Huszonkilencedik fejezet

A bizalom �ra

- Ginny… - sz�lt Harry miut�n visszanyerte hangj�nak �rny�k�t egy borzalmasan rossz �z� b�jitalt�l, amit Madam Pomfrey er�ltetett le a tork�n. – Ginny!

- Ne besz�lj! – sz�lt szigor�an a javasasszony �s m�ris terelte kifel� a gyeng�lked�n �sszever�d�tt embereket, hogy ne zavarj�k az �poltj�t.

Hagrid mellett Kingsley Shacklebolt, Tonks �s Mordon is agg�dva figyelt�k a lassan mag�hoz t�r� Harryt.

- Gyer�nk, ki innen! – mutatott az ajt� ir�ny�ba Madam Pomfrey, de Harry nem hagyta mag�t.

Megfogta Ginny karj�t, aki a legk�zelebb �llt az �gya mellett. A l�ny szemei v�r�sek voltak a sok s�r�st�l, de m�r nyugodtabb volt, hogy l�tta, Harry �llapota javult valamelyest az �t k�l�nb�z� var�zsszernek k�sz�nhet�en. Harry odah�zta mag�hoz Ginnyt �s a f�l�be s�gott:

- Ne hagyd, hogy elmondja nekik! – n�zett r� szigor�an. – Ne hagyd, hogy Hagrid besz�ljen!

- De Harry…?

- Hagyj�k magukra a beteget! – sz�lt ism�t a javasasszony �s Ginnyt is kezdte kitess�kelni a gyeng�lked� ajtaj�n.

- Nem mondhatja el! – t�togta Harry �s �szint�n rem�lte, hogy a l�ny meg�rtette mennyire fontos ez.

Az ajt� bez�r�dott m�g�tte, Madam Pomfrey pedig visszaballagott Harry �gy�hoz egy nagy, ez�st t�lc�val a kez�ben, melyen egy forr�n g�z�lg� b�jitallal teli serleg �llt.

- Elegem van… - ny�gte Harry �s visszahanyatlott a p�rn�j�ra.

- Hajland� v�gre elmondani, hogyan �tkozt�k meg? – tette fel cs�p�sen a k�rd�st az asszony.

Harry k�nyszeredett mosolyt er�ltetett az arc�ra �s megr�zta a fej�t. Madam Pomfrey �sszevonta a szem�ld�k�t.

- Ha nem seg�t, m�g tov�bb bent kell tartanom – jelentette ki.

Harry nem sz�lt egy sz�t sem, a javasasszony pedig egy cseppet sem �r�lt ennek. A kez�be nyomta a g�z�lg� serleget.

- Ezt igya ki. Holnap pedig hozz�l�tunk a k�r�hoz.

Harry keze megdermedt a leveg�ben.

- K�r�hoz? – k�rdezte gyanakv�an.

- Igen – biccentett inger�lten az asszony. – Mivel nem hajland� el�rulni semmit arr�l, hogy mi t�rt�nt a tiltott rengetegben, k�nytelen vagyok magam r�j�nni. Most pedig igya ki �s aludjon!

Harry k�nytelen volt engedelmeskedni, s mihelyt legur�tott a tork�n egy kortyot a var�zsf�zetb�l, azonnal elnyomta az �lom.

Csak m�snap d�lut�n kapott v�laszt a k�rd�sre, hogy siker�lt-e meg�rtetnie Ginnyvel, mennyire fontos titokban tartani a t�rt�nteket, miut�n Madam Pomfrey �lomital�t�l eg�szen f�l egyig aludt. A szok�sos h�tv�gi roxforti zaj �bresztette fel, di�kok zajong�sa, H�borc rendetlenked�se �s mad�rcsicserg�s. Az ablakon vid�man s�t�tt be a nap, jelezve, hogy minden k�ts�get kiz�r�an bek�sz�nt�tt a tavasz.

Harry �lmos szemmel n�zett k�rbe a gyeng�lked�n.

- Fel�bredt? – k�rdezte Madam Pomfrey. – Akkor mindj�rt bek�ld�m a bar�tait.

Harry n�h�ny szapora pislog�ssal ki�zte szem�b�l az �lmoss�got �s minden erej�t latba vetve lassan, f�jdalmasan �l� helyzetbe torn�zta mag�t. Csal�dottan �llap�totta meg, hogy alig javult valamit az eg�sz test�ben jelen l�v� f�jdalom. Annak azonban �r�lt, hogy a feje nem akar sz�thasadni, mint rendszeresen.

- A v�ltozatoss�g kedv��rt… - motyogta halkan, sz�rakozottan kapargatva a sebhely�t.

- Tess�k? – k�rdezte a gyeng�lked� v�g�ben l�v� irod�j�ba tart� javasasszony, mik�zben elhaladt el�tte.

M�g�tte Ginny l�pett be az ajt�n, s Harrynek nem is kellett m�s l�tv�nya �bred�s ut�n.

- Szia! – mosolygott �szint�n, mik�zben a l�ny odasietett hozz�.

- Szia – k�sz�nt Ginny, majd lehajolt �s megcs�kolta. – Hogy �rzed magad?

Harry hanyagul megvonta a v�ll�t, de Ginnyt ennyivel nem nyugtatta meg.

- Mindenesetre jobban, mint tegnap este – tette hozz�, l�tva a l�ny rosszall� tekintet�t.

Egy teljes percig csak n�zt�k egym�st, azt�n Ginny �vatosan �t�lelte. Harry a t�dej�t szor�t� f�jdalom ellen�re is �gy �rezte, m�ris jobban van.

A l�ny v�lla f�l�tt Harry pillant�sa a gyeng�lked� m�sik v�g�re esett. Az ajt�ban �jabb k�t alak t�nt fel: Mordon �s Lupin. Ginny is �szrevette �ket �s gyorsan, de nem t�l felt�n� siets�ggel elengedt�k egym�st.

Az �reg auror pont ugyan�gy festett, mint mindig, de Lupin olyan s�padt volt, ak�r a telihold �s haja is �szebbnek t�nt, mint mikor Harry utolj�ra l�tta. Ennek pedig m�r t�bb mint egy h�napja volt. Harry csak most �rezte meg igaz�n a hi�ny�t �s megint felt�madt benne az �rul�s �rzete, amit Piton felbukkan�sa �ta egyre gyakrabban �rzett.

- Szervusz, Harry! – k�sz�nt kin�zet�t meghazudtol� vid�ms�ggal Lupin. Harry �gy �rezte, j�kedve csak fut�lagos, s m�g�tte nincs semmi – ami a t�rt�ntekb�l ad�d�an egy�ltal�n nem volt k�l�n�s.

- H�t te? – n�zett r� Harry d�bbenten. – M�ris �bren? Azt hittem eg�sz este nem aludt�l a telihold miatt.

Lupin f�radtan mosolygott r� �s odah�zott egy sz�ket az �gya mell�.

- Musz�j volt felkelni – mondta. – Sok dolog szakadt a nyakunkba.

Harry cs�ndben maradt �s a Lupin szavaira az arc�ra ki�l� mosoly lassan lehervadt. Pontosan tudta, milyen katasztrof�lis helyzetet teremtett, hogy McGalagony Voldemort kezei k�z� ker�lt. Tal�n m�r most k�nozni kezdte, hogy fedje fel a Rend titkait…

- Tudj�tok, mi t�rt�nt? – k�rdezte Harry �s rem�nykedve az ajk�ba harapott.

- Persze, Hagrid mindent elmondott – v�laszolta Lupin.

Harry pont ett�l f�lt, s most szeme lopva Ginnyre v�ndorolt. A l�ny tagad�lag megr�zta a fej�t, Harry rem�lte, hogy ez arra utal, Hagrid nem besz�lt Piton megmenek�l�s�nek k�r�lm�nyeir�l.

- McGalagony? – Harry ennyit tudott kipr�selni mag�b�l els�re.

- Nem tudjuk hov� t�nt – k�z�lte a les�jt� h�rt Mordon. – Egy tucat aurort �ll�tottak r� az �gyre, de egyel�re semmi.

Harry ebb�l arra k�vetkeztetett, hogy McGalagony tal�n m�g �letben van. Ha Voldemort v�gzett volna vele, m�r megtal�lt�k volna a holttest�t, ahogyan Madam Bones-sz�t is.

- M�r sz�ltunk Mollynak �s Murielnek – folytatta Lupin. – Holnap-holnaput�n elhagyjuk a f�hadisz�ll�st…

Harry b�logatott. Egy�ltal�n nem volt meglepve ett�l a h�rt�l. Voldemort val�sz�n�leg els�k�nt azt akarja majd kiszedni McGalagonyb�l, hogy hol vannak a Rend titkai.

- �s hov� megy�nk ez ut�n? – k�rdezte Harry.

Lupin m�lyet s�hajtott.

- Nem tudjuk egyel�re – felelte bizonytalanul. – Elk�pzelhet�, hogy nem lesz kijel�lt f�hadisz�ll�s, hanem mindig m�shol tartjuk majd a tal�lkoz�kat.

Harry egy darabig elgondolkozva pislogott.

- Ez j� �tletnek t�nik… - mondta, azt�n egy sokkal nyomaszt�bb k�rd�st tett fel: - �s… �s h�nyan haltak meg?

A k�t f�rfi �sszepillantott, majd r�vid s�haj ut�n Mordon v�laszolt.

- Akkor az erd�ben �t kentaur, k�t auror - Dawlish �s egy �rszolg�latos, Byron -, az �ri�s, aki Golgom�t csatl�sai k�zt volt, meg h�rom hal�lfal� halt meg…

- K�zt�k volt Bellatrix Lestrange? – sz�lt k�zbe Harry mik�zben a takar�j�t b�multa mereven.

- Lestrange? – sz�lt �lesen Lupin. – Nem. Mi�rt, te l�ttad �t?

Harry feln�zett r� �s a homlok�t r�ncolta.

- Nem, de az egyik hal�lfal� egy n� volt a hangja alapj�n. �s �t meg�lt�k a kentaurok…

- Alecto Carrow – sz�lt hirtelen Mordon. – Megtal�ltuk a holttest�t – b�lintott az �reg auror.

Harrynek ismer�s volt a n�v.

- Alecto… Alecto?

- � itt volt a Roxfortban, mikor Dumbledore meghalt. A testv�r�vel, Amycusszal egy�tt – seg�tette ki Mordon, s Harrynek m�ris beugrott a hal�lfal� arca. - Akkor megl�gtak el�l�nk, de most nem. Amycus-t letart�ztattuk �s a miniszt�riumba sz�ll�tottuk.

Harry m�lyet s�hajtott. Sz�val Bellatrix �letben van! Furcsa el�gedetts�ggel t�lt�tte el ez a gondolat, azok ut�n, hogy a tiszt�son azt hitte, a kentaurok v�geztek vele. Olyan keser�s�g �s csal�dotts�g lett akkor �rr� rajta, ami csak sokkal k�s�bb, az erdei kaland ut�ni l�badoz�s sor�n tudatosult benne.

- Harry, m�s is t�rt�nt az�ta… – l�pett k�zelebb az �gyhoz Ginny, majd mikor Harry felpillantott r�, le�lt az �gya sz�l�re. – M�sok is meghaltak… sokan.

- Kik? – v�rta a folytat�st Harry, el�re f�lve, hogy mit fog hallani.

- Az �ri�s, aki az erd�ben elb�jt, m�g kor�bban meg�lte azokat, akik a hegyekben �ltek – folytatta Ginny. Lupin �s Mordon komoran hallgattak. – Mindenki meghalt, aki seg�teni j�tt nek�nk…

Harry n�m�n h�pogott �s pr�b�lta felfogni mit jelent mindez.

- De… de akkor Gr�p? Ott volt vel�k! – n�zett k�rbe a k�t var�zsl� arc�n.

Lupin csendesen sz�lalt meg.

- � is halott – mondta. – Hagrid �s Alastor azonnal felmentek hozz�juk, miut�n behoztak t�ged a gyeng�lked�re, hogy besz�ljenek vel�k.

- Azt akartuk megtudni, hogy-hogy nem vett�k �szre a m�sik �ri�st a rengetegben – vette �t a sz�t Mordon. - Csakhogy mindegyik�ket meg�lt�k m�r napokkal kor�bban. Tal�n akkor, mikor Tudodki elment a kentaurokhoz.

- Egyetlen �ri�s v�gzett vel�k? – h�ledezett Harry.

- A jelekb�l �t�lve legal�bb ketten lehettek – pontos�tott az �reg auror. - �s m�g egy var�zsl�, mert az egyikkel �tok v�gzett, nem fegyver. Tal�n maga Tudodki volt az…

Harry gondterhelten belet�rt a haj�ba �s fels�hajtott.

- Hagrid hogy van? – �rdekl�d�tt egy�tt �rz�en.

- Az erd�ben van – v�laszolta Ginny szomor�an. - Eltemeti a testv�r�t, meg a t�bbi �ri�st. A kentaurok megengedt�k neki, azok ut�n, hogy seg�tett legy�zni a hal�lfal�kat, meg azt a m�sik �ri�st.

Harry g�rnyedten el�red�lt, kez�t er�tlen�l az �l�be ejtette. M�g mindig f�jt a v�lla a megszegett esk� ut�hat�sak�nt, de pr�b�lt nem t�r�dni vele.

- Hogy ker�lt oda Firenze? Azt hittem, nem mehet be az erd�be.

- P�rbajozott azzal a Goronnal az igaz��rt – vil�gos�totta fel Ginny. – Elmes�lte, miut�n az aurorok elvitt�k a hal�lfal�kat. Azt mondta, tudta, mi folyik az erd�ben, mert a n�v�re elmondta neki – az volt az a kentaur n�, akit l�ttunk a tiszt�son. A Kenan nev� k�nyszer�tette, hogy gy�gy�tsa meg Voldemortot, k�l�nben becsalja Firenz�t az erd�be �s akkor a t�rsai meg�lik… De Firenze el�be ment a dolgoknak. Meggy�zte Goront, hogy van valaki, aki sokkal nagyobb �rul�st k�vet el a n�p�k�n, mint �.

- Kicsit kor�bban is j�hettek volna! – morgol�dott Harry. – Akkor tal�n McGalagony is…

- Nem j�hettek addig, am�g Voldemort is ott volt, te is tudod – figyelmeztette Ginny �s megfogta a kez�t. – �gy legal�bb megmenek�lt Hagrid…

Harrynek esz�be jutott a m�sik t�l�l�, r�gt�n r� is k�rdezett:

- Megtal�lt�tok Umbridge-ot?

Ginny �s Lupin ekkor �sszepillantottak, azt�n a f�rfi v�laszolt.

- Igen, megtal�ltuk. Besz�ll�tott�k a Szent Mung�ba… tudod, megharapta egy v�rfarkas.

Harrynek leesett az �lla, majd gyanakv�an n�zett Lupinra.

- Te?

 Lupin felnevetett.

- Dehogy, Harry! �n bez�rk�ztam a lak�somba – telihold el�tt mindig elhagyom a Roxfortot. Ilyenkor Kingsley v�lt fel.

- Ironikus, nem? – sz�lalt meg Ginny. Lupin, Harry �s Mordon k�rd�n r�pillantottak.

- Umbridge volt az, aki megszigor�totta a v�rfarkas-t�rv�nyeket – magyar�zta. – �s most � is azok k�z�tt v�gzi, akikt�l undorodott.

Harry nem tudta meg�llni, hogy el ne vigyorodjon a gondolatra. A legkev�sb� sem sajn�lta Umbridge-ot, s�t, �gy �rezte, hogy ez a legigazs�gosabb dolog, ami t�rt�nhetett vele.

Ginny megk�sz�r�lte a tork�t, s kicsit megszor�totta Harry kez�t, hogy az r� figyeljen. A finom ujjak nyom�sa is el�g volt ahhoz, hogy a f�jdalom a kez�be nyilalljon, de meger�ltette mag�t �s rakonc�tlankod� arcizmait.

- Harry, ez m�g nem minden – mondta a l�ny. – Sok sz�rny� dolog t�rt�nt az elm�lt napokban. A t�bbs�ge tegnap.

Ginny Mordonra n�zett, aki recseg� hangj�n besz�molt a t�rt�ntekr�l:

- Nemcsak minket t�madtak meg. A dementorok visszat�rtek �s r�vetett�k magukat a koboldokra. A hadsereg�k nagy r�sze egy pillanat alatt odaveszett.

- Az hogy lehet? – d�bbent meg Harry �s a vigyor azonnal elt�nt az arc�r�l.

- A dementorok kisz�vj�k a m�gikus er�t a t�rgyakb�l is – eml�keztette Lupin. – �s az elvar�zsolt p�nc�lok tehetetlenek voltak vel�k szemben. Ahogy a koboldok is. A p�nc�lok egyszer�en sz�testek…

- Voldemort egy nap alatt elv�gezte azt, amivel Scrimgeur november �ta pr�b�lkozik – tette hozz� Ginny.

Harry m�g csak kezdte megem�szteni a hallottakat, de Mordon m�ris folytatta:

- A kentaurok rezerv�tumaiban is gyilkoss�gok t�rt�ntek m�r h�napok �ta, de csak az elm�lt k�t napban megdupl�z�dtak. Egy�rtelm�en a hal�lfal�k keze van a dologban.

Harry a fej�t cs�v�lta, Ginny pedig a kez�be nyomta a Reggeli Pr�f�ta aznapi sz�m�t. Harry ilyen c�meket olvasott az els� oldalon: A Sz�vets�g Scrimgeurt hib�ztatja…; �, Akit Nem Nevez�nk Nev�n �jabb r�mtettei…; EXODUS! – A sell�k elhagyj�k a brit partokat…

Sz�ks�gtelen volt elolvasnia a cikkeket, mert Lupin, Mordon �s Ginny felv�ltva komment�lt�k �ket.

- A sell�k att�l f�lnek, �ket is megt�madj�k – mes�lte a l�ny. - Sorra hagyj�k el a m�ly tavakat. A muglik el�l ugyan mened�ket biztos�tottak, de a var�zsl�k el�l m�r nem.

- A Fekete-t�ban �l� sell�k is bejelentett�k, hogy nyugodtabb vizek ut�n n�znek. Azt mondj�k, valaki m�rgezi �ket a roxforti szennyv�zcsatorn�b�l… - Mordon rosszall�an megr�zta a fej�t. – Pedig m�r vagy �tsz�z �ve zavartalanul �l�nk vel�k!

Harry ide-oda kapkodta k�z�tt�k a tekintet�t.

- A M�gusok Nemzetk�zi Sz�vets�ge m�ris felel�ss�gre vonta a miniszt�riumot egy nem �pp kedves hang� lev�lben – mondta Lupin, akinek f�radt, korav�n arc�n m�g m�lyebben �ltek a r�ncok. - Scrimgeur nagy bajban van. V�gk�pp kics�szott a kezei k�z�l az ir�ny�t�s.

- Ez mind tegnap �ta t�rt�nt? – Harry nem akart hinni a f�l�nek �s a szem�nek, de az �js�gban ott �llt feket�n-feh�ren.

Mordon keser�en felnevetett.

- Bizony, felgyorsultak az esem�nyek. A dementorok visszat�r�s�vel kezd�d�tt minden, azt�n…

Harry lecsapta az �js�got a takar�ra �s er�s k�sztet�st �rzett r�, hogy darabokra szaggassa �s a sarokba haj�tsa. Gyorsan vett n�h�ny m�ly l�legzetet, hogy meg�rizze higgadts�g�t.

- Igaza volt Hermion�nak – motyogta let�rten. – Direkt tartotta vissza a dementorokat, hogy egyszerre z�d�tsa r�nk…

- Pedig nem t�madtak meg var�zsl�kat – mondta Ginny. – �pp ez a furcsa. Valami�rt csak a var�zsl�nyeket zaklatja.

- Ravasz tr�kk ez, Ginny – sz�lt s�t�ten Lupin. – Voldemort r�j�tt, hogy azzal nem k�nyszer�theti a miniszt�riumot a hatalom �tad�s�ra, ha muglikat �s var�zsl�kat �l, ez�rt t�madt a var�zsl�nyekre.

Ginny a homlok�t r�ncolta.

- M�rt �rdekeln� jobban a var�zsl�nyek sorsa Scrimgeourt, mint a m�gusok�?

- Nem is vel�k zsarolja a miniszt�riumot… - d�rm�gte Mordon. – Hanem a Sz�vets�ggel. Ha �k �gy �t�lik meg, hogy Scrimgeour�k nem tudj�k megv�deni a var�zsl�nyeket, akkor l�pnek �s kik�nyszer�tik, hogy �j miniszteri tan�csot v�lasszanak. M�rpedig, ha a vezet�st is lev�ltj�k, nem kell hozz� sok g�gyi, hogy kital�ld, kinek lesz el�g hatalma, hogy a vezet�sbe ker�lj�n.

- Vagy legal�bb olyan embert �ltessen oda, aki neki j�… - toldotta meg Lupin.

Harry erre m�r nem tudott mit mondani. Azt azonban vil�gosan l�tta, hogy ez volt az a titokzatos terv, amir�l Piton nem akart besz�lni nekik. Voldemort pont McGalagonyon kereszt�l �rte el a miniszt�riumot �s most nincs m�s dolga, mint v�rni, hogy a lavinak�nt elindult esem�nyek lassan elsodorj�k az ellens�geit.

Harrynek sz�ks�ge volt valami b�ztat� gondolatra:

- �s mit tervez a miniszt�rium? – k�rdezte a k�t f�rfit�l. - Csak van valami terv�k ilyen esetekre!

Lupin �s Mordon b�ztat�an b�lintottak.

- Van, terv az van… - d�rm�gte az auror.

Harry �s Ginny �sszen�ztek.

- De…? – k�rdezte a l�ny.

- Csak nem t�l okos terv, az a baj – folytatta Mordon. – Parancsba adt�k, hogy �zz�k ki az �ri�sokat a szigetekr�l. Olyan, mintha visszat�rtek volna az �kori m�dszerek. �ri�svad�szat…! Meg�ll az ember esze…

- Ti benne vagytok? – k�rdezte Harry, el�re tartva a v�laszt�l.

- �n �nk�nt jelentkeztem a feladatra – b�kte mag�t mellkason a h�velykujj�val az auror. – Van n�mi rutinom az �ri�svad�szatban. Meg valakinek vigy�znia kell Tonksra is…

- Mi?! – sikkantotta Ginny �s elh�lve n�zett Mordonra majd Lupinra. – De h�t Tonks m�g alig �t �ve auror!

- Csigav�r, Weasley kisasszony! – emelte fel a kez�t Mordon. – Tonksot mell�m osztott�k be a k�r�semre. B�zhattok bennem… – itt a mellette �l� t�rs�ra n�zett –, ahogy te is!

Lupin sz�tt�rta a karj�t.

- �n b�zom benned, R�mszem – biztos�totta az aurort, de Harrynek felt�nt a hangj�ban a nyugtalans�g. – Csak a parancsnoks�gban nem b�zom. Ha Voldemort c�lja val�ban az, hogy a miniszteri tan�csot lev�lts�k, �gy lehet, hogy vannak emberei a vezet�sben. �s azoknak most egyetlen c�lja lehet: megszabadulni az ellens�geikt�l – vagyis t�letek, t�l�nk…

- Igazad lehet – d�rm�gte Mordon, de nem izgatta mag�t emiatt: - Tudod, Remus, a parancs az parancs. Ha az ember szembe ker�l egy h�t m�teres �ri�ssal… - (Ginny itt megborzongott, ez esz�be juttatta Harrynek a hatalmas szak�llas �ri�s puszt�t�s�t) -… akkor csak azon m�lik minden, hogy mennyi van itt… (mutatott Mordon saj�t a fej�re), meg itt (tette sebhelyes kez�t a sz�v�re).

Harry ezt egy kicsit er�ltetettnek �rezte �s az �jszaka l�tottakb�l arra jutott, hogy ink�bb nagy adag szerencse �s sok seg�ts�g kell egy �ri�s legy�z�s�hez, de ezt ink�bb nem tette sz�v�.

Helyette megpr�b�lt d�l�re jutni a riaszt� gyorsas�ggal szaporod� balj�s t�rt�n�sek f�l�tt. Hogyan indulhatott el az eg�sz? Mi volt az els� l�p�s? – gondolkozott Harry. V�gigp�rgette agy�ban az elm�lt hetek esem�nyeit, s minduntalan egy n�v villant az eml�kezet�be. Flitwick k�l�n�s �r�lete, McGalagony letart�ztat�sa, a koboldok elleni titkos akci�, mind-mind Marcus Leonardra vezette vissza.

- Mit gondolsz, Leonard Voldemortnak dolgozik? – k�rdezte Harry Lupint�l, de Ginny v�laszolt helyette.

- Nem hinn�m. Kimondja a nev�t – te mondtad.

Harrynek is esz�be jutott ez a lehet�s�g, de ett�l csak m�g bosszant�bb� v�lt gyan�ja.

- Igaz. Ezt egy hal�lfal� sem teszi – d�nny�gte. - Kiv�ve…

- Mit kiv�ve? – r�ncolta a homlok�t Mordon.

Harry felpillantott r�.

- Ha � maga Voldemort.

A v�rt hat�s elmaradt. Mordon k�tkedve oldalt billentette a fej�t �s �vegszem�t Harryre szegezte, Lupin pedig higgadtan cs�v�lta a fej�t.

- Harry, t�bbsz�r is l�ttad �t �s nem eml�tetted, hogy megf�jdult volna a sebhelyed – n�zett r� lesajn�l�an Ginny.

Harry vadul megr�zta a fej�t tiltakoz�sk�ppen.

- Ez nem jelent semmit! Tegnap l�ttuk Voldemortot az erd�ben �s akkor sem f�jdult meg a sebem. Okklument�l, Ginny – magyar�zta a l�nynak. – M�ghozz� olyan j�l, hogy teljesen elszigetelte mag�t t�lem.

Ginnyt ezzel �gy t�nt, siker�lt meggy�znie, mert a l�ny arc�n a t�preng�s l�tszott, de Mordon k�tked�bb volt n�la.

- Leonard az auror parancsnoks�gon dolgozik. T�bbsz�r is hal�lfal�k nyom�ra vezetett minket, neki k�sz�nhet�, hogy megfigyel�s alatt tarthatunk k�t Tudodkivel szimpatiz�l� csal�dot…

Harry erre nem tudott mit v�laszolni, de gyan�j�t nem �zte el ennyivel.

- Nem is besz�lve arr�l – fogott bele Lupin -, hogy a miniszt�riumi alkalmazottakon heti rendszeress�ggel v�geznek ellen�rz�seket, hogy nem �llnak-e Sz�zf�l� f�zet vagy imperius �tok hat�sa alatt.

- L�sd be, Harry k�ptelens�g, hogy Marcus Leonard Voldemort legyen – gy�zk�dte Mordon.

Harry csendben gondolkozott, de nem jutott esz�be semmi ellen�rv. V�g�l �pp hogy �nmag�t siker�lt meggy�znie, hogy bar�tainak van igaza: ha Leonard val�ban Voldemort lenne, akkor m�r r�g meg�lte volna �t a nagyn�nje h�z�ban kar�csonykor. Kiv�ve persze, ha akkor m�g nem vette fel az alakj�t… hiszen ut�na t�nt el az auror hossz� id�re…

Mordon szavai hozt�k vissza gondolataib�l a jelenbe.

- Leonard vezeti az �ri�sok elleni vad�szatot – mondta az �reg. – Remek csapatokat �ll�tott �ssze. A m�dszerrel persze nem �rtek egyet – tette hozz� -, de ha m�r meg kell tenni, akkor csin�ljuk azt j�l.

- Hogyan fogtok vad�szni r�juk? – �rdekl�d�tt Ginny. Higgadtnak sz�nt hangja magasabb volt, mint m�skor.

Mordon vicsorg�s-szer� mosolyra h�zta sebhelyes arc�t.

- Egyenk�nt keress�k meg �ket – vil�gos�totta fel Harry�ket. – Ostobas�g lenne egyszerre r�juk t�madni. Az k�sz �ngyilkoss�g. De ha egyed�l vannak, egym�st�l t�volabb, hogy ne tudjanak a seg�ts�g�kre sietni, akkor k�t-h�rom j�l k�pzett var�zsl� elint�zheti �ket.

- Haszn�ltok f�benj�r� �tkot? – k�rdezte �vatosan Harry.

- Ha sz�ks�g van r�, odap�rk�l�nk nekik – j�tt a v�lasz.

Harry �szrevette, hogy Lupin kiss� �sszeh�zza a szem�ld�k�t, de nem sz�lt semmit. A janu�ri veszeked�s sor�n biztos alaposan megvitatt�k Mordonnal a fekete m�gi�r�l alkotott v�lem�ny�ket.

Vajon h�ny embert vagy �ri�st �lt meg az �reg auror? Harry sosem k�rdezett t�le ilyet, s nem volt benne biztos, hogy valaha is megk�rdezn�. Ahogy tekintete elid�z�tt sebhelyes arc�n, var�zsszem�n, mely az igazit p�tolta, csonka orr�n �s fal�b�n, v�res var�zsl�p�rbajok �s sok-sok halott jelent meg k�pzelet�ben. Sirius azt mondta r�la, hogy amikor csak tehette, �lve hozta be a gyan�s�tottakat �s Harrynek ennyi el�g volt. Ha valaki nem �l sz�ks�gtelen�l, csak ha nyom�s oka van r�…

- Van m�g valaki, aki seg�thet nek�nk – sz�lt hirtelen Harry, mikor esz�be jutott az, akivel legut�bb besz�lt a sz�ks�gtelen gyilkol�sr�l. Mind Lupin, Mordon �s Ginny felkapt�k fej�ket ezekre a szavakra. – Az a kobold, aki meg�lte Caramelt.

- Az az Amp�k nev�? – csod�lkozott Ginny.

- Igen. � az ellens�g�nek tekinti Voldemortot – mondta. - Ha a koboldokat is megt�madt�k, Amp�k seg�thet. McGalagonynak is elmondtam m�r, de meg se hallgatott.

- Nem csod�lom… - d�nny�gte Mordon.

- Legal�bb egyik�t�k pr�b�ljon meg besz�lni vele! – k�rte Harry.

Lupin megvakarta a fej�t.

- Mordon nem teheti, mert auror… bajba ker�lne – mondta. - De �n igen.

Harrynek felcsillant a szeme �s �r�lt neki, hogy v�gre valaki hajland� tenni is az �gy�rt.

- Akkor elm�sz hozz�?

- Egyel�re azt se tudom, hol keressem – sz�lt Lupin.

Harry ezen elt�prengett, de neki sem jutott esz�be semmi megold�s, hogyan vehetn� fel a kapcsolatot Amp�kkal. Lupin v�g�l megel�gelte a dolgot �s megpr�b�lt bizakod�bb lenni.

- El�bb ut�bb biztos r�akadok egy koboldra, aki hajland� besz�lni velem. A t�bbin m�g r��rek gondolkozni, de megoldom. B�zhatsz bennem – ism�telte meg, amivel kor�bban Mordon nyugtatta.

Harry gyorsan magyar�zni kezdte az �tletet:

- Ha tal�lkozol vele, biztos bizalmatlan lesz, de ne t�madd meg, semmik�pp! – figyelmeztette Lupint. – Mondd azt neki, hogy �n k�ldtelek �s tedd hozz�, hogy m�r olyan tiszt�n l�tok, mint Dumbledore.

- Hogy olyan tiszt�n…?

- Igen – b�lintott komolyan Harry. – Tudni fogja, hogy besz�lt�l velem.

Mordon nem lelkesedett ennyire az �tlet�rt.

- Megb�zhat� ez az Amp�k? – k�rdezte szkeptikusan.

- Megb�zhat�bb, mint Scrimgeur – n�zett r� rezzen�stelen�l Harry.

Ezzel lez�rtnak tekintett�k a kobold-�gyet, k�l�n�sen az�rt, mert Mordon szerint nem aj�nlatos nem biztos�tott helyen besz�lni a Rend dolgair�l, m�rpedig egy esetleges t�rgyal�s a koboldl�zad�s vezet�ivel, nagyon is ezek k�z� tartozott.