�rta: Brigichan (brigichan @ hotmail.com)

Korhat�r �s figyelmeztet�sek: 16 �ven aluliaknak nem aj�nlott

Megjegyz�s 1: negyvenegyedik fejezet

Megjegyz�s 2: seg�ts�g a lusta olvas�nak: v�lem�nyt �rok err�l a fejezetr�l a vend�gk�nyvbe

Megjegyz�s 3: el�zetes hib�k jav�tva

Felker�lt: 2005. j�lius 14.

F�l sz�vvel...

Remus �vatosan egy sz�kbe �ltette a verejt�kt�l diderg� Harryt. Rowena egy p�rn�t rakott a k�ba fi� derek�hoz. Perselus csak n�zte �ket, nem igaz�n tudva, mik�nt tegye hasznoss� mag�t. �sszepillantott McGalagonnyal, aki ugr�sra k�szen figyelte fiatal tan�rkoll�g�it, h�tha seg�tenie kell nekik.

Dumbledore, tal�rj�nak sz�l�t fogva felsietett irod�j�b�l a szem�lyes lakoszt�ly�ba, �gy elt�nt p�r pillanatra a szemeik el�l.

- Hogy t�rt�nhetett ez? - dadogta McGalagony. - Az iskol�t b�b�jok v�dik az elme k�ls� t�mad�sai ellen!

Mind Pitonra pillantottak, hiszen � sz�m�tott illet�kesnek a k�rd�sben, r�v�n, hogy az igazgat� t�vol volt. A f�rfi zavartan feszengeni kezdett.

- �n sem… hittem volna, hogy Vol-…

�m a k�t n� �gy �sszerezzent a n�v hallat�n, mintha bolha cs�pett volna a fenek�kbe.

- … hogy Tudjukki - folytatta mondat�t Perselus, kinek cseppet sem volt �ny�re a „tudjukkiz�s” - ilyen hatalommal b�r. Ugyanakkor… a tavaly kar�csonyi k�s�rlete, mikor Arthur Weasleyt megharapta, meglehet�sen hasonl�nak t�nik…

- De ez lehetetlen! - fakadt ki Rowena. - Senki sem k�pes ilyen t�volr�l �gy…!

Itt azonban tork�n akadt a sz�. M�g r�m�ltebben pillantottak �ssze.

- Dumbledore! - sikkantotta McGalagony hirtelen, a f�rfi ut�n sietve.

- Merlin �vjon minket, ha m�r itt van az iskola ter�let�n…! - ny�gte Remus, majd megt�r�lte ver�t�kt�l gy�ngy�z�, gondterhelt homlok�t.

- Perselus! �rezted, hogy h�v? �rzed a k�zeledt�t? - k�rdezte Rowena izgatottan, a professzor alkarja fel� pillantva.

Perselus akadoz� mozdulatokkal felt�rte a tal�r, a fel�lt� �s az ing ujj�t, �s szem�gyre vette a b�r�be �getett hal�lfejet.

- Nem… �szrevettem volna, ha v�ltozik…

Remus szinte megbabon�zva meredt a balj�s jelk�pre, majd le�lt a Harry melletti sz�kbe, �s eltakarta a szemeit.

- Peter…

N�m�n v�rakoztak, nem zavarva Remus gy�sz�t. Csup�n Harry gyenge piheg�se keltett hangot, de ahhoz hamar hozz�szoktak.

- Akkor… - sz�lalt meg Perselus percekkel k�s�bb - gondolom, az eredeti tervet f�lre is tehetj�k…

- Nem, arra m�r val�ban nincs sz�ks�g, Perselus - sietett le Dumbledore a l�pcs�n, nyom�ban a zil�lt McGalagonnyal. - Azt �tugorva nekifogunk annak, ami tulajdonk�ppen a f� c�lunk volt.

- De h�t…!

�m az igazgat� felemelte a kez�t, csendre intve Rowenat, �s az asztalra csapott egy nagyalak�, kem�nyfedeles, vastag k�nyvet. Akkor�t csattant, hogy mind �sszerezzentek, �s nyomban porfelleg sz�llt fel bel�le. Az id�s m�gus lass� mozdulattal nyitotta ki, �s �vatosan lapozgatta a sz�rke, leheletv�kony lapokat. A tan�rok mind k�r�je gy�ltek, �s igyekezt�k legy�rni a k�v�ncsis�gukat, amit a titokzatos k�nyv keltett benn�k.

- De hiszen… ez egy… - ny�gte Perselus. - Hereditas Clandestinus…!

- �gy van - helyeselt az igazgat�, fel sem pillantva.

- Ez hihetetlen! - folytatta a b�jitalok mestere teljesen megfeledkezve mag�r�l. - Ebb�l egy p�ld�ny sem maradhatott fenn! Nem, ez lehetetlen! Mind odaveszett…

- … a szent inkviz�ci� k�zbenj�r�s�val, az utols� �t pedig elt�nt a Nagy Londoni T�zv�sz idej�n. N�gy porr� �gett… ez az �t�dik.

- Milyen k�nyv ez? - pillantott Remus Rowenara, hiszen sosem hallotta m�g se a c�m�t, se annak kalandos eredet�t.

- A legenda szerint… ez felfoghatatlan! Egy s�rtetlen p�ld�ny! Igazgat� �r, ez felbecs�lhetetlen �rt�k� lelet!

- A legenda szerint nem k�sz�lt bel�le, csup�n k�t tucatnyi - suttogta Perselus �h�tattal. - Mind k�zzel �r�dott, de m�r az els� k�sz p�ld�ny megpecs�telte a t�bbi huszonh�rom sors�t. Ezeknek a tanoknak sosem lett volna szabad napvil�got l�tni… De… - egyenesedett fel gyanakodva - mi sz�ks�g�nk nek�nk most ezekre?

Dumbledore sand�n felpillantott, f�lhold alak� szem�vege megcsillanni l�tszott, majd folytatta a lapozgat�st.

- Sajnos csak tal�lgatni tudok, mif�l�k lehetnek azok a b�b�jok, amelyeket ez taglal - folytatta Rowena. - Minden szakmabeli sz�m�ra csupa rejt�ly ez a k�nyv…

- Akkor honnan ismeri Perselus? - k�rdezte Remus hamisk�san.

- Gyan�tom, onnan, hogy nem ez az els� alkalom, amikor olyan dilemm�val ker�l szembe, mint mi most - k�hintett az igazgat�, hogy v�get vessen a lelkes besz�lget�snek. Perselus els�padt szavai hallat�n, �s szemei r�snyire sz�k�ltek. - Mivel azonban az egyetlen p�ld�ny az �n birtokomban van, sohasem f�rhetett hozz� a tartalm�hoz… Ami tal�n jobb is.

- Sosem az�rt kutattam ut�na, hogy felt�masszam Saraht! - sziszegte Piton d�h�sen. - A holtak �s �l�k vil�ga nem keveredhet egym�ssal!

- Pedig most pont erre k�sz�l�nk - egyenesedett fel Dumbledore. - Harry, k�rlek, pr�b�lj meg k�zelebb l�pni az asztalomhoz, hiszen ennek a tervnek te is szerves r�sze vagy.

- Mi�rt venn�k r�szt olyan tervben, melynek r�szleteir�l m�g csak nem is tudok? - sz�lalt meg egy gy�nge hang m�g�tt�k.

Szinte mind elfeledt�k, hogy Harry is ott van vel�k az irod�ban. A fi� felkelt a karossz�kb�l, m�g tan�rai gyermeki lelkesed�ssel a titokzatos k�nyvet vizsg�lgatt�k. Nagyon megviseltnek t�nt, az pedig, hogy a homlok�b�l m�g mindig sziv�rgott a v�r, egyenesen f�lelmetess� tette megjelen�s�t.

- Minerva, ha k�rhetn�m - intett Dumbledore, mire McGalagony egy kend�vel bek�t�zte tan�tv�nya fej�t. - Az�rt, mert ha te nem seg�tesz, Sirius Blacket sohasem kaphatjuk vissza.

Egy perces d�bbent csend k�vette a m�gus szavait.

- Hogyan? - csapott az asztalra Perselus inger�lten. - Ezt nem teheti!

- Perselus, k�rlek… - pr�b�lta csit�tani Rowena, hiszen sejtette, hogy a f�rfi a r�gi s�relmei �s �jonnan fakad� f�lt�kenys�ge miatt nem akar belemenni a dologba.

- Nem!

- Perselus, nem tagadhatod meg egy �rtatlan embert�l az �letet! - emelte fel a hangj�t Remus is.

- Neked ehhez semmi k�z�d!

- Nagyon is sok k�z�m van hozz�! Sirius a bar�tom, olyan sz�momra, mint egy testv�r!

- Perselus… - k�hintett az igazgat�, de a heves vita folytat�dott.

- Kedvesem, ett�l m�g semmi sem fog megv�ltozni! - fogadkozott Rowena, a sz�v�re t�ve a kez�t.

- Legyen bel�t� - sz�lalt meg McGalagony is.

- Nem! - l�pett ki k�z�l�k Piton. - Mi�rt �rzem �gy, hogy ebben a szob�ban egyed�l �n vagyok az, aki ezt �r�lts�gnek tartja?! A holtaknak semmi keresnival�juk k�zt�nk!

- Pedig v�gig itt voltak! - csattant fel Remus. - Ami�ta �tesett a bolt�v alatt… itt j�r-kel k�r�l�tt�nk! Most is itt van! Ebben a szob�ban!

- H-hogy mi?!

Perselus hanghordoz�s�b�l �s f�jtat�s�b�l arra lehetett k�vetkeztetni, hogy menten sz�tt�p valakit.

- Ez igaz - sz�lalt meg Harry csendesen. - �n besz�ltem is… az ap�mmal.

- MIT CSIN�LT�L? - ki�ltotta egy emberk�nt mindenki, csup�n Remus hallgatott cinkosan.

- Potter, ezt nem hiszem el! H�ny szab�lyt akar m�g id�n megszegni?! Dumbledore, l�pjen m�r k�zbe!

- Igazgat� �r! Ez nem lehet igaz! Maga… v�gig tudta ezt! Az a sok �rtatlan �let! Az aurorok… Megk�m�lhette volna �ket, ha ezt k�ldi el k�mkedni helyett�k!

- M�g a gondolkod�suk is egyforma - s�gta oda James Siriusnak. - �n mondom, ez �s Harry t�l sok id�t t�lt�ttek egy�tt…

- Ha mindenki befejezte, tal�n r�t�rhetn�nk a b�b�j r�szleteire - k�z�lte az igazgat� a legnagyobb lelki nyugalommal.

- Nem mondtam, hogy beleegyezek! Semmihez sem j�rulok hozz�, aminek k�ze van Sirius Blackhez!

- K�rem, nyugodjon meg, Perselus. Nem is k�rtem, hogy teljes sz�v�b�l egyet�rtsen azzal, amit tenni fogunk - felelte Dumbledore, �s hangja eg�szen megnyugtat� volt. - B�b�junk l�nyege pont a feleannyi.

Egyik�k sem �rtette, mire c�loz. Harry kihaszn�lta az alkalmat, �s k�zelebb evick�lt az asztalhoz. �gy t�nt, m�r biztosan �ll a l�bain, a szemeib�l pedig s�t�tt az elsz�nts�g.

- Nem �ppen modernkori b�b�j, �s k�tve hiszem, hogy k�tsz�z �ven bel�l b�rki is alkalmazta volna rajtunk k�v�l. Mondd el nekem, Harry, eml�kszel-e, mit tanultatok Flitwick professzor �r�in, amikor a p�lca n�lk�li var�zslatokat kezdt�tek venni!

- Azt, hogy mindegyik�k l�nyege a tiszta hit �s elsz�nts�g; a bizonyoss�g, amellyel a var�zsl� sz�ve megtelik. Hogy csak akkor siker�lnek, ha sz�v �s l�lek �sszehangolva k�v�nja, teljes erej�b�l, hogy a b�b�j bek�vetkezzen.

Dumbledore elmosolyodott.

- Ha nem jelen k�r�lm�nyek k�zt tal�ln�nk magunkat, megjutalmazn�m a Griffend�lt n�h�ny ponttal. T�k�letesen mondtad: „ha sz�v �s l�lek �sszehangolva k�v�nja, teljes erej�b�l, hogy a b�b�j bek�vetkezzen”. Nem v�letlen�l ker�lt a mi var�zslatunk ebbe a tiltott k�nyvbe: m�r sz�let�sekor eretnek gondolatnak sz�m�tott, annak ellen�re, mennyire t�kr�zi az emberi l�lek saj�toss�gait. A b�b�j, amit haszn�lni fogunk... nos, k�tve hiszem, hogy elnevez�se b�rmivel is el�r�bb lend�tene minket. Hat�konys�ga pontosan azon alapszik, hogy elv�gz�j�nek nem sz�ks�ges azt sz�vb�l k�v�nnia, el�g, ha feleannyira elk�telezett, mint a mi di�kjaink… - pillantott Harryre.

A fi� kih�v�an felvonta a szem�ld�k�t, b�r ezt r�gt�n meg is b�nta, hiszen �sszetapad� sebhelye �gy megint sz�tszakadt.

- Egy f�lember, aki olyan k�zel �ll a sz�v�hez, mint csak nagyon kevesen - folytatta az igazgat�, Remusra pillantva. - Egy n�, aki sohasem feledte el �t igaz�n - k�szott tekintete a zavarban l�v� Rowenara. - Egy �si ellenf�l, akivel sosem tudott teljesen egy�ttm�k�dni, m�g parancsra sem - vetett huncut mosolyt Perselusra, aki �gy �rezte, a feje sz�trobban a m�regt�l. - Egy fi�, aki f�lig-meddig m�g az oltalm�ra szorult - mosolygott Harryre. - �s v�g�l: az a k�t szem�ly, akik fele-fele ar�nyban felel�ss� tehet�k a hal�l��rt.

Elv�gezve a fejsz�mol�st, mindenki �rtetlen�l pillantott McGalagonyra, aki maga is meglepetten pislogott.

- Term�szetesen j�magamra �s Bellatrix Lestrange-re gondoltam, kedves Minerva - nyugtatta meg Dumbledore somolyogva. - Mag�ra itt lesz sz�ks�g, Roxfortban.

- Hogyhogy itt? H�t maga? - dadogta a n�.

- A b�b�jt nem itt fogjuk elv�gezni, hanem ahol az eset megt�rt�nt…

- A M�gia�gyi Miniszt�riumban? - ki�ltott fel a h�rom fiatalabb tan�r.

- K�tve hiszem, hogy csak �gy beengedn�nek minket… - jegyezte meg Harry k�telkedve.

- B�torkodom megjegyezni, annakidej�n ti sem k�rtetek enged�lyt a behatol�sra.

A fi� nyelt egyet �s b�lintott.

- Csak nem akarja, hogy magunkkal vigy�k azt a n�t? K�zvesz�lyes! - jegyezte meg Remus.

- �s ha kics�szik a markunkb�l…

Harry sejtette, hogy Piton aggodalma megint a Merlin-d�j k�r�l forog.

- �ppen ez�rt kell vigy�znunk arra, hogy ne sz�khessen meg. Minerva, addig k�rem, foglalja el a helyemet az igazgat�i sz�kben. Ha minden j�l megy, p�r �r�n bel�l vissza is �rkezhet�nk, �s senki sem fogja �szrevenni, hogy t�voztunk.

�rezt�k, hogy ezzel a legfontosabbakat m�r k�z�lte.

- Ha j�l sejtem, a di�kok mostanra visszat�rtek a k�rleteikbe - pillantott Dumbledore az �r�j�ra. - Mindenesetre, Minerva, k�rem, n�zzen ut�na, nehogy meglepet�s �rjen minket. A tan�ri kar t�bbi tagj�t h�vja a tan�riba, �s t�j�koztassa �ket a Voldemort ny�jtotta fenyeget�sr�l.

McGalagony b�lintott, �s v�gign�zve rajtuk, n�m�n szerencs�t k�v�nt. Az igazgat� ut�na k�ldte Fawkes-ot, hogy jelezzen, ha minden rendben.

- Ezt nem hiszem el… - motyogta Piton, aki m�g mindig nehezen b�rta megem�szteni, hogy �r�k riv�lis�nak felt�maszt�s�ban saj�t mag�nak kell seg�dkeznie.

Percekkel k�s�bb egy hossz� f�nixtoll jelent meg az asztalon. L�ngolva felvillant, majd elporladva a f�ldre hullott.

- Helyes - biccentett Dumbledore, �s az ajt� fel� terelt mindenkit.

- M�gis… - suttogta Harry, ahogy az egyre s�t�tebb folyos�kon haladtak - hogyan fogjuk kicsemp�szni Bell�t az �r�k kezei k�z�l? Sosem egyeznek bele, hogy elvigy�k…!

Dumbledore nem felelt, �s mindenki �rezte, hogy nem is igaz�n szeretn� az �r�k enged�ly�t k�rni. Gondterhelt pillant�sokat vetettek egym�sra, de az�rt k�vett�k.

Mind ismert�k az utat, Harry k�l�n�sen. Sz�rny� szor�t�st �rzett a gyomr�ban, ahogy a gy�l�lt n� fel� k�zeledtek. A t�ny, hogy k�z�sk�dnie kell vele, azok ut�n, amit Siriusszal tett, d�h�tette, de sejtette, hogy Pitont legal�bb annyira bosszantja a dolog, mint �t.

A f�rfi r� sem n�zett kedves�re, Remusra meg azt�n v�gk�pp nem, hiszen az �rz�ketlennek b�lyegezte szavaival, mondv�n, a szem�lyes �rdekei nem akarj�k egy �rtatlan �letre kelt�s�t. Rowena nagyokat s�hajtott, �s a negyedikn�l-�t�dikn�l m�r mindenkinek felt�nt, mennyire agg�dik. Miel�tt a v�gs� l�pcs�re r�t�rhettek volna, Dumbledore meg�llt, �s szembefordult vel�k.

- Azt k�rem, b�zz�k az �r�ket r�m. Nem k�v�nunk er�szakot alkalmazni. Amint a n� a kezeink k�z� ker�l, hoppan�l�sg�tl� b�b�jjal �sszek�t�z�m, �gy magunkkal vihetj�k. M�gis, mindenkit �bers�gre intek: nem tudhatjuk, milyen tr�kk�ket rejteget a tarsoly�ban. Fegyvert nem kaparinthat meg, �s holtan sem lehet a hasznunkra. Vil�gosan besz�ltem?

Remus b�lintott mindenki helyett.

Halkan indultak le, �s �nk�ntelen�l is l�bujjhegyen l�pkedtek, m�gis hallatszott cip�ik koppan�sa. Odalenn, a h�v�s, csup�n f�kly�k �ltal megvil�g�tott cellasoron k�b�n dideregtek az �r�k.

- �h, Dumbledore professzor! - k�sz�nt�tt�k, ahogy megpillantott�k az �rkez�kkel.

- Mi lett a meccs v�geredm�nye? - k�rdezte az egyik, Harry kviddicstal�rj�t l�tva. - Sz�vesen megn�zt�k volna - tette hozz� mosolyogva.

- Mi nyert�nk - ny�gte a fi� meglepetten.

- Dumbledore! - �v�lt�tte Bellatrix, ak�r egy vad�llat. - Ezt nem �ssza meg sz�razon! El fog j�nni �rtem!

- Ezt kiab�lja folyton - vonta meg az egyik �r a v�ll�t. - Csod�lkozunk, hogy nem f�j m�g a torka…

- Szemtelen f�lv�rp�rtiak! Mocskos mugliim�d�k!

- Az�ta nem hallottam embert ilyen cifr�n k�romkodni, ami�ta Archie-val egyszer bet�rt�nk a Sz�rnyas Vadkanba…

- H�l�sak vagyunk a szolg�lataik�rt - kezdte Dumbledore. - Memoria transformis - lend�tette meg a p�lc�j�t. - K�rj�k, legyenek t�relemmel, m�g visszahozzuk.

A test�r�k mind szobormerevv� v�ltak, szemeik �resen r�vedtek a messzes�gbe. Nem vesztett�k el az eszm�let�ket, de Remus sejtette, hogy az elm�j�k be�llt �resj�ratra, �s nem r�gz�ti a fogoly elt�vol�t�s�t.

- Mit m�vel?! - rik�csolta Bella. - Hova visz?

Az igazgat� kinyitotta a cella ajtaj�t, �s megk�t�zte.

- Akaszt�sra - jegyezte meg Rowena szarkasztikusan. - �getnival� boszork�ny…

- Nem! Eresszen el! Nagyuram, seg�ts! �rul�! Te! - meredt k�gy�k�nt Pitonra. - A Nagy�r ez�rt az �letedet veszi! K�p�nyegforgat�!

- Perselus, Remus, k�rem - intette Dumbledore a k�t tan�rt, akik megmarkolt�k a n� k�teleit, �s kivezett�k a cell�b�l.

- �s most? - k�rdezte Harry.

- Egy pillanat - hajolt le az igazgat�, a sarokban hever� szemetesv�d�rh�z. - Transportus!

- Zsupszklucs, h�t persze!

- K�rem, mindenki fogja meg! Maga is, Bellatrix.

Piton j� er�sen megszor�totta a n� csukl�j�t, �s meg�rintette vele a szemetest.

- �s most… h�rom… kett�…

Amikor kimondta az „egy”-et, Harry �rezte azt az ismer�s r�nt�st a k�ld�ke k�r�l. A zsupszkulccsal val� k�zleked�st m�g a hopp-porn�l is kellemetlenebbnek tal�lta, �gy alig v�rta, hogy v�gre meg�rkezzenek.

Londonban felh�s volt az �g, �s ez azt a l�tszatot keltette, mintha a nap hamarabb akarna lemenni a megszokottn�l. Legal�bbis ez a l�tv�ny t�rult a szemeik el� a megb�v�lt ablakokon kereszt�l, amikor meg�rkeztek a M�gia�gyi Miniszt�riumba.

- Egy l�lek sincs itt… Mint aznap… - motyogta Harry halkan.

- Elv�gre szombat van, Harry - jegyezte meg Remus.

- �s nincs gondnok sem… vagy ilyesmi?

Lupin elmosolyodott a mugli eszmefuttat�son, �s tov�bb taszig�lta a foglyot.

- Hova visznek? Eresszenek! Ehhez nincs joguk!

- Fogd be a sz�d, Bella - sz�lalt meg Piton v�gre.

- Te hazug kutya - sziszegte a n�. - Sosem �rtettem, mi�rt tartott annyira becsben t�ged! Sosem mutattad ki a h�s�ged! Nem j�tt�l vel�nk s�rv�r�eket vad�szni, csak ha r�d parancsolt!

- Merlinre, ezt m�g hallgatni is rossz - borzongott meg Rowena, ahogy kivont p�lc�val fedezte l�p�seiket.

Elhaladtak a M�gikus Testv�ris�g szoborcsoportja el�tt, amit, Harry �r�m�re, a legut�bbi csetepat� �ta �jra rendbe hoztak. Az alakok most mozdulatlan csendben k�s�rt�k figyelemmel a kis csoportot, mely a liftek fel� haladt.

Bella tal�n r�eszm�lt, hogy ak�r balul is els�lhet a miniszt�riumban tett k�nyszerl�togat�sa, ez�rt hevesen vonaglani kezdett. Ide-oda r�ngatta �reit, �s siker�lt is kisz�knie Remus markaib�l. Perselus azonban nem engedte el a k�telet: mag�hoz r�ntotta, majd bel�kte a n�t a liftbe. A falhoz szegezte, �s jobb kez�vel szor�tani kezdte a tork�t. Lupin g�rnyedve f�jta ki mag�t, hiszen a n�vel val� birk�z�s eg�szen kif�rasztotta.

- Perselus! - sikkantotta Rowena, ajkai el� kapva a kez�t.

Harry sz�vesen v�gign�zte volna, ahogy a professzor ujjai gyilkosan �sszeszorulnak, v�gleg elz�rva a leveg�t�l Bellatrix Lestrange t�dej�t, de tudta, hogy kicsit m�g mindannyiuknak t�relemmel kell lenni.

- Perselus, k�rem - intett Dumbledore, ahogy a sort z�rva bel�pett a liftbe. - Remus, tartsa er�sen.

A gombnyom�s ut�n a f�lke aranyr�csos ajtaja bez�rult, �s megindultak lefel�.

Rowena �rdekl�dve figyelt minden �llom�st, amely el�tt elhaladtak, hiszen � m�g sosem j�rt a miniszt�rium ezen emeletein. Minden egyes f�nycs�k, mellyel a meg�ll�k a l�baik alatt kirajzol�dtak, majd tov�bb n�vekedtek, �j volt sz�m�ra �s titokzatos. Remus m�r keser�bben eml�kezett vissza az elm�lt ny�ri esem�nyekre. A sz�tsz�rt siets�gre, amivel berontottak az �p�letbe, meghallv�n, hova t�ntek a di�kok… a p�rbaj a Hal�l Term�ben… Lehunyta a szemeit.

- Hova visznek? - nyikkant Lestrange.

- Rejt�ly- �s Miszt�rium�gyi F�oszt�ly - mondta egy g�pies n�i hang, ahogy meg�rkeztek c�ljukhoz.

- A Wizengamot el� visznek? - kezdett el �ja mocorogni a fogoly. - Most lesz a t�rgyal�som? Eresszenek!

�jabb hiszt�rikus rohama eg�szen m�s volt, mint az eddigiek. Harry mintha r�m�letet v�lt volna felismerni a hangj�ban.

- Tal�n att�l f�l, hogy a dr�gal�tos nagyura �pp m�ssal lesz elfoglalva, nem is sejtve, hogy h� szolg�ja felett �pp �t�letet hoznak? - tette fel mag�ban a k�rd�st. - Vajon a var�zsl�k vil�g�ban van hal�lb�ntet�s…?

A t�gas, kerek terem fogadta �ket, amely oly ismer�s volt sz�m�ra a k�k f�nnyel lobog� f�kly�i miatt.

- Hogyan fogjuk megtal�lni a megfelel� ajt�t? Mi is legal�bb n�gyszer pr�b�lkoztunk…

- Eml�kezz, Harry - sz�lalt meg Dumbledore, �s hangj�ba mintha egy kis s�rget�s vegy�lt volna.

A fi� lehunyta a szemeit, �s pr�b�lta felid�zni maga el�tt azt a d�lut�nt, amikor t�rsaival ide sz�ktek. R�ncok sz�ktek a homlok�ra. Hiszen minden olyan zavaros volt! Hogyan lenne k�pes felid�zni mag�ban, melyik ajt�…

- Hal�lterem! - mondta hirtelen. - Mutasd a Hal�l term�t!

Becsap�dott az az ajt�, melyen �rkeztek, �m a p�rg�s most elmaradt. Helyette kiny�lt egy m�sik, egy az egyforma tizenkett� k�r�l.

Harry els�nek indult meg, szinte vonzotta a terem, a sz�les, t�glalap alak� t�r, melynek rejtelmes f�lhom�ly�t p�r f�klya biztos�totta csup�n. Lesietett a magas l�pcs�soron, eg�szen a kapu el�, �s megbabon�zva n�zte annak omladoz� bolt�v�t. A f�tyol, mely annakidej�n elnyelte Siriust, most is lengett, de Harry most nem hagyta mag�t �tverni.

- Sirius! - ny�gte Remus hirtelen, amire mind felfigyeltek.

- Mi? Az unokatestv�rem? - sikkantotta Bellatrix, most m�r igaz�n ijedten. - Mi van vele?

- Nem l�tom �ket! - folytatta Lupin. - Egyszer�en elt�ntek!

- Elv�gre a Hal�l term�ben vagyunk, kedves Remus - felelte Dumbledore ked�lyesen, ahogy Harryt k�vetve le�rt a k�emelv�ny el�, amin a kapu �llt. - Azt hiszem… ennek �gy kell lennie…

Rowena megk�v�lten �llt, �s megborzongott, m�g Perselus a fogoly bok�it is �sszek�t�zte �s a legals� l�pcs�fokra l�kte, hogy le�lj�n.

- B�r elb�cs�zhattam volna t�l�k… Jamest�l, �s…

- Erre most nincs id�nk, sajn�lom, Remus - intette le az igazgat�.

Mind a kapu el� gy�ltek, �s Harryt figyelt�k, aki behunyt szemmel �llt el�tte. Nem �rtett�k, mi t�rt�nik vele, csak figyelt�k, hogy a f�tylat lenget� friss szell� a fi� tal�rj�t is lobogtatja. Harry lassan h�trafordult.

- Most is hallom �ket… a hangokat…

- K�l�n�s kapu ez - tette a v�ll�ra a kez�t Dumbledore. - Titokzatos �s szomor� �p�tm�ny… k�ts�gk�v�l el�deink egyik leg�rt�kesebb �r�ks�ge. Druida t�rzsek �p�tett�k valaha, ahogy oly sok m�s m�eml�ket orsz�gunkban… vonzz�k m�g tudatlan mugli testv�reinket is, akkora er�vel b�rnak - pillantott h�tra a t�bbiekre, ahogy ujjaival megsimogatta a kapu faragv�nyait. - Ez persze nem maradhatott a szabadban, ahov� �p�tett�k… Ahhoz t�l hatalmas… Ez�rt ker�lt ide… �s lett a Rejt�ly- �s Miszt�rium�gyi F�oszt�ly egyik prominens vend�ge…

Nagyot s�hajtott, amit�l �gy t�nt, nehez�re esik besz�lnie.

- Oly hatalommal l�tt�k el, melyre sok gyarl� t�rsunk �h�tozik… Mert ez a kapu maga az �r�kk�val�s�g forr�sa. Mindenki, aki �tl�p rajta, mennyei teremtm�nny� v�lik. De kinek is �rn� meg…? Erej�t elvesztve, szellemk�nt teng�dni az �l�k k�zt, �szrev�tlen�l �s mag�nyosan, m�g a vil�g ideje le nem j�r… Sz�rny� sors ez, melyet egy haland� sem k�pes gy�trelmek n�lk�l elviselni…

Harry akaratlanul is kiny�jtotta a kez�t a f�tyol fel�, mintha meg akarn� �rinteni a l�thatatlan kezeket, melyek fel�je meredtek: az �r�k lelkek keservesen v�gytak arra, hogy legal�bb egyszer �jra �l�k k�z� ker�lhessenek.

- Lesz m�g r� alkalmad - fogta meg a csukl�j�t Dumbledore, mosolyogva. - Nemsok�ra. Ez a kapu a titka mindennek. Ideje, hogy nekikezdj�nk munk�nknak.

Leseg�tette Harryt az emelv�nyr�l, �s visszaballagtak a t�bbiekhez.

Az igazgat�n k�v�l egyik�k sem tudta, tulajdonk�ppen mik�nt vegye ki r�sz�t az el�k�sz�letekb�l. �gy jobb�ra Bellatrixot figyelt�k, nehogy az valamilyen hamis mozdulatot tegyen.

Dumbledore az egyik sarokb�l el�j�k lebegtetett egy kajla oszlopf�nek t�n�, hatalmas m�szk�darabot. Eredeti hely�n csak a falhoz t�masztva pihent, a m�gus b�b�j�nak k�sz�nhet�en azonban meg�llt el�tt�k, p�r centim�terrel a f�ld felett lebegve. A teteje sima volt, laposra csiszolt�k. Dumbledore p�lc�j�nak lend�t�s�vel egy cser�pt�lat var�zsolt r�, f�lig megt�ltve v�zzel. K�r�je intett mindenkit. Remus �s Perselus megmarkolt�k Bella k�teleit, �s felseg�tett�k �lt�b�l. A n� p�ros l�bon ugr�lva jutott csak el az oszlopig.

Az igazgat�, miut�n v�gigm�rte �ket, Harry sz�m�ra alig hallhat� �s �rthetetlen b�b�jt motyogott, melyt�l mintha megdermedt volna a v�z t�kre a t�lban. Az �tl�tsz�, k�kesen ragyog� fel�let felemelkedett el�tt�k, �s mind csod�lkozva n�zt�k. M�g Bella is abbahagyta az ellenkez�st annyira elb�v�lte a l�tv�ny. Mind �sszerezzentek azonban, mikor a kerek j�glap v�gighasadt, �s szil�nkokra t�rt. Az apr� darabk�k tova�sztak a leveg�ben, egyfajta m�gikus k�rt alkotva k�r�l�tt�k. Sebesen p�r�gni kezdtek, ak�rcsak a tizenk�t ajt�s szoba, feh�r f�nykordont vonva k�r�j�k.

- Most m�r senki sem hagyhatja el a k�rt - biccentett Dumbledore. - Szabadd� kell tenn�nk az egyik kez�t - intett Bellatrix fel�.

Remus aggodalmas pillant�st k�ld�tt Rowena fel�.

- Semmi p�nik, innen m�r nem menek�lhet.

K�z�s er�vel kih�zt�k a n� jobb kez�t a k�telek al�l, de test�nek t�bbi r�sz�t tov�bbra is szorosan fedte a k�t�l.

A szil�nkok k�z�l hat nagyobb darabka lebegett az orruk el�tt, �s ezeket csak most vett�k �szre. Harry csod�lkozva figyelte saj�tj�t, mely gy�m�ntk�nt ragyogott, visszat�kr�zve azt a f�nyt, melyet a k�r�l�tt�k cik�z� darabok keltettek. �rezte, hogy meg kell fognia. Ujjai k�r�l�tte keringtek, csod�lva sz�ps�g�t, de meg�rinteni nem mert�k. Al�tartotta a tenyer�t, mintha att�l f�lne, hogy az b�rmelyik pillanatban a f�ldre hullhat, majd felpillantott.

T�rsai is ugyan�gy tettek, �m Dumbledore el�tt�k j�rt: �sszez�rta tenyer�t, j�l megszor�tva a szil�nkot. Mark�nak r�sein apr� v�rcseppek hullottak a t�lba.

- �n ezt nem csin�lom! - tiltakozott Bellatrix.

�m Perselus megfogta a csukl�j�t, az ed�ny f�l� tartva, Remus pedig er�szakosan �sszepr�selte az ujjait. A n� felsikoltott, ahogy a szil�nk felhas�totta tenyer�nek h�s�t.

Harry is ejtett h�rom v�rcseppet, �s kiss� k�nl�dva n�zett az igazgat�ra, aki �tszellem�lve meredt a t�lra. Abban �rv�nyleni kezdett a folyad�k, vizet �s v�rt �sszekeverve.

- T�ged sz�l�tunk, Sirius Black - mondta monoton hangon.

Legnagyobb meglepet�s�kre Sirius megillet�d�tt arca n�zett fel r�juk a t�lb�l. Mozgatta az ajkait, de a hangj�t nem hallott�k.

Dumbledore motyogni kezdett, mint valami k�tyagos v�nember, �s Harry egy szav�t sem �rtette. V�gign�zett a t�bbieken, �s meglepve tapasztalta, hogy Rowena �s Perselus is teljes �h�tattal hallgatj�k, mintha mindent �rten�nek. Az a sejt�se t�madt, hogy egy olyan nyelven besz�lnek, amir�l neki halv�ny fogalma sincs. Ilyenkor �tkozta mag�t, hogy nem j�rt � is r�natanra Hermioneval. A m�gus utols� szavaira azonban �jra visszat�rt az elm�lked�sb�l:

- Hatok sz�vets�g�b�l sz�lessen h�t meg a hetedik!

Sebes sz�lv�sz t�rt el� az ed�nyb�l, meglobogtatva hajukat �s tal�rjukat egyar�nt. A hatalmas f�ny�radat el is vak�totta �ket egy pillanatra. Rowena sikkantva a szemei el� emelte kezeit. Harryt k�ts�gk�v�l leny�g�zte a b�b�jjal j�r�, l�tv�nyos jelenet, m�gis ott motoszk�lt benne a k�ts�g apr� szikr�ja.

- Honnan tudjuk, hogy m�k�dik a var�zslat? Mi lesz a bizony�t�k?

- M�g a b�b�jt is hitetlenkedve csin�ljuk… - mondta Dumbledore ironikusan. - Higgy nekem, Harry, hat�sosabb lesz, mint k�pzeln�d!

A folyad�kban hom�lyoss� v�lt Sirius k�pe, �s nem is tisztult ki t�bbet. A k�r�l�tt�k kering� szil�nkok is lelassultak, majd lust�n a f�ldre hullottak, �gy a f�ny�k is kialudt.

- �s mikor… mikor teljesedik be a var�zslat? Mikor…?

- Nos - jegyezte meg az igazgat� kiss� bizonytalanabb hangon -, a k�nyv szerint el�g ehhez k�t �ra is. De mivel m�g nincs tapasztalatunk ezt illet�en…

Szinte mind megd�bbentek az id�s m�gus szavain. Nagyon k�l�n�snek t�nt, hogy vannak dolgok, melyekben m�g � maga sem biztos teljesen. Ez valamelyest megingatta a hit�ket a f�rfi t�vedhetetlens�g�ben.

- �s m�gis hol fog �jra… megjeleni?

- Ez az egy kit�tele maradt m�g a b�b�jnak… Azon a helyen fog �jra testet �lteni, ahol mind jelen vagyunk. Egy�tt kell h�t maradnunk… �s �letben.

Bellatrix azonban kihaszn�lta a k�n�lkoz� alkalmat, �s egy zsebtolvaj �gyess�g�vel elcsente Rowena p�lc�j�t. L�bair�l elt�ntette a k�t�st, �s, ha sut�n is, de elkezdett felfel� rohanni, kifel� a teremb�l. Mivel a szil�nkok b�v�s k�re m�r egyik�j�ket sem tartotta vissza, mint ut�na vet�dtek, hogy megakad�lyozz�k a t�voz�s�t.

- Nem menek�lhet! - harsogta Dumbledore.

Perselus �s Remus l�lekszakadva rohantak fel a magas l�pcs�fokokon, hogy utol�rj�k.

- Scissum! - ki�ltotta lentr�l Harry.

A nyirb�l� b�b�jt�l a n� szokny�ja �s koszos tal�rja hossz�ban t�bbsz�r is sz�thasadt, amit�l Bella egyre csak botladozott. Folyton r�l�pett a leszaggatott cs�kokra, �s ahogy ki�rt a teremb�l, hasra is esett. Sokkal nehezebb volt �gy fel�llnia, hogy egyik kez�ben a p�lc�t tartotta, a m�sik meg az oldal�hoz volt k�t�zve. Szitkoz�dva fetrengett a f�ld�n.

Remus el�relend�lt, �s hasra vet�dve pr�b�lta elkapni a bok�j�t, miel�tt fel�llhatott volna, de a n� gyorsabb volt, �s bevetette mag�t a liftbe. Perselus �gyet sem vetett a f�ld�n hever� Lupinra: egyenesen a lift fel� szaladt, �s m�g �pp bef�rt annak z�r�d� r�csain.

A t�bbiek azonban lemaradtak, �s bossz�san n�zt�k, ahogy a f�lke lassan emelkedik - n�lk�l�k. Azt nem tudt�k, Bellatrix �s Perselus mit m�velhet a felvon�ban, csup�n dulakod�suk hangjait lehetett hallani, illetve azt l�tni, ahogy az eg�sz szerkezet kileng emiatt.

- Csak ne essen semmi baja - kulcsolta �ssze a kezeit Rowena, felel�snek �rezve mag�t a kialakult helyzet miatt.

- Mi�rt nincs m�g egy felvon�? - bosszankodott Harry tehetetlen�l. - Vagy mi�rt nem hoppan�ltok? - fordult Remus�k fel�. - Engem itt hagyhattok, majd felmegyek valahogy!

- Csak a fenti fogad�t�r engedi a hoppan�l�st, Harry - mondta Dumbledore, ahogy hozz�juk csatlakozva a himb�l�z� f�lk�t n�zte. - Minden m�s emeletet �s �gyoszt�lyt b�b�jok v�denek.

- Meg kell v�rnunk, m�g �jra le�r a lift…

Egy �r�kk�val�s�ggal is fel�rt volna az a v�rakoz�s, amire a lassan �rkez� f�lke miatt k�nyszer�ltek. �m alighogy kiny�lt annak aranyr�csos ajtaja, mind elsz�rnyedtek.

A lift belseje, a falak �s a padl� mind v�rcseppekt�l voltak tele. Ruhafoszl�nyok �s kit�pett hajsz�lak hevertek szanasz�jjel, �s az egyik s�t�t sarokban Harry mintha egy szemfogat is l�tott volna - de erre m�r nem mert volna megesk�dni.

- Mit csin�lt ez vele? - morfond�rozott kiss� der�lten. - Meger�szakolta, vagy mi?

Elk�pzelni sem tudta, hogyan festhetnek mindketten, de sejtette, hogy er�sen megt�p�zottan. A fenti fogad�t�r megint katasztr�fa s�jtotta ter�letnek t�nt, mint legut�bb. Pap�rok sz�lltak a leveg�ben, sz�kek �s asztalok hevertek felborogatva, ahogy a fedez�kben kuporg� ellenfelek �tkokkal bomb�zt�k egym�st.

- Perselus! - ki�ltotta Rowena, kedves�t keresve.

�m csak Bell�t l�tta, ahogy az sorra borogatja fel a kuk�kat.

- Hol van? - rik�csolta. - Itt kell lennie! Amivel j�tt�nk…

- A zsupszkulcs…! - d�bbent r� Remus, �s maga is keresni kezdte a szemeivel a t�rgyat. - A zsupszkulcsot keresi…!

Piton ny�gve m�szott el� az egyik asztal al�l, egy szemetesv�dr�t tartva, felvonva szem�ld�k�t.

- Ez az? - k�rdezte Rowena suttogva, ahogy leguggolt hozz�. A f�rfi b�lintott, �s kiss� megk�nnyebb�lve fogadta a n� cs�kj�t.

- Kapjuk el ezt a n�mbert, miel�tt teljesen leveti mag�r�l a hoppan�l�sg�tl� k�telet - emelte p�lc�j�t t�mad�sra Remus. - Petrificus totalus! - ki�ltotta, ahogy a s�b�lv�ny�tokkal Bellatrix h�t�nak k�zep�re c�lzott.

A n�nek annyi ideje sem volt, hogy megforduljon. Telibe kapta az �tok, �s megdermedve elhasalt. Lupin azonnal odarohant hozz�, �s meger�s�tette a k�teleit.

- Azt hiszem, tan�csos lenne, ha induln�nk - pillantott k�rbe Dumbledore kiss� fanyalogva. - Miel�tt m�g valaki �szreveszi, mekkora puszt�t�st m�velt�nk.

- Albus! - ki�ltott fel egy hang az igazgat� tal�rj�nak egyik zseb�ben.

Mind meglepetten kerest�k a hang forr�s�t. Dumblerore az egyik bels� zseb�b�l egy ugyanolyan oda-vissza t�kr�t hal�szott el�, mint amilyet Harry a Rend t�bbi tagj�n�l is l�tott.

- Tess�k, Minerva.

- Albus, sz�rny�s�g t�rt�nt! Tudjukki! Itt van…! Itt, a birtokon! Roxmorts l�ngokban �ll! Sorra hoppan�lnak az aurorok �s a Rend tagjai, de eddig nem siker�lt megf�kezn�nk!

Harry r�m�lten n�zte az igazgat� arc�n v�gbemen� v�ltoz�st. Az id�s, nagypapaszer� m�gus hirtelenj�ben egy fenevad elsz�nts�g�val meredt a t�k�rbe.

- A di�kok, Minerva?

- F�kezhetetlenek! Kit�rt a p�nik, ahogy megl�tt�k felsz�llni a f�st�t a falub�l! A legt�bben megh�z�dtak ugyan a klubhelyis�gekben, de egy p�ran, Albus! Granger kisasszony �s a Weasley-testv�rek �sszegy�jt�ttek egy p�r �t�dikest meg hatodikost, �s… Merlinre, Albus, �k is be akarnak sz�llni a k�zdelembe!

- Ne agg�djon, remek tan�raik voltak - nyugtatgatta Dumbledore, el�bb Lupinra �s Rowenara, majd Harryra pillantva. - Azonnal ott lesz�nk!

- Sikerrel j�rtak? - k�rdezte a n� m�g gyorsan, miel�tt a besz�lget�s megszakadhatott volna.

- �, igen… - mosolyodott el az igazgat�.

Megfogt�k a zsupszlulcsot, �s megv�rt�k, m�g Remus is odavonszolja Lestrange-et. Az, ahogy mind a hatan meg�rintett�k, m�k�d�sbe l�pett, �s beszippantotta �ket.

M�g a kast�ly fel� sz�guldottak, Harry bens�j�t szor�tani kezdte egy rettenetes �rz�s. M�r megint szembes�lnie kell Voldemorttal. Minden tan�v utols� fel�ben t�rt�nt valami, ami miatt konfront�l�dnia kellett ellenfel�vel. Noha sejtette, hogy ez id�n sem lesz m�sk�pp, m�gis megtelt a sz�ve aggodalommal. Nem volt azonban ideje tov�bb elm�lkedni, mert a z�g�st k�vet�en, mely utaz�sukat v�gigk�s�rte, vissza�rkeztek a mardek�ros cellasorba, a pinc�be. Szinte felken�d�tt a falra, akkora er�vel tette le a zsupszkulcs.

Remus beh�zta a foglyot a cell�ba, lefektetve az �gyra, �s megszabad�totta a k�telekt�l. Kih�tr�lt onnan, �s bez�rta annak ajtaj�t.

- A falu a roxforti birtokhoz tartozik, legal�bbis a r�gi, h�b�res int�zm�ny szerint. Ha mi odalent lesz�nk is, m�g mindig egy helyen maradunk vele, felt�ve, ha � nem jut ki innen - jegyezte meg az igazgat�.

Mikor minden b�njelet elt�ntettek, meglend�tette a p�lc�j�t, amit�l az �r�k �ress� v�lt tekintete �jra �letszer� lett.

- Tarts�k szemmel ezt a n�t - mondta Dumbledore, mintha ott folytatn� a besz�lget�st, ahol az abbamaradt. - B�rmi t�rt�nik is odakint, maguknak itt a hely�k. Ismerik a feladatukat.

Az �r�k kih�zt�k magukat, jelezve, hogy tudj�k, mi a dolguk, �gy a kis csoport elhagyta a pincehelyis�get.

A feln�ttek mind a bej�rati csarnok fel� igyekeztek, �gy Harry is vel�k tartott.

- Harry, meg kell, hogy k�rjelek, hogy t�rj vissza a klubhelyis�gedbe, m�g…

- Nem k�rhet ilyet! - csattant fel a fi�. - A bar�taim odakint vannak! Sz�ks�g�k van r�m! Ahogy… maguknak is - mondta csendesebben.

Az igazgat� lehunyta a szemeit, hiszen f�jdalmas volt, ahogy fi� a j�slatra �s saj�t feladat�ra eml�keztette.

- Nem �ll�that meg… Ennyivel tartozik a var�zsl�t�rsadalomnak… - mondta v�g�l Harry, �s fut�snak eredt.

- Harry! - ki�ltott ut�na Remus, de a fi� olyan gyorsan szedte a l�bait, hogy nem �rte utol.

�gy n�zt�k t�volod� alakj�t, mint szomor� madarak, melyek egy kir�ppen� fi�ka els� sz�rnypr�b�lgat�s�t lesik. Hamar ut�na vetett�k magukat.

Harry sorra dob�lta le a s�pcsontv�d�it �s keszty�it, ahogy a kast�ly udvar�r�l a vas�t�llom�s fel� szaladt. Egy ideig a Tiltott Rengeteg miatt takar�sban volt a kis telep�l�s, de a t�voli f�st szag�t m�r elhozta a sz�l id�ig is. El�kapta p�lc�j�t, mintha att�l tartott volna, hogy valamelyik bokorb�l el�ugrik egy hal�lfal�. De a vas�ti meg�ll�n�l sem tal�lt semmit - ami r�gt�n gyan�s volt sz�m�ra. Legal�bb egy kalauz vagy egy lusta bakter… De senki, mintha sz�r�n-sz�l�n elt�nt volna mindenki.

Ahogy kiszaladt a falu fel� vezet� �tra, r� is j�tt, mit�l ilyen elhagyatott a k�rny�k.

Mag�t a poklot nem tudta volna borzalmasabbnak elk�pzelni. Az �g alja nem a hanyatl� nap miatt volt v�r�s, hanem a l�ngokban �ll� h�zakt�l. A l�ngnyelvek csak �gy falt�k a h�zakat: a kit�rt ablakon kereszt�l nyaldost�k a k�ls� falakat is, ha a berendez�ssel m�r v�geztek. Nem volt �p�let, melyb�l ne gomolygott volna a f�st. A leveg�ben mindenfel� pernye sz�llt.

A riadt sokadalom vagy a t�zet pr�b�lta oltani, vagy a t�mad�kkal szemben harcolt. Az id�sek �s kisgyerekek jajvesz�kelve pr�b�ltak mened�ket keresni, de az elvetem�lt megsz�ll�k n�ha m�g �ket sem k�m�lt�k. Harry �pp szemtan�ja volt annak, mik�nt robbant porr� egy h�zat egy s�t�t, k�mzs�s alak, aminek oltalm�ba �pp beszaladt h�rom, h�t-nyolc �ves kisl�ny. Elborzasztotta az �rtelmetlen kegyetlens�g, �s futt�ban el�reszegezte a p�lc�j�t.

- Petrificus totalus! - ki�ltotta, amivel meglepte az alakot. Nem maradt ideje v�dekezni, ez�rt megdermedve d�lt el a mocsokban, amit saj�t t�rsai keltettek.

Harry jobbnak l�tta megk�t�zni a f�rfit, noha m�g nem ismerte azt a hoppan�l�sg�tl� b�b�jt, amit a feln�ttek szoktak haszn�lni. �gy beh�zta az alakot az egyik romos h�zba, h�trak�t�zte kezeit-l�bait, hogy az, ha mag�hoz t�r, ne tudjon �jra visszat�rni a csatat�rre.

- Eggyel kevesebb - �llt felette undorodva, ahogy v�gzett munk�j�val. Ledobta mag�r�l a tal�rt, �gy v�r�s-s�rga kviddicses pul�ver�ben �gy festett, ak�r egy egyszer� mugli.

Ekkor apr� recseg�st hallott a h�ta m�g�l. Megp�rd�lt, �s l�tta, hogy a h�rom f�k�t�s kisl�ny az, akikkel a hal�lfal� v�gezni akart. Odaszaladt hozz�juk, �s megn�zte, nem s�r�ltek-e meg.

- J�l vagytok? Hallotok engem? - k�rdezte, mert el�g k�b�nak t�ntek. �gy v�lte, biztos z�g a f�l�k a robban�s miatt. - Szaladjatok a vas�t�llom�s fel�, onnan pedig fel a kast�lyba. B�jjatok el ott! Ott nem eshet bajotok! Nyom�s!

Ahogy a gyerekek tovaiszkoltak, � is el�j�tt a romok k�z�l. Kil�pve az utc�ra l�tta, hogy mindenfel� tal�ros alakok rohang�lnak. Ki�rve a h�zak k�z�l bevetette mag�t a t�megbe, �s megkezdte �lete eddigi legnehezebb k�zdelm�t…