Negyvenedik fejezet

„Szolg�lni j�ttem…”

Amp�k egyetlen pukkan�ssal k�dd� v�lt a ny�lt utc�n, mik�zben lassan egy�tt visszas�t�ltak a vas�t�llom�s fel�. Miut�n megunta, hogy gy�zk�dje Harryt, �rulja el, mi�rt adta be a derek�t, s�rg�s tennival�ra hivatkozott.

El�tte azonban Harry k�r�s�re el�vett barna kab�tja zseb�b�l egy �veggoly�t, megd�rzs�lte �s hosszan n�zegette a benne felsejl� termek, szob�k �s koboldok k�peit.

- Nem t�rt�nt semmi, Kiv�lasztott – sz�lt, mikor eltette a goly�t. – Senki sem t�madott meg minket. A hal�lfal�k nem �rtek c�lba…

Harry zsebre dugta a kez�t �s nagyot s�hajtott.

- Nem hiszem, hogy a miniszt�rium tartotta vissza �ket – morfond�rozott Amp�k. - Ez a vezet�s a kisujj�t se mozd�totta volna �rt�nk… Egy lyukas kn�tot se �rnek!

- Scrimgeour-t az�rt ne �ld meg – figyelmeztette Harry. – Sz�ks�g�nk van r�.

A kobold megr�zta a fej�t.

- Nem c�lom meg�lni senkit sem, Kiv�lasztott.

- Caramelt el�g nyugodtan elint�zted… - jegyezte meg Harry, mire Amp�k szemreh�ny�an n�zett r�. – Azt mondtad egyszer, hogy szem�lyes okaid voltak r� – tette hozz�.

Amp�k sok�ig hallgatott, Harry m�r-m�r azt hitte nem is fog v�laszolni, pedig arc�n az �rzelmek vad hull�mai l�tszottak. Eg�szen biztos volt benne, hogy a kobold pocs�k okklumentor lehetne.

- Igen… - motyogta Amp�k. – De majd m�skor besz�lj�nk err�l.

- Legut�bb is ezt mondtad! – cs�v�lta meg a fej�t Harry.

Amp�knak nem tetszett az �rv, goromb�n n�zett r� �s karba fonta a kez�t.

- Te titkol�zol – �n titkol�zom!

Ezut�n elment, azonban Harry nem sok�ig maradt t�rsas�g n�lk�l. Alighogy ki�rt a f�utca v�g�re �s felt�nt a s�neken v�rakoz� Roxfort Expressz, valaki a nev�n sz�l�totta.

- Harry! – ki�ltott r� egy rekedt, f�radt hang, mire megtorpant az utc�n.

Megfordulva azt l�tta, hogy Lupin �s Tonks siet fel�je, m�g�tt�k a biceg� Mordon igyekszik.

- Sziasztok! – k�sz�nt r�juk mosolyogva.

- Minden rendben van? – sz�lt agg�dva Lupin, nem vesztegetve idej�t k�sz�n�sre. Arc�n l�tszott, hogy r�mh�rekre sz�m�tott, mikor idej�tt.

- Persze – biztos�totta Harry. – Mind j�l vagyunk, a hal�lfal�kat elfogtuk �s Voldemort meghalt.

Tonks �s Lupin arc�n alig �szrevehet� rezd�l�s futott v�gig, amib�l nehezen lehetett meg�llap�tani, hogy a h�r mit v�lt ki bel�l�k. Azt azonban Harry r�gt�n �szrevette, hogy nem el�sz�r hallott�k ezt, mert nem d�bbentek meg olyan l�tv�nyosan, mint Hagrid vagy McGalagony.

Mordon is oda�rkezett �s � is megk�rdezte, hogy minden rendben van-e, Harry pedig t�relmesen v�laszolt nekik. R� kellett j�nnie, hogy h�rom bar�tj�n, meg Hagridon, McGalagonyon �s Scrimgeour-en k�v�l senki m�ssal nem besz�lt az �jszaka t�rt�ntekr�l, ez�rt bizonyosan sok k�sza pletyka j�r a t�megbe ver�d�tt emberek k�zt a hal�lfal�k bet�r�s�r�l, �s semmi biztosat nem lehet tudni.

- Ti hogy vagytok? – k�rdezte t�l�k. – Hol voltatok mostan�ban?

- A koboldokn�l – recsegte Mordon. – Ny�lbe kellett �tni a tov�bbi t�rgyal�sokat.

Harry �sszer�ncolta a homlok�t, mert esz�be jutott, mit mondott Amp�k a kocsm�ban.

- Ti kapt�tok el a hal�lfal�kat?

- Milyen hal�lfal�kat? – k�rdezett vissza Tonks, miut�n egy gyors pillant�st v�ltott Mordonnal.

- �rtem, sz�val nem – nyugt�zta Harry egy halv�ny mosollyal. – Semmi gond, de itt most nem besz�lhet�nk. M�r mondtam McGalagonynak is, hogy este kilencre gyertek a Black-h�zba egy megbesz�l�sre. Nagyon fontos lenne, �gyhogy terjessz�tek a h�rt a F�nixek k�zt…

Lupin, Tonks �s Mordon beleegyeztek, hogy ott lesznek, s Harry m�r indult is tov�bb, mert tudta, hogy tov�bbi sz�cs�pl�s csak azt eredm�nyezn�, hogy m�g vadabb pletyk�k kezden�nek keringeni az emberek k�zt. �s a pletyk�kra most nincs sz�ks�g�k.

A h�rom m�gust r�videsen McGalagony vonta f�lre �s a jelekb�l �t�lve a kapuk lez�r�s�r�l besz�lt vel�k, most hogy Roxfortot ki�r�tik.

Ki�r�tik…

Ez a sz� furcs�n bizserget�, de kellemetlen �rz�st okozott Harrynek. T�bbsz�r is sz�ba ker�lt m�r az iskola bez�r�sa az �vek folyam�n, legel�sz�r a Titkok Kamr�j�nak els� �s m�sodik kinyit�sakor, majd Dumbledore hal�la est�j�n – ennek ellen�re Harry igaz�b�l sosem tudta elk�pzelni, hogy valaha is bez�rja kapuit a Roxfort.

Ahogy els�t�lt az aurorok �s a vonatajt�ban tolong� di�kok mellett, bal kez�nek ujjaival egykedv�en zongor�zott v�gig a peron ment�n h�z�d� k�ker�t�s girbe-gurba t�gl�in. Nem nagyon n�zett maga el�, csak a tornyokat �s a szikl�s partot b�multa. Eddig nem gondolt r�, hogy mit tegyen mag�val a Roxforttal. Mert hogy � r� v�r, abban biztos volt. Voldemort az � ellens�ge �s Roxfort most egyet jelent vele. Roxfort az ellens�g…

Madarak sz�lltak fel a kast�lyt �vez� f�k k�z�l �s rep�ltek messze. Mikor k�zelebb �rtek, Harry akkor l�tta, hogy nem is madarak, hanem apr� t�nd�rek �s t�nd�rman�k, doxik �s az erd� egy�b sz�rnyas teremtm�nyei. Akik kicsit is �t�rezt�k, mit jelent az ezer �ves iskola v�g�t�lete, azok mind elhagyt�k a k�rny�ket, mintha pestis terjedne. Hab�r nem tudhatt�k, mi�rt t�rt�nik mindez, de �rezt�k… Mindenki �rezte, hogy valami nagyon nagy baj van. Valami olyasmi �rt v�get, amir�l azt hitt�k, hogy �r�k �s elpuszt�thatatlan.

Harry els�t�lt a mozdony el�tt, egy �rva pillant�st se vetve a Roxfort Expresszre �s zsebre dugott k�zzel visszament bar�taihoz a peronra.

- Mir�l besz�lgettetek? – szegezte neki azonnal a k�rd�st Hermione.

Csak a l�ny �s Ron voltak ott, Ginny id�k�zben elt�nt. Harry el�sz�r meg se �rtette a k�rd�st, mert azt n�zte, hov� t�nt Ginny. Furcs�n �rezte mag�t ett�l a hi�nyt�l. Mikor a kast�lyban �sszefutottak a folyos�n �s a l�ny meg�lelte, nem is eml�kezett r�, hogy igaz�b�l m�r nincsenek egy�tt. Most, hogy elment, egyszerre meg�t�tte ez az �rz�s �s majdnem annyira f�jt, mint mikor �sszegy�rte a levelet.

- K�rtem t�le ezt-azt – v�laszolta v�g�l f�lv�llr�l, mert Ron �s Hermione csak t�relmesen v�rakoztak. – A sz�leid szabads�g�t, meg hogy visszakapj�k a munk�jukat – tette hozz� Ronhoz fordulva.

Bar�tja meglepetten n�zett r�, Hermione azonban k�tked� arckifejez�st �lt�tt.

- �s beleegyezett? – k�rdezte, mire Harry csak b�lintott.

Abbahagyta Ginny kutat�s�t a vonat mellett �sszever�d�tt t�megben �s igyekezett elszak�tani t�le a gondolatait. �gy k�nnyebben tudott odafigyelni arra, amit a bar�tainak kellene mondania, mert azt nagyon is j�l tudta, hogy nem sok�ig halogathatja a pontos besz�mol�t a besz�lget�sr�l. Nem volt benne biztos, hogyan adja tudtukra, mi volt a terve, mi�rt csin�lta ezt, de egyszer (min�l el�bb, hisz s�rgette az id�) �gy is el kell mondania.

- Persze nem ingyen – vallotta be, felkeltve ezzel Hermione �s Ron �rdekl�d�s�t.

- Beleegyezt�l, hogy rekl�mozod a miniszt�riumot? – k�rdezte a l�ny, mintha kital�ln� a gondolatait.

Harry megvakarta a fej�t �s �vatosan v�laszolt:

- Majdnem – mondta lassan. De mivel �gy �rezte, hogy komolyan bele kell kezdenie, �sszeszedte a gondolatait. – N�zd, Hermione, tudom, hogy nem fog tetszeni, amit most fogok mondani, �s val�sz�n�leg ord�tan�l velem, de az�rt m�gse tegyed…

Hermione pislogott p�rat, Ron pedig halkan nevetg�lt.

- M�rt �rzem azt, hogy t�nyleg ord�tani fogok? – jegyezte meg halkan a l�ny.

- El�bb hallgass v�gig j�? – k�rte �jra Harry.

- Majd �n lefogom, ha a torkodnak akarna ugrani! – aj�nlotta fel nevetve Ron, mire Hermione szigor�an n�zett r�.

Harry le�lt a padra Ron mell�, megint belet�rt a haj�ba, azt�n megk�sz�r�lte a tork�t.

- Kiadtam neki a F�nix Rendj�t.

- MICSODA? – ord�totta Ron, elfeledve, mit mondott p�r pillanattal ezel�tt.

Harry gyorsan a sz�j�ra szor�totta a kez�t, nehogy elsz�lja mag�t, mert a k�zelben tart�zkod�k k�z�l t�bben is fel�j�k n�ztek a ki�lt�sra. Hermione ezzel szemben nem ki�ltott fel, nem ord�tozott, csak tov�bb pislogott.

- Mi�rt? – k�rdezte v�g�l, mikor Ron abbahagyta a n�ma mormog�st, Harry pedig elvette a kez�t a sz�ja el�l.

Kicsit meglep�d�tt rajta, hogy Hermione nem akarta r�gt�n leharapni a fej�t erre a h�rre, s m�ris arra gondolt, hogy tal�n m�r a l�ny is sz�m�t�sba vette ezt a lehet�s�get, hogy Scrimgeour despotikus hatalma v�gre a m�lt� legyen.

- Sz�val nem haragszol? – sz�lt hozz� Harry.

- Az att�l f�gg, hogy j�l �tgondoltad-e, amit mondt�l neki – v�laszolta a l�ny. – Mert ha igen, akkor lehet, hogy ez ink�bb haszn�l, mint �rt a Rendnek.

Ron �gy n�zett Hermion�ra, ahogy p�r m�sodperccel ez el�tt Harryre: ak�r egy �t�d�ttre.

- Haszn�l?! – k�rdezte meglepetten. Hosszan Hermion�ra b�mult, majd Harryre, �s mikor megbizonyosodott r�la, hogy mind a ketten teljesen komolyan besz�lnek, inger�lten a t�rd�re csapott. – Na j�, ha te se tartod �r�lts�gnek, akkor m�r k�v�ncsi vagyok! – mondta Hermion�nak.

Harry is Hermion�t n�zte �s l�tta rajta, hogy a l�ny mondani akar valamit. Sejt�se beigazol�dott, Hermione megint a gondolataiba l�tott – hogy csak ugyanarra gondoltak v�letlen�l, vagy val�ban legiliment�lta a l�ny, azt nem tudta, de nem is �rdekelte.

- Ha j�l sejtem, r�vetted, hogy mindent nyilv�noss�gra hozzon, igaz? – tal�lta ki Hermione.

- Igen, ez volt az �tletem – vallotta be Harry.

Hermione megvakargatta a sebet a feje b�bj�n �s elgondolkozva h�mm�g�tt.

- Rem�lem, nem felejtetted ki McGalagonyt meg Lumpsluckot – mondta. – Mert n�lk�l�k a terv biztos dug�ba d�lne…

- Nem, nem, �k is rendben vannak – biztos�totta Harry.

- �s gondoskodt�l arr�l is, hogy ne verhessen �t? – folytatta a k�rdez�sk�d�st a l�ny.

- Egy Megszeghetetlen Esk�vel – felelte Harry.

Ron enn�l a pontn�l sz�lt k�zbe:

- Nem �rtek semmit – motyogta. – Ha mindent nyilv�noss�gra hoznak, akkor a F�nix Rendj�nek v�ge!

Hermione megr�zta a fej�t.

- Nem Ron, nincs v�ge. A F�nix Rendje er�sebb lesz, mint valaha.

A fi� a homlok�t r�ncolta, l�tszott rajta, hogy nem igaz�n �rti, hogyan lehets�ges ez. Harry nem csod�lkozott ezen, el�z� nap m�g neki sem fordult volna meg a fej�ben ez a terv, �s m�g mindig k�ts�gek gy�t�rt�k. Ennek ellen�re valahol bel�l �rezte, hogy helyesen tette, csak ez az egyetlen lehet�s�g volt, hogy a Rend tagjai lassan �tvegy�k az ir�ny�t�st a miniszt�riumban.

- Tudod, Ron – magyar�zta Harry -, Scrimgeour-nek val�j�ban v�gig igaza volt… bizonyos szempontb�l. Azt akarta, hogy a F�nix Rendje tagjai megmaradjanak, de az auror parancsnoks�g ir�ny�t�sa alatt, aff�le titkos szervezetek�nt, seg�ts�g�l a hal�lfal�k ellen. Nem tagadta, milyen fontos a Rend, ez�rt is akarta megszerezni felette az ir�ny�t�st. Tudta, hogy sokkal eredm�nyesebben vehetik fel a harcot Voldemorttal, mint az aurorok, hiszen a Rend legfontosabb tagjai nem miniszt�riumi var�zsl�k, hanem h�tk�znapi emberek voltak. Azonban nem ismerte fel a Rend val�di jelent�s�g�t, �s az az igazs�g, hogy Dumbledore sem vette ezt �szre.

- Mit nem vett �szre Dumbledore? – r�ncolta a homlok�t Ron, a padon Harry fel� fordulva. Kezdeti megr�k�ny�d�s�t felv�ltotta az �l�nk �rdekl�d�s �s err�l l�that�an Hermione t�rgyilagos viselked�se gy�zte meg.

- Azt, hogy az emberek h�sk�nt �nnepelnek minket – vette �t a sz�t Hermione, miel�tt Harry folytathatta volna. Eddig karba tett k�zzel �llt a pad el�tt, de most le�lt bar�tai mell�, Harry m�sik oldal�ra. – Eml�kszel, Ron? Dumbledore �s Harry nagyobb n�pszer�s�gnek �rvendtek, mint a miniszter �s ez zavarta is Scrimgeour-t. Ez�rt akarta, hogy t�mogassa �ket Harry. �k is akartak a n�pszer�s�gb�l, hogy hatalmon maradhassanak. Ugyanis, ha a M�gusok Nemzetk�zi Sz�vets�ge azt l�tja, hogy a var�zsl�k el�gedetlenek a miniszt�riummal, akkor kik�nyszer�thetik, hogy lev�lts�k �ket…

- Igen, igen, ezt tudom – v�gott k�zbe Ron kiss� t�relmetlen�l. – De nek�nk mi hasznunk van bel�le, ha megtartjuk miniszternek Scrimgeour-t? Any��kat h�zi �rizetben tartotta, lehet, hogy a t�bbi Rend-tagra is ez v�r!

- Emiatt nem kell agg�dnod – sz�lt Harry. – Nem b�nthatja �ket, egy�ltal�n semmilyen m�don nem pocskondi�zhatja a Rendet, beleegyezett. �s Megszeghetetlen Esk�t fogok k�tni vele. L�tsz�lag teljesen jelent�ktelen dolgokat k�rtem t�le, hogy tartsa tiszteletben a Rend munk�j�t, a tagjai kapj�k meg a kell� tiszteletk�r�ket a miniszt�riumban meg a Reggeli Pr�f�t�ban. Azt hitte, ezzel megkapta amit akart, s�t, m�g meg akart gy�zni r�la, hogy h�lyes�get csin�lok, ami�rt a nyilv�noss�g el� viszem Dumbledore titkait. De Scrimgeour itt t�vedett!

- Miben t�vedett? – k�rdezte izgatottan Ron.

Hermione most megint megel�zte a v�lasszal Harryt:

- Abban, hogy ha a F�nix Rendj�t beolvasztjuk a miniszt�riumba �s a nyilv�noss�g el� l�p�nk, akkor nem a miniszt�rium fogja ir�ny�tani a F�nix Rendj�t, hanem �ppen ellenkez�leg! A Rend fog fel�l kerekedni rajta, m�gpedig �gy, hogy Scrimgeour �szre se fogja venni, csak akkor, amikor m�r k�s� lesz.

Ekkor �szt�n�sen k�zelebb h�z�dtak egym�shoz, mert most haladt el el�tt�k a konyhai h�ziman�k n�pes csoportja. Sokan k�z�l�k kuktasapk�ban �s k�t�nyben voltak, mintha a reggeli k�sz�t�se mell�l r�ngatt�k volna el �ket. Teljess�ggel �rtetlen k�pet v�gtak – Harry azt gyan�totta, hogy elfelejtett�k t�j�koztatni �ket a helyzetr�l.

- Hogyan lehets�ges ez? – suttogta Ron �l�nk �rdekl�d�ssel, visszat�rve fojtott hang� besz�lget�s�k t�m�j�hoz.

- Eml�kszel, milyen befoly�sos Lumpsluck a miniszt�riumban? – sz�lt Harry, megel�zve Hermion�t, aki megint k�zbe akart kotyogni, most, hogy kider�lt, pontosan ugyanarra gondoltak �k ketten. – Nem csak Lumpslucknak van szava k�zt�k. M�soknak is, nagy var�zsl�knak �s boszork�nyoknak, mint Madam Marchbanksnak. �ket is meggy�zz�k, de m�g n�lk�l�k is siker�lne, mert az �sszes m�gus a mi oldalunkon fog �llni, ha meghallj�k, hogy a F�nix Rendje egymaga fogta el a hal�lfal�kat �s �lte meg Voldemortot. M�rpedig ezt fogj�k hallani, ugyanis ez az igazs�g �s ezt tan�s�thatja az �sszes tan�r, a kentaurok, a di�kok, mindenki…

- �s a te szavad se mindegy! – sz�lt k�zbe Hermione, Harryre mutatva.

Harry b�logatott, Ron egyikr�l m�sikra kapta a tekintet�t.

- Ez azt jelenti, hogy a Rend tagjait fogj�k kinevezni az �gyoszt�lyok �l�re? – k�rdezte.

- Pontosan! – suttogta l�zasan Harry. – Voldemort gondoskodott r�la, hogy �jra kelljen szervezni a miniszt�riumot. M�g ha a miniszteri tan�csot nem is v�ltj�k le, fel�lvizsg�latok lesznek, mikor megtudj�k, hogy az auror parancsnoks�g vezet�je Voldemort volt egy �ven kereszt�l! �s senki m�sban nem b�zhatnak meg, csak a Rend tagjaiban, m�g akkor is, ha egyesek v�rfarkasok vagy f�l�ri�sok – intett fej�vel a peron v�g�ben az aurorokkal t�rsalg� Lupin fel�, akihez ekkor csatlakozott Hagrid. Az �ri�s egy fekete lepelbe burkolt testet hozott mag�val, melynek ernyedten l�g� karja csupa v�r volt…

- Honnan tudhatjuk, hogy Lupin�knak hajland�k lesznek munk�t adni? – k�telkedett Ron, mikor v�giggondolta a hallottakat.

- Itt j�n a k�pbe Lumpsluck �s Madam Marchbanks – v�laszolta nyugodtan Hermione. – �k majd r�veszik Scrimgeour-t, hogy kiket nevezzen ki az �gyoszt�lyok �l�re.

- �s ha nem hallgat r�juk?

- Hallgatni fog – nyugtatta meg bar�tj�t Harry. – Mert nem tehet m�st. Azt akarta, hogy t�mogassam a miniszt�riumot. H�t most megkapja… K�nytelen lesz r�nk b�zni a miniszt�rium teljes ir�ny�t�s�t, mert ez az, amit � is akart, csak nem gondolta v�gig, hov� fog ez vezetni. Az � hatalma m�r csak n�vleges lesz. A mi�nk, a sz�leid�, Lupin� �s McGalagony� viszont egyre nagyobb lesz. Mi fogjuk eld�nteni, hogy mi t�rt�nik majd a miniszt�riumban. �s abban is biztos lehetsz, az els� dolgom az lesz, hogy megszabaduljak Dolores Umbridge-t�l �s a hozz� hasonl�kt�l.

- Ez j�l hangzik – morfond�rozott Ron, miut�n megh�nyta-vetette mag�ban, amit Harry mondott. – �s akkor ez azt jelenti, hogy a F�nix Rendj�nek m�g nincs v�ge?

- Ahogy vessz�k – jegyezte meg Hermione. – A hal�lfal�k ellen m�r nem harcolhatunk. Azt majd megteszik az aurorok, ha elmondunk mindent Scrimgeour-nak azokr�l, akiket Mordon, meg Tonks, meg Kingsley Shacklebolt �s a t�bbiek megfigyel�s alatt tartottak. Az aurorok azt fogj�k csin�lni, ami a feladatuk – pont, ahogy a miniszter akarja. Lumpsluck pedig gondoskodni fog r�la, hogy Scrimgeour ezerszer is megb�nja, ami�rt ujjat h�zott a F�nix Rendj�vel.

Ron elmosolyodott ezekre a szavakra �s Harry sem tudta visszafogni mag�t. �r�lt neki, hogy bar�tai �gy egyet �rtenek vele. Arra sz�m�tott, hogy hossz� ideig kell gy�zk�dnie �ket, hogy a Rend feladat�nak megv�ltoztat�sa nem �r�lts�g, hanem logikus l�p�s most, hogy Voldemortot legy�zt�k.

- Hogy fogj�tok r�venni Lumpsluckot, hogy seg�tsen? – k�rdezte �jra Ron, mikor �szrevette az aurorok csoportj�hoz d�c�g� �reg var�zsl�t, aki zsebkend�j�vel t�r�lgette verejt�kez� homlok�t.

- Ugyan, ez nem fog gondot jelenteni! – legyintett Harry. – Nem fog ellentmondani a kedvenc tan�tv�ny�nak, f�leg, ha megtoldom a k�r�st egy adag cukrozott anan�sszal!

Mindh�rman j��z�t nevettek, sokkal felszabadultabbnak �rezt�k magukat az �j fejlem�nyekt�l, mint p�r �r�ja, mikor m�g s�lyos teherk�nt nyomasztotta �ket Roxfort s�t�t titka. Most m�r nem is t�nt olyan borzalmasnak a j�v�k�p, ami el�tt�k lebegett, valah�nyszor behunyt�k a szem�ket. Kit izgat, hogy Roxfort egy horcrux? – gondolta Harry. Ez sem fog gondot jelenteni neki, f�leg most, hogy ak�r a Rend �sszes tagj�t beavathatja. Voldemort k�pes volt kisz�vni a l�lek egy szelet�t a diad�mb�l, �s � is r� fog j�nni, hogyan kell! – hat�rozta el mag�t.

Lumpsluckot ezzel szemben l�that�an megviselt�k az �jszaka t�rt�ntek �s ig�nyt tartott n�h�ny r�gi tan�tv�nya t�rsas�g�ra. �s val�ban: n�h�ny miniszt�riumi auror r�gt�n k�zrefogta a var�zsl�t, aki sz�npadias keserg�ssel adta tudtukra, milyen sz�rny� volt a hal�lfal�k bet�r�se a k�s� esti �r�kban.

Ahogy a k�v�r m�gus k�r� sereglett csoport arr�bb ment, l�that�v� v�lt a peron messzi v�g�n �lldog�l� n�h�ny ember. Harry megl�tott k�zt�k egy semmivel sem �sszet�veszthet� v�r�s hajzuhatagot, h�rom m�sik ember t�rsas�g�ban.

- Mindj�rt visszaj�v�k – sz�lt bar�tainak, majd fel�llt a padr�l �s elindult Ginny fel�.

Ahogy k�zeledett hozz�juk, azt is ki tudta venni, hogy kik vannak Ginny mellett: k�t hajsz�lra egyforma szepl�s fi� – Fred �s George -, valamint Muriel n�ni magas, sz�rke tal�rba �lt�z�tt alakja. Ginny �pp Muriel n�nivel besz�lgetett, aki kezeit t�rdelve hallgatta �t.

- Harry! – kurjantotta a nev�t Fred �s George m�r messzir�l. - Hogy vagy?

Muriel n�ni �s Ginny abbahagyt�k a besz�lget�st.

- K�sz, j�l – v�laszolta, mikor oda�rt hozz�juk, s ez a v�lasz most sokkal �szint�bb volt, mint n�h�ny �r�val ez el�tt.

Ginny karjait maga k�r� fonva �lldog�lt b�tyjai m�g�tt, mintha f�zna, ami nem is volt csoda ebben a kora reggeli �r�ban.

- Mikor meghallottuk, mi t�rt�nt, r�gt�n j�tt�nk – magyar�zta George.

- Anya az el�bb k�ld�tt �zenetet Herm�sszel, hogy �k is hallott�k a h�reket… - fejezte be testv�re helyett Fred.

Harry udvariasan b�logatott, de k�zben azon gondolkozott, mit tal�ljon ki, amivel f�lre vonhatja Ginnyt, hogy n�gyszemk�zt besz�lhessenek.

- Hol vannak a csomagjaim? – k�rdezte a l�ny testv�reit�l.

- M�r �sszepakoltunk egy Feneketlen Zs�kba – v�laszolta f�lv�llr�l George. – Est�re ott lesz az Od�ban.

Fred meg�lelte a h�g�t �s r�adta barna tal�rj�t.

- Majd a King’s Crosson v�runk r�d…

- Na j�l van, gyertek! – sz�lt ekkor az ikreknek Muriel n�ni.

Fred �s George meglepetten �s teljess�ggel �rtetlen k�ppel n�ztek r�.

- Mi�rt?

- Az�rt mert seg�teni kell a kicsiknek felrakodni a vonatra! – mondta az �regasszony.

Az ikrek most m�r �gy n�ztek r�, mintha megbolondult volna.

- De h�t azt a h�ziman�k csin�lj�k! – mondta Fred.

- Akkor a h�ziman�knak seg�tetek! – f�jta fel mag�t a n�ni, mosolyt csalva Ginny arc�ra. – Emberbar�ti szeretetb�l.

- M�rmint man�bar�ti szeretetb�l… - jegyezte meg George, de engedelmeskedve Muriel n�ni taszig�l�s�nak, belet�r�dve elindultak a peronon a poggy�szkocsi fel�, ahol m�r val�ban j� h�sz-harminc man� s�rg�l�d�tt csat�rl�ncban adogatva egym�snak a csomagokat.

- Gyer�nk h�zi ember! – csapott testv�re v�ll�ra Fred.

- Az emberman�… - d�rm�gte vissza George.