Az eg�sz t�li sz�netet egy�tt t�lt�tt�k, �lvezve egym�s t�rsas�g�t. Sokat mes�ltetett velem a sz�leimr�l �s a n�v�remr�l, hogy �gy dolgozzam fel az elm�lt esem�nyeket. Az elej�n szinte csak szomor� dolgok jutottak eszembe, de � tov�bbra is er�ltette, �s �n ut�ltam ez�rt. V�g�l kezdtek a kedvesebb eml�kek is a felsz�nre t�rni.
Az egy�tt t�lt�tt id� sor�n r�j�ttem, hogy Harry nem felt�n�si viszketegs�gb�l teszi, amit tesz, hanem mert t�nyleg komolyan gondolja. Megfordult az is a fejemben, hogy tal�n sz�nalomb�l van velem, v�g�l elvetettem az �tletet, hiszen nem cs�kolhat ilyen vadul �s szerelmesen olyan embert, akit csak sajn�l. A m�sik oka pedig, hogy mindkett�nk csal�dj�t Tudodki vette el, r�ad�sul teljesen egyed�l maradtunk, ergo nincs mi�rt sz�nnia engem.

- Min gondolkodsz? – sim�t ki egy k�sza tincset szememb�l.
- Csak az �j�vi fogadalmamon!
- T�nyleg? Na �s mi az? – �lt fel, majd k�v�ncsi tekintettel visszafordult.
- Sajn�lom, nem mondhatom el! – tiltakoztam. – Majd janu�r 1-�n. megtudod!
- Naa, l�gysz��!
- Ne gyerekeskedj m�r! – nevettem fel. – Aki k�v�ncsi hamar meg�regszik.
- V�llalom ezt a kock�zatot.
- �n viszont nem, �gyhogy tess�k v�gre megnyugodni! M�g van n�gy napod, hogy megtudd!
- Aha, sz�val hozz�m van k�ze!
- Ez nem jelent semmit, csak hogy elmondom! – h�ztam gonosz mosolyra sz�mat.
- Szemtelen mardek�ros – morogta, majd s�rt�d�tten befordult a fal fel�.
- Bek�pzelt griffend�les – suttogtam, �s bef�szkeltem magam szorosan m�g�.

�gy �rt minket a m�snap hajnal. Mikor reggel lement�nk a nagyterembe, hogy a megbesz�lt kviddics el�tt egy�nk valamit, egy hirdetm�nyen akadt meg a tekintet�nk. A bej�rat melletti falra volt felf�ggesztve, mely azt k�z�lte, hogy szilveszteri b�l lesz rendezve az iskol�ban. M�r hallottunk err�l p�r mondatfoszl�nyt a tan�ri asztal fel�l, de v�gs� jel�t a k�vetkez� nap meg�rkez� di�kt�rsaink mutatt�k.
Mindenki olyannyira izgatott volt, hogy fel sem t�nt sz�mukra a kapcsolatunk. A fi�k egym�s k�zt besz�lgetve j�rk�ltak a kiszemelt l�ny k�r�l, akik csoportba ver�dve k�zlekedtek a folyos�kon. Sokszor l�ttam, ahogy Harry �s Weasley b�szk�n, felszegett fejjel �s vigyorogva n�zik a sz�nalmasan pr�b�lkoz� fi�kat. Egyik ilyen alkalommal gondoltam, hogy kicsit let�r�m a ked�ly�t, ha esetleg v�gre valah�ra r�sz�nn� mag�t a k�rd�sre. Biztos azt gondolja, hogy ez mag�t�l �rtet�dik, ez�rt sem h�vott m�g el a b�lba.

December 30.-a van. �pp a k�nyvt�rban �l�k, �s az Ezer �rt�s �s ront�s c�m� k�nyvet lapozgatom. Szomor�an s�hajtok fel, mikor m�r j�val a k�zepe ut�n sem tal�ltam egyetlen hasznos �tletet se. Nem tehetek m�st, a z�rolt r�szleget kell �tn�znem. Ahhoz viszont k�ne egy tan�r enged�lye. A tan�rok viszont csak er�s l�bakon �ll� indokkal enged�lyezik a haszn�lat�t. Nem hinn�m, hogy valamelyik�k is d�jazn�, ha beny�gn�m, hogy Draco Malfoyt szeretn�m megal�zni �s megbosszulni az ellenem elk�vetett s�relmek�rt. Nem csak nevets�gesen hangozna, de m�g b�ntet�t is kapn�k a puszta gondolat miatt. �sszecsaptam a k�nyvet �s r�fek�dtem a tetej�re. Pr�b�ltam tiszta fejjel gondolkozni, amikor l�ptek zaja �t�tte meg a f�lemet. Valaki lev�g�dott mell�m. Enyh�n felemeltem a fejem, hogy l�ssam ki az, de a megjelen� mosolyom egyb�l le is hervadt.

- Tal�n nem �r�lsz, hogy l�tsz? – k�rdezi a sz�kes�g.
- De, baromira! – v�laszoltam ironikus hangon. – Mit akarsz?
- Nem sz�p dolog, �gy b�nni a bar�toddal!
- A VOLT bar�tommal! Mondjad m�r, hogy mi�rt j�tt�l? – Emelkedtem most m�r fel villog� szemekkel.
- Az�rt j�ttem, hogy megk�rdezzem: elj�nn�l-e velem a szilveszteri b�lba? – P�r pillanatig sz�hoz sem tudtam jutni a d�bbenett�l.
- Te ezt most komolyan megmered k�rdezni? – hangom v�szj�sl�v� v�lt. – Meg�letted a csal�dom, �s m�g ezek ut�n azt hiszed, ott fogok az oldaladon b�jologni? Te komplett idi�t�nak n�zel? – kiab�ltam. A v�letlen�l erre t�ved� t�rsaink mind fel�nk fordultak. M�g Granger is, aki bizony�ra az elmaradt leck�i miatt j�tt be ide tanulni.
- Ha nem hallgatsz el, de azonnal…
- Takarodj!
Ekkor el�kapta p�lc�j�t, �s �ppen meg akart �tkozni, amikor Harry a g�r�nyke tark�j�nak nyomta a saj�t var�zsp�lc�j�t.
- Nem aj�nlom, hogy megpr�b�ld! – Malfoy reakci�ja csup�n egy g�nyos nevet�s volt, de eltette a fenyeget� var�zseszk�zt.
- Milyen meghat�, a k�t f�lv�r egym�sra tal�lt – ny�vogta neg�desen.
- Azt javaslom, h�zz el a francba, �s a k�zel�nkbe se gyere t�bbet! – vicsorogta megment�m.
- M�g nagyon megb�nj�tok! – vetette oda, miel�tt elhagyta volna a k�nyvt�rat, szeg�ny Madam Cvikkert majdnem fell�kve.

- J�l vagy? – �lt le mell�m. – Mit akart?
- Persze, hogy j�l. Hiszen megmentett az �n h�s�m! – mosolyogtam, mire enyhe p�r lepte el arc�t. Nevetnem kellett, hogy ennyi id� ut�n is k�pes zavarba j�nni. Nem �rdekelt, h�ny ember l�zeng most a helyis�gben, h�ny ember k�v�ncsi tekintete ragad r�nk, f�leg az el�bb t�rt�ntek ut�n, k�zelebb hajoltam hozz� �s megcs�koltam. Nem tiltakozott, val�sz�n�leg �t sem izgatta a k�z�ns�g�nk. Cs�kunkat csup�n a k�nyvt�ros n� figyelmeztet� torokk�sz�r�l�se zavarta meg.
- Randev�jukat k�rem, a k�nyvt�ron k�v�l besz�lj�k meg. Ide tanulni j�rnak az emberek!
- Eln�z�st – motyogtuk zavartan, majd visszaraktam a k�nyvet a megfelel� polcra, �s elhagytuk a helyis�get.

- Sz�val, mi�rt j�tt? – �rdekl�d�tt �tban a sz�ks�g szob�ja fel�.
- Nos… - kezdtem, imm�ron a v�r�s b�rsonyfotelben �lve a kandall� meleg t�z�n�l. – El akart vinni a b�lba!
- Tess�k? – Ez az egy mondat el�g volt arra, hogy a mostanra lecsillapod� d�he �jra fellobbanjon. Az ajt�b�l kellett visszar�ngatnom. – Esk�sz�m, darabokra �tkozom!
- Nyugodj meg, �n m�r megmondtam neki a magam�t!
- �s, mit mondt�l?
- Term�szetesen elmegyek vele! – A mondat hallat�ra ledermedt, mik�zben �pp az �lembe akart fek�dni. – J�l hallottad! Mivel, akire �n v�rtam, m�g mindig nem hajland� feltenni a k�rd�st, �gy d�nt�ttem nem v�rok tov�bb. Az els� emberrel elmegyek, aki elh�v. �s h�t, Malfoy volt az.
- De h�t… ez…
- Igen?
- �n azt hittem…
- Gondolom, Weasley m�r megh�vta Grangert, csak Potter nem Silentet!
- De �n…
- Gyer�nk Harry, akadj m�r ki �s tedd f�l azt a rohadt k�rd�st! – d�h�dtem fel.
- Nem, nem mehetsz el Malfoyjal! Azt akarom, hogy velem jelenj meg a b�lon!
- Nem pont �gy gondoltam, de ez is megteszi – ugrottam az idegesen j�rk�l� fi� nyak�ba. Szorosan �leltem �s k�zben k�ptelen voltam elfojtani a nevet�st. – Csak nem k�pzelted, hogy elmenn�k vele a t�rt�ntek ut�n? N�ha olyan naiv tudsz lenni, de nekem pont �gy kellesz!
- Te meg nagyon gonosz. Tudod, hogy megijesztett�l?
- Te meg megv�ratt�l! �gyhogy kvittek vagyunk! – mosolyogtam. – Egy�bk�nt �ppen neki kerestem valami j� kis �rt�st, amikor megzavart.
- �s tal�lt�l? – foglaltunk helyet a kanap�n.
- Sajnos nem. Valami nagyon durva kellene, amit�l elmenne a kedve a m�sok b�nt�s�t�l. Az igazs�g az, hogy van �tletem, csak nincs hozz� megfelel� var�zsige.
- Mond el, h�tha tudok seg�teni!
Gyorsan v�zoltam neki a tervem, mire pr�szk�lve felnevetett.

- Ez nagyon durva! Nem hi�ba vagy te mardek�ros.
- Nos, szerinted?
- Elmegyek Neville-hez, h�tha tud seg�teni!
- J�, rem�lem, tal�l valamit, mert m�r csak m�sf�l napunk van a b�lig.

Vacsor�ig az id�met Chatrine t�rsas�g�ban t�lt�ttem, aki csak egyik oszt�lyt�rsunkt�l �rtes�l a Harryvel val� kapcsolatomr�l. Mondanom se kell, nagyon ki volt borulva.
- Tudod, hogy nem szoktam k�rdez�sk�dni, mert tiszteletben tartom az �rz�seidet, de…
- K�rlek, Chat, hadd magyar�zzam meg!
- Nincs mit megmagyar�zni! – kiab�lt, mik�zben r�tta a k�r�ket k�z�s szob�nkban. – Azt hittem bar�tok vagyunk!
- Azok is vagyunk!
- Nem, bar�toknak nincsenek titkaik egym�s el�tt!
- N�zd, �s sajn�lom. A t�bbieknek sem lett volna szabad megtudniuk. A k�nyvt�rban �lt�nk, �s �n…
- Nem akarom meghallgatni!
- M�rpedig megfogod! – �ltettem le az �gyra, majd �n is mell�telepedtem. Bossz�s tekintet�t�l k�s�rve besz�moltam a t�rt�ntekr�l t�vir�l-hegyire. Olyannyira megb�ztam benne, hogy a bossz�hadj�ratunkat is megeml�tettem.

- Ez �rdekes. Gondolod, hogy ez a Neville tud seg�teni?
- Harry szerint igen!
- Ha kell m�g valaki a bulihoz, r�m sz�m�thatsz!
- Tudom – �leltem meg, amit � azonnal viszonzott. – El akartam mondani.
- Lehet, hogy �n kaptam fel t�ls�gosan a vizet.
- K�nnyen el�fordulhat. �gy l�tszik, rossz hat�ssal vagyok r�d!
- Meglehet. A v�g�n majd Harryt is elz�lleszted!
- Nem kell azt z�lleszteni, neki ez mag�t�l is megy! – legyintettem, mire most m�r mindketten nevetni kezdt�nk.

A vacsora ut�n, a nagyteremb�l kifel� menet egy k�z kulcsol�dott a karomra �s ber�ntott az egyik lovagi p�nc�l m�g�. Sik�tani akartam, de befogta a sz�m.
- Nyugi, csak �n vagyok!
- Harry, mit kell settenkedni a h�tam m�g�tt? Majdnem sz�vrohamot kaptam!
- Bocs, de nem akarom, hogy mindenki minket n�zzen. El�g lesz �gy is a b�lon.
- M�rt nem mondtad eddig, hogy sz�gyellsz?
- Sz� sincs r�la, csak Malfoy egyb�l gyan�t fog, �s akkor a terv�nknek l�ttek!
- Mert, szerinted azt egy�ltal�n nem vette �szre, hogy cs�kol�ztunk a k�nyvt�rban! – horkantam fel.
- Nem lehetne halkabban?
- Nem! – v�gtam r� egyb�l, mire felh�zott orral t�vozni akart, de visszah�ztam. – Mit akart�l mondani? – �rdekl�dtem l�gyabb hangon.
- Neville tal�lt egy �rdekes n�v�nyt. �ll�t�lag olyan hat�sa van, mint a Viagr�nak, de ann�l t�zszer er�sebb. A leghat�konyabb szerelmi b�jital fontos kell�ke, de �nmag�ban is nagyon er�s. Olyannyira ritka faj, hogy csak a z�rolt r�szlegbe tartj�k.
- De, hogy akar hozz�f�rni?
- Ne agg�dj. Bimba professzor kedvenc tan�tv�nya. Szabad bej�r�sa van az �vegh�zba. Holnapra megszerzi a n�v�ny nedv�t.
- T�nyleg? M�g csak nem is akad�koskodott?
- Viccelsz? Ink�bb mag�t szapulta, hogy m�rt nem jutott el�bb esz�be! – Akaratlanul is elmosolyodtam.
- Tudod Harry, remek bar�taid vannak!
- Tudom – hajolt k�zelebb, hogy megcs�kolhasson. V�g�l mindketten ment�nk a bar�tainkhoz, mik�zben a holnapi nap esem�nyein j�rt a fej�nk. Holnap mindenki l�tni fogja, hogy �n �s Harry egy�tt vagyunk. A gondolat ellent�tes �rzelmeket v�ltott ki bel�lem. Egyr�szr�l �r�ltem, hogy nem kell bujdosnunk a k�v�ncsi tekintetek el�l, m�sr�szr�l f�ltem a t�bbiek reakci�j�t�l. B�r k�t bar�tom biztos, hogy maradna: Harry �s Chatrine.

A b�l reggel�n kor�n keltem, mivel megbesz�lt�nk Harryvel �s Neville-lel egy tal�lk�t a bagolyh�zban. M�r mindketten ott voltak, mire meg�rkeztem.
- Bocs a k�s�s�rt, csak nehezen tudtam szabadulni Chat k�rd�seit�l – kezdtem menteget�zni.
- Semmi baj – mosolygott a m�sik griffend�les. Nah�t, �n egy dadog�s, k�v�rk�s sr�cra eml�kszem, nem pedig egy ilyen helyes fi�ra, n�ztem v�gig Neville-en, mire kiss� zavarba j�tt.
- Khm… - k�sz�r�lte meg a tork�t Harry. Bizony�ra felt�nt neki a szemkontaktusunk. – � itt Neville! Neville, � itt Bonnie! – mutatott be minket egym�snak. Mi pedig kezet r�ztunk. – R�t�rhetn�nk a l�nyegre? – vette ki kezemet a fi��b�l, majd enyh�n megszor�totta.
- Persze… - t�rt mag�hoz a m�sik is. – siker�lt megszerezni – vett el� egy kis �vegcs�t tal�rja zseb�b�l. – Italban old�dik �s 53 perc m�lva �ri el a hat�s�t. Akit akkor megl�t, azonnal r�veti mag�t.
- Remek, teh�t �gy kell int�zn�nk, hogy �t l�ssa meg el�sz�r. – Kezdtem kapizsg�lni a dolgot.
- M�r ott megbukik a dolog, hogy hogyan rakjuk bele az ital�ba? – sz�lt k�zbe Harry, mire agg�dva fel� kaptam a tekintetem.
- Ez t�nyleg cinkes!
- Nincs m�s h�tra, rendezn�nk kell egy m�balh�t! – javasolta Neville.
- Azt semmik�pp, azonnal r�j�nne, hogy tervez�nk valamit – �rveltem. – Szerintem �gy k�ne elterelni a figyelm�t, hogy ne legyen felt�n�. M�ghozz� olyasvalakinek, akire nem is sz�m�t!
- Kire gondolsz? – �rdekl�dtek szinte egyszerre.
- Az els� r�szt b�zz�tok csak r�m! – vettem ki Harry kez�b�l az alig 10ml folyad�kot tartalmaz� fiol�t. Meglepett arcukt�l k�s�rve zsebembe cs�sztattam az apr� �veget.
- �s ha benne van? Hogy int�zz�k el, hogy �t l�ssa? Menj�nk a h�ta m�g�, �s ford�tsuk fel� az arc�t? – k�rdezte kiss� frusztr�lt hangon a dr�gas�gom.
- Nem is rossz �tlet, b�r ez is meglehet�sen felt�n�! – a hasamat fogva g�rnyedeztem a nevet�st�l.
- Halkabban! – pir�tottak r�m mindketten.
- Eln�z�st! – t�r�lgettem k�nnyes szemeimet. – Kinek van valami �tlete?
- Nos, szerintem k�r ezen gondolkodni, �gyis adni fogja mag�t a helyzet! – vetette f�l Neville, amivel t�k�letesen egyet�rtett�nk.
- Rendben, akkor m�r csak egy k�rd�sem maradt – fordultam a fi�hoz. – Ez a folyad�k kimutathat�? �gy �rtem, vizsg�lattal, vagy a poh�r alj�n megmaradhat?
- �rtem, mire gondolsz, de nem. T�k�letesen felsz�v�dik, sosem j�nnek r�!
- Remek! Most m�r csak mindennek j�l kell alakulnia. K�sz�n�m sr�cok!
- M�g ne k�sz�nj semmit, el�bb v�ghez kell vinn�nk! – �lelt mag�hoz Harry.
- Igazatok van!
- Na j�, nekem most mennem kell, de este tal�lkozunk – kacsintott r�m Neville, mire �n is ugyan�gy reag�ltam. M�r a l�ptei is elhaltak, mire Harry hangja z�kkentett ki gondolataimb�l:

- Te fl�rt�lt�l vele! – f�rmedt r�m, melynek hat�s�ra a baglyok is megdermedtek fakkjaikban.
- Mi, dehogy! Te k�pzel�dsz!
- Persze, ne mond nekem, hogy k�pzel�d�k! Mi volt az a kacsint�s?
- Csak egy kedves gesztus!
- Egy kedves gesztus! Egy kedves gesztus?! – emelte egyre f�ntebb hangj�t.
- Megtenn�d, hogy nem ordib�lsz? M�r minden bagoly minket b�mul!
- Kit �rdekelnek most a baglyok!
- K�rlek Harry, ne j�tssz�l Weasleyt, nem �ll neked j�l!
- Honnan tudod, hogy hogyan viselkedik Ron?
- Ugyan, lehet, hogy l�tsz�lag nem t�r�d�k senkivel, de igenis, remek megfigyel� vagyok! – h�ztam ki magam. – L�tom, hogy kergeti n�ha �r�letbe Weasley azt a szeg�ny Grangert a t�lzott f�lt�kenys�gi rohamaival!
- Sz�val m�gis tudt�l arr�l, hogy �sszej�ttek!
- K�rlek, ne kezdd �jra. Hidd el, nem fogok r�ugrani Nevillre, se a t�bbi fi�ra, aki v�letlen�l megfordul k�r�l�ttem. Csakis r�d – b�jtam hozz�, majd belecs�koltam nyak�ba. Ez hatott. �reztem, hogy megremeg, m�g kezei hajamba t�rtak �s vadul sz�j�hoz h�zott. Ezt m�r a baglyok se t�rt�k tov�bb, hangosan huhogni kezdtek �s felborzolt�k tollaikat. Csak Hedvig �s H�pehely �lt b�k�sen, mondv�n, �gyis megszokt�k m�r l�k�tt gazd�ikat.
- Szerintem menj�nk, miel�tt bagolyt�mad�sban lesz r�sz�nk – javasoltam.
- Egyet�rtek! – mosolygott, majd elindultunk a nagyterem fel� reggelizni.

D�lut�n k�t �r�t �t�tte el az �ra, mikorra befejeztem a besz�mol�t bar�tn�mnek.
- Sz�val csak tereljem el a figyelm�t?
- �h�m, tudom, hogy nem kis feladat, de �r�kk� h�l�s lenn�k �rte. R�d �gyse gyanakodna, hiszen hi�ba vagyunk j� bar�tn�k, sosem k�vett�l engem, ha nem tartottad helyesnek! – pr�b�ltam �rvelni, de nem kellett t�l sokat gy�zk�dn�m. Gonosz mosolyra h�zta sz�j�t.
- Mit kell tennem?
- Ez az! Tudtam, hogy benne leszel!

Mire ezt is kit�rgyaltuk, elm�lt f�ln�gy is. Csak most j�ttem r�, hogy nincs mit felvennem a b�lra.
- Oh, te j� �g! – �ltem le cs�ggedten.
- Mi a baj?
- Nem tudok mit felvenni! Lehet enn�l nagyobb baj?
- Te csak ne agg�dj! Van egy j� kis ruh�m a sz�modra! – akasztott ki szekr�ny�b�l egy fekete est�jit. – Szerintem, ez j�l �llna rajtad. �gyis egyform�k a m�reteink. – Sz�hoz sem tudtam jutni. Chatrine egyszer�en elk�peszt� egy csaj. Legsz�vesebben a nyak�ba ugrottam volna. �s mi�rt is ne. Harrynek csak a fi�kat eml�tettem, l�nyokr�l sz� se volt.
- Chat, �n… - dadogtam.
- Nem kell mondanod semmit, hiszen a bar�tok seg�tenek egym�snak! – mosolygott.
- K�sz�n�m!
- Sz�vesen, de most m�r �lt�zz�nk, mert h�tkor kezd�dik!

Az elk�vetkezend� h�rom �s f�l�r�t a k�sz�l�d�ssel t�lt�tt�k. R�gt�n az elej�n csatlakozott hozz�nk Pansy �s Millicent is, aki �gy n�zett ki ruh�j�ban, mint akit gyuf�s skatuly�ba er�ltettek. Egyszer�en borzalmasan festett. Pansyr�l viszont el kellett ismernem, hogy nagyon is csinosan n�zett ki. P�r pillanatig mer�en n�ztem, mire �szbe kaptam. Ezt sz�v� is tette:
- Mit b�mulsz?
- Csak azt, hogy milyen j�l �ll neked a z�ld! – v�gtam ki magam, mire mosolyra h�zta sz�j�t.
- K�sz, neked is a fekete!
�n is megk�sz�ntem, azt�n Chatrine-hez csatlakozva lement�nk a nagyteremhez.
- Udvarolsz Pansynak? – k�rdezte vigyorogva.
- Ha-ha, nagyon vicces!
- Ha ezt Harry tudn�!
- Ne fokozd, Chat! – morogtam.
- J� abbahagytam, de akkor is nevets�ges volt. – Egyetlen pillant�sommal bel� fojtottam a sz�t. – A szer megvan? – k�rdezte suttogva.
- Itt van a zsebembe – paskoltam meg az oldalam. – Nem csak gy�ny�r�, de praktikus is. �r�k h�l�m! Jut is eszembe, te kivel m�sz?
A k�rd�st azonban f�l�sleges volt megv�laszolni. A l�pcs� alj�n ugyanis Harry �s Neville �csorgott minket �mulva.
- Mi�ta sz�r�d �ssze a levet griffend�lesekkel? – teszem fel a k�rd�st lehet�leg halkan.
- Ami�ta te is. Hupsz… elfelejtettem volna mondani? – vigyorogta sz�lesen.
- H�t hupsz – morogtam. – �s akkor m�g te volt�l felh�borodva. Ez�rt m�g sz�molunk.
- Tudom, de el�tte bulizzunk egy j�t!
V�g�l meg�rkezt�nk p�rjaink mell�, �gy nem tudtam visszav�laszolni Chatrine-nek.

- �lomsz�p vagy! – n�z v�gig rajtam. A fekete bok�ig �r� ruh�n, melynek egyik oldala combk�z�pig fel van sliccelve. El�lr�l nyakba akaszthat�s, �gy az eg�sz h�tam fedetlen. V�llig �r�, l�pcs�zetesre t�pett hajam, most kisebb tincsekben h�tra van csavarva �s megt�zve, m�g arcomon csup�n kis b�rjav�t�, szemceruza - hogy kiemelje k�kesz�ld szemem sz�n�t -, �s barn�t� p�der van felkenve.
- K�sz�n�m, te is nagyon szexi vagy! – vetek p�r pillant�st �nnepi tal�rj�ra, melyben t�nyleg sz�vd�gleszt�en fesz�t. �ppen megcs�koln�nk egym�st, amikor McGalagony „kedvesen” n�gatva a bej�rat fel� invit�lt. B�r szigor� tekintettel m�rt v�gig minket, szemei mosolyogtak.

Mindenki egyk�nt pillantott fel�nk, mikor Chatrine-Neville p�ros m�g�tt mi is felt�nt�nk. M�rt olyan furcsa ez, hiszen a bar�taink is m�s h�zakb�l val�k? Harry nem igaz�n t�r�d�tt m�sokkal, ink�bb Chat�ket k�vetve Weasley�khez l�pt�nk. Nem �rt v�ratlanul. Fel voltam k�sz�lve r�, hogy ezt az est�t ki kell b�rnom a t�rsas�gukba, ha nem akarok Harryvel �sszeveszni. M�rpedig ezt senki kedvv�rt nem tenn�m meg. A fi� v�gott egy fintort, de Granger kedvesen fogadott. K�sz�nt, majd bemutatkoztunk egym�snak. A fi�k elmentek italok�rt, addig mi ott maradtunk. Ez id� alatt �n v�gign�ztem a helyis�gen. Alig ismertem r� a nagyteremre. A n�gy hossz� asztal a fal k�t oldal�n kettes�vel ki volt �ll�tva. Ide rakt�k az italokat �s az �teleket. A magasb�l apr� csillagok �s a Hold ereszkedett le, elsz�rva egy-egy fagy�nggyel. A terem jobb oldal�n pedig m�g mindig ott �llt a 7 hatalmas kar�csonyfa, amit minden �nnepkor Hagrid v�g ki a tiltott rengetegb�l.
M�g elm�l�zva n�zel�dtem, odal�pett hozz�m Hermione (musz�j szoknom a gondolatot, ha nem akarok senkit megb�ntani!)
- Bonnie! K�rdezhetn�k valamit?
- Persze, csak nyugodtan! – fordulok fel�. � is nagyon sz�p s�t�tv�r�s ruh�j�ban.
- Mik a terveid Harryvel? – Ez a k�rd�s nagyon v�ratlanul �rt.
- A terveim? – Hangomon a teljes megd�bben�s lesz �rr�. – Kifejten�d b�vebben, hogy mire gondolt�l?
- Ne haragudj – kezdett gyorsan menteget�zni. – Nem akartalak megb�ntani, csak tudod Harry olyan, mintha a b�ty�m lenne. Szeretem, �s nem akarom, hogy szenvedjen! – Arcom megenyh�lt. Teljes m�rt�kben meg�rtem az �ll�spontj�t.
- Az els� dolog, amiben egyet�rt�nk! N�zd, tudom, hogy nincs t�l sok pozit�v eml�ked r�lam, de hidd el, nem akarok rosszat Harrynek. B�r ezt sosem mondtam neki, s�t, m�g magamnak is alig merem bevallani, de szeretem �t.
- Ennyi b�ven el�g nekem! – mosolyodik el, majd m�sr�l kezd k�rdezni. – Na, hogyan tervezt�tek Malfoy sz�vat�s�t? – �rdekl�d�tt alig halhat�an.
- Nincs igaz�n terv!
- Ez jellemz� Harryre – morogja, mire k�ptelen vagyok egy vigyort elnyomni.
- Lehet, de ebben most k�z�sen �rtett�nk egyet. Az els� l�p�s megvan. Chatrine eltereli a figyelm�t, am�g �n belerakom a szert az ital�ba.
- Rendben, �s ut�na?
- Ut�na v�runk 53 percet, am�g m�k�d�sbe l�p. Azt�n r�vessz�k, hogy abban a pillanatban az illet�re n�zzen, majd v�rjuk az akci�t.
- Ez nagyon gonosz – grimaszol a l�ny. – de k�ts�g k�v�l meg�rdemli. �s pont vele?
- H����t, ez van! – mosolygok �n is.

Nem sokkal k�s�bb Harry�k is meg�rkeznek az 1-1 poh�r punccsal. Az id� hamar telik, ha j�l �rzi mag�t az ember. M�rpedig �n kit�n�en �rzem magam h�rom bar�tom t�rsas�g�ban (Chatrine-�k id�k�zben lev�ltak, hogy ne legyen felt�n� Malfoynak a l�ny k�zeled�se.). Na j�, csak kett�, Ron m�g nincs igaz�n kib�k�lve a jelenl�temmel. Besz�lget�nk, t�ncolunk. Az �ra el�t�tte a kilencet is. Itt az ideje a cselekv�shez.

Mik�zben Harryvel t�ncolok, �rzem, hogy valaki a meg�rinti a v�llamat. Chatrine volt az. Valami olyasmit suttogott, hogy l�pn�nk k�ne, b�r igaz�b�l ezt csak a sz�j�r�l tudtuk leolvasni. Nem teket�ri�ztunk. Chatrine-t �szrev�tlen�l k�vetve, k�zelebb t�ncoltuk magunkat Malfoyhoz. Bar�tn�m kedvesen mosolyogva l�pett oda a sv�dasztaln�l �lldog�l� fi�hoz. � �ppen italos pohar�t tartotta a kez�ben �s maga el� bambult. M�g sosem l�ttam ilyen sz�nalmasnak.
Nem tudtam kivenni, hogy mir�l besz�lgethetnek, csak hogy leteszi pohar�t �s, a l�ny fel� fordul, term�szetesen nek�nk h�ttal. Ezt a pillanatot v�lasztottam ki, hogy belecsemp�sszem az �vegcse tartalm�t, majd h�tr�bb – hogy v�letlen�l se ker�lj�nk a l�t�sz�g�be – meg�lltunk, �s v�rtuk, hogy mi fog t�rt�nni.
L�ttuk, hogy Chatrine elmegy, m�g a sz�kes�g hatalmas vigyorral a sz�j�hoz emeli pohar�t, majd kiissza annak tartalm�t. Ekkor Harryvel egym�sra n�zt�nk, �s k�ptelenek voltunk elnyomni egy gy�zedelmes f�lmosolyt. M�r csak v�rnunk kell, hogy a n�v�ny hatni kezdjen, �s akkor…

Addig volt m�g n�h�ny perc�nk. Visszament�nk a t�bbiekhez, akik csak nagy k�szk�d�sek �r�n tudt�k kiszedni bel�l�nk a t�rt�nteket.
- �s mindet megitta? – k�rdezte nevet�st�l fuldokl� hangon Ron.
- Az utols� cseppig! – v�laszolta hasonl� hangsz�nben Harry.
- H�t, ez nagy durran�s lesz! – �rkezett meg Chatrine Neville t�rsas�g�ban.
- Na j�, el�sz�r v�rjuk meg tal�n a v�gkifejlettet – javasoltam, majd m�ly besz�lget�sbe kezdt�nk a h�tral�v� id�ben.
�pp egy nem t�l izgalmas kviddicsstrat�gi�t boncolgattak a fi�k, amikor r�n�ztem Neville digit�lis kar�r�j�ra.
- Gyerekek, hamarosan jelen�s�nk van. 5 perc �s hatni kezd. – Erre mindenki felkapta a fej�t.
- Tess�k, m�r? – lep�d�tt meg Harry �s a saj�tj�ra n�zett.
- Gondolkoztatok azon, hogy legyen?
- Ugyan Hermione, ezen nincs mit gondolkozni! – m�ltatlankodott szerelme.
- Mit sz�ln�tok egy egyszer� figyelemfelkelt�shez? – v�gtam k�zbe, miel�tt egy kisebb vita alakulhatott volna ki k�zt�k.
- Ez remek�l hangzik! – �rtett velem egyet Chat, majd egy „Akkor mire v�runk m�g?” ki�lt�ssal megpr�b�ltuk Malfoy�k fel� verekedni magunkat a t�megen. Minden a terv szerint haladt. A sz�kes�g �pp Pansy, az illet� (akinek direkt nem �rom ki a nev�t) �s a k�t haverja Crak �s Monstro t�rsas�g�ban iszogatott.
M�r nagyon k�zel vagyunk hozz�juk, de �k nem l�tnak minket. Harry az �r�j�t n�zve visszasz�mol:
- 10… 9… 8…
Mi pedig izgatottan pr�b�ljuk keresni a lehet�s�get.
- 7… 6… 5…
Malfoy �pp Crakkel nevet �ssze valamin, majd Pansyra n�z p�r m�sodperc erej�ig.
- 4… 3… 2…
- Musz�j folyamatosan visszasz�molnod? – f�rmedtem r� olyan halkan, amennyire lehets�ges. – �gy nem lehet gondolkozni!
- Bocs, de mindj�rt kifutunk az…
- Ki nem mond! – sz�ltam r�, de m�r k�s�n. Malfoy szeme v�r�sen villant, �s csak Chatrine l�lekjelenl�t�nek k�sz�nhett�k, hogy a terv m�gsem vallott kudarcot.
- Milyen csinos vagy ma Millicent! – l�pett Chat a l�nyhoz, mire Malfoy a k�v�r h�zt�rs�ra kapta tekintet�t. A hat�s nem maradt el.

Azonnal �s �hesen vetette r� mag�t a megillet�d�tt l�nyra, akinek m�g v�dekezni sem volt ideje. De vajon akart is volna? Nos, ez szerintem teljesen mell�kes. Monstro, aki a l�nyt k�s�rte, elk�pedve figyelte, hogyan pr�b�lja kih�mozni bar�tja a szerelm�t ruh�j�b�l, m�g a t�bbiek is hasonl� k�pen tettek. A zene le�llt, �gy mindenki hallhatta Pansy hiszt�rikus sikoltoz�s�t. A csetepat� a tan�roknak is felt�nt.
- Mr. Malfoy? Mire v�ljem ezt a barb�r viselked�st? – l�pett oda hozz�juk McGalagony.

Nek�nk ennyi el�g is volt. Csendben elsunnyogtunk a tett sz�nhely�r�l. Meg sem �lltunk a terem legh�ts� sark�ig, v�dve mindenf�le k�v�ncsi tekintett�l, hogy kir�h�ghess�k magunkat.