5. fejezet

A leltátón már az egész iskola fenn volt úgyhogy már csak a meccset kellett elkezdeni. Harry kezet fogott – minkettőjük próbálta minnél erősebben megszoritani a másik kezét – és Madam Hooch belefújt a sipjába és mind a 14 seprű felemelkedett.

- És elkezdődött a meccs! A mardekárnál van a kvaff és már suhannak is a gólkarikák felé amikor Shelle egy ügyes csellel elveszi a mardekártól a labdát. Már a másik térfélen van, a Mardekár őrzője helyezkedik balra lendül és...GÓLT SZEREZ A GRIFFENDÉL!

-Jó vagy Maya! – üvöltötte Harry.

Eközben ő lázasan kutatott a cikesz után, persze ellenfelét is figyelte.

Már fél órája tartott a meccs amikor Harry észrevette hogy az egyik gurkó Maya felé repül de emellett még a cikeszt is észrevette.

-Maya vigyázz! – orditotta de továbbra is rajtatartotta a szemét a cikeszen és elindult a cikeszért.

-HARRY POTTER ELKAPTA A CIKESZT! – Harry azonban Mayára pillantott és látta hogy felé repül.

-Tehát kikerülte – sóhajtott fel, azonban látta hogy Maya nem mosolygó hanem inkább koncentráló pillantással közeledik egyre gyorsabban.

-Harry vigyázz! – üvöltötte és amikor Harry felpillantott látta hogy egy gurkó közeledik felé, de még meglepődni se volt ideje amikor eltalálta....Mayát. A lány ugyanis rávetette magát Harryre mielőtt még ütköztek volna. Maya most ernyedten lógott Harry vállán. Harrynek könnyek gyűltek a szemébe amikor felfogta hogy Maya megmentette. Gyorsan leszállt és a lánnyal a kezében elrohant a gyengélkedőre. Menet közben észrevette hogy a lány talárja véres lett. Nyilván nyilt törése volt a vállán. Amikor beért lefektette Mayát egy ágyra és odahivta Madam Pomfreyt hogy segitsen. A többi csapattag is befutott Hermionéval együtt hogy megnézzék nincs-e nagyon súlyos baja.

-Miss Granger kérem öltöztesse át Shelle kisassonyt én addig hozom a gyógyszereket. A seb helyén hagyjon egy kis rést hogy kitisztithassam. – majd odahozott egy paravánt hogy a fiúk ne leskelődhessenek. Hermione készségesen átöltöztette úgy ahogy Madam Pomfrey kérte pedig nem volt könnyű.

-Kérem távozzanak vagy maradjanak csöndben amig felébred..

Igy telt el néhány óra, aztán Mayának remegni kezdett a szeme és kinyitotta.

-Jól vagy?

-Nagyon fáj a vállad?

-Szép repülés volt! – bombázták a kérdésekkel.

A lány csak bólintott majd megpróbált felülni de hirtelen éles fájdalom hasitott a vállába. Ránézett és látta hogy egy nagyon nagy és ronda seb ékeskedik ott.

-Hol vagyok? – kérdezte mert még nem ismerte ezt a helyet.

-A gyengélkedőn.

-Mi történt velem?

-Először leteperted Harryt – erre Maya elmosolyodott – aztán beléd csapódott a gurkó, elájultál, Harry felrohant veled ide kitisztitották a sebed aludtál és felébredtél. – foglalta össze röviden David.

-Harry hol van?

-Nemtudjuk.Talán lehúzza magát a vécén.

-De miért?

-Mert olyan önmaga szerint olyan hülye.

-Ne aggódj nem te sz ilyesmit – nyugtatta Hermione.

-Kérem távozzanak! Már épp eléggé felizgatták a betegemet.

-Majd beküldjük hozzád Harryt! Szia!

-Sziasztok! – aztán Maya elaludt.

Már csak reggel ébredt fel de akkor észrevette hogy egy csomó ajándék hever mellette.

Egyszercsak mozgásra lett figyelmes. Aztán kinyilt az ajtó és belépett rajta Harry és amikor meglátta Mayát megörült és azonnal odasietett.és leült.

-Jobban vagy már? Számtalanszor bejüttem és mindig aludni láttalak.

-Igen. Ugye neked nem esett bajod?

-Nem dehogy. Az életmentő akciód hatásos volt.- mondta majd elnevették magukat.

-Hogy van a vállad?

-Ó köszi már sokkal jobban.-mondta majd felült és egy puszit nyomott az arcára. Harry egész belepirult, és Maya elkezdett kuncogni,erre Harrynek már vörös lett a feje Maya meg most már hangosan nevetett.

-Most mi van? – értetlenkedett még mindig vörös fejjel Harry

-Aranyos vagy amikor elpirulsz – nyögte két nevetés között Maya.

Még egy kicsit beszélgettek aztán Harry elbúcsúzott és elment. Maya még sokáig fenn volt de közben még Madam Pomfrey is beadagolta a napi gyógyszert és azt mondta hogy pár nap és már mehet is.

A gyógyszer ugyan meggyógyitja a beteget de egy órára teljesen lebénitja a végtagokat.

Mintha csak erre várt volna, Malfoy jött be nagy gőgősen.

-Hozzám ne merj érni!

-Mert akkor mi lesz szépségem? Felállsz és megversz? Tudtommal az most lehetetlen mivel a végtagjaid átmenetileg bénák.

-Csak átmenetileg! Ha majd meggyógyulok megbosszulom azt ahogyan bánsz velem.

-Mindjárt befosok annyira félek. – egyre közelebb hajolt  és végül megcsókolta. Szegény lány nem tudott semmit se tenni hiszen lebénult. Újra kinyilt az ajtó és belépett rajta Harry.Szeme tágra nyilt a csodálkozással vegyes dühtől.

-Malfoy!!! Te meg mit képzelsz magadról?! – üvöltötte.

Malfoy befejezte a csókot, Harryt egy capitulatussal lefegyverezte és kirohant az ajtón.

Harry addig megkereste a pálcáját és magyarázatot váróan Mayára nézett akinek a szeméből csak úgy ömlöttek a könnyek.

-Miért hagytad magd? – kérdezte enyhe csalódottsággal a hangjában.

-Szándékosan kifigyelte Madam Pomfrey mikor adja be nekem a gyógyszert,mert tudja hogy az lebénit és nem tudok védekezni. – hüppögte -  A Szellemszálláson is ezt tette velem amikor rámszórta a sóbálvány átkot.Nem tudom miért csinálja ezt. Az egyik percben gúnyolódik aztán megcsókol. – és most már végképp nem tudott beszélni annyira sirt.

Harry megértette hogy mekkora aljasságot csinált Malfoy, ezért magában bosszút forralt.

-Mi történik itt? – Madam Pomfrey jött be, és amikor meglátta Maya keserves arcát kitessékelte Harryt és megkérdezte Mayától mi a baj. De ő csak rázta a fejét hogy nem akarja elmondani, és Madam Pomfrey sem firtatta tovább a dolgot. Adott egy nyugtatót a lánynak aztán visszament, Maya pedig álomba merült...

FOLYTATÁS KÖVETKEZIK!