|
A vgs menedk
2006.11.07. 16:55
A vgs menedk
Vge. Mindenki kacaghat, sikerlt megtrnik. Megint eszembe jutott a hall, s ezttal nem vrok. Elbe megyek, jghideg karjaiba vetem magam. A megvlt lels, az egyetlen j dolog, ami mg rm vr.
Tudom, nem kellene ezt tennem. Ha eddig kibrtam, ezutn is tllem valahogy. De belefradtam, hogy mindennap a darabokra hullott lelkem apr vegcserepeit rakosgassam ssze. Lehet, hogy gyva vagyok, igen. Csakhogy nem akarok tbb btor lenni. Egsz letemben annak kellett lennem. Tl korn nttem fel s aggastyn lett bellem. A tkr mg egy fiatalt mutat, de bell kigtem. Kifosztottak, elvettk tlem, ami mg az enym sem volt, elvettk az letemet is. Legyen az vk.
A percek rknak tnnek. Valamikor rg egy knnycsepp volt a szememben, de mr nyoma sem maradt. Nincs helye srsnak. Egy kicsit ideges vagyok, a tekintetem minduntalan az asztalra siklik. A lmpafny megcsillan a fnyes pengn, utols bartomon. Milyen gynyr... A szpsg, amit nem kaphattam meg... Ezen mr ks merengeni. A vgtelen szlt, mennem kell. Kt kzzel fogm a markolatot, a hegye a szvemre mutat. Taln az volt tl j, nem evilgi. A kezem remeg, nem tudom, kpes leszek-e r. Leoltottam mr a lmpt, csak a Hold s a csillagok fnye vilgt be a nyitott ablakon. rzem a hs szellt, ami elringat, mint anya a gyermekt. Mr nem ttovzok. A penge fmes villanssal markolatig hatol a szvembe. Meleg vr csorog le a kezemig. Utols mozdulatommal ajkamhoz emelem a kezem, rzem a vr ss zt. nmagam megli nmagamat, s gy vlok nmagamm. Az ablakprknyra bukom, mikzben a szl vgigsimtja arcomat. Mr az v vagyok, rkre...
by Silme Betty
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
