D�lben Sarah t�ntet�leg nem ment le enni, Perselus pedig, ak�rmennyire is �hes volt, kitartott mellette. D�lut�n, mikor �desanyja kopogott, nem volt hajland� ajt�t nyitni neki, de mikor �ccse j�tt egy kis harapni val�val, beengedt�k a fi�t.

- Ugye... nem zavarok... vagy ilyesmi...?

- Nem, dehogy, gyere csak be.

- Hoztam egy kis s�tit, meg te�t... gondoltam, biztos �hesek vagytok, ha m�r nem eb�deltetek...

- H�t... i-

- Egy�ltal�n nem - v�gta r� Sarah. Perselusnak azonban megkordult a gyomra.

- S-sajn�lom - mondta sz�gyenkezve.

- Te j� �g, mi�rt nem sz�lt�l, hogy �hes vagy? - s�padt el a l�ny.

- Az a l�nyeg, hogy most m�r van mit enni - terelte m�sra a sz�t a m�gus.

- Olyan j� �jra l�tni t�ged, Sarah - kezdte r�videbb hallgat�s ut�n Patrick.

- A rend�rs�g m�r minden�tt keresett t�ged... azt hitt�k, meghalt�l...

- Ha Perselus nem lett volna, biztos meghaltam volna.

- N�zd - fordult a v�leg�nyhez a fi� - �n sajn�lom hogy a sz�leink �gy kiborultak... tudod, mi m�g sohasem... sz�val el sem tudtuk k�pzelni, hogy var�zsl�k t�nyleg vannak...

- Meg�rtem - felelte kurt�n Perselus.

- �s mondd... tudsz is valami mutatv�nyt?

- Mutatv�nyt? - r�ncolta az a homlok�t.

- Mutass valamit! Var�zsolj valamit! - lelkendezett a fi�.

Perselus megvonta a v�ll�t, el�vette a var�zsp�lc�j�t, majd a te�scs�sz�re ir�ny�totta. Halkan mormolt valami b�b�jt, amit�l a v�z rotyogni kezdett. Patrick �mulattal n�zte, Sarah-t pedig siker�lt valamelyest jobb kedvre der�teni.

- �s... tulajdonk�ppen mit csin�lsz? �gy �rtem, mivel foglalkozol?

- B�jitalokkal - felelte a var�zsl�. �gy �rezte, rontan� az es�lyeit, ha az eg�sz hal�lfal�s dologba beavatn� Sampson�kat.

- Szerelmi b�jitalokkal is?

Ezt m�r Perselus sem tudta meg�llni nevet�s n�lk�l.

- Csak nem azt akarod mondani, hogy sz�ks�ged lenne egyre?

- N-nem, nem! - tiltakozott Patrik hevesen. - Csak... �gy k�rdeztem... Egy�bk�nt... �szint�n, mert ez fontos... sz�val, milyen var�zsl� vagy? J�, vagy gonosz?

- Azt hiszem, ink�bb gonosz...

- Nem is igaz, nem vagy gonosz - b�jt hozz� Sarah. - Eddig nem csin�lt�l semmi gonoszat...

- Ezut�n se nagyon szeretn�k...

- Mondd, Patrick, nagyon m�rgesek m�g? - b�k�tt a l�ny lefel�, a sz�leikre utalva.

- Hogy? �h, dehogy! Csak nagyon szomor�ak... Nem szeretn�k, ha haragudn�l r�juk.

- �s az esk�v�? Mit mondanak? Ellenzik m�g? Mert ha igen, az sem fog megakad�lyozni abban, hogy f�rjhez menjek Perselushoz, ezt jobb, ha tudj�k!

- Harcias kis menyasszony, mi? - kacsintott Patrick. - Nem, Sarah, szerintem m�r s�nen van az �gy. Sz�val t�nyleg komolyan gondolj�tok? Ez annyira szuper! - lelkendezett. - �s... hol fogtok lakni?

- H�t... otthon, nem? - pillantott Perselus menyasszony�ra.

- N�lad - b�lintott az.

- �s az messze van?

- Nem annyira...

- �n csak nem akarlak m�g egyszer �gy elvesz�teni...

- Jaj, Patrick - �lelte meg Sarah az �ccs�t -, �n mindig veled leszek, tudod j�l...

A vacsora r�m�lt �s szigor� pillant�sokkal �s hallgat�ssal kezd�d�tt. Perselus igyekezett j� benyom�st keltve t�pl�lkozni, �s a sz�l�knek be kellett ismerni�k, hogy var�zsl�i mivolt�n k�v�l semmi kivetnival�t nem tudnak tal�lni a f�rfiben.

Miut�n mindenki befejezte az ev�st, a m�gus v�ratlanul megsz�lalt.

- N�zz�k, ez a mai nap nem �gy siker�lt, ahogy terveztem. �s tartottam t�le, hogy �gy fognak reag�lni a h�rre, hogy var�zsl� vagyok. El tudom k�pzelni, hogy ezt neh�z lehet elfogadni. De ha �n k�pes voltam legy�zni a legt�bb el��t�letemet a var�zstalanokkal szemben, akkor �n�k mi�rt nem hajland�ak erre? �n szeretem a l�nyukat, szeretem Sarah-t olyannak, amilyen. Szeretni �s gondoskodni akarok r�la, am�g csak �lek. Nem mindegy h�t, hogy var�zsl� vagyok-e, vagy sem?

Any�sjel�ltje szemeiben �jra megjelentek a k�nnyek - de ez�ttal a szeretet k�nnyei. Megfogta a f�rfi kez�t, �s mosolyogva b�lintott. Minden szemp�r az ap�ra szegez�d�tt, aki bajusza alatt zavartan h�mm�g�tt, majd kezet ny�jtott Perselusnak. Az mosolyogva ragadta meg a b�kejobbot.

- Rem�lem, nem veszed zokon ezt a kis csetepat�t... - hunyorgott kicsit sz�gyenkezve.

- Felejts�k el.

- Jaj, olyan boldog vagyok! - �lelte meg l�ny�t Mrs. Sampson.

Az este tov�bbi r�sze zavartalanul telt. Az imm�r rendbe hozott nappaliban besz�lgettek �s megittak egy-k�t poh�r finom bort az ifj� p�r eg�szs�g�re.

�r�kkal k�s�bb Perselus f�radtan hanyatlott az �gyra.

- Ez volt �letem legsz�rny�bb napja - ny�gte. - Igen, k�ts�gk�v�l ez volt az.

- F�radt vagy, ugye?

- Igen....

- Tal�n egy kis zuhany j�t tenne... - kezdte cs�bosan a l�ny.

- Zuhany? V�rj, err�l azt hiszem tanultunk...

- Gyere! - r�ntotta mag�val a f�rd�szoba fel� kedves�t.

Hevesen cs�kol�zni kezdtek. Kib�jtatt�k egym�st a ruh�kb�l �s a kellemes v�zpermet alatt forr�n szeretkeztek, am�g szem�kre �loms�llyal nem nehezedett az �lom, �s nyugov�ra nem t�rtek...

Az esk�v� k�r�l nem volt komolyabb felhajt�s. Az ifj� p�r k�l�n k�rte a l�ny sz�leit, hogy tarts�k titokban a dolgot, mert az vesz�lyt hozhat mindannyiukra. Erre a muglik v�delme miatt is sz�ks�g volt. A M�gia�gyi Miniszt�riumb�l sorra j�ttek a balj�s inform�ci�k, miszerint Kupor enged�lyt adott arra, hogy a S�t�t Oldallal kapcsolatban �ll�kat ak�r t�rgyal�s n�lk�l is a t�ml�cbe vethess�k. K�t hal�lfal�t megk�noztak az �ld�z�k, az egyik�k bele is halt a Cruciatus-�tok ut�hat�saiba. Egy m�sik nem akarta hagyni, hogy elkapj�k, ez�rt az aurorok hal�los �tkot bocs�tottak r�. Ketten pedig �jfent b�r�s�g el� ker�ltek.

A Nagy�r d�h�ng�tt, haragja pedig retteg�ssel t�lt�tte el h�veinek sz�v�t. Egyre t�bbsz�r kellett gy�lekez�si helyet v�ltoztatniuk, mert �ld�z�ik folyton a nyomukra bukkantak. A var�zsl�vil�gban egyre n�tt a p�nik �s a f�lelem, amit a k�t oldal szemben�ll�sa okozott, �s ez Perselus �s Sarah �let�re is er�sen kihatott. �gy �rezt�k, mintha felgyorsult volna vel�k az id�...

Senkinek sem �rult�k el a titokban k�t�tt frigyet, mert f�ltek, hogy ezzel Sarah bajba ker�lhet. A n� a var�zsl�k vil�g�ban megszokott boszork�ny-ruh�kat hordott, hogy m�g ezzel se l�gjon ki a sorb�l. Kevesebb id�t t�lthettek egy�tt, mint kor�bban, a k�l�n t�lt�tt percek pedig mindk�t r�szr�l aggodalommal teltek. Perselusnak akarva-akaratlanul, de r�szt kellett vennie a hal�lfal�k legk�l�nb�z�bb kegyetlenked�seinek. Az �jonnan beavatott Ewerilon k�l�n�sen kit�nt a mugli-gy�l�let�vel, �s rendszeren �rkeztek besz�mol�k arr�l, hogy mugli falvakban igazi v�rengz�seket vitt v�ghez. Malfoy�k is el�szeretettel j�tszadoztak a muglikkal: foglyul ejtett�k �ket, �s lebegtetve dob�l�ztak vel�k, mintha valamilyen sz�rakoztat� mugli sportot �zn�nek. M�sok, mint p�ld�ul Lestrange-�k, ink�bb a s�rv�r� var�zsl�k ut�n ind�tottak hajt�vad�szatot.

Perselus minden alkalommal, amikor egy l�ngol� h�zat l�tott, felette a S�t�t Jeggyel, amit n�ha � k�ld�tt fel az �gre, megborzongott. Maszkj�t lev�ve b�multa a felsz�ll� perny�t, az egekig ny�jt�z� l�ngokat, �s szenvtelen�l hallgatta a bentiek sikoltoz�s�t. Igen, k�t ember van, akire � is k�nny� sz�vvel r�gy�jtan� a h�zat: Black �s Potter. Hallotta, hogy Potter v�g�l csak �sszek�t�tte az �let�t Lily Evas-szel. Kisebb csoda, gondolta. Most mindh�rman auror-k�pz�sen vesznek r�szt. Gyerekk�nt is gy�l�lt�k egym�st, feln�tt korukra azonban v�gleg esk�dt ellens�gekk� v�ltak. Perselus ut�lkozva gondolt vissza arcukra, �s n�ha azt k�v�nta, b�rcsak �k lenn�nek az �g� h�zak valamelyik�ben...

- H�t megint el kell menned? - k�rdezte Sarah egy alkalommal.

- Sajn�lom - �lelte �t suttogva Perselus.

- K�rlek, nagyon vigy�zz magadra! Nem tudn�m elviselni, ha valami bajod esne! �s... - csuklott meg a hangja, arc�n pedig szokatlan p�r jelent meg - sz�ks�gem van r�d! - remegtek meg a szemei boldogan. - Sz�ks�g�nk van r�d! - tette a has�ra a kez�t.

Odakint a sz�rny� febru�ri �t�letid� tombolt, de a h�zban Perselus �gy �rezte, meg�llt vele a vil�g. Zavartan t�togott, mosolyg� feles�g�t l�tva.

- Gyermeket v�rok - mondta a n� v�g�l.

Csod�latos boldogs�g �nt�tte el mindkettej�k sz�v�t. A m�gus el�sz�r �rezte, hogy k�nnyek csorognak le az arc�n, de nem a f�jdalomt�l, hanem az �r�mt�l.

- Merlinre! - suttogta remegve. - Ez biztos?

- Eg�szen biztos.

- �lj le! - k�s�rte gyorsan egy sz�khez.

- M�g nem l�tszik annyira... Jaj, Perselus, h�t el tudod ezt hinni? M�r csak p�r h�nap �s...!

Hitvese el�je t�rdelt, �s v�delmez�n �t�lelte. Most m�r egy�ltal�n nem volt kedve elmenni otthonr�l...

- Egy j� ideje nem l�tunk olyan s�r�n a „l�togat�saink” alkalm�val, Perselus - jegyezte meg Lucius ep�sen. Mindig „l�togat�snak” h�vta, ha a hal�lfal�k csoportos vad�szatra mentek, hogy feld�lj�k az egy�bk�nt b�k�sen, �m mostan�ban retteg�sben �l� var�zsl�k otthon�t.

- Van, aki nem szereti bemocskolni a kez�t, Malfoy. �n ink�bb az eleg�ns utat v�lasztom - mutatott fel egy m�reggel teli fiol�t, melyb�l �pp akkor ny�jtott �t egy j�kora �vegnyit Avery-nek.

- Bar�tom - veregette meg a v�ll�t a sz�ke -, m�r azt hittem, inadba sz�llt a b�tors�god...

- Akkor rosszul hitted, Malfoy. A h�s�get nem csak esztelen gyilkol�sz�ssal lehet kifejezni - mondta sejtelmesen.

- A Nagy�r roppant el�gedett a f�zeteiddel, �s h�l�ja nem marad el - vigyorgott gonoszan Avery. Malfoyt�l csak egy horkant�sra futotta. - Most pedig induljatok! Legyen a k�r teljes!

A hideg rakt�rhelyis�gben sorra hoppan�ltak a hal�lfal�k. N�melyek ruh�ja csupa feh�r volt a kint tombol� h�vihar miatt.

Voldemort most minden eleganci�t mell�zve bev�gtatott a k�r k�zep�be, �s szemmel l�that�an majd sz�tvette a d�h.

- H�veim! Most �rtes�ltem r�la, McSwearth-�ket a m�lt h�ten brut�lis kegyetlens�ggel ejtett�k foglyul. Amelia k�s�bb, a kihallgat�sok alkalm�val bele is halt a s�r�l�seibe. Hitvese most az Azkabanban raboskodik!

Sokan felh�rd�ltek a h�r hallat�n, Perselus is �sszerezzent. Amelia McSwearth mardek�ros oszt�lyt�rsa volt, m�g Roxfortban tanult. A f�rje id�sebb volt n�la j� t�z �vvel, �s j�m�d� aranyv�r� csal�db�l sz�rmazott.

- �k �let�ket �s szabad�gukat adt�k �rt�nk! Egy olyan szent eszm��rt, melyet n�lk�l�k kell mostant�l folytatnunk!

Lelkes csataki�lt�sok, d�h�dt, bossz�szomjas morg�sok hallatszottak a fekete csukly�s alakokt�l.

- �ldozatuk nem marad megtorlatlanul! De miel�tt m�g azt hinn�tek, hogy ma csak rossz h�rekkel szolg�lok - mondta gyilkos mosollyal a Nagy�r - t�vednetek kell.

M�g�tte megjelent egy alacsonyabb alak, tet�t�l talpig feket�ben, arc�n a hal�lfal�k porcel�nmaszkj�val.

- �gy tudtam, nem volt �jabb beavat�s egy ideje - suttogta oda Perselus Karkarovnak. - Lemaradtam valamir�l, Igor?

- �, val�ban nem volt szertart�s. Ezt az alakot m�g sohasem l�ttam.

- �j sz�vets�gest �dv�z�lhetek a k�reinkben! - villant el�gedetten Voldemort v�r�s szeme. - Olyan sz�vets�gest, melyr�l elleneink m�g csak nem is sejten�k, hogy kapcsolatban �ll vel�nk!

Perselus akaratlanul is megborzongott...

Az �j, titokzatos sz�vets�gesr�l tov�bbra sem der�lt ki semmi, noha h�napokon kereszt�l folyamatosan jelen volt az �sszes gy�l�sen, amit a Nagy�r �sszeh�vott. Maszkja �s csukly�ja sohasem ker�lt le a fej�r�l, �gy m�g tal�lgatni sem lehetett, ki � val�j�ban. Noha, mikor nagyritk�n besz�lt, Perselus ismer�snek v�lte a hangj�t. Akaratlanul is ellenszenvet �bresztett benne, �rul� volta pedig egyenesen undorral t�lt�tte el, f�ggetlen�l att�l, hogy az � oldalukon �llt.

Azonban nem sok ideje maradt t�prengeni a dolgon. Sz�letend� gyermeke szinte minden idej�t lefoglalta. Sampson�k teljesen odavoltak az �r�mh�rt�l, Patrick pedig egyszer�en nem tudott betelni a gondolattal, hogy nagyb�csi lesz. Mindenf�le gyerekholmit �sszev�s�roltak, hogy a kisbaba egy t�k�letes kis vil�gba �rkezzen majd. A h�l�szoba is kisebb �talak�t�son esett �t. Az �gy mell� ker�lt a kis�gy, melyben a gyermek fog aludni, mindenf�le mugli �s m�gikus k�ty�vel, aminek a fel�t biztos nem is fogja szeretni. Perselus kipaterolta a felesleges �s koszosabb b�jitalos �vegeket, a k�nyveit is ink�bb a nappaliba hordta, hogy a baba holmija t�k�letesen elf�rjen. A lak�s �gy ragyogott, mint m�g soha, ami els� pillant�sra kicsit szokatlan volt, de v�g�lis �r�mteli pillanatokat el�legezett meg.

A sz�l�s el�tti napokban mindketten roppant sz�tsz�rtak �s fesz�ltek voltak, nem tal�lt�k a hely�ket. Borzalmasan �j volt az eg�sz �llapot, ami bek�sz�nteni k�sz�lt az �let�kben. Fiatal h�zasok voltak, �s a tudat, hogy hamarosan gyerek�k lesz, az �r�m mellett retteg�ssel is elt�lt�tte �ket. Hiszen annyi mindent hallottak m�r a gyermeknevel�s neh�zs�geir�l. De nem csak emiatt agg�dtak. A var�zsl�k vil�g�ban uralkod� k�osz s�t�t �rnyat vetett az ott �l�kre, �s nehezen lehetett boldog percekre tal�lni. Mindenki fenyegetve �rezte mag�t a m�sik oldal jelenl�te miatt, �gy Perselus is folyton att�l rettegett, hogy kis csal�dj�nak valami baja eshet.

A mugli k�rh�z, ahol Sarah a gyereket megsz�lte, legal�bb ilyen viszolyg�ssal t�lt�tte el. El�sz�r hevesen ellenezte, hogy azok a hentes var�zstalan orvosok terhes feles�g�nek ak�rcsak a k�zel�be menjenek, de mindenki igyekezett megnyugtatni �t, hogy nem lesz semmi baj, nincs mi�rt agg�dnia. A kisfi� v�g�l eg�szs�gesen j�tt a vil�gra, �s a b�szke anyuka is gond n�lk�l �tv�szelte a sz�l�s f�radalmait. A gyermek �desanyja k�k szemeit �r�k�lte, �s p�r fekete hajsz�llal l�tta meg a napvil�got. A k�rh�zban elt�lt�tt napok alatt Perselust alig lehetett elmozd�tani mell�le. Siker�lt meg�rizni a hidegv�r�t, de bel�l majd sz�tvetette a b�szkes�g, amikor csak a sz�ps�ges csecsem�re pillantott. Meghat�dva n�zte, ahogy alszik, nem tudta meg�llni, hogy ne nevessen, mikor szoptat�sn�l felsz�nre ker�lt a cs�pps�g moh�s�ga, de a megv�lt�st az jelentette sz�m�ra, ha a kez�ben tarthatta. Az apas�g csod�latos �rz�se megmagyar�zhatatlan boldogs�ggal t�lt�tte el �t. Sohasem k�pzelte volna, hogy egyszer lesz alkalma ilyesmit �t�lni.

A kisfi� roppant nyugodt kisbaba volt, sohasem csapott nagy sivalkod�st. Azt viszont nem szerette, ha elvitt�k az anyja mell�l: ilyenkor keservesen fels�rt, fiatal sz�leinek pedig majd megszakadt a sz�ve a b�natt�l.

Id�vel azonban ezt a kis akad�lyt is kik�sz�b�lt�k, hiszen hazamehettek a k�rh�zb�l. Am�g Sarah er�re kapott, a sz�l�k londoni h�z�ban laktak, ut�na pedig hazak�lt�ztek Perselus otthon�ba. A sz�l�k szomor� sz�vvel engedt�k el �ket, de v�g�lis beleegyeztek.

- Na, kicsi Lamerin - simogatta meg anyja a gyermek arcocsk�j�t, mik�zben a baba a kis�gyb�l szemezett vel�k -, most nem vagy �lmos? Ha a karomban ringatom, r�gt�n elszenderedik, de ha leteszem, azonnal felpattannak a szemei. Nagyon rafin�lt egy cs�pps�g - mosolygott.

A fi� ujjacsk�ival megszor�totta Perselus mutat�ujj�t. Az sz�lesen elvigyorodott.

- Milyen pici a keze - motyogta gy�ny�rk�dve.

- Ki tudja, lehet, hogy egyszer m�g var�zsp�lc�t fog szorongatni - ugratta a n�.

- Sose lehet tudni...

- T�nyleg, hogy der�l ki, hogy egy gyermek k�pes var�zsolni?

- A j�t�kaib�l meg a kisebb var�zslataib�l ez biztos kider�l egy id� ut�n... de sok gyermek csak akkor j�n r�, milyen k�pess�gek birtok�ban van, amikor megkapja a level�t az iskol�b�l.

- Ez h�ny �ves korukban t�rt�nik?

- T�z-tizenegy �ves korban.

Lamerin k�zben m�sik kez�vel a kis�gy sz�leihez r�gz�tett m�gikus f�gg�k ut�n kapott. Amint meg�rintett egy-egy lel�g� g�mb�csk�t, az eldurrant �s �gy tett, mintha ezernyi apr� csillagot sz�rna. G�gy�r�szve fejezte ki tetsz�s�t, �jabb mosolyt csalva sz�lei arc�ra.

- H�t, az�rt a vonz�d�sa a var�zsvil�ghoz m�r most megmutatkozik - kuncogott Sarah. - A b�szke apuka majd sz�pen megtan�tja mindenre, igaz?

- A b�szke apuka akkor is b�szke lenne az � dr�ga kisfi�ra, ha az nem lenne var�zsl� - vigyorodott el Perselus.

- Na, most hol van az a sz�p sz�l sz�ke leg�nyke? - vigyorgott Perselus Karkarovra.

A m�sik �rtette a c�lz�st: az ifj� Barty Kupor megint nem tudott megjelenni, val�sz�n�leg az apja vigy�z� szemei miatt.

- M�g mindig nem �rtem, mi�rt nem gyanakodik... a gyerek egy�rtelm�en lehet bes�g�...

- Elfelejted - szusszant Piton, �vatosan k�rbepillantva, nem hallj�k-e besz�lget�s�ket -, mekkora becsben tartja a k�lyk�t...

- Ezt nem neh�z nem �szrevenni... - morgott Karkarov. - Dehogy mindezt az�rt, mert gyerekkor�ban � is az apja miatt szenvedett...

- M�g csak meg sem k�rd�jelezi a hitel�t - s�hajtott a mellette �ll� fekete haj�. - Pedig az apja az, aki sorra ontja a v�r�nket �s tizedeli meg a sorainkat...

- Lucius! - biccentett vid�man Igor a k�zeled� sz�ke f�rfira, aki k�t marcona k�vet�j�vel, Crakkal �s Monstroval �tcs�rtetett egy s�rhanton. - Milyen zil�lt vagy ma - jegyezte meg g�nyosan.

- Gondterhelt id�ket �l�nk... - t�r�lte meg izzad� homlok�t. - �gy hallottam, a Nagy�r borzalmasan fontos inform�ci�khoz jutott, melyek nagyon aggasztj�k...

- A Nagy�r agg�dik valami miatt? - k�rdezte Perselus rosszat sejtve. - Ilyesmi m�g sohasem fordult el�...

- H�t most pedig megt�rt�nt... �n szem�ly szerint nem b�zom az inform�ci� hiteless�g�ben, de � rengeteg t�rsunkat r��ll�totta a dologra, csak hogy megbizonyosodjon fel�le... Nagyon rossz �rz�sem van, Perselus! Mi van, ha valami balj�slat� �men az? - suttogta.

Piton azonban csak hunyorgott, �s �rezte, hogy a sz�v�t hideg r�m�let �nti el. Egy �men...

- Az lehetetlen! - fakadt ki Karkarov, remeg� kezeit azonban a tal�rja b� ujja al� rejtette. - Egy �men, amely... megj�vend�ln� a veszt�nket? - folytatta rekedten.

- A Nagy�r minden id�k leghatalmasabb m�gusa - h�zta ki mag�t Crak, l�tsz�lag b�szk�n arra, hogy v�gre mondott valami �rtelmeset is.

- Senki �s semmi sem gy�zheti le - tette hozz� Monstro.

- B�rmi legyen is - n�zett r�juk megrov�n Malfoy -, Urunkat nagyon kik�sz�tette. A hozz� k�zel �ll�k azt suttogt�k, hogy napok �ta �l bez�rk�zva a szob�j�ba, d�h�ng �s szitkoz�dik, Dumbledore nev�t kiab�lva - borzongott meg -, m�skor pedig... m�skor pedig teljes s�t�ts�gben �s cs�ndben kuporog visszavonultan... M�g sohasem l�tt�k ilyennek! Azt mondom, ez m�r �nmag�ban nem j� jel!

Hirtelen kiv�g�dott a k�polna ajtaja, �s Voldemort szinte kiv�gtatott rajta.

- H�s�ges hal�lfal�im! - r�ntotta maga ut�n �js�t�t tal�rj�t. - Megint �sszegy�lt�nk h�t!

Perselus a Nagy�r arc�t figyelte. �r�lt elsz�nts�got lehetett leolvasni r�la...

- Ifj� t�rsunk nem lehet vel�nk - pillantott Barty hely�re - apja zsarnokoskod�sa miatt. �t�rezz�k szenved�seit! Bellatrix Lestrange, hol vagy, h� szolg�l�m? - n�zett k�rbe. A n� bicegve el�je j�rult �s leborult el�tte. - Bella, hadd gratul�ljak par�d�s sz�k�setekhez f�rjuraddal! Hogy vannak a s�r�l�sei?

- Sz�gyelli, hogy nem lehet most itt el�tted, Nagyuram, de m�g ahhoz sincs ereje, hogy beteg�gy�b�l felkeljen - felelt csillog� szemekkel a n�.

- Gy�gyuljon h�t, a h� alattval�! - mondta sz�npadiasan emelkedett hangon Voldemort. - Tetteitekkel p�ld�t mutattok minden t�rsatoknak!

- Nonszensz - morgott mag�ban m�rgesen Perselus. - Ami�ta ezek az �r�ltek ideker�ltek, csak �mlik a v�r, a Nagy�r meg lassan mindenkit�l azt v�rja el, hogy v�res kez� m�sz�ros legyen! Bezzeg r�gen m�g m�s�rt k�zd�tt�nk, magasabb c�lok�rt, nem az ilyen alantas, gyilkos �szt�n�k miatt...

- Ne feledkezzetek meg a feladatotokr�l, hal�lfal�k, amit r�tok b�ztam! - folytatta vezet�j�k. - Meg kell tudnunk... Meg kell tudnunk, igaz-e a h�r, a j�slat, mely buk�sunkat j�vend�li!

T�bben is felsikoltottak, a legt�bben pedig t�rdre esve jajvesz�kelni kezdtek e szavak hallat�n. Perselus elborzadt, �s azonnal kicsi fia �s szeret� feles�ge jutott esz�be.

- Ilyesmi nem t�rt�nhet meg, Nagyuram! - foh�szkodott hozz� Bellatrix.

- Tal�lj�tok meg azt, akit�l e j�slat sz�rmazik, �s hozz�tok el�m!

- Valami baj van? - k�rdezte Sarah, kez�ben Lamerinnel, mikor Perselus megjelent a nappaliban.

- Rossz h�rek... - felelte az gondterhelten. - Egy j�slat - �lt le �s a kez�be temette az arc�t.

- Milyen j�slat?

- Valaki megj�vend�lte a buk�sunkat!

Sarah arca megenyh�lt.

- De h�t... az ilyen j�slatokat nem szabad komolyan venni - pr�b�lt lelket �lteni f�rj�be. - Csak handabanda az eg�sz...

Perselus r�sand�tott.

- A var�zsl�k vil�g�ban minden j�slat hatalmas er�vel b�r... Lehet, hogy a var�zstalanok nem hisznek az ilyesmiben, de n�lunk minden j�slat val�ra szokott v�lni.

Odal�pett a n�h�z, �s �t�lelte. Megsimogatta a gyermek k�cos kis fej�t, �s homlokon cs�kolta.

- Nem hagyom, hogy b�rmi bajotok essen...

Lamerin sz�pen n�vekedett, �s a boldogs�g, amit a h�zba hozott, vigaszt ny�jtott aggodalmaskod� sz�lei sz�m�ra. Naphosszat csak j�tszadoztak, nevetg�ltek, amikor csak lehetett. A f�rdet�s ugyan mindig k�l�n hadm�velet volt, mert a fi� eleinte rettegett a vizes k�dt�l. K�s�bb, mikor m�r �lve tudott pancsolni, sokkal felszabadultabban sz�rakozott azzal a sok j�t�kkal, ami a v�zben �szk�lt. Perselus szok�s�hoz h�ven mindig hatalmas bubor�kokat var�zsolt neki a var�zsp�lc�j�val, melyeket a cs�pps�g csillog� szemekkel b�mult. A csapkod�s, vih�ncol�s �s bubor�kfelh� mindig azt eredm�nyezte, hogy a f�l szoba v�z al� ker�lt. A k�t rosszcsont ekkor mindig ki�rdemelte Sarah rosszall� pillant�s�t.

Az etet�s legal�bb ilyen embert pr�b�l� feladat volt. Am�g anyatejen �lt, viszonylag k�nny� volt a fi� kedv�ben j�rni. Mikor azonban el�rkezett a b�bi�telek id�szaka, megmakacsolta mag�t. Mindig csak egyfajta �telt volt hajland� enni, a t�bbin�l vis�tott �s a fej�t r�zta. J� ideig eltartott, m�g kik�s�rletezt�k, mit szeret. Sz�lei felkerekedtek h�t, hogy j�l bev�s�roljanak a megfelel� fajt�b�l, de legk�zelebb m�r ez sem �zlett neki. Huncut fintort v�gott, �s az asztalon illatoz� s�lt csirke fel� ny�jtogatta kis kezeit. Perselus �s Sarah elkacagt�k magukat, hiszen Lamerinnek mindig siker�lt l�v� tennie �ket.

A baba im�dta, ha a szabadban lehet a sz�leivel. Ny�ron �s m�g a meleg �szi napokon is �r�kon �t vih�ncoltak a h�z melletti kis r�ten a nagy t�lgyfa �rny�k�ban. Am�g Sarah mindenf�le sz�gb�l f�nyk�peket k�sz�tett r�luk, addig a k�t „fi�” j�l elsz�rakoztatta egym�st. A n� a m�gikus szerkezetet m�g Perselus padl�s�n tal�lta, mikor annyit takar�tottak a lak�sban a baba miatt. Az�ta szinte szenved�ly�v� v�lt, hogy a kis csal�dot k�l�nb�z� pillanatokban meg�r�k�tse vele. Most is a kamer�ba pillantva figyelte, vajon a pokr�con �l� Lamerin �s a mellette hasal� Perselus vajon benne lesznek-e teljesen a k�pben.

A kisfi� el�tt feh�r sz�rgomb�cra hasonl�t� kisnyulak szaladg�ltak. Perselus csukl�sb�b�jjal megb�v�lte az egyiket. Szerencs�tlen j�sz�g minden csukl�s alkalm�val szappanbubor�kokat eregetett, �s a sz�n�t v�ltoztatgatta. Z�ld alapon piros p�tty�st�l kezdve citroms�rg�ig mindenf�le sz�nt k�pes volt fel�lteni. Lamerin �rdekl�dve figyelte, Sarah pedig �gy kacagott, hogy hanyatt v�g�dott a f�ben. A gyermek felemelte a nyuszit, kicsit esetlen�l tartva kis kezeiben, �s v�rta, hogy mit fog csin�lni. A j�mbor �llat azonban lelapul� f�lekkel �s lassan mozg� orrocsk�val szemezett vele, �s meg se mert nyikkanni. Szeretetteljesen mag�hoz �lelte, �gy az �sszenyom�d� �llatot Perselusnak kellett kiszabad�tania a biztos hal�lb�l.

A m�gus egyszer�en im�dta a kisfi�t. Azokat a pillanatokat szerette a legjobban, mikor f�lledt d�lut�nonk�nt a gyermek a mellkas�n fekve pihengetett. A kanap�n vagy h�l�szobai �gyon fek�dt kigombolt inggel, a kisbaba pedig a sz�ve felett szuszogott. A vil�g leggy�ny�r�bb pillanat�nak �rezte az ilyen alkalmakat, �s nem ritk�n el�rz�keny�lt. �vatosan cir�gatta Lamerin arcocsk�j�t, kis kez�t, k�cos haj�t....

Egyik este a h�l�szobai kandall� el�tti sz�rm�n �ltek �s j�tszadoztak. Lamerin kock�kkal �s labd�kkal igyekezett lek�tni a figyelm�t, Perselus pedig atl�t�ra vetk�zve figyelte az �gyk�d�s�t.

- Biztos, ne seg�tsek? - k�rdezte nej�t�l, aki �pp tiszta �gynem�t h�zott.

- Nem kell - hallatszott valahonnan a p�rn�k m�g�l. Perselus csak annyit l�tott, hogy mindenfel� pih�k �s tollak sz�llnak. - Mindj�rt k�sz vagyok....

P�r pihe �pp el�tt�k sz�llt le. Lamerin r�gt�n odakapott az egyikhez, �s �rdekl�dve szeml�lte. Perselus is megfogott egyet, majd megcsiklandozta vele fi�t. A gyermek �desen kacagva d�lt el, �s hagyta, hogy apja �lbe vegye, �s meghint�ztassa egy kicsit.

- V�geztem - huppant le mell�j�k Sarah egy sz�l feh�r ingben. A haja tele volt mad�rtollal.

Perselus nem tudta meg�llni, hogy ne mosolyogjon. Kollekt�v csiklandoz�sba kezdtek �s j�t vih�ncoltak a puha sz�rm�n...

Voldemort tajt�kzott a d�ht�l, mikor megtudta, hogy Flint �s Sanders is k�zre ker�lt. Mindk�t hal�lfal�ja az Cruciatus-�tok szak�rt�je volt, de �k tan�tgatt�k a t�bbieket az �sszes f�benj�r� �tokra - m�r, akinek sz�ks�ge volt erre. Most m�r nemcsak szob�j�ba z�rk�zva rombolt, hanem hal�lfal�i el�tt is robbantgatott �s vill�mokat sz�rt. Egyfajta perverz vonz�d�s volt a r�sz�r�l, hogy tal�lkoz�ikat elhagyott, romos v�rkast�lyokban vagy templomok falain bel�l tarts�k, de az ut�bbi id�ben minden �p�let megs�nylette haragj�t.

Ezent�l m�r nem csak hal�lfal�ira b�zta a piszkos munk�t. � maga is r�szt vett sz�mos kegyetlens�gben. McKinnon�k meggyilkol�s�t m�g Traversszel egy�tt hajtotta v�gre, de Bone-�kkal m�r saj�t kez�leg v�gzett. A k�t eset hatalmas felh�borod�st keltett a var�zsl�t�rsadalomban, az �js�gok pedig hetekig cikkeztek a t�rt�ntekr�l. 1978 kar�csonya teh�t ink�bb gy�sszal, mint �nnepl�ssel telt. A babon�s var�zsl�k pedig szinte rettegve v�rt�k az �j �v fordul�j�t, att�l tartottak, valamilyen k�l�nleges r�mtettet fog v�grehajtani gy�l�lt ellens�g�k.

Perselus az�rt valamelyest m�gis �r�mtelinek tal�lta az �nnepeket: imm�r m�sodik kar�csony�t t�lthette egy�tt Sarah-val, de ezt m�r k�z�s gyermek�kkel egy�tt �lhett�k meg. A kisfi� a kedvenc sz�rm�j�n cs�cs�lve szemezett a megb�v�lt kar�csonyf�val, melyen sziv�rv�nysz�n� g�mb�k villantak fel minden m�sodpercben. Sarah, noha kor�ntsem volt olyan �gyes a konyh�ban, mint �desanyja, eg�sz tisztess�ges kar�csonyi men�t k�sz�tett, �s m�g finom s�tem�nyekre is futotta az idej�b�l. Az id�j�r�s is kitett mag��rt, �s az �nnepek kedv��rt finom porh�val bor�totta be Angli�t. A kis Lamerin elaludt �desanyja karjaiban, de sz�lei egy-egy poh�r finoman g�z�lg� m�zborral k�sz�nt�tt�k az �j �vet...

Noha az �vben szokatlanul hossz�ra ny�lt a t�l, a m�jusi h� is r�g elolvadt m�r, mikorra a M�gia�gyi Miniszt�riumban olyan fejetlens�g alakult ki, amilyet a „m�sodik nagy mugli h�bor�k” �ta nem lehetett tapasztalni. Akkoriban Grindelwald okozott rengeteg gondot a var�zsl�t�rsadalomnak, de Voldemortban most „m�lt�” ut�dj�ra leltek. A Fekete M�gia Ellenes Liga tiltakoz�s�t fejezte ki az auroroknak biztos�tott sz�mos jogos�tv�ny ellen, t�bbek k�zt a f�benj�r� �tkok haszn�lat�nak enged�lyez�s�t is ellenezt�k. �gy v�lt�k, ez a szokatlanul brut�lis m�dszer var�zsl�hoz m�ltatlan elj�r�s, �s nem tesz k�l�nbs�get j� �s rossz k�zt, b�rmelyik oldalon �lljon is haszn�l�ja. Szerint�k ez, �s csak is ez lehet az oka annak, hogy a hal�lfal�k t�mad�sai, a gyilkoss�gok, elt�r�t�sek �s elt�n�sek sz�ma ennyire megszaporodott az ut�bbi h�napokban. Noha a Liga is ny�ltan t�madta Voldemortot, �gy v�lt�k, m�s m�dszerhez kell folyamodniuk, �s be kell vonni a mugli hat�s�gokat is az �gybe. A M�gia�gyi Miniszt�rium azonban azzal �rvelt, hogy a Liga nem k�pes ell�tni azt a feladatot, aminek c�lj�b�l �vsz�zadokkal ezel�tt l�trehozt�k, �s hogy m�k�d�s�k csup�n szimbolikus. Az�rt, mert k�ptelenek megbirk�zni a szent k�ldet�ssel, mely l�tez�s�k c�lja - vagyis a s�t�t var�zsl�k ut�ni hajsza -, szorgalmazz�k a mugli igazs�gszolg�ltat�s bevon�s�t. Az ellen�rv olyan m�rt�kben felh�bor�totta a Liga rendes �s tiszteletbeli tagjait, hogy t�ntet�leg elhagyt�k azt a hatalmas t�rgyal�termet, ahol a tan�cskoz�s folyt. Hetekig h�z�dott a v�daskod�s, egym�s hib�ztat�sa, a baglyok fokozott tev�kenys�ge pedig m�g a mugliknak is felt�nt (ez�rt is emlegett�k rossz nyelvek m�g �vekkel k�s�bb is „bagoly-h�bor�nak” az akkori vit�t).

Voldemort pedig �lt a k�n�lkoz� lehet�s�ggel. M�g ellenfelei visz�lykod�ssal t�lt�tt�k mindennapjaikat, addig � k�lf�ldi fekete m�gusokkal pr�b�lt meg sz�vets�ges kapcsolatokat ki�p�teni, t�bb-kevesebb sikerrel. Dolohov szem�ly�ben ugyan �j k�vet�re tal�lt - akit Karkarov sz�v�lyesen �dv�z�lt a t�rsas�gban -, de nem �rte el azt a sikert, amit rem�lt. Az �szak-amerikai boszork�nyk�z�ss�gek �s a k�z�p- �s d�l-amerikai orsz�gok azonnal elz�rk�ztak az aj�nlatai el�l, mondv�n, �k nem akarnak r�szt venni az effajta �sszeur�pai var�zsl�konfliktusban. A n�met ter�letekr�l siker�lt megnyernie mag�nak n�h�ny sz�ls�s�gesen gondolkoz� m�gust, �m a franci�k, mikor ezt meghallott�k, r�gt�n megtagadtak minden seg�ts�get. A d�lszl�v ter�leteken en�lk�l is el�g durva �llapotok uralkodtak, �gy az � seg�ts�g�kkel nem is sz�molhatott. A k�zel-keleti k�z�ss�gek csup�n gazdas�gi �rdekeiket tartott�k szem el�tt: akkor voltak hajland�ak sz�vetkezni vele, ha meg�g�ri, hogy hatalomra ker�l�s eset�n enged�lyezni fogja a rep�l� sz�nyegek importj�t a szigetorsz�gra. �zsia legkeletibb r�szein pedig t�l t�volinak �t�lt�k meg a probl�m�t ahhoz, hogy foglalkozzanak vele. A S�t�t Nagyurat rettenetesen felbosszantotta a vil�g m�gusainak �s boszork�nyainak ily flegma hozz��ll�sa, �s reszket� d�h�ben bossz�t esk�d�tt...

J� ideje, hogy az a balj�s �men, melynek val�s�gtartalm�ra nem tudott garanci�t szerezni, sakkban tartotta. Lassan kezdte azt hinni, csak ellenfelei tal�lt�k ki az eg�szet. Amit azonban nem tudott: a vak j�s, akit�l a hab�kos kijelen�s sz�rmazott, mint k�s�bb kider�lt, egy nap �vatlanul s�t�lt a sk�ciai partvid�ken. Vakvezet�-kuty�ja �ld�z�be vett egy mogorva kertit�rp�t, mag�val r�ntotta a fogyat�kos �regurat, aki egy �b�l szakad�k�ba zuhanva sz�rnyethalt. Vil�g�let�ben k�tyagoss�g�r�l volt h�res...

Ez �v nyar�n azonban olyan megd�nthetetlen j�slattal kellett szembes�lnie, amely meger�s�teni l�tszott az el�z�t. Maga Dumbledore vette a sz�rnyai al� azt a l�t�t, akinek megjelent lelki szemei el�tt a j�v� titka. A Miniszt�rium szigor�an titkosan kezelte az �gyet, a Rejt�ly- �s Miszt�rium�gyi f�oszt�lyon tev�kenyked� Rookwood j�volt�b�l azonban r�gt�n �rtes�lt r�la. Noha Augustus nem hallotta a teljes sz�veget, afel�l biztos volt, hogy hamarosan sz�letni fog - vagy m�r meg is sz�letett - egy gyermek, aki, ha feln�, bizony v�get fog vetni Voldemort r�muralm�nak. A Nagy�r remegett a d�ht�l, �s megparancsolta alattval�inak, hogy kezdj�k el felkutatni azokat a gyerekeket, akik sz�ba j�hetnek.

Perselust rettenetesen megr�m�tette az esem�nyek ilyet�n fordulata. K�rlelte Sarah-t, hogy utazzon el, �s vigye a gyermek�ket Londonba, a sz�leihez, de a n� nem akarta hitves�t mag�ra hagyni...

Egy d�lut�n Sarah �pp t�szt�t dagasztott, �s halkan dudor�szott k�zben, mikor kicsi fia s�rva �bredt fel. Lisztes kez�vel megt�r�lte a homlok�t, �s mosolyogva a nappaliban �ll� kis�gyhoz l�pett.

- Ugyan, kicsi angyalk�m, mi a baj? - cir�gatta meg a kisfi� pisze orrocsk�j�t.

Kezeit megt�r�lte a k�t�ny�ben, �s felvette a s�r� Lamerint.

- Sssshhht! - ringatta, de a gyermek nem akart elcsendesedni. - Sssshhht! J�l van! J�l van... - simogatta a kicsi testecsk�t.

Az ablakhoz s�t�lt vele, f�lreh�zta egy kicsit a f�gg�nyt, �s kilesett, nem j�n-e m�r p�rja.

Els�padt, mikor megl�tta, hogy s�t�t tal�rba burkol�z�, f�kly�t szorongat� alakok futottak a h�z fel�. K�zjelekkel intettek egym�snak, melyik oldalr�l k�zel�ts�k meg a visk�t.

- Uramisten! - sikoltott fel.

Azonnal r�tolta a reteszt az ajt�ra, �sszeh�zta a f�gg�ny�ket, �s egy t�l v�zzel eloltotta a kandall�ban �g� t�zet. Azt�n elkezdte szidni mag�t: a felsz�ll� f�stcs�v�t m�r biztos kilom�terekr�l megl�tt�k, nyilv�nval�an az csalogatta oda �ket. Felkapta kisfi�t, �s afel� a csap�ajt� fel� kezdett szaladni, amelyiket m�g Perselus mutatott neki, arra az eshet�s�gre, ha valami vesz�ly leselkedne r�juk. Ekkor egy hatalmas t�zgomolyag hangos cs�r�mp�l�ssel bet�rte az ablak �veg�t...

Perselus egy j�kora adag friss z�lds�get, gy�m�lcs�t �s b�bi�telt cipelt hazafel�. Mivel �pp kifogytak k�szleteik, a Karkarovval val� tal�lkoz�s ut�n kisebb kit�r�re k�nyszer�lt: az egyik k�zeli telep�l�sen siker�lt beszereznie mindent, amire sz�ks�g�k volt. T�bb hoppan�l�st hajtott v�gre, az utols� pont a h�z�val szembeni dombocsk�ra rep�tette. A s�t�t �szi est�n sz�rny�s�ges l�tv�ny t�rult a szeme el�...

H�za t�bb t�zm�teres l�ngokban �llt, �s vak�t�an v�r�s �s s�rga f�nye az eg�sz k�rny�ket megvil�g�totta. Az em�szt� t�z a k�zelben elter�l� t�lgyf�ra is �tragadt: az �gy �gett, mint egy �ri�si, hal�lra �t�lt mad�rijeszt�. A h�z felett a hal�lfal�k iszonyatos S�t�t Jegye vir�tott.

�gy �rezte, f�ldbe gy�kerezik a l�ba.

- Neeem! - �v�lt�tte, elhaj�tott mindent, �s egy r�vid hoppan�l�ssal a veranda el�tt termett.

Borzalmasan meleg volt, mint valami katlanban. Neki azonban teljesen esz�t vesztette a l�tv�ny. M�g a h�h�t� b�b�jt is elfelejtette alkalmazni. Berontott a h�zba az ajt�n kereszt�l.

- Sarah! SARAH! - ki�ltozta, de alig l�tott valamit a gyilkos l�ngokt�l.

Az �sszes helyis�get bej�rta, ahova csak be tudott menni, de minden�tt csak felborogatott berendez�si t�rgyakat tal�lt. Holtra v�ltan f�lelt, h�tha meghallja a n� seg�lyk�r� szavait, vagy kisfi�nak s�r�s�t, de a l�ngok olyan hangosan falt�k a h�zat, hogy csak f�lsiket�t� recseg�st-ropog�st hallott. A csap�ajt� fel� iramodott. A h�l�szoba ajtaj�ban egy keresztbe bor�tott kom�don kellett �tverekednie mag�t. Meg is �gette a kezeit, ruh�ja is t�bb helyen l�ngra kapott.

- Sarah! - �v�lt�tte s�rva.

Arr�bb l�kte a kisasztalt, ami m�g az �tj�ban �llt �s megl�tta, hogy a lej�rat fedele t�rva nyitva �ll... a lefel� vezet� l�tra is l�ngolt, ugyan�gy, ahogy minden m�s is a pincehelys�gben.

Hiszt�rikusan remegni kezdett a teste, a k�nnyei pedig meg�ll�thatatlanul folytak a szem�b�l. Hi�ba sz�l�tgatta �lete p�rj�t, senkit�l sem kapott v�laszt.

- Ne... - ny�g�tt elborzadva. - Ne... Sarah, k�rlek, ne...

Az ablakn�l k�t �ssze�gett holtestet pillantott meg.

�t akart hatolni a t�z�n, de azt arc�ba csapott, �s megperzselte a haj�t is. Fel�v�lt�tt a test�be �s lelk�be nyilall� f�jdalomt�l, ahogy s�rva �sszeg�rnyedt a padl�n.

Egy �sszet�rt t�k�r �les szil�nkj�n fek�dt. Megfogta h�t, �s elkeseredetten vagdosni kezdte vele bal kez�n a S�t�t Jegy b�lyeg�t. Isten tudja, h�nyadszor d�fte bele a gy�l�lt szimb�lumba a teny�rnyi szil�nkot, de jobb kez�b�l is �ml�tt a v�r - puszt�n az �vegdarab szorongat�s�t�l.

Keservesen zokogva �sszeg�rnyedt, �s v�rta, hogy a hal�l �t is mag�val ragadja, de ekkor a h�l�szoba ablakain ismeretlen alakok rontottak be. L�tsz�lag nem fogott rajtuk sem a t�z, sem a meleg. Azonnal Perselushoz rohantak, ketten karon fogt�k, a harmadik egy h�t�-b�b�jt hajtott v�gre rajta, majd kir�ngatt�k az �p�letb�l, ami pillanatok alatt �sszeomlott...

Perselus maga sem tudta, hogyan ker�lt a M�gia�gyi Miniszt�rium pinc�j�be. Mikor �jra kinyitotta a szem�t, k�t er�s kar csavarta h�tra mindk�t kez�t, egy l�b pedig h�ta k�zep�nek szegez�d�tt. � t�rdre hullva sz�delgett a hideg k�padl�n, �s moccanni is alig b�rt. Ruh�ja f�lig elszenesedett �llapotban volt, haj�b�l is le�gett vagy t�z centi. Kezei m�g mindig er�sen v�reztek - de minden k�ls� s�relem elviselhet� lett volna, ha lelk�t nem t�lti ki az a m�rhetetlen f�jdalom, amit szeretett csal�dj�nak elveszt�se okozott.

Szemeib�l �jra kibuggyantak a k�nnyek, �s mellkas�b�l sz�rny� h�rg�s t�rt fel.

- �jabb hal�lhal�t fogtunk - hallotta meg maga m�g�l Alastor Mordon reszel�s hangj�t. � tartotta h�t ilyen szorosan...

Kinyitotta a szemeit.

- Egy l�ngol� h�zban tal�ltunk r�, feltehet�en egy mugli csal�ddal v�gzett �s � k�ldte fel a s�t�t jelet is... Tal�ltunk �ssze�gett holttesteket, de sajnos azokb�l m�r semmit sem lehet meg�llap�tani... - mondta az meg-megbicsakl� hangon.

Perselus felzokogott.

- Ez az egyik tan�tv�nya volt, igaz, Albus? - k�rdezte az auror halkabban.

Az ifj� m�gus r�m�lten felpillantott, �s megl�tta, hogy Dumbledore �ll el�tte szigor� szemekkel. A f�lhold alak� szem�veg m�g�l az igazgat� hamuk�k szemei m�lyen behatoltak Perselus lelk�be, aki szinte �rezte a sz�nalmat a megal�z� pillant�s m�g�tt. Lehajtotta a fej�t �s zokogni kezdett. Legnagyobb meglepet�s�re az �reg var�zsl� a fej�re tette a kez�t, kisim�totta az arc�b�l az �gett v�g� hajtincseket, �s megpr�b�lta megnyugtatni.

- K�sz�n�m, Alastor. K�rem, vigy�k a kijel�lt cell�ba...

Perselus szem�re napok �ta nem j�tt �lom - az�ta, hogy az azkabani b�rt�n egyik sarokcell�j�ba vitt�k. A falnak d�lve, pislog�s n�lk�l meredt a piciny, r�csos ablakon besz�r�d� holdf�nyes �jszak�ba. L�bait felh�zta �s �t�lelte mindk�t t�rd�t. R�g kis�rta m�r �sszes k�nny�t, nem v�rt m�sra, csak hal�los �t�let�re, hogy �jra szeretteivel lehessen.

L�pteket hallott a folyos�r�l, de m�g csak f�lre sem pillantott, hogy megn�zze a vasr�csokon kereszt�l, kik lehetnek azok. Tal�rok suhog�s�t, szab�lytalanul ism�tl�d�, tompa koppan�sokat hallott. T�bben j�nnek, gondolta... Vajon most kit hoznak...?

Az � cell�j�nak ajtaj�n�l �lltak meg. Rozsd�s kulcs csikordult a z�rban, majd az ajt� nyekeregve kit�rult. Az id�sebb Barty Kupor l�pett be rajta egy fiatal, vil�gosbarna haj� f�rfit maga m�g�tt terelgetve. Dumbledore �s Mordon a folyos�n maradtak. Perselus r�juk sem n�zett.

- Perselus Piton! - kezdte Kupor szenvtelen hangon. - Az �n ellen felhozott v�dak - el�vette a pergamenj�t - esk�t�tel Voldemort �s h�vei mellett, gar�zdas�g, gar�zdas�gban val� r�szv�tel, gyilkoss�gban val� r�szv�tel k�zvetlen�l �s k�zvetetten (m�rgek �tj�n), valamint egy var�zstalan csal�d k�ny�rtelen lem�sz�rl�sa. Helyzet�t s�lyosb�tja, hogy mindenf�le vallom�st megtagadott. K�l�n�s v�letlen sor�n siker�lt megtal�lnunk a mugli asszony v�r szerinti testv�r�t...

Perselus felkapta a fej�t, �s megpillantotta az �sszet�rt Patrickot. Nyoma sem volt m�r a fiatal, lelkes sr�cnak, aki sikoltozva ugrott annakidej�n hazat�r� n�v�re nyak�ba. A szemeiben ki nem mondott k�rd�sek csillogtak, szobormerev arc�r�l azonban semmilyen �rzelmet nem lehetett leolvasni.

- Istenem, Patrick - temette k�nnyes arc�t a tenyer�be az ifj� var�zsl�, Kupor szav�ba v�gva. Hangosan fels�hajtott.

A szigor� auror meglepetten elhallgatott.

- Azt hittem, tisztess�ges ember vagy - kezdte rekedt hangon a fiatalember. - Azt �g�rted, vigy�zni fogsz r�... Vigy�zni fogsz r�, am�g csak �lsz... Hogy tehetted ezt?

Perselus el�t�rdelt �s k�nnyekben �sz� szemekkel bocs�nat�rt esedezve feln�zett r�.

- Tudod, hogy sohasem b�ntottam volna �ket! Ink�bb meghaltam volna, minthogy �rtsak nekik!

- Mi�rt nem mondtad el, hogy hal�l...

- ... hal�lfal� - seg�tett neki Kupor.

- ... hogy hal�lfal� vagy?

- � tudta.

- Tudta, �s ennek ellen�re hozz�d ment?

- Sarah szeretett engem! - fakadt ki Perselus elkeseredetten. - Szeretett, annak ellen�re, ami �s aki voltam!

Patrick szeme r�snyire sz�k�lt.

- Nek�nk mi�rt nem mondtad el?

- A sz�leid k�l�nben sohasem engedt�k volna, hogy hozz�m j�jj�n feles�g�l...

- Val�ban nem - fordult el undorodva s�gora.

- �n szerettem a n�v�redet! - majd felemelte a hangj�t, �s keser�en Kupor arc�ba ki�ltott. - Sohasem lettem volna k�pes meg�lni Sarah Sampsont �s a fiamat!

Mordon szemei elkerekedtek a d�bbenett�l, Dumbledore ajkai pedig sz�l�sra ny�lottak.

- M�r l�ngolt a h�z, mire oda�rtem - mondta az �r�lett�l elv�konyod� hangon Perselus. - Berontottam... de nem voltak sehol - pillantott �res tekintettel a f�ldre, pupill�i azonban merevv� v�ltak. - Egy l�lek sem volt m�r a h�zban... senki - ny�sz�tette szinte. - Mi�rt nem hagyott meghalni?! - �v�lt�tt Mordonra.

- Hogyan? - dadogta Kupor. - Abban a h�zban...?

- Abban a h�zban a n�v�rem lakott: az � feles�ge, valamint a gyermek�k, Lamerin - fejezte be szavait Patrick, majd let�rdelt a koszos k�re. - Perselus, t�gy vallom�st! - sz�lt hozz� halkan, �s kez�t a v�ll�ra tette. - Mondd el, kik voltak m�g a tagjai ennek a... ennek a gyilkos g�rd�nak... Add fel �ket, �s akkor a b�ntet�sed...

- Nem... nem... - ny�sz�rg�tt s�gora keservesen. - Meg akarok halni, nekem m�r nem kell kegyelem...

Patrick felemelkedett a f�ldr�l �s megvet�en n�zett le az utols� �t�let�t v�r�ra.

- Ezt akarod h�t? - k�rdezte d�h�sen. - Hogy m�s csal�dok ugyan�gy belerokkanjanak a f�jdalomba?! Azt akarod, hogy �k is �gy megnyomorodjanak lelkileg, mint te?! Ha seg�thetsz rajtuk, k�rlek, tedd meg! Te tudod, milyen sz�rny� ez a f�jdalom... Legal�bb m�sokat k�m�lj meg t�le... �nz...

- Prewett�k... Prewett�ket akarja... - mondta halkan Perselus. - Meg a Longbottom-h�zasp�rt... �s Potter�ket... nem tudom mi�rt, de...

Ekkor hangos cs�r�mp�l�s �s csizmatalpak kopog�sa hallatszott a folyos�r�l.

- Uram! Dumbledore professzor, uram! - v�gtatott egy titk�r-k�lsej�, k�z�pkor� f�rfi a cella fel�. Arca fak� volt, �s iszonyatot lehetett leolvasni r�la. Arc�r�l d�h�dt k�nnyek peregtek. - Uram... - �llt meg reszket� mellkassal - A Prewett-testv�rp�r... Prewett�ket elkapt�k a hal�lfal�k... elkapt�k �ket �s... - csuklott meg a hangja - �s v�geztek vel�k, uraim! - t�r�lte meg a szemeit. - Egy �r�ja tal�ltak r�juk egy erd�ben, nem messze a h�zukt�l!

Mindenki arc�ra ki�lt a r�m�lt d�bbenet.

- Gyer�nk, Barty! - ki�ltott Dumbledore. - Hozz�k, gyer�nk, j�jjenek, gyorsan!

Kupor �s Patrik Perselus h�na al� ny�lt, megemelte a var�zsl�t, aki a seg�ts�gnek k�sz�nhet�en talpra �llt. Kirohantak a cell�b�l �s k�vett�k az im�nt �rkezett h�rn�k�t. �rtes�teni�k kellett a Potter- �s a Longbottom-h�zasp�rt, miel�tt m�g t�l k�s� lett volna...

V�ge

Ut�lagos megjegyz�s: Patrik fiatalkori figur�j�t Breckin Meyer amerikai sz�n�sz ihlette.