�rta: Brigi (tbwtpbe@hotmail.com)

Korhat�r �s figyelmeztet�sek: er�szak miatt 14 �ven aluliaknak nem aj�nlott

Felker�lt: 2004. �prilis 11.

Remus

A napok borzalmasan lassan teltek. Harry pedig v�gig azon t�rte a fej�t, hogy vajon hol lehet a professzor. Megd�bbentette Tonks s�r�l�se, noha tudta, milyen �gyetlenke a boszork�ny �gy �ltal�ban. Kingsley hangja igencsak aggodalommal teli volt, �gy biztosan nagy a baj. K�v�ncsi volt, milyen f�ba v�gta a Rend most a fejsz�j�t. Bosszantotta persze, hogy � szok�s szerint megint kimarad mindenb�l, de valahol m�r le is mondott arr�l, hogy �nsz�ntukb�l beavass�k.

A tan�r t�voz�sa ut�ni reggelen Dursley�k meg is k�rdezt�k, mi�rt nem j�n le a f�rfi reggelizni.

- Akadt egy kis dolga, �gyhogy el kellett mennie kis id�re - v�laszolt Harry.

- Pah! - horkant fel Vernon b�csi. - Csak �gy ki-be j�rk�l a h�zba, ahogy kedve szottyan! Ez hallatlan! Sejtettem �n, hogy ez lesz! M�g egy k�l�nc a nyakunkon!

Harry azonban vajmi keveset t�r�d�tt m�r a csipkel�d�, rosszm�j� megjegyz�sekkel, �s igyekezett min�l t�bb id�t h�zon k�v�l t�lteni.

Egyetlen �r�me Marie volt, akivel �r�kon �t egy�tt l�gtak, amikor csak tehett�k. A fi� mindig tal�lt valamilyen �r�gyet, ami miatt ott maradhatott az �llami gondozottakn�l, akikkel Marie �s gondoz�i foglalkoztak. Sz�ve ugyan mindig belesajdult, amikor csak megl�tta azokat a szerencs�tlen, fogyat�kos gyermekeket, m�gis sz�vesen foglalkozott vel�k. N�ha fel�ledt benne az �nv�d, hogy mindezt nem sz�vvel-l�lekkel csin�lja, hanem csak az�rt, hogy �gy is k�zel legyen a bar�tn�j�hez. De min�l t�bb id�t t�lt�tt vel�k, ann�l jobban megszerette �ket. Napok eltelt�vel pedig m�r szinte otthonosan mozgott k�r�l�tt�k. A gyerekek �s az ott �l� �pol�k mind kedvesen fogadt�k, amikor csak ment. Mindig igyekezett valami kis apr�s�got vinni, amivel belophatta mag�t a sz�v�kbe. Hol egy csokor friss, illatos vir�got vitt, hol pedig valami finom s�tem�nyt. De m�r azzal is j� pontot szerzett az int�zet vezet�i (�s Marie gondvisel�i) szem�ben, hogy az �js�got �s a tejet reggel � hozta. Ez persze el�nyt jelentett: �gy egy�ltal�n nem n�ztek r� ferde szemmel, ha Marie-val k�zen fogva s�t�lgattak, vagy cs�kol�ztak.

Szerda d�lut�n is egy�tt h�s�ltek az egyik parkban, a j�tsz�t�ren. Egy nagy, k�zep�n lyukas f�nkra hasonl�t� hint�ban �ltek. L�baikat a lyukba l�gatt�k, �k pedig egym�sba gabalyodva pihentek. Harry �pphogy csak le�r� l�bujjaival ringatta �ket, b�r enn�l sokkal fontosabb dolgokkal volt elfoglalva. Marie ott �lt, mondhatni az �l�ben, �s fej�t a fi� v�ll�ra hajtotta. Harry a l�ny h�t�t simogatta, n�ha a keze „v�letlen�l” a derek�ra �s a combj�ra is elt�vedt. B�r ny�ltan nem merte volna szemtelen�l megfogdosni szeg�nyt. � maga is borzaszt�an sz�gyell�s volt, m�sr�szt meg nem tudta, meddig mehet el Marie-n�l. Elv�gre szigor� nevel�st kapott. Az... „ilyesmi” biztos abszol�t t�vol �ll t�le, �s megijeszten�. �gy h�t csak �vatosan puhatol�zott, noha szomjazott �rte, az illat��rt, a b�r�nek selymes �rint�s��rt.

�gy ringat�ztak h�t csendben, nem sokat besz�ltek. Harry egyszer azt vette �szre, hogy a l�ny az arc�t simogatja, majd elkezdi cs�kolgatni a nyak�t.

Cir�gat�an kellemes borzong�s j�rta �t a test�t, mik�zben a nyak�n �rezte Marie hajsz�lainak csiklandoz�s�t, a l�ny lass�, �temes szuszog�s�t, �s puha ajkait. Kaj�nul elvigyorodott, de �rezte, hogy arca elpirul. P�r, v�gtelens�gnek t�n� perc ut�n Marie abbahagyta k�nyeztet�s�t, �s k�rd�en felpillantott r�, v�rva a reakci�t. Szemei nagyok voltak, �s csillogtak, de l�tszott rajta, hogy � is el�gg� zavarban van. Harry mosolyogva megcs�kolta. Szorosan mag�hoz �lelte, majd � kezdte el sz�vogatni a l�ny porcel�n-feh�r b�r�t. Kellemes van�lia-illata szinte azonnal megbolond�totta az �rz�keit. Eg�sz test�ben bizseregni kezdett, fura, eddig ismeretlen, feln�ttes �rz�s ker�tette hatalm�ba. Agya sebesen p�rg�tt, megpr�b�lta kital�lni, mi is t�rt�nik vele, �s sok mindent megadott volna, ha valaki seg�t neki r�j�nni...

Harry nem tudott mit kezdeni mag�val. Piton professzor szob�j�ba b�rmikor �t tudott battyogni, a tan�r �rz�kelhet� hi�nya azonban egyre jobban aggasztotta. Imm�r h�rom �s f�l napja, hogy a f�rfi elment, �s az�ta semmilyen �letjelet nem adott mag�r�l.

Cs�t�rt�k d�lut�n Harry megint meg�llt a professzor szob�ja el�tt. Benyitott, majd bez�rta maga m�g�tt az ajt�t. Lek�zdhetetlen k�sztet�st �rzett, hogy beleki�ltsa az oda-vissza t�k�rbe a nev�t, csak hogy megtudja, �l-e m�g. De tudta, hogy ezzel k�nnyen bajba sodorhatn�, �gy b�rmennyire is furdalta az oldal�t a k�v�ncsis�g, le kellett mondania err�l az �tletr�l. Lehuppant az �gy sz�l�re �s nagyot s�hajtott. A szoba olyan volt, mint miel�tt Piton bek�lt�z�tt volna. Mintha soha ott se lett volna. Ez nagyon nyomasztotta Harryt. Legsz�vesebben kitett volna a kom�dra vagy az �jjeliszekr�nyre egy p�r b�jitalokkal teli palackot, csak hogy legyen valami nyoma a professzornak. Vagy egy p�r k�nyvet. De m�r egy p�r �don f�kly�val is megel�gedett volna: olyanokkal, melyek a tan�r dolgoz�szob�j�nak tompa megvil�g�t�s�t adj�k.

Sohasem gondolta, hogy valaha hi�nyolni fogja majd Pitont. Az egy�tt t�lt�tt, igencsak s�r� �s esem�nyd�s h�tv�ge azonban sok mindent megv�ltoztatott: Harry rengeteg dologr�l m�sk�pp gondolkodott, �s titkon rem�lte, hogy a professzor jelleme is v�ltozott valamennyit. Csak �ppen m�g nem tudja, hogy mutassa ki.

De mit sem �r ez a kedvez� v�ltoz�s, ha Piton r�gt�n feldobja a bakancsot, motyogta mag�ban Harry. Persze pr�b�lta mag�t azzal nyugtatni, hogy egy tapasztalt �s sokat meg�lt var�zsl�val van dolga, aki biztos r�harapott valami forr� nyomra, �s annyi inform�ci�t akar megszerezni, amennyit csak tud. De m�g aludni sem t�rt vissza, �gy a fi� aggodalma napr�l napra n�t.

Szusszant egy nagyot. A l�b�val az �gy sz�l�t rugdosta unottan, majd egyszer sarka bele�tk�z�tt valami kem�ny t�rgyba, ami az �gy alatt lapult. Letette a p�lc�j�t az �gyra, let�rdelt, �s ben�zett al�. Piton utaz�t�sk�j�t pillantotta meg. Keze elindult a b�r�nd fel�, melyet alig egy hete � maga hozott fel ebbe a szob�ba, de megtorpant.

Nem lenne helyes, has�tott bel� a lelkiismeret-furdal�s.

Nem, Harry, r�zta meg a fej�t.

Az el�z� f�l�vben m�r �gy is borzalmas dolgot tett azzal, hogy belen�zett a tan�r f�ltve �rz�tt eml�keibe. Ha most m�g a holmija k�zt is elkezd turk�lni, abb�l garant�ltan nem mossa ki mag�t soha. �s am�gyis b�rmelyik pillanatban hoppan�lhat. El�g kellemetlen lenne, ha �jdons�lt ki�rdemelt bizalm�t azzal tenn� t�nkre, hogy a cuccai k�zt matat.

Nem sz�letett metamorfm�gusnak, m�gis komolyabban �rdekli az �tv�ltoz�s tudom�nya? Nincs megel�gedve a k�lsej�vel �s v�ltoztatni szeretne rajta valamilyen b�b�jjal? J�l m�k�d� �lc�ra van sz�ks�ge, de nem tudja, kit�l vagy honnan tanulja meg?

Rendelje meg kiad�nk leg�jabb kiadv�ny�t, az „�tv�ltoz�s tudom�nya, avagy nem csak a metamorfm�gusok� a vil�g!” c�m� speci�lis k�zik�nyvet! A m� szerz�je, Mufurc Magimeta garant�lja a sikert! A k�nyvet a kezd�k is ugyanolyan hasznosan forgathatj�k, mint azok, akiknek m�r van bizonyos tapasztalata �tv�ltoz�stanb�l. Ezek ut�n nem kell irigykedve tekintenie a sz�letett metamorfm�gusokra! Ugyanolyan hasznos b�b�jokat fog tal�lni a k�nyvben, mint amilyeneket fent eml�tett var�zsl�t�rsaink egy csettint�sre tudnak alkalmazni. Ne habozzon! Rendelje meg most!

Harry felhorkant. „Nem a metamorfm�gusok� a vil�g?” M�k�s egy c�m. Ugyanakkor el is komorodott. Mi�rt volna sz�ks�ge Pitonnak ilyen k�nyvre? Mert az �js�gkiv�g�s alatt egy ilyen c�m� k�tet pihent. Csakis egy okb�l: hogy m�g t�k�letesebb legyen az �lc�ja a hal�lfal�k el�tt, amikor k�ldet�sre indul.

A fi� fels�hajtott. M�r megint a hal�lfal�kon j�rt az esze.

Felcsapta a k�nyvet. Az el�sz�ban a szerz� kifejtette metamorfm�gus-ellenes n�zeteit, mely szerint ez az �r�kl�tt tulajdons�g kisebbs�gi �rz�st kelt a h�tk�znapi tulajdons�gokkal meg�ldott var�zsl�kban, �s hogy a k�nyv c�lja, hogy felz�rk�ztassa a t�bbi m�gust �s boszork�nyt. A tartalomjegyz�kben k�l�n fejezetre bontva szerepeltek a k�l�nb�z� testi tulajdons�gok megv�ltoztat�s�ra vonatkoz� leck�k. Harry egy pillanatra kaj�nul elvigyorodott. Bizony, a mugli fi�k sok mindent megadn�nak az�rt, hogy egy bizonyos testr�sz�ket meghosszabb�thass�k. De elhessegette a diszn� gondolatokat, �s kinyitotta a az els� fejezetn�l.

- A frizura sz�n�nek �s alakj�nak v�ltoz�sai - olvasta hangosan. Szemei sebesen cik�ztak a sorok k�zt. - Igen... igen, ezt m�r le�rta... t�rj m�r a l�nyegre! - motyogta v�g�l inger�lten. - �h, meg is van! Hajn�veszt� b�b�j. A p�lcasuhint�s m�dja: egy apr� p�cc el�re, egy k�rk�r�s suhint�s az �ramutat� j�r�s�val ellent�tes ir�nyban, majd egy er�teljes d�f�s az �g fel�. Hat�rozottan mondja ki a var�zsig�t: „D�sf�, gyorshaj, hossz�n�ve!” Micsoda gagyi egy b�b�j! - fintorgott Harry, �s kezdte azt hinni, csak egy b�vli k�nyvet tart a kezeiben. - De egy pr�b�t meg�rt.

Oldalra pillantott, a var�zsp�lc�j�ra. Megmarkolta, oda�llt a t�k�r el�. Elgyakorolta a helyes p�lcamozdulatokat (a k�nyv �br�i �s nyilai seg�ts�g�vel), majd megk�sz�r�lte a tork�t.

- D�sf�, gyorshaj, hossz�n�ve!  

Hajsz�lai mintha �letre keltek volna. �rezte, hogy a hajhagym�i mocorogni kezdenek, a sz�lak megremegtek, majd l�tv�nyosan n�ni kezdtek. Mikor m�r a dereka k�zep�ig �rtek, Harrynek esz�be jutott, hogy nem tudja, mivel kell meg�ll�tani a n�veked�st. K�ts�gbeesetten a k�nyvre pillantott, �s ott megtal�lta a megfelel� var�zsig�t.

- Stopn�ve!

V�gign�zett mag�n. A haja a f�ldet s�rolta. Az ajk�ba harapott, majd hangosan elnevette mag�t. �gy n�zett ki, mint valami sz�r�s rajzfilmfigura.

- A haj sz�n�nek megv�ltoztat�sa...- olvasta tov�bb. - L�ssuk csak... - Mag�ra kacsintott a pici t�k�rben. - Mondjuk sz�ke? - aj�nlotta mosolyogva. - Nos... meg is van. Kh�m. Aranyhaj!       

Ajkai remegtek a bizarr l�tv�nyt�l. Haj�nak s�t�t sz�ne elt�nt, �s helyette olyan aranysz�k�v� v�ltozott hajkoron�ja, hogy szinte vak�tott.

- Ezt meg kell n�znem Petunia n�ni nagy t�kr�ben! - rikkantotta vigyorogva.

Letette a k�nyvet, �vatosan maga ut�n vonszolva hajzuhatag�t, kil�pett a folyos�ra. Az egyik falon, Petunia n�ni �s Vernon b�csi h�l�szob�ja el�tt volt egy eg�sz alakos t�k�r, amiben a n�ni mindig megn�zi, hogy �ll rajta az adott ruha. Harry oda�llt el�, �s megszeml�lte mag�t. Teste remegett a visszafojtott a kuncog�st�l, majd hars�nyan elr�h�gte mag�t. Petunia n�ni d�h�dten t�pte fel az ajt�t, �s l�pett ki, mikor megl�tta a nagy, sz�ke, sz�r�s valamit a folyos� k�zep�n, unoka�ccs�nek ruh�iban.

Olyan sikoltott, hogy belerepedt a t�k�r �vege, Harry pedig ijedt�ben elejtette a var�zsk�nyvet. A n�ni �gy elv�g�dott a sokkt�l, mint egy zs�k. Harry gyorsan letette a k�nyvet �s a p�lc�t, majd bevonszolta a h�l�szob�ba n�nik�j�t. Le�ltette az ottani fotelba, betakarta, �s �gy rendezte ruh�it, mintha csak aludna. Rem�lte, hogy miut�n a n�ni fel�bred, azt fogja hinni, hogy csak �lmodta az eg�szet.

� maga visszarohant a professzor szob�j�ba.

- M�g szerencse, hogy m�s nincs itthon! - t�r�lte meg agg�dva a homlok�t. - Reducio!

A haja felvette r�gi form�j�t.

Becsukta a k�nyvet, de gondosan megfigyelte annak bor�t�j�t. �gy gondolta, mag�n�l fogja tartani, am�g csak lehet. Min�l t�bb ilyen b�b�jt szeretett volna megtanulni.

Tudta, hogy m�g mindig els�dleges c�lpontja mind a hal�lfal�knak, mind a dementoroknak, mint Voldemortnak. �m, ha az ilyen b�b�jokkal megv�ltoztatja a k�lsej�t, akkor lesz egy l�p�s el�nye vel�k szemben. Emellett j� felk�sz�l�s lesz ez a RAVASZ-vizsg�kra. �s j� pontot szerezhet McGalagony professzorn�l is. Mindent �sszevetve �gy v�lte, meg�r egy kock�zatot a k�nyv eltulajdon�t�sa.

Minden m�st visszapakolt a t�sk�ba, �s m�r k�sz�lt r�csukni a fedelet, mikor l�tta, hogy az ingek k�z�l kicsusszant egy j�l lez�rt lombik cs�nya, s�r�, s�t�t b�jitallal. K�v�ncsian vette kez�be, majd elolvasta a c�mk�j�t.

Sz�zf�l�-f�zet

Hosszas r�ngat�s ut�n siker�lt kiszednie a dug�t a palack sz�j�b�l �s megszagolta. Az iszonyatos b�zt sz�z k�z�l is felismerte volna. Ugyanolyan szaga volt, mint annak, amit h�rom �ve Hermione kotyvasztott hisztis Mirtyl v�c�j�ben.

Elgondolkozva meredt az �vegre. Hunyorogva figyelte tartalm�t. Piton t�nyleg mindenre felk�sz�lt. Elismer�ssel ad�zott a b�jitaltan tan�r el�rel�t�s�nak. Egy mer�sz gondolatt�l vez�relve fiol�st�l �tszaladt a szob�j�ba, �s egy tiszta poh�rba �t�nt�tt a f�zetb�l egy keveset. Nem agg�dott amiatt, hogy esetleg m�r benne lehet annak a szem�lynek a kivonata, akiv� Piton sz�nd�kozott v�ltozni, ha bajban lenne. A recept k�l�n kik�ti, hogy ezt csak �s kiz�r�lag a fogyaszt�s el�tt lehet beletenni. Ha valaki �gy pr�b�lja meg t�rolni, hogy a kivonatot m�r benne tartja, akkor a f�zet elsavasodik, sz�ne pirosra v�ltozik, �s m�rgez� hat�s� lesz az emberi szervezetre. Piton pedig, ha meghalna, se hagyna figyelmen k�v�l egy ilyen fontos b�jital-utas�t�st.

Visszatrappolt a tan�r szob�j�ba, mindent ugyan�gy visszatett a t�sk�ba, kiv�ve az �tv�ltoz�sos k�nyvet, majd visszatette a b�r�nd�t az �gy al�. �tment a szob�ba �s mag�ra z�rta az ajt�t.

�r�kon �t jegyzetelt a k�nyvb�l mindenf�le hasznos b�b�jt, csak hogy min�l hamarabb visszatehesse a k�nyvet az eredeti hely�re, a gazd�ja t�sk�j�ba. Min�l jobban sietett, ann�l jobban elhatalmasodott rajta a k�ts�gbees�s. Annyi var�zsig�t lejegyzetelt, amennyit szinte meg se lehetett volna tanulni. Aki saj�t v�delm�ben ennyi b�b�jt k�nytelen alkalmazni, az val�ban el�g nagy bajban lehet...

M�rgesen lecsapta a tollat, �s oda�lt az ablakp�rk�nyra. Elege volt m�r abb�l, hogy az �lete mindig vesz�lyben van. Ellenfelei sportot �znek abb�l, hogy ki tud neki komolyabb s�r�l�st vagy f�jdalmat okozni. A legrosszabb az volt, hogy most m�r nem csak saj�t maga miatt kellett agg�dnia, hanem t�rsai�rt, bar�tai�rt is. �m mindenki m�gis �r� vigy�zott, mintha valamilyen p�tolhatatlan kincs lenne. Tiszt�ban volt a j�slattal, �s annak jelent�s�g�vel, m�gis �gy v�lte, t�lz�s, amit vele m�velnek. Meg akart v�gre tanulni saj�t mag�ra vigy�zni. Azt akarta, hogy v�gre �t is komolyan vegy�k. Elv�gre annyi minden van m�r a h�ta m�g�tt. Annyi k�zdelem �s �sszecsap�s... �gy �rezte mag�t, mint aki be van z�rva. Mint Sirius... Mint keresztapja a Black h�zban...

Felh�zta �s �t�lelte a t�rd�t. �gy besz�lt volna valakivel.

A mellette �ll� szekr�nyr�l levette a saj�t oda-vissza t�kr�t, �s belen�zett.

- A Rend minden tagj�nak van ilyen, ezt mondta... - motyogta maga el�. - R... Remus Lupin professzor! - mondta ki v�g�l.

A t�k�r halv�nyan elk�k�lt, majd mintha f�st kavargott volna benne. Lassan egy hom�lyos alak kezdett form�t �lteni. Harry v�g�l megpillanthatta Lupin ny�zott, sov�ny, �s megd�bbent arc�t.

- H-harry! Te hogy...? Honnan van neked ilyen t�kr�d? - k�rdezte hebegve.

Harry, miel�tt v�laszolt volna, �szrevette, hogy a f�rfi egy nyakig bek�t�z�tt Tonks mellett �l, egy �gy sz�l�n. A fiatal n� el�g megt�pettnek n�zett ki, de m�r mosolygott, �s ezt Harry j� jelnek v�lte.

- J� napot, professzor - mondta, er�ltetett vid�ms�ggal. - Rem�lem, nem zavarok... - pillantott Tonks fel� hamisk�san.

Lupin �szrevette a kaj�n vigyort, �s zavartan k�hintett. Odabiccentett Tonksnak, hogy mindj�rt visszaj�n, �s �gy t�nt, kis�t�lt a szob�b�l.

- Harry! M�g mindig nem v�laszolt�l. Honnan szerezt�l ilyen t�kr�t? - k�rdezte szigor�an.

- Ezt m�g... Siriust�l kaptam kar�csonykor... - mondta a fi� megszeppenve.

- V-vagy �gy - motyogta a tan�r kicsit meglepetten. - �n... Minden rendben, Harry? - k�rdezte, mikor megl�tta a fi� fak�, de f�radt mosolyra h�z�d� arc�t.

- Igen... azt hiszem... �n csak olyan egyed�l �reztem magam, �s gondoltam, tal�n...

Lupin a t�le megszokott kedvess�ggel elmosolyodott, majd sejtelmesen f�lrepillantott, mintha �llna m�g mellette valaki.

- Rem�lem, nem zavartam meg semmit... Tonks fel�p�lt m�r?

- Honnan tudod, hogy beteg volt? - akarta l�pre csalni a fi�t Remus.

- H�t... l�ttam, hogy eg�sz j� sz�nben van... gondoltam, ez m�r jelent valamit... - pr�b�lt zavartan menteget�zni a k�ly�k.

- Nos, igen, j�l van, h�la Mrs. Weasley odaad� �pol�s�nak.

- De ugye nem �pp a kisasszony nyak�t k�sz�lt megharapni? - szaladt ki a k�rd�s Harryb�l egy kaj�n vigyor k�s�ret�ben.

Lupin arca felder�lt egy kicsit a r�zsasz�n p�rt�l.

- Nem - mondta viccel�dve. - De most l�tom csak... a te nyakadon az az, aminek gondolom?

Harry a tork�hoz kapott, hogy eltakarja a v�r�sesbarna foltot, �s viszonozta a mosolyt.

- A-az...

- Sz�val van bar�tn�d, mi? � az a l�ny, akivel mindig egy�tt l�gsz?

- �. Honnan tudja?

- Ez a sl�ger a Renden bel�l. Aki �pp szolg�laton van, mindig mondja, ha egy�tt l�tott titeket. Azt mondj�k, eg�sz b�jos. �n m�g sajnos nem l�ttam.

- Ez... nem �r! - mondta megj�tszott felh�borod�ssal Harry.

- Mugli, ugye?

- �h�m - b�logatott a fi�.

- Most n�zem: hol a szem�veged?

- �, itt a kom�don - mutatott oldalra Harry, �s megfeddte mag�t, ami�rt elfelejtette feltenni. Hiszem meg akarta lepni t�rsait �j kil�t�vel!

- Ahha... Na �s mi a helyzet Dursley�kkal? Rem�lem, nem b�nnak veled t�l szigor�an.

- �, semmi bajom vel�k, alig akad�koskodnak. El�ldeg�l�nk egym�s mellett. Csak kicsit... mag�nyos vagyok... hi�nyzik a var�zsl�vil�g - harapott az ajk�ba.

- Hm... Harry. Mit sz�ln�l, ha tal�lkozn�nk ma este valahol? Csak hogy jobb kedved legyen.

- T-t�nyleg? - csillantak fel a fi� szemei. - T�nyleg tal�lkozhatunk?

Lupin kedvesen b�lintott.

- Szuper! De... hol?

- Nem tudsz a belv�rosban egy j� k�v�z�t, ahol letelepedhet�nk?

- D-de, tudok p�rat. Oda fog tal�lni?

- Persze, ne agg�dj! Csak mondd, hol tal�lkozzunk.

- H�t... legyen mondjuk a Stanley Road-on. Sz�p kis kertv�rosi utca, biztons�gos �s vil�gos, j�l �tl�that�. A buszom is arrafel� megy.

- Rendben. Nyolckor j� lesz? Elengednek a nevel�sz�leid?

- Vernon b�csi m�g nincs itthon, Petunia n�ni meg alszik, �gyhogy nem lesz gond.

- Ne f�lj, majd hazak�s�rlek.

- Ah, t�k j� lesz! Megyek is k�sz�l�dni!

- Harry! - sz�lt figyelmeztet�en Lupin. - Az idefel� vezet� �ton l�gy nagyon �vatos! Rendben?

- Igenis!

Lupin �sszeh�zta mag�n sz�rke sz�vetzak�j�t.

- M�r egy f�l �r�ja itt kellene lennie - mondta az egyik fa �rny�k�ban. Furcsam�d senki sem volt a t�rsas�g�ban, �gy �gy t�nhetett, mag�ban besz�l. - Kezdek agg�dni.

Az utca sz�pen ki volt vil�g�tva, a lak�sokb�l is f�ny sz�r�d�tt ki, de el�g kevesen mozogtak odakinn.

A f�rfi idegesen k�r�ln�zett. Valahogy nem tudta f�lretenni rossz el��rzet�t, �s m�r azon volt, hogy elindul megkeresni Harryt.

Nem vette �szre, hogy a h�ta m�g�tt egy magas, s�t�t, titokzatos alak �l�lkodott. A sz�l meglebegette �jfekete tal�rj�t. Annak b� ujj�b�l el�t�nt er�s keze, mely egy mahag�ni sz�n� var�zsp�lc�t tartott. A gyan�tlan professzorra emelte, �s halkan suttogni kezdett.

- A-da-va...

Ekkor azonban Harry ott termett m�g�tte. Leugrott a f�r�l, �s egy karnyi vastags�g�, hossz� fa�ggal �gy f�lt�v�n v�gta, hogy az �lnok mer�nyl� felord�tott f�jdalm�ban. Hallani lehetett csontjainak roppan�s�t, �s Harry kez�re p�r csepp v�r is fr�ccsent. A tal�ros behanyatlott annak a h�znak a kicsi kertj�be, ami el�tt a jelenet lezajlott, �s elvesztette az eszm�let�t. Lupin olyat ugrott, mint akit megr�zott az �ram. R�m�lten figyelte a hom�lyb�l lassan kibontakoz� fi� alakj�t. Az cs�ndre intette, majd felkapott a j�rd�r�l egy k�vet, �s bedobta a h�z ablak�n. Odabentr�l sikoltoz�s �s kiab�l�s hallatszott. Ekkor elrikkantotta mag�t el�g v�kony hangon:

- Seg�ts�g! Szat�r! Seg�ts�g! H�vj�k a rend�rs�get!

A hang egyre er�s�d�tt, �s kisebb p�nik alakult ki. A kertek m�ly�n a kuty�k d�h�dt ugat�sba kezdtek.

- H-harry? - n�zett sz�rny�lk�dve Lupin a fi�ra.

- J�jj�n! Gyorsan! Ki tudja, h�nyan lehetnek m�g itt!

Azzal megragadta a f�rfi kez�t, �s mindketten fut�snak eredtek. Perceken kereszt�l meg�ll�s n�lk�l rohantak, k�zben h�tra-h�trapillantottak, hogy ellen�rizz�k, k�veti-e �ket valaki. Sok-sok kanyarral k�s�bb el�rtek egy forgalmasabb s�t�l�utcaszer� t�rre, ahol m�r el�g sokan m�szk�ltak. A k�v�z�k �s s�r�z�k teraszain rengetegen �ltek, �s �lvezt�k a kellemes ny�ri est�t.

- Itt - zil�lta Harry, a t�rd�re t�maszkodva �s sz�r� oldal�t massz�rozva - itt... m�r... biztons�gban... vagyunk... Itt m�r nem mern�nek r�nk t�madni, mert t�l sok lenne a szemtan�.

- Harry... hogy n�zel ki? - k�rdezte csod�lkozva Remus.

V�gigm�rte a fi�t. Farmernadr�gban, p�l�ban �s farmerkab�tban �gy n�zett ki, mint egy k�z�ns�ges mugli-k�ly�k. A szem�veg hi�nya azonban �j volt, ugyan�gy, mint az ez�stkarika a fi� f�l�ben, no meg a k�cosra v�gott s�t�tv�r�s haj. Harry elvigyorodott.

- Nem tetszem? J�jj�n, elmes�lek mindent! - majd bevonszolta az egyik csendesebb k�v�z�ba.

Le�ltek az egyik legh�ts� sarokba. Harry rendelt tan�r�nak egy k�v�t, hogy az mag�hoz t�rjen, mag�nak pedig egy forr� csokol�d�t, j� sok tejsz�nhabbal. Majd belefogott a mond�k�j�ba:

- El�sz�r is k�rem, ne haragudjon, hogy k�stem! �gy is, ha nem �rek oda id�ben, maga m�r... maga m�r.. tal�n nem is �lne... M�g belegondolni is sz�rny�! De nem saj�t hib�mb�l k�stem! Id�ben elindultam otthonr�l. �m p�r sarokkal k�s�bb, mikor a buszmeg�ll� fel� mentem, csoszog�st meg suhog�st hallottam. H�trafordultam, de senki sem j�tt ut�nam a j�rd�n. Pedig biztos voltam benne, hogy hallottam valamit. Ekkor egy tompa pukkan�st is hallottam... mint amikor hoppan�l valaki! - l�tta, hogy Lupin egyre jobban els�pad, �s zavartan oldalra tekint, mintha �sszepillantana valakivel. - Ekkor m�r tudtam, hogy valami nincs rendben, ez�rt m�s ir�nyba indultam. Olyan utc�ba akartam csalni �ket, ahol nem tudnak megt�madni. Igen - b�lintott a f�rfi n�ma k�rd�s�re - hal�lfal�k voltak. Az egyik forgalmasabb keresztez�d�sn�l azt�n bevetettem magam a t�megbe, majd �vatosan elv�geztem egy kis b�b�jt, hogy megv�ltozzon valamennyire a k�ls�m. Ne agg�djon, nem festettem be igaz�b�l v�r�sre a hajam! - mondta mosolyogva. - Lekoptak r�lam, mert nem ismertek fel �jra. De nekem m�r k�nnyebb volt �ket k�vetni...

- K�vetni? - horkant fel r�m�lten Lupin. - Harry, elment az eszed? Azonnal haza kellett volna menned!

A fi� beh�zta a v�llait.

- �s akkor hagytam volna meghalni mag�t? - mondta szemreh�ny�an. - �lnokul, h�tulr�l akart�k megt�madni! No mindegy, hadd folytassam! Ketten voltak, �s hossz�, lebeg� tal�r volt rajtuk. Miut�n nem tal�ltak meg, kiv�ltak a t�megb�l, �s az egyik parkban pr�b�ltak meg elt�nni. M�g szerencse, hogy olyan j�l ismerem azt a parkot. Dudley�k mindig ott kergettek meg kiskoromban, meg tudom, milyen tr�f�kat lehet �zni a j�r�kel�kkel. Van egy fa, aminek lel�g�, hossz�, de rugalmas �gai vannak. Dudley�k arra szokt�k haszn�lni, hogy lel�kj�k vele az embereket a bring�r�l. J�l h�trafesz�tik, �s amikor j�n a biciklis, elengedik, �s az telibe kapja �ket a mellkasukn�l. Na, valami ilyesmit csin�ltam �n is. Mikor arrafel� j�tt ez a k�t j�mad�r, sz�pen megsuhintotta �ket a fa �ga, mint az a f�riaf�z, ami a suli udvar�n �ll. Olyat nyekkentek, hogy �r�m volt n�zni - mondta vigyorogva. - Mindketten kid�ltek, �gyhogy odamer�szkedtem hozz�juk. Elvettem a p�lc�jukat �s elt�rtem mindkett�t. Azt�n olyan �sszek�t�z�-var�zslattal g�zsba k�t�ttem �ket. De egym�ssal szemben, mintha... sz�val mintha valami gusztustalan dolgot csin�ln�nak. Kilebegtettem �ket az egyik f�nyesebben megvil�g�tott helyre, ahol a j�r�kel�k megl�thatj�k �ket. J�tt is egy �reg n�ni, aki valamilyen apr� kuty�t s�t�ltatott. R�gt�n elkezdett sikoltozni, meg kereszteket vetni, �s h�vta a rend�rs�get. �gy megbotr�nkozott! - kuncogott. - Meg azt�n a mugli rend�r�k se nagyon szeretik az ilyen k�zszem�rems�rt�ket...

Lupin szemei elkerekedtek a csod�lkoz�st�l. Arc�nak izmai n�ha megr�ndultak a visszafojtott mosolyg�st�l, de a sztori v�g�re potyogtak a k�nnyei, �gy kacagott, annak ellen�re, hogy nem sokkal kor�bban m�g vesz�lyben volt az �lete.

- Jaj, Harry - s�hajtott egyet vigyorogva.

- Ezut�n - kortyolt egyet a fi� a forr� csokib�l, melyben m�r elkavarta a tejsz�nhabot - ezut�n gyorsan afel� siettem, ahol megbesz�lt�k a tal�lkoz�t. �m r�gt�n az utca elej�n megl�ttam m�g egy ilyen alakot! L�ttam, hogy nagyon lassan haladt, szerintem megpr�b�lta becserk�szni mag�t. Halkan ut�na lopakodtam, �s v�rtam, hogy mit csin�l. �gy t�nt, figyeli mag�t. De azt�n l�ttam, hogy el�veszi a p�lc�j�t, �s m�r el is kezdte k�nt�lni a hal�los �tkot... - csuklott el a hangja. - �gyhogy gyorsan lecsaptam r�... J�l van? - k�rdezte v�g�l, mikor l�tta, hogy Lupin arca elkomorodik �s els�padt a mond�ka v�g�nek hallat�n.

Figyelte a reakci�kat, de a f�rfi hirtelen �tkarolta a nyak�t, �s meg�lelte �t.

- K�sz�n�m, Harry! - mondta remeg� hangon.

Majd belet�rt a fi� d�s, v�r�s haj�ba.

- N�lk�led m�r nem �ln�k... Ezt... soha nem fogom elfelejteni...

Harry zavartan elmosolyodott.

- K�rem, nagyon vigy�zzon mag�ra! �n... nem akarom �nt is elvesz�teni..! Azt... nem b�rn�m elviselni.

- N�zze meg az ember... - r�tta meg mag�t �veges szemekkel Lupin. - Lassan ott tartunk, hogy te intesz �vatoss�gra engem... �g�rem, vigy�zni fogok. Nem is gondoltam, hogy k�vethetnek. Nem is volt rajtam tal�r...

- �n se �rtem. Az �n arca szerencs�re nem olyan ismert, mint a t�bbiek�. Hiszen nem sok helyen tudott eddig dolgozni. S�t, Roxforton k�v�l sehol. Mondja el Dumbledore-nak, mi t�rt�nt.

- Rendben.

Mosolyogva v�gigm�rte Harryt.

- Olyan b�tran viselkedt�l! Vakmer�en, de b�tran! �desap�d �s Sirius nagyon b�szk�k lenn�nek r�d.

A fi� is elmosolyodott, de l�tszott rajta, hogy k�t halott rokon�nak eml�t�se f�jdalmas sz�m�ra.

- Harry, tudom, mi j�r a fejedben. De szeretn�m, ha meg�rten�d, hogy az �letnek mennie kell tov�bb. Mindannyiunknak f�j Sirius elveszt�se.

- Tudom... - felelte Harry halkan. - �s tudom, hogy komolyan kellene vennem a feladatomat. Pr�b�lkozom, de nem k�nny�. Most is ez a hal�lfal�s dolog... Hogy lehet, hogy ilyen sokan felbukkantak egyszerre? Nem... t�rt�nt valami az ut�bbi id�ben? Valami fontos, k�l�nleges? - puhatol�zott, mert rem�lte, hogy megtudhat valamit Pitonr�l. - Ahol... esetleg Tonks is megsebes�lt? - b�kte ki v�g�l.

- Sajn�lom, Harry, de err�l nem mes�lhetek...

- Jaj, k�rem, ne csin�lja m�r! Nem vagyok m�r kisgyerek! Legal�bb ezt az egyet mondja el!

Lupin meglepetten r�meredt, majd megkavarta a k�v�j�t.

- H�t... rendben. Nem sokat siker�lt megtudnunk. Voldemort d�h�ng. Tervezett valami igen nagyszab�s�t, de �gy t�nik, az kudarcba fulladt. R�g�ta arra gyanakodunk, hogy k�lf�ldr�l pr�b�l meg seg�t�ket toborozni maga mell�... Siker�lt is h�rom alkalommal meghi�s�tani a pr�b�lkoz�sait, de ez�ttal valami iszony�an f�lresiker�lhetett. A k�meink mind azt jelentett�k, hogy a hal�lfal�i rettegve mer�szkedtek el�. Voldemort az egyik alkalommal olyan �llapotba ker�lt, hogy m�rg�ben egy suhint�ssal v�gzett k�t seg�t�j�vel. 

Harry sz�ve vadul kalap�lt. Csak ne Piton legyen az egyik! Csak ne �!

- A hal�lfal�i meg egym�snak estek, mert azt hitt�k, k�z�l�k hib�s valaki. Elkezdt�k egym�st gyan�s�tgatni, majd kis h�j�n t�megm�sz�rl�ss� v�lt a dolog. Akkor s�r�lt meg Tonks is - �pp � volt szolg�latban.

Harry megk�nnyebb�lten fell�legzett.

- A S�t�t Nagy�r persze kem�nyen megtorolta a rendbont�st. �gy t�nt, kezdenek kiszaladni a keze al�l a dolgok, ez�rt elvonult, nem is l�tt�k napokig. Biztos megint valami tervet pr�b�l kov�csolni a f�stbe ment helyett. R��lltunk, de t�bbet nem tudtunk kider�teni...

- �s... mi lehetett az, ami �gy felbosszantotta? - k�rdezte elhal� hangon Harry. Nagyot nyelt, mert az volt a sanda gyan�ja, hogy Voldemortot a vele val� elmep�rbaj sikertelen kimenetele bosszantotta fel ennyire.

- Rem�lem, mihamarabb kider�l.

- �s... most... �ppen ki van szolg�latban?

Lupin �sszevonta a szem�ld�k�t.

- Mi�rt akarod tudni?

- Cs-csak �gy...

- Arra m�g nem gondolt�l, hogy az�rt nem akarjuk veled megosztani a Rend titkait, mert f�l�nk, hogy kifecseged Voldemortnak?

Harryt sz�ven �t�tte a mondat.

- Hogy - h�ledezett - h-hogy mondhat ilyet? �n... sohasem tenn�k ilyet!

- �nk�nt biztosan nem. De mivel nem tanultad meg Piton professzort�l az okklumenci�t, a S�t�t Nagy�r b�rmikor �jabb t�mad�st int�zhet az elm�d ellen.

A fi� gyomra a fel�re zsugorodott �ssze. Bizalmatlanok vele. Joggal. Am�g nem veszi val�ban komolyan az okklumenci�t, addig az elm�je val�ban kiszolg�ltatott Voldemorttal szemben. Lehorgasztotta a fej�t, �s szomor�an b�logatott.

- P-piton professzor... hogy van mostan�ban? �... � is a Renden bel�l tev�kenykedik?

Lupin csak h�mm�g�tt. Harry sejtette, hogy nem akarja beavatni a r�szletekbe. De valahol a dolog k�lcs�n�s volt: � se mondta el, hogy titokban okklumenci�t tanul Pitont�l.

- Gondolom, az�rt tal�lkoztunk ma este ennyi hal�lfal�val, mert vissza akarj�k szerezni a S�t�t Nagy�r j�indulat�t - merengett a tan�r. - K�zre akarnak ker�teni t�ged. De az, hogy kettes�vel m�szk�lnak, nyilv�nos helyen hoppan�lnak, nem vall szervezetts�gre. Azt hiszem, ezek csak ostoba mag�nakci�k voltak. Vagy tapasztaltad a jelenl�t�ket m�skor is?

- Nem.

- Sejtettem... Mindenesetre mostant�l l�gy m�g �vatosabb!

- Rendben, meg�g�rem - felelte Harry, �s arc�ra visszat�rt a mosolya.

- Borzalmasan megv�ltozt�l - mondta vigyorogva Lupin, �s m�g mindig a fi� arc�t viselte. - Olyan... nem, nem is tudom mihez hasonl�tani... A f�lbeval� legal�bb eredeti?

- Aha. Rejtegetem is eleget, nehogy megl�ssa Petunia n�ni. Szerinte nem tisztess�ges, ha egy f�rfi f�lbeval�t hord.

- F�rfi! - horkant fel kuncogva a tan�r, �s kiitta a k�v�j�t. - Messze vagy te m�g att�l!

- Nem is igaz - v�gta r� tettetett s�rtetts�ggel Harry, majd nagyon kaj�nul n�zett.

- Mes�lj nekem err�l a l�nyr�l.

- Marie-r�l? H�t... nem is tudom... m�g a v�g�n kifecsegi a Renden bel�l...

Fizettek, �s menni k�sz�ltek. Harry azonban megfogta Lupin karj�t, �s bevonszolta a mell�khelys�gbe.

- Hajtson v�gre p�r �tv�ltoz�s b�b�jt, hogy ne ismerj�k fel. Ha k�vetik �s megtudj�k, hogy hol van a Rend f�hadisz�ll�sa, nagy bajba ker�lhet mindenki. Tudja, mit? Hadd csin�ljam �n! - k�rlelte.

- De ne legyen t�l bizarr...

- Ne agg�djon. Eg�sz kis reperto�rom van m�r az ilyen var�zslatokb�l...

- Honnan tanultad ezeket... csak �gy mellesleg - k�rdezte gyanakodva Remus.

- H�t... k�sz�l�k a RAVASZ-ra. Az ilyesmit jobb hamar elkezdeni. Amit m�r tudok, azzal nem lesz bajom. �gy koncentr�lhatok majd azokra a t�rgyakra, amik nem mennek olyan k�nnyen. Mint mondjuk a b�jitaltan... - felelte sejtelmesen mosolyogva a k�ly�k.

Megk�sz�r�lte a tork�t, majd egy var�zsig�vel �talak�totta a f�rfi ruh�zat�t. K�nyelmes, fekete, nadr�gba �s zak�ba b�jtatta. A haj�t is megn�vesztette egy cseppet, a v�geit sz�lk�sra t�pette, majd elt�ntette a bajusz�t is.

- A l�nyok �sszepisilik magukat, ha megl�tj�k - mondta cs�bosan, mikor v�gigm�rte a m�v�t. - Mint egy sz�vtipr�.

Lupin belen�zett az egyik koszos t�k�rbe, �s megcsod�lta mag�t. Bajusz n�lk�l mintha �vekkel fiatalabbnak n�zett volna ki. �gy t�nt, tetszik neki, amit l�t.

- �n vir�got is vinn�k...

- Harry! - dorg�lta meg.

- Csak vicc volt! - emelte fel a kezeit v�dekez�en a fi�. - J�jj�n, menj�nk!

S�t�lva baktattak vissza az utc�kon, ahol egyre t�bb ember m�szk�lt. Kezd�d�tt az �jszakai �let, sokan akkoriban indultak sz�rakozni. �gy a t�meg k�z� vegy�lve m�r biztons�gban �rezt�k magukat.

- Mondja... professzor... - kezdte a k�nt�rfalaz�st Harry. M�r r�g�ta a k�n�lkoz� alkalomra v�rt. - Nem... nem szeretne a nagyb�csim lenni? A fogadott nagyb�csim, persze! - tette hozz� sietve. - Hiszen... hiszen olyan j�ban voltak az ap�mmal!

Lupin nagyon meglep�d�tt a felk�r�sen. Meg is �llt.

- Ez... - kezdte mosolyogva - manaps�g m�r �gy megy?

A fi� izgatottan v�rta a v�laszt.

- Nem is tudom... Mag�zn�d a nagyb�csidat...

- Az nem baj! - s�rgette Harry. - Nem sz�...

- Sz�l�ts Remusnak - v�gott a szav�ba mosolyogva a tan�r. - El�g �regnek �rzem magam m�r en�lk�l is. 

Harry szemei felragyogtak.

- Szabad? - k�rdezte rem�nykedve. A f�rfi megvonta a v�ll�t.

�jdons�lt unoka�ccse hevesen �tkarolta a derek�t, �s meg�lelte.

Mik�zben �gy, �sszegabalyodva baktattak a Privet Drive fel�, Lupin n�m�n hallgatta Harry lelkes besz�d�t a reggeli munk�j�r�l, a kedves�r�l, meg arr�l, hogy mennyi �j ruh�t vehetett mag�nak. Szomor�an elmerengett azon, hogy bel�l m�gis milyen mag�nyos �s szomor� ez a gyerek. Vil�g�let�ben csendes, megfontolt volt, kim�rt a modora, a mostani viselked�s egy�ltal�n nem r� vall. A fecseg�s nem az � kenyere. �rezte, hogy Harry m�g mindig szenved bar�tai, de legf�k�ppen Sirius hi�ny�t�l. Kedvesen megsimogatta a fi� k�cos haj�t, majd b�logatott, mintha odafigyelt volna arra, amit mondott...