Harmincegyedik fejezet

Potter professzor

- Professzor, �n erre nem vagyok k�sz! – tiltakozott Harry, de szavai s�ket f�lekre tal�ltak. Azzal tiszt�ban volt, hogy a nagyot hall� Madam Marchbanks miatt hangosabban kell k�z�lnie, hogy nem fogadja el az �ll�st, de m�g ez sem vezetett sehova.

- Vas�rnap este v�rom a tan�riban, Mr Potter, ott megkapja a tantervet, az �rarendeket, meg a sz�ks�ges iratokat Weasley professzort�l.

Harry felemelte mindk�t kez�t, hogy valahogyan megpr�b�lja meg�ll�tani az �regasszonyt.

- De �n nem…

- Ne gyerekeskedjen – v�gott a szav�ba �reges inger�lts�ggel a boszork�ny. – Tudom, hogy ez minden v�gya. Pont olyan, mint Dumbledore…

Megcs�v�lta a fej�t, majd a tov�bbi tiltakoz�st meg se hallva kil�pett a gyeng�lked� duplasz�rny� ajtaj�n.

Harry leroskadt az �gyra, kez�t az �l�be ejtette �s hitetlenkedve b�mult maga el�. Ez t�nyleg vele t�rt�nik? T�nyleg tan�r lett? A Roxfortban? R�ad�sul tizenh�t �ves kor�ban? Ez egyszer�en abszurdum… M�g Voldemortot is visszautas�tott�k ennyi id�sen, mert Dippett igazgat� szerint tapasztalatlan volt.

A gyerekek �t b�mult�k �s sz�ntelen�l vigyorogtak, Neville-el egy�tt. Harry most r�juk n�zett �s lemond�an s�hajtott.

- Ez a te brili�ns �tleted volt, mi? – k�rdezte Harry Neville-t�l.

- Igen – vallotta be a fi�. – Hallottam, amint Madam Marchbanks besz�lget Lumpsluckkal a tan�rhi�nyr�l. �s eszembe jutott, mit mondt�l a Sz�ks�g Szob�j�ban.

Harry felpillantott a mennyezetre �s azon t�n�d�tt, hogy m�rt nem b�rta befogni a sz�j�t. M�rt kellett keseregnie Neville-nek a DS-r�l?

- Remek. – motyogta let�rten. – �s most megmondan�d, hogy m�gis mit csin�ljak vel�k?

Neville helyett Dennis szedte �ssze a b�tors�g�t, hogy megsz�l�tsa Harryt.

- Tan�ts minket! – mondta v�kony hangj�n (Harry arra gondolt, az � hangja az�rt nem volt ilyen cincog�s tizenn�gy �ves kor�ban) – Tan�ts �gy, ahogy a DS-ben!

Harry megint s�hajtott �s belet�rt a haj�ba.

- Az�rt az �r�kon egy kicsit t�bbre van sz�ks�g – mondta a gyerekeknek. – Az nem olyan, mint a DS. �gy �rtem, egy tan�r nevel is, meg pontokat ad vagy von le, meg ilyenek… El tudtok engem k�pzelni a tan�ri asztal m�g�tt, ahogy kr�t�val �rogatok a t�bl�ra? – m�g el is nevette mag�t erre a k�ptelen gondolatra, de a gyerekek m�sk�nt gondolt�k:

- IGEN! – v�laszolt�k k�rusban, majd megint kuncogni kezdtek.

Neville �gy l�tta, ideje megint k�zbesz�lnia.

- Szerintem r�d hallgatn�nak a t�bbiek. Van tekint�lyed k�zt�k �s egy tan�rnak ez kell.

Harry kicsit k�telkedett benne, hogy val�ban olyan nagy tekint�lye lenne, ahogy Neville mondja, de mivel nem tudott kital�lni semmi ellen�rvet �s Madam Marchbanks s�kets�ge is s�lyosabb lett, ha megpr�b�lta visszautas�tani az �ll�st, �gy k�nytelen volt belet�r�dni.

- H�t j�l van, megl�tom mit tehetek – egyezett bele nagy sok�ra.

A gyerekek �sszen�ztek �s sugdol�zni, nevetg�lni kezdtek. T�bben visszafojtott hangon ki�ltott�k, hogy „Ez az!” vagy „Na v�gre!”

Madam Pomfrey v�g�l kiterelte a kisdi�kokat a gyeng�lked�r�l, s mikor az utols� gyerek is kil�pett - majd visszafordulva m�g izgatottan integetett Harrynek, miel�tt a javasasszony becsapta volna az orra el�tt az ajt�t -, Harry sem tudott elnyomni egy vigyort.

A szombat �jszak�t m�r a r�gi �gy�ban t�lthette a griffend�l toronyban, de senkinek sem besz�lt r�la, hogy tan�ri �ll�st kapott, s�t, megk�rte Neville-t, hogy ne nagyon hangoztassa. Hamarosan �gyis mindenki tudni fogja �s Harry biztos volt benne, hogy n�h�ny fels�bb �vest�l fog kapni n�h�ny keresetlen sz�t. Neville azzal nyugtatta, hogy ne t�r�dj�n vel�k, ink�bb vonjon le egy-k�t pontot a mardek�rosokt�l, ha felbosszantj�k. Harrynek eddig esz�be sem jutott ez a lehet�s�g – most, hogy tan�r lett, ak�r m�g b�ntet�munk�t is kiszabhat r�juk. M�rt lenne � jobb a mardek�rosokkal, mint Piton a griffend�llel?

Vas�rnap igyekezett elz�rk�zni mindenkit�l �s erre a legjobb hely a k�nyvt�r iratt�ra volt. Ide rajta �s a nyomoz�sban seg�dkez� bar�tain k�v�l szinte sosem j�rt senki, Harrynek n�ha az is megfordult a fej�ben, hogy n�h�ny �s�reg csal�df�t legutolj�ra tal�n �pp Voldemort n�zegette ugyanazon a recseg� sz�ken �lve, amiben � is g�rnyedezett este h�t �rakor. Annyira elszaladt az id�, hogy szinte �szre se vette, de ez nem a Prewett csal�d lebilincsel� kr�nik�ja miatt volt, sokkal ink�bb a d�lut�ni p�r �r�s alv�s volt az oka, egy irat halomra d�lve, ami halv�ny tintafoltokat hagyott Harry arc�n.

Most Neville volt egyed�li t�rsas�ga a keresg�l�sben, de �t is elnyomta az �lom id�k�zben. Harry felkeltette, miut�n fel�bredt �s megk�sz�nte az eddigi seg�ts�get.

- Biztos ne maradjak? – k�rdezte Neville.

- Persze – mondta let�rten Harry. – Ennek a keresg�l�snek m�r semmi �rtelme. Nekem is mennem kell, mert Madam Marchbanks v�r.

Csak p�r perc telt el �bred�se �ta, mikor tudatosult benne, hogy m�r r�g a tan�riban kellene lennie, ez�rt azt�n Neville ut�n � is elhagyta az iratt�rat, kulcsra z�rta az ajtaj�t �s felsietett a tan�ri szob�ba.

- Eln�z�st, Madam Marchbanks, elaludtam – szabadkozott Harry, mikor bel�pett az ajt�n.

- Nem t�rt�nt semmi, nem k�sett el sehonnan – nyugtatta az �reg boszork�ny, aki mellett ott �llt t�bbi tan�r koll�g�ja.

Harry becsukta az ajt�t maga m�g�tt �s egyenk�nt k�sz�nt mindenkinek. �szrevett az asztalon egy �veg sz�z �ves man�-k�sz�t�s� pezsg�t �s j� n�h�ny poharat – kicsit meglep�d�tt ezen, de azt�n r�j�tt, hogy az �j koll�ga k�sz�nt�se ill� minden munkahelyen.

- J�jj�n ide, Mr Potter – s�rgette az �regasszony �s �tadott neki egy sastoll penn�t. – Itt �rja al� a kinevez�s�t.

Harry egy pillanatra megdermedt. Esz�be jutott, Voldemort hogyan �tkozta meg a s�t�t var�zslatok kiv�d�se tan�rokat, ez�rt miel�tt al��rta volna a szerz�d�st, egy pillant�st vetett a pecs�tre. A form�ja egy k�rbe z�rt kis l�ngnyelv, f�l�tte apr� csillagocsk�kkal – a b�b�jtan pecs�tje. A sz�veget is gyorsan �tfutotta a biztons�g kedv��rt:

Tisztelt professzor!

Ezen szerz�d�s (kelt.: 1998. �prilis. 5., vas�rnap) �rtelm�ben alul�rott HARRY JAMES POTTER (sz�l.: London, 1980. j�lius. 31.) a Roxfort Boszork�ny- �s Var�zsl�k�pz� Szakiskola M�GIKUS �NV�DELEM kurzus�nak oktat�s�ra hivatalos felv�telt nyert. Al��r�s�val a Roxforti Tan�rk�z�ss�g tagj�v� v�lik �s a Tanszem�lyzeti Rendszab�ly betart�s�ra k�telezett.

Al��r�s�val jogosult lesz tov�bb� az iskolai nevel�programban val� r�szv�telre, a pontrendszer jutalmaz�s illetve b�ntet�s c�lj�b�l val� alkalmaz�s�ra.

�dv�z�lj�k a Roxfortban!

Griselda Marchbanks fel�gy. biz. vez.

Al��r�s:

A tan�rok k�v�ncsi szemekkel n�zt�k, ez�rt gyorsan oda firkantotta nev�t a lap alj�ra. Lumpsluck ekkor tapsolni kezdett, majd k�vette a t�bbi tan�r is.

- Harry, dr�ga fiam! – �dv�z�lte j� hangosan Lumpsluck �s kezet r�zott vele. – Mondtam neked, m�g sokra viszed, l�tod? Te vagy a valaha volt legfiatalabb tan�r a Roxfortban, tudod-e?

Harry udvariasan mosolygott mindenkire, k�zben Madam Marchbanks a pezsg�s�veg kinyit�s�val bajl�dott.

- A legfiatalabb tan�r �s a legfiatalabb kviddics j�t�kos – jegyezte meg nagy b�szk�n a sz�rk�s haj� Madam Hooch.

- V�loh’b�n? – meresztett r� nagy szemeket Fleur, aki kir�lyk�k tal�rj�ban, kontyba t�z�tt haj�val m�g szebbnek t�nt, mint m�skor. – Ezt edig nem iss tuhtam.

A dug� kir�ppent a pezsg�s�vegb�l �s Madam Marchbanks minden poh�rba �nt�tt egy keveset.

- Eg�szs�g�re! – mondta mindenki �s poharukat emelt�k Harryre.

� pedig ett�l kezdve nem t�prengett semmin, csak �nfeledten vigyorgott �s azt tette, amit mindenki m�s tesz, ha megkapja �lete els� munk�j�t: boldog volt.

A tan�rok mellett itt volt az egyetlen iskolaels� is, Ernie Macmillan, az egyik �rszolg�latos auror – a sz�ke szak�llas, magas var�zsl�, akit Harry k�nytelen volt elk�b�tani, mikor Ginnyvel McGalagony ut�n indultak -, valamint Dobby, a h�ziman�, de m�st nem h�vtak meg sem a di�kok, sem a szem�lyzet t�bbi tagja k�z�l. Harry nem hi�nyolta t�ls�gosan Madam Cvikkert vagy Madam Pomfrey-t, akit volt alkalma �pp el�gszer l�tni az elm�lt hetekben, de sz�vesen l�tta volna Frics k�p�t, amikor al��rta a tan�ri szerz�d�st.

�j arcokat is felfedezett a jelenl�v�k k�zt, akik McGalagony �r�it vagy Hagrid�t vett�k �t – k�zt�k az eddig kiseg�t� tan�rk�nt dolgoz� Suette-Pollts tan�rn�t, aki m�r k�t �zben is helyettes�tette a vad�rt a legend�s l�nyek gondoz�sa �r�kon. Harry most azt is megtudta t�le, hogy a folyton pip�z� h�lgy, ha nem a Roxfortban seg�dkezik, egy m�gikus mad�rrezerv�tumban dolgozik D�l-Angli�ban.

Sybill Trelawney professzor is csatlakozott az �j tan�r k�sz�nt�s�hez. A j�sl�stan tan�rn� szok�sos f�tylait viselte, arany karpereceit �s szemeit nevets�ges m�ret�re nagy�t� szem�veg�t.

- Harry Potter! – �dv�z�lte sejtelmesen susog� hangj�n Trelawney.

- J� napot professzor – k�sz�nt udvariasan Harry.

- H�t ez a nap is elj�tt v�gre! – susogta titokzatoskodva. – L�ttam �n m�r akkor, hogy a hal�los veszedelem k�s�ri v�gig a sorsodat �s egyre k�zelebb k�gy�zik hozz�d. A V�gzet el�bb-ut�bb keresztezi majd az �letutunkat – mindannyiunk�t.

Harry a legkev�sb� sem lep�d�tt meg a tan�rn� szavain, s�t kifejezetten v�rta az �jabb borzaszt� j�v�k�peket. Udvariasan mosolygott tov�bb �s �gy tett, mintha nagyon �rdekeln�, amit a professzor mond.

- Megint hal�los vesz�lyben vagyunk? – k�rdezte �s ivott egy kis pezsg�t.

Trelawney nagyon halkan v�laszolt:

- Figyelj a koll�g�idra, Harry! – suttogta. – A gonosz itt van k�zt�nk a kast�lyban, a falak k�zt �rezni a feketes�get, amit csak a Bens� Szem l�that!

- Szokott besz�lgetni Luna Lovegooddal, tan�rn�? – cs�szott ki Harry sz�j�n a k�rd�s.

- Mi…? Luna Lovegood? – kapott �szbe Trelawney. – Hogyne-hogyne, nagyon kedves teremt�s, de most figyelj r�m, Harry! …Megjelent �lmaimban… - m�g halkabban suttogott -… a L�pcs�! A m�lybe vezet� L�pcs�, ahol emberek t�nnek el! Tudod mit jelent ez?

Harry udvariasan k�v�ncsi arcot v�gott.

- Ez azt jelzi el�re, hogy embereket nyel el a f�ld m�lye – vagyis meghalnak! – tette hozz� hiszt�rikusan. - Tudod, mindig is p�rtoltam Dumbledore iskolavezet�si m�dszereit, de a Bens� Szem hi�ny�ban nem l�thatta �t a j�v� rezd�l�seit, ahogyan �n. – s�t�ten b�logatott hozz� �s m�g bizalmasabbra halk�totta a hangj�t. – Pr�b�ltam figyelmeztetni az igazgat�urat a f�lre�rthetetlen jelekre, de nem hallgatott meg engem. Bevallom pr�b�ltam cselekedni, hogy elker�lhet� legyen az elker�lhetetlen, de a V�gzettel m�g �n sem szeg�lhetek szembe. A trag�dia benne �llt a csillagokban, dr�ga gyermekem ki-t�-r�l-he-tet-le-n�l! – sz�tagolta a professzor.

Trelawney gyorsan elharapta a mondatot �s m�g a nyak�t is beh�zta, mert ekkor elment mellett�k Bimba professzor, aki Sinistra professzorral besz�lgetett a meghajt�f� szed�s�nek legoptim�lisabb id�pontj�r�l. Harry �gy �rezte, Dumbledore hal�la �ta m�g nagyobbra n�tt a j�sl�stan tan�rn� paranoi�ja.

- Nem tagadom, �r�l�k neki, hogy a gebe elt�nt v�gre az iskol�b�l – mondta j� hangosan Trelawney, mintha eddig is err�l besz�lgettek volna. – Tan�tsa csak a t�bbi kentaurt…

Harry csak f�l f�llel hallgatta a sz�noklatot, s k�zben arra gondolt, hogy kor�bbi elk�pzel�s�vel ellent�tben a tan�rn� nem is egy cs�t�nyhoz, ink�bb egy im�dkoz� s�sk�hoz hasonl�t. Legk�zelebb tal�n �jtatos man�k inv�zi�j�t fogja elind�tani a Prewett-h�zban?

Harry �pp kortyolni pr�b�lt a pezsg�j�b�l, mikor esz�be jutott ez az eml�k, mikor tomp�n felr�h�g�tt t�le �s emiatt f�lrenyelte az italt, majd enyhe k�h�g� roham fogta el.

- Valamit elfelejtett�l, dr�ga fiam! – karolta �t a v�ll�t Lumpsluck professzor, miut�n Harry abbahagyta a k�h�g�st. A k�v�r taner� sz�lesen vigyorgott nagy harcsabajsza alatt.

Harry k�v�ncsian pislogott r�. Az �reg egyszerre elnevette mag�t �s kiloccsantott egy keveset a kez�ben tartott pezsg�spoh�rb�l.

- Haha, l�tszik, hogy m�g kezd� a fi�, igaz-e kedves Pomona? – szavait a pirospozsg�s arc� Bimba tan�rn�h�z int�zte, akinek k�rmei feket�k voltak a vir�gf�ldt�l.

- A fizet�s! – rikkantotta az �reg �s erre a t�bbiek is elnevett�k magukat, m�g Harry is vigyorogva cs�v�lta a fej�t. – H�t hol marad a fizet�s, dr�ga fiam? – kesergett sz�npadiasan az �reg.

Harry kib�jt Lumpsluck neh�z karja al�l �s vid�man Madam Marchbankshoz fordult.

- Mennyi lesz az a fizet�s, professzor? – k�rdezte az �regasszonyt�l.

- M�g az is kellene, mi? A megtiszteltet�s az m�r semmit se �r, eh! – legyintett tettetett bosszankod�ssal a boszork�ny. – Sz�z�tven galleonra gondoltam, na meg a juttat�sok.

Harry kez�ben megdermedt a poh�r. Azt�n lassan b�lintott.

- J�l hangzik – mondta el�gedetten �s legur�totta tork�n a pezsg�t.

- De ha m�r tan�r lett, tegyen meg m�g valamit – sz�lt ekkor egy kopaszod�, alacsony, szem�veges var�zsl�, akit Harry eml�kei szerint Vector professzornak h�vtak �s a sz�mmisztik�t tan�totta a di�koknak – k�zt�k egykor Hermion�nak is.

- �s pedig? – v�rta Harry a professzort.

- Szerezzen be n�h�ny tisztess�ges tal�rt, Mr Potter. M�gsem tan�thatja a di�kokat iskolai egyental�rban!

A jelenl�v�k megint nevettek �s Harry beleegyezett, hogy az els� adand� alkalommal ell�togat a roxmortsi tal�rszab�szatba �s rendel mag�nak valami komolyabb fel�lt�t.

- Arry – sz�lt Fleur, miut�n a besz�lget�s lassan abbamaradt �s a tan�rok elindultak a szob�ikba.

- Igen, Fleur?

- Itt v�nn�k � tan�rhi jegyzeteim… - �tadott Harrynek egy b�rk�t�ses napl�t �s n�h�ny pergamentekercset -, �s �z �rharendek. L�tod? H�tf�n dupla �rh�d lesz � hugr�bugg�l �s a grhifend�llhel, azt�n � mahdek�rral �s � ’oll�h�ttal.

- K�szi… ���… Mondd csak, nem haragszol, ami�rt �tvettem a di�kjaidat? – puhatol�zott Harry.

Fleur csilingel� hangon elnevette mag�t.

- Nem, dehogy, but� fhi�! – legyintett vid�man. – Lesz nekem dolghom �gy iss �p el�g. Oh… �s m�gh v�l�mi – tette hozz� Fleur �s �tadott Harrynek egy ez�st kulcsot. – Itt v�n �z irod� kulsa.

Harrynek ekkor az is sz�get �t�tt a fej�be, hogy ezzel b�cs�t mondhat a k�nyelmes griffend�l toronynak �s saj�t szob�ja lesz a Roxfortban – �s abban az �gyban fog aludni, ahol el�tte Fleur, Piton, Umbridge, Kupor, Lupin, Lockhart �s M�gus.

Az este tov�bbi r�sz�t azzal t�lt�tte, hogy Neville seg�ts�g�vel teljes titokban lehordta holmijait �jdons�lt szob�j�ba. A s�t�t var�zslatok kiv�d�se �s �jabban a m�gikus �nv�delem tan�r lakoszt�lya az iroda h�ts� r�sz�b�l ny�lt, egy elf�gg�ny�z�tt ajt� m�g�tt. Fleur m�r kor�bban kipakolta az irod�t, de Harry nem felejtett el ben�zni a fi�kokba, h�tha ott hagyott valamit, ami �rulkod� jel lenne arra n�zve, hogy Imperius-�tok hat�sa alatt �ll.

Azonban semmi ilyesmit nem tal�lt. A fi�kok teljesen �resek voltak, a szekr�nyek is, �s elt�ntek a falakr�l a f�nyk�pek Billr�l �s az esk�v�r�l.

Harry sz�p sorban bepakolta ruh�it a szekr�nybe �s elrendezte az �r�asztalt, de a szoba �ress�g�vel nem tudott mit kezdeni. Egyed�l a Mosolyhoz� Var�zsg�mb�t �s az �rny�k-m�gia Nagyk�nyv�t tudta kirakni a polcokra, de ez nem sokat jav�tott az �ress�g-�rzeten.

Lefekv�s el�tt m�g belen�zett az oszt�lynapl�ba �s az �rarendbe, s ebb�l megtudta, hogy h�tf�n reggel dupla �r�t kell tartania el�bb a m�sod�ves griffend�lnek �s a hugrabugnak, ut�na pedig az els��ves holl�h�tnak �s mardek�rnak. Miel�tt elnyomta volna az �lom, az j�rt a fej�ben, vajon hogyan fogj�k megkeser�teni az �let�t a mardek�rosok, s ez a gondolat folytat�dott az �lm�ban is.

Dadogva magyar�zta a csupa mardek�ros tanul�nak, hogy mit kell tenni, ha mumussal tal�lj�k szembe magukat, de �k nem figyeltek r�, hanem �js�got olvastak a pad alatt vagy robbant�s snapszlit j�tszottak. Mikor r�juk f�rmedt, hogy figyeljenek, mind megdob�lt�k varangyos b�k�kkal. Tark�j�b�l pedig Lumpsluck h�jas feje meredt ki, aki gy�zk�dte, hogy k�rjen fizet�semel�st a di�kok viselked�se miatt.

�gy �bredt fel, hogy azt hitte, csak p�r perce aludt el, ez�rt nagyon f�radtnak �rezte mag�t. Csak az akaraterej�n m�lott, hogy r� tudta venni mag�t, keljen fel �s mosakodjon meg. T�zperces tiszt�lkod�s ut�n fel�lt�tte a legegyszer�bb fekete tal�rj�t �s kulcsra z�rva az iroda ajtaj�t, lement a Nagyterembe reggelizni.

A hossz� asztaln�l m�g csak p�r di�k �ld�g�lt, a griffend�l asztal�n�l pedig csak a kor�n kel� Neville �s Susan Bones �lt, v�rva, hogy asztalra ker�lj�n a reggeli. Harry le�lt Neville-el szembe, eld�rm�g�tt egy f�radt „j� reggelt”-et majd a kez�vel megt�masztotta a fej�t.

- Te meg mit csin�lsz itt? – k�rdezte Neville.

Harry �lmosan szuszogott.

- V�rom a reggelit.

Meglepet�s�re Neville �s Susan elnevette mag�t, erre m�r � is felpillantott �s leeresztette a karj�t.

- Olyan �lmos vagy, hogy nem tal�lod a helyed, Harry? – k�rdezte a l�ny.

Harry k�rd�n n�zett r�. A legkev�sb� sem volt kedve bark�b�zni kor�n reggel.

- Neked ott a helyed, a tan�ri asztaln�l – mutatott r� Neville �s megint nevettek.

Harry kimer�lten ny�g�tt egyet �s egyetlen sz� n�lk�l �tcsoszogott a tan�ri asztalhoz. Hogy is felejthette el? – k�rdezte mag�t�l, mik�zben le�lt a legsz�ls� sz�kre. Direkt ezt a f�lrees� helyet v�lasztotta, mert �gy tal�n csak a di�kok egyik fele fogja �szrevenni, hogy ott �l a tan�rok k�z�tt.

Ginny �s bar�tn�i hamarosan meg�rkeztek �s nem sokkal k�s�bb a t�bbi griffend�les is, k�zt�k Harry r�gi �vfolyamt�rsai. Dean egy darabig habozott, hova �lj�n - Harry tiszt�n l�tta minden mozdulat�t �s arcvon�s�t -, majd helyet foglalt Ginny mellett. A l�ny r� se n�zett, csak unottan turk�lta tov�bb a t�ny�rj�t a vill�j�val, de egy falatot sem evett. Erre Dean k�zelebb hajolt hozz� �s s�gott valamit a f�l�be, amit�l a l�ny halkan elnevette mag�t.

Harrynek �tfutott az agy�n, hogy vajon nagy felt�n�st okozna-e, ha fejbe dobn� a fi�t a te�skan�llal, de v�g�l letett err�l a terv�r�l.

J� negyed �ra m�lva lassan megtelt a Nagyterem �s a tan�rok is mind meg�rkeztek. Lumpsluck �lt le els�nek, k�zvetlen�l Harry mell� �s szok�sos atyai vid�ms�ggal k�sz�nt neki. Bimba professzor, Fleur �s Madam Marchbanks az asztal k�zep�n foglaltak helyet. Harrynek felt�nt, hogy az �reg boszork�ny nem McGalagony hely�re �lte le, hanem az igazgat�helyettesi sz�kre, t�le jobbra. K�ny�k�vel oldalba b�kte Lumpsluckot, mire az k�v�ncsian fel�je fordult.

- Hogy-hogy nem az igazgat�i sz�kre �lt le Madam Marchbanks? – k�rdezte suttogva.

- Madam Marchbanks nem igazgat� – vil�gos�totta fel az �reg. – Csak a fel�gyel� bizotts�g feje. Ideiglenesen van itt, am�g a miniszt�rium �s az iskola �gyei nem rendez�dnek el.

Ak�rmi is a titulusa, Harry szem�ben nagyot n�tt a t�p�r�d�tt �regasszony, ami�rt �gy tiszteletben tartja McGalagony igazgat�s�g�t.

Nem sokkal k�s�bb, mikor m�r minden di�k helyet foglalt az asztalokn�l, Madam Marchbanks fel�llt �s megk�sz�r�lte a tork�t.

- Szeretn�k egy bejelent�st tenni – mondta j� hangosan.

A di�kok lassan abbahagyt�k a zajong�st �s a professzorra emelt�k tekintet�ket.

- Az ut�bbi h�napokban megszokhatt�tok m�r, hogy gyakoriak a v�ltoz�sok a Roxfortban, most is egy ilyenr�l kell besz�molnom. �j tan�rokat k�sz�nthet�nk k�reinkben.

- Egyik�k, Gawain Robards professzor, aki kor�bban iskol�nk �rz�si feladat�t l�tta el �s � maga kiv�l� auror – e h�tt�l fogva az �tv�ltoztat�stant fogja tan�tani.

A sz�ke szak�llas auror fel�llt �s meghajolt, a d�kok pedig lelkes tapssal k�sz�nt�tt�k.

- A m�sik pedig…

Harry nagyot nyelt �s �k�lbe szor�totta az ujjait, hogy meg�ll�tsa keze remeg�s�t.

- Harry Potter, aki a mai napt�l a m�gikus �nv�delmet fogja tan�tani els�t�l negyed�ves korig.

A di�kok nyomban sugdol�zni kezdtek, ahogy meghallott�k a nev�t �s a nyakukat ny�jtogatt�k, tekintet�kkel keresve a tan�ri asztaln�l. Harry habozott, mire most Lumpsluck l�kte oldalba. K�nytelen-kelletlen fel�llt �s kicsit meghajolt. A taps el�sz�r a griffend�l �s a hugrabug asztal�n�l kezd�d�tt, els�sorban azok a gyerekek k�sz�nt�tt�k, akik a gyeng�lked�n is seg�dkeztek meggy�zni �t. Dennis Creevy k�t ujj�t a sz�j�ba t�ve hangosan f�ty�lt.

Az id�sebb di�kok k�z�l csak kevesen tapsoltak, t�bben �sszen�ztek �s �rtetlen pillant�sokat v�ltottak – nyilv�n azt hitt�k, valamilyen vicc �ldozatai. Harry megkereste tekintet�vel Ginnyt, aki t�tott sz�jjal n�zett r�, majd � is elkezdett tapsolni.

Harry gyorsan vissza�lt a hely�re �s kiss� megnyugodva vette tudom�sul, hogy el�g sz�p �ljenz�st kapott. A reggeli tov�bbi r�sze nyugalomban, besz�lget�ssel telt, Dean eg�sz v�gig sz�rakoztatta a mellette �l� Ginnyt, kihaszn�lva Harry t�voll�t�t. Miut�n befejezte a vajas-pirit�sb�l �s egy b�gre te�b�l �ll� reggelij�t, Harry a t�bbi tan�rral egy�tt elindult els� �r�j�ra. Azok a di�kok, akiknek ilyenkor �r�ra kellett menni, m�r r�g elhagyt�k a Nagytermet, s Harry biztos volt benne, hogy m�r v�rnak r�. Lett volna m�g t�z perce, hogy lelkileg felk�sz�lj�n, de �gy hat�rozott, hogy jobb t�lesni rajta miel�bb. Lumpsluck a bej�rati csarnokban sok sikert k�v�nt neki, azt�n eld�c�g�tt a pince fel� b�jitaltan �r�ra, Harry pedig c�lba vette a l�pcs�ket.

�gy �rkezett meg a tanterem el�, mint akit a veszt�helyre visznek. M�r a kilincsen volt a keze, mikor az elm�j�ben egyre vadabb �s vadabb elk�pzel�sek sz�lettek arr�l, hogy a legjobb lenne, ha gyorsan elszaladna, el Roxfortb�l �s megh�zn� mag�t a Black-h�zban, am�g Piton nem h�vja �jra.

V�g�l m�gsem szaladt el, helyette �sszeszedte minden b�tors�g�t �s lenyomta a kilincset. A teremben ott �lt az �sszes di�k, minden pad foglalt volt �s n�ma cs�ndben n�ztek �j tan�rukra. Harry biztos volt benne, hogy p�r pillanattal ezel�tt m�g �l�nken besz�lgettek, de most minden fej fel�je fordult.

- Sziasztok! – �dv�z�lte a di�kokat, miut�n megk�sz�r�lte a tork�t.

- J� reggelt, professzor! – k�sz�ntek k�rusban a gyerekek.

Erre egy pillanat erej�ig megint megdermedt, de siker�lt r�vennie mag�t, hogy ne v�gjon t�l d�bbent k�pet a megsz�l�t�sra. Mik�zben a di�kok szem�t�l k�s�rve v�gigment a padok k�zt a tan�ri asztalig, elhat�rozta mag�ban, hogy ennek a megsz�l�t�snak miel�bb v�get fog vetni.

Az asztalhoz �rve el�kotorta a m�sod�vesek n�vsor�t �s el�r�bb l�pett – valami�rt �gy �rezte, nem kell a tan�ri asztal m�g�tt �lve elszigetelnie mag�t a tanul�kt�l.

- Akinek a nev�t olvasom, jelentkezzen – sz�lt. – K�v�ncsi vagyok, ki hol �l… Mary Freeman!

Egy sz�ke l�ny gyorsan jelentkezett, Harry r�pillantott, majd a k�vetkez� n�vhez t�rt �s �gy ment v�gig a list�n.

- David McGerold! – mondta a n�vsor k�zep�hez �rve.

Egy sz�nfekete haj� fi� jelentkezett, aki alig l�tszott ki a pad m�g�l. „Ezek t�nyleg egyre kisebbek” – gondolta Harry, s mikor jobban megn�zte mag�nak David McGerold-ot, felismerte benne a hetes sz�m� j�t�kost a kviddics edz�sr�l.

- Te vagy a fog�, igaz? – cs�szott ki Harry sz�j�n a k�rd�s.

- I-igen, tan�r �r – dadogta a fi�.

Harry elmosolyodott �s �gy v�lte nem �rt egy kicsit oldani a l�gk�rt.

- L�ttalak a szombati edz�sen. Remek�l rep�lsz.

A fi�val madarat lehetett volna fogatni. B�szk�n kih�zta mag�t, de �gy se t�nt sokkal magasabbnak.

Harry folytatta a n�vsor-olvas�st �s igyekezett megjegyezni ki hol �l, b�r ez els�re szinte rem�nytelen v�llalkoz�s lett volna. V�g�l letette a pergament �s a di�kokhoz fordult.

- Na j�, el�sz�r is… – k�sz�r�lte meg a tork�t Harry – Hagyjuk a professzoroz�st, alig vagyok id�sebb n�latok. Nyugodtan sz�l�tsatok Harrynek.

A di�koknak t�tva maradt a sz�ja �s n�h�ny kisl�ny megint bizalmasan �sszekuncogott. Harry igyekezett nem t�r�dni vel�k �s bar�ts�gosan mosolyogni mindenkire.

- J� – nyugt�zta Harry �s kicsit neki is megr�ndult a sz�ja sz�le. – Weasley professzor elmondta, hogy miket tanultatok eddig. Megismert�tek az �tkok �s ellen�tkok elm�leti oldal�t �s n�h�ny s�t�t teremtm�nyt. Ez mind j� dolog, de szerintem a jelenlegi helyzetben egy kicsit t�bbre lenne sz�ks�g.

- A hal�lfal�kra gondolsz? – k�rdezett k�zbe egy hugrabugos fi�.

- Nem �pp r�juk, n�luk van egy vesz�lyesebb t�nyez� is, m�gpedig a dementorok… (a gyerekek borzongva �sszesuttogtak) Biztosan mind olvastatok az �js�gban arr�l, hogy visszat�rtek �s r�t�madnak a var�zsl�nyekre.

A di�kok b�logattak.

- A hal�lfal�k nem t�madnak meg mindenkit �s kor�ntsem bukkannak fel olyan gyakran, mint a dementorok. �k azonban fenyeget�st jelentenek mindenkire. Ez�rt azt hiszem, a legjobb lenne, ha megtanuln�tok, hogyan kell megv�deni magatokat vel�k szemben – hiszen ez az �ra l�nyege: m�gikus �nv�delem.

Sokat gondolkozott rajta, mivel is kellene kezdenie az �r�t, ez�rt seg�ts�g k�ppen �tlapozott n�h�ny m�sod�ves tank�nyvet. Azokban viszont annyi s�letlens�get �s f�l�sleges halandzs�t tal�lt (sz�rnyek kin�zet�nek le�r�sait, t�rt�nelmi feljegyz�seket a legels� felbukkan�sukr�l), amik vajmi keveset seg�ten�nek a vel�k szemben val� harcban. Este azt�n megakadt a szeme a Pr�f�ta egyik cikk�n, amiben a dementorokr�l �rtak, ez�rt �gy d�nt�tt, hogy a lehet� leghasznosabb var�zslatokat fogja megtan�tani a di�koknak, tiszt�n a gyakorlati oldal�t �s r�gt�n a m�lyv�zbe dobja �ket.

Egy mosolyg�s arc�, copfos kisl�ny jelentkezett.

- Igen? – sz�l�totta Harry.

- De tan�r �r… m�rmint… Harry – pirult el a kisl�ny, mire a padt�rsa elnevette mag�t. – Csak m�sod�vesek vagyunk… �gy �rtem, a patr�nus b�b�j RAVASZ szint� var�zslat. Hogyan tudn�nk megtanulni…?

„Nah�t, egy mini-Hermione” – gondolta Harry.

- A patr�nus b�b�j nem a kort�l f�gg… ���… - itt r�pillantott a n�vsorra – Ennie. B�rki meg tudja csin�lni, akinek kell�en er�s boldog eml�kei vannak.

Most egy sz�ke haj�, r�zsasz�n arc� fi� jelentkezett.

- �n �gy hallottam, hogy a patr�nus b�b�j az egyik legnehezebb var�zslat.

- Ez �gy is van, neh�z – a feln�tteknek. Neh�z, ha az ember akkor �ll neki, mikor a tantervben szerepel a var�zslat. De ha el�g kor�n fogsz hozz� a gyakorl�s�hoz, megl�tod, menni fog! – b�ztatta �ket Harry.

�jra jelentkezett egy tanul�: egy mogorva k�p�, barna haj�, pattan�sos fi� lust�n felemelte a karj�t.

- Igen?

- Csak az�rt, mert te tizenh�rom �vesen megcsin�ltad, m�g nem biztos, hogy m�s is k�pes r�.

Harry sz�m�tott az ilyen megjegyz�sekre �s m�r el�re felk�sz�lt r�juk.

- Megijedsz a kih�v�st�l? – k�rdezte t�le mosolyogva.

- Dehogy – mondta gyorsan a fi� �s egy picit elv�r�s�d�tt. – Csak nem szeretn�m, ha az�rt romlan�nak a jegyeim, mert a tan�r olyan var�zslatot akar t�l�nk, ami nincs is a tantervben.

Harry m�g mindig mosolygott �s egykedv�en �sszekulcsolta a kez�t maga el�tt.

- Ez esetben megnyugtathatlak: nem fogom oszt�lyozni a teljes�tm�nyeteket.