V�mp�rr� v�lni

�hes vagyok. Villant agyamba az �jszaka k�zep�n eme egyszer� felismer�s, melyet meger�s�tett gyomrom panaszos mordul�sa. De lehet, hogy csak k�pzeltem, b�r a t�ny, hogy ennival�ra van sz�ks�gem, m�ghozz� most, az nem k�pzelg�s. �gyhogy fogtam magam, �s sz�pen lassan �s �vatosan kib�jtam p�rom �lel� karjaib�l, nehogy fel�bresszem, �s kisurrantam a konyh�ba. Az ajt�t halkan behajtottam, hogy a h�t� f�nye ne se b�ntsa a szem�t. A j�r�lapon kicsit f�zott a talpam, de az �hs�g jobban �rdekelt, mint holmi papucskeresg�l�s �s egy felf�z�s �g�rete. H�t� kinyit, de semmi �rdekes. Sonka, sal�ta, joghurt, n�mi spagetti-marad�k, margarin. Most nem tud l�zba hozni. Szekr�nyajt� becsuk, szekr�nyajt� kinyit. Ott sincs semmi �rdemleges: toj�s, bef�tt mindenf�le �zben, t�szta, paradicsomm�rt�s, k�nai sz�szok. Ez sem izgatott, s�t, kifejezetten undort keltett bennem. Ajt� becsuk, sp�jzajt� kinyit. Polcokon lekv�r, savany�s�g, m�g t�bb bef�tt, de ezeket sem tartottam �tv�gygerjeszt�nek. Mik�zben azon morfond�roztam, hogy mit egyek, eszembe jutott az erd�lyi nyaral�sunk, ami k�r�lbel�l egy h�napja volt.

Valamelyik kis faluban n�zt�k a v�s�rt, mikor felt�nt egy igencsak betegesnek l�tsz� ember, lez�rt kos�rral a kez�ben, �s sz�p t�meg gy�lt k�r�, tele turist�kkal. K�v�ncsis�gom odahajtott engem is, p�romat magammal hurcolva, mert neki nem sok kedve volt hozz�, megjegyz�se szerint a fazon er�sen eml�keztette egy ghoul-ra (ghoul: bizonyos t�rt�netekben v�mp�rszolg�t jelent). Erre lehurrogtam, hogy ugyan m�r, az csak a mes�kben meg a szerepj�t�kokban van. Mire oda�rt�nk, m�r jav�ban mondta a mag��t ember�nk:
- ...�s uraim! Eme kos�rban egy igazi v�mp�r lapul, aki nappal is tev�kenykedhet!...
- De akkor mi�rt kell neki a kos�r? - k�rdeztem azonnal bel�fojtva a sz�t, olyan hangs�llyal, aki igencsak k�telkedik benne, hogy abban t�nyleg egy v�mp�r van, hacsak nem a D�l-Amerik�ban �shonos v�mp�rdenev�rr�l van sz�, de igencsak k�ts�gbe vontam, hogy egy ilyen szakadt ember honnan szerezhetne egy ilyen ritka p�ld�nyt.
- Hogy ne b�ntsa szem�t a f�ny! - v�laszolta azonnal, �s ugyanekkor szem�ben gonosz ravaszs�g csillant. - Nem akar a kisasszony saj�t maga meggy�z�dni r�la?
Orrcimp�m ekkor kit�gult, meg�reztem a kos�rb�l �s a "ghoul"b�l azt a jellegzetes kisug�rz�st, amit szugger�l�sra haszn�lnak a nagyon �gyes "�zletemberek". �gyhogy ink�bb megh�tr�ltam, �s azt mondtam, k�sz�n�m, de kihagyom. De amaz nem hagyta annyiban, k�zelebb j�tt, �s hirtelen kinyitva a kosarat r�mz�d�totta tartalm�t, ami egy denev�r volt, m�ghozz� igencsak d�h�s �llapotban, �s az arcom fel� kapott. Jobb kezemet a fejem el� h�ztam v�dekez�s gyan�nt, f�lig-meddig sikeresen, az alkaromba harapott, v�lem�nyem szerint protk�t�r�ssel, mert a csontot tal�lta meg. Amint meg�reztem a f�jdalmat, lend�tettem s�rtett v�gtagomat, �s ler�ztam magamr�l az �llatot, k�zben p�rom ember�nket vette volna kezel�sbe, de visszafogtam, mondtam neki, ink�bb menj�nk be a kolozsv�ri k�rh�zba, hogy min�l el�bb ell�ssanak. Szavam hatott, �s f�l �ra m�lva m�r adt�k is a tetanuszt meg a veszetts�gellenit �s bek�t�zt�k sebemet, ami v�g�lis k�t pici, de m�ly pont volt, az iker-anyajegyem alatt k�zvetlen�l.

Nem tulajdon�tottam neki nagy jelent�s�get, b�r most kajakeresg�l�s k�zben igencsak elkezdett viszketni a helye. Megvakarva, mik�zben megyek vissza p�romhoz aludni, bel�pve l�tom, hogy m�sik ir�nyba fordult, �s feh�r b�r�re pont bes�t�tt a telihold, nyak�t egyenesen kihangs�lyozva. Szinte l�ttam az agyba fut� art�ri�t, amint l�ktet, �s ... h�vogat. Tess�k? K�rdem t�lem, �s r� kell j�jjek, erre �heztem �n, pontosabban szomjaztam. V�rre. Nem tudtam �nmagamat megakad�lyozni, olyan gyorsan t�rt�nt, ahogy odasuhantam, elkaptam a tork�t �s �tharaptam, �reztem, folyik le a meleg v�r, de nem akartam egyetlen cseppet sem elmulasztani, hiszen m�r r�g�ta szomjazom r�. �ldozatom fel�bredt, �s megpr�b�lt mozdulni, de f�ld�nt�li er�mmel lefogtam, �s addig sz�vtam, m�g az utols� csepp is �t nem v�ndorolt az �n testembe. Az �v�t elengedtem, �s l�ttam, hogy sz�ja egy mi�rtre torzul. Elborzadtam �nmagamt�l. Meg�ltem a p�romat, kit a vil�gon annyira szeretek. Ha tudtam volna s�rni, folytak volna a k�nnyeim, de azok m�r hossz�-hossz� �vekkel ezel�tt kisz�radtak, m�g miel�tt megismerhettem volna. �gy csak �ltem, �s gy�szoltam, de nem mertem meg�rinteni. Nem akartam elhinni azt a nyilv�nval� t�nyt, hogy puszt�n �hs�g, egy elemi motiv�ci� miatt �ltem. R�ad�sul olyat, akit t�nyleg nagyon szerettem, az �letemet adtam volna �rte.

Megsz�lalt egy hang a fejemben, amir�l �szt�n�sen tudtam, hogy a Mester�. Sz�l�tott, hogy t�rjek hozz�, �s temessem el a m�ltamat. Azt mondta, m�r r�gen kiszemelt, �s legyek h� szolg�ja. Szinte azonnal indultam volna engedelmeskedni, de valami visszatartott: az egy�nis�gem. Nem olyannak sz�lettem, aki egy sz�ra is azonnal ugrik, �gy a k�sztet�s megmaradt, hogy rohanjak azonnal a vil�g m�sik v�g�be, de a b�szkes�gem �s a bossz�v�gyam is. Hal�los bossz�t fogadtam, m�lyen, magamban, hogy a Mester m�g v�letlen�l se j�jj�n r�. Azt�n csak �sszeszedtem magam, egy tiszta leped�vel letakartam p�rom test�t, �s elindultam els� r�n�z�sre toronyir�nt, de biztosan �reztem, hogy merre.