16. K�l�n�s bar�ts�g
  

Harry egykedv�en p�ck�lgette a t�ny�rj�n sorakoz� s�lt krumplikat. A vele szemben �l� Hermione id�nk�nt k�nytelen volt egy-egy er�sebben megtasz�tott darab el�l f�lrehajolni. Rosszall�s�nak furcsa m�don semmin� hangot nem adott.

A l�ny mellett helyet foglal� Ron a k�r�l�tte �l�k �tv�gytalans�g�t l�tva maga sem ny�lt az asztalon sorakoz� �telekhez, �m Hermione egyszer-egyszer rajtakapta, amint v�gyakoz� tekintettel mered a s�ltes t�l vagy a s�tem�nyek fel�.

Az egykedv� tri� a griffend�l klubhelys�g�nek asztal�n�l �ld�g�lt sokatmond� n�mas�gban. Mivel rajtuk k�v�l senki sem t�lti a sz�netet a Roxfortban a griffend�lesek k�z�l, h�zuk eg�sz ter�lete az �v�k volt. �k maguk ugyan nem �ltek a nagy hely adta lehet�s�ggel, m�r �r�k �ta ugyanazon a sz�ken �cs�r�gtek, s jobb dolguk nem l�v�n egym�st n�zt�k (kiv�ve a h�be-h�ba az �teleket m�reget� Ront).
M�lt �jszaka �ta egy szemhuny�snyit sem aludtak, �s egy falatot sem ettek. Eld�nt�tt�k, hogy am�g McGalagony nem hajland� megengedni nekik, hogy bemehessenek Luk�hoz, addig egy falatot sem esznek.

Elhat�roz�suk a tan�rn� f�l�be is eljutott, s emiatt megk�rte Dobbyt, hogy t�laljon fel b�s�ges eb�det a griffend�l klubhelys�g�ben. �gy gondolta az �tel l�tv�nya, majd jobb bel�t�sra t�r�ti a makacs h�rmast.

– Szerintetek meddig nyakaskodik az �reg McGalagony? – t�rte meg a csendet Ron.

Hermione szinte �tf�rta a fi�t tekintet�vel, miut�n meghallotta, milyen jelz�vel illette kedvenc tan�rn�j�t a sr�c.

– Valamikor k�nytelen lesz bel�tnia, hogy nem tarthat minket t�vol Luk�t�l – v�laszolta Harry, egy �jabb krumplit ell�v�n. – Ha m�s nem akkor �jszaka beosonhatunk a k�penyben a gyeng�lked�re.

– Megint szab�lyt akartok szegni? – cs�v�lta meg a fej�t Hermione.

– Ha m�sk�pp nem megy – s�hajtotta Harry.

– Nem lenne r� sz�ks�g, HA valaki megmondan� v�gre mi van Luk�val – csapott az asztalra d�h�sen Ron. – Azt se tudjuk hogy van.

– K�sz�ni sz�pen, j�l – hangzott fel egy hang a fi� h�ta m�g�l.

A meglepett h�rmas egy emberk�nt fordult az �rkez� ir�ny�ba.
Legnagyobb megd�bben�s�kre Luka m�szott be a portr�lyukon. Test�n egyetlen karcol�s, m�g annyi se volt l�that�.
A fi� ruganyos l�ptekkel Harry�khez s�t�lt, majd fel�lt az asztalra, s elvett egy alm�t az ott l�v� gy�m�lcst�lb�l.

– Te… itt? – ny�gte Ron.

Luka mosolyogva beleharapott a gy�m�lcsbe.

– Baj? – k�rdezte vigyorogva. – Elmenjek?

Mindh�rman zavartan r�zt�k a fej�ket.

– J�l vagy? – kezdte Hermione. – M�rmint tegnap nem �gy t�nt, hogy… – utols� szavait „lenyelve”, idegesen az ajk�ba harapott.
Luka lepattant az asztalr�l, �s karj�t felemelve lassan k�rbefordul, mint valami divatbemutat�n.

– Amint l�tj�tok semmi bajom – mondta, majd �jra helyet foglalt.

– Mondtam, hogy Madam Pomfrey egy szempillant�s alatt meggy�gy�tja – �rvelt Harry. – Engem is �sszerakott m�r p�rszor – Luk�hoz fordult. – Mindannyian nagyon �r�l�nk, hogy v�gre j�l vagy �s �jra k�zt�nk tudhatunk.

Hermione �s Ron egyet�rt�en b�logatott, majd a v�r�shaj� fi� �gy vetette r� mag�t az el�tte l�v� s�ltes t�lra, mint aki egy hete nem evett.

– Akkor most m�r az �hs�gsztr�jknak is v�ge! – ki�ltotta nagy �r�mmel. – Edzs�hnk! – tette hozz� teli sz�jjal.

Luka mosolyogva n�zte, amint a h�rmas neki�ll az eb�dnek. Pillant�sa ide-oda j�rt k�zt�k.

– Nem akarom elrontani a hangulatot – sz�lalt meg v�g�l. –, de tudj�tok nem tudta elker�lni a figyelmemet, hogy egyetlenegy k�rd�st se tettek fel.

A k�rdezettek kez�ben megdermedt a villa. Zavart csend telepedett a klubhelys�gre, amit azt�n Harry hangja t�rt meg.

– Tudod – kezdte komoly arccal. – Megbesz�lt�k a dolgokat, �s r�j�tt�nk, nem volt sz�p t�l�nk, amit az ut�bbi id�ben m�velt�nk – egy pillanatra sz�netet tartott, majd folytatta: – J�l �tr�gtuk m�g egyszer az eg�sz szitu�ci�t, �s �gy d�nt�tt�nk, hogy nincs jogunk az �letedben v�jk�lni. Nincs t�bb nyomozgat�s. Ha akarod megosztod vel�nk a v�laszt a mi�rtekre, de ha �gy d�ntesz, hogy szeretn�d titokban tartani, mi meg�rtj�k a dolgot �s nem r�juk fel neked.

A hallottak annyira meglept�k Luk�t, hogy m�g a kez�ben tartott, f�lig elfogyasztott, alm�r�l is teljesen megfeledkezett, s hagyta azt a padl�ra esni.

– Ezt teljesen komolyan gondoltuk – bizonygatta Hermione, l�tva Luka hitetlenked� tekintet�t.

– Idem – b�lintott Ron is, b�r mondanival�j�nak hat�soss�g�t n�mik�pp rontotta az a t�ny, hogy sz�j�b�l egy zs�mle l�gott ki.
Luka megk�nnyebb�lt mosollyal az arc�n �jabb alm��rt ny�lt.
Harry�k maguk is fell�legeztek, j� volt tudni, hogy �jra szent a b�ke k�zt�k.

Hermione �jult �tv�ggyal �pp azon volt, hogy szedjen mag�nak egy kis csokipudingot, mikor…

– ��������������! – Ron ord�tva eldobta a kez�ben l�v� csirkecombot, melyet �pp elfogyasztani k�sz�lt.

Ijedt arccal h�traborult sz�k�vel, s hangos puffan�sra a f�ldre zuhant.

Bar�tai el�sz�r azt hitt�k boh�ckodik, �m mikor a bej�rat fel� tekintettek torkukra forrt a nevet�s.

A nyitva hagyott portr�lyukon �pp akkor ugrott be a m�lt �jjel l�tott hatalmas farkas.

A feh�r ordas a h�v�s fogadtat�ssal mit sem t�r�dve Luk�hoz kocogott, majd le�lt annak l�b�n�l �s v�rakozva tekintett fel a fi�ra.
A sr�c kedvesen megvakargatta a farkas f�lt�v�t, �s egy nagy darab h�st ny�jtott �t neki az asztalon l�v� t�lak egyik�n.

Ron h�r�gve pr�b�lt leveg�h�z jutni, de �gy t�nt m�g nem igaz�n siker�lt feldolgoznia az �llat l�tv�ny�t.

Harry maga is kiss� f�lve figyelte az am�gy b�k�sen falatoz� j�vev�nyt.

– Nem kell f�lni t�le! – emelte r�juk tekintet�t Luka. – Vihar nem b�nt senkit, aki nem ad r� neki valamilyen nyom�s okot.

– Vihar? – ny�gte Harry. – Ez a neve?

– Igen – b�lintott Luka. – Az�rt, mert aznap, mikor el�sz�r tal�lkoztunk, mag�ra hagytam az akkor m�g k�ly�k Vihart a szob�mba… Mire vissza�rtem �gy n�zett ki minden, mintha egy hatalmas sz�lvihar s�p�rt volna v�gig a berendez�sen. Egyszer�en le�rhatatlan a l�tv�ny, mi akkor fogadott.

Hermione halkan felkuncogott.

– Tudod m�sok kuty�t tartanak… – t�p�szkodott fel Ron s�rt�d�tten. – Neked persze egy farkas kellett h�zi�llatnak!

A mindeddig nyugodt Vihar hirtelen fenyeget� morg�sba kezdett. Ron falfeh�r arccal h�tr�lt a falig.

– Megs�rtetted – jelentette ki Luka, majd komoly hangon folytatta. – Vihar nem a kuty�m… Senki� sem… Vihar a bar�tom. Szabad akarat�b�l van velem, �s az�rt mert �lvezi a t�rsas�gom. Kicsit olyan, mintha az �cs�m lenne – a farkas vicsorogni kezdett. – Bocs�nat. Olyan mintha a b�ty�m lenne… Az engem folyton �v� b�ty�m.

Harry csod�lkozva meredt Luk�ra, majd az imm�r vid�man falatoz� ordasra.

– Furcsa farkas. Nagyobb, mint az �tlag �s a sz�re is m�s – jegyezte meg Hermione, az �llatot mustr�lgatva.

– J� a szemed – b�lintott Luka, mire a l�ny halv�nyan elpirult. – Vihar egy ritka m�r-m�r kihalt farkasfajta tagja. Nem lehet �tvenn�l t�bb p�ld�ny ebb�l a fajt�b�l.

– Mi olyan k�l�nleges benne? – �rdekl�d�tt �jult k�v�ncsis�ggal Ron.

– Amint azt Hermione is �szrevette valamivel nagyobb, mint egy norm�l farkas �s a sz�re is hosszabb… Ezenk�v�l kiv�telesen okos. Meg�rti az emberi besz�det is – majd mosolyogva hozz�tette: – Ez�rt remek hallgat�s�g tud lenni.

– Meg�rti a besz�det? – csod�lkozott el Harry, �s �gy n�zett a farkasra, mintha azt v�rn�, hogy menten megsz�lal.

– Szerinted mi�rt kezdett el morogni, mikor Ron h�zi�llatnak nevezte? – mutatott r� Luka.

– Meg lehet simogatni? – k�rdezte Hermione csillog� szemekkel.
Luka lassan b�lintott.

– Mondtam, hogy nem b�nt, ha �t se b�ntod… csak a sz�ja nagy.

A farkas, mells� mancsait a fi� t�rd�nek t�masztva, fel�gaskodott �s egyenesen Luka arc�ba morgott.

– �s nagyon �nfej� – tette hozz� a fonott haj� sr�c, a fenyeget�ssel mit sem t�r�dve.

Az ordas �ny�t felh�zva vicsorogni kezdett.

– Igen j�l hallottad! – folytatta Luka zavartalanul. – Nem tudom ki volt az, aki a legszigor�bb tilt�som ellen�re ut�nam j�tt! Te se tudod?
A farkas imm�ron egyenesen �gy t�nt, mint akit helyb�l sz�tvett a m�reg.

– Szinte k�ny�r�gtem neked, hogy maradj otthon… De ak�r a falnak is besz�lhetem volna!

Vihar felv�lta morgott �s vicsorgott. Hossz� agyarai centikre voltak Luka arc�t�l.

– Ne csin�ld itt a fesztiv�lt! – l�kte le mag�r�l az �llatot Luka. – Hi�ba z�gl�dsz, nekem van igazam!

A farkas halkan morogva a kandall� el� kullogott �s h�ttal a fi�nak leheveredett.

– Tess�k! – intett fel� Luka. – Most meg megs�rt�d�tt.

H�rom bar�tja t�gra ny�lt szemekkel figyelte a veszeked�st.
Harry meg volt r�la gy�z�dve, hogy a farkasnak �n�ll� szem�lyis�ge van. De m�g milyen!

Az eg�sz „sz�p�rbaj” arra a jelenetre eml�keztette �t, mikor Hermione �s Ron civakodnak.

Luka hanyagul legyintett.

– Majd megnyugszik – motyogta.

Azzal helyet foglalt az asztaln�l, �s neki�llt, hogy maga is eb�deljen valamit. �m alig nyelte le az els� falat h�st, mikor �jabb v�ratlan esem�ny szak�totta f�lbe az �tkez�ket.

Egy hossz� aranysz�ke haj� kisl�ny viharzott be a klubhelys�gbe. Fenek�ig �r�, hull�mos f�rtjei k�z�tt p�r apr�, szalagos hajfonat b�jt meg. M�lyk�k szeme k�rbej�rta a termet, majd az asztaln�l �l�ket �szrevenv�n halkan felsikkantott, majd se sz� se besz�d Luk�hoz robogott, �s fi� nyak�ba vetette mag�t.

– Kim? – ny�gte d�bbenten a fi�, mik�zben megpr�b�lta lefejteni mag�r�l a j�vev�nyt.

A kisl�ny egy cuppan�s puszit nyomott Luka arc�ra, majd cseng� hangon nevetve felki�ltott.

– Ha tudn�d, hogy hi�nyozt�l b�tyus!