13. A n� a k�pr�l

Hermione k�t nap m�lva saj�t felel�ss�g�re t�nyleg elhagyta a k�rh�zat. A hoppan�l�shoz gyenge volt, �gy ink�bb mugli k�zleked�si eszk�z�ket vettek ig�nybe.

- Most pedig azonnal fek�dj le – parancsolta Harry ellentmond�st nem t�r�en, miut�n bez�rt�k maguk ut�n a lak�s ajtaj�t.

- Megyek, csak el�sz�r megkeresem a k�nyvem – v�nszorgott a l�ny a polc fel�, de Harry a szob�ba zavarta, �s maga vitte ut�na az olvasnival�t. Addigra Hermione m�r �gyba b�jt.

- Tonks �zeni, holnap este tal�lkozhatsz Lupinnal. Le�rta egy pap�rlapra a c�met. Mivel nyilv�nos helyen lesztek, megk�rt, hogy mondjam meg neked, v�ltoztasd el magad egy kicsit – jutott a l�ny esz�be. – Mit szeretn�l Lupint�l?

- Csak friss inform�ci�kat Voldemortr�l �s a hal�lfal�kr�l.

A nap tov�bbi r�sze csendesen telt sz�mukra. Harry annyira fellelkes�lt, hogy siker�lt neki egy p�lca n�lk�li var�zslat, hogy nem is t�rte le annyira a t�ny, hogy nem is egy horcruxot szereztek meg.

Eg�sz nap a p�lca n�lk�li var�zsl�st gyakorolta, de a feladatra haszn�lt toll csak halv�nyan mozdult meg, ami ugyan eredm�ny volt, de ahhoz k�pest, hogy a med�l a kez�be rep�lt… Mindennek ellen�re nem cs�ggedt, mert tudta, hogy meg tudja csin�lni.

M�snap est�re m�r annyit el�rt, hogy a tollpihe a kez�be rep�lj�n, k�s�bb a p�lc�j�val pr�b�lkozott, ami szint�n megmozdult, de csak araszolgatott fel�. Elhat�rozta, hogyha megtanulta a p�lca n�lk�li var�zsl�st, akkor mindezt megtanulja nonverb�lisan is. Optimist�n �llt a dolgokhoz, hiszen nem volt vesztenival�ja, legfeljebb kev�s ideje, de ez a legkev�sb� sem �rdekelte.

F�l �tkor v�gre abbahagyta a gyakorl�st, de m�r unta is az �r�k�s invito szajk�z�s�t, �s l�tta, hogy Ron is kezdi m�r unni az anim�gi�t. Vagyis annak sikertelens�g�t.

Harry n�h�ny v�ltoz�st eszk�z�lt mag�n, hogy senki ne ismerje fel, de a szem�veggel megint gondban volt, mint legut�bb is. Akkor �talak�totta ugyan, de az nagyon k�nyelmetlennek bizonyult.

- Hermione, nem tudsz valami var�zslatot a szememre? – k�rdezte a l�ny fel� fordulva. – Tudod, hogy ne kelljen szem�veget hordanom.

A l�ny megr�zta a fej�t.

- Nem, nem tudok, de ut�nan�zek. Gyere ide, megcsin�lom �n a szem�vegedet, hogy j� legyen.

Harry k�zelebb ment, �s �tadta a szem�veg�t, amit vissza is kapott n�h�ny v�ltoztat�ssal.

T�z perccel k�s�bb London egyik sik�tor�ba hoppan�lt, de m�r hossz�, �sszefogott barna haja volt, s�t�tbarna szeme, �s ov�lis lencs�j� szem�vege. Pontban �tkor �rkezett a megbesz�lt k�v�z�ba, rendelt mag�nak egy er�s te�t, majd csendesen iszogatni kezdte, amikor megjelent Remus, de eg�szen megv�ltozott.

Haja teljesen r�vid volt, �s a bajusz�t is leborotv�lta. Eg�szen fiatalosan n�zett ki �gy, ezzel az �j k�ls�vel.

- Szia – �lt le Harry mell�.

- J� est�t, j�l n�z �gy ki. Nem mondta, hogy elv�ltoztatja mag�t – mondta Harry, de a v�g�t m�r suttogta.

- Egy szikr�nyit sem v�ltoztattam magam, ez itt a borotv�m eredm�nye – mutatott bajusza hely�re. – Ez pedig az oll� nyoma – mutatott a fej�re.

- Akkor is j�, fiatalodott vagy t�z �vet – nevetett a fi�. – Mes�ljen, van valami h�r a nagyvil�gb�l? Mi kicsit el vagyunk szigetelve mostan�ban.

- Hallottam h�reteket – fintorgott Lupin. – Nem tudom, mibe keveritek magatokat, de ilyen r�vid id� alatt mindk�t l�ny a Szent Mung�ban… Nem t�l j� ar�ny, nem gondolod? – mondta csendesen, mik�zben sz�j�hoz emelte a pinc�r �ltal hozott k�v�j�t.

- Nagyon j�l tudja, hogy legsz�vesebben mindenkit eltiltan�k ett�l az eg�szt�l, mert ez az �n keresztem, de egyszer�en nem boldogulok egyed�l – felemelte a kez�t, hogy a f�rfi ne sz�lhasson k�zbe. – Tudom, �s igazuk van, hogy seg�ts�get kellene k�rnem, de nem tehetem. T�l nagy a vesz�lye, hogy Voldemort m�r tud r�la, mit csin�lok. Ha megbizonyosodok arr�l, hogy t�nyleg tudja, akkor seg�ts�get k�rek, de addig egyed�l kell boldogulnom, a bar�taimmal, �rti?

Remus el�gedetlen�l megcs�v�lta a fej�t, mint aki �rti, de nem �rt vele egyet.

- Tudod, hogy bennem megb�zhatsz… - kezdte Lupin.

- Tiszt�ban vagyok vele, de tiszteletben tartom Dumbledore d�nt�s�t, miszerint nem mondom el senkinek. �s higgye el, nem viccb�l k�rte ezt t�lem.

- Dumbledore sem akarn�, hogy vesz�lybe sodord magad!

- Nem tudhatta, hogy meg fog halni, de azt tudta, hogy az ilyesmit csak a legnagyobb csendben lehet csin�lni, vagy sehogy. Nem akarok h�bor�t robbantani, de ha besz�lek, minden oda fog vezetni. �gy is el�bb ut�bb az t�rt�nik majd, de nem akarok m�sz�rl�st, el�g ha ez az eg�sz csak r�m terjed ki, �s nem az eg�sz var�zsl�vil�gra.

- Annyira megb�zhatatlannak tartasz, hogy szerinted b�rkinek elmondom?

- H�t nem �rti, hogy nem err�l van sz�? – fakadt ki Harry. - Ha �szreveszi, hogy valamiben mesterked�nk, l�ttek az eg�sznek! Ez az utols� es�ly�nk, �s nem szeretn�m, ha minden rajtunk m�lna, de tudom, hogy nem v�letlen�l csak nekem mondta el Dumbledore!

- Rendben, te tudod. Ink�bb t�rj�nk r� arra, ami�rt ide j�tt�nk – mondta Lupin. – Mire vagy k�v�ncsi?

- Minden fontos lehet, �gyhogy semmit se hagyjon ki – mondta Harry hat�rozottan. – Milyen fontos esem�nyek t�rt�ntek mostan�ban?

- �n csak annyir�l tudok, hogy Tudjukki mostan�ban nagyon d�h�s mindenkire, �s egyes�vel l�ki a hal�lfal�it Greyback el�, ami nem t�l j� h�r. Azok, akik v�rfarkass� v�lnak, nem fordulnak ellene, hanem az � t�bor�t er�s�tik tov�bbra is. Pr�b�lok k�oszt sz�tani k�z�tt�k, de legt�bbj�k �gy is h�s�gesen kitart a Nagy�r mellett. Azt is megtudtam, hogy Lucius Malfoy t�l�lte a fia t�mad�s�t. � is csatlakozott a v�rfarkasok t�bor�hoz.

- Ez nem t�l j� h�r. �s Draco Malfoy?

- L�tod, � neh�z k�rd�s. Az ut�bbi id�ben �sszefutottunk n�ha, �s nekem �gy t�nik, m�g mindig nem tudja, melyik oldalt is v�lassza. Sejti, hogy �n mindig Dumbledore oldal�n �lltam, �s biztos vagyok benne, hogy nem hiszi el a t�bbi v�rfarkasnak beadott mes�met… m�gsem buktat le. B�r az is lehet, hogy csak a kedvez� alkalomra v�r, hogy hasznot h�zhasson az inform�ci�b�l.

- Ez k�l�n�s… - gondolkodott el Harry, majd tov�bb faggat�zott - Voldemort mi�rt d�h�s?

- Fogalmam sincs, de �gy tudom, k�sz�l valamire, amit folyton elsz�rnak a hal�lfal�k. �gy hallottam, m�g Pitont is megb�ntette valami�rt.

Harry felkapta a fej�t.

- � is v�rfarkas lett? – k�rdezte �l�nken, de Remus megr�zta a fej�t.

- Nem, csak valamit rosszul csin�lt. �t nem b�nteti meg �gy, mi�ta meg�lte Dumbledore-t – fintorgott.

- N�h�ny napja tal�lkoztam vele – sz�rta k�zbe a fi�.

- Nymphadora eml�tette. Mit akart?

- Nem tudom, csak ott �llt a Szent Mung� h�ts� bej�rat�n�l, �s szorongatott egy med�lt, amit ugyan megszerezt�nk, de fogalmunk sincs, mi�rt volt n�la.

- �rdekes – mondta a f�rfi elgondolkozva.

- Volt benne egy f�nyk�p, amit nem tudunk mire v�lni. Lehet, hogy Pitonnak volt feles�ge? – k�rdezte Harry, b�r val�j�ban nem v�rt v�laszt.

- Vagy van – mondta szem�ld�kfelvonva a f�rfi. – Valami r�mlik, mintha nagyon r�gen megh�zasodott volna, de m�r nem tudom, mi lett a feles�g�vel. � is Black volt, ha j�l tudom.

- Black? �n akkor err�l mi�rt nem tudok, �s mi�rt nincs rajta azon a bizonyos falik�rpiton? – k�rdezte Harry �rdekl�dve.

- Rajta van, de t�nyleg nem eml�kszem a nev�re. Azt meg v�gk�pp nem tudom, mit kereshetett azzal a med�llal a Szent Mung� el�tt… – merengett Lupin.

- Annyira nem fontos, nem hiszem, hogy el�r�bb jutunk vele, csak k�v�ncsi vagyok r�.

Lupin v�llat vont, de m�r nem foglalkoztak tov�bb a t�m�val.

- Azt is megtudtam, hogy Ollivandert az�rt raboltatta el a Nagy�r, hogy �j p�lc�t csin�ltathasson mag�nak. Att�l tartok, sokkal er�sebbet, vagy ami m�g rosszabb, fekete m�gi�hoz haszn�latosat.

Harry f�radtan megd�rzs�lte a homlok�t.

- Egyre rosszabbul �llok. Ezek szerint m�r Fawkes tolla sem v�d meg ellene…

M�g sok�ig besz�lgettek, m�g v�g�l teljesen r�juk nem s�t�tedett. Harry enn�l t�bb haszn�lhat� inform�ci�hoz nem nagyon jutott, de m�r ez is sokat seg�tett neki, hogy tudja, Voldemort k�sz�l valamire.

Mikor vissza�rt a lak�sukba, Harry mindent elmes�lt bar�tainak, akik hitetlenkedve fogadt�k a h�reket. Sejt�s�k sem volt, hogy mit tervezhet Voldemort, de az, hogy Pitonnak tal�n a feles�ge k�pe van a med�lban, egyszer�en megd�bbentette �ket.

- Pitonnak feles�ge? Ki az az �r�lt, aki hozz�menne? – k�rdezte Ron �rtetlenkedve.

- Holnap ut�nan�zek ennek a n�nek. M�rmint, hogy mi t�rt�nt vele – mondta Hermione. – Lehets�ges, hogy a Piton h�z�ban l�v� fon�sz�k az �v� lett volna?

- Gyan�tom, hogy nem Piton fonogatott… - nevetett fel Ron.

- A k�nyvt�rban biztosan megtal�lom a nev�t – sz�rta k�zbe Hermione, nem t�r�dve Ron nyihog� nevet�s�vel.

- A Grimmauld t�ren hamarabb megtal�ln�nk, de annyira nem s�rg�s, ink�bb pihenj.

- De…

- Nincs de, pihensz �s k�sz – sz�lt Harry ellentmond�st nem t�r� hanton. Meglepet�s�re Hermione sz�t fogadott.

A k�vetkez� n�h�ny napot ism�t gyakorl�ssal, �s tervezget�ssel t�lt�tt�k. Harrynek m�r hat�rozottan megmozdult a p�lc�ja a hangos invit�ra, de m�g mindig csak mocorgott. Hermione is egyre er�s�d�tt, �gy m�r alig kellett lepihennie, gyakran egy fotelban �lve olvasgatott.

Eltervezt�k a fiatalok, hogy elmennek a Grimmauld t�rre, �s kider�tik a n� nev�t. Mardek�r med�lj�r�l fogalmuk sem volt, hol lehet, miut�n m�r k�t hamis med�l hozz�juk ker�lt. Ez�rt tervezt�k el, hogy ink�bb Piton ut�n kutatnak egy kicsit, h�tha el tudj�k kapni, Hermione viszont k�zbesz�lt, �s amit mondott, azzal siker�lt Harryt teljesen megd�bbentenie.

- Fi�k, azt hiszem, mondanom kell nektek valamit. Amikor Piton h�z�ban voltunk…– kezdte, de lehajtotta a fej�t, �s �gy t�nt, er�t gy�jt.

- Igen, Hermione? Figyel�nk. Mi volt Piton h�z�ban? – k�rdezte Harry k�v�ncsian.

- Sz�val, mikor Ginny hozz��rt a fon�sz�khez, �n fent voltam az emeleten. Hallottam, hogy sik�t, �s rohantam volna le, de… - megint elhallgatott, majd b�nb�n� arccal n�zett r�juk. – Piton meg�ll�tott. Fent volt az emeleten, akkor bukkant el� valahonnan, �s elhallgattatott egy Silencioval. Felaj�nlotta, hogy elenged, ha nem sz�lok nektek, hogy � ott j�rt.

- Tess�k? – h�rd�lt fel Ron. – Mit aj�nlott fel?

- Valahogy �gy mondta – id�zte vissza a l�ny az eml�keit – „V�laszthatsz, Granger. Le�llsz harcolni velem, vagy seg�tesz a bar�tn�d�n? Ha j�l sejtem, most aktiv�lta az egyik �tkomat. Ha nem seg�tesz neki, f�l �r�n bel�l garant�ltan meghal. Itt ez a k�nyv. Ebben megtal�lod az ellenvar�zslatot, de csak akkor adom oda, ha most nyugodtan els�t�lunk egym�s mellett, harc n�lk�l. Jelezz, ha egyet�rtesz.” Term�szetesen nem volt m�s v�laszt�som, mint elfogadni az aj�nlat�t. Ekkor a kezembe nyomott k�t k�nyvet, �s elmondta, hogy hol tal�lom az ellenvar�zslatot a fon�sz�khez. V�g�l m�g azt is mondta, vagy ink�bb parancsolta, hogy tan�tsalak meg az okklumenci�ra, mert az nagyon fontos, azt�n egy pillanat alatt elt�nt, miut�n feloldotta r�lam a var�zslatot, �n pedig rohantam le seg�teni.

Harry �rezte, hogy el�nti a m�reg, �s ha most ott lett volna Piton, puszta k�zzel fojtja meg, de lelke m�ly�n elismerte, hogy ezek szerint m�gis neki k�sz�nheti, hogy Ginny m�g �l, hiszen ha nem adja �t a k�nyvet Hermion�nak, akkor bar�tn�je biztosan megfulladt volna.

M�gis k�ptelen volt Hermione szem�be n�zni, ez�rt csak kiviharzott a szob�b�l, majd elhoppan�lt a Grimmauld t�rre. Egyed�l akart lenni, �s b�r nem ez volt a legjobb hely a gondolkoz�sra, de itt legal�bb csend volt �s nyugalom.

Agy�ban egym�st kergett�k a gondolatok. Most m�r nem tudta, hogy mit higgyen Perselus Pitonr�l… M�r semmit sem �rtett. Ha ott volt a h�zban, egyszer�en elfoghatta volna �ket, �s Voldemort el� vihette volna. M�gse tette, de mi�rt?

Bement a h�zba, �s egy hirtelen �tlett�l vez�relve a falik�rpit el� �llt, �s n�m�n b�multa percekig, de egy bet�t sem fogott fel egyik n�vb�l se. Agy�t teljesen a d�h uralta, �s nem tudott lenyugodni m�g percek m�lva sem. Mi�rt nem mondta el Hermione hamarabb? Lehet, hogy �gysem lett volna jobb, de mire volt j� ez a titkol�z�s? Mi�rt mondta Piton, hogy okklumenci�t kell tanulnia? Mi�rt �lte meg Dumbledore-t?

Csak a mi�rtek. De nincs v�lasz.

M�g mindig a k�rpitot b�multa, amin most kisz�rta Piton nev�t. D�h�ben el�kapta a p�lc�j�t, �s ki�gette azt a pontot a k�rpiton. N�h�ny percig el�gedetten n�zte, hogy mit tett, azt�n r�j�tt, hogy gyerekesen viselkedett. Most nem tudja elolvasni a feles�g�nek a nev�t! Csak halv�nyan l�tszott n�h�ny bet�: Rara Avi…

- Francba. Reparo! – mondta, de a b�b�j nem haszn�lt valami miatt. Tal�n eleve �gy lett megb�v�lve az anyagdarab, hogy ne lehessen helyre�ll�tani, vagy � var�zsolt t�l j�l.

Kimer�lten rogyott a nappali egyik �cska fotelj�ba, �s m�g akkor is ott �lt maga el� meredve, amikor �r�kkal k�s�bb bar�tai megtal�lt�k.

- Sajn�lom, Harry – suttogta Hermione. – El kellett volna mondanom, de f�ltem, hogy valami h�lyes�get csin�ltok. F�leg te. Ha tudod, hogy Piton k�nyveib�l tan�talak benneteket, saj�t �rott tan�csai alapj�n…

- Tudom, Hermione, csak most azt�n v�gk�pp nem �rtek semmit – mondta a fi�, mik�zben bar�taira emelte szem�t. A z�ld szemek f�radtan, kimer�lten csillogtak, tekintete tompa �s r�ved� volt. – �s nemr�g t�nyleg h�lyes�get csin�ltam. Olyan d�h�s voltam, hogy meg�tkoztam a k�rpitot, ahol Piton neve volt, �s most fogalmam sincs, hogy h�vj�k a feles�g�t. Csak annyit tudok elolvasni bel�le, hogy Rara Avi.

Hermione fel�llt, odas�t�lt a kopott anyaghoz, �s megpr�b�lt n�h�ny var�zsig�t, de neki sem �llt helyre a k�rpit. Egy apr� b�b�jjal megszabad�totta a koromt�l a nevet, de �gy is csak egy bet�vel t�bbet b�rt kiolvasni.

- Rara Avis – mondta a l�ny v�g�l. – Gondolom Rara Avis Piton. Elmegyek a k�nyvt�rba, ut�na n�zek ennek a n�nek, h�tha tal�lok r�la valamit, rendben?

Harry csak b�lintott, �s Hermione el is t�nt. Tal�n nem akarta tudni, mit szeretne a fi� a fej�hez v�gni, holott � �gy �rezte, nem tudna neki mit mondani. Egyr�szr�l meg�rtette, mert ha tudta volna, hogy Piton ott j�rt, meg sem engedi Hermion�nak, hogy kiszabad�tsa Ginnyt a fon�sz�k karmai k�z�l a f�rfi tan�csai alapj�n.

Ron �s Harry visszat�rtek a lak�sba. Nem volt kedv�k semmihez, �gy csak t�tlen�l v�rt�k Hermione visszat�rt�t. Egy id� ut�n Ron elmer�lt a cseppet sem tudom�nyos jelleg� V�la sz�ps�gek �s ami m�g�tte leledzik c�m� k�nyv�ben, �gy Harry is valami k�nny� olvasm�ny ut�n n�zett. V�g�l az Ezer titok �s tal�nyt �t�tte fel, amir�l igen hamar meg�rtette, mi�rt Luna egyik kedvenc k�nyve. �r�kkal k�s�bb, mire bes�t�tedett, m�r tudta, hogy hogyan n�znek ki a mumusok, amikor senki sem l�tja �ket, �s arr�l is tudom�st szerzett, mi�rt irt�znak a v�mp�rok a fokhagym�t�l.

- Ki hitte volna – motyogta maga el�, az elm�s le�r�st olvasva. – Tudtad Ron, hogy a v�mp�rok az�rt rettegnek a fokhagym�t�l, mert rossz leheletet okoz, ami kellemetlen v�rsz�v�s k�zben?

- Azta – suttogott maga el� bar�tja, de m�gse Harry mondat�ra v�laszolt. Arca piros volt, �s nehezen vette a leveg�t, mintha valami hihetetlent olvasott volna. – Azt hiszem, most m�g jobban irigylem Billt. Tudtad, hogy a v�l�k olyan var�zser�vel rendelkeznek, amivel mennyei gy�ny�r�kh�z…

Mondata f�lbeszakadt, mert ny�lott a bej�rati ajt�, �s Hermione j�tt be rajta. F�radtan a kanap�ig vonszolta mag�t, majd cseppet sem n�iesen lerogyott.

- Sziasztok – k�sz�nt f�sultan, mialatt �szre sem vette, hogy Ron egy k�nyvet rejt el a szeme el�l.

- J�l vagy? – agg�dott Harry.

- Igen, csak nagyon elf�radtam. A k�nyvt�rban ezernyi �js�got forgattam v�gig, majd �vk�nyvekkel folytattam, de semmi eredm�ny. Rara Avis Pitont elnyelte a f�ld…

- Vagy soha nem is l�tezett – sz�rta k�zbe Ron. – Piton csak kital�lta, mert cikinek �rezte, hogy senkinek sem kell!

- K�tlem – vetette ellen Harry. – Az a n� a k�pen biztos l�tezik… csak tal�n nem is ez a neve… vagy meghalt, vagy k�rh�zban fekszik, vagy mit tudom �n!

- Harry, te egy zseni vagy! – ugrott fel Hermione megfeledkezve f�rads�g�r�l. – K�r�l kell n�zn�nk a k�rh�zi, aurori �s miniszt�riumi nyilv�ntart�sokban is! Ott mindenkir�l kell lennie adatnak. Tal�n m�g nyitva vannak…

- Holnap, Hermione – ellenkezett Harry. – Most pihenj. Ak�rhol is van Rara Avis Piton, nem szalad sehov�!

A l�ny mogorva k�pet v�gott, de nem ellenkezett. Ink�bb felkapott egy k�nyvet az asztalr�l, �s visszavonult a szob�j�ba.

Ron p�r perc m�lva minden b�tors�g�t �sszeszedve bekopogott, majd egy �r�t n�la t�lt�tt. Harry m�r aludni ment, mire kij�tt.

M�snap k�z�sen indultak el otthonr�l, de k�s�bb sz�tv�ltak. Mindh�rman kiv�lasztottak egy adatnyilv�ntart�t, ahov� bek�redzkedtek kutakodni.

Harry az aurori nyilv�ntart�ban keresett, ahol viszonylag hamar v�gzett. A legt�bb irat titkos�tva volt, �gy nem volt meglep�, hogy sem Pitonr�l, sem lehets�ges feles�g�r�l nem tal�lt semmit.

D�lut�n egy parkban tal�lkoztak, ahol �sszegezt�k az eredm�nyeket. Hermione �rkezett meg utolj�ra, �s m�r messzir�l l�tszott az arc�n, hogy sikerrel j�rt.

- Mes�lj – k�rte Harry.

- Mindj�rt – kezdett el keresg�lni a t�sk�j�ban. Kivett n�h�ny iratot, �s egy padra rakta �ket.

- Rara 1960. augusztus �t�dik�n sz�letett Londonban, �s a pap�rok alapj�n �ll�thatom, hogy 1981. szeptember�ben ker�lt a Szent Mung�ba. Ezek szerint – mutatott az iratokra –, az�ta folyamatosan ott tart�zkodik, megszak�t�s n�lk�l.

- Huszonegy �ves kora �ta k�rh�zban van? – r�zk�dott �ssze a gondolatra Harry. – �s mikor ment feles�g�l Pitonhoz?

- A k�rh�zi pap�rokb�l ez nem der�lt ki, de amikor beker�lt, m�r biztosan h�zas volt.

- Mit sz�ln�tok, ha elmenn�nk a Szent Mung�ba, �s megkeresn�nk? Ha m�g ott van, biztos beengednek l�togat�ba. Kik�rdezhetn�nk Pitonr�l.

- M�r ha olyan �llapotban van– mondta Hermione. – De igazad van, keress�k meg. De csak holnap, mert ma m�r nincs l�togat�si id�, �s nek�nk Ronnal k�l�nben is programunk van – pirult el.

- Hermione m�r el�g j�l �rzi mag�t ahhoz, hogy megejts�k az els� randev�nkat – vigyorgott Ron.

- Oh, gratul�lok – motyogta Harry. – Akkor �n nem is zavarok. Visszamegyek a lak�sba, rendben? �s m�g valami – fordult huncutul vigyorg� szemekkel bar�tj�hoz. – Rem�lem, hajnal el�tt hazahozod a h�lgyet! – kacsintott, majd v�laszt sem v�rva elsietett.

Kiss� zavarban volt a helyzett�l. Mi van, ha bar�tai v�gk�pp �sszej�nnek? � lesz a gyerty�t tart� harmadik, aki mindig �tban van? B�r, szeg�ny Ron�knak olyan sok idej�k �gysem lesz romantik�zni… mindig lesz valami feladat, nyom, amit k�vetni�k kell.

A lak�sban �tism�telt n�h�ny gyakorlatot, amit kor�bban tanultak, torn�szott egy kicsit – ami�ta Ginny is �szrevette rajta a fizikumbeli pozit�v v�ltoz�sokat, dupla er�vel er�s�tette mag�t -, majd le�lt, �s �rt egy hossz� levelet szerelm�nek.

Vacsora ut�n olvasott m�g. Az els� k�nyv, ami a kez�be akadt, Piton S�t�t Var�zslatok Kiv�d�se tank�nyve volt, amit egyszer m�r l�tott a k�rh�zban. Most, hogy tudta, Hermione ennek seg�ts�g�vel tan�totta meg sikeresen annyi mindenre, gondolt egyet, �s �rdekl�dve olvasgatni kezdte. Tavaly olyan nagy haszn�t vette a F�lv�r Herceg b�jitaltan tank�nyv�nek – akir�l akkoriban nem is sejtette, hogy Piton -, hogy tudta, ez is hasznos k�nyv lehet.

A S�t�t Var�zslatok Kiv�d�se tank�nyv minden oldala tele volt a j�l ismert ronda �r�ssal. Minden var�zsige ut�n apr� bet�kkel rengeteg tan�cs, k�nny�t�s, megjegyz�s szerepelt. Ahogy beleolvasgatott, r� kellett j�nnie, hogy kik�pz�s�k alatt nem egyet Hermione maga is alkalmazott, mindig sikerrel. A fi� elismer�ssel ad�zott bar�tn�j�nek, hogy a f�rfi ir�nti ut�lat�t le tudta gy�zni, �s nem vetette el elvb�l ezt a nagyszer� lehet�s�get. A k�nyv n�lk�l – biztos volt benne – sokkal kevesebb tud�ssal rendelkeztek volna.

�jf�lkor f�l�lomban hallotta, hogy lak�t�rsai vid�man nevetve meg�rkeznek a nappaliba. Egy ideig m�g hallani v�lte a pusmog�sukat, majd �lomba mer�lt.

Reggel az els� dolog, amit megpillantott, Ron mosolyg� arca volt.

- Milyen volt a randi? – k�rdezte t�le.

- Csod�s – felelte egyszer�en. – S�t�ltunk, vacsor�ztunk, moziban voltunk… egy sz� sem esett Voldemortr�l, h�bor�r�l, meg hasonl�kr�l, csak j�l �rezt�k magunkat.

- Te mi�ta mondod ki Voldemort nev�t? – lep�d�tt meg Harry.

- Hermione �gy szeretn� – motyogta Ron teljesen zavarban, Harry meg nevetve mag�ra hagyta.

A konyh�ban megreggeliztek, majd megbesz�lt�k, hogy indulnak a k�rh�zba. Bar�tai mosolyg�s arc�t l�tva m�g jobban �rezte Ginny hi�ny�t, de az�rt �r�lt boldogs�guknak.

A hoppan�l�si sik�torukig az�rt veszekedtek egy kicsit – m�r csak megszok�sb�l is -, de fogt�k egym�s kez�t.

A k�rh�zban egy pillanatig tan�cstalanul �lldog�ltak az el�csarnokban, azon gondolkodva, hogyan is �lljanak neki a keres�snek.

- Pr�b�lkozzunk a pultn�l, h�tha adnak inform�ci�t – aj�nlotta Ron, mire odamentek a mosolyg�s, k�k haj� �gyint�z�h�z.

- Rokonai a h�lgynek? – k�rdezte, miut�n el�adt�k a k�rd�s�ket.

Hermione szemrebben�s n�lk�l f�llenteni kezdett, Harry �szinte d�bbenet�re. Miv� lesz a vil�g, ha m�r � is hazudni kezd?

Negyed �ra m�lva egy mell�kl�pcs�n s�t�ltak fel a megfelel� emeletre. A j�kedv hamarosan lelohadt arcukr�l, ahogy szembetal�lt�k magukat a beteg, szenved� arcokkal.

A folyos� v�g�n egy sz�rke ajt� m�g�tt tal�lt�k meg Rara Avis Pitont, egyszem�lyes, apr� szob�j�ban.

Mivel kopog�sukra nem n�zett fel, halkan beosontak, �s az �gy mell� l�ptek. Az �gyban egy h�feh�r, s�padt, beesett arc� n� fek�dt, aki valamikor az a csinos, kedves arc� teremt�s lehetett a med�l f�nyk�p�r�l. T�r�keny teste szinte meg sem emelte a takar�t, olyan benyom�st keltve, mint ha az archoz nem is tartozna test.

V�kony, csontos keze a takar�n fel�l, k�t oldalt fek�dt. Erei �tsejlettek a halv�ny b�r�n.

- Alszik? – suttogta Ron megillet�dve. Ez a l�tv�ny m�g �t is megijesztette.

Hermione szomor�an megr�zta a fej�t.

- K�m�ban van, m�r nagyon r�g�ta. N�zd, szinte visszafejl�dtek az izmai, �s olyan t�r�keny… vajon mi t�rt�nhetett vele?

- Tizenh�t �ve ilyen �llapotban ker�lt hozz�nk – l�pett be az ajt�n egy id�s �pol�. – Az�ta csak fekszik, �s �lmodik. Bizony, szomor� sors ez - s�hajtott fel hangosan.

- �n az �pol�ja? – k�rdezte Hermione, a k�nnyeivel k�szk�dve. A hely hangulata �tragadt r�.

- Igen. Rar�nak tizenh�t �v �ta �n viselem gondj�t. A f�rje k�r�s�re k�l�n szerz�dtettek, nincs is m�s betegem, csak �.

- Perselus Piton? – k�rdezte Harry.

- Igen, nagyon rendes ember. Ilyen fiatalon elveszteni azt, akit szeret�nk… de � sosem hagyta mag�ra Rar�t.

Harryt teljesen led�bbentette a n� l�tv�nya, az, hogy Perselus Pitonnak is h�z valakihez a sz�ve, az, hogy ez a valaki teljesen le�p�lt… a f�rfi m�gis gondj�t viselte, sohasem hagyta mag�ra. Nem �rtette meg Pitont, de az, hogy a feles�ge itt van, �t is felzaklatta.

A s�padt Rara sz�vszor�t� l�tv�nyt ny�jtott, ahogy tudatlanul fekszik ezen a k�rh�zi �gyon, �s nem is tudja, hogy f�rje valami irt�zatos dologba keveredett.

Egy olyan folyamatot ind�tott el, amib�l nincs kisz�ll�s. Most el�sz�r gondolkozott el azon a lehet�s�gen, hogy tal�n nem is a maga akarat�b�l cselekedett… tal�n megint Dumbledore egy eszel�s, bonyolult terv�vel �ll szemben. El kellett ismernie, hogy a volt igazgat� b�rmit fel�ldozott a gy�zelem�rt, m�g saj�t mag�t is. Lehets�ges lenne?

Soha nem is ismerte igaz�n a f�rfit, mindig csak azt az oldal�t l�tta, ami gy�l�lk�dik, most el�sz�r tal�lkozott azzal a fel�vel, ami szeret. Felt�tel n�lk�l, ezt az itt fekv� n� bizony�tja. El�h�zta zseb�b�l a f�nyk�pes med�lt, megforgatta kezei k�z�tt, majd az �gy mellett �ll� �jjeliszekr�nyre tette.

- Nek�nk m�r nincs r� sz�ks�g�nk – motyogta bar�tainak, akik k�rd� tekintettel n�ztek r�, majd a n�v�rhez fordult. – Mikor j�rt itt utolj�ra a f�rje?

- Tal�n egy �ve. El�tte rendszeresen l�togatta, havonta fizette az �pol�si d�jat, de m�lt �v v�g�n elj�tt, �s azt mondta, tal�n sohasem j�het vissza, ez�rt viseljem gondj�t, �s kifizetett el�re – meg�llt, hogy dr�maibb legyen a hat�s. – �t �vre. M�g azt is mondta, hogyha esetleg, ne adj’ Merlin Azkabanba ker�l, eljuttatja hozz�m a sz�fkulcs�t.

- M�g nem jutott oda, de csup�n egy hajsz�lon m�lik – mondta Harry, m�lyen az �pol� szem�be n�zve.

- Mit tett, hogy �gy kell fizetnie? – k�rdezte r�m�lten a n�.

- Meg�lte Albus Dumbledore-t – mondta semleges hangon, mire az �pol� leveg��rt kapkodott. Harry nem v�rta meg, hogy megk�rdezze a r�szleteket, otthagyta az eg�sz k�rtermet. Szabadulni akart Mrs. Piton l�tv�ny�t�l.

Aznap �jjel Harry nem tudott aludni zavaros gondolatait�l.