A klubhelyis�gben csak Malfoy tart�zkodott a szok�sos b�rfotelj�ben tr�nolva. Arc�ra kif�rk�szhetetlen vigyor �lt ki. Tudtam, hogy ott helyben meg kellett volna k�rdeznem a fogad�sr�l, de ink�bb nyugodt l�ptekkel a l�nyok h�l�k�rlet�hez vezet� l�pcs� fel� igyekeztem. �reztem, hogy v�gig rajtam tartja a tekintet�t, �s ez zavart. �pp csak a korl�thoz �rtem volna, mikor szinte sz�mon k�r� hangon megsz�lalt:

- Sz�val megtetted. �s legal�bb �lvezted?
Csak lassan fordultam meg, hogy egyenesen a szem�be n�zhessek. Tombolni lett volna kedvem, de helyette l�gy, majdnem �szinte mosolyt er�ltettem magamra.
- Nem hiszem, hogy sok k�z�d lenne hozz�! A fogad�st megnyertem, az, hogy milyen �rz�s volt, csak is r�nk tartozik!
- �h�m! – Arc�r�l elt�nt a vigyor, el�r�bb d�lt, megt�maszkodott a t�rd�n �s kiss� �ssz�bb h�zta a szemeit. – �s mi ez a t�bbes sz�m? Csak nem hirtelen �rdekelni kezdtek Potter �rz�sei?
- Te m�r feltett�l egy k�rd�st. Itt az ideje, hogy te is v�laszolj az eny�mre! – V�rtam egy kicsit, h�tha ellenkezni kezd, de semmi reakci�, csak k�v�ncsiss�ggal teli tekintet. Mintha nem tudn�, mit akarok k�rdezni! – Nyertem, teh�t a sz�leim…

- Halottak! – sz�l k�zbe unottan, majd ism�t h�trad�l, hogy jobban ki�lvezhesse a reakci�mat. A legt�bb ember m�r r�g nekiugrott volna a helyemben, nekem azonban a szempill�m se rebbent. Pedig bel�lr�l egy vil�g omlott �ssze bennem. Az utols� pillanatig rem�nykedtem, hogy minden megold�dhat. T�vedni, emberi dolog. V�rta, hogy mondjak valamit, �n viszont k�ptelen voltam sz�lni is ak�r. Sarkon fordultam, �s elhagytam a klubhelyis�get.
A folyos�kat csak a p�lc�m lobog� f�nye vil�g�totta meg. Nem tudtam, merre megyek, igaz�b�l nem is gondolkodtam rajta s�ta k�zben. A l�bam mag�t�l vitt fel eg�szen a hetedik emeletre, majd benyitottam az els� ajt�n, amit val�s�gosnak hittem. Odabenn bar�ts�gos l�gk�r fogadott. Lobog� t�z, k�nyelmes fotel, puha �gy. Nem is v�gytam m�sra. Kiv�ve tal�n egyvalamire: hogy ez a furcsa r�m�lom sz�nj�n meg! Legyen minden �gy, mint r�gen. Mikor m�g azon agg�dtam, hogy Drac�t tal�n untatom, mert csak n�gyszer voltunk egy�tt �t nap alatt.
Tudom, ezek nevets�gesen hangzanak, de akkor m�g �lveztem az �letet. Ez a k�t nap, �letem legborzaszt�bb id�szaka. Szinte l�tom magam el�tt a k�pet, ahogy porr��gett otthonos kis h�zunk felett ott d�szeleg a koponya, melynek sz�j�b�l egy k�gy� k�szik el�, a S�t�t Jegy. Sosem lenn�k r� k�pes viselni. Azzal a s�ly�t is hordanom k�ne, m�rpedig �n k�ptelen lenn�k elvenni m�sok �let�t.
Anya, Apa �s a N�v�rem mind otthon voltak. Mindny�jukat egyszerre vesztettem el! S�rni akartam, de nem ment. �gy l�tszik, t�l ritk�n teszem ahhoz, hogy b�rmikor el�j�jj�n.
Fel�lltam a fotelb�l, �s az �gyra fekszem, majd a m�sik t�rf�lre cs�szva �sszeg�mb�ly�d�m, �s szorosan behunyom a szemem. Igyekszem nem gondolni semmire, de ez a pr�b�lkoz�som is kudarcba fullad. M�lyet s�hajtva a h�tamra g�rd�l�k, hogy a plafonra f�ggeszthessem �g�n �s sz�r�n f�j� szemeimet. Idegesen d�rzs�ltem meg �ket, szinte hiszt�rikusan.
- Elegem van! – ki�ltan�m, de valami megg�tol. Tal�n a tudat, hogy vannak, akik m�g n�lam is t�bb mindent vesztettek az �letben, �s m�gis pr�b�lnak boldogulni. Nekem is ezt kell tennem. Nem hagyhatom el magam. A csal�dom nem ezt akarn�! Tudom, hogy neh�z lesz, de meg kell tennem, ��rt�k… �s magam�rt is.
Fel�l�k az �gyba, mik�zben elm�l�zva d�rzs�lgetem karjaimat. K�rben�zve nagyon ismer�snek t�nik a szoba. Ez a fotel, ez az �gy, a kandall�… csak Potter hi�nyzik. M�r biztos r�g visszament a torny�ba, hogy kipip�lhassa az �n nevemet is a „bajbajutottak” list�j�n. Egy pillanatig se gondolta komolyan az eg�szet. De miket gondolok, hiszen �n se! Potter ugyanolyan sz�nalmas, mint eddig volt. �s �n ugyanolyan szem�t leszek vele, mint eddig voltam, hat�roztam el.
B�rmi t�rt�nt is most, folytatnom kell, folytathatatlannak t�n� �letem! Ugyanolyan leszek, mint eddig voltam, akkor tal�n nem lesz olyan neh�z elviselnem a mag�ny gondolat�t.

Egy h�nap telt el az �ta. Chatrine-nel a kapcsolatom ugyanolyan maradt, hiszen bar�tn�k vagyunk. Nem faggatott a t�rt�ntekr�l, magamt�l mes�ltem el neki, miel�tt kik�r�t k�rtem volna az igazgat�n�t�l a temet�sre. Nem pr�b�lt vigasztalni, csak egyszer�en v�gighallgatott. Akkor, abban a pillanatban nem is volt sz�ks�gem m�sra, csak egy meg�rt� hallgat�ra. Malfoyt nem rakt�k ki az iskol�b�l a t�rt�ntek miatt. Megtehettem volna, hogy elmondom McGalagonynak az igazat, de �n magam szerettem volna megbosszulni �ket. Tudom, hogy a bossz� nem enyh�ti a f�jdalmat, de magyar�zz�tok meg ezt egy olyan l�nynak, aki egyszerre vesztette el minden�t. Az igazgat�n�n, Chatrine-n �s term�szetesen Malfoyon k�v�l senki nem tudott a sz�leim hal�l�r�l, m�g Potter se.
Igyekeztem �nmagamat mutatni a t�bbiek fel�, aki boldog �s minden a legnagyobb rendben van. De mikor egyed�l maradtam, csak egy borong�s �s mag�nyos l�ny lett bel�lem. Igaz�b�l fogalmam sincs, hogy k�ne viselkednem. Vajon m�s ebben a helyzetben megut�ln� a vid�m embereket? Mert engem csak elgondolkodtat arr�l, � ugyan, hogy reag�lna hasonl� szitu�ci�ban? Hazudn�k, ha azt mondan�m, nem fordult meg a fejemben, hogy odamegyek az illet�h�z �s beverem k�p�t, de att�l nekem nem lesz jobb, csak a pillanatnyi fesz�lts�get vezethetn�m le.
Megr�m�tett a tudat, hogy m�g folyamatosan �nmagam akartam maradni, teljesen kifordultam magamb�l.

Az ut�bbi k�t h�tben m�r nem is pr�b�ltam meg m�sk�nt viselkedni. Nem provok�ltam m�sokat �s �n sem b�ntottam vissza a t�mad�sokra. Egyszer�en csak egyed�l akartam maradni. Sokszor �ltem ki d�lut�nonk�nt a csillagvizsg�l�-toronyba, �s hallgattam a sz�l f�j�s�t, k�zben figyeltem a tiltott rengeteg lengedez� lombjait. Olyan kop�rok voltak a f�k, ak�r az �n lelkem. Nekid�ltem ilyenkor a falnak, �s lehunyt szemmel magam el� id�ztem egykori �nem. Szinte kisl�ny voltam a mostani gondolkod�somhoz k�pest! Nem sz�m�tott m�s, csak hogy h�ny ember lelk�be taposok bele egy nap alatt. Most a r�gi viselked�sem miatt tudn�k s�rni. Mennyit ok�tott anya a sz�pre �s a j�ra, hogy ne b�ntsak meg m�sokat, mert t�l r�vid az �let ahhoz, hogy ilyenek pazaroljuk. Akkor nem hallgattam r�, annyira b�nom m�r! Nem tudom, kit�l �r�k�lhettem ezt az �nz� �s bar�ts�gtalan viselked�st, de mostanra hat�rozottan sz�gyellem. Igaza volt any�nak, elpazaroltam 17 �vet az �letemb�l!

- Oh… majd k�s�bb visszaj�v�k! – Hallom Potter hangj�t a bej�rat fel�l. Csak egy pillanatra tal�lkozik tekintet�nk, de az � szem�ben is l�tni szomor�s�got. Arc�t les�tve, kiss� megt�rve hagyja el a helyis�get. Mi�ta egy�tt t�lt�tt�k azt az �tlagosnak �ppen nem mondhat� m�sf�l �r�t, csak �tkez�sekkor tal�lkoztam vele, meg a k�z�s �r�inkon. Ugyan ritk�n l�ttam, de azonnal szembet�nt a v�ltoz�sa. Eddig sem volt az a t�l akt�v fajta az �r�kon, de most m�g annyit se jelentkezett, mint r�gen. S�t, sokszor a hozz� int�zett k�rd�sre sem tudott felelni, m�g s�t�t var�zslatok kiv�d�s�b�l sem, pedig ebb�l mindig penge volt.
A nagyteremben pont az � asztaluk mellett helyezkedik el a mi�nk, �gy r� lehet l�tni az �v�ikre. Sokszor hallom Granger unszol�s�t, hogy egyen m�r valamit, de � csak elint�zi egy „Nem vagyok �hessel.”
Biztos a k�zeled� harc miatt agg�dik, hiszen Tudodki egyre er�sebb lesz. Sokat lehet m�r olvasni v�ratatlan hal�lesetekr�l, elt�n�sekr�l. � m�r toborozza az embereit. Vajon Potter, hogy �ll a saj�tjaival?

Ma van a Griffend�l-Mardek�r tal�lkoz�. Kviddicsmeccsek el�tt �ltal�ban nyugodt vagyok, de most nem igaz�n. Fogalmam sincs, mi okozhatja ezt a nyugtalans�got, tal�n a tudat, hogy szembe kell n�znem Potterrel. Mi�ta tekintet�nk tal�lkozott a csillagvizsg�l�ban, nem tudom kiverni �t a fejemb�l. Az a pillant�s… rem�lem, �sszeszedi mag�t a m�rk�z�sre, �s k�pes lesz �nmag�t adni!

- A meccsnek v�ge… gy�z�tt a Mardek�r: 400-360-ra! – f�jt bele s�pj�ba Madam Hooch.

Meleg t�li pulcsimba l�ptem ki a hideg novemberi id�be. Alig hagytam el az �lt�z�t, m�ris megcsap a fagyos sz�l, melyt�l �ssz�bb h�zom magamon a fels�t, �s r�kulcsolom karjaimat mellkasomra, didergek. �pp hogy elhaladok a Griffend�l �lt�z�j�n�l, amikor megl�tom Pottert egyed�l ballagni a helyis�ghez. A t�rsai m�r r�g a nagyteremben eb�delhetnek… �s val�sz�n�leg az eny�mek is. � is megpillant engem az ajt�ban, majd p�r m�sodpercig farkasszemet n�z�nk. Nem hi�ba a szem a l�lek t�kre. Abb�l a tekintetb�l mindent ki lehetett olvasni, csak b�k�t nem.
Ki akar ker�lni, de �n �tj�t �llom.
- Mit akarsz? – k�rdezi d�h�sen, de ink�bb les�ti pillant�s�t.
- Csak szeretn�m tudni, hogy m�rt engedt�l gy�zni? Mi van veled? Sim�n elkaphattad volna a cikkeszt, de nem tetted. Szeretn�m tudni, hogy m�rt?
Felb�sz�lt bikak�nt v�gtatott be az �lt�z�be, de �n nem hagytam magam. Ut�namentem, �s le�ltem a padra.
- Nem zavar, hogy ez egy fi��lt�z�?
- T�lem nyugodtan �t�lt�zhetsz. �gy sem tudsz olyat mutatni, amit m�g ne l�ttam volna! – tettem hozz� hamisk�san, mire elv�r�s�d�tt. – Sz�val, mi�rt tetted?
- Mi�rt nem �r�lsz, hogy nyertetek, �s hagysz engem b�k�n!
- Mert nem igazi gy�zelem volt! – kiab�ltam heves gesztikul�l�sok k�zepette.
- J�l van, tudni akarod? – ordib�lt vissza hasonl� hanghordoz�ssal. – Mert elegem van mindenb�l, �s mindenkib�l! Azt hiszed, minden v�gyam, hogy megk�zdjek Voldemorttal, hogy teljes�tsem m�sok utas�t�sait, mik�zben nekik fogalmuk sincs arr�l, mire k�rnek? T�j�koztat�sul k�zl�m, hogy nem! Szerint�k �n vagyok az egyetlen, aki k�pes r�, de �n nem �rzem magamban az er�t. �n csak egy h�tk�znapi fi� akarok lenni, akit nem nyaggatnak folyton, nincsenek k�teless�gei �s a legnagyobb gondja az �v v�gi vizsga – teszi hozz� sokkal halkabban, mik�zben leroskad mell�m a padra.
V�gign�zve rajta, el�gg� megviseltnek l�tszik. Nem is csoda, hogy k�ptelen volt koncentr�lni a kis aranygoly� elkap�s�ra.
Hirtelen ellen�llhatatlan v�gyat �reztem arra, hogy meg�leljem, hogy magamhoz szor�tsam, mint akkor �jjel, az egy�ttl�t�nk ut�n. K�zelebb �ltem hozz�, majd magam fel� ford�tottam test�t, �s gyeng�den meg�leltem.
- Bocs�ss meg – suttogom tark�ja cir�gat�sa k�zben. Azt hittem, kit�pi majd mag�t karjaim k�z�l, e helyet szinte belefek�dt. Meg akartam vigasztalni, tudatni akartam vele, hogy igenis, k�pes Tudodki legy�z�s�re.
Nem tudom, mi t�rt�nik velem, nem szoktam bocs�natot k�rni senkit�l, csak, ha musz�j. De azt se n�zem j� szemmel, ha t�lem k�rnek eln�z�st. Most viszont olyan nagy sz�ks�gem volt arra, hogy megbocs�sson, mint az �ltet� leveg�re. Az �let ir�ni�ja, hogy pont Ragy�sfejre, a kis h�sk�d�re – aki mostan�ban szinte csak veget�l – van a legnagyobb sz�ks�gem. Sokszor gondolkodtam m�r el ezen, de sosem kaptam r� v�laszt. Egyszer�en csak… megt�rt�nt. Nem tudom hol, mikor �s mi�rt, csak �rzem. A lelkemet marcangolja sz�t, bel�lr�l r�g.
Kicsit eltolt mag�t�l, de csak annyira, hogy megcs�kolhasson. Belet�r a hajamba, m�g m�sik keze m�r felcs�szik a p�l�m alatt, �s csupasz h�tamat �rinti. Bele�r�l�k az �rz�sbe. M�g sosem k�v�ntam senkit ennyire. Egy k�sza gondolatra belenevetek cs�kunkba. A var�zs megt�rik, �s Potter elt�volodik t�lem. Bonnie, most gratul�lhatsz magadnak!

- Mi olyan vicces? – n�z r�m morcosan.
- Semmi, az �gvil�gon semmi! – v�laszoltam szenvtelen�l. – Csak az �let annyira ironikus tud lenni n�ha, nem gondolod?
- Nem eg�szen �rtem!
- Nem is kell. Akkor �n megyek, hagylak �lt�zni! – indultam volna el, de a karomn�l fogva visszar�ntott.
- M�gis, mi�rt j�tszol velem Silent? – k�rdezi szikr�z� szemekkel. – Meddig akarsz m�g k�nozni? Vagy ez is egy ostoba fogad�s r�sze Malfoyjal? K�sz�ts�k ki a kis Ragy�sfejet c�mmel? Undor�t�ak vagytok mind a ketten! – Szinte k�pte a szavakat.
Abban a pillanatban nem is gondolkodtam. �reztem, hogy kezem lend�l �s hatalmasat csattan Potter arc�n. Az �t�sre j� p�r pillanatig a lend�let ir�ny�ba tartja fej�t, majd tekintete tal�lkozik v�rben forg� szemeimmel.
- Sz� sincs semmilyen fogad�sr�l, puszt�n �rzelmekr�l! – kezdtem remeg� hangon. – �szint�n sajn�lom, hogy ez neked nem t�nt f�l, de m�r r�g nem vagyok besz�l� viszonyba Malfoyjal. A fogad�st pedig… elvesztettem.
- �n…
- Nincs csal�dom – s�hajtok, �s �rzem, hogy egy k�nnycsepp csordog�l le arcomon. – Nincs m�r senkim.
- Ne haragudj! – h�z mag�hoz, �s �v�n k�r�m fonja karjait. A l�gy ringat�s �s a halk suttog�s, mely folyamatosan nyugtatni pr�b�l, csak m�g jobban fokozza �s hozza felsz�nre a bennem lappang� fesz�lts�get. Akkor s�rtam utolj�ra, mikor megtudtam a fogad�s t�tj�t. Az�ta nem, m�g akkor sem, mikor a szemem l�tt�ra helyezt�k be �ket a f�ldbe. Igyekeztem �gy �lni, mint eddig, mert azt hittem, ez a helyes. Pr�b�ltam minden akarater�mmel �s gondolatommal ellen�llni a val�s�gnak, �s most, hogy hangosan is kimondtam… d�bbenetem csak r�, mennyire egyed�l vagyok. A csal�domon k�v�l nem volt senkim, �s n�lk�l�k csupasznak �rzem magam. Csupasznak �s sebezhet�nek. Nem akartam m�st, csak megnyugodni v�gre, �s ezt az er�s karokban kezdtem el�rni. Nem hittem volna, hogy pont n�la borulok ki ennyire, de �r�ltem neki. Tal�n, mert � l�tta m�r, hogy ilyet is tudok.
Lassan elv�lt t�lem, hogy a szemembe n�zhessen:
- Sajn�lom, �n…
- Ne, k�rlek, ne k�rj bocs�natot! Nem tudhattad. – Gyorsan elfordultam, hogy megt�r�ljem nedves arcom. – Ink�bb te ne haragudj a pofon�rt – �s k�zelebb hajolva megpusziltam m�g halv�nyan piros arc�t. Oldalra ford�tva a fej�t azonban cs�k lett bel�le. Egy hossz�, szenved�lyes �s v�ggyal teli cs�k. A nyaka k�r� fontam karjaimat, m�g � a derekamat fogta �t. V�gigh�ztam h�t�n kezemet �s beny�ltam a feh�r p�l�ja al�. Egyre t�bbet akartam Harryb�l… �hm… vagyis Potterb�l!
- Ez m�r t�nyleg s�lyos lehet, ha Harryk�nt gondolok r�! �s m�r megint, na j�, ebb�l el�g! Bonnie, m�gis mi t�rt�nik veled? – k�rdeztem magamt�l, mik�zben h�tr�ltam n�h�nyat.

- Most mi a baj?
- Ne, k�rlek Potter, ne n�zz r�m ilyen �rtetlen kiskutyaszemekkel! – k�ny�r�gtem magamban, m�g a megfelel� v�laszon t�prengtem. – Semmi, csak elfelejtettem, hogy Chatrine-nel besz�ltem meg egy tanul�s d�lut�nt a k�nyvt�rban – siettem a magyar�zattal.
- Egy tanul�s d�lut�n, mi? – v�lt k�tked�v� hangja. – M�rt akarsz m�r megint h�ly�nek n�zni? – majd egy p�lcamozdulattal kicser�lte a kviddicstal�rj�t mugli �lt�z�k�re. – El�sz�r meg�lelsz, ut�na megb�ntasz. D�ntsd el v�gre, mit akarsz! – �ppen kiv�gtatott volna a helyis�gb�l, de az ajt�b�l m�g visszafordult. – �n nem akarok �r�kk� az undor�t� Ragy�sfej lenni az �letedben!

Megk�v�lve �lltam az �lt�z� k�zep�n. Alig b�rtam feldolgozni az utols� mondat�t. Nem akar �r�kk� az undor�t� Ragy�sfej lenni az �letemben? J�l hallottam? Ez ak�r egy szerelmi vallom�ssal is fel�r!
�r�ln�m k�ne, hogy siker�lt magamba bolond�tanom, de azaz igazs�g, hogy neki is engem. �s ez megr�misztett. Futva hagytam el a griffend�lesek �lt�z�j�t, majd �n is csatlakoztam Chatrine-hez a nagyterembe. Ettem n�h�ny falatot, de igaz�b�l nem volt �tv�gyam. V�gig Harry… iz� Potter szavai j�rtak a fejemben. � is �ppen evett Granger �s Weasley t�rsas�g�ban, de n�ha-n�ha r�m pillantott. Egyszer tal�lkozott a tekintet�nk p�r m�sodpercre, azt�n mindketten visszafordultunk a bar�tainkhoz.

�jabb k�t h�t telt el, �gy hogy egy �rva sz�t sem v�ltottunk. Hamarosan itt a Kar�csony. December 24. –e van. Mindenki hazafel� k�sz�l�dik a csal�dj�hoz. Alig maradunk p�ran. A Mardek�rb�l egyed�l tal�n �n. A sz�vem szakad bele a l�tv�nyba, de �r�kkal k�s�bb a l�d�kat cipel� di�kt�rsak zsibong�s�t felv�ltj�k a csendes folyos�k.
Csak vacsor�ra dugtam ki az orrom a hideg klubhelyis�gb�l. A nagyterembe l�pve csup�n egy asztalt l�ttam megter�tve a szok�sos n�gyb�l. Ott kb. t�z ember �lhet. H�rom hugrabugos, n�gy griffend�les �s szint�n h�rom holl�h�tas. Csak a kit�z�j�k �rulkodott h�zukr�l, m�sk�l�nben nem j�ttem volna r�, ugyanis mind als�bb oszt�lyokba j�rtak. M�g az �vfolyamt�rsaim nagy r�sz�vel sem t�r�d�m sokszor, nemhogy a kisebbekkel. Le�ltem egy t�l�k t�voli r�szhez �s szedtem magamnak egy kis t�lt�tt csirk�t krumplival. Ahogy falatozni kezdtem, kiny�lt a nagyterem ajtaja, majd l�ptek zaja �t�tte meg a f�lemet. Az illet� egyenesen fel�m tartott, v�g�l le�lt mell�m. � is a csirk�s t�lhoz ny�lt, majd ugyanazzal a k�rettel �s sal�t�val ev�shez l�tott. M�g v�letlen�l sem akartam r�n�zni, azonban el�g volt csak egy pillanatra megl�tnom a kez�t, �s m�ris borzong�s futott v�gig a h�tamon.
- Mit keres itt? Mi�rt nincs a bar�taival? – tettem fel magamnak a k�rd�st, majd gyorsabbra fogtam a temp�t. Siet�sen bekapkodtam vacsor�m marad�k�t, az ut�n f�lpattantam, hogy min�l el�bb elhagyhassam ezt a helyis�get. De a zaklat�m nem hagyta mag�t ler�zni. �pp csak kimentem a teremb�l, mikor egy m�sik szem�ly l�p�seinek visszhangj�t hallottam visszaver�dni a falakr�l. Nem kellett megforduljak, hogy tudjam ki az.

- M�rt nem a bar�taiddal vagy? – k�rdezem h�tra se fordulva, mik�zben meg�lltam a folyos� k�zep�n.
- Kettesben akartak lenni, �gy elutaztak Ron�khoz kar�csonyozni!
- Aha, �s te k�pes volt�l csak ez�rt itt maradni? – n�ztem �rdekl�dve a smaragdz�ld szemekbe. Har… vagyis Potter ugyanis m�r el�ttem �llt.
- Igen, de nem csak miattuk, hanem miattad is!
- Remek, �s nekem mi k�z�m hozz�?
- Semmi, azon k�v�l, hogy napok �ta erre a pillanatra v�rtam! – hajolt k�zelebb, hogy megcs�koljon, de m�g id�ben kit�rtem el�le.
- Mit akart�l tenni?
- Azon k�v�l, hogy megcs�kollak? H�t, gondoltam, megsz�molom a fogaidat… a nyelvemmel.
- K�sz, de �gy is tudom, hogy 32 van bel�le! – h�tr�ltam, eg�szen a falig. � pedig k�vetett. Ijeszt� volt �t �gy l�tni, a vad�sz szerep�ben. F�ltem, hogy t�l k�nny� pr�da leszek, �s a v�g�n magamt�l ugrok a puska el�. Nem sz�lt semmit, csak �tkarolta a derekamat �s a nyakamba cs�kolt. Megpr�b�ltam ell�kni magamt�l, de az er�s ellen�ll�s hamar �tcsapott valami eg�szen m�sba. Ajkai felfel� haladtak az �llkapocscsontomon, el�rve a f�lcimp�mat, mik�zben kezei az oldalam �s a melleim k�zt cik�ztak. Felny�gtem, ahogy ajkaink egy cs�kban egyes�ltek, m�g kutat� kezei, m�r bejutotta az ing al�.
- V�rj… – pr�b�ltam sz�lni, ahogy leveg�h�z jutottam egy pillanatra. – Szerintem nem a folyos� k�zep�n k�ne, ha �rted mire gondolok!
- Igazad lehet. Melyik�nk klubhelyis�ge?
- Az eny�m k�zelebb van! – aj�nlom fel, majd a nyakkend�j�n�l fogva h�zni kezdem. Nem kell sokat b�ztatni.
K�t perc sem telik bele, m�r meg is �rkez�nk a Mardek�r klubhelyis�g�t �rz� falik�rpithoz.
- Jelsz�? – k�rdezi a festm�ny.
- K�gy�mar�s! – v�laszolom, mire Potter f�lig felh�zott szem�ld�kkel n�z r�m. – Ugyan, mit v�rsz a mardek�rosokt�l, tal�n fogt�nd�rt?
- Neeem, maradjunk az el�z�n�l! – r�zza meg a fej�t, majd bem�szik a felt�rul� portr�lyukon. �n is ut�na. A h�l�k�rlet fel� vezetem, ahol Chatrine-nel, Pansyval �s Millicenttel osztozom egy szob�n. Bele telik j� p�r percbe, mire Potter k�rben�z a z�ld-ez�st sz�nben pomp�z� szob�n. Addig �n egy p�lcasuhint�sra meg�gyaztam, �s k�nyelembe helyeztem magam.
- Mi a baj? – n�zek a karjait d�rzs�lget� fi�ra.
- H�ny fok van itt?
- Nem tudom, olyan 25! Gondolom, a Griffend�l-toronyba sokkal melegebb van. Sajnos, ez itt a pincehelyis�g. �n m�r megszoktam ezt a h�fokot, de ha f�zol, nyugodtan ideb�jhatsz! – k�n�lok fel egy kis r�szt az �gyamb�l. – Nem sok, de sz�vesen megosztom veled!
- Tetszik az �tlet – veti bele mag�t � is a takar�k rengeteg�be, majd sz�mat megtal�lva, apr� cs�kokat v�ltunk. Nem sok id� kellett hozz�, hogy teljesen meztelen�l fek�dj�nk egym�son. Az els� egy�ttl�t ezen az �jszak�n vad volt, hiszen k�t h�napja volt utolj�ra szexu�lis kapcsolata mindkett�nknek. A m�sodik m�r ink�bb bec�zget�sb�l, kedves cir�gat�sokb�l �llt. Szinte m�r szeretkez�snek lehetett mondani.

- �gy �r�ltem, hogy Harrynek sz�l�tott�l! – zih�lja, mik�zben r�fek�dtem a v�ll�ra.
- Basszus, pedig annyit gyakoroltam a vezet�kneved! – nevetek f�l, majd megpusziltam a kulcscsontj�t.
- H�t, el�gg� lohaszt� lett volna, ha Pottert ny�gsz a beteljes�l�s pillanat�ban!
- Van benne valami, meg am�gy se tudtam volna tov�bb magamban tartani. M�r egy ideje Harryk�nt gondolok r�d. – Azt hittem sokkal nehezebb lesz bevallani, de annyira j�l esett kimondani. Kicsit feljebb emeltem a fejem, �gy l�thattam mosolyg� arc�t.
- �n is Bonnie-k�nt, azt is meg tudom mondani, mi�ta!
- Csupa f�l vagyok!
- A kviddicsmeccs ut�n t�rt�ntekt�l.
- Igen, az n�lam is egy fordul�pontot jelentett.
- T�nyleg, �s m�rt nevett�l bele a cs�kunkba? Tal�n rosszul tettem valamit?
- Neeeem, sz� sincs r�la, csak… �pp azt gondoltam v�gig, hogy sosem k�v�ntam senkit ennyire, mint t�ged – n�ztem bele abba a k�v�ncsi szemekbe. - �s akkor eszembe jutott, hogy a legeslegels� alkalommal hogyan illetted a saj�t k�ls�det. Ez a furcsa ellent�t olyan viccesnek hatott, hogy musz�j volt nevetnem, sajn�lom.
- Nem eml�kszem m�r, mit mondtam?
- V�rj, id�zem – k�sz�r�ltem meg a torkom. – Olyan undor�t� voln�k, hogy m�g �rt�k sem �rn�l hozz�m? Hadd vil�gos�tsalak f�l Potter, hogy nem vagy undor�t�… - k�ny�k�ltem f�l, hogy a szem�be n�zhessek. – s�t, nagyon is szexi vagy. Egy�bk�nt, t�nyleg nem volt�l m�g n�vel? – �rdekl�dtem, mire arc�t enyhe p�r lepte el.
- De, vel…
- �gy �rtem, rajtam k�v�l! – Zavart tekintet�t l�tva sorolni kezdtem az es�lyeseket. – Volt ott p�r bar�tn�, a Holl�h�t fog�ja, valami Chang…
- Cho Chang, vele �t�dikben pr�b�lkoztam.
- Igen, azt�n ott volt Weasley h�ga
- Ginny, �s azt�n kif�jt!
- Na, ez m�r kett�. �s vel�k meddig jutott�l?
- De m�rt �rdekel ez t�ged?
- Csak k�v�ncsi vagyok!
- Rendben – s�hajtotta, majd fel�m fordulva � is felt�maszkodott az alkarj�ra. – Nos… Ch�val csak a cs�kig. Nem mertem nagyobbat l�pni el�re, mert folyton Cedrig j�rt a fej�ben. Nekem meg nem volt kedvem versenyezni egy halott fi�val.
- �rthet�, na �s a Weasley l�nnyal?
- Vele m�r az el�j�t�kig jutottunk, de azt�n nem lett bel�le semmi. Tavaly �ssze is veszt�nk, az�ta ink�bb csak a bar�ts�gn�l maradtunk. Igaz�b�l, m�r kezdtem att�l tartani, hogy sosem fogom megtapasztalni az igazi… - hangja meg�llt.
- Az igazi mit? – k�rdeztem, mik�zben cs�kolt leheltem a sz�j�ra.
- Az igazi, v�gyt�l f�t�tt szerelmet.
- Akkor ez�rt volt�l �sszezavarodva akkor este?
- Ennyire l�tszott?
- Legsz�vesebben visszab�jtam volna mell�d, hogy elmondjam, mennyire j� volt veled!
- Mindenn�l h�l�sabb lettem volna, ha megteszed.
- �s, ha most bep�toln�m? – f�rtam bele mellkas�ba arcom, majd teljesen hozz�simultam, m�g � r�nk dobta a meleg takar�t.
- Jobb k�s�bb, mint soha! – mosolyodik el, v�g�l lecsuk�dnak szemei. Nem is csod�lkozom a t�zes szerelmesked�s�nk ut�n, ha elf�radt.
- J� �jszak�t – suttogom m�g, mire csak jobban mag�hoz h�z. Lassan �n is k�vetem �t az �lmok mezej�re.

M�snap hajnalban arra kelek, hogy valaki motoszk�l. M�g f�lig k�m�san v�gigtapogatom a paplant, de nem �rzek senkit magam mellett. Harry visszament volna a toronyba?
Fel�l�k, hogy jobban k�r�ln�zhessek, amikor megl�tom �t az �jjeliszekr�nyem alatt matatni.
- J� reggelt! – sz�lalok meg, mire ugrik egyet.
- �h… neked is! – t�p�szkodik fel a f�ldr�l.
- Mi �rdekeset tal�lt�l ott? - �rdekl�d�m, nagy �rtatlan szemekkel. Ezzel piszkosul zavarba tudom hozni.
- Semmit, csak leejtettem a gombomat! – v�gja ki mag�t a szorult helyzetb�l.
- Aha, a baj csak az, hogy az inged ott van Chatrine �gy�n�l, az meg kb. 2 m�terre van innen. Sz�val? – Mindig is im�dtam figyelni a zavar�t.
- Na j�, a nyakkend�m beakadt a szekr�nyajt�ba!
- Az meg �pp Pansy�n�l hever, de m�r melegedik. Egyszer majd csak tal�lsz egy hozz�nk k�zelibb ruhadarabot!
- Iz�… h�t…
- Harry, m�rt nem vallod be, hogy a kar�csonyi aj�nd�kodat kukkoltad?
- Nem is… azaz eny�m? – lep�d�tt meg.
- Igen, de csak akkor kapod meg, ha j� kisfi� m�dj�ra engedsz fel�lt�zni.
- Rendben, addig �n is �t�lt�z�k, �s a reggelin�l tal�lkozunk – Mag�ra kapkodta ruh�it, majd egy cs�k ut�n elhagyta a h�l�k�rletet.

A Griffend�l-toronyban �l�nk a hatalmas kar�csonyfa alatt. A m�sik n�gy als�bb �ves szerencs�re nem tart�zkodik itt. J� p�r aj�nd�k lapult a fa alatt a nev�re c�mezve. � azonban teljesen m�ssal volt elfoglalva, m�ghozz� a t�lem kapott aj�nd�k kibont�s�val.
�n m�r megkaptam t�le az eny�met, mely egy med�l volt. Egy oroszl�nt �s egy k�gy�t �br�zolt, akik �lelt�k egym�st. K�l�n�s aj�nd�k, de nagyon tetszett, t�bbek k�zt az�rt is, mert t�le kaptam. �ll�t�lag a roxmortsi h�tv�ge alatt v�s�rolta, �s amikor megl�tta, r�gt�n esz�be jutottam.
V�gre kibontotta a csomagol�st, �s most elk�pedve lapozgat a f�nyk�palbumba.
- McGalagonyt�l k�rtem k�lcs�n az id�nyer�t, hogy �ssze�ll�tsam neked – fogtam bele a magyar�zatba. – L�ttam, mennyire kezded elveszteni �nmagad, gondoltam, ez tal�n seg�thet! – pillantottam r� �n is r�gi eml�keire a sulib�l. Direkt olyan k�peket kaptam el, ahol �nfeledten mosolyog. P�ld�ul az els� kviddicsmeccse megnyer�se. – Nem tudom, ez mennyit haszn�l, de…
- K�sz�n�m – folytja bel�m a sz�t, majd �tkarolja a v�llamat, �s szorosan mag�hoz von. – Ez volt a legszebb kar�csonyi aj�nd�k, amit valaha kaptam.
- Sz�vesen! – simulok az �lel� karokhoz. – Ez a legkevesebb, amit annyi s�rteget�s �s b�nt�s ut�n adhatok – suttogom, majd belehajtom fejemet v�llg�dr�be, �s csak hallgatjuk a kinti vihar halk morajait.