Luthien Lovemagic Oldala
Luthien Lovemagic Oldala
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
MENÜ

 

 

Főoldal

Rólam

Képek

Vendégkönyv

Ez itt a reklám helye

Linkek

Videók

 

 
Idézet

"A boldogság emléke már nem boldogság, de a fájdalom emléke még fájdalom."
(Lord Byron)

 
Írások

 

 

 

Írásaim

 

 

 

AgiVega írásai

 

 

 

angyalkaLD írásai

 

 

 

Anatol írásai

 

 

 

ani írásai

 

 

 

Assa írásai

 

 

 

avalon írásai

 

 

 

Barbee írásai

 

 

 

blondjob írásai

 

 

 

Brigi írásai

 

 

 

Candlelight írásai

 

 

 

Drachiss írásai

 

 

 

Draco Malfoy írásai

 

 

 

Dracillia írásai

 

 

 

Dracy írásai

 

 

 

Ekler írásai

 

 

 

Fedra James írásai

 

 

 

Firuse írásai

 

 

 

Gwendolinn írásai

 

 

 

herika írásai

 

 

 

Ignis le Feu írásai

 

 

 

Jean Ataldne írásai

 

 

 

kelenta írásai

 

 

 

Lillia_hun írásai

 

 

 

Lilyanjudyth írásai

 

 

 

Lionela írásai

 

 

 

Lothwin írásai

 

Luciatus írásai

 

 

 

Lylthia írásai

 

 

 

Nari írásai

 

 

 

Neji írásai

 

 

 

Nellas írásai

 

 

 

Nikit írásai

 

 

 

Nolena írásai

 

 

 

mellons írásai

 

 

 

Pansy írásai

 

 

 

Perselmouth Lion írásai

 

 

 

Remy írásai

 

 

 

Silme Betty írásai

 

 

 

Solena írásai

 

 

 

Susan Kreber írásai

 

 

 

Synestra írásai

 

 

 

Tanin írásai

 

 

 

Vanilia írásai

 

 

 

Vicky írásai

 

 

 

Yasmine írásai

 

 

 

Zsanna írásai

 

 
Harry Potter és a béke pokla(HP,NB,R,16)
Harry Potter és a béke pokla(HP,NB,R,16) : 16. Megszámlált órák

16. Megszámlált órák

  2007.03.10. 21:39


16. Megszámlált órák

Dracillia


Harry James Potter ezalatt - Piton béke poklában tett látogatásáról mit sem sejtve - lázasan lapozgatott egy vaskos könyvet. A szeme égett, úgy érezte, muszáj becsuknia egy picit, de erőt vett magán. Csak nem fog belehalni a kialvatlanságba?

- Harry - suttogta Hermione a közeli székről.

- Igen?

- Bírod még? - intett a lány húgára, aki nyugtalan álmát Harry ölébe dőlve folytatta. - Ha gondolod, hogy szükséged lenne egy sétára, átveszem a helyedet.

- Nem, erre most nincs idő - rázta a fejét ellentmondást nem tűrően a fiú. - És nem hagyom magára Flammyt. Szüksége van rám!

- Én kimegyek egy kicsit. Megnézem, megérkezett-e már Piton - sóhajtott egy nagyot Hermione, és magára hagyta Harryéket.

Harry gondolatai elkalandoztak a várócsarnokban történtek felé. Vajon a látomása is a bájital utóhatása volt? És vajon Flammy is tapasztalt hasonlókat, amikor magánál volt?

Fel sem tudta fogni, miért éppen a szüleit látta, és miért érzett olyat, ami biztosan nem a saját érzése volt. Mi történik vele?

Tudta jól, hogy sürgősen fel kellene tennie ezeket a kérdéseket valakinek, aki hozzáértőbb, de most nem volt erre ideje.

Óvatosan - hogy körmével meg ne sértse - megsimogatta Flammy izzadságtól csapzott haját, és visszatért az olvasásoz. Kell lennie valami megoldásnak!

.o)}O{(o.

Sirius úgy nyüszített, mint egy kivert kutya. Piton egyszerűen nem tudott gondolkodni a visszataszító hangtól, így idegesen a férfira mordult.

- Nem... nem tudja, hogy mi történhet? - motyogta Ron sápadt arccal. Szája széle remegett - jól láthatóan alig bírta visszatartani a könnyeit. Ha korábban látszólag higgadtnak is tűnt, míg a könyvhöz vezette a férfit, az álcája végleg lehullt, és láthatóvá vált teljes rémülete.

- Harry bevett egy bájitalt, amitől rosszul volt, de annak a hatása már nagyjából elmúlt, legalábbis látszólag. Most Erdélyben vannak...

- Erdélyben? De hisz ott rengeteg vámpír van! - vágott a szavába Sirius.

- Harry is félig vámpír! - ellenkezett Piton. - Pont ezért utaztak oda, hogy hátha tudnak segíteni Flammyn... Ó, szent Merlin! Bele fog halni egy nyavalyás bájitalba! Miért engedtem neki, hogy megigya?

- Hermione húga? - faggatózott Ron. - Ő is ott van velük? Mi van vele? - A fiú csak futólag ismerte Flammyt, de szerelme húgáért is aggódott, ha nem is annyira, mint a legjobb barátjáért.

- Legjobb lenne, ha mindent elmesélnél értelmesen - jelentette ki Sirius kicsit erősebb hangon. Kezdte összeszedni magát. - Aztán kitaláljuk, mit tégy, ha...

- Hogy mit tegyek?! - értetlenkedett Piton.

- Te vagy az egyetlen, aki itt hagyja időnként ezt a helyet! Talán hamarabb visszatérsz, mint hogy megtörténne ez... ez a szörnyűség! Meg kell akadályoznod!

- Hidd el, mindent el fogok követni, de csodát ne reméljetek! Szellemtestem van, és még el kell jutnom Erdélybe is, amint visszatérek innen! Nem tudom, észrevettétek-e, de egyre hosszabb időre ragadok itt! - kiabált a férfi magán kívül.

Harry... mégis mi történhet vele, amíg távol van? Miféle esztelenséget követ el megint, míg nem tud vigyázni rá? Mi van, ha Flammy halálát nem lesz képes feldolgozni, és azért hal meg? Nem, Harry nem olyan, aki ilyen könnyen feladja! Ő az a típus, aki akkor is küzd, amikor már nincsen remény!

Ökölbe szorította a kezét, és dühösen a levegőbe bokszolt. Nem, ezt nem hagyja ennyiben!

Újra bámulni kezdte a nagy könyvet, és feltűnt egy újabb név, ami eddig még nem is szúrt neki szemet. Az előbb olyan könnyen végigsiklott a tekintete Draco Malfoy nevén, mintha eddig ott sem lett volna...

.o)}O{(o.

Draco Malfoy meglepődve szemlélte a magas, rácsos kaput, amit most erős bűbáj védett.

- Különös - suttogta maga elé. - Hova tűnhetett mindenki ebből a házból?

Az utóbbi időben sokat járt a Piton kúriában, ahol több információhoz juthatott, mint a Reggeli Próféta olvasói. Főleg a Kis Túlélőről - azaz most már a Nagy Hősről, Aki Legyőzte Tudjukkit, akiről rajta kívül nem sokan tudták, hogy Pitonnál húzza meg magát. Piton is egyre jobban megbízott benne, ezért érdemes volt elviselnie az apróbb kellemetlenségeket. Ebben a hónapban már Farkasölőfű főzetet is kapott, ami azért mégiscsak kényelmesebbé tette az életét.

A kezdeti időkben élvezte, ahogy átalakul, és az ösztönök veszik át az irányítást a teste felett. Olyan dolgokat tehetett, olyanokat tapasztalhatott, amikről eddig még csak nem is álmodozhatott. De egy idő után kényelmetlenül érintette, hogy nem egyszer meztelenül, sebesen, véresen, fiatal lányok holtteste mellett ébred, hogy sokszor halvány sejtelme sincs a korábban történtekről.

Draco Malfoy elkényelmesedett. Annyit nélkülözött halálfalóként, majd azkabani fogolyként, hogy úgy érezte, most már csak a tökéletes elég jó neki.

A tervén sokat dolgozott, mégis - úgy tűnt - eddig minden jól halad. Ha eléri, amit eltervezett, övé lesz minden, amire vágyik. Sőt, annál talán még sokkal több is.

Boldogan felnevetett, és elsétált a falu kocsmájába, inni egyet. Már a muglik társasága sem tudta zavarni egy ilyen szép napon. Ha türelmesen vár, majd csak hazatér valaki a házba. Érezte, már nem kell sokáig türelmetlenkednie. Élete nagy napja közeleg.

.o)}O{(o.

Harry érdeklődve pillantott fel, amikor Hermione visszatért.

- Nincs itt - rázta az a fejét.

- Akkor újra jelenése van ott, valahol - csóválta a fejét Harry. - Az utóbbi időben többször tűnik el. És mindig a legrosszabbkor.

- Harry, nem ő tehet róla!

- Tudom, de ez aligha vígasztal.

Ölében Flammy megremegett, így magához szorította.

- Szomjas vagyok - suttogta elgyötört hangon a lány, mire gyorsan megitatta. - Azt hiszem, vérre van szükségem. - Flammy hangja olyan gyenge volt, hogy Harry csak vámpírhallásának köszönhetően értette meg.

Hermionéval odahívatta a Mestert, akitől megkérdezte, ilyen állapotban kaphat-e vért a lány. Mrs. Ebony is megérkezett, aki tekintetével azt felelte: rontani már az sem ronthat az állapotán.

Harry már gombolta ki az ingét, amikor Felippe megállította.

- Kérlek, egy vámpírbarlangban vagy. Nincs szüksége a te véredre. Szolgálhatunk máséval! - Ezzel intett, és egy névtelen vámpír két perc múlva egy kupa friss vérrel tért vissza.

Hermione elsápadt, de nem tiltakozott. Húga életéért semmi sem volt drága.

Flammy alig néhány kortyot tudott lenyelni, majd visszahanyatlott. A vámpírok elhagyták a helyiséget, Harry pedig Flammyt dédelgette. Óvatosan, de mégis erősen magához szorította, hogy érezze: törődik vele.

- Köszönöm - suttogta Flammy.

- Ugyan már - hárított Harry. - Nem tesz semmit. Ha vérre van szükséged...

- Nem, nem a vért köszönöm - ellenkezett a beteg. A vértől erőre kapott annyira, hogy most beszélni tudjon. - Azt köszönöm, hogy nem hagytál magamra. Hogy itt vagy most is, és hogy eddig is voltál. Kár... kár, hogy nem alakultak másképpen a dolgok. Mondd meg anyáéknak is, hogy szeretem őket! - mosolyodott el fáradtan.

Harrynek összeszorult a torka. Flammy beszéde úgy hangzott, mint egy búcsúzás, neki pedig - nem tehetett róla - a szemei megteltek könnyekkel. Valami sötét és baljós közeledett a szobában, ami mintha kiszippantotta volna csontjaiból az erőt. A gyertyák is kevésbé világítottak, és Harry remegni kezdett a hidegtől. Úgy érezte, minden tagja elolvad, és szétfolyik a padlón. Szorította Flammyt, ahogy bírta, mégis úgy érezte, mintha kicsúszna a kezéből, egyszerűen semmivé foszlana.

Hiába szorítja, elveszíti, elejti, soha többé nem lehet az övé!

A távolból hallotta, hogy egy hatalmas könyv puffan a padlón, Hermione hátrarúgja a székét, és a folyosóra rohan. Harry agya hátsó részében még azt is hallani vélte, hogy a szülei nevét kiabálja, de ebben sem volt biztos.

Igazából semmiben sem volt biztos, de közben mégis tudta, érezte, hogy mi történik, és halálra rémült tőle.

Nem tiltakozott, amikor Rosary és Joseph félrerántotta, hogy lányuk mellé férhessenek, csak állt a sarokban, széttárt karokkal, és nézett. Senki nem tudta, hogy mikor csuklott össze.

.o)}O{(o.

Csak nézte húga testét, és nem tudott sírni. Próbált bizakodni: a kómából már sokan magukhoz tértek. Miért pont az ő erős, harcos természetű húga adná fel?

Harryre nézett, aki láthatóan még mindig nem fogta fel a történteket. Sőt, ahogy Hermione látta, nem fogott fel semmit. Vajon mikor döbben rá, hogy szerelmes Flammybe? Remélte, most már soha. Csak annál jobban szenvedne.

Harry korábban elájult, úgy kellett felkaparniuk a földről, és egy székre ültetniük. Hermione nem tudta, ő is rosszul van a bájitaltól, vagy az érzelmi sokk volt rá ilyen hatással. Mi van, ha Harry állapota is rosszabbra fordul? Még mindig nem húzódtak vissza a körmei, és a szeme vörössége is hátborzongató volt. Még sohasem látott vámpírszemeket sírni - mintha vért könnyezett volna.

Újra megsimította Flammy jéghideg kezét. Remélte húga felépülését, de nem hitt benne igazán. De miért pont a húga? Miért őrá hatott másképpen a bájital? Mert mugli? Életében először azért átkozta magát, mert ő kapta a varázslás képességének csodálatos adományát a természettől, és nem a húga.

Tudta, ezek a „mi lett volna, ha” kérdések nem segítenek, de nem bírt ellenállni az önvád keserűségének.

Miért mutatta be Harryt Flammynek? Ha ez nem történik meg, nem jön Erdélybe, hogy félvámpírrá váljon, és nem tesz szerelemből esztelenségeket! És Felippe miért teljesítette a kérését? Ő is hibás!

Csak lassan döbbent rá, hogy mások és saját maga vádolásával nem ér el semmit. Ha húga nem találkozik Harryvel, mert nem mennek akkor az otthonukhoz, akkor Lucius Malfoynak esett volna áldozatul - jóval korábban.

Hermione az ágy túloldalán gubbasztó szüleire nézett. Már ők is kisírták minden könnyüket, csak összebújva nézték lányuk nyugodt arcát.

Alig vette észre, hogy valaki a barlangba lépett.

Mrs. Ebony először Flammy pulzusát ellenőrizte, majd Harryhez lépett.

- Mr. Potter, beszélhetnénk? Sokat gondolkoztam a múltkori találkozásunk óta. Azt hiszem, meghoztam egy döntést. - Nagyot sóhajtott, és megint Flammyre nézett, majd vissza Harry érzéketlennek tűnő arcára. - Szép és hosszú életem volt, segítőm is akad, aki majd átveszi a helyemet. Még ha nincs is mögötte annyi tapasztalat, annyi háború és annyi járvány, mint jómagam mögött, azért remélem, boldogulni fog. Tudom, nem ez a legalkalmasabb pillanat, de átfáradna a barlangomba? Addig Miss Hedgehog itt marad.

- Úgy érti... - Harry, úgy tűnt, kissé magához tért az apátiájából.

- Úgy. Kérem, követne?

Harry, mint egy alvajáró, felállt. Megsimogatta Flammy fejét, majd elhagyta a szobát.
Hermione úgy érezte, itt valami titok lappang a vámpírnő és barátja között, de kisebb gondja is nagyobb volt annál, mint hogy ezen gondolkodjon. Elszántan visszafordult a varázskönyvhöz, ami az ölében hevert. Muszáj találnia valami megoldást!

.o)}O{(o.

Harry alig akarta elhinni, amit hallott. Mindig ugyanaz a név kerül elő, mindig ugyanoda lyukadnak ki, amikor megoldódni látszik egy titok!

Átkozta magát, hogy ez eddig nem jutott az eszébe. Végig ott volt a szeme előtt, szokás szerint, de neki miért nem jutott az eszébe?

Vajon Ő kiért tette? Kiért áldozta fel az életét? Sohasem tudott róla, hogy rokona volna a testvérén kívül. Talán helyette vállalta a halált? Nehezen tudta elképzelni. Van itt még valami, amiről sejtelme sincs. De vajon van elég ideje, hogy utánajárjon? Hogyan fogjon hozzá?

Fáradtan elmosolyodott. Ha valaha régen azt mondják neki, Piton miatt fog meghalni, akár még el is hiszi. Kinézte volna Pitonból a gyilkosságot gondolkodás nélkül. De hogy érte haljon meg... Ez furcsa gondolat volt, mégsem olyan rémisztő, mint sokan gondolnák.

Egy mellékkörülmény nyugtalanította: Piton maga sem volt jól. Szellemalakban létezett, és időnként hosszú órákra eltűnt, ki tudja, hová. A varázslat akkor sem úgy sikerült, ahogyan kellett volna. Átvállalja helyette a halált, de Piton sem lesz újra az, aki régen? Ez nem tűnt túl jó cserének.

Ahogy visszatért a barlangba, őrült gondolat jutott az eszébe. Miért ne? Meg kell próbálnia!

- Mi történt? Hol van Mrs. Ebony? - kérdezte Hermione, a gondolataiba vágva.

- Majd később elmesélem. Mrs. Ebony nem tud jönni többet. Flammy új gyógyítója Miss Hedgehog.

Hermione döbbenten nézett Harryre, de ő magától nem akart magyarázatot adni, így kivonszolta a folyosóra, és kérdőre vonta.

- Hát nem érted? Mrs. Ebony eltávozott! - sziszegte Harry dühösen. Miért ilyen értetlen a lány? - Viszont van egy ötletem. Flammy meg fog halni...

Hermione felsikoltott, de Harry nyersen beléfojtotta a szót.

- Te is tudod, hogy nincs remény! Azt sem tudjuk, mi a baja! Egyáltalán nem biztos, hogy a bájital okozza!

- De hiszen te is...

- Én sem a bájitaltól vagyok rosszul - vágott ismét a szavába Harry. - Flammynek is lehet mástól baja. Emlékszel, hányszor panaszkodott gyengeségre a félvámpírsága kezdete óta? Lehet, hogy mindig is beteg volt, csak most jött elő ilyen komoly formában! Viszont, ismerek egy varázslatot. Nem biztos, hogy sikerrel járok, de meg kell próbálnom! Meg kell mentenem Flammyt!

- Milyen varázslat? Ha te ismered, biztos én is. Ha együtt...

- Nem, Hermione, te biztosan nem ismered! Kérlek, küldd ki a szobából a szüleidet! Ez nem nekik való látvány lesz. Nincs vesztegetnivaló időnk, siess, kérlek! - hadarta Harry, és közben már a hozzávalókon járt az esze.

Hermione szót fogadott, de ő nem volt hajlandó kimenni.

Harry idegesen megragadta, és kituszkolta a folyosóra.

- Menj, ezt tényleg nem kell látnod!

- De miért?

- Jaj, okosabb lánynak hittelek! Hát mert egy sötét varázslatot fogok elvégezni! - sziszegte Harry, és behúzta az ajtóként funkcionáló függönyt, és az ágyhoz lépett.

Hermione - kivételesen - nem találta a szavakat.

.o)}O{(o.

Hermione idegesen sétált fel s alá. Harry már egy órája benn volt, de semmi hang sem szűrődött ki a barlangból.

Hirtelen a fiú félrerántotta a függönyt, és kitántorgott a folyosóra. Hermione elé ugrott, és elkapta, mielőtt még összeesett volna. Harry arca könnyektől és vértől volt maszatos. Szemei szinte világítottak, míg tekintetében volt valami oda nem illő. Ha Hermione nem ismerte volna olyan jól a barátját, megijed tőle, és démoninak nevezi. Így csak aggódott, mi történhetett.

- Sajnálom - motyogta Harry a fejét rázva. - Nem segítettem, csak ártottam. Magamra akartam vállalni a betegségét, de inkább felgyorsítottam a folyamatot! Most mennem kell, hagyjál békén! - lökte el magától a lányt, és a kijárat felé sietett. Fájó lába ellenére gyors tempót diktált, és a zavart család nem sietett rögtön utána - később pedig már felesleges lett volna, mert eltűnt.

.o)}O{(o.

Harry magánkívül ment el a nemzetközi hoppanálási ponthoz. Nem foglalkozott azzal, hogyan néz ki, nem törődött azzal, hogy mindenkit megrémít. Mindenkit félrelökött az útból, és leütötte az őrt, aki a papírjait kérte. Nem tudták megakadályozni, hogy pillanatok alatt Angliába hoppanáljon. Üldözőivel sem foglalkozott, de rejtekutak és félrevezető hoppanálások után indult csak Piton házához. A kapu előtt meglepődött, hogy le van zárva a ház, de ez sem sokáig kötötte le a figyelmét. Nagyokat szippantott a levegőből, majd a falu felé indult. Talán még nem késő, hogy ott találja Draco Malfoyt, akinek vérfarkas illatát senki mással össze nem tévesztette volna. Sürgős beszélnivalója volt vele Flammyről. Erdélyben olyat tudott meg, amiért Draco Malfoynak meg kell halnia.

.o)}O{(o.

Hermione erejét meghaladta a sok tennivaló, ami aznap este rászakadt. Legszívesebben csak egy sötét sarokban zokogott volna, ehelyett szülei állapotára és mugli voltukra való tekintettel különleges engedélyek után kellett járnia.

Egyedül kellett hazahoppanálnia két muglival és egy koporsóval, benne halott húgával. Harryt nem találta sehol, Piton sem jelentkezett. Nem tudta, mit gondoljon, és hogy hogyan tudja túlélni ezt a tragédiát.

A hoppanálás csak azért sikerült komoly baleset nélkül, mert olyan sokszor végezte el a műveletet, hogy agya nélküle is megfelelően irányította az eseményeket.

Otthon húgát kedvenc ruhájába öltöztették, és értesítették a rokonokat. Hermione igyekezett megtalálni Harryt, de nem járt sikerrel, pedig azóta megtudta, milyen körülmények között hagyta el Erdélyt. Úgy érezte, dühösnek kéne lennie a fiúra, de nem tudott az lenni, csak csalódott. Tudta, hogy ő mindent megpróbált, és azért esett annyira kétségbe, hogy azt sem tudja, mit tesz, de ez nem vigasztalta. Neki is szüksége lett volna Harryre ezekben a pillanatokban, de egyedül volt. Teljesen egyedül, mint Ron halála óta oly sokszor.

Amikor órákkal később még mindig a sötét szobájában gubbasztott, hideg fuvallatot érzett. Egy pillanatra öröm öntötte el, hogy Piton megtalálta, de rögtön visszasüppedt a gyászba, Pitont pedig ridegen fogadta.

- Hol volt, amikor szükségem volt magára? - vonta kérdőre, de a férfi lehetetlenül sápadt arca ajkára fagyasztotta a szót.

- Sajnálom, ami Flammyvel történt, de a lehetőségekhez képest jól van, higgy nekem - suttogta a lánynak, és óvatosan átkarolta. Szellemként nem volt ez egyszerű művelet, de Piton nagyon akarta, és sokat gyakorolta korábban a szilárd tárgyak érintését, így volt egy kis gyakorlata.

Hermione a nyakába borult, és zokogni kezdett. Piton nem sokáig tudta fenntartani ezt az állapotot, de amíg képes volt rá, nyugtatva simogatta a lány hátát.

- Hogyan értette azt, amit az előbb mondott? - emelte fel csodálkozva a fejét Hermione, mikor ködös tudatán áthatoltak Piton korábbi szavai. - Honnan tudhatná, mi van Flammyvel? Nem is volt itt!

- Itt nem is, de ne felejtsd el, hogy én most félig halott vagyok. Vagy szinte egészen - sóhajtott. - Tehetek olyan dolgokat, amiket az élők nem. Most legyen elég ennyi. Sajnálom, hogy nem voltam itt, de azt hiszem, már késő volt akármit is tenni. Az a bájital...

- Nem a bájital volt. Harry szerint nem - rázta a fejét a lány.

Harry nevére Piton megint elsápadt, Hermione nem értette a dolgot.

- Hol van most? - kérdezte Piton izgatottan.

- Nem tudom - felelte a lány, és nagy vonalakban elmesélte a történteket, hogy Harry szerint Flammy korábban is beteg volt, csak nem ilyen feltűnően. Sokat gondolkodott a dolgon, és csak egy reális magyarázat jutott az eszébe: Flammyt Draco Malfoy betegítette meg, amikor összeverekedtek a temetőben. Egy vérfarkas vére okozhatott komoly betegséget a gyengélkedő, éppen átalakulás alatt álló húgának. Draco arcán a karmolást pedig Flammy okozta, könnyen keveredhetett a vérük a sérülések, karmolások miatt.

- Meg kell találnunk, nagy veszélyben van! - tért vissza Harryre Piton a történet után, de Hermione a fejét rázta.

- Nem, nem mozdulok a húgom mellől. Akármibe is keveredik Harry, most magának kell kimásznia belőle. Neki most itt lenne a helye, Flammy mellett. Nem értem, mi történik vele, de olyan furcsa! Menjen, ha meg akarja keresni, de én maradok! - Hermione elszánt volt.

Piton nem tudta magára hagyni fájdalmas arcát látva. Nehezen, de úgy döntött, a temetésre Harry is el fog jönni, ott majd figyelmezteti, addig nem hagyja magára a lányt.

.o)}O{(o.

De a fiú nem jött el Flammy temetésére. Hermione úgy érezte, ezt sohasem felejti el neki. Hát Harry nem fogja fel, milyen sokat jelentett a húgának? Milyen probléma lehet most ennél fontosabb?

Elhatározta, többet szóba se áll vele. Megkeresi még egyszer, de csak azért, hogy beolvasson neki. Más indokot nem fogad el Harrynek a távolmaradásra: csak ha járóképtelen, vagy meghalt.


Következik: Ámokfutás


Megjegyzés: A következő résztől következnek a korhatáros részek.

 
TUDNIVALÓK
 
Hogy te is tudd az időt...
 
Hanyadika van ma?
2024. December
HKSCPSV
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
Statisztika
Indulás: 2006-05-30
 
Lezárt szavazások
Lezárt szavazások
 
Társalgó
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 

Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!