s f�lelmetes volt…

Hirtelen fellobbantak a gyertyal�ngok, amit�l mindketten megijedtek. Harry elejtette a cseng�t, ami messzire elgurult a f�ld�n. Le�lt a sark�ra, �s �rezte, hogy kibuggyan egy k�nnycsepp a szem�n.

�desapja alakja emelkedett ki a l�ngokb�l…