Tizenkettedik fejezet

Az �rvah�z

Harry, Ron �s Hermione vas�rnap este hagyt�k el a Roxfortot, McGalagony kandall�j�n kereszt�l a Black-h�zba mentek. Alig csitultak el az iskol�ban a v�ratlan �rkez�s�k miatti pletyk�k �s tal�lgat�sok, m�ris �jabb sz�besz�dek keltek sz�rnyra a h�rom j� bar�t gyors t�voz�sa miatt.

Vas�rnap este Harry els� dolga volt, hogy felrohanjon emeleti szob�j�ba �s megkeresse az itthon felejtett pecs�tnyom�t. Mihelyt kinyitotta az ajt�t, azonnal �szrevette, hogy a pecs�tnyom� az �gyon hever, a pakol�s k�zben maradhatott itt v�letlen�l. Felkapta a pecs�tel�t �s visszasietett a konyh�ba, ahol a hopp-h�l�zaton kereszt�l �tk�ldte a Prewett-h�zba.

- Egyszer a fejedet is elhagyod! – sz�lt oda neki az egyik festm�ny. Harry sz� n�lk�l hagyta �s a szalonba ment, ahol Ron �s Hermione egy poh�r vajs�rt sz�rcs�lgettek, �s a kint zuhog� es�t n�zt�k.

- �tk�ldted? – k�rdezte Ron, mikor megpillantotta bar�tj�t.

- Igen – felelte Harry �s �nt�tt mag�nak a forr� ned�b�l. – Az �gyon hevert, ott hagytam, mikor pakoltam a cuccaimat.

Ledobta mag�t az egyik fotelbe, �s l�b�t felrakta az asztalra.

- Gondolod, hogy R�mszem fog tal�lni b�rmit is? – k�telkedett Ron.

- Nem tudom… �rtani nem �rt, nem igaz?

- Igaz – hagyta r� Ron. – N�ha el�gg� kisz�m�that� V-voldemort, nem?

Harry �s Hermione elvigyorodtak, Ron pedig a f�l�ig elv�r�s�d�tt. Egy darabig n�ma csendben �lt �s maga el� b�mult, majd hirtelen megsz�lalt.

- Csak… csak pr�b�lok olyan b�tor lenni, mint ti… – ny�gte ki, �s m�g jobban elv�r�s�d�tt. Hermione felvonta a szem�ld�k�t.

- Jaj, Ron! Att�l nem vagy gy�va, hogy nem merted eddig kimondani a nev�t. Nem csoda, hogy nem akartad eddig mondani, hiszen gyerekkorodt�l kezdve abban n�tt�l fel, hogy ezt a nevet nem szabd eml�teni sem. Vel�nk, Harryvel meg velem teljesen m�s a helyzet. Ez nem b�tors�g, hogy kimondjuk… �n csak az�rt kezdtem el mondani a nev�t, mert �gy r� tudtam venni Harryt, hogy tartson nek�nk s�t�t var�zslatok kiv�d�se �r�kat! El�tte �n se mertem kimondani, mert ez volt az els� dolog, amit belevertek a fejembe, mikor bel�ptem a var�zsvil�gba…

- Ron, �n is csak az�rt mondom ki a nev�t, mert tizenegy �ves voltam, mikor el�sz�r hallottam r�la – vette �t a sz�t Harry -, �s egy csom� m�s dolog k�t�tte le a figyelmemet. Bennem egyszer�en nem alakult ki, hogy figyeljek r�, nehogy kimondjam…

Ront ez egy kicsit jobb kedvre der�tette, �s egy h�z�sra kiitta pohara tartalm�t.

Harry elgondolkozott az el�bbieken �s valami sz�get �t�tt a fej�be, �s ezt sz�v� is tette:

- Mikor kezd�d�tt ez az eg�sz…?

- Milyen eg�sz? – kapta fel a fej�t Hermione.

- Hogy az emberek f�lik kimondani a Voldemort nevet.

Ron megvonta a v�ll�t, jelezve, hogy fogalma sincs, Hermione viszont t�preng� arcot v�gott, s Harry biztos volt benne, hogy a l�ny sz�mtalan elolvasott k�nyve valamelyik�t id�zi fel.

- Nem lehet megmondani, pontosan mikor kezd�d�tt – fogott bele a magyar�zatba Hermione. - Ez egy hossz� folyamat volt, nem hirtelen elhat�roz�s. Ha j�l tudom… (Harry elvigyorodott: biztos volt benne, hogy a l�ny j�l tudja)… a hatvanas �vekben kezd�d�tt, mikor Voldemort egyre befoly�sosabb var�zsl� lett a Miniszt�riumban, viszont a javasolt reformjai – a mugli sz�rmaz�s�ak elbocs�t�sa, a f�lv�rek, koboldok, megad�ztat�sa, a h�ziman�-teny�szt�si t�rv�ny – egyre t�bb embert ford�tottak ellene…

- Mif�le t�rv�ny? – sz�lt k�zbe Ron.

- A h�ziman�-teny�szt�si t�rv�ny – magyar�zta Hermione. – Olvastam r�la, mikor a M.A.J.O.M.-et szerveztem. A l�nyege az volt, hogy az aranyv�r� var�zsl�k tov�bb akart�k korl�tozni a man�k szabads�g�t, m�g a szabad akaratukat is, �gy, hogy mindenf�le szem�lyis�g n�lk�li man�kat teny�sztenek ki, �rzelem n�lk�li g�peket… - Hermione megborzongott a gondolatra. Harrynek is a h�t�n futkosott a hideg, �s felderengett el�tte Dobby arca, amint �res tekintettel, faarccal hajtja v�gre gazd�ja utas�t�sait, mint egy zombi.

- Sz�val az emberek k�zt egyre ink�bb elterjedt, hogy hallani sem akartak Voldemortr�l, s ha m�gis besz�lni kellett r�la, ink�bb „tudja ki” –nek nevezt�k egym�s k�zt. Voldemort akkor m�r a Var�zsl�ny-fel�gyeleti F�oszt�lyon volt vezet�s�gi tag.

A m�sik elnevez�s az „�, Akit Nem Nevez�nk Nev�n”, a h�bor� kit�r�se ut�n terjedt el. A Reggeli Pr�f�ta nevezte el �gy, b�r akkor m�g hivatalos k�r�kben haszn�lt�k a nev�t.

- Hogyan kezd�d�tt a h�bor�? Hogyan t�rt ki egy�ltal�n? – k�rdezte moh�n Harry, s sz�k�ben el�red�lve hallgatta Hermione minden egyes szav�t, ak�rcsak Ron.

- Az �gy t�rt�nt, hogy Voldemort 1970-ben p�ly�zott a Wizengamot egyik meg�resedett hely�re, tudj�tok, a var�zsl�k b�r�s�ga. Tal�n �gy akart egyre nagyobb befoly�shoz jutni. De a Wizengamot akkori f�m�gusa megv�t�zta Voldemort k�relm�t, akkor, amikor a bizotts�g t�bbi tagja m�r elfogadta azt. A f�m�gus ugyanis megtudta, hogy Voldemort megf�leml�tette a b�r�s�g tagjait. K�z�lte vele, hogy nem fogadj�k el a p�ly�zat�t, �s soha nem is fogj�k, s�t, �ll�t�lag hozz�tette, hogy takarodjon a Miniszt�riumb�l. Az�rt csak �ll�t�lag, mert Voldemort a bizotts�g mind az �tven tagj�t, a teljes test�letet lem�sz�rolta ott, a hetes t�rgyal�teremben.

Akkor kezd�d�tt el a h�bor� hivatalosan. 1970. augusztus 24-�n*. Persze hetekig semmi sem t�rt�nt, az emberek alig tudtak magukhoz t�rni a d�bbenett�l. Tudt�k, hogy Voldemort nagy hatalm� var�zsl� �s azt is, hogy hirtelen harag�, de senki nem gondolta volna, hogy egyed�l k�pes meg�lni �tven m�gust, m�ghozz� a legkiv�l�bbak k�z�l.

Harrynek t�tva maradt a sz�ja a hallottakt�l, de figyelmeztette mag�t, hogy nem kellene csod�lkoznia ezen. Tudta milyen ember Voldemort, de m�g ennek ellen�re is megd�bbentette az �tvenszeres gyilkoss�g t�nye.

- A Wizengamot �s a f�m�gus hal�l�val – folytatta Hermione -, r�gt�n �ri�si k�oszt �s fejetlens�get okozott. A k�vetkez� hetek alatt Dumbledore �s Bartemius Kupor volt az, aki a kez�be vette az ir�ny�t�st. Kupor vezette a Voldemort elleni nyomoz�st. A furcsa az volt, hogy akkor a hal�lfal�kat m�g nem is k�r�zt�k, hiszen �k hivatalosan semmi illeg�lisat nem tettek.

Dumbledore maga indult Voldemort keres�s�re, �s hamar megtal�lta. Tal�n siker�lt is volna legy�znie, ha akkor nem vallanak sz�nt a hal�lfal�k. N�gy hal�lfal� �s Voldemort ellen… - Hermione megcs�v�lta a fej�t. – M�g Dumbeldore professzor sem tudott mit tenni. A harc d�ntetlen lett �s a k�vetkez� h�ten megkezd�dtek az elt�n�sek, mer�nyletek, a S�t�t Jegy ekkor ker�lt el�sz�r az �gre… Ez ment tizenegy �vig, amikor…

Harry b�logatott. Voldemort meg�lte a Wizengamot �tven tagj�t, de Dumbledore-nak majdnem siker�lt legy�znie. Harry elt�n�d�tt azon, vajon Dumbledore akkor meg�lte volna-e Voldemortot, ha lehet�s�ge ad�dik r�. Visszaeml�kezett a m�sf�l �vvel ezel�tti �triumi p�rbajra, �s hogy mit mondott akkor Dumbledore: „Elismerem, nem sz�vesen �rn�m be annyival, hogy csup�n a hal�lba k�ldelek…” Harry arra is eml�kezett, hogy Dumbeldore egy nagy erej� �tkot k�ld�tt Voldemortra, s a feketem�gus szavaib�l az der�lt ki, hogy ez ak�r meg is �lhette volna.

- Ez nem elszigetelt eset – mondta hirtelen Hermione.

Harry �s Ron meg�tk�zve n�ztek r�.

- M�rmint, hogy f�lnek kimondani valakinek a nev�t – jav�totta ki mag�t a l�ny, miut�n �szbe kapott. – Az �si kult�r�kban �gy tartott�k, hogy a sz�let�skor kapott nevet titokban kell tartani, mert felhaszn�lhatj�k az ember ellen, m�gikus �ton. Vannak is ilyen bonyolult b�jitalok, amik csak egy bizonyos emberre hatnak, �s ahhoz sz�ks�g van az illet� nev�re… Meg a k�l�nb�z� vall�sokban sem mondj�k ki az isten vagy istenek neveit, tudj�tok.

�s a muglik k�zt is volt ilyen eset, mikor f�ltek kimondani egy gonosztev� nev�t. P�ld�ul az 1950-es �vekben Londonban gar�zd�lkodott egy testv�rp�r, a Kray testv�rek, �s olyan sok sz�rny�s�get meg gyilkoss�got k�vettek el, hogy egy id� ut�n nem mert�k kimondani a Kray nevet.

Harry f�l f�llel hallgatta a l�ny szavait, agya m�g mindig Voldemort �s Dumbledore k�r�l forgott.

- Aprop� nevek – sz�lalt meg Ron hosszas hallgat�s ut�n. – A csal�df�n tal�lt�l valamit a rokonaidr�l? Tudod, �rdekelne, hogy nem vagyunk-e rokonok… - tette hozz� vigyorogva.

Harry s�hajtott egyet �s a fej�t r�zta.

- Nem der�lt ki sok minden… A Potterekr�l csak annyit tudok, amennyit Lupin �s Sirius mes�ltek nekem. A nagysz�leim m�r nagyon �regek voltak, mikor apa megsz�letett, �s meghaltak, miel�tt m�g megsz�lettem.

Ron �s Hermione b�logattak, de cs�ndben maradtak. Ekkor Harrynek egy �jabb k�rd�s �tl�tt az agy�ba.

- Mondj�tok, hogy lehet az, hogy a var�zsl�k k�zt ilyen �regek is vannak? Dumbledore is j�val sz�z f�l�tt volt m�r…

- Pontosan 157 �ves volt – sz�lt k�zbe Hermione mosolyogva.

- Az meg hogy lehet? – pislogott Harry.

A k�rd�st Ron v�laszolta meg:

- A var�zsl�k sokkal tov�bb �lnek, mint a muglik. A m�gia miatt van. Az �tlagos �letkor sz�z �v k�r�li…

- Minden var�zsl�n�l?

- Igen, igen, mindegyikn�l, teh�t a mugli sz�rmaz�s�akn�l is – Ron itt Hermion�ra kacsintott. Hermione egy cseppet sem csod�lkozott ezen az inform�ci�n, Harry pedig kezdte egy kicsit sz�gyellni mag�t, ami�rt m�g mindig vannak ilyen �ltal�nos dolgok, amiket nem tud a var�zsl�k vil�g�r�l.

Kortyolt a vajs�r�b�l, majd a j�les�en �zlelgetve h�trad�lt a sz�k�ben. A csal�df�ra n�zett, figyelte az �vsz�mokat a nevek alatt, s val�ban, t�bb, sz�z �vesn�l id�sebb var�zsl�t figyelt meg. Elismer�en felvonta a szem�ld�k�t �s a pohar�t emelte, hogy �jabb korty er�vel felt�lt� vajs�rt gur�tson le a tork�n, mikor a szeme a falik�rpit melletti szekr�nyhez t�vedt, �s a keze megakadt a leveg�ben.

- Hov� t�nt? – sz�lalt meg hirtelen Harry.

- Micsoda? – k�rdezte k�rusban k�t bar�tja.

Harry fel�llt a fotelb�l �s fej�t k�rbeforgatta a szalonban. Bar�tai �jb�l k�rdezt�k, Harry erre m�r hajland� volt v�laszolni.

- A falik�rpit mellett �llt egy lovagi p�nc�l – de most elt�nt. Ti vitt�tek ki innen?

Ron �s Hermione �sszen�ztek �s megvont�k a v�llukat.

- Nem, dehogy. M�rt vitt�k volna…? – pislogott Ron.

Harry a p�nc�l h�lt hely�t b�multa, mintha azt v�rn�, hogy el�t�nik a semmib�l, �s azt mondja: Meglepet�s! Mivel semmi ilyesmi nem t�rt�nt, Harry el�h�zta a p�lc�j�t �s kifel� indult a szalonb�l.

- Mit csin�lsz?  - sz�lt ut�na Hermione.

Harry az ajt�b�l v�laszolt neki.

- Nem egy�rtelm�, Hermione? – hangja inger�lt volt. – Mundungus volt az! Tudta, hogy el fogunk menni innen, �s addig bet�rt ide �s elvitte!

Hermione a fej�t cs�v�lta.

- Harry, �n nem hiszem, hogy Mundungus meg mert volna lopni t�ged azok ut�n, ami Roxmortsban t�rt�nt…

Harry azonban nem hallgatott r�, kics�rtetett a szob�b�l, letrappolt a l�pcs�n �s az el�szob�ba ment. Hermione �s Ron t�tov�zva k�vett�k.

Harry az el�szob�ba �rve p�lc�j�t r�szegezte egy f�gg�nyre, ami a fal tekint�lyes r�sz�t fedte. A p�lca int�s�re a f�gg�ny sz�tny�lt �s megjelent m�g�tte Mrs Black rik�csol� portr�ja.

- Teeee…! Hogy mersz megzavarni, te f�lv�r f�reg! Bemocskolod ezt a h�zat, a s�pred�kkel egy�tt…

- FOGJA BE! – d�rrent r� Harry, �s a festm�ny egy pillanatra t�nyleg abbahagyta a szidalmakat, de azt�n felf�jta mag�t, mint egy d�h�s pulyka, hogy �jra sz��radatot z�d�tson „vend�gei” nyak�ba. Harry ezt nem v�rta meg, r�gt�n folytatta.

- Gondolom, �rdekli, hogy am�g t�vol voltunk, valaki meglopta mag�t, bet�rtek a h�z�ba!

A festett szemek kerekre t�gultak a felh�borodotts�gt�l.

- Azt akarom tudni, hogy l�tott, vagy hallott-e valakit a h�zban m�szk�lni az elm�lt h�ten, Mrs Black?

Csod�k csod�j�ra a festm�ny nem ord�tozott tov�bb, hanem v�laszolt a k�rd�sre.

- Igen l�ttam! – k�pte a szavakat a portr�, olyan hevesen, hogy ha �l� szem�ly lett volna, biztosan ny�ltenger fr�cs�g Harry arc�ba. – Egy alacsony, fekete ruh�s alak m�szk�lt h�rom napja, vagy egy �r�n kereszt�l �seim nemes k�ri�j�ban! Megparancsoltam neki, hogy t�nj�n el, de volt k�pe tov�bb folytatni a birtokh�bor�t�st! Ez t�rhetetlen, arc�tlan viselked�s! Takarodjatok a h�zamb�l ti is, korcsok! S�rv�r� s�pred�k…!

Harry eleget hallott, fej�vel intett Ronnak, hogy seg�tsen visszah�zni a f�gg�nyt a festm�ny el�.

- Nem! Hogy meritek?! Vegy�tek le r�la a koszos kezeteket! �rul�k…!

Mikor a drap�ria a hely�re ker�lt, a portr� elhallgatott, Harry pedig bar�taival visszafel� indult a szalonba. Harry �t k�zben d�lt-f�lt m�rg�ben. Hermione ezzel szemben fel�lt�tte szok�sos, „megmondtam, hogy �gy lesz” – arc�t.

- Mondtam, hogy nem Mundungus volt az – sz�lalt meg a l�ny, mikor fel�rtek az emeletre.

Harry alig akart hinni a f�l�nek.

- Mi?! Hiszen hallottad! Bet�rtek a h�zba, �s elvitt�k a p�nc�lt… Nem mintha annyira sajn�ln�k egy nyavaly�s lovagi ruh�t, de akkor is elegem van Mundungusb�l! Legk�zelebb mit fog elvinni? Az asztalt, meg a sz�keket?

- H�nyszor mondjam, hogy nem Mundungus volt az? – v�gott k�zbe m�rgesen Hermione, cs�p�re tett kez�vel Mrs Weasleyt juttatta Harry esz�be. – � tudta volna, hogy ne csapjon zajt az el�szob�ban, ne �bressze fel a festm�nyt, hiszen ezerszer j�rt m�r itt. B�rki is volt a bet�r�, nem ismerte j�l a Black-h�zat.

Harry lecsillapodott, �s a szalonba �rve visszahanyatlott a fotelj�ba. Ron homlokr�ncolva gondolkozott.

- Akkor ki lehetett az? – ingatta a fej�t a v�r�s haj� fi�. – Ki m�s t�rne be a h�zba, hogy elvigyen egy lovagi p�nc�lt?

Hermione megvonta a v�ll�t, Harrynek azonban esz�be jutott valami �s nyomban sz�v� is tette.

- Bellatrix.

- Lestrange? – kapta fel a fej�t Hermione, hangja ijedten csengett. – Aki meg�lte Siriust?

Harry komoran b�logatott. Ron is le�lt egy fotelbe.

- Dumbeldore elmondta, mikor tudatta velem Sirius v�grendelet�t… - magyar�zta Harry majd kortyolt egyet a vajs�r�b�l. – Sirius minden�t r�m hagyta, de az �r�kl�si jog szerint Bellatrix Lestrange-et illetn� minden. Sipor nekem engedelmeskedik, de Dumbledore nem tudta, hogy Bellatrixnak nem lenne-e �gy is hatalma a h�z felett… Ez�rt kellett elhagyniuk a f�hadisz�ll�st.

Hermione l�tv�nyosan nyelt egyet – l�that�an tartott att�l a n�t�l, aki Voldemort els�sz�m� tan�tv�ny�nak mondta mag�t.

Harry s�hajtott egyet, �s gondterhelten a sebhely�t d�rzs�lgette.

- Tudom, mire gondolsz – folytatta, mikor bar�tj�ra n�zett. – Jobb lesz, ha min�l el�bb elhagyjuk ezt a h�zat. T�bb� m�r nem biztons�gos.

Ron b�logatott, �s kicsit megk�sve Hermione is beleegyez�s�t adta.

- Holnap el is mehet�nk az �rvah�zba, igaz? – vetette fel Ron. – Ak�rmit is tal�lunk ott, ut�na tov�bb kell �llnunk…

- Mondjuk a Prewett-h�zba – folytatta Hermione. – Most m�r r�szt vehet�nk a tan�cskoz�sokon is, �s az a legbiztons�gosabb hely, ha a tov�bbi teend�ket tervezz�k. Onnan is indulhatunk a horcruxok keres�s�re.

Harry elmosolyodott, de csak halv�nyan. Mosoly�ban semmi �r�m nem volt. L�tv�nyosan �s�tott egyet.

- Azt hiszem, �n elteszem magam holnapra. – motyogta �s fel�llt a fotelb�l. – J� �jszak�t!

Harry a szalonb�l egyenest a szob�j�ba ment, ami Sirius r�gi szob�ja is volt egyben, de semmi jel nem utalt r�, hogy keresztapja valaha itt lakott. A berendez�s meglehet�sen purit�n volt a nemes �s gazdag h�z t�bbi r�sz�vel ellent�tben. Mind�ssze egy nagy �gy, egy ruh�sszekr�ny �s egy fi�kos szekr�ny alkotta a berendez�st.

Harry ez ut�bbit vette c�lba, mikor bel�pett a szob�ba. Kor�bban ugyanis m�r �szrevette, hogy Sirius itt tartotta az ikert�k�r p�rj�t, s Harrynek most erre volt a legink�bb sz�ks�ge. Kivette a kicsi t�kr�t a legfels� fi�kb�l, leporolta, majd az �gyhoz s�t�lt vele. Hasra fek�dt az �gyon �s a t�k�rbe n�zett.

- Ginny… – sz�lt t�tov�n Harry. – Ginevra Weasley, ott vagy?

A k�p hirtelen v�ltozott, �s Harry m�r nem saj�t, s�patag t�k�rk�p�t l�tta, hanem egy szepl�s arc� v�r�s haj� l�ny t�nt fel a t�k�rben.

- Harry! – vigyorgott Ginny. – Fantasztikus ez a t�k�r! Mikor h�vt�l, f�nyleni kezdett, azt�n megl�ttam benne az arcod…

- Ginny, szeretn�m, ha holnap �tadn�l McGalagonynak egy �zenetet.

- Hallgatlak – mondta Ginny, nagy, barna szemeivel pislogva.

- Holnap reggel Hermione, Ron �s �n az �rvah�zba megy�nk, de ut�na, tal�n egy-k�t nappal k�s�bb visszamegy�nk a Prewett-h�zba. �s k�rlek, m�g mondd meg neki, hogy Mordon h�zzon egy olyan v�delmi k�rt a Black-h�z k�r�, amilyen az �j f�hadisz�ll�s k�r�l is van. Azt hiszem sz�ks�g�nk lesz r�…

Ginny szemei ijedten kit�gultak.

- Hal�lfal�k vannak a k�zeletekben?!

- Nem, nem – sietett Harry megnyugtatni a l�nyt -, csak j� lenne egy kis plusz biztons�g…

- J�, rendben, �tadom – mosolyodott el Ginny, majd hozz� tette: - Hi�nyzol.

- M�ris? Hisz csak d�lut�n ment�nk el! – nevetett Harry. – Ginny, �g�rem, hogy hamarosan megint tal�lkozni fogunk. Lesz m�g olyan alkalom, hogy Roxfortba kell menn�nk, ebben biztos vagyok. F�leg most, hogy McGalagonyt is beavattam.

- Rendben… �lmodj sz�peket!

- Te is!

A k�vetkez� pillanatban a t�k�r hom�lyba borult, majd kitisztulva m�r egy szem�veges, k�cos haj� fi� �s�tott vissza Harryre.

*