Teli teny�rrel, hat�rozottan, de nem durv�n simogatta a f�rfi h�t�t.

- Itt az id�? - motyogta �lomittasan a f�rfi.

- Indulnunk kell. Teljesen bes�t�tedett.

Felkelt az �gyr�l, majd a bej�rat el�tt tett k�t integet� mozdulatot. Draco nem sokat l�tott az eredm�nyb�l, a kinti s�t�ts�g miatt.

- Mennyi lehet az id�?

- �jf�l k�r�l lehet.

- Mi�rt nem keltett�l fel kor�bban?

- Sz�ks�ged volt a pihen�sre. �s nekem is - tudta, hogy f�lig hazudott, hiszen � egy szemhuny�st sem aludt. Tervet kellett kov�csolnia arra az esetre, ha a mai este nem a megegyez�s alapj�n t�rt�nik - Gyere. A lovak k�szen �llnak. A f�ld�n nagyobb biztons�gban vagyunk, ez�rt nem rep�l�nk.



Mindketten felsz�lltak a koromfekete lovukra. Camille el�rehajolt, �s valamit a l� f�l�be suttogott.

Nem d�lt vissza, min�l kisebb fel�letet akart hagyni esetleges t�mad�iknak. Draco ugyan�gy tett. Lovaikat n�gatva elindultak.

Mikor ki�rtek a k�vekkel tark�tott talajr�l, v�gt�ba �szt�k�lve h�tasaikat, sz�lv�szk�nt sz�guldottak a v�ros ir�ny�ba. Kiker�lve azt, a kast�ly fel� vezet� kanyarg� �tra t�rtek.

Aki messzir�l fel�j�k n�zett, csak elsuhan� �rnyakat l�thatott.

Draco, lova f�l�be mormogva �szt�n�zte nagyobb sebess�gre. Nem f�lt a k�l�n�s h�tasokt�l, sepr�j�t meg�lve nagyobb iramot is megszokott m�r.

A kapu el�tt lef�keztek. Egyik�k sem sz�llt le, Camille odavezette lov�t a c�merhez, tenyer�t r�tette, majd lehajtott fejjel, szinte csak t�togva, bebocs�t�st k�rt.

Mikor a kapu kell� nagys�g� r�st nyitott mag�n, szinte kil�ve magukat, felv�gtattak a kast�ly bej�rat�hoz. A n� ugyanazt az utat v�lasztotta, mint els� l�togat�sakor.





A bej�rat el�tt meg�lltak, lecs�sztak a nyeregb�l. Camille odament Draco lov�hoz, homlok�t a l��hoz �rintve suttogott neki.

- H�l�san k�sz�n�m - majd intett egyet kez�vel, �s a l� elt�nt. Draco figyelmesen n�zte a jelenetet, ahogy a n� a m�sik lovat is elbocs�tja. Most m�r �rtette, mir�l besz�lt neki az els� tal�lkoz�sukkor.

Mik�zben az igazgat� ajtaja fel� mentek, egy sz�t sem sz�ltak. Draco ideges volt. Nem tudta, mire sz�m�that az id�s m�gust�l.

A sz�rny el� �rve jutott esz�be, hogy jelsz� n�lk�l nem fognak tudni bejutni, �s vak�ci� l�v�n, nem sok tan�r seg�thet rajtuk.

- Jelsz� n�lk�l nem fog menni.

- Semmi gond - mosolyodott el a l�ny halv�nyan, majd a szobor fel� hajolva, a f�l�be s�gott valamit. A k�sz�rny �letre kelt, �s utat engedett nekik.

- Mit mondt�l neki? - k�rdezte csod�lkozva a f�rfi.

- Amit hallani akart.

- Ezt hogy �rted?

- Ez a l�ny egy Mentulum Spculia, l�lekt�k�r. Ha tudod, hogy mi sz�ved legh�bb v�gya, �s � is ezt l�tja benned, akkor teljes�ti egy k�v�ns�god, legyen az b�rmi.

- �s te azt k�rted, hogy engedjen be minket? M�s nem jutott az eszedbe?

- Ahhoz, hogy a sz�vem legh�bb v�gya teljes�lj�n, el�g volt a nyitott ajt�. Ha nem k�zdesz meg a v�gyaid�rt, akkor nem is v�gyt�l r� igaz�n.

- Ez most nagyon b�lcs volt.





- Mr. Malfoy, ebben igazat kell adnom �nnek. F�radjanak beljebb - sz�lt bele a besz�lget�sbe a meglepett igazgat� - Mrs. Malfoy, nem gondoltam, hogy ilyen hamar �jra l�thatom.

- A seg�ts�g�re van sz�ks�g�nk, �s lehet, hogy m�g k�t szem�ly j�n a k�s�bbiek folyam�n.

- Nos, csak egy szob�t tudok biztos�tani, de biztosan nem jelent probl�m�t.

- Uram - sz�lt k�zbe Draco zavartan - �n… Nem tudom, mit mondhatn�k.

- Egyenl�re nem is kell, fiam. De holnap �r�mmel venn�nk n�h�ny inform�ci�t.

- Ez a legkevesebb, amit megtehetek k�sz�netk�ppen.

Albus Dumbledore el�gedett volt. Draco Malfoy sosem volt a b�nb�n�k k�z�tt, most sem mondott semmi konkr�tat, de az akarat ott volt benne. Camille pedig biztos nem hozta volna mag�val, ha nem tal�lta volna helyesnek.

- Amennyiben k�szen �llnak, indulhatnak is. A c�m ezen a pergamenen van - �tny�jtott egy cetlit a n�nek - a nappaliba fognak �rkezni.



- Kh�m. Professzor - Draco zavartan n�zett az id�s var�zsl�ra - megoldhat�, hogy el�rek�ld egy �zenetet? Biztos vagyok benne, hogy a megjelen�sem nagy meglepet�st okoz az ott l�v�knek, b�rkik is legyenek.


Dumbledore elmosolyodott, majd apr�t b�lintott beleegyez�se jel��l. F�nixe fel� fordult, aki k�l�n k�r�s n�lk�l is tudta, mit kell tennie. Egy villan�ssal elt�nt, majd p�r m�sodperc m�lva ism�t megjelent.


- Indulhatnak, m�r sz�m�tanak az �rkez�s�kre.


- K�sz�n�m - a fiatalabb f�rfi hangja halk volt, �s Camille �rezte, hogy ez a gesztus nehez�re esett. Megfogta f�rje kez�t, majd �jra elt�ntek.






x x x






Mikor betoppantak a nappaliba, d�bbent csend �s egy eg�sz csapat fogadta �ket. A n� felismerte a v�r�s haj� fiatalembert, �s sz�tn�zve megfigyelte, hogy a t�bbi t�z�st�k bizonyosan a rokons�g�ba tarozik. Harry Potterre pillantva biccentett egyet, majd m�ly leveg�t vett, �s m�g mindig Draco kez�t fogva, megt�rte a fesz�lt hallgat�st.



- J� est�t k�v�nok �n�knek, Camille Alm�ssy Malfoy vagyok. H�l�sak vagyunk, ami�rt befogadtak minket ebben a neh�zkes id�ben. Igyeksz�nk nem zavarni �n�ket ebben a p�r napban, term�szetesen, amiben tudunk, seg�ts�g�kre lesz�nk.


A v�r�s haj�, molett asszony mosolyt er�ltetve arc�ra, el�j�k ment, hogy kiseg�tse �ket a k�nos helyzetb�l.


- Gyertek kedveseim, biztosan f�radtak vagyok. �n Molly Weasley vagyok, a f�rjem Arthur, a fiaim Bill, Fred, George, �s Ron. A mellette �ll� le�nyz�k Ginny, �s Hermione. Az urak Remus Lupin, Piton professzort m�r ismered, �s Sirius Black, Harry keresztapja - mutatott k�rbe a jelenl�v�k�n - Vittem fel p�r szendvicset a szob�tokba, hogy nyugodtan ehessetek. Pihennetek kell, holnap majd mindent megbesz�l�nk.

- K�sz�n�m, Mrs. Weasley.


Fels�t�ltak a l�pcs�n, el�tt�k az asszonys�g mutatta az utat.


- Itt is voln�nk. Eredetileg csak r�d sz�m�tottunk, �s sajnos jelenleg nincs t�bb haszn�lhat� szob�nk - mondta Molly, mikor benyitott a kicsi helyis�gbe.


- Nem sz�m�t, kis helyen is elf�r�nk. Nem hoztunk sok csomagot - mosolyodott el pironkodva Camille. Nem �rtette, mi�rt kellene sz�gyenkeznie, hogy csak az a talpig fekete �lt�z�k van n�luk, amit � alak�tott �t, hogy a kast�ly fel� menet ne vegy�k �szre �ket.


- A ruhaprobl�m�t megoldjuk, Hermione �s Ron hasonl� m�retet hordanak, mint ti, am�g nem lesz saj�totok, addig biztos adnak k�lcs�n, majd �n besz�lek vel�k.



Camille-t meghatotta a n� k�zvetlens�ge. Tudta j�l, hogy � semmit nem tud r�la, Drac�r�l pedig csak rosszat hallott eddig, most m�gis felaj�nlja neki az otthon�t, �s a seg�ts�g�t �nzetlen�l. Meg�lelte az asszonyt, aki hirtelen nem tudta mit tegyen. Megpaskolta finoman a fiatal n� h�t�t, majd betess�kelte �ket a szob�ba.

- J� �jszak�t.

- �n�knek is, Mrs. Weasley, �s... k�sz�n�m.


- Nem tesz semmit, Mr. Malfoy - ugyan kedvesen mosolygott r� a n�, de Draco tudta, hogy sokat kell bizony�tania, a felt�tlen bizalom�rt.



Mikor becsuk�dott az ajt�, k�r�ln�ztek az apr� helyis�gben. L�tszott, hogy a szoba eredetileg egyszem�lyes lett volna. A berendez�s mind�ssze egyetlen szekr�nyb�l, egy hatalmas baldachinos �gyb�l, egy asztalk�b�l, �s k�t sz�kb�l �llt. Draco lemond�an s�hajtott.



- Most mondd meg. Ha te nem csin�lt�l volna semmit d�lut�n, hanem mondjuk, lepihent�l volna, akkor most a k�nyelmes szob�nkban, a puha �gyunkon aludn�nk �des �lmunkat.


- �s az a f�rfi halott lenne. Minden bizonnyal egy feles�g �s legal�bb egy gyerek v�rta haza. Ez nekem el�g ok volt arra, hogy helyesen cselekedjek. Ha ez az �ra annak, hogy h� maradok az elveimhez, akkor kisebb szob�ban, egy sz�l v�lt�s ruha n�lk�l, idegenekkel egy h�zban alszok.


- Tudom, �s igaz�b�l nem vagyok r�d m�rges, csak hi�nyzik a k�nyelem.


- Valamit, valami�rt. De k�pzeld el, hogy egy h�t m�lva, milyen j� �rz�s lesz n�lunk lefek�dni, aludni.


- Azt meghiszem. Amond� vagyok, tegy�k el magunkat m�ra. Sok minden f�gg a k�zelg� besz�lget�st�l.


Ruh�ikat �talak�tott�k k�nyelmesebbre, hogy alhassanak benne, majd befek�dtek a meglep�en k�nyelmes �gyba.


- Visszavonom. Nincs ezzel a b�torral semmi baj - morogta Draco, a k�vetkez� percben m�r csak egyenletes l�gz�s�t lehetett hallani. Camille sem v�rt sok�ig, hiszen � d�lut�n egy percet sem pihent. F�rj�hez b�jva r�videsen � is �lomba szender�lt.