Harry m�g sosem k�nyszer�lt ilyen hossz� id�re a gyeng�lked�be, ez�rt a tehetetlens�g �rz�se m�g er�sebben jelentkezett, mint eddig b�rmikor. Az unalom �s semmittev�s megpr�b�ltat�sait p�ntekig b�rta, ekkor azonban egyik pillanatr�l a m�sikra �gy hat�rozott, hogy azonnal el kell hagynia a gyeng�lked�t, k�l�nben meg�r�l. M�r �jszaka volt, az �gen felh�k gy�lekeztek, mindenhol korom s�t�t volt, de Harryt ez egy cseppet sem zavarta. Madam Pomfrey �pp elpakolta a b�jitalos �vegeket, mikor Harry ler�gta mag�r�l a takar�t, felvette k�nt�s�t �s papucs�t �s indulni k�sz�lt.

- M�gis, mit k�pzel, hov� megy? – ripakodott r� Madam Pomfrey.

Harry cseppet sem udvariasan v�laszolt:

- Egy percig se b�rom tov�bb ebben a szob�ban! – jelentette ki. – Ink�bb csin�lok valami hasznosat… Nem kell, k�sz�n�m, m�r j�l vagyok…! – h�r�totta el a javasasszony tov�bbi szavait.

Kiv�gtatott a gyeng�lked�r�l �s egy pillanatra meg�llt a folyos�n. M�ly l�legzetet vett, ki�lvezve, hogy v�gre kiszabadult �s szabadon j�rk�lhat. A di�kok mind aludtak, csak n�h�ny prefektus �s �rszolg�latos auror r�tta a folyos�kat.

Harry elgondolkozott rajta, vajon hov� is mehetne ebben az id�ben – mert ha sok�ig itt marad, Madam Pomfrey m�g visszaparancsolja a gyeng�lked�re. �gy h�t tal�lomra elindult a legk�zelebbi l�pcs�h�z fel�, s mik�zben m�r a l�pcs�fokokat m�szta, elhat�rozta, hogy a Sz�ks�g Szob�ja lesz a legjobb egy kis kikapcsol�d�sra.

A hetedik emeletre �rve h�romszor els�t�lt a fal el�tt �s k�zben koncentr�lt a k�v�nt szob�ra. Az ajt� t�st�nt megjelent, Harry pedig benyitott rajta. Egy pillanatra meg�llt a k�sz�bn�l �s v�gign�zett a j�l ismert helys�gen, melyhez igen kellemes eml�kek k�t�tt�k. A falak ment�n �ls�gdetektorokkal, gyanuszk�pokkal �s mal�ciamutat�kkal megrakott szekr�nyek, k�nyvekt�l roskadoz� polcok �lltak, az egyik sarokban nagy kupacban puha p�rn�k hevertek. Minden ugyan�gy festett, mint mikor legut�bb j�rt ebben a szob�ban, m�g a sz�g is ugyanott volt, amivel annak idej�n Hermione feler�s�tette a falra a DS tagjainak n�vsor�t – ami azt�n sajnos rossz kezekbe ker�lt, s ez vezetett Dumbledore k�nyszer� t�voz�s�hoz.

Becsukta az ajt�t �s lassan k�rbes�t�lt a teremben. �gy gondolta, hogy ha m�r itt van a Sz�ks�g Szob�ja �s van egy kis szabad ideje, visszat�rhetne a b�b�jok gyakorl�s�hoz, ahogy p�r h�napja a f�hadisz�ll�son is tette.

El�h�zta k�nt�se zseb�b�l a p�lc�j�t �s meglengette p�rszor az �rny�k-m�gia k�nyv�ben le�rtak szerint. A p�lca v�ge durrant �s r�gt�n megjelent egy k�rog� varj�. A mad�r k�rber�ppent a szob�ban, k�tszer elh�zott Harry feje f�l�tt, majd letelepedett az egyik k�nyves szekr�ny tetej�re. Harry el�gedetten szeml�lte a k�rog� madarat, ami ellent�tben egy val�di varj�val, olyan k�zel engedte mag�hoz megid�z�j�t, hogy Harry ak�r meg is foghatta volna. K�t ujj�val �vatosan megsimogatta a madarat, ahogy Hedviget szokta – ekkor esz�be jutott, milyen r�gen l�tta h�s�ges postabagly�t -, majd hanyagul p�ccintett a p�lc�val �s a mad�r egy k�rog�ssal nyomtalanul elt�nt.

Harrynek ugyan tetszettek ezek a var�zslatok, mint az apr� bog�r-Trelawney-k inv�zi�ja, vagy a varjak �s halak megid�z�se, de nem tal�lta t�l hasznosnak �ket Voldemort ellen. Azt tudta, hogy Voldemort is ismeri az �rny�k-m�gia fort�lyait, hiszen a saj�t szem�vel l�tta, mikor Dumbledore professzorral v�vott p�rbaj�ban megid�zett egy csillog� ez�st pajzsot. Harry �gy gondolta, hogy ez neki is igen hasznos lehet, ez�rt p�r percig elt�prengett a pajzsb�b�jokr�l sz�l� fejezeten, melyet t�bbsz�r is elolvasott a Prewett-h�z-beli szobafogs�guk idej�n.

Fejmagass�gba emelte a p�lc�t �s kis k�rt rajzolt vele a leveg�ben, k�zben a protego b�b�jra koncentr�lt. A p�lca v�g�b�l v�kony, aranysz�n� patakocska folyt ki �s a leveg�ben nagy, kvaff-m�ret� g�mbb� �llt �ssze. A g�mb b�k�sen lebegett a leveg�ben, s mikor Harry tett p�r l�p�st, azonnal k�vette �s k�r�l�tte lebegett, v�dve megid�z�j�t az �tkokt�l. Pont, ahogy a k�nyvben �rt�k – gondolta el�gedetten Harry.

- Sz�p kis var�zslat – mondta valaki elismer�en a h�ta m�g�l, mire Harry p�ccintett a p�lc�val (a g�mb nyomban semmiv� foszlott) �s megfordult.

Neville �llt az ajt�ban karba tett k�zzel.

- Sejtettem, hogy itt vagy – mondta mosolyogva �s a fej�t cs�v�lta.

- �s te hogy ker�lsz ide? – lep�d�tt meg Harry.

- A prefektusi f�rd�b�l j�ttem visszafel�, mikor Madam Pomfrey elkapott – sz�lt Neville. – Azt mondta, keresselek meg, mert megbolondult�l.

Harry a homlok�t r�ncolta.

- Te nem is vagy prefektus – mondta.

- Hivatalosan nem. De mivel Ron nincs itt, �gy �n kaptam helyette. �lmomban se hittem volna, hogy valaha prefektus lehetek… - magyar�zta Neville b�szk�n. – A nagyi nagyon �r�lt, mikor hallotta a h�rt. McGalagony azt mondta, hogy tavaly meg tavalyel�tt m�r bizony�tottam �s hogy ki�rdemeltem a jelv�nyt.

- �s m�rt nem hordod? – �rdekl�d�tt Harry, mert nem eml�kezett r�, hogy l�tta volna a fi� tal�rj�n az ez�st P bet�t.

Neville kiss� zavarban volt, mikor felelt.

- H�t az�rt… az�rt mert Crak �s Monstro elkaptak, mikor megtudt�k, hogy prefektus lettem �s leh�zt�k a WC-n a jelv�nyem – vallotta be cs�ggedten.

Harry egy�tt �rz�en n�zett r�.

- K�rd meg Hisztis Myrtle-t, hogy hozza fel – javasolta Harry, mire Neville elnevette mag�t.

Beljebb j�tt a terembe �s lassan leeresztette a kez�t, ahogy k�rben�zett a falakon �s polcokon.

- Nosztalgi�zol? – k�rdezte, mikor felismerte a termet.

Harry b�logatott �s zsebre dugta a var�zsp�lc�t.

- Elkapott a Lovegood-k�r… - mondta egy f�lmosollyal.

- Mif�le k�r? – nevetett Neville �s vele egy�tt Harry is.

- Naphosszat csak b�mulok bele a semmibe �s nem tudom, mit csin�lhatn�k – magyar�zta, miut�n leolvadt arc�r�l a mosoly. – Valamit kellett csin�lnom, mert nem b�rom a t�tlens�get.

- Meg�rtelek – s�hajtotta Neville. – Akkor is ugyanilyen volt, nem?

- Mikor? – k�rdezett vissza Harry.

- H�t k�t �ve. Umbridge eltiltott a kviddicst�l, folyton a nyakadra j�rtak az ellen�rz�seikkel meg a b�ntet�munk�val…

- Igen-igen… - b�logatott Harry. – De az egy kicsit m�gis m�s volt. Akkoriban olyan egyszer� volt minden - motyogta �s elm�lyedten n�zegette a p�rnakupacot, amit a k�b�t� �tok gyakorl�s�n�l haszn�ltak.

- Egyszer�? – n�zett r� k�telkedve Neville. – Tiszta dilis volt�l akkoriban… ami nem is csoda – tette hozz� gyorsan, l�tva Harry arckifejez�s�t.

- M�gis egyszer�bb volt, mint most – k�t�tte az ebet a kar�hoz Harry. – Tudtuk, hogy ki az ellens�g az iskol�n bel�l �s az iskol�n k�v�l. Az iskol�n bel�livel legal�bb azt is tudtuk, mit kell csin�lnunk.

Neville csendben maradt, Harryb�l pedig csak j�ttek a szavak.

- Olyan sokan voltak a DS-ben is, akik mind elhitt�k, hogy igazat mondok! – kesergett tov�bb. – De tavaly meg mintha sose l�tezett volna a DS.

- Ma is vannak, akik sz�vesen tanuln�nak t�led – sz�lt Neville.

Harry k�tkedve horkantott egyet �s lehuppant az egyik p�rn�ra.

- Na persze! – legyintett. – Tavaly megmutatt�k, hogy mennyire �rdekli m�g �ket Dumbledore Serege. Gyorsan elfelejtett�k, m�rt is gy�lt�nk �ssze a Sz�rnyas Vadkanban.

- Mir�l besz�lsz? – k�rdezte Neville.

- Sz�pen elj�rtak a gyakorl�sokra, hogy bosszants�k Umbridge-ot – folytatta Harry -, de semmit se csin�ltak, mikor a hal�lfal�k bet�rtek a Roxfortba. Csak �ltek a klubhelyis�g�kben… am�g Dumbledore meghalt… Kiv�ve t�ged meg Lun�t – tette hozz� Harry egy halv�ny mosollyal.

Neville figyelmesen hallgatta Harry keser� szavait.

- Erre voltak j�k azok a nagy szavak, hogy meg kell v�den�nk magunkat Voldemorttal szemben… Mindnek csak a sz�ja j�rt.

– Nekik nincsenek szem�lyes ind�t�kaik, mint nek�nk – v�dte �ket Neville. - De ha t�rt�nik valami sz�rny�, a legt�bben megv�ltoznak… N�zd csak meg Susie-t. De att�l m�g nem v�rhatod el mindenkit�l, hogy kivont p�lc�val nekirontsanak a hal�lfal�knak.

Harry kih�v�an n�zett r�.

- Nem? – k�rdezte �lesen. – Szerintem pedig igen!

Neville ehhez m�r nem akart hozz�f�zni semmit, csak megcs�v�lta a fej�t, azt�n r�videsen mag�ra hagyta Harryt azzal, hogy Madam Pomfrey ideg�llapota �rdek�ben hamarosan menjen vissza a gyeng�lked�be.

A k�vetkez� h�t sor�n a javasasszony var�zsitalainak hat�s�ra Harry lassan fel�p�lt �s m�r csak elv�tve eml�keztette a f�jdalom az esk�szeg�sre, ha t�l hirtelen akart fel�llni, vagy rosszul l�pett. Madam Pomfrey tilt�sa ellen�re t�bbsz�r is �tsettenkedett a Sz�ks�g Szob�j�ba, hogy kedv�re var�zsolgathasson �s kipr�b�lja az id�z�seket. Nem pr�b�lkozott t�bb �llat megid�z�s�vel, sokkal hasznosabbnak tal�lta a k�l�nb�z� pajzsok �s aranyg�mb�k el�var�zsl�s�t, amik v�dt�k az �tkokt�l. A var�zsl�s miatt k�nnyebben viselte el a gy�gyul�s napjait. Nem sok l�togat�ja volt, csak nyomoz�t�rsai n�ztek be hozz� nap mint nap; Neville, Susan Bones �s Luna most m�g gyakrabban, mint Ginny. Harry �gy �rezte, valamit nagyon elronthatott, mikor veszekedtek, mert a l�ny sokkal t�vols�gtart�bb lett. Volt olyan nap, mikor egy�ltal�n nem is l�tta, de mikor esz�be jutott, eml�keztette mag�t, hogy �pp � k�rte ezt t�le. P�ntek is ilyen nap volt, Harry �letkedve pedig m�lyponton volt. Azonban szombaton reggel, mintha megt�rt volna a j�g – �bred�se ut�n p�r perccel Ginny beszaladt hozz�, arc�n sz�les mosollyal, amit Harry j� jelnek vett.

- J�l aludt�l? – k�rdezte a l�ny, Harry pedig azt hazudta, hogy remek�l.

Ginny tov�bbra is mosolygott �s Harrynek kicsit m�r furcsa volt ez a t�lzott – tal�n er�ltetett? – vid�ms�g.

- Figyelj, felejts�k el azt a veszeked�st, j�? – javasolta Ginny f�lig �r� sz�jjal, de miel�tt Harry b�rmit mondhatott volna, folytatta: - Nem j�ssz ki egy kicsit a friss leveg�re? Megn�zhetn�d az edz�st.

- Mif�le edz�st? – r�ncolta a homlok�t Harry.

- H�t a kviddics edz�st, te buta! – nevetett Ginny. – M�r meg is feledkezt�l a kedvenc j�t�kodr�l?

Harry bizony megfeledkezett r�la. M�g visszaeml�keznie is neh�z volt, mikor �lt utolj�ra szeretett T�zvill�m�n vagy mikor �ld�zte utolj�ra a cikeszt �nfeledten, minden gond n�lk�l. A kviddics mindig j� kedvvel t�lt�tte el �s seg�tett neki kikapcsol�dni, ez�rt egy percig se gondolkodott rajta, hogy kimenjen-e az edz�sre. Gyorsan mag�ra kapta tal�rj�t �s m�r mentek is kifel� a gyeng�lked�b�l. Madam Pomfrey m�r csak lemond�an legyintett.

- Kicsit neh�z volt megszervezni az �j csapatot, miut�n te meg Ron nem j�ttetek vissza – mes�lte Ginny, mik�zben az udvar fel� mentek -, de eg�sz j� munk�t v�geztem. V�logat�st �rtunk ki m�g �v elej�n �s k�pzeld, tal�ltam egy remek fog�t! Egy m�sod�vest, de �gy rep�l, mint a sas – majdnem olyan j�, mint te!

- Erre k�v�ncsi vagyok – mondta mosolyogva Harry.

Le�rtek a kviddicsp�ly�ra �s Ginny bement az �lt�z�be, Harry pedig a fa l�pcs�k�n felm�szott az �res lel�t�ra. Fel�rve a padok k�z� m�r l�tta is, hogy a kast�ly fel�l tov�bbi emberek j�nnek. N�h�nyukat m�r messzir�l felismerte, mint Demelza Robins-t, az egyik hajt�t, �s a k�t terel�t, Jimmy Peakes-t �s Ritchie Coote-ot. De az �j hajt�t, egy magas, barnahaj� fi�t, �s a hossz� sz�ke haj� �rz�t m�r Ginny v�lasztotta ki - �s volt k�zt�k egy nagyon alacsony fi� is. „Biztos � a fog�, akir�l Ginny mes�lt” – gondolta Harry.

- Szia Harry! – k�sz�nt r� egy �lmatag hang, s mikor Harry megfordult, r�j�tt, hogy t�vedett: nem volt teljesen kihalt a lel�t�.

- Luna! Te is az edz�sre j�tt�l? – k�rdezte Harry �s odament hozz�.

- Igen, k�mkedek a holl�h�t csapat�nak – mondta ki kertel�s n�lk�l. – Ginny egyed�l engem enged be ide az edz�sek alatt – mondta, s megpaskolta a padot maga mellett.

Harry le�lt mell�.

- Mikor a mardek�rosok kij�ttek g�nyol�dni – mes�lte Luna -, Ginny meg�tkozta �ket a r�mdenev�r-ront�ssal. Eg�sz az iskol�ig denev�rek raja k�s�rte �ket. Az�ta nem mer m�s kij�nni griffend�les edz�sekre.

Az edz�s p�r perc m�lva elkezd�d�tt. Ginny �s a t�bbi hat j�t�kos felrep�lt a magasba �s el�sz�r az �j �rz�vel gyakoroltak. Mindenki egyenk�nt r�rep�lt a karik�kra �s megpr�b�lt g�lt dobni.

Harry a legkisebb j�t�kost figyelte, a fiatal fog�t, aki az � r�gi, hetes sz�m� kviddicstal�rj�t viselte. El kellett ismernie, hogy Ginny nem t�lzott, a fi� val�ban magabiztosan rep�lt �s gyorsan reag�lt minden passzol�sra.

- Megkerestem a Sz�rke H�lgyet – sz�lt �jra Luna.

Harry figyelm�t ez visszaford�totta a j�t�kr�l. Luna tov�bbra is a kviddicsez�ket figyelte.

- �s? – v�rta a tov�bbiakat Harry.

- El�g makacs egy l�ny. T�ls�gosan fennhordja az orr�t…

- Nem siker�lt, ugye? – k�rdezte Harry s�rget�en.

Luna nyugodtan n�zett r� hatalmas k�k szemeivel, amiben Harry saj�t t�k�rk�p�t is tiszt�n l�tta. A l�ny lassan megr�zta a fej�t, de tov�bbra is mosolygott.

- Felh�borodott, mikor elmagyar�ztam, hogy mit akarok t�le – folytatta Luna. – A V�res b�r� azt mondta, hogy megs�rtem a holtakat.

Harry s�hajtott egyet �s h�trad�lt a padon, h�t�t nekit�masztva a m�g�tte �ll� �l�alkalmatoss�gnak.

- Te soha sem cs�ggedsz el semmit�l, ugye? – k�rdezte hirtelen Lun�t�l.

- De, n�ha igen – v�laszolta lassan a l�ny. – Ha eszembe jut az �desany�m hal�la vagy, ha apa goromba levelet kap egy olvas�t�l.

Harry �gy �rezte, a k�t dolog nincs �ppen egy s�lycsoportban, de ezt meghagyta mag�nak.

Ginny belef�jt a s�pj�ba, erre az �rz� t�mad�s�t abbahagyt�k, aki m�r kezdett kif�radni a jobbra-balra r�pk�d�st�l �s egyre t�bb g�lt engedett be.

- Akkor most kiengedj�k a gurk�kat �s a cikeszt – hallatszott Ginny hangja a magasb�l. – K�sz�ljetek!

R�videsen felsz�llt a h�rom labda – a cikesz r�gt�n els�v�tett a magasba, a gurk�k pedig megc�lozt�k maguknak Jimmy Peakes-t �s az �j hajt�t. Jimmy nem esett k�ts�gbe, azonnal egy irt�zatos erej� �t�st m�rt a gurk�ra az �t�vel, Ritchie fel� k�ldve azt. Egym�s k�z�tt passzolgatt�k felv�ltva a k�t gurk�t a p�lya eg�sz hossz�ban.

- Eg�sz j� a csapat – mondta Luna elismer�en. – Boot nem fog �r�lni…

Harry elvigyorodott. A holl�h�tnak es�lye sem lesz legy�zni a csapatukat, ebben biztos volt. �s ezt f�leg a k�t legjobb j�t�kos miatt gondolta �gy: Ginny, mint a legjobb hajt� �s az �j fog� miatt, aki r�pke k�t perc alatt megtal�lta �s elkapta a cikeszt �s m�r m�sodj�ra �ld�zte.

- L�tod azt a sr�cot? – mutatott Harry a fog�ra. - �gy rep�l, ahogy �n sosem fogok tudni…

- Az �rz�j�k viszont nem olyan j�, mint Ronald Weasley – foglalta �ssze a v�lem�ny�t Luna, mikor Ginny egy fordul�sos csellel g�lt dobott a jobb sz�ls� karik�ba.

- Igen, Ron sokat fejl�d�tt tavaly – �rtett egyet vele Harry. - Ez az �j fi� akkor is ott volt, mikor v�logat�st �rtam ki, de akkor m�g egyet se tudott v�deni. Most legal�bb megfogja, ha nekidobj�k a labd�t. Ron viszont a legut�bbi meccsen m�r olyan j� volt, mint Oliver Wood.

Te j� �g! Oliver… - eml�kezett vissza Harry a tagbaszakadt fi�ra, aki h�t �ve bev�lasztotta a griffend�l csapat�ba �s ezzel az ut�bbi sz�z �v legfiatalabb fog�ja lett.

- Tetszik nekem – mondta ki Luna k�nt�rfalaz�s n�lk�l.

- Kicsoda? Ron? – n�zett r� Harry.

Luna �lmatagon mosolyogva b�logatott.

- Sz�p a haja �s a szeme. Nem csod�lom, hogy Hermione belez�gott. �n is bele tudn�k z�gni…

Harry kezdte �gy �rezni, hogy ez egy kicsit sok neki, mert p�r pillanatig n�m�n h�pogott. Luna folyton folyv�st meg tudja lepni azzal, hogy teljesen zavartalanul besz�l k�nyesebb t�m�kr�l.

- Hermione �s Ron most egy�tt j�rnak, tudtad? – sz�lt Harry puszt�n �vatoss�gb�l �s szeme sark�b�l figyelte Lun�t.

A l�ny egyetlen apr� jel�t se mutatta, hogy zavarta volna a h�r.

- T�nyleg? Ez remek! – mondta mosolyogva. – �k ketten annyira �sszeillenek… Eleinte nem kedveltem Hermion�t, de tavaly nagyon rendes volt velem. Tudtad, hogy � lett volna id�n az iskolaels�?

Harrynek eddig esz�be se jutott a heted�vesek k�z�l v�lasztott iskolaels� vagy az el�bb a griffend�l kviddics csapat�nak helyzete, eg�szen mostan�ig.

- Sejtettem, hogy � lett volna – mondta. – De most ki lett az helyette?

- K�pzeld, senki! – v�laszolta Luna a hat�s kedv��rt t�gra ny�lt szemekkel, amit�l csak m�g megh�kkent�bb lett az arca. – McGalagony Susan Bones-nak aj�nlotta fel, mert neki voltak a legjobb jegyei Hermione ut�n. De � visszautas�totta. Azt mondta, hogy � nem fogja Hermion�t helyettes�teni, mert csak � lehet az iskolaels� – �s ha � nincs itt, akkor senki!

Harry elismer�en h�mm�g�tt.

- �s a fi�k k�z�l ki? – �rdekl�d�tt tov�bb.

- H�t te – v�gta r� Luna azonnal.

Harry ezen m�g jobban meglep�d�tt, mint hogy Susan Bones visszautas�totta az iskolaels�s�get.

- �n?! – csod�lkozott. – De h�t nem is voltam olyan j� tanul�!

- Az iskolaels�s�g nem csak att�l f�gg – vil�gos�totta fel a l�ny. – Sok mindent tett�l ez�rt az iskol��rt, ez�rt kaptad.

- M�rmint kaptam volna – jav�totta ki Harry �s k�zben arra gondolt, micsoda lehetetlen helyzet alakult ki. Gyakorlatilag Voldemort miatt kapta volna az iskolaels�s�get �s ugyanez az oka, hogy nem maradhatott a Roxfortban.

- Igen. Helyetted Ronald lett volna – hasonl� okokb�l. De � se j�tt el, ez�rt most a hugrabugos Ernie Macmillan az iskolaels�.

Harry ezzel teljesen egyet�rtett. Az �vfolyam�ban Ernie volt a legjobb tanul� a fi�k k�z�l.

- �t nem zavarta, hogy csak harmadik a sorban – folyatta Luna. – Nagyon b�szk�n viseli azt a jelv�nyt.

Luna hangj�ban nyoma sem volt g�nynak vagy keser�s�gnek, k�z�mb�s der�vel mes�lt mindenr�l, ami az iskol�ban t�rt�nt.

- K�r, hogy nem vagy itt – mondta v�g�l a l�ny.

- Most itt vagyok! – vonta fel a szem�ld�k�t Harry.

Luna megint megr�zta a fej�t.

- Nem, valahol m�shol vagy – sz�lt mosolyogva. – Mindig valahol m�shol j�rsz.

Harry mag�ban igazat adott neki. Ha egyed�l maradt, �jszaka volt �s nem tudott aludni vagy ev�s k�zben is folyton azon j�rt az agya, hogyan tudna k�zelebb jutni Voldemort meg�ll�t�s�hoz, hogyan tudna v�get vetni ennek a harcnak. Olyan ritk�n engedhette meg mag�nak, hogy gondolatai valami m�s fel� kalandozzanak el, hogy elfelejtette, milyen �rz�s kviddicsezni, a kast�lyparkban s�t�lni, le�lni a kedvenc t�lgyf�juk al� a t� partj�n. Laz�tania kellene n�ha, k�l�nben meg fog �r�lni – gondolta.

Ekkor �szrevette, hogy Luna m�g mindig �t n�zi.

- Te is tetszel nekem – mondta ki ny�ltan a l�ny.

Harrynek kig�vadt a szeme a meglep�d�st�l �s zavar�ban k�h�cselt p�rat.

- F�leg a sz�d meg az orrod. De Ginny is a bar�tom, �gyhogy neked sincs es�lyed n�lam. – jelentette ki Luna, majd hangosan elnevette mag�t Harry arckifejez�s�n. Olyan hangosan nevetett, hogy a f�l�tt�k rep�l� Demelza figyelm�t is elvonta a j�t�kr�l �s ennek az lett a k�vetkezm�nye, hogy a kvaff nagyot koppant a l�ny fej�n. Luna a szemeit t�r�lgette, azt�n sz� n�lk�l fel�llt �s m�g mindig nevetg�lve fak�pn�l hagyta az eg�szen elv�r�s�d�tt Harryt.

F�l �r�val k�s�bb az edz�snek v�ge lett, Ginny leparancsolta a f�ldre a j�t�kosokat. Harry a padsorr�l �gy �t�lte meg, hogy t�nyleg nagyon j� lett a griffend�l idei csapata, ezt el is mondta Ginnynek, mikor kij�tt az �lt�z�b�l. A csapattal egy�tt mentek fel a kast�lyba a szok�sos t�vols�gtart�ssal kettej�k k�z�tt. Harry Demelz�val �s Jimmyvel besz�lgetett az edz�sr�l, Ginnyvel csak m�r a kast�ly falain bel�l v�ltott p�r sz�t.

- Megpr�b�lhatn�d r�venni Madam Pomfrey-t, hogy engedjen el v�gre – sz�lt a l�ny halkan. - Akkor tal�n megint a toronyban aludhatn�nk ma �jszaka. 

Harry r�pillantott a szeme sark�b�l.

- J�, persze… - motyogta, de bel�l m�g mindig a k�ts�g marta.

- Sok sikert! – mondta Ginny vidoran. - Vacsora ut�n m�g ben�zek hozz�d.

- J� - d�nny�gte Harry, majd elkanyarodott a gyeng�lked�h�z vezet� l�pcs�sor fel� �s elb�cs�zott a kviddicscsapat tagjait�l.

Ginny a keze ut�n ny�lt, de Harry gyorsan elh�zta onnan. M�g mindig t�l sokan voltak k�r�l�tt�k. H�tra se n�zett, mintha mi sem t�rt�nt volna, de ahogy v�gigment a folyos�n, a tark�j�n �rezte a l�ny tekintet�t.

Visszament a gyeng�lked�re, ahol tov�bbra sem volt senki, lesz�m�tva a festm�nyeket �s az irod�j�ban dolgoz� Madam Pomfrey-t. A javasasszony meghallotta az ajt�csuk�d�st �s kidugta a fej�t az irod�b�l.

- Visszaj�tt v�gre? – k�rdezte bar�ts�gtalanul. - �lj�n le, kicser�lj�k a k�t�st a karj�n.

Harry engedelmesen le�lt az �gya sz�l�re �s felt�rte a tal�rja ujj�t. Elm�l�zva t�pkedte a rojtokat a k�t�sr�l, s ekkor �szrevette az �jjeli szekr�nyen hever� Reggeli Pr�f�t�t. Sz�thajtotta az �js�got �s az �gyra fektette maga mell�, Madam Pomfrey pedig meg�rkezett egy t�lc�val a kez�ben, amin a tiszta k�tszert hozta. Harry �gy csak fej�t oldalra ford�tva tudta olvasni az �js�got.

A m�sodik oldalon egy igen �rdekes c�m ragadta meg a figyelm�t. Szabad kez�vel megigaz�totta a szem�veg�t �s beletemetkezett a cikkbe.

�jabb gondok a Trim�gus Tusa k�r�l