Volt azonban egy cikk, ami nem a foly� h�bor�r�l sz�lt, hanem valami eg�szen m�sr�l:

Koboldzavarg�sok

Anglia szerte egyre t�bb furcsa jelens�g borzolja a ked�lyeket. Nem csak a S�t�t Nagy�r visszat�r�se folyt�n szaporod� pletyk�k terjednek, hanem egy r�gi-�j probl�m�r�l is hallani sz�besz�deket. Nevezetesen a koboldl�zad�sokr�l.

Mindenki hallott m�r a 17. sz�zadi v�res Kobold h�bor�kr�l, mikor is rengeteg �rtatlan var�zsl�t k�ldtek a hal�lba a b�ny�ikat �s az aranyukat f�lt� kelta koboldok.

Mikor Cornelius Caramel, volt M�gia�gyi Miniszter tavaly ilyenkor t�rv�nyjavaslatot ny�jtott be a Gringotts Kobold- �s Var�zsl�bank miniszt�riumi ellen�rz�s al� von�s�r�l, a kobold n�pess�g k�r�ben er�s�dni kezdett a Miniszt�rium �s var�zsl� ellenes �rz�let. Lapunk szerkeszt�s�ge megk�rdezett n�h�ny var�zsl�-polg�rt, akik nagyobb sz�m� kobold n�pess�g k�zel�ben �lnek, hogy tartanak-e a l�zad�sokt�l.

„Nem hinn�m, hogy a Miniszt�rium hozz��ll�sa hely�nval�. Most, hogy maguknak akarj�k a Gringotts-ot meg az Oldham-i b�ny�kat, fel�ledtek a r�gi, radik�lis koboldszervezetek. Mi att�l tartunk, hogy �jabb l�zad�sok fognak kit�rni. A koboldok nem hagyj�k a b�ny�ikat. �s att�l f�lek, hogy ha kell, akkor v�rt is fognak ontani.” – nyilatkozott egy Belfast k�lv�ros�ban �l� f�rfi.

Mikor meg akartuk keresni a Miniszt�riumban az illet�kest a kobold-�gyekkel kapcsolatban, furcsa probl�m�val ker�lt�nk szembe. Mindenki valaki m�shoz k�ld�tt minket, de senki nem akart v�laszolni a k�rd�seinkre. V�g�l a sajt�oszt�ly vezet�je ir�ny�tott minket Ian Brooks-hoz, aki a Var�zsl�ny Fel�gyeleti Bizotts�g f�n�ke. � elmonta nek�nk, hogy t�nyleg voltak kisebb kih�g�sok, t�ntet�sek, melyeket kezelni�k kell, de nem kell tartanunk �jabb l�zad�sokt�l. A lakoss�got azonban ez nem nyugtatja meg, tov�bbra is f�lnek a koboldokt�l �s a Miniszt�riumt�l v�rj�k a megold�st a helyzetre.

„Remek – gondolta Harry – nem el�g Voldemort, most m�g ezek is nek�nk esnek!” D�h�dten �sszegy�rte az �js�got, megp�rd�lt �s a sarokba haj�totta.

Hab�r annak idej�n a M�giat�rt�net �r�kat nagyr�szt �taludta, arra m�g eml�kezett, hogy a koboldokkal nem �rdemes ujjat h�zni – erre m�g Hagrid is figyelmeztette. Igaz�b�l ez volt a legels� tan�csa Harrynek, mikor �let�ben el�sz�r l�pett a var�zs vil�gba. Ha kit�rne egy koboldl�zad�s, az nagyon s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rna, a Miniszt�rium k�t t�z k�z� szorulna.

- Na mi van, Charlie megunta a veres�g-sorozatot? – k�rdezte Harry bar�tj�t�l, aki ekkor l�pett be a s�t�t szob�ba.

- Igen. Annyira, hogy felbor�totta a sakkt�bl�t, �s elzavarta Ront aludni – a hang, ami v�laszolt nem Ron� volt, hanem egy csendes le�nyhang.

- Ginny! – ocs�dott fel Harry. – Azt hittem, Ron az, nem l�ttam az arcod…

Ginny kil�pett az �rny�kb�l �s mosolyogva Harryhez ment, karjait annak nyaka k�r� kulcsolta �s hosszan megcs�kolta a fi�t.

- Boldog sz�let�snapot! – suttogta Harry f�l�be, aki azt hitte, menten kiugrik a sz�ve, olyan hevesen vert.

- K�sz�n�m… - s�hajtotta boldogan a fi�. – De… azt mondtad Ron aludni ment? Akkor hol van most…?

Ginny halkan elnevette mag�t.

- Nos, Ron lefekv�s el�tt m�g Hermion�hoz ment esti puszit adni… - mondta kaj�nul Ginny. – �n meg bez�rtam �ket…

- T�nyleg? – vigyorgott Harry. – De Hermione �gyis kinyitja.

- Var�zslattal z�rtam be. Rajtam k�v�l ki nem nyitja m�s… �gyhogy senki nem zavar meg…

Ginny ism�t megcs�kolta a fi�t, ujjaival belet�rt annak k�cos, fekete haj�ba.

Harry ekkor �rezte, hogy valami kem�ny t�rgy nyom�dik a nyak�nak – elh�z�dott a l�nyt�l �s len�zett. A med�l volt az, melyet el�z� nap k�ld�tt neki Siporral, az a pici arany �kszer, melybe Harry var�zslattal az egyetlen szimb�lumot v�ste, amir�l r� lehet ismerni: a vill�m alak� sebhelyet. Amir�l Ginnynek mindig � juthat esz�be.

- Megkaptam az �zeneted… - mondta a l�ny, mikor l�tta, hogy Harry a medaliont n�zi. – Nagyon sz�p, �s k�sz�n�m, hogy enyh�tetted vele a mag�nyomat… Hadd adjak most �n is valamit neked! Valamit, amivel tal�n seg�thetek… - Ginny Harry f�l�hez hajolva suttogta bele a szavakat, melyekt�l a fi�nak egyszerre a bizserget� hideg �s a perzsel� forr�s�g hull�mai j�rt�k �t a test�t.

- Az �n aj�nd�kom nem egy t�rgy, nem is k�sz�nt�, vagy b�rmi… mert tudom, hogy semmi ilyesmivel nem tudn�m kimutatni az ir�ntad val� szeretetemet… Az aj�nd�kom csup�n egy �g�ret – Ginny m�g szorosabbra fonta az �lel�st, s most Harry �s � �rezt�k egym�s sz�vdobog�s�t, minden egyes l�legzetv�telt, s�t, egym�s gondolatait is �gy �rezt�k, mintha a saj�tjuk lenne.

- �g�rem neked, hogy v�rni fogok r�d. Ak�rmeddig, b�rmilyen hossz� ideig… Ha harminc �vig is tart legy�zn�d Voldemortot, �n harminc �vig v�rok r�d.

Tudom, hogy ez az, amire v�gyt�l, Harry, ez�rt k�ldted a med�lt is, hogy k�rjed, m�g v�rjak r�d. Tudnod kell, hogy soha nem akartam m�st engedni a sz�vembe, csak t�ged. Annak ellen�re, hogy megegyezt�nk, nem tal�lkozunk t�bbet, nem kell teljesen elszakadnunk egym�st�l… Nem szabad, mert csak magunknak �rtan�nk vele.

Harry egy sz�t sem b�rt kiny�gni – enn�l szebb aj�nd�kot el sem tudott k�pzelni. Hossz� percekig �lltak �gy �ssze�lelkezve, m�g mindkett�j�k�n �rr� lett az �lmoss�g. Harry k�rd�n n�zett Ginnyre, aki �lmos szemekkel pislogott vissza r�, de azon nyomban elmosolyodott, mikor meg�rtette, mire gondol a fi�. „Na igen… Ron be van z�rva Hermion�hoz. A t�bbi szoba is foglalt… k�nytelen vagy itt aludni!”

Bem�sztak az �gyba, a takar� al�, Harry Ginny m�g�, �s mag�hoz �lelte a l�nyt. Ez a kellemes szor�t�s, a puha b�r �rint�se, a l�gy vir�g-illat, �s a tudat, hogy itt van vele az, akire mindig sz�m�that, seg�tett Harrynek ellazulni, �s p�r percen bel�l m�r el is aludt.