Luthien Lovemagic Oldala

Tartalom: Egy aranyos, egyszerû Lily/Sirius történet. A cím, azt hiszem önmagáért beszél.:) Szerzõ megjegyzése: Megtetszett, lefordítottam.:) A karakterek J.K. Rowling tulajdonát képezik. Eredeti cím: Four Times Lily Didn’t Kiss Sirius, and One Time She Did Link: http://transposition73.livejournal.com/47438.html#cutid1 Írta: Tranposition73

I.

Elsõ roxmortsi kirándulásuk alkalmával Lily megpróbált olyan távol maradni Pottertõl és társaitól, amennyire csak lehetett, de a négy fiú mindig a nyomában loholt. Folyvást sugdolóztak és mormogtak a háta mögött, végül a lány megelégelte, hátrafordult és felcsattant:
- Segíthetek valamiben, fiúk?

Black feléje somfordált és sandán rávigyorgott. - Adsz egy csókot, Evans? – kérdezte nyávogó hangon. Potter a kezébe temette az arcát.

Lily egészen közel hajolt Siriushoz, majd elõhúzta a varázspálcáját és a meglepõdött fiú arcához nyomta.
- Nem – felelte -, és ha te és a kis barátaid még egyszer így fogtok a sarkamban lihegni, olyan finom kis átkot szórok rátok, hogy azt fogjátok kívánni, bárcsak meg sem születtetek volna.
Ezek után egyszerûen és higgadtan tovasétált – Siriust teljes bizonytalanságban hagyva afelõl, hogy sírjon-e, vagy nevessen.

II.

Az ötödév karácsonya körül kezdte érezni, hogy mennyire megváltoztak a Griffendéles fiúk. Csendesebbek, zárkózottabbak lettek, és - lehet éppen ezért – még bosszantóbbak. Hosszú órákra eltûntek és koszos ruhákban tértek vissza, halálos kimerültséggel az arcukon. Fõleg Remus látszott nagyon megviseltnek. Lily hiába kérdezte õt, csak annyit mondott: megesküdött, hogy semmilyen titkot nem árul el. Pettigrew válasza többé-kevésbé ugyanez volt – csak õ vinnyogó hangon adta elõ. Potter úgy tûnt, akarattal kerüli õt, így maradt Black… A fiú komolyan fontolóra vette a kérést, majd egy perc múlva így szólt:
- Egy csókért cserébe… talán… - és ismét megjelent az arcán az a bizonyos vigyor.

Lily csak nevetett rajta, s egy bûbájt hintett Siriusra, amitõl az napokig megállás nélkül vihogott.

III.

Hetedévben, a záróünnepség éjjelén szeretkezett életében elõször - mégpedig James Potterrel. Másnap reggel már nem igazán emlékezett arra, hogy mi történt, habár rémlett neki egy hordónyi Lángnyelv-Whiskey, és az, hogy egész este kéz a kézben együtt lógott Jamesszel és Remusszal. Siriust pedig… olyan erõsen tolta el magától, hogy attól félt: eltörte a fiú orrát.

IV.

Lily ruháján éppen a csípõje alatt hosszú szakadás éktelenkedett.
„ A világ összes ruhája közül pont ennek kellett… és pont ezen a helyen.” – gondolta bosszúsan. Jamest persze nem zavarná („így könnyebb a hozzáférés” – mondaná kajánul), de az unokanagynénit a hátsó sorban minden bizonnyal. Már csaknem tíz perce ácsorgott, felemelt karral - miközben a varrónõ megpróbálta õt nem tûpárnáva változtatni -, mikor Sirius bedugta a fejét az ajtón.

- James kezd aggódni – mondta és vetett egy pillantást a padlón térdelõ nõre. – Miért nem használsz varázslatot?

- Mivel – felelte a lány kurtán – egy megbûvölt menyasszonyi ruha az utolsó dolog, amire szükségem van most.

Sirius vállat vont, a varrónõ pedig végre felkiáltott, hogy készen van. Lily lelépett a székrõl, amin eddig állt, a férfi kézenfogta és megpuszilta, majd odavezette az édesapjához, aki már várta õt. Mikor elindultak, Sirius utánuk kiáltott:
- Hé, Evans! Nem kapom vissza a csókot?

Lily rámosolygott: - Nem, Sirius. Ma nem.

A férfi megint rándított egyet a vállán. – Különben nem is akarok… Csak szerettelek volna még egyszer utoljára Evansnek hívni – ezzel kiment és eltûnt a lány szeme elõl.

IV.

A megegyezés igazán szívélyes volt: James egy hónapig küldetésben, Sirius öröksége pedig nem úgy tûnt, hogy ki fog fogyni a közeljövõben. Igaz, hogy a leveket így csak jópár órával késõbb kapta kézhez, de azért végül mégis odaértek. Mint ahogy ez a bagoly is, amelyik éppen most repült be az ablakon. A Szent Mungóban azt ígérték, két óra körül már meg fog érkezni, és már majdnem délután négy volt. Adott néhány knútot a madárnak, majd útjára bocsátotta, s remegõ kézzel megfogta az imént hozott pergamentekercset. Leült a kanapéra, óvatosan felbontotta. Azonnal felugrott a helyérõl, amint elolvasta és felkiáltott.
Sirius kijött a dolgozószobából, Lily a nyakába ugrott és szájon csókolta.

- Ezt most… miért? – kérdezte a férfi izgatottan.

- Sirius – suttogta Lily és feléje nyújtotta a viharvert levelet -, terhes vagyok!