2. Od�

  2007.01.29. 14:58

Harry alig t�z perces utaz�s ut�n meg�rkezett az �d�hoz, ahol a Weasley csal�d m�r v�rta. Amint bel�pett az apr�cska, kid�lt-bed�lt h�zik�ba, megpillantotta az �ppen f�z�csk�z� Mrs. Weasley-t, az asztaln�l unatkoz� Ginnyt, �s az aznapi Reggeli Pr�f�t�ba temetkez� Ront, akik f�lbehagyva dolgukat, egy emberk�nt fordultak fel�.

- Szervusz, Harry dr�g�m – k�sz�nt�tte a v�r�s haj� asszonys�g, akinek az arca kiss� ny�zott volt �s Harry biztos volt benne, hogy a gy�sz miatt. Miut�n kapott a n�t�l egy fullaszt� �lel�st, Mrs. Weasley megjegyezte, hogy mennyit fogyott, mi�ta utolj�ra l�tta, azt�n megint kapott egy �lel�st egy f�lh�z�ssal egybek�tve. – Nagyon boldog sz�let�snapot k�v�nok! Milyen �rz�s imm�r feln�ttnek lenni? – mosolygott.

- Igaz�b�l ugyan�gy �rzem magam… - motyogta Harry, aki az elm�lt f�l �r�ban m�r el is felejtette, hogy sz�let�snapja van. Szeme sark�b�l Ginny arc�t f�rk�szte, aki b�tortalanul r�mosolygott, amit�l a fi�nak megdobbant a sz�ve. A l�ny sz�ps�g�t a gy�sz sem tudta elt�r�lni, b�r arca a szokottn�l j�val s�padtabb volt, szeme pedig karik�s, mint aki nem sokat aludt az elm�lt hetekben.

Ron k�vetkezett a sorban, aki id�k�zben odavar�zsolta aj�nd�k�t is, �gy azzal k�sz�nt�tte bar�tj�t. L�tszott a dobozon, hogy k�zzel csomagolt�k, a fi� sohasem volt t�l j� a csomagol�-b�b�jokban.

- Nehezen szabadult�l? – k�rdezte, miut�n t�lestek az aj�nd�koz� cerem�ni�n, �s a bar�ti v�llvereget�sen.

- Tudod, hogy milyen marasztal�ak tudnak lenni Dursley�k – h�zta el a sz�j�t Harry.

- Tudom – mondta Ron, mik�zben lefitym�l� fintort v�gott.

- �r valami �rdekeset a Reggeli Pr�f�ta?

- Hal�lfal�t�mad�sokr�l, gyilkoss�gokr�l �s elt�n�sekr�l �rnak. Mondhatn�m, hogy csak a szok�sos, de ezt soha nem lehet megszokni.

Miel�tt Harry v�laszolhatott volna, megjelent Hermione is, aki szint�n hatalmas aj�nd�kcsomaggal �rkezett, b�gyadt mosoly k�s�ret�ben.

- Boldog sz�let�snapot! – �lelte meg a fi�t, majd k�t puszit nyomott az arc�ra. Ginny arc�n enyhe f�lt�kenys�g jelei mutatkoztak, �gy gyorsan kibontakozott az �lel�sb�l, �s megk�rdezte:

- Hogy vagy, Harry?

- K�sz, Hermione, t�rhet�en. Vernon b�csi �s Petunia n�ni nem akartak elengedni, de nem t�lzottan �rdekelt a v�lem�ny�k – megvonta a v�ll�t -, csak kicsit ideges�t�ek voltak. A nagyb�ty�m h�vott k�t embert, hogy vigyenek el az elvon�ra, mert azt hitte, hogy drogozok…

- Micsoda?! – ki�ltott fel Mrs. Weasley – Ezek az emberek… muglik! Ne foglalkozz vel�k, Harry dr�g�m, ink�bb egy�l.

Azzal a fi� el� tett egy t�ny�r �ncsiklandoz� guly�slevest. Mikor Harry bekanalazta, az asszony m�r el is kapta el�le, �s egy �jabb t�ny�rt tolt el�, tele g�z�lg� krumplif�zel�kkel.

Harry soha nem volt m�g ilyen �hes, mint most. V�gre �gy �rezte mag�t, mintha otthon lenne �s ez nagyon sokat jelentett neki. Mrs. Weasley k�r�lrajongta, m�g szerelme csendben �lt mellette az asztaln�l.

Ev�s ut�n megkapta Fred �s George hajdani szob�j�t, amit Ronnal osztott meg. A tri�, a nap h�tral�v� r�sz�t besz�lget�ssel t�lt�tte.

- Mit mondott anyuk�d, mikor elmondtad neki, hogy nem m�sz vissza Roxfortba? – k�rdezte Harry k�v�ncsian.

- Teljesen ki volt akadva �s m�g most sem �rti, hogy nem mondhatom el, hogy hova megyek. Hi�ba magyar�ztam neki, hogy ez fontosabb, mint az iskola, nem akarta elhinni, de m�r volt ideje belet�r�dni. Elmondtam neki, hogy nem fogom megv�ltoztatni a v�lem�nyem. Hallottad volna azt a fejmos�st, amit ez�rt kaptam, de mikor l�tta, hogy nem hagyom magam, belet�r�d�tt – magyar�zott Ron.

- Igaz�b�l meg�rtem Mrs. Weasley-t – sz�rta k�zbe Hermione nem t�r�dve Ron horkant�s�val -, elv�gre m�gis a fia vagy, �s azt se tudja, merre fogsz menni �s mit fogsz csin�lni! Ez persze nem azt jelenti, hogy el kell neki mondanod, csak �rtsd meg, hogy milyen neh�z lehet most neki.

- Tudom, Hermione, de nem hagyhatom cserben Harryt csak az�rt, mert anya f�lt, �rtsd meg.

- M�g mindig nem k�s� kisz�llnotok – sz�rta k�zbe Harry, ami�rt kapott mindkett�j�kt�l egy-egy sz�r�s pillant�st.

- De, Harry, m�r k�s�. Eld�nt�tt�k, hogy veled megy�nk – mondta Hermione, mire Ron egyet�rt�en b�lintott.

- �s a te sz�leid?

- Anyu�k nem �rtik annyira a helyzetet, mint Mrs. Weasley-�k. �k is l�tj�k, mi folyik most a var�zsvil�gban, de m�gsem �rzik a jelent�s�g�t. De b�znak bennem, tudj�k, hogy nem tenn�k soha semmi meggondolatlans�got, �gy elengedtek. Szeg�nyek az ut�bbi egy-k�t �vben m�r alig l�ttak. �rzik, hogy feln�ttem, �s ez�rt nem tart�ztatnak. Jobb is, ha nem vagyok a k�zel�kben az elk�vetkez� id�szakban, mert f�lek, miattam b�ntan�k �ket. Minden lehets�ges �vint�zked�st megtettem, hogy megv�djem �ket, csak azut�n j�ttem ide – hadarta el egy szuszra a l�ny.

Harry b�lintott, m�g Ron m�s ir�nyba terelte a besz�lget�st.

- Van valami �tleted, hol kellene elkezden�nk ezt az eg�szet? – k�rdezte.

- Nincs, de van n�h�ny tervem, miel�tt keresni kezdj�k a horcruxokat. Szeretn�m megl�togatni a sz�leim s�rj�t az esk�v� ut�n. Ut�na nekiv�ghatunk a kutat�snak, rendben? Ha van valami �tletetek, vagy elk�pzel�setek, hallgatom – n�zett r�juk v�rakoz�an.

- Nem t�l sok – sz�lalt meg Hermione. - Annyit tudunk, hogy Denem napl�ja �s a gy�r� m�r elpusztult. Mardek�r med�lja ann�l a R.A.B monogram� f�rfin�l van, egy Voldemort test�ben, egy Naginiben. Ez eddig �t horcrux. Van egy Hugrabugos serleg �s egy m�sik, amir�l nem tudunk semmit. Lehet, hogy az ut�bbi egy Holl�h�tas ereklye, de lehet, hogy a test�ben van ezek k�z�l valamelyik �s akkor m�g mindig van egy lehet�s�g, ami a t�bbi alapj�n Griffend�les t�rgy lenne.

- Nem, Griffend�les biztosan nem – sz�lalt meg Harry. – Dumbledore mondta, hogy nem lehet, mert a s�veg �s a kard biztosan nem horcrux, �s nem tudunk t�bb erekly�r�l. Lehet, hogy meg sem csin�lta a hetedik horcruxot, mert nem volt r� ideje – apell�lt Harry.

- Mi�ta felt�madt, volt r� egy kis ideje, nem gondolod? – k�rdezte Ron.

- Az a baj, Harry, hogy nem is lehet�nk biztosak benne, hogy csak h�t horcrux van – mondta Hermione elkeseredetten.

- Dumbledore szerint �ppen el�g h�tfel� szak�tani valakinek a lelk�t, enn�l t�bbfel� m�r nem �rdemes – tiltakozott.

- � m�g k�tfel� sem t�pte a lelk�t, nemhogy h�tfel�! Szerinted, aki ennyi r�szre osztotta mag�t, nem csin�lna t�bb l�lekdarabot?! – �rvelt a l�ny – Mi�rt �llna meg h�t darabn�l, ha csin�lhat t�bbet is?

- De biztosan van egy hat�r, Hermione, amin t�l nem mehet… - tiltakozott a fi�.

- Harry – sz�lt csendesen Hermione -, elm�letileg sz�z horcruxot is csin�lhat valaki…

- Mi?! Te ezt honnan tudod?

- Ut�nan�ztem. K�t h�napos kutat�s ut�n csak egy halv�ny eml�t�st tal�ltam r�la az egyik k�nyvben. Ha hihet�nk a forr�snak, Voldemort ak�r sz�z horcruxot is csin�lhatott. Persze az elm�let az m�s, mint a gyakorlat, de ha lereduk�ljuk a sz�zat, ez m�g akkor is t�bb, mint h�t.

Harry a kez�re t�masztotta a fej�t �s pr�b�lt rendet rakni �sszezavarodott gondolatai k�z�tt. Nem lehet, hogy t�bb horcrux legyen, hiszen m�g ez a n�h�ny darab is kifog rajta! M�g azt sem tudja, hogy hogyan kell �ket elpuszt�tania. Hirtelen felkapta a fej�t.

- Hermione, azt nem tudod, hogyan kell ezeket megsemmis�teni? – k�rdezte rem�nykedve, de a l�ny szomor�an megcs�v�lta a fej�t.

- Nem, sajn�lom.

Az ajt�n kopog�s hallatszott, ami belefojtotta a fiatalokba a sz�t.

- Ki az? – sz�lt ki Ron.

- Ginny. Anya h�v, menj le a konyh�ba. Az esk�v�vel kapcsolatban akar t�led valamit. J�tt valami vend�g is…

Ron fintorogva hagyta el a szob�t. Hermione mosolyogva s�gta oda Harrynek:

- Mrs. Weasley nagyon lelkesen szervezi az esk�v�t. Eredetileg Dumbledore hal�la �s Bill s�r�l�se miatt csendes szertart�st akartak, de ebb�l m�r nem lesz semmi. Fleur sz�lei ragaszkodnak a f�ny�z�shez �s fizetik is, �gy �k sem akarnak lemaradni m�g�tt�k…

Hermione ekkor odapillantott az ajt�hoz, ahol Ginny m�g mindig c�ltalanul t�bl�bolt.

- Jaj, bocs�ssatok meg, de nekem dolgom van – �llt fel a g�nd�r haj� l�ny, �s kifel� indult, mik�zben r�kacsintott Ginnyre, aki halv�nyan visszamosolygott r�.

- Hogy vagy, Ginny? – tette fel Harry az els� k�rd�st, ami esz�be jutott.

- J�l – mondta a l�ny, mik�zben l�that�an feszengett. Les�t�tte a szem�t �s hozz�tette. – Hi�nyozt�l.

Harry fel�llt, k�zelebb s�t�lt a l�nyhoz �s mag�hoz �lelte.

- Te is nagyon hi�nyozt�l. Nem b�rom ki n�lk�led.

A l�ny Harry nyak�ba vetette mag�t, aki lelkesen megcs�kolta. R�g�ta nem �rezte mag�t ilyen j�l, mint a l�ny karjaiban.

A cs�k ut�n le�ltek az �gyra.

- Hova mentek Ron�kkal az esk�v� ut�n? – k�rdezte a l�ny.

- Ezt m�r megbesz�lt�k, Ginny. Nem mondhatom el se neked, se m�snak. Csak vesz�lybe sodorn�lak. Bele is haln�k, ha valami bajod esne miattam!

- De Harry! Tudod j�l, hogy nem vagyok valami kis ijed�s liba! �n is ki szeretn�m venni a r�szemet a harcb�l, �s k�vetlek mindenhova. Az iskola lehet, hogy ki sem nyit szeptemberben…

- Nem, Ginny. Nem j�hetsz vel�nk. N�zd, nem mondom, hogy soha. Ha olyan helyre megy�nk, ahol �gy �t�lem meg, hogy nem eshet bajod, elj�hetsz, ok�? De csak akkor, ha meg�rted, hogy a te �rdekedben viselkedek veled �gy. Szeretlek, �s �lve van sz�ks�gem r�d!

- Rendben – v�laszolta a l�ny, de l�tszott rajta, hogy nincs �ny�re a dolog, csak id�legesen adja fel a k�zdelmet. Ink�bb taktik�t v�ltott, �s cs�kolgatni kezdte szerelme nyak�t. – Annyira j�, hogy itt vagy – suttogta a f�l�be. – Mit gondolsz arr�l a dologr�l, amir�l az iskola v�ge fel� besz�lgett�nk? Az lenne az �n sz�linapi aj�nd�kom neked…

- Ron meg�lne, ha megtudn�… - suttogta elgyeng�lve Harry, mik�zben �rezte, hogy eg�szen a f�le t�v�ig elv�r�s�dik.

- T�lem biztos nem tudn� meg… - b�ztatta Ginny, �s kez�t a fi� p�l�ja al� cs�sztatta. – De persze nem akarlak k�nyszer�teni… ha nem akarod, akkor t�relmesen v�rok… csak ha elm�sz, ki tudja, mikor tal�lkozunk legk�zelebb… - mik�zben besz�lt, apr� k�r�ket �rt le kez�vel a fi� h�t�n.

- Dehogynem akarom Ginny! Te vagy minden v�gyam! De itt nem biztons�gos… t�l nagy a n�ps�r�s�g ebben a h�zban, nem gondolod? K�ne tal�lnunk egy helyet…

- Mit sz�ln�l ahhoz, ha a szabad �g alatt ker�ten�nk sort r�? Van az erd�ben egy biztons�gos hely, ahova csak �n j�rok. Kivinn�nk egy pl�det, �s ha szerencs�nk van, n�h�ny �r�ra elt�nhetn�nk a t�bbiek szeme el�l. Any�t most �gyis lefoglalja az esk�v�. M�r csak n�h�ny nap van h�tra, �s m�g rengeteg elint�znival� maradt. Most �ppen a frizur�nkat tervezik egy boszork�nnyal, akinek az esk�v� a specialit�sa.

- Ez�rt kellett lemennie Ronnak? – nevetett fel Harry. – Szeg�ny!

Az ajt�n ism�t kopogtak, �gy gyorsan illedelmes t�vols�gra csusszantak egym�st�l az �gyon, hogy ne l�ssa �ket a benyit� Hermione.

- T�ged is hivatnak a konyh�ba – mondta Ginnyre n�zve, majd el is t�nt. A l�ny lemond�an s�hajtott, majd leszaladt a l�pcs�n. Harry hirtelen egyed�l maradt, a nap folyam�n el�sz�r.

- Micsoda nap! – motyogta maga el�, majd megunva a benti leveg�t, kis�t�lt a kertbe, mik�zben azon gondolkozott, mi t�rt�nt vele aznap. Bar�tai biztos�tj�k h�s�g�kr�l, Ginny szorosabbra szeretn� f�zni kapcsolatukat – ami ellen neki sem volt semmi kifog�sa -, Ron haj�r�l egy esk�v�szervez� d�nt…, s a Dursley csal�dot rem�lhet�leg ma l�tta utolj�ra… mindezek mellett m�t�l nagykor� �s szabadon var�zsolhat…

A kertben s�t�lva szinte el is feledkezett arr�l, mi v�r r� az elk�vetkez� h�napokban, esetleg �vekben. Tarka vir�gok illata t�lt�tte be a leveg�t, szinte elb�d�tva Harryt, aki v�gigfek�dt a f�v�n, �s a felh�ket n�zegette; r�g �rzett ilyen nyugalmat.

M�r f�l �r�ja id�zhetett a kertben, amikor a szeme sark�b�l egy j�l ismert v�r�s hajzuhatagot pillantott meg. Felpattant, �s a haj tulajdonosa ut�n sietett, aki �ppen elt�nt a h�z sark�n�l. Harry v�re forrt a b�d�t� ny�ri leveg�t�l, �gy �gy d�nt�tt, meglepi szerelm�t, �s hirtelen h�tulr�l �tkarolta. M�r �ppen egy cs�kot lehelt volna a f�le t�v�be, amikor im�dat�nak t�rgya m�ltatlankodva felmordult, �s igyekezett kiszabad�tani mag�t �lel�s�b�l, �s megfordulni.

- Most mi a rosseb van veled? – mordult fel Ron, hossz� haj�t idegesen h�trasim�tva.

Harry ijedten h�traugrott, �s bar�tj�ra meredt. Ron haja szinte a derek�ig �rt, �s selymesen sz�llt az enyhe szell�ben.

- Ne is k�rdezd! – mordult fel ism�t a fi�. – Az az idi�ta n�szem�ly �tv�ltoztatott, demonstr�lni any�mnak, hogy milyen hajat k�pzelt el nekem az esk�v�re. Ginny az�ta is fetreng a nevet�st�l! Igyekszem elt�nni, m�g siker�l visszav�ltoztatnom. Els�llyedek sz�gyenemben, ha Hermione vagy Fleur �gy megl�t!

- Bocs Ron, de azt hiszem, nekem is musz�j nevetnem… - kuncogott Harry. – Messzir�l �gy n�zt�l ki, mint Ginny!

Ron tekintete v�rben �szott egy pillanatra, majd elfintorodott.

- �sszekevert�l a h�gommal? M�g j�, hogy nem sm�rolt�l le! – itt hirtelen elhallgatott, majd f�lve megk�rdezte. - Pont az volt a c�lod, ugye? Te j� �g! Azt hiszem rosszul vagyok! Elt�ntetn�d a fejemr�l ezt itt?

Harry elmondta a sz�ks�ges var�zsig�t.

- Akkor te �s a h�gom megint j�rtok, ugye? – k�rdezte Ron, egy kicsit megnyugodva. – A temet�sen szak�tottatok, nem?

- H�t, nem eg�szen… Csak az van, hogy igyekszem megv�deni. Vel�nk akar j�nni… �s �n ezt nem akarom! De �gy t�nik, belet�r�d�tt, mert meg�g�rtem neki, hogy egy-k�t vesz�lytelen helyre magunkkal vissz�k.

- Rem�lem t�nyleg teljesen vesz�lytelen helyre – mondta agg�d�an, majd Harry m�g�tt egy pontra szegezte a tekintet�t �s szinte az eg�sz arca ell�gyult �s �br�ndoz� kifejez�st �lt�tt. – Megj�tt Fleur �s Bill, a m�zlista…

- Te �s Hermione nem…?!

- Nem – v�gta r� r�gt�n a v�r�s haj� fi�, tal�n t�l gyorsan. Harry mosolyogva n�zte bar�tj�t, akinek tekintete m�g mindig a v�l�n cs�ng�tt.

- Ha ezt Hermione megl�tn� – kuncogta a szem�veges fi� -, biztos nem �szn�d meg egy szimpla gumil�bront�ssal.

- Mir�l besz�lsz? Mi nem j�runk Hermion�val – mondta Ron, de szem�t nem vette le Fleurr�l.

- Most m�g nem – mondta Harry halkan, de m�g mindig kuncogva �s miel�tt m�g bar�tja v�laszolhatott volna, hozz�tette. – Azt hiszem, megyek, k�sz�n�k nekik.

Ron b�lintott, de nem z�kkent ki a v�la l�ny b�mul�s�b�l, b�r mikor �szbekapott, hogy Harry m�r visszaindult, � is k�vette.

Bent a h�zban egy eg�sz csapat var�zsl� �s boszork�ny gy�lt �ssze. Mr. Weasley, Charlie, Kingsley Schacklebolt, Tonks, George, Fred, Bill �s Fleur �lltak sorban a kandall� mellett, mikor �k bel�ptek. Mrs. Weasley pedig �ppen az ifj� p�rt cs�kolgatta. Harry m�g sohasem tal�lkozott a sz�let�snapj�n ennyi emberrel, akik mind sok boldogs�got k�v�ntak, �s gratul�ltak nagykor�s�g�hoz, mintha t�le f�ggne a dolog, �s nem ez lenne a term�szet rendje.

Mikor mindenki letelepedett a vacsor�hoz, a megter�tett asztal k�r�, meg�rkezett Hermione �s Ginny is, hogy teljes legyen a k�r. Harry le sem tudta venni a szem�t a l�nyr�l, megbabon�zva b�multa, m�g valaki meg nem sz�l�totta.

- �gy hallottam, Harry, hogy nem m�sz vissza az iskol�ba tanulni, igaz ez? – k�rdezte t�le Mr. Weasley.

- Dolgom van, nem �rek r� az iskol�val foglalkozni. Ha lesz id�m, befejezem a hetedik �vemet �s leteszem a RAVASZ vizsg�imat – mondta, �s gondolatban hozz�tette – Ha egy�ltal�n t�l�lem.

- Nem hiszem, hogy nem �r r� az iskola ut�n, b�rmi is legyen az – sz�lt k�zbe Bill.

Harry tagad�an megr�zta a fej�t.

- Nem, nem �r r�.

- De Harry – sz�lalt meg Schacklebolt – a tanul�s nagyon fontos. Ha aruror szeretn�l lenni, kellenek a vizsg�k.

- Mondtam, hogy levizsg�zom, ha elv�geztem a dolgom – mondta s�t�ten.

- Mif�le dolgod van egy�ltal�n, mi nem seg�thet�nk? – k�rdezte a s�t�t b�r� f�rfi.

- Nem lehet. Tudom, hogy alaptalan, amit mondok, de nem b�zhatok meg senkiben, sajn�lom.

- Azt hiszem, bennem megb�zhatsz. Dumbledore is megb�zott bennem, hiszen nekem adta �t a Rend vezet�s�t.

- Dumbledore Pitonban is megb�zott – sz�rte a fogai k�z�tt, mire megfagyott a leveg� a helyis�gben.

- Besz�lhetn�nk n�gyszemk�zt? – k�rdezte Schacklebolt.

Miut�n kimentek, azon a helyen �lltak meg, ahol Harry majdnem egy �r�ja fek�dt Ginnyr�l �lmodozva.

- N�zd Harry, tudom, hogy Dumbledore professzor r�d b�zott egy fontos feladatot, de biztos vagy benne, hogy egyed�l meg tudod csin�lni? A Rend seg�t, mert tudom, hogy a S�t�t Nagy�rr�l van sz�.

- Sajn�lom, Mr. Schacklebolt, de nem b�zhatok meg senkiben. A Rendben is lehetnek k�mek �s �gy is el�g neh�z a feladat ahhoz, hogy meg tudjak birk�zni azzal, ha esetleg keresztbeh�zz�k a sz�m�t�saimat. M�ris t�l nagy az es�lye, hogy Voldemort tudja, mire k�sz�l�k. Azzal seg�tenek a legt�bbet, ha b�k�n hagynak, �s nem k�rdeznek. Ha seg�ts�gre van sz�ks�gem, sz�lni fogok.

- Rendben, ahogy gondolod.

- Lenne viszont valami – sz�lalt meg Harry �jra. – Ismer egy R. A. B. monogram� hal�lfal�t?

A var�zsl� megr�zta a fej�t.

- Nem tudok egyet sem.

- Szerintem m�r halott, de ut�na tudna n�zni? – k�rdezte Harry rem�nykedve.

- Megoldhat�.

- K�sz�n�m, uram.

Ezut�n a vacsora csendben zajlott, legal�bbis Harry sz�m�ra, aki nem figyelt oda a feln�ttek besz�lget�s�re, ink�bb Ginnyt f�rk�szte, hasonl�an bamba k�ppel, mint Ron Fleurt. Ezt persze Hermione nem n�zte j� szemmel �s hol az egyik, hol a m�sik fi�t rugdosta bok�n, hogy fogj�k vissza magukat. A vacsora v�g�re Harrynek m�r szab�lyosan le akart szakadni a l�bfeje, de legal�bb nem ette le mag�t a buzg� b�mul�sban, mint Ron. N�ha elkapta Ginny pillant�s�t, aki ilyenkor csak belevigyorgott a t�ny�rj�ba, de nem mert r� visszan�zni. Mindketten �gy n�ztek ki, mint akinek valami felett�bb �rdekes �s mulattat� dolog esett a leves�be. Az volt a szerencs�j�k, hogy ha valaki l�tta �ket, amint vigyorognak, Hermione r�gt�n elkezdett besz�lni, hogy mag�ra vonja a feln�ttek figyelm�t, de persze ilyenkor sem maradt el a bok�n r�g�s.

A vacsora v�g�n Mrs. Weasley meglepte Harryt egy �ri�si tort�val, amely v�r�s �s arany sz�n� gyerty�kkal volt telet�zdelve, �s a tetej�n marcip�nb�l egy arany cikesz d�szelgett. A fi� boldogan f�jta el a gyerty�kat, mik�zben Ginnyre sand�tott, aki egy igaz�n k�l�nleges sz�let�snapi aj�nd�kkal igyekezett meglepni, igaz – akaratukon k�v�l - egy kis cs�sz�ssal. Hermion�t a torta sem hatotta meg, �gy azonnal egy er�s r�g�st �rzett a bok�j�n, ez m�gsem tudta elrontani a j� kedv�t.

Az �tkez�s v�gezt�vel a fi�k szob�j�ban Hermione �gy kiosztotta �ket, hogy m�g Mrs. Weasley is megirigyelte volna.

- Ti nem vagytok norm�lisak, ahelyett, hogy odafigyeltetek volna, mir�l besz�lgettek a t�bbiek, csak vigyorogtatok �s majdnem nyitott sz�jjal b�mult�tok Fleurt!

- �n nem… - kezdte Harry, de Hermione nem hagyta, hogy befejezze.

- T�led t�bbet v�rtam, Harry, de �gy l�tszik, neked nem fontos Ginny, csak Fleur v�la sz�ps�ge. Undor�t�ak vagytok.

- Ki n�zte Fleurt?! – h�rd�lt fel Harry, megel�gelv�n Hermion�t. – Hagyd m�r abba, k�rlek. Senki nem n�zte Fleurt. Na j�, csak a magam nev�ben besz�lek. �n Ginnyt n�ztem, ha nem t�nt volna fel, egym�s mellett �ltek.

- Akkor is, hogy n�zhetsz �gy r�, mint aki le akarja r�la t�pni a ruh�t, Harry?!

- Ha megrontod a h�gomat – kezdte Ron is -, kitekerem a nyakad, haver.

- Fleurr�l volt sz� – terelte a t�m�t a szem�veges fi�.

- Igen, Ronald Bilius Weasley! Egy menyasszonyr�l! R�ad�sul a saj�t b�ty�d menyasszony�r�l! Lehetne benned annyi tisztess�g, hogy nem b�mulod ilyen nyilv�nosan!

Ron erre nem tudott mit felelni, �gy csak megvonta a v�ll�t. Hermione azonnal meg is s�rt�d�tt, �s kiviharzott a szob�b�l.

Az elk�vetkez� n�h�ny napban Hermione csak elv�tve volt hajland� sz�ba �llni Ronnal. Harry – szok�s szerint – keresztt�zben tal�lta mag�t k�t bar�tja k�z�tt.

A vit�k mellett annyi mindent csin�ltak, hogy szinte hihetetlen volt sz�mukra, hogy a napok csak huszonn�gy �r�b�l �llnak.

Az ikrek eg�sz nap a boltjukban voltak, Arthur a hivatalban, Bill �s Fleur leend� k�z�s otthonukat rendezt�k be Londonban, �gy az esk�v� k�r�li teend�k nagy r�sze a fiatalokra �s a lelkes Mrs. Weasley-re maradt. Fleur sz�lei is sokszor felbukkantak egy-egy �tlettel, ilyenkor Ronnak musz�j volt megosztania figyelm�t a francia l�ny �s �desanyja k�z�tt, aki szint�n sz�p n� volt, �s nagyon fiatalosan viselkedett. Harry valahogy m�gis �gy �rezte, Ron direkt t�nteti ki Fleur anyj�t is nagyobb figyelemmel, hogy �gy is ideges�tse Hermion�t. Rossz taktika volt, de mindenk�ppen r� vallott.

Harry �s Ginny sem lehetett t�l sokat kettesben, mert alighogy le�ltek a kertben besz�lgetni p�r percre, m�ris felbukkant Mrs. Weasley valami fontos �s halaszthatatlan feladattal. Harry m�r szinte fel is adta, hogy �sszej�jj�n a kis kiruccan�suk Ginny titkos hely�re.

Az elm�lt id�szakban Dursley�kn�l sokat gondolt a l�nyra, m�gis elviselte a k�zt�k lev� k�nyszer� t�vols�got. Most azonban, hogy itt voltak egy h�zban, egym�s k�zvetlen k�zel�ben, sokkal nehezebb volt tartani a csal�d miatt a sz�ks�gszer� t�vols�got. Harrynek m�g olyan �r�lt gondolata is t�madt – amit nem osztott volna meg a vil�gon senkivel -, hogy ak�r most azonnal feles�g�l venn� Ginnyt. Hiszen vesz�lyes �tra megy, val�sz�n�leg bele fog halni a harcba. �gy legal�bb gondoskodna szerelm�r�l �s csal�dj�r�l… Sz�lei is fiatalon h�zasodtak �s v�llaltak gyereket… na j�, ennyire az�rt nem fiatalon, �s gyereket m�g � sem szeretett volna, de mindenk�ppen j� volt belegondolni, milyen sz�p lenne egy�tt �lni Ginnyvel nyugalomban, b�k�ben, szeretetben, mint f�rj �s feles�g. De el�tte egy f�rget el kell takar�tania az �tb�l!

Est�nk�nt, lefekv�s ut�n a j�v�r�l besz�lgettek Ronnal. Csak annyit tudtak biztosan, hogy az esk�v� ut�n l�togat�st tesznek Godric’s Hollow-ba, ahol Harry v�gre megl�togatja sz�lei s�rj�t. Ezut�n k�vetkezhet a hajsza a horcruxok ut�n.

- De hol kezdj�k? – tette fel minden este a k�rd�st Harry.

- Fogalmam sincs – v�laszolta Ron az esk�v� el�tti este. – Dumbledore n�lk�l meg vagyunk l�ve.

- Akkor meg kell k�rdezn�nk Dumbledore-t – jelentette ki a kis t�l�l�.

- M�gis hogyan? – ny�g�tt fel a gondolatra Ron. – Seg�ts�g�l h�vunk valami halottkelt�t?

- Ott kell lennie a portr�j�nak az igazgat�i irod�ban, Roxfortban. Holnap az esk�v�n itt lesz McGalagony professzor is. Ha sz�pen k�rj�k, tal�n hajland� lesz megengedni egy besz�lget�st.

- Ne �lmodozz! Csak akkor seg�t, ha beavatjuk a r�szletekbe, amit nem tesz�nk meg – ellenkezett Ron.

- Akkor is meg kell pr�b�lnunk! Sz�ks�g�nk van Dumbledore eml�keire! Ha nem adja sz�p sz�val, majd elvessz�k valahogy! Holnap besz�lek vele – motyogta m�g f�l�lomban, majd a fal fel� fordult, �s nyugtalan �lomba szender�lt.