Harminckettedik fejezet

A F�nix hamvai

�gy �rt v�get Harry k�nyvt�ri nyomoz�munk�ja, ami sehova sem vezetett, de ez a legkev�sb� sem tudta �rdekelni �t ebben a pillanatban. Csak tomp�n �rz�kelte, agya egy h�tt�rbe szor�tott zug�ban, hogy kitiltott�k a roxforti k�nyvt�rb�l, ami ismerve Madam Cvikker vehemenci�j�t, nyilv�n �r�k id�kre sz�lt. M�g a lehet�s�g�n se tudott elgondolkodni, hogy tan�ri kiv�lts�gait latba vetve valahogyan visszak�ny�r�gje mag�t a csal�df�k �s n�vjegyz�kek erdej�be. Nem eml�kezett r�, hogyan jutott vissza a tanterembe, az se t�nt volna fel neki, ha egyszer�en �tgyalogol az ajt�n. A k�vetkez� �r�b�l sem maradt meg benne sok, de abban biztos volt, hogy nem ordib�lt senkivel. Els�s mardek�rosoknak �s holl�h�tasoknak tartott besz�mol�t a dementorokr�l, egy�b s�t�t teremtm�nyekr�l �s viselked�s�kr�l. Megint azzal magyar�zta, hogy nem a tanterv szerint haladnak, hogy ezt sokkal fontosabb megtanulniuk, mint hogy hogyan v�dj�k meg magukat a doxi cs�p�sekt�l �s hasonl� apr�s�gokt�l.

Mikor ut�lag visszagondolt, elcsod�lkozott rajta, hogyan volt k�pes �rdembeli �r�t tartani abban a lelki�llapotban, de mivel se di�kok, se a t�bbi tan�r nem jelezte, hogy valami furcs�t m�velt volna az �r�n, elk�nyvelte, hogy ezt is siker�lt olyan j�l �sszehoznia, mint a griffend�lnek �s hugrabugnak. B�rmilyen j�l v�gezte is a dolg�t, els� roxforti munkanapja beker�lt a „Harry Potter legrosszabb napjai” c�m� k�pzeletbeli k�nyvbe, de ezt csak a vacsora sor�n vette �szre. Ekkor tudatosult benne, hogy elvesztett valamit, ami m�r egy �ve a lelke r�sz�v� v�lt – �s ez a r�sz most �gy hi�nyzott neki, mint semmi m�s az el�tt. Tiszt�n l�tta Ginny arc�t a t�megben, mintha az agya egy rejtett k�pess�g�vel kiemelte volna a l�nyt a rengeteg di�k k�z�l, hogy Harry m�g akkor is tudja, hol �l, ha csak a szeme sark�b�l l�tja.

Ginny l�tt�n �jra fell�ngolt benne a harag mindenki ir�nt, aki tudott a j�slatr�l, m�g Dumbledore ir�nt is. Haragudott r�juk, ami�rt ilyesmit v�rn�nak el t�le, hogy ak�r egy lelketlen sz�rnyeteg, �ldozzon fel mindenkit Voldemort pusztul�s��rt. Persze, nekik ez k�nny�, gondolta Harry, k�nny� romantikus h�sk�d�sb�l odavetni magukat, mint egy rak�s meggondolatlan, ostoba… De a haragja gyorsan elsz�llt �s �jra �tadta hely�t a hi�nynak. A vacsora ut�n nem akart besz�lni senkivel, ez�rt gyorsan visszasietett a szob�j�ba, de olyan zavarban volt, hogy el�sz�r a griffend�l torony fel� vette az ir�nyt �s csak a K�v�r D�ma �bresztette r�, hogy nem ott a helye.

Az els� h�t ut�n Harrynek m�ris kijutott egy kis szabads�g, mely a tavaszi sz�net k�p�ben �rkezett csod�s naps�t�st �s felh�mentes eget hozva mag�val. Harry lelk�ben azonban viharok d�ltak, sehogy sem siker�lt t�ltennie mag�t a veszeked�sen, melyr�l legbel�l tudta j�l, hogy v�get vetett mindennek kettej�k k�z�tt.

Ginny mellett Ron �s Hermione t�voll�te is nyugtalan�totta. M�r hetek �ta nem hallott fel�l�k, az ikert�kr�n �t egyszer sem kerest�k, mi�ta elv�ltak �tjaik, r�ad�sul Piton is beler�ngatta �ket valami �jabb keresg�l�sbe.

Hogy elszak�tsa gondolatait Ginny, Ron �s Hermione fel�l, az egyetlen dologba vetette minden erej�t, ami megnyugv�st hozott neki: a m�gikus �nv�delem �r�k el�k�sz�t�se �s levez�nyl�se ugyan�gy �r�mmel t�lt�tte el, ahogy k�t �vvel ezel�tt a DS-edz�sek. A h�sv�ti sz�netben t�bb �r�t el�k�sz�tett �s sok �tletet halmozott fel, amiknek haszn�t veheti majd. �gy az els��veseknek tov�bbra is elm�leti ismereteket tan�tott a sz�rnyekr�l �s arr�l, hogyan lehet �ket a legk�nnyebben legy�zni, mit tegyenek, ha tal�lkoznak ilyen l�nyekkel. A tananyagban szerepeltek a trollok, az akromantul�k, a mumusok, a k�kalagok, s hozz� minden j� tan�cs, amivel egy els��ves var�zsl� vagy boszork�ny t�l�lheti az ilyen sz�rnyekkel val� tal�lkoz�st. Harrynek igen nagy rutinja volt ebben, s r� kellett j�nnie, hogy Madam Marchbanks nem csup�n �reges h�bortb�l vagy a h�rneve �s a Kiv�lasztott k�r�li pletyk�k miatt k�rte fel �t tan�rnak.

�nn�n felfedezett tan�ri k�pess�gei mellett tov�bbi meglepet�ssel szolg�lt Harrynek a di�kok viselked�se. Mindannyian, griffend�lesek, hugrabugosok, holl�h�tasok �s mardek�rosok �rgus szemekkel, �rdekl�dve figyelt�k �t �s szorgalmasan jegyzeteltek. Harry pedig �r�r�l �r�ra egyre jobban �rezte, hogy di�kjai fejl�dnek, s ez neki is �nbizalmat adott. M�r nem akadt el besz�d k�zben, ha egy tanul� a szem�be n�zett, nem izzadt a tenyere, nem idegeskedett.

A fels�bb �veseknek tartott gyakorlati �r�in b�szkes�ggel t�lt�tte el di�kjai minden egyes sikere. �k pedig egyszer sem panaszkodtak, pedig Harry igen kem�ny temp�t dikt�lt. Az egyik szerdai �r�n igencsak megizzasztotta di�kjait. Mik�zben p�rokba �lltak �s egym�st pr�b�lt�k lefegyverezni, Harry k�z�tt�k s�t�lt �s figyelte �ket.

- Nem kell akkor�t lend�teni a karodon, Brian… - adta az utas�t�sokat. – Te pedig d�fj azzal a p�lc�val, ne p�ccints!

Akkor sem t�tlenkedett, mikor nem kellett r�sz�lni senkire. Ilyenkor vill�mk�rd�sekkel ostromolta �ket.

- Ennie, hogyan harcolunk a kappa ellen?

A copfos kisl�ny elkapta ellenfele felrep�l� p�lc�j�t �s b�szk�n v�laszolt.

- Megpr�b�ljuk el�rni, hogy lehajtsa a fej�t, akkor kifolyik a v�z a homlok�reg�b�l �s el�jul…

Mialatt a v�laszt dar�lta, visszadobta p�rj�nak a p�lc�t �s m�ris folytatt�k a gyakorl�st.

- Helyes. �t pont a hugrabugnak… Peter! Mit csin�lsz, ha inferusszal tal�lkozol?

A Peter nev� csupa-szepl� fi� f�lrecsapta ellenfele var�zslat�t, ami Harry fel� r�ppent. Harry gyorsan meg�ll�totta, mire a k�kes f�nysug�r szertefoszlott.

- Bocs�nat… - motyogta a fi�. – ���… t�zet var�zsolok magam k�r�, �s megv�rom, am�g elmennek… vagy… ���…

- Vagy esetleg elk�b�tod �ket, h�gagy�! – v�gta r� goromb�n a pattan�sos, barna haj� hugrabugos.

- �gy van! K�t-k�t pont a griffend�lnek �s a hugrabugnak… - Harry tov�bb j�rk�lt k�zt�k �s �jabb k�rd�sekkel bomb�zta tan�tv�nyait.

Mikor a terem v�g�be �rt �s megfordult, �pp kisebb rendbont�s bontakozott ki a szemei el�tt. David McGerold gyomorsz�jon v�gta ellenfel�t, mikor kiesett a kez�b�l a p�lca. Pillanatok alatt kisebb vereked�s kezd�d�tt k�zte �s ellenfele k�zt.

- Mit m�veltek?! – pir�tott r�juk az Ennie nev� kisl�ny, �s m�r Harry is odasietett.

- �llj, �llj! – kiab�lta Harry �s egy p�lcaint�ssel sz�tv�lasztotta a vereked�ket. – Mondj�tok, mi t�rt�nt? – v�rta a magyar�zatot.

A k�t fi� egym�s szav�ba v�gva kezdte kiab�lni, hogy mi a baja a m�sikkal, v�g�l egyszer�en az kerekedett ki a t�rt�netb�l, hogy a griffend�l fiatal fog�ja megel�gelte a m�sik g�nyol�d�s�t. Harry felemelte a kez�t �s v�get vetett a kiab�l�snak.

– Mi volt a feladat, David? – k�rdezte t�le.

A fi� les�t�tt szemmel v�laszolt, de m�g mindig duzzogva n�zett a vele szemben �ll� hugrabugosra.

- Az, hogy a lefegyverz�st gyakoroljuk – motyogta.

- �gy van – b�lintott Harry. – �t pont a griffend�lt�l.

David sz�gyenkezve n�zte a padl�t. Harry elfojtott mag�ban egy nevet�st �s lehajolt hozz�.

– Most pedig �ss meg – mondta.

- Mi? – pillantott fel megh�kkenten a fi�.

- Mondom, �ss meg! – ism�telte Harry higgadtan.

David m�g mindig csak pislogott.

- Na, mire v�rsz? Teljes er�b�l, ahogy �t �t�tted.

Erre j�l mellkason �t�tte Harryt, aki meg se billent t�le. David McGerold megszeppenve n�zett r�, ahogy az ellenfele is, akivel az im�nt m�g d�h�s pillant�sokat v�ltottak.

- L�tod? – sz�lt Harry �s felegyenesedett. Szavait az �sszes di�khoz int�zte. – Az �kl�t�kkel nem sokra menn�tek egy inferus ellen. Legal�bbis addig nem, am�g a f�klyatart�kig sem �rtek fel. Az eszetekkel harcoljatok, vil�gos? Ez mindenkinek sz�l!

- J�v� h�ten kicsit �trendezz�k a tantermet – jelentette be. - Oldalra d�ntj�k az asztalokat �s k�t p�r fog k�zdeni egym�s ellen. Megl�tjuk, hogy tudtok csapatk�nt �sszedolgozni �s kihaszn�lni a k�rnyezeteteket. Az a p�r gy�z, amelyik el�bb megszabad�tja a p�lc�j�t�l a m�sik kett�t.

A di�kok izgatottan fogadt�k tan�ruk bejelent�s�t �s hangos besz�lget�s k�zepette hagyt�k el a termet az �ra v�g�n. Mindenki azt hangoztatta, hogy milyen haditervet fog kieszelni a m�sik csapat legy�z�s�re. Harrynek ez az �tlet is a h�sv�ti unalomtengerben jutott az esz�be, mikor Ginny �s bar�tai ut�ni szomorkod�s�ban felderengett neki, miken mentek kereszt�l kor�bban a miniszt�riumban �s a Roxfortban, mikor a hal�lfal�k ellen k�zd�ttek.

�ra ut�n a tan�ri szoba fel� vette �tj�t, s mihelyt bel�pett az ajt�n, r�gt�n megakadt a szeme az asztal�n �ll� nagy alak�, k�k dobozon.

- Megj�tt v�gre… - motyogta Harry �s az asztalhoz sietett, ahol egykori gy�gyn�v�nytan tan�rn�je �lt. – J� napot!

- Mag�nak is, Mr Potter – k�sz�nt Bimba professzor. - Hallom, megint auror kik�pz�st tart a m�sod�veseknek.

- Honnan tudja…?

- Roxfortban vagyunk – ingatta a fej�t a boszork�ny. – Itt a falnak is f�le van.

Harry levette a doboz fedel�t �s kiszabad�totta a pap�rbor�t�s al�l �j ruh�it, amiket m�g Roxmortsban rendelt az elm�lt h�t sor�n.

Mikor felemelte a finom kelm�b�l sz�tt tal�rt, r�gt�n �rezte, hogy valami nincs rendj�n.

- H�, �n nem ezeket a ruh�kat rendeltem! – csod�lkozott, mikor megl�tta, hogy egyik darab sem stimmel. – Biztos t�ved�s t�rt�nt…

Az, amelyiket a kez�ben tartotta, gy�ny�r�, m�lyz�ld sz�n� volt �s valamivel s�t�tebb z�ld h�mz�s bor�totta mindenhol. Harrynek �gy r�mlett, Dumbledore professzornak is volt egy hasonl� darabja.

Bimba professzor felkapta a fej�t a dolgozat-halomr�l �s a tal�rra n�zett.

- Nagyon sz�pek – jegyezte meg a boszork�ny. – Nem �rtem, mi a baja vel�k…

- Az, hogy �n nem ezeket rendeltem! – csattant fel Harry. – Hogy n�znek ezek ki? Mint… mint…

- Mint egy igazi var�zsl��? – sz�lt Lumpsluck hangja, aki ekkor l�pett be a tan�ri szoba ajtaj�n, kez�ben egy nagy dobozzal, ami telis tele volt �vegcs�kkel. A dobozt most lerakta Harry� mell�. Az �vegek legt�bbj�ben v�r�ses folyad�k volt, b�r n�melyik elt�rt a t�bbit�l – az egyikben nagy, gusztustalan, narancss�rg�s csom�k lebegtek, kett� m�sik pedig n�ha v�ltoztatta a sz�n�t, mintha nem tudn� eld�nteni mif�le b�jital is akar lenni. Harry gyan�totta, hogy ezeknek az �vegeknek a gazd�i fognak T-t kapni.

Lumpsluck szem�gyre vette Harry csomagj�t.

- Pomon�nak igaza van, fiam – mondta az �reg. – Ezek val�ban rendk�v�l el�kel� tal�rok.

Harry f�radt-lemond�an visszaejtette a tal�rt a dobozba, a m�sik, s�t�t-b�bor sz�n� tetej�re.

- Dumbledore is ilyeneket hordott, eml�kszik? – motyogta Harry �s visszatette a doboz tetej�t.

- Most mit csin�lsz, Harry? – k�rdezte �rdekl�dve Lumpsluck.

Harry hozz�l�tott, hogy visszavar�zsolja a k�t�z� zsin�rt a dobozra.

- Visszak�ld�m a csomagot �s meg�rom nekik lev�lben, hogy legk�zelebb jobban figyeljenek oda miket k�ldenek el… - v�laszolta bosszankodva.

Lumpsluck kopasz feje b�bj�t vakargatta.

- Szerintem �pp el�gg� figyeltek – d�nny�gte az �reg, majd zavartan k�hentett egyet �s a l�d�hoz fordult szem�gyre venni di�kjai beadott �rai munk�it.

Harrynek valami nem stimmelt Lumpsluck viselked�s�ben.

- Maga volt?! – ki�ltotta felh�borodottan, mikor megl�tta a professzor mosolyra g�rb�l� sz�j�t.

Az �reg m�r nem tudta v�ka al� rejteni tr�f�s hangulat�t, ez�rt hangosan felnevetett. Erre a t�bbi tan�r is �rdekl�dve figyelt.

- Maga mondta nekik, hogy cser�lj�k ki a ruh�kat? – k�rdezte v�dl�n Harry.

Lumpsluck csak legyintett.

- Az t�lz�s, hogy azt mondtam nekik… - d�rm�gte. – A Csodatal�r egyik �zletvezet�je, Hektor Gamp r�gi tan�tv�nyom volt �s…

- Hm… A Lump Klub tagja, igaz? – fejezte be Harry �s lehuppant a sz�k�re.

Az �reg mosolyogva b�lintott k�v�r fej�vel.

- Akkor mindent �rtek – mondta Harry, majd elnevette mag�t �s vele egy�tt Lumpsluck is. – �s most mit csin�ljak ezekkel?

- Pr�b�ld fel! – javasolta Bimba professzor, mikor Harry megint felemelte a gy�ny�r� z�ld tal�rt.

Harry nem volt od�ig az �tlet�rt.

- Gyer�nk, fiam, pr�b�ld fel! – b�ztatta Lumpsluck.  – L�ssuk, hogy �ll rajtad!

- H�t j�… - egyezett bele Harry let�rten. – De �gyis r�hejesen fogok festeni benne.

T�z perc m�lva be kellett l�tnia, hogy t�vedett. Mindk�t tal�rban remek�l n�zett ki �s mindegyik �gy passzolt r�, ak�r egy keszty�. A t�k�rben n�zegette mag�t �s meg�llap�totta, hogy a z�ldben val�ban �gy fest, mint egykor Dumbledore, lesz�m�tva a feh�r szak�llat �s hossz� hajat.

A ruha szab�sa �nmag�ban el�g egyszer� volt: b� ujja volt �s nagyon hossz�, eleg�ns csukly�ja, s el�l n�gy sz�p csat fogta �ssze, de Harrynek ink�bb kigombolva tetszett.

- Nos? – n�zett r� Lumpsluck.

Harry v�g�l beleegyezett, hogy hordani fogja a tal�rokat, de nem minden aggodalom n�lk�l. Mi lesz, ha nagyzol�nak fogj�k tartani, hogy f�lv�r l�t�re �gy �lt�zik, mint egy aranyv�r�? H�t, akkor majd levon t�l�k egy-k�t pontot – nyugtatta meg mag�t Harry.

Gawain Robards l�pett be a tan�riba �s l�that�an kimer�lt volt, mint a kezd� tan�rok t�bbs�ge. F�radtan le�lt az asztala el�, azt�n �szrevette Harryt.

- Sz�p tal�r – mondta elismer�en, azt�n h�trad�lt a sz�ken.

- Neh�z napja volt, Mr Robards? – k�rdezte Bimba professzor.

A f�rfi csak legyintett.

- Ne is mondja, professzor! – s�hajtotta. – �lmomban se gondoltam volna, hogy ilyen neh�z tan�tani. Euan Abercombie elef�ntm�ret�v� v�ltoztatta a f�leit. �rd�g tudja, hogy siker�lt ezt el�rnie…

A t�bbi tan�r halkan nevetg�lt.

- M�rt pont az �tv�ltoztat�stant v�lasztotta? – k�rdezte t�le Harry. – Sok helyen hi�ny van…

- Di�kkoromban ez volt a kedvenc tant�rgyam – vonta meg a v�ll�t Robards. – Meg Madam Marchbanks nem nagyon hagyott v�laszt�si lehet�s�get, hisz ismered…

Harry mosolyogva b�lintott, s k�zben visszacsomagolta a ruh�sdobozt, de a z�ld tal�rt nem vetette le. A t�sk�ba pakolta be a k�vetkez� �r�ra sz�ks�ges jegyzeteket, mikor v�letlen�l kiesett bel�le a Mosolyhoz� var�zsg�mb �s elgurult a padl�n.

- Tess�k… - mondta Robards �s visszar�ptette Harry asztal�ra a g�mb�t.

- K�sz�n�m – motyogta Harry, miut�n eltette a goly�bist.

Ekkor elgondolkodva a var�zsl�ra n�zett.

– Tudja, ismer�s nekem a neve, Mr Robards – sz�lt �vatosan. – R�g�ta van a Roxfortban?

Robards hunyorogva n�zett r� �s nem v�laszolt azonnal. Harry arra gondolt, tal�n indiszkr�t volt a k�rd�se.

- Az auror parancsnoks�gon dolgoztam – mondta v�g�l. – F�parancsnok voltam febru�rig.

Sinistra professzor feln�zett di�kjai jav�t�sra v�r� csillagt�rk�peir�l.

- Ezt nem is tudtam – jegyezte meg csendesen a tan�rn�.

- Nem hallhatott r�la m�st�l, csak Madam Marchbankst�l, professzor – vil�gos�totta fel a f�rfi. – Elk�vettem egy sz�gyenletes bakl�v�st a Nyilv�ntart� R�szlegben. De err�l ink�bb nem akarok besz�lni…

Sz�gyenletes bakl�v�s? Harry a homlok�t r�ncolva meredt maga el�. Mit k�vethet el valaki, hogy auror f�parancsnokb�l �rvar�zsl�v� l�ptetik vissza?

Miel�tt elm�leteket agyalhatott volna ki mag�ban, r�pillantott a tan�ri fal�n f�gg� d�szes �r�ra, ami jelezte neki, hogy ideje lenne elindulnia a k�vetkez� �r�ra, amit harmad�ves hugrabugosoknak kell tartania. �sszekapkodta a holmij�t, v�ll�ra vette a t�sk�t, de a kilincsen meg�llt a keze. Visszafordult az ajt�b�l �s kivette t�sk�j�b�l a Mosolyhoz� var�zsg�mb�t. Robards professzor �rdekl�dve r�n�zett, Harry pedig megk�sz�r�lte a tork�t �s v�gre eml�keztette mag�t, mit fogadott meg kor�bban:

- Mondja, nem tudja v�letlen�l, hogyan kell ezt haszn�lni?

*

Harry �j tal�rja ugyan szemet sz�rt a di�koknak �s gyakran �sszes�gtak a h�ta m�g�tt, de sehonnan nem kapott ellens�ges szavakat, m�g a mardek�ros di�kokt�l sem. Azt azonban nem tudhatta, hogy ez vajon az�rt van, mert val�ban nem �rdekli �ket, vagy csak mert tudj�k, hogy nem aj�nlatos egy tan�ron k�sz�r�lni a nyelv�ket.

Bek�sz�nt�tt a m�jus m�g er�sebb naps�t�ssel, m�g felh�tlenebb �ggel. Egyre t�bb �t�d �s heted�vest lehetett l�tni a k�nyvt�rban s�nyl�dni, mik�zben l�zasan k�sz�ltek R.B.F. �s R.A.V.A.Sz vizsg�ikra. Harry azonban a legkev�sb� sem t�r�d�tt ezzel, megel�gedett vele, hogy negyed�ves korig tan�tsa a di�kokat mindarra, amit csak tud. Ahogy a di�kok fejl�dtek �r�r�l-�r�ra, Harry meg volt gy�z�dve r�la, hogy egyes v�dekez� b�b�jokat m�r jobban tudnak, mint a heted�vesek. Dennis Creevy p�ld�ul Harry negyedik �r�j�n olyan f�nyes var�zspajzsot b�v�lt, ami szikr�zott a napf�nyben �s minden dermeszt�b�b�jt visszavert.

A tanteremben rendezett p�rbaj-felm�r�s ragyog�bban siker�lt, mint azt gondolni merte. Egy Lumpsluckt�l k�lcs�nk�rt arany zseb�ra seg�ts�g�vel m�rte a p�rosok idej�t, s az �ra v�g�n a legjobbak egym�ssal m�rhett�k �ssze erej�ket. A di�kok a gyakori hasra es�sek �s apr� horzsol�sok ellen�re olyan j�l �rezt�k magukat, hogy t�bb p�ros visszav�g�t akart.

- Mindenkinek lesz m�g alkalma bizony�tani – nyugtatta meg �ket Harry. Tiszt�ban volt vele, hogy mennyire fontos az eg�szs�ges versenyszellem. – K�t h�tig megint gyakorolni fogunk, ez�ttal a k�b�t� �tkokat (a bejelent�st izgatott sugdol�z�s fogadta), �s ut�na megmutathatj�tok, hogy mit tudtok.

M�jus els� h�tf�j�n remek napja volt, mivel csak k�t �r�t kellett tartania, de mikor utols� �r�ja ut�n a tan�ri szob�b�l a nagyterem fel� indult, egy olyan h�rt hallott Neville-t�l, ami egyenesen csod�latoss� var�zsolta az eg�sz het�t.

- Harry, Harry! – sz�lt ut�na a fi�. Akkor vette �szre, mikor �pp kil�pett a v�c� ajtaj�n. – Nem tudom, tudsz-e r�la, de itt van Ron �s Hermione.

- Mi?! – Harry nyomban megtorpant. – Biztos vagy benne?

- Az el�bb l�ttam �ket, nyakig koszosan! – magyar�zta Neville �s felnevetett. – Szerintem felmentek a tantermedbe, t�ged keresnek.

Harry megk�sz�nte Neville-nek a t�j�koztat�st �s minden egyebet feledve a l�pcs�k fel� vette az ir�nyt. Olyan r�gen nem l�tta m�r k�t bar�tj�t, hogy kisgyerekes izgalom lett �rr� rajta, mint r�gen, ha a Dursley-�kn�l t�lt�tt sz�nid� a v�g�hez k�zeledett.

A l�pcs�k�n rohant felfel�, mikor egy m�sik hang k�nyszer�tette meg�ll�sra. N�h�ny emelettel alatta valaki d�ng� l�ptekkel haladt lefel�. Harry meg�llt, kihajolt a korl�t f�l�tt, de m�ris �tkoznia kellett mag�t a butas�g��rt. A l�pcs� azonnal megindult alatta �s oldalt fordult a m�lys�g fel�. Harry mag�ban szitkoz�dva megkapaszkodott �s �jra len�zett. Nem csalt a f�le, R�mszem Mordon �pp ekkor l�pett be a m�sodik emeleti folyos�ra, de Harry hi�ba ki�ltotta a nev�t, nem hallotta meg. Morgol�dva megv�rta, hogy a szesz�lyes l�pcs� visszat�rjen a hely�re, azt�n futva folytatta �tj�t a tanteremhez. Mikor meg�rkezett, haboz�s n�lk�l benyitott az ajt�n, de azon nyomban megdermedt.

A teremben ott �llt Ron �s Hermione – mindketten olyan koszosak voltak, mintha most m�sztak volna ki egy porlokokkal teli veremb�l. Fekete �ti k�peny�k t�bb helyen elszakadt �s meg�gett, de ez l�that�an egyik�ket se zavarta. Nem vett�k �szre, hogy az ajt� kiny�lt, vagy hogy Harry vigyorogva n�zi �ket – teljesen megfeledkezve a k�lvil�gr�l, szenved�lyesen cs�kol�ztak.

Harry elfojtott egy nevet�st �s a fej�t cs�v�lva halkan bel�pett a terembe, azt�n k�t k�zzel megfogta az ajt�t �s teljes er�b�l becsapta. Az �gy�l�v�s hangj�val fel�r� csattan�sra Hermione nagyot sikkantott, Ron pedig j� egy m�tert ugrott h�tra ijedt�ben, amit�l majdnem �tesett az egyik padon.

- Harry! – ki�ltott fel, mikor megl�tta bar�tj�t.

- Megzavartam valamit? – k�rdezte Harry k�t nevet�s k�z�tt.

- Jaj, te idi�ta! – motyogta Hermione, de mosolyogva odaszaladt hozz� �s meg�lelte.

Ron is vigyorogva odament, hogy kezet fogjon vele, de Harry odah�zta �s �t is meg�lelte. Mindh�rman nevettek �s �r�ltek, hogy viszont l�thatj�k egym�st ilyen hossz� id� ut�n.

- R�g nem tal�lkoztunk – magyar�zta meg Harry a nagy �lelkez�st.

- Mintha ny�ri sz�net lett volna – b�lintott Ron egyet�rt�en.

- Annyira agg�dtunk �rted! – tette hozz� Hermione. – Mikor hallottuk, mi t�rt�nt az erd�ben, meg hogy egy h�napra a gyeng�lked�re ker�lt�l… - megint szorosan meg�lelte, majd zavartan porolgatni kezdte Harry tal�rj�t, ami ett�l csak m�g piszkosabb lett.

Harry h�tr�bb l�pett �s v�gign�zett bar�tain. Hermione homlok�n kisebb z�z�d�s �ktelenkedett, haja olyan k�cos volt, mintha torn�d� t�p�zta volna meg �s mindk�t keze be volt k�tve. Ron arc�n n�h�ny v�kony horzsol�s l�tszott, v�r�s haja kormos volt, k�rmei koszt�l feket�llettek, de a sebekt�l eltekintve mindketten eg�szs�gesnek t�ntek. Egyik s�r�l�s�k se volt vesz�lyes.

Harry �jra megcs�v�lta a fej�t.

- Mibe keveredtetek m�r megint? – k�rdezte.

Hermione �s Ron �sszen�ztek �s lassan leolvadt arcukr�l a tal�lkoz�s okozta vid�ms�g.

- �hm… Harry – kezdte Hermione �s megk�sz�r�lte a tork�t. – Van n�h�ny mondanival�nk.

- Ezt valahogy sejtettem… - jegyezte meg Harry, majd hellyel k�n�lta bar�tait.

Mindh�rman le�ltek egy pad tetej�re, majd Hermione �jra megk�sz�r�lte a tork�t �s belefogott:

- Azt hiszem, legjobb lesz, ha az elej�t�l kezdj�k, igaz, Ron? – (Ron b�lintott, k�zben sz�rakozottan kapargatta a piszkot tal�rj�r�l). – Miut�n elment�l, �gy tett�nk, ahogy mondtad, �tment�nk a Black-h�zba �s sz�ltunk Mr Weasleynek, hogy seg�tsen nek�nk. Siker�lt elk�rnie az iratokat Regulus Blackr�l, �s a t�bbi rokon�r�l. Napokat t�lt�tt�nk a h�zban a kutat�ssal, k�v�lr�l f�jjuk a csal�df�t – nem mintha b�rmi �rtelme lett volna… - s�hajtotta szomor�an Hermione.

Harry t�k�letesen �rtette a helyzet�ket. � is hasonl�an �rtelmetlennek �s kil�t�stalannak �rezte a nyomoz�st. Hermione helyett Ron folytatta:

- Apa sokat seg�tett �s v�g�l is elmondtuk neki, hogy olyan hal�lfal�kat keres�nk, akik r�gen el�rult�k Voldemortot. Azonban hamar kider�lt, hogy Karkarov kiv�tel�vel senki sem fordult szembe vele… Azaz voltak olyanok, akikr�l azt hitt�k – pontos�totta Ron -, mint Malfoy meg Nott �s hasonl�k, de ezekr�l k�s�bb kider�lt, hogy m�s szelek f�jnak. A l�nyeg, hogy semmit se tudnak arr�l, hogy Regulus Black-en k�v�l b�rki m�s szembe szeg�lt volna vele.

- Pedig voltak – sz�lt k�zbe Harry. – Csak nem a hal�lfal�k k�zt, hanem…

- …a csal�dtagjaik – sz�lt Hermione �s tekintete tal�lkozott Harry�vel. – Mi is besz�lt�nk Pitonnal. Elmondott mindent Aurora Blackr�l.

Harry b�logatott.

- Hogyan tal�lkoztatok vele? – k�rdezte.

Hermione r�gt�n v�laszolt:

- Az erd�ben t�rt�ntek ut�n megtudta, hogy nem a Roxfortban vagyunk, ez�rt megkeresett minket. �zent Ginny t�kr�n �t �s tal�lkoztunk vele az Abszol �ton. Elmondtuk neki, hogy Regulus ut�n nyomoztunk, erre leszidott minket – mondta fanyar f�lmosollyal a l�ny. – Azt mondta, hogy pont az�rt kellett volna veled menn�nk, hogy megakad�lyozzuk, nehogy valami butas�got csin�lj.

Harry megvet�en horkantott egyet.

- Szerinte f�l�slegesen vesztegett�k az id�nket, azt�n kis unszol�sra elmondott mindent a feles�g�r�l – sz�lt Ron. – Hermione r�vette, hogy neked is mondja el ezt. Nem nagyon lelkesedett �rte, de beleegyezett.

Harry b�logatott �s meger�s�tette bar�tai t�rt�net�t.

- �gy is volt – mondta. – Elj�tt �jszaka a gyeng�lked�re �s elmes�lte. Meg azt is mondta, hogy �j feladatot b�zott r�tok.

- Igen, szerencs�re nem k�ld�tt minket haza – hadarta Hermione -, hanem megmutatta, miket tal�lt Voldemort iratai k�z�tt. Tervrajzok voltak, Harry! Ott volt a barlang rajza, az ajt�k �s az elrejt� b�b�jok, amiket haszn�lt, minden!

- Ez remek! – lelkendezett Harry. – �s ezt kerest�tek Pitonnal?

Hermione �s Ron megint �sszen�ztek, mintha azon gondolkozn�nak, hogyan mondj�k el, mi t�rt�nt vel�k a hossz� hetek alatt.

- H�t… az az igazs�g, hogy mi se azt csin�ltuk, amit Piton mondott – vallotta be Ron kettej�k nev�ben. Harry felvonta a szem�ld�k�t. – V�gigr�gtuk magunkat a tervrajzokon, de ugyan�gy nem vezetett sehova, mint a t�bbi nyomoz�s. V�g�l Piton bevallotta, hogy az�rt b�zta r�nk a tal�lt iratokat, hogy tanuljunk bel�le �s neked is mutassuk meg… - Ron jelz�sk�ppen felemelte az asztalon hever� Feneketlen Zs�kot. – Elmondta, hogy nem v�rhatunk sok�ig t�tlen�l. Ha nem tal�lunk nyomot az utols� horcruxhoz, akkor meg kell szabadulnunk a k�gy�t�l.

Harry nagyot n�zett.

- Igen, Piton is tan�cstalan – mondta Hermione. – R�nk parancsolt, hogy tanuljunk, veled egy�tt �s ne csin�ljunk semmit. Azt akarta, hogy �lj�nk a fenek�nk�n.

- De ti…? - kezdte Harry.

- De mi nem maradtunk a Black-h�zban – s�hajtotta a l�ny. – Mr Weasleyt�l hallottuk, mi t�rt�nt McGalagonnyal �s veled… - ekkor b�nb�n� f�lmosollyal n�zett r�. - Bocs, Harry, de mondt�k, hogy fel fogsz �p�lni, ez�rt �gy gondoltuk, hogy fontosabb dolgunk lenne, mint betegl�togat�ba menni.

Harry vigyorogva b�lintott, majd intett, hogy folytassa.

- Azok ut�n, ami az erd�ben t�rt�nt, meg ami azt k�vet�en, �gy gondoltam, mindenk�pp sz�vets�geseket kell keresn�nk. Besz�lt�nk Mr Weasleyvel a koboldokr�l, de meg se hallgatott minket. Azt mondta, hogy nem tehet�nk semmit a miniszter enged�lye n�lk�l, mert ak�r le is tart�ztathatnak. Ez engem nem nagyon �rdekelt, �gy hogy fogtuk magunkat �s elment�nk a Gringottsba.

Harry megh�kkenten n�zett bar�taira.

- �n is pont ezt mondtam Lupinnak, meg Mordonnak! – sz�lt. - Lupin is elment hozz�juk… nem tal�lkoztatok…?

Ron feltette a kez�t.

- V�rd ki a v�g�t! – mondta. – Sz�val hoppan�ltunk az Abszol �tra �s sz�pen odas�t�ltunk a Gringotts el� �s bekopogtunk. Arra sz�m�tottunk, hogy kinyitj�k az ajt�t �s besz�lhet�nk, de nem t�rt�nt semmi. Ez�rt bement�nk – mert hogy nyitva volt a bej�rat, mintha nem is lenne h�bor�…

- A bankban sem volt senki, egy teremtett l�lek se – vette �t a sz�t Hermione. – Ez�rt �tkutattuk az eg�szet, hogy tal�lkozzunk legal�bb egy kobolddal, aki elvezethet minket ahhoz az Amp�khoz. A barlangok fel� ment�nk, amit egy hatalmas ajt�val z�rtak le…

- Nagyobb volt, mint a Roxfort bej�rata – toldotta meg Ron.

Harry egyik�kr�l a m�sikra kapkodta tekintet�t.

- Megpr�b�ltuk kinyitni – folytatta Hermione -, de mikor var�zsoltam, az ajt� mindkett�nket beszippantott…

- Beszippantott?

- Igen. Nem l�ttunk magunk k�r�l semmit, minden csupa feketes�g volt. – magyar�zta Ron. – J� f�l �r�t v�rtunk �s m�r kezdt�nk komolyan megijedni, mikor kiszedtek minket. Elvett�k a p�lc�inkat �s megk�t�ztek. Nem k�rdeztek semmit, csak levittek minket azokkal a s�nes kocsikkal.

- De nem a sz�fek fel� ment�nk, hanem egy m�sik v�g�nyon, m�g m�lyebbre. – mes�lte Hermione. – Odalent k�sz lak�saik vannak. Szikl�ba �p�tett koboldh�zak, m�g szebbek, mint a sell�k otthonai!

- �gy mondod, mintha v�rosn�z�sen lettetek volna – sz�lt k�zbe Harry. – Azt hittem, elfogtak titeket.

Hermione arckifejez�se kicsit els�t�t�lt.

- �gy is volt, de nem b�ntottak minket – mondta. – Bez�rtak egy cell�ba �s ott tartottak egy h�tig.

- Egy h�tig?

- Igen – v�laszolta let�rten Ron. – Hal�lra untuk magunkat. Nem besz�ltek hozz�nk, egyszer�en csak fogva tartottak, pedig mondtuk, hogy besz�lni akarunk a vezet�ikkel.