11. Deus ex machina

Harry néhány pillanatig szabadkozott, mígnem Hermione jelent meg a bejárati ajtóban, félbeszakítva a vitát. Flammy csak legyintett a problémára, miszerint nem ott lyukadtak ki, ahol akartak, és besétált a házba.

Hermione kerek szemeket meresztett a feledékeny Harryre, aki teljes zavarában azt is elfelejtette, hogy mi történik jelenleg Pitonnal.

- Teljesen megőrültél?! - kapta rögtön a kérdést. - Muszáj volt Flammyt idehoznod?

- Sajnálom, véletlen volt - bökte ki Harry végül, majd nagyot nyelt. - Nem igazán voltam tudatában annak, hogy hova akarok menni.

Harry kikerülte a küszöbön ácsorgó lányt, és Flammy után ment, mielőtt még találkozna Pitonnal. A művelettel sajnos teljesen elkésett.

Flammy leemelte orráról Harry szemüvegét, és kikerekedett szemekkel bámulta a nem kevéssé rémisztő látványt nyújtó szellem-Pitont. Mindnyájuk nagy meglepetésére a lány nem sikított, bár eléggé meglepettnek tűnt. Körbesétálta a férfit, és elismerően hümmögött.

- Piton látta már? - kérdezte hirtelen.

Az említett, Harry és Hermione összenéztek, és tudták, hogy Flammy téves következtetéseket vont le az előtte álló szellemből.

- Azt hiszem, Hermione - kezdte Piton olyan lassan, hogy ne ijessze halálra a lányt -, meg kellene ismertetned Flammyt a varázsvilág alapvető szabályaival.

Flammy szeme vörösre változott a döbbenettől, szája enyhén elnyílt a csodálkozástól, de sikítás vagy egyéb hisztéria helyett csak egy felismerhetetlen nyögésre futotta tőle. Harry közelebb lépett hozzá, kezét a vállára tette, és halkan elmagyarázta, mi történt Pitonnal. Flammy reakciója a semmivel sem összetéveszthető aggodalom volt.

- Úristen, ugye nem halt meg?

- Fogalmazhatunk úgy, hogy fél lábbal a sírban vagyok, de ez nem jelenti azt, hogy meghaltam volna - felelte Piton.

Flammy megpróbálta megérinteni a férfit, de az ő keze is ugyanúgy átsiklott Pitonon, mint bárki másé. A lány olyan hirtelen húzta vissza a kezét, mint aki darázsfészekbe nyúlt.

- Jéghideg - magyarázta meg előbbi viselkedését, mire a másik három értetlenül nézett rá.

Hermione összeráncolta a homlokát, és nézte Pitont egy darabig, majd ő is megpróbált hozzáérni, de a férfi hátrébblépett.

- Nem óhajtok jégkocka-helyettesítő lenni.

Hermione elhúzta a száját, és a kis család ennyiben hagyta a dolgot. Mindnyájan asztalhoz ültek, és megvacsoráztak, közben megvitatták a napközben történt eseményeket. Harry nem szólt semmit, mikor Hermione közölte vele, hogy Malfoy ott járt, de úgy tűnt, nem tetszik neki az események ilyetén alakulása.

Harry és Flammy viszont egyáltalán nem említette, hogy az Abszol úton jártak, Ginnyt meg végképp kihagyták a mondanivalójukból.

- Egy óra múlva megyünk haza, Flammy - közölte Hermione, majd elbocsátotta őket az asztaltól.

- Nem aludhatnék itt? - kérlelte a lány. - Nagyon fáradt vagyok.

- Iskolába kell menned hétfőn, és jó lenne, ha kialudnád magad.

- Majd alszom a vendégszobában, ha nem gond - nézett a házigazdára, majd Harryre a lány. - Holnap délelőtt hazamegyek.

Miután Piton egyetértően bólintott, Hermione kelletlenül ugyan, de beleegyezett.

- Harry, légy szíves holnap vidd haza, hogy össze tudjon pakolni hétfőre. Nekem vissza kell mennem a Roxfortba.

Harry bólintott válaszul, majd felkísérte a lányt az emeletre. Már a vendégszoba előtt jártak, amikor Flammy léptei bizonytalanná váltak. Lassan megfordult, és Harryre nézett, mintha tőle várná a megoldást.

- Rosszul vagyok - szólalt meg halkan.

Teljesen elvesztette az egyensúlyát, és Harry felé dőlt, aki kitűnő reflexeinek köszönhetően fél kézzel elkapta a pehelysúlyú Flammyt.

- Hermione - kiáltotta Harry, miközben próbálta megtartani az egyre nehezebbé váló lányt. - Hermione!

A barna hajú lány döngő léptekkel rohant felfelé. Flammy viszont kezdett kicsúszni Harry kezei közül, aki végül elengedte a botját, és a másik kezével is átkarolta a törékeny testet. Olyan szorosan fogta magához, hogy félt, még a végén összeroppantja.

A helyzet intimnek tűnhetett kívülről, de úgy látszott, Hermionéban fel sem merül, hogy egy légyott tanújaként szólítják.

- Nagyon szédülök - suttogta Flammy Harry ingébe, és megpróbált megkapaszkodni a fiúban, miközben szorosan lehunyta a szemeit.

- Mi lehet a baja? - aggódott Hermione.

Harrynek volt egy sejtése, de csak akkor látszott az egész beigazolódni, amikor Flammy lassan változni kezdett: kinőttek a körmei, vörössé változott a szeme, meghosszabbodtak a fogai és fehérré vált a bőre.

- Mi történik vele? - kérdezte Hermione ismét.

- Vér kell neki - szólalt meg a lány mögött Piton, aki már teljesen tisztában volt a helyzettel.

- De, ha eddig nem, most miért…?!

- Példányfüggő, hogy ki meddig bírja ki nélküle. Harry általában két hónapig is bírja - közölte a lánnyal.

Hermione teljesen megdöbbent.

- És ő a maga vérét… úgy értem… Merlinre - nyögte.

- Csak bájitalt szoktam inni - válaszolta Harry a szemét forgatva a feltételezéstől.

- Flammynek viszont nem használna a bájital - tette hozzá Piton.

- Miért? - tette fel Harry az őt most leginkább foglalkoztató kérdést.

- Mert mugli - közölte vele a férfi úgy, mintha ezt neki is tudnia kellene.

- De hát a szemére használt a bájital - ellenkezett a fiú, miközben óvatosan ölbe vette a szédülő lányt.

- Mert annak az elkészítéséhez nem kell semmilyen varázslat, az csupán gyógynövényből áll, és érlelni kell hagyni. De a Vér Elixírhez különböző varázslatok kellenek.

- Értem - morogta Harry, és már tudta is, hogy mit kell tennie. - Hagyjatok magunkra.
Bevitte a lányt a vendégszobába, óvatosan lefektette az ágyra, majd a mozdulatlan, várakozó Pitonra és Hermionéra zárta az ajtót.

- Ugye nem azt csinálja, amire én gondolok? - fordult a lány Piton felé. Arca elszürkült a gondolatra, hogy a szobában vérfürdő veszi kezdetét, még ha nem is a szó szoros értelmében. Miután a férfi bólintott, Hermione még jobban elsápadt. - Merlin szakállára, de hát... biztosan nincs más megoldás? Ez olyan...

Az ajtót bámulva kereste a szavakat, miközben kezével próbált valamiféle értelmet adni a mondatnak. Mivel ez nem sikerült, mindkét karja a levegőben maradt, és ő tehetetlenül nézte a zárt ajtót.

- Intim? - segítette ki Piton.

- Nem egészen ezt a szót kerestem, de igen, azt hiszem, van benne valami túlságosan intim. És olyan... nem is tudom, talán az idegen a legjobb szó erre. Furcsa, hátborzongató és a francba is, gusztustalan! - botránkozott meg a lány.

A férfi lemondóan csóválta a fejét.

- Nekik ez természetes. A vámpírok azt mondják, hogy jobb, mint a szex.

Hermionénak már csak ez kellett. Piton utólag belátta, hogy jobb lett volna az utolsó mondatot lenyelni.

.o)}O{(o.

Eközben Harry óvatosan a vendégszoba ágyára fektette az ájulás közelében lévő Flammyt. A lány mélyeket lélegzett, hogy elűzze a hányingerét, és leginkább a plafont figyelte, mert az legalább nem mozgott annyira, mint más tárgyak. Nem merte lehunyni a szemét, attól félve, hogy teljesen elveszíti az eszméletét.

Harry remegő kézzel gombolta ki magán az inget. Ki-kicsúszott nyirkos ujjai közül egy-egy rafinált gombocska, de végül mégis elérte az utolsót is, és lassan kibújt belőle. A földre engedte a ruhadarabot, majd mellé került az atléta is.

- Mit csinálsz, Harry? - kérdezte Flammy, mikor meglátta a félmeztelen fiút.

- Levetkőzök, hogy inni tudj a véremből - felelte nyugalmat erőltetve magára.

- Mi?! Nem! - tiltakozott a lány erőtlenül. - Nem, Harry, nem fogom kiszívni a véred!

- Próbálj meg felülni – parancsolta Harry ellentmondást nem tűrő hangon.

A lány nem mozdult, semmi jelét nem adta, hogy engedelmeskedni akarna. Harry jól tudta, hogy Flammy pár percen belül még rosszabbul lesz, és akkor nem tud rajta segíteni. Feltérdelt az ágyra, és a lány fölé hajolt, mire Flammy tiltakozni kezdett.

- Nem, Harry, ne csináld, nem akarom - nyöszörögte. - Kérlek, nem akarlak bántani!

Elfordította a fejét, hogy ne is kelljen ránéznie a fiúra. Harry viszont nem hagyta magát, a lány válla alá nyúlt, és erőtlen tiltakozásával mit sem törődve felültette.

- Muszáj, Flammy, nagyon beteg leszel, ha nem jutsz vérhez - mondta halkan, szinte suttogva.

A lány nem hagyta magát, amennyire csak tudott, szabadulni próbált a szorításból, de Harry nem engedte el.

- Neeem! Ne kényszeríts, hogy bántsalak!

Harry elengedte, így ő hátrahanyatlott az ágyon. Nem akarta, hogy kislisszanjon a kezei közül, ezért erőteljes, ám mégsem erőszakos mozdulattal megfogta a lány állát, és óvatosan maga felé fordította. Olyan közel hajolt hozzá, hogy Flammy kénytelen volt figyelni rá.

- Félvámpír akartál lenni - suttogta halkan, de mégis vérfagyasztóan. - Jobb, ha megtanulod viselni a döntéseid következményeit.

Azzal elengedte az ijedt lányt és háttal neki az ágy szélére ült. Nézte egy darabig a saját remegő kezeit, és tudta, hogy nem fogja kényszeríteni Flammyt, hogy megtegye, de, ha nem teszi meg, rövid időn belül kibírhatatlan fájdalmai lesznek.

Unszolta saját magát, hogy legyen erőszakosabb, de képtelen volt bántani a lányt, vagy kényszeríteni bármire is. Hangtalanul felállt és elkezdett visszaöltözni.

- Nem tudom megcsinálni - nyöszörögte Flammy az ágy végébe kucorodva.

- De, képes vagy rá - torkollta le Harry. - Tudod, mikor nem fogod tudni megtenni? Ha már olyan rosszul leszel, hogy a fogaidat sem tudod kinöveszteni!

- De én nem... én nem akarlak bántani!

- Hát nem érted, hogy nem számít? - engedte le a kezében lévő inget, és egyenesen a lány szemeibe nézett. - Én nem halok bele, de te igen, ha nem teszed meg. Nem ma, nem holnap, hanem majd egy hét múlva, és lassan, de bele fogsz halni.

Harry közelebb lépett az ágyhoz, és kezét nyújtotta a lány felé.

- Hagyd, hogy segítsek - kérlelte.

Flammy nézte egy darabig a kinyújtott kezet, és lassan, de elfogadta. Letörölte maszatos arcáról a könnyeket, majd Harryre nézett.

- Rendben, de ne hagyd, hogy túlzásba vigyem, és utána te legyél beteg.

Harry bólintott, majd leült az ágyra, szembe Flammyvel. A lány sokáig hezitált, de úgy tűnt, már nem riasztja vissza az, hogy fájdalmat okoz neki.

Harry egy lassú, de alapos mozdulattal végigkarcolta a vállán a bőrt, amiből lassan kiserkent egy csepp vér, majd jött utána a többi. Flammy megbabonázva nézte a vörös folyamot, ami a fiú válláról lassan a mellkasára folyt, a hasára, végül eltűnt a nadrág szélének takarásában. Harry tudta, hogy a lány nem fog tudni sokáig ellenállni.

A reakció szinte azonnali volt, Flammy pupillái kitágultak az elfojtott vágytól, és mielőtt még belegondolhatott volna, hogy mit tesz, a vállához hajolt. Hegyes fogaival óvatosan megnagyobbította a Harry által karmolt sebet, és mohón kortyolni kezdte az életerőt adó vért.

Harry fájdalomra számított, mint mikor legutóbb Corina a vérét itta, de ehelyett fura, bizsergető érzés lett úrrá rajta. Közelebb húzódott a lányhoz, átkarolta, és hagyta, hogy elhelyezkedjen az ölében.

Olyan természetes volt ez a helyzet, olyan ösztönös, hogy Harry észre sem vette, hogy mikor kezdett figyelni Flammy apró rezdüléseire a saját zsibbadtsága helyett. A lány meg-megborzongott karjai között, és körmeit egyre mélyebben belenyomta Harry vállába. Arra számított, hogy fájni fog, de ehelyett csak egyre kellemesebben érezte magát.

Az egész helyzet olyan bizarr volt, olyan ingergazdag, amit Harry még sohasem tapasztalt. Egy idő után ő is azt vette észre, hogy borzong, sőt reszket. Úgy érezte, mintha minden idegvégződését stimulálná a vérszívás. Gyomorszorítóan gyönyörű érzés volt.

Mindkét kezével a lányba kapaszkodott, egyszerűen nem bírta tartani magát. Érezte, hogy körmei átszakítják a lány finom bőrét, és a vére lassan kicsordul. Az az illat, az az édes-kesernyés illat egy pillanat alatt belopta magát az orrába, és mint egy függő, reszketett minden cseppjéért. Nem gondolta, hogy lehet még fokozni azt az érzést, ami eluralkodott a testén. Egyszerűen nem tudott neki ellenállni.

Felkapta Flammyt, egy mozdulattal végigfektette az ágyon, miközben bal vállán felszakította a vékony pulóvert. Ez az egy pillanat elég volt ahhoz, hogy kizökkentse és rádöbbentse, hogy mit készül tenni.

- Elég - suttogta, mire Flammy abbahagyta a vérszívást, és mélyen a szemébe nézett.

Harry nézte a hófehér arcot, a kisimult vonásokat, és tudta, itt kell hagynia Flammyt, mielőtt bántaná. Felállt az ágyról, és félmeztelenségével, csorgó vérével nem törődve kitámolygott az ajtón. Szikrák pattogtak a szemei előtt, és egyre jobban szédült.

Miután becsukta maga mögött az ajtót, szembenézett Piton aggódó és Hermione halálsápadt arcával. Úgy tűnt, a lány próbál szavakat formálni, de csak egy felismerhetetlen nyögésre telt tőle. Harry lábai kezdtek elkocsonyásodni, és a hányinger is környékezte.

- Hermione, Vér Elixírt, Vérpótlót, Vérzéscsillapítót és egy pohár vizet! - parancsolta Piton, és a lány egy pillanattal később már hívta is magához a különböző fiolákat.

Harry öklendezni kezdett a rátörő állatias vágytól, ami Flammy véréhez kötötte. Ez már túl sok volt neki egyszerre. Térdre esett, és kezén megtámaszkodva próbálta lenyugtatni kavargó gyomrát. Minden ízében remegett, keze, lába fázott, homloka égett, és még mindig érezte azt a kielégítetlen vágyat, amitől csak egyre rosszabbul lett.

Hermione a vállára szorította a kezét, és úgy próbálta megállítani a vérzést, miközben a fiú elé rakta a fiolákat. Harry már egyáltalán nem bírta megtartani magát, vagy felemelni bármelyik fiolát is, egyszerűen leroskadt a szőnyegre.

Hermione leült mellé, őt is félig ülő helyzetbe cibálta, és belediktálta a Vér Elixírt. Harry lassan, kortyonként lenyelte, és úgy érezte, kezd jobban lenni, de szinte azonnal vissza is romlott az állapota, így a lány, nem törődve Piton ellenzésével újabb és újabb üveggel kényszerített bele.

Ekkor Piton hirtelen megérezte, hogy újra mennie kell.

- Francba! Hermione, mennem kell. Ne adj neki több Vér Elixírt!

Piton lassan elhalványult és eltűnt.

- Még ez is! - dünnyögte Hermione, majd újabb Elixírt diktált a fiúba.

Mikor Harry már elég jól volt ahhoz, hogy egyedül is meg tudja inni a bájitalokat, egyesével a kezébe adta, miközben begyógyította a vállán a sebet.

- És én még Flammyt féltettem - sóhajtotta Hermione, miután túl voltak a nehezén.

- Ő nagyobb veszélyben volt, mint én - felelte Harry. - Hol van Piton?

- Megint eltűnt – húzta el a száját. - Lehet, hogy ő volt nagyobb veszélyben, de hogy te sem néztél ki túl szépen, az biztos!

- Ez csak a drogos reakció.

- Drogos reakció? - kérdezett vissza Hermione.

- Véréhség. Olyan, mint mikor egy drogos túl sokáig nem jut anyaghoz. Csak ez kevesebb ideig tart. De ez most erőteljesebb volt, mint bármi, amit eddig éreztem.

- Jól rám ijesztettél - csóválta meg a fejét Hermione. - Megyek, megnézem Flammyt.

A lány készült feltápászkodni, de Harry megállította.

- Jobb, ha most nem zavarod, és talán jobb is, ha nem látod őt így, ahogy engem - bökött vértől áztatott mellkasára. - Majd én megnézem, inkább segíts felállni.

Hermione felrángatta Harryt a földről, egy bűbájjal eltüntette róla a rászáradt vért, majd hagyta, hogy bemenjen Flammyhez.

Flammy teljesen elernyedve feküdt az ágyon, és úgy tűnt, teljesen öntudatlan állapotban van. Harry közelebb lépett hozzá, mire a lány felé fordította a fejét. Szeme tompa volt a kimerültségtől, de úgy tűnt, teljesen jól van. Harry néhány alig észrevehető bűbájjal letisztította arcáról a rászáradt vért, és óvatosan mellételepedett.

- Jobban vagy? - kérdezte.

Flammy összegömbölyödött, felhúzta a térdét és átkarolta.

- Mmm-hmm - jött a kimerítő válasz.

Harry tudta, hogy Flammy most nagyon fáradt, hiszen ő maga is egy helyben el tudna aludni, pedig az ő vérét itta a lány. El tudta képzelni, hogy Flammynek milyen élmény lehetett, ha neki ennyire kimerítő volt.

Előszedett egy takarót, majd a már majdnem alvó lányra terítette. Az ágy szélére ült, mire Flammy arrébb lökte a párnáját, és Harry mellkasára fészkelte magát. Egy perccel később már nem bírta tovább, egyszerűen elaludt.

Harry óvatosan átkarolta a lányt, és hagyta, hogy ott maradjon. Pár perccel később az ő szemei is lassan elkezdtek leragadni, úgyhogy ő is a takaró alá bújt, és nem törődve a későbbi bonyodalmakkal, egyszerűen csak elengedte magát, és elaludt.

.o)}O{(o.

Piton idegesen rótta a köröket a végtelen mezőn, azon gondolkozva, hogy Harry vajon jobban van-e már, vagy Hermione túladagolhatta-e neki a Vér Elixírt. Aggódott, és ezt úgy tűnt, más is észreveszi rajta.

- Valami gond van, Pip... Piton? - hallotta Black hangját.

- Semmi olyan, ami rád tartozna - válaszolt ösztönösen.

Sirius megvonta a vállát, és leült mellé, bámulva, ahogy idegesen rója a köröket. Néha vigyorgott rajta, néha csak nézte, de leginkább csak idegesítette Pitont. Egy idő után megjelent James és Lily is. Lily nézte egy darabig az ideges alakot, majd rákérdezett a leginkább őt foglalkoztató dologra.

- Harry?

Piton halványan bólintott, és gondterhelten nézett vissza Lilyre.

- Mi történt? - kérdezte James. Úgy tűnt, Lily minden elmondott neki.

Piton idegesen beletúrt a hajába, majd ránézett Harry szüleire.

- Drogos reakció - válaszolta egyszerűen.

Ha nem lett volna olyan ideges, örömmel töltötte volna el a szülők és Sirius reakciója. De most nem volt kedve ehhez, így kicsit megenyhülve magyarázni kezdett.

- Gondolom, ismeritek Hermione Grangert, még ha csak hallomásból is.

Mikor mindketten bólintottak, Piton folytatta.

- Van egy húga, aki szintén félvámpír, de ez egy elég hosszú történet - mondta, mielőtt bárki rákérdezhetett volna. - A félvámpírok néha vért igényelnek, bizonyos időközönként. Harry Vér Elixírt szokott inni, de Flammy mugli, rá nem hatnak a varázslat alapú bájitalok. Tegnap rosszul lett, és Harry úgy döntött, nem hagyja meghalni. Gondolom, a többit már ki tudjátok következtetni.

- És jól van? - aggodalmaskodott Lily.

- Ha Hermione nem adagolta neki túl a Vér Elixírt, akkor igen. Sohasem láttam még, hogy ekkora mennyiséget megivott volna. A legtöbb eddig két fiola volt, de Hermione ma megitatott vele négyet, mielőtt eljöttem, és ki tudja még mennyit, miután eltűntem. Ez speciálisan neki lett kifejlesztve, és elégnek kellene lennie két fiolával. Ha többet ad, mint amennyi szükséges, egész egyszerűen megmérgezi.

Piton tovább rótta az ideges köröket, míg Jamesék nem tudták, mit is mondhatnának. A tehetetlenség érzése számukra már rég nem volt újdonság, de teljesen más volt naprakész információk alapján aggódni a fiukért.

Sirius most az egyszer nem gúnyolódott, hanem elgondolkodott azon, mi minden történhetett keresztfiával, mióta magára maradt. Bizonyára nem éppen kellemes dolgok, ha manapság Pitonnal is napi kapcsolatban van.