Ginny s�rva hallgatta Harry szavait. M�r a zsebkend�je sz�l�t r�gta, mikor a fi� az azkabani r�szhez �rt.

- � Harry! – vetette mag�t a fi� nyak�ba. – �n nem is hittem volna!

- Ne feledd, senkinek sem mondhatod el, hogy Piton professzornak gyermeke van, �s hogy m�gis �l! Illet�ktelen szem�lyeknek is a f�l�be juthat.

- Malfoyra gondolsz – komolyodott meg a l�ny is. Harry b�lintott. – Persze, tartom a sz�m.

- Helyes.

- �s te v�gig tudtad? Ez… Sz�val ez�rt vagy vele most m�r j�ban?

- Persze. L�tod, hogy t�k rendes, meg minden.

- Hm… most, hogy belegondolok, lehet, hogy t�nyleg hasonl�tan�l Lamerinre… Ha nem l�nyruh�kban m�szk�lna. Szerinted milyen lehet norm�lis fi�ruh�kban?

- Nem tudom, Ginny – vigyorodott el Harry.

- Szerinted hamar visszaj�n?

- Ha a b�ty�id itt maradnak, szerintem igen. Kicsit undor�t�, hogy �gy kell idecsalogatni szeg�nyt… De biztos nem esett neki j�l, hogy az apj�t k�zen fogva l�tta egy m�sik n�vel…

- Csak azt rem�lem, hogy Piton professzor nem fog nagyon neheztelni az ikrekre… - s�hajtotta a l�ny.

- Nem hiszem. Elv�gre megmentett�k a gyermeke �let�t. H�l�s nekik. Csak nehez�re esik kimutatni ilyesmit.

 

- NA? – pillantott szellemalak� bar�taira Remus moh�n. – Mi volt?

- �l a fia! – ny�gte Sirius d�bbenten. – T�nyleg van egy fia…

- De mi volt?!

- Az ikrek rejtegett�k a fi�t. M�g Dumbledore is m�rges volt r�juk, ami�rt hallgattak a dologr�l – kezdte nyugodt hangon Lily.

- Az a l�ny, aki a k�t fi�val �lt a H�rom Sepr�ben.

- Most l�ny, vagy fi�?

- Fi�, csak l�nynak �lt�z�tt, hogy ne ismerj�k fel a hal�lfal�k!

- De mi�rt keresn�k �t a hal�lfal�k?

- Mert �k rabolt�k el kisbaba kor�ban, �s �k �lt�k meg az anyj�t… - suttogta James s�padtan.

- Merlinre… - remegett meg Remus hangja. – �n… - fordult az ablak fel� – sohasem tudtam, hogy Perselus megn�s�lt…

- Ez borzaszt�… - b�logatott Lily is.

- �s a fi�? Hol van? Hogy n�z ki?

- Rowena szerint �gy, mint Perselus maga – motyogta Sirius. – Legal�bbis � is felismerte a kocsm�ban. Ugyan�gy hossz� fekete haja van, csak nagy k�k szemekkel.

Lily s�hajtott.

- Fred �s George szerint eg�sz aranyos k�ly�k. K�v�ncsi vagyok r�.

- Sz�val megsz�k�tt?

A h�rom alak b�logatott.

- Gondolom, Perselust most sz�tveti az �r�m – mosolyodott el Remus kedvesen.

- Ink�bb agg�dik most szeg�ny.

- K�v�ncsi vagyok, hogy fog viselkedni mostant�l…

- Remus, ne feledd, te err�l elvileg m�g nem tudsz semmit! Nehogy el�ruld magad valahogy!

 

- Mi�rt nek�nk kell �t fogadni? – zs�rt�l�d�tt Perselus, mik�zben a karj�t d�rzs�lgette.

A kora reggeli hideg leveg�t�l azonban nem csak �, hanem kolleg�i is reszkettek.

Flitwick �s Bimba professzorok, Rowena, Remus, Hagrid, Trelawney, Vector �s Sinistra professzorok, a k�nyvt�ros n�, de m�g McGalagony is unottan szobrozott a nagy t�lgyfaajt�ban, a kast�ly f�bej�rat�n�l. Remus h�rom elmaradhatatlan szellem-t�rsa szerencs�snek mondhatta mag�t, hogy nem �rezt�k az id�j�r�s v�ltakoz�sait.

- Minden �vben � j�n, m�r k�v�lr�l tudja az utat…

- Perselus, az�rt csak illik szem�lyesen fogadni a miniszt�rium k�ld�tt�t…

�m Rowena nem tudta befejezni a mond�k�j�t, mert rajta �s Remuson k�v�l mindenki hangosat kr�kogott �s undorodva k�p�tt egyet. � �s Lupin megmerevedtek a borzalomt�l.

- Ez… mi volt?

- L�tsz�lag nem �rvendenek t�l nagy n�pszer�s�gnek a miniszt�rium k�vetei – pr�b�lt �rr� lenni megr�k�ny�d�s�n Remus.

Rowena azonban m�g mindig nem tudott napirendre t�rni az ocsm�nys�g l�tt�n. Megh�lt az ereiben a v�r, hogy m�g McGalagony professzor is ilyen ny�ltan kifejezte ut�lat�t.

- Kh�m – k�hintett zavartan az igazgat�helyettes. – N�hai igazgat�n�nk szelleme megk�v�nja, hogy id�r�l id�re megeml�kezz�nk r�la…

- J��� reggelt mindenkinek! – rikkantotta el mag�t m�g�tt�k egy f�rfihang. A szem�ld�k�ket felvonva, lassan fordultak meg.

Remus mosolyogva megk�sz�r�lte a tork�t.

- �risten… - motyogta Perselus az orra alatt. – Mit keres ez itt?

Rowena egyszer�en nem tudta, mit sz�ljon. Az el�tte �ll�, feh�r kalapos, piros mad�rtollas alak a cikl�mensz�n� tal�rj�ban �s f�z�ld surran�j�ban egyszer�en bel�fojtotta a sz�t.

- Willoughby Honeybourne, a harmadik, szolg�latra jelentkezik! – v�gta mag�t hapt�kba a fiatal f�rfi.

A tan�ri kar d�bbent pillant�st vetett a kan�ri-jelmezes alakra. A f�rfi vigyorogva tekergette az ujjaira hossz�, barna haj�t, �s el�gedetten nyugt�zta, hogy mindenki �t figyeli.

- Ez ki? – k�rdezte a fogai k�zt kipr�selve Rowena.

- � fogja a b�jitaltan p�tkurzusokat tartani azoknak, akik nem Perselushoz j�rnak – s�gta ugyanolyan n�ma ajkakkal Remus.

- Szeg�nyek – borzongott meg a n�.

- Micsoda? Ez? – horkant fel Piton.

- �h, Perselus! R�g volt, hogy tal�lkoztunk! – rikkantotta a fura f�rfi, �s sebesen kezet r�zott az im�nt felfedezett b�jitaltan tan�rral.

- Odavagyok az �r�mt�l – mondta Perselus undorodva, �s szemei m�g mindig a z�ld cip�n nyugodtak.

- �h, Remus! H�t itt dolgozol?! Iskol�s �veink �ta nem l�ttalak! Jobban mondva az�ta, hogy elk�ldtek a miniszt�riumt�l – vigyorodott el �nel�g�lten.

Remusn�l azonban mintha lekapcsolt�k volna a villanyt. �gy elsz�rk�lt az arca a szomor�s�gt�l, hogy le se tagadhatta volna megb�ntotts�g�t.

- �s a gy�ny�r� kisasszonyban kit tisztelhetek? – vette el� egy m�zesm�zos mosoly�t Honeybourne.

- � Rowena Dareling professzor, Honeybourne – mondta hivatalos hangon McGalagony. – Id�n � kapta meg a „s�t�t var�zslatok kiv�d�se” tant�rgyat.

- „S�t�t var�zslatok kiv�d�s�t” hallottam volna net�n? – b�gta egy sejtelmes f�rfihang a kapu f�lhom�ly�b�l.

A beugr� sikeres volt: minden szemp�r a s�t�ts�gb�l el�bukkan�, k�z�pkor� f�rfire szegez�d�tt. Egy unott s�haj k�s�ret�ben �tvetette a v�lla felett hossz�, sz�ke hajzuhatag�t, majd elragad�, k�k pillant�s�val v�gigm�rte a felsorakozottakat. Sz�pen �velt ajkai f�rfias mosolyra h�z�dtak a sz�ps�ges Rowena l�tt�n. Suhanva, szinte lebegve, k�nnyed�n l�pdelt fel�je cicom�s, bord� tal�rj�ban, melyet t�bb helyen is aranyl� h�mz�sek, d�szcsatok �s gy�ngy�k tark�tottak. Fekete, csillog�ra sik�lt csizm�ja csak �gy kopogott minden l�p�s�n�l. A n� el� �rve eleg�nsan levette hossz� ujjair�l a fekete b�rkeszty�t, meghajolt, �s k�zen cs�kolta Rowenat.

- Daniel Stainthorp, kedvesem – mondta cs�bos hangon. – De �nnek csak Danny – tette hozz� s�rmosan mosolyogva. – Mindketten ugyanabb�l a t�rgyb�l fogjuk tartani a p�tkurzusainkat. �n azokat oktatom majd e nemes t�rgy sz�ps�geire, akik kimaradtak az �n tan�t�si keret�b�l.

Rowena fintorod� pillant�st vetett Remusra �s Perselusra, �s k�nosan mosolyogva kir�ngatta kecses ujjait a f�rfi szor�t�s�b�l.

- Micsoda… �r�m… - ny�gte.

- �h, McGalagony professzor! Hogy aludt az �jjel? �n borzaszt� denev�rhuhog�sra �bredtem – pillantott a j�vev�ny Perselus fel� sejtelmesen.

- Ez a k�t alak valami h�ny�s – jegyezte meg Rowena p�r perccel k�s�bb, mikor f�lrevonulhattak. A k�t j�vev�ny ugyanis Vector �s Sinistra professzorokkal kezdem�nyezett ny�jas cseveg�st. – Mostan�ban csak ilyen majmok dolgoznak a Miniszt�riumban? Ti, �gy t�nik, ismeritek �ket…

- Honeybourne-t, legal�bbis… - h�mm�g�tt m�g mindig s�rt�d�tten Remus.

- Na �s honnan?

- Mit gondolsz? � is idej�rt… - kapargatta a f�ldet a cip�je orr�val Perselus.

- �gy igaz – jegyezte meg McGalagony, sz�r�s szemekkel n�zve. – Iskolaels� volt, �s a Hugrabug h�z prefektusa…

- Piperk�c boh�c… Semmi �zl�se sincs.

- Willoughby Honeybourne-nak kiv�l� min�s�t�sei vannak, Perselus – vonta fel a szem�ld�k�t az igazgat�helyettes.

- Nekem is azok lenn�nek, ha engem is Willoughby Honeybourne-nak h�vn�nak… mondjuk a nyolcadiknak – vigyorgott �ssze Perselus Remusszal, aki l�tsz�lag osztotta n�zeteit.

- Ne g�nyolja ki szerencs�tlent! Nem tehet r�la…

- Hogy ilyen bolond �sei voltak? – kuncogott Remus.

- A Honeybourne-ok �si, aranyv�r� csal�d sarjai, �s a t�rsadalom megbecs�lt tagjai…

-… voltak – k�hintett Remus. – M�g ennek a j�mad�rnak a holdk�ros nagyapja faron nem l�tte az egyik n�hai m�gia�gyi minisztert, egy k�z�s vad�szatukon egy pusk�val.

A k�t f�rfi m�r r�zk�dott a visszafojtott nevet�st�l, �s Rowena arc�n is egyre sz�lesebb mosoly ter�lt sz�t. McGalagony szigor�an r�juk pillantott, majd ink�bb les�t�tte a szemeit, nehogy r� is �tragadjon a nevet�s.   

- M�g eml�kszem, hogy odavolt mag�t�l – pillantott a felh�s �gre Piton. – Folyton a csal�dj�r�l besz�lt, amikor a csord�j�val a folyos�kon m�szk�lt.

- Csorda?

- Eg�sz kis rajong�t�bora volt. A hugrabugosok b�szk�k voltak, hogy v�gre az � h�zukb�l is kiker�lt egy iskolaels�…

- Mi�rt �rzem a hangj�b�l, Remus, hogy egy kis ellen�rz�ssel viseltetik a hugrabugosok ir�ny�ban? – k�rte sz�mon McGalagony.

- Ugyan, professzor – t�rta sz�t a karjait Lupin. – Ismeri a r�gi mond�st. „B�trak a Griffend�lben, okosak a Holl�h�tban, s�t�tek a Mardek�rban, balf�c�nok a Hugrabugban.”

- S�t�tek? – h�kkent meg Piton.

- Ezt meg se hallottam.

- Szerintem ez a mond�s k�l�n�sen igaz erre a Honeybourne-ra – motyogta Rowena.

- El se hiszed, mennyire. M�g eml�kszem, milyen �t�d�tt lett, miut�n Black megverte… pedig ez m�g id�sebb is volt t�le…

- Sz-sz�val Black volt? – h�ledezett az igazgat�helyettes.

Rowena elvigyorodott.

- Sosem der�lt ki…

- Ne is mondd – pillantott Lupin Perselusra. – Sirius m�r nagyon unta a… „a bek�pzelt fej�t”, mindig �gy fogalmazott… �s j�l helybenhagyta. K�t napig nem is t�rt mag�hoz, a gyeng�lked�n meg m�r azt hitt�k, meghalt – vihogtak �ssze.

- Nee… - hitetlenkedett Rowena.

- A legjobb az volt, hogy nem eml�kezett semmire. F�lt�nk ugyanis, mi lesz, ha bek�pi Siriust. Neki azonban valahogy teljesen kiesett az a k�t nap, �s az�ta is abban a hitben �l, hogy… - pillantottak fel�je mind a h�rman – megmentette az iskol�t a Tiltott Rengetegb�l el�v�nszorg� hegyi trollokt�l.

McGalagony professzor f�jdalmasan fels�hajtott �s megcs�v�lta a fej�t.

- Na �s a m�sik? – sassz�zott oda n�h�z Piton, ugyanolyan suhan� mozdulattal, mint Stainthorp. Fontoskodva meghajolt �s megcs�kolta a kez�t. – R�la mik�nt v�lekedik, kedvesem? – ut�nozta a f�rfi modor�t. Remus elmosolyodott, �s azon t�n�d�tt, vajon Lamerin felbukkan�sa tette-e ilyen k�nnyedd� �s boldogg� Perselust.

- Na hagyj�l! – fortyant fel a fiatal n� bossz�san. – M�g egy ilyen alakot! J�, hogy r�zs�t nem hord a sz�j�ban! R�ad�sul a neve is olyan, mint egy diszn�r�f�g�s!

A k�r�l�tte �ll�k most m�r nem is akart�k visszatartani a nevet�st. M�g akkor is a k�nnyeiket t�r�lgett�k, mikor a miniszt�riumi titk�r meg�rkezett.

- Erre… Erre j�jj�n – mosolygott McGalagony. – K�ltse el vel�nk a reggelit, mint mindig, azt�n beiktathatja a n�gy miniszt�riumi oktat�t Dumbledore professzorn�l…

- Ki a m�sik kett�? – karolt Rowena k�t koll�g�j�ba, nehogy a piperk�c�k lecsapjanak r�.

- K�t n� is �rkezett, az egyik a b�b�jtant fog tartani, a m�sik meg, azt hiszem, gy�gyn�v�nytant. Id�n eg�sz sokan �rdekl�dtek a gy�gy�t�i szakma ir�nt…

- Legal�bb ti is �r�lhettek – s�hajtott a n� Honeybourne �s Stainthorp l�tt�n.

Azonban mellbev�g� �lm�nnyel kellett szembes�lni�k, amikor bel�ptek a terembe. Puccos tal�rokba �lt�z�tt, fel�kszerezett, kisminkelt boszork�nyokat pillantottak meg, akik vihogva csacsogtak a k�r�l�tt�k �ll� l�nyokkal. A di�kok mind csillog�, selymes, dr�ga anyagokb�l k�sz�lt ruh�ikat tapogatt�k, nagy szemeket meresztve.

- �s ez t�nyleg a leg�jabb londoni divat? – �muldozott az egyik harmadikos hugrabugos l�ny.

- Bizony, kedvesem. Ilyet nem kapsz Madame Malkin tal�rszab�szatban. Ehhez a kelme egyenesen a csatorna t�loldal�r�l j�n.

- Franciaorsz�gb�l?

- Onnan h�t – mosolygott a m�sik, hossz� fekete haj�t kagyl� form�j� t�kkel r�gz�t� boszork�ny. – �s l�tod ezt a… - nyelte el szavainak v�g�t a di�ksereg moraja.

- T�vedtem – suttogta d�bbenten Rowena.

- J�jjenek, hadd mutassam be �n�knek a k�t oktat�t – n�zett r�juk nem kisebb megr�k�ny�d�ssel McGalagony. – Adelaide, k�rem… - sz�lt hangosabban, mire a v�r�s haj�, loknis boszork�ny fel�j�k pillantott.

- Adelaide Beechcroft, Lucinda Shubrook, engedj�k meg, hogy bemutassam �n�knek iskol�nk h�rom tan�r�t, Rowena Dareling professzort, illetve Remus Lupint �s Perselus Pitont.

A k�t n� vizsg�l�d� szemekkel figyelte a k�t urat, Rowena ruh�j�t pedig egyenesen becsm�rl� pillant�ssal m�rt�k v�gig. Fel�lt�ttek egy hamisk�s mosolyt, majd egy�tt mind helyet foglaltak tan�ri asztaln�l.

 

- H�t nem helyes ez a k�t �j oktat�? – pillantott csillog� szemekkel Parvati a tan�ri asztak fel�.

- Mevik? - maradt Harry sz�j�ban a villa, miut�n megl�tta a sz�npomp�s Honeybourne-t.

- Azta… ez �gy n�z ki, mint egy paradicsommad�r – fintorgott Ron.

Harry elmosolyodott Ron megjegyz�s�n, de nem elegyedett besz�lget�sbe vele.

- Nem arra �rtettem! A m�sikra!

- Vajon hogy h�vj�k…? – �lmodozott Lavender.

- Figyelitek? – b�k�tt a l�nyok fel� Ernie. – Lockhart-szindr�ma, m�r megint…

- Ron, szerintem k�sd fel a gaty�d! – vigyorgott Seamus.

A megsz�l�tott gyanakodva kedves�re pillantott, de Hermione csendben majszolgatta a lekv�ros pir�t�st.

- Most mit izgultok? Nektek ott van Dareling professzor! Lehet rajta legeltetni a szemeket, nem? Most mit b�ntja a cs�r�t�ket, hogy j�tt egy j�k�p� tan�r is Roxfortba? – csattant fel Ginny.

- Ezzel azt akarod mondani, hogy eddig csak ronda tan�raink voltak? – k�rdezte felvont szem�ld�kkel Luna. – Szerintem Piton professzor nagyon is f�rfiasan n�z ki.

Ismer�sei a Hugrabug �s Griffend�l asztal�n�l mind kig�vad� szemekkel meredtek r�. Dean m�g r�gni is elfelejtett, pedig �pp az im�nt t�m�tt mag�ba egy nagy harap�snyit szendvics�b�l. P�r m�sodpercnyi cs�nd ut�n mindenki n�m�n folytatta az ev�st, mintha nem is besz�lgettek volna semmir�l. Harry �s Ginny azonban �sszemosolyogtak.

 

- �dv�zl�k mindenkit az els� �tv�ltoz�stan p�tkurzuson – k�sz�nt�tte az �sszes hatod�vest McGalagony, akik az � t�rgy�b�l szerettek volna RAVASZ-ozni. – Azt hiszem, mindannyian tiszt�ban vagyunk e k�l�n �r�k c�lj�val. Heti tal�lkoz�saink rem�lhet�leg elegend�ek lesznek arra, hogy kell�k�ppen felk�sz�ts�k �n�ket az elk�vetkezend� vizsg�ikra, k�zt�k az itteni tanulm�nyaikat lez�r� RAVASZ-ra. Rem�lem, �rdekesen �s mindenki sz�m�ra hasznosan fognak telni ezek az �r�k, melyek, ne feledj�k, nem helyettes�tik a tanmenet szerinti �tv�ltoz�stan �r�kat.

A di�kok m�r az ujjaikkal doboltak a padok tetej�n, �gy v�rt�k, mit is fognak venni.

- Nos, k�l�n meg kell eml�tenem, hogy hatod�ves korukt�l a miniszt�rium is enged�lyezi, hogy az anim�gi�val foglalkozzanak. �gy, aki �gy �rzi, �rdekli �t az �tv�ltoz�stan eme �ga, k�rem, t�ltse ki ezt a formul�t – mutatott fel egy k�teg pergament. – Term�szetesen minden �vben sokan nekiv�gnak, rem�lve, hogy ez az izgalommal teli m�gia�g k�nnyen tanulhat�. �m nem az – mondta �lesen. – Kitart�s �s t�relem kell hozz�, elsaj�t�t�sa �vekbe telik. Fontos, hogy szakk�pzett oktat� fel�gyelje a tanul�sukat �s el�remenetel�ket. Ha valaki egyed�l, tan�ri seg�ts�g n�lk�l pr�b�lkozik ilyesmivel, k�nnyen p�rul j�rhat. Vegy�k figyelembe ezeket a k�r�lm�nyeket, �s t�nyleg csak akkor t�lts�k ki az �veket, ha ezek ellen�re is szeretn�nek megismerkedni az anim�gi�val.

- Te, Ron – b�kte meg bar�tj�t h�tulr�l Seamus. – Te t�nyleg komolyan gondoltad ezt az eg�szet?

- Mindenk�ppen ki akarom pr�b�lni. Azt�n majd megl�tjuk, m�k�dik-e. Hermione? – fordult a mellette �l� l�nyhoz.

- K�szi, nem – h�zta ki mag�t az. – �rdekes ugyan, �s eg�szen biztosan hasznos is, m�gsem �rzem �gy, hogy komolyabban kellene vele foglalkoznom…

- Ahogy gondolod. H…

Ron m�r azon volt, hogy Harryt is megk�rdezi, mint ahogy eddig mindig kik�rte a v�lem�ny�t. Harry azonban el�tte �lt, a szomsz�d padsorban, �s elm�ly�lten tanulm�nyozta az egyik k�nyv�t, mely megt�p�zottabban n�zett ki, mint Hermione tank�nyvei. Mindenhonnan k�nyvjelz�k �s sz�nes cetlik l�gtak ki. A fi� �ppen behajtotta annak az oldalnak a fels� sark�t, ahol j�rt, �s �jra McGalagonyra emelte a tekintet�t. Bar�tai elszontyolodtak, �s szomor�an egym�sra n�ztek.

- Szerinted � akar majd anim�gi�t tanulni? – k�rdezte Ron Hermionet�l. – Elv�gre az apja is anim�gus volt… �s Sirius is…

- Nem tudom, Ron. Neked mondta valaha, hogy �rdekli az ilyesmi?

- Tal�n… egy-k�t �ve, nem is tudom.

- N�zd, nem k�rt lapot… - mutatott fel�je a l�ny �vatosan.

- Akkor ezek szerint nem fog…

- Am�g – emelte fel a hangj�t tan�rn�j�k �jra – egyesek ezeket a pergameneket t�ltik, kiosztan�k egy m�sik k�rd��vet is.

Egyesek felny�gtek a h�r hallat�n.

- Ez m�g nem teszt, ne agg�djanak. Csak saj�t orient�ci�m c�lj�b�l k�rem, hogy kit�lts�k. Ez felm�ri sz�momra, ki milyen m�rt�kben �hajt e t�rggyal foglalkozni. �s ann�l a pontn�l, hogy „mi�rt l�togatja e kurzust”, k�rem, mell�zz�k az olyan v�laszokat, hogy „mert musz�j”… Nagyon kellemetlen – cs�v�lta meg a fej�t a n�. - Kezdj�k. �s k�rem, ne sz�szm�t�ljenek vele sokat.

Harry az el�tte hever� pap�rra pillantott. „N�v”, „c�m”, „sz�l�/gondoz� neve”… „Megc�lzott munkak�r”? Harry gondolkod�s n�lk�l be�rta, hogy „auror”. „Mi�rt l�togatja e kurzust?”

- Mert az auror-szakm�hoz elengedhetetlen az �tv�ltoz�stan ismerete, �lc�z�s �s �nv�delem c�lj�b�l – motyogta Harry n�ma ajkakkal, mik�zben penn�ja sercegve a pergamenre k�rm�lte a megfogalmazott mondatot.

„Az �tv�ltoz�stan bizonyos �gai mennyire �rdeklik �nt? Van olyan, amellyel kiemelten szeretne foglalkozni �s/vagy sz�letett tehets�get �rez �nmag�ban?”

- A metamorfm�gia az, ami k�l�n�sen �rdekel. Az alapjait m�r siker�lt elsaj�t�tanom, �gy v�lem, de szeretn�k min�l t�bbet megtudni err�l az �gr�l.

Szemei �tfutott�k a t�bbi, kev�sb� l�nyeges k�rd�st, majd al��rva �tny�jtotta McGalagonynak. A n� vetett r� egy pillant�st, majd Harryre mosolygott.

- Nos, akkor l�ssuk is…

 

Egy k�vetkez�, szeles reggelen Rowena Dareling �jb�l kil�pett a nagy fakapun az iskola udvar�ra. V�r�s tal�rj�t csak �gy cib�lta a heves, �szaki sz�l, haj�b�l r�gt�n kit�pte a gy�ngy�ket, melyek messzire rep�ltek, szanasz�t a f�ben. A n� �sszeg�rnyedt, majd folytatta �tj�t a birtok tava fel�. V�kony, p�ntos saruj�ban dideregtek a l�bai: a nedves f�r�l j�ghideg v�zcseppek permetje csapta meg l�bfej�t.

A h�v�s id� ellen�re �jra meg �jra kiment a kast�ly melletti t�hoz, ahol a v�z f�l�tt lebegve siklott, mint valami tavi t�nd�r. Viselked�se is meglehet�sen furcsa volt: arca beesett volt �s s�padt, �r�it gyakran �res tekintettel vez�nyelte v�gig. Nyoma sem volt a vid�m kisasszonynak, aki mindenkit elb�v�lt: sokkal ink�bb egy gy�tr�d� n�t l�tott benne mindenki. Tal�n Harry volt az egyetlen, aki sejtette, mi lehet az oka a szomorkod�snak. K�zeledett Haloween el�est�je, az � �des sz�leinek hal�la. �s nem sokkal ezut�n Sirius is a b�rt�nbe ker�lt. Szeretett bar�tainak elveszt�se biztosan f�jdalmas eml�k volt a n� sz�m�ra, tal�n ez�rt szaporodtak meg l�togat�sai a t�n�l. Minden alkalommal megszokott koreogr�fia szerint t�ncolt, minden l�p�se kim�rt volt, �s j�l �tgondolt.

Harry pr�b�lt ut�nan�zni a k�nyvt�rban, vajon mit is jelenthet ez az eg�sz. Nem merte ugyan a k�nyvt�ros n� seg�ts�g�t k�rni, mert az m�g a v�g�n neheztelt volna r�, �s azt hitte volna, k�mkedik az egyik tan�ra ut�n. �gy h�t sorra kikereste a katal�gusb�l azokat a szakk�nyveket, melyekben le�r�st rem�lt, b�r nem sokra bukkant.

Egy r�vidke bekezd�st tal�lt csak „A var�zsvil�g modern m�v�szete” vaskos k�tet�ben, noha pont ett�l rem�lt n�mi seg�ts�get. A k�nyv szerint az ehhez hasonl� t�ncok t�vol-keleti eredet�ek, trad�ci�juk a Himal�ja n�peinek szok�saiban gy�kerezik. Azok szerint ez „az elme megtisztul�s�t eredm�nyezik, megnyugv�st hozva a zaklatott l�lek sz�m�ra. �tmutat�st jelentenek a term�szet vil�g�ban, kapcsolatot teremthetnek a szellemvil�ggal, harm�ni�ba billentve a felborult egyens�lyt.” Harry term�szetesen nem sokat fogott fel az �rtelmetlen mell�besz�l�sb�l, azt pedig v�gk�pp nem �rtette, hogyan „kapcsolhat� e t�nc �ssze a talizm�nm�gi�val”. Annyi azonban vil�goss� v�lt sz�m�ra, hogy Dareling professzor val�ban nyugtalan lehet mostan�ban.

Aznap is az ablak el�tt �lve n�zett kifel� a r�csokon, figyelve a n�t.

Az a t�partra �rve ledobta mag�r�l a k�penyt �s m�r csatolta volna ki a p�ntot cip�j�n, mikor megl�tta a deres f�csom�kat �s a v�kony j�gp�nc�lt a v�z tetej�n. Szapor�n pislogott p�rat, majd csal�dott fintor �lt ki az arc�ra. Maga ut�n vonszolva a pal�stj�t, g�rnyedten visszabattyogott az �p�letbe.

S�hajtva l�pkedett a f�kly�kkal megvil�g�tott folyos�kon, mikor egy ismer�s hang sz�l�totta meg.

- Rowena, kedves! Valami baj van? – k�rdezte McGalagony professzor der�sen. Hagrid is vele volt. – J�jj�n, igyon meg vel�nk egy cs�sze finom, forr� te�t, h�tha att�l jobban �rzi mag�t.

A n� engedett a megh�v�snak. A tan�riban m�r ott volt a tan�ri kar nagy r�sze. Binns professzor a fal mellett lebegett, halkan motyogva maga el�. Vector professzor s�tem�nyeket tett kis t�ny�rokra, sz�molgatva, h�nyan vannak, �s h�ny t�ny�rra lesz m�g sz�ks�g. Piton az egyik �r�asztalnak t�maszkodva kortyolgatta te�j�t, s k�zben egy z�ld gerinc� k�nyvet olvasgatott.

- J�jj�n csak – terelgette befel� McGalagony az ifj� tan�rn�t.

- Mi a baj, Rowena? – veregette meg v�llait Hagrid. A professzornak majdnem beszakadt t�le a h�ta. Halk s�hajt�ssal engedte ki mag�b�l a panasz�radatot.

- Ki l�tott m�r ilyet? Be van fagyva a t� vize! Pedig m�g csak �sz van!

- Tudom… - jegyezte meg Piton, becsukva a k�nyvet. – R�seg�tettem egy kicsit.

- M-mi? Te befagyasztottad a tavat?

- Persze. K�l�nben megint kiment�l volna, hogy t�ncolj a v�z t�kr�n. Ilyen hidegben… - cs�v�lta meg a fej�t a f�rfi.

Rowena csak hebegett meglepet�s�ben, Remus azonban vigyorogva mag�ba fojtotta a nevet�st.

- Ez egy aljas �s alattomos h�z�s volt, Perselus! – fakadt ki a tan�rn�, azonban erre m�r mindenki kuncogott.

- Ugyan, Rowena, azt akarod, hogy hozz�fagyjon a l�bad a v�zhez? L�ttad, hogy f�j odakint a sz�l!

- Igaza van – helyeselt Remus. – Csak megf�zn�l… vagy m�g rosszabb…

- De… de… ilyenkor m�g fel szoktak j�nni a v�zben �l�k a felsz�nre… Mi lesz vel�k?

- Majd v�gnak egy l�ket a j�gen! A l�nyeg, hogy te nem m�sz ki t�bbet.

- Tess�k, Rowena – ny�jtott �t neki egy cs�sze g�z�lg� te�t �s egy t�ny�rnyi s�tem�nyt Sinistra professzor.

A n� s�rt�d�tten kortyolgatta a finom ned�t, �s k�zben bossz�s pillant�sokkal bomb�zta a mosolyg� Perselust. El is fordult, mert nem b�rta �llni a f�rfi kedves tekintet�t. A mellette �l� Remusra pillantott, aki egyre sz�rk�l� arccal olvasott valamit.

- Te meg mit olvasol? – vetette oda, m�g mindig duzzogva.

Remus v�lasz helyett megmutatta neki a k�nyv bor�t�j�t.

- „Kir�ndul�k kisk�nyve – harmadik k�tet – 10 k�nny� m�dja annak, hogyan �lj�nk v�rfarkast” – olvasta Rowena d�bbenten. – Megveszt�l, hogy ilyet lapozgatsz?!

M�g Perselus szemei is elkerekedtek, a tan�rkolleg�k pedig sz�nalommal teli pillant�st vetettek r�.

- Tonkst�l kaptam… - motyogta Remus.

- H�t el�g bizarr humora van a te kedvesednek… - jegyezte meg Rowena ep�sen, �s leharapta az ember-form�j� s�tem�ny jobb l�b�t.

- Hogy mondhatsz ilyet? – csattant fel Remus. – Az�rt k�ldte, hogy tiszt�ban legyek azzal, milyen vesz�lyek leselkedhetnek r�m!

- De… a v�rfarkasok vad�szat�t �vek �ta tiltja a t�rv�ny – jegyezte meg Piton.

- Nem is �rtem, hogyan adhatnak ki ilyen k�nyveket – cs�v�lta meg a fej�t Vector professzor, �s v�gre � is helyet foglalt az egyik sz�ken.

- Ne haragudj… - harapott az ajk�ba Rowena. – �n csak… hah, b�rcsak feltal�ln�nak m�r valamit a farkask�r ellen… Perselus, nem tudod, hogy haladnak a b�jital-kutat�sok ilyen t�ren?

Piton letette a cs�sz�j�t, keresztbe fonta a karjait, �s elkomorodott.

- Att�l tartok, nem igaz�n tudnak eredm�nyeket felmutatni. Az utols� �tt�r� siker a farkas�l�-f�zet kifejleszt�se volt… de annak is m�r h�t-nyolc �ve… Nem halad az eg�sz sehova. �szint�n sz�lva nem is hiszem, hogy sz�rumokkal kellene pr�b�lkozni…

- El is indult mostan�ban egy kutat�s, gondolom erre utal Perselus – vette �t a sz�t McGalagony. – Ez m�r ink�bb az �tv�ltoz�stan oldal�r�l k�zel�ti meg a probl�m�t. Az „�tv�ltoz�stan Havi H�rn�k�nek” legut�bbi sz�m�ban azt olvastam, hogy a jelentkez�kkel anim�gi�s k�s�rleteket v�geznek.

- Hogyan? Anim�gi�val?

- �gy van. A tesztszem�lyek elkezdt�k elsaj�t�tani az anim�gia alapjait. Farkas k�p�re akarj�k form�lni a fel�ltend� alakjukat. Az eg�sznek az elm�leti vonulata a k�vetkez�. Miel�tt a delikvensek �tv�ltozn�nak teliholdkor, megkapj�k a f�zetet, amellyel meg�rzik emberi tudatukat. Ez nagy kincs, hiszen, az elm�let szerint, ennek seg�ts�g�vel k�pesek lenn�nek visszav�ltozni emberr� – mint ahogy az anim�gus is puszt�n akaraterej�vel �jra fel tudja �lteni emberi alakj�t.

Remusnak felragyogtak a szemei.

- �s… �rtek m�r el eredm�nyt a kutat�ssal?

- Sajnos m�g nem. Az anim�gia m�v�szet�t sok�ig tart megtanulni; azt hiszem, ezt els� k�zb�l tudja, Remus – villant meg McGalagony szeme, mire Lupin szomork�san elmosolyodott. – Persze, ha �rdekli a dolog, elkezdhet foglalkozni vele, sz�vesen seg�tek, ha sz�ks�ge van r�m.

- K�sz�n�m – b�lintott Remus h�l�san. – Perselus – fordult a b�jitalok mester�hez. – Tudn�l… nekem �jra k�sz�teni a f�zetb�l?

- Persze – l�gyultak meg a f�rfi von�sai. Remus tal�n m�g sohasem l�tta �t ilyen kedvesnek, ir�ny�ban v�gk�pp nem. – Mikorra legyen k�sz?

- Szombaton lesz �jra telihold, sz�val… �gy akkorra…

Piton b�lintott.

 

- Egy kis figyelmet k�rn�k! – csengett fel Rowena kedves hangja az egyik tanteremben, ahol a „s�t�t var�zslatok kiv�d�se” p�tkurzusait k�sz�ltek tartani. – K�sz�n�m – biccentett, mikor elcsendesedett a di�ksereg.

Sejtelmesen gonosz pillant�st vetett Daniel Stainthorpra, aki mellette �llt a katedr�n, �s haj�t �s ruh�j�t igazgatta, mik�zben b�jos, szinte k�v�natos tekintet�vel a n�t fix�rozta.

- �dv�zl�k mindenkit az SVK p�tkurzuson – k�sz�nt�tte �ket mosolyogva. – Gondoltam, miel�tt elsietek a saj�t �r�mra, bekukkantok hozz�tok, hogy l�ssam, minden rendben van… �s hogy j�l viselkedtek-e – kacsintott r�juk cinkosan. – Engedj�tek meg, hogy bemutassam az oktat�tokat, aki a miniszt�rium utas�t�s�ra l�tja el e nemes feladatot – hangs�lyozta. – Daniel Stainthorp – mondta horkantva, mintha malacr�f�g�st hallatott volna. 

A f�rfi szemei kig�vadtak a d�bbenett�l, a di�kok pedig az �kl�ket harapd�lt�k , csak hogy visszafojts�k nevet�s�ket. Rowena el�gedetten nyugt�zta a bevitt tal�latot, �s ny�jasan a tan�rra mosolygott.

- Nos, Danny, azt hiszem, innent�l kezdve m�r �n is elboldogul a csoporttal. J� munk�t mindenkinek!

A n� kisietett a teremb�l, �s becsukta maga m�g�tt az ajt�t. Di�kjai m�r v�rt�k a megszokott tanteremben.

- M�r itt is vagyok – k�sz�nt r�juk. – Tegy�tek el a k�nyveket, most nem lesz r�juk sz�ks�g. Ma, �gy gondoltam, tal�n testk�zelb�l is meg kellene ismerkedn�nk a k�l�nb�z� �nv�delmi b�b�jokkal. Tudom, tudom – emelte fel a kez�t -, m�sodikos korotokban m�r volt p�rbajszakk�r�t�k. Olvastam a besz�mol�t r�la. �gy gondolom azonban, az m�r el�g r�g volt. �s mivel a tavalyi �vben minden ilyen gyakorlatot mell�ztetek, �gy �rzem, itt az ideje, hogy komolyan foglalkozzunk ezzel a t�m�val. Term�szetesen az �r�n is fogjunk ezeket venni, mert sz�ks�ges az ismeret�k. L�ssuk is, milyen el�zetes tud�ssal rendelkeztek! Hogyan is csoportos�thatjuk a var�zsl�k p�rbajai sor�n haszn�latos �tkokat �s b�b�jokat? Neville? – mosolyodott el a lelkesen jelentkez� fi� l�tt�n.

 

Harry eg�szen k�zelr�l b�multa az �veget, amelyben paradicsoml� sz�n� b�jitala �rlel�d�tt. L�tta a szemcs�ket lassan les�ppedni az alj�ra. Megl�tyk�lte a folyad�kot, mely kell�en s�r� volt, mint valami m�rt�s. Nagy odafigyel�ssel belenyomta az �veg sz�j�ba a dug�t, majd �vatosan letette a Griffend�l asztal�ra.

A nagyteremben voltak, �s �ppen reggeliztek.

- Harry! Csak nem k�sz�tetted el m�ris a b�jitalt Pitonnak a kurzusra? – h�kkent meg Ernie.

Hermione is felkapta a fej�t. L�tsz�lag m�g � sem k�sz�lt el a feladattal, �s kiss� irigyen n�zte a vele szemben �l� fi� palackj�t.

- De bizony, m�r k�sz van! – vigyorodott el Harry.

- De h�t… mikor f�zted?

- Tegnap �jjel, kviddics ut�n.

- Akkor az�rt ilyen t�sk�s a szemed – jegyezte meg kedvesen Cho. Harry r�mosolygott, majd �jra b�szk�n n�zte az el�tte pihen� �veget.

- Ha belegondolok, hogy ez nekem m�g h�travan… - s�hajtott Hannah.

- A b�b�jtan essz�kr�l nem is besz�lve! – horkant fel Seamus.

- M�g szerencse, hogy h�rom t�ma k�z�l lehet v�lasztani…

- Ti melyiket fogj�tok v�lasztani?

- Hm…

- �n szerintem a szemmel ver�st…

- Rem�lem, az�rt nem akarod kipr�b�lni valakin, Dean! – vonta �ssze a szem�ld�k�t Padma.

- Megl�tjuk…

- �s te, Harry?

- Hmm…?

- Te melyiket fogod v�lasztani?

- Hm…

- Ha?

- Hogyan? – pillantott fel Harry, mintha csak most eszm�lt volna fel.

- Azt k�rdeztem, m�r sokadszorra, hogy te melyiket v�lasztod.

- Ja. Egyiket se.

A bar�tai d�bbenten n�ztek r�.

- Megzakkant�l? K�telez� megcsin�lni.

- Tudom. Nem tudtam v�lasztani, �gyhogy meg�rtam mind a h�rmat.

Ismer�sei mind elhallgattak a megr�k�ny�d�st�l. Ernie kiss� zavarodott fintort v�gott, mint aki megijedt att�l, hogy str�bers�g�ben konkurenci�ja akad. Egyesek Hermione fel� pillantgattak, hiszen � volt h�res arr�l, hogy buzg�s�g�ban t�lz�sokba essen. R�ad�sul, ha valamib�l beadand� dolgozatot kellett k�sz�teni�k, mindig � volt k�sz els�nek. Az, hogy Harry most megel�zte �t, r�ad�sul mindh�rom fogalmaz�st elk�sz�tette, nagy csap�st jelenthetett sz�m�ra. Chonak odas�gta a bar�tn�je, hogy ami�ta Harry nem folyton Ronnal �s Hermioneval cs�szk�l, sokat javult az iskolai teljes�tm�nye �s szorgalma. Kicsit m�g Ginny is �mulatba esett. � mindenkin�l t�bb id�t t�lt�tt Harry t�rsas�g�ban, �s l�tta, hogy igencsak sokat tanul, de � se gondolta volna, hogy ennyit.

Bar�tai t�l k�nosnak �rezt�k a szitu�ci�t, �gy gyorsan m�s t�m�ra terelt�k a sz�t.

- N�zz�tek, posta – mutatott a mennyezetre Hannah.

- K�s�bb szoktak j�nni… olyan t�z perc m�lva.

- Csak egy bagoly – forgol�dott Cho.

- �s… a tan�ri asztal fel� rep�l. H�rmat tal�lhattok, kinek hoz �zenetet.

- T�nyleg, Harry, hogyhogy mostan�ban nem �lltok �rt?

�m a bagoly a di�kok meglepet�s�re Dumbledore el� pottyantotta le a lev�lk�j�t. Az igazgat� felt�pte a pecs�tet, �s m�g �llt�ban elkezdte olvasni. Arca azonban olyan feh�r lett a d�bbenett�l, mint a n�hol pisl�kol� gyerty�k viasza. �res tekintettel pillantott fel, miut�n v�gzett elolvas�s�val, �s gondterhelten foglalt helyet. Remeg� kez�t az ajka el�tt tartva �jraolvasta a pergament.

- Mi… t�rt�nt? – sustorogtak a di�kok a teremben.

N�h�nyan fel is �lltak a hely�kr�l, �s a padjukra t�rdelve lestek a tan�rok fel�. Mindenki abbahagyta az ev�st, mikor r�mesen huhog� baglyok sz�zai lept�k el a megb�v�lt eget. Egym�snak �tk�zve, tolakodva, n�melyek s�r�lten k�zeledtek a c�lszem�lyek fel�. Szinte mindenki kapott k�t-h�rom levelet, csak Harry meredt csal�dottan a magasba. A di�kok egyre-m�sra bontott�k fel a k�ldem�nyeket, �s hamarosan sikoltoz�s, kiab�l�s �s fojtott suttog�s zaja lepte el a termet.

- Nektek is meg�rt�k…?

- Az anyuk�m azt �rja… - h�pp�g�tt Parvati.

- Ez nem lehet igaz – suttogta Ernie d�bbenten.

- A mugli �js�g is meg�rta – tolta k�z�pre Hermione a sz�leit�l kapott aznapi p�ld�nyt.

A DS-esek mind odagy�ltek a Griffend�l asztal k�r�, egym�s v�ll�ra m�szva �s tolongva, hogy el tudj�k olvasni.