23. A szeretet ereje II. (18+)

FIGYELEM: A fejezetet csak nagyon er�s idegzet�eknek, iszonytat�, undor�t� thrillereken nevelt embereknek aj�nlom, szigor�an vacsora el�tt.

Nem viccelek.

Hermione sohasem gondolta volna, hogy Piton f�skamr�j�ban egy �s�t fog tal�lni, elv�gre az udvaron csak alig n�h�ny n�gyzetm�ternyi kert volt, m�gis, k�zelebb �rezte mag�t a c�lj�hoz, amikor kez�be fogta a neh�z kerti eszk�zt.

- Hermione, most m�r v�gre elmondhatn�d, hogy mire k�sz�lsz. Azt hiszem, t�ls�gosan is �rtem az �sszef�gg�st a s�t�t var�zslatok �s az �s� k�z�tt – n�zett r� szigor�an Fred.

- �n... - m�ly leveg�t vett, �s �gy d�nt�tt, nem hagyja, hogy Fred megingassa elhat�roz�s�ban. - Musz�j megtennem. El kell, hogy b�cs�zzanak any��k Flammyt�l, ne is pr�b�lj meg�ll�tani! El kell neki mondanom, hogy mennyire sajn�lom... Fred, k�rlek, ne is pr�b�lj lebesz�lni!

- Te teljesen meg�r�lt�l?! - f�rmedt r� er�teljesebben, mint ahogy szeretett volna, majd b�k�l�kenyebb hangon hozz�tette: - Hermione, neked igaz�n tudnod kellene, hogy a hal�llal nem szabad j�tszani! Ha megid�zed, lehet, hogy soha nem tud visszamenni vagy m�g rosszabb, ha magadban teszel k�rt, ha egy sz�rnyeteget hozol vissza a h�god helyett!

Idegesen belet�rt v�r�s haj�ba, �s n�zte a kiss� megszeppent Hermion�t, aki m�g sohasem l�tta ennyire m�rgesnek, vagy felel�ss�gteljesnek.

- Ne haragudj, nem akartam felemelni a hangom – pr�b�lta menteni a menthet�t.

- Igazad van, Fred, de meg kell pr�b�lnom. Tudom, hogy t�lem senki sem v�rn�, hogy �r�lts�get csin�lok, de nem b�rom n�zni any��kat, ahogy szenvednek. Nem b�rok azzal a tudattal �lni, hogy el sem tudtam b�cs�zni t�le, meg sem mondhattam, hogy mennyire fontos nekem!

Hermione arc�n lassan �jabb k�nnyek kezdtek csordog�lni. Fred mag�hoz �lelte a l�nyt, �s �vatosan kicsavarta kez�b�l az �s�t.

- El�sz�r temess�k el Harryt, ut�na seg�tek, ha annyira akarod.

Hermione meglepetten n�zett Fred szemeibe. Teljesen elfelejtette, hogy milyen nap van, �s hogy aznap temetik a bar�tj�t. Kiss� zavarodottan n�zett az �r�j�ra, ami al�t�masztotta elk�pzel�s�t, miszerint eg�sz �jjel a k�nyvek k�z�tt gubbasztottak. A nap lassan kelt fel a horizonton, tudatva vel�k, hogy reggel hat is lassan elm�lik.

- Menj�nk haza, aludjunk egy kicsit – mormolta Fred halkan.

Hermione kibontakozott az �lel�sb�l, let�r�lte a k�nnyeit, majd elindult az emeletre Harry k�nyv��rt, de Fred meg�ll�totta.

- Holnap, Hermione.

V�g�l siker�lt visszar�ngatnia az Od�ba.

M�g Dumbledore �lt, Fawkes a saj�t hal�l�t ut�lta a legjobban. Minden hal�la f�jdalommal �s felejt�ssel j�rt, �s mindig f�lelemmel v�rta az �jabb elm�l�st. Mi�ta azonban meghalt az igazgat�, sokkal jobban f�jt a mag�ny, mint az, hogy �jra �s �jra meg kellett halnia �s �jra meg kellett sz�letnie. Ideje volt, hogy ez legyen az utols�. F�lt t�le, ugyanakkor megk�nnyebb�l�ssel t�lt�tte el a tudat, hogy nincs tov�bb, nincs t�bb egyed�ll�t.

Az ajt�n Lupin l�pett be egy kiss� kopott, de eleg�ns, fekete tal�rban.

- Vigy�zz r�, Fawkes, nek�nk menn�nk kell a temet�sre.

A mad�r b�lintott, �s tov�bb b�multa az el�tte hever� testet. Milyen abszurd, hogy eltemetik, pedig m�g meg sem halt. Tal�n n�h�ny �ra m�lva meg fog, de most m�g �l. Egy utols� pillant�st vetett a szob�b�l kih�tr�l� Lupinra, �s gondolatban elk�sz�nt t�le.

L�tta feln�ni, ahogy kedves�t, Tonksot is, �s sz�m�ra m�g mindig azzal a sok gonddal k�zd� gyermek volt, akit el�sz�r megl�tott az igazgat�i szob�ban. B�rcsak ne neki kellene n�velni ezeket a terheket, de tudta, hogy Lupin a legjobb v�laszt�s. Annyi embert ismert, annyi ember megfordult az igazgat�i irod�ban, �s m�gis, csak n�h�ny ember volt, akire r� merte volna b�zni Harry �let�t. Tudta, mekkora terhet r� ezzel a f�rfi v�ll�ra, de � volt az egyetlen, aki k�pes volt mindezt el is viselni. Fawkes sajn�lta, hogy nem mondhatja el Lupinnak mindazt, amivel meg kell majd birk�znia, ha Harry valaha fel�bred. Az �let��rt val� agg�d�s csak felk�sz�ti a p�rt arra, ami ezut�n k�vetkezik. Fawkes rem�lte, hogy j�l d�nt�tt; Lupin er�s ember, vele Harry t�l�lheti – m�g ha nem is lesz olyan, mint r�gen. Egyik�j�k sem.

Lehunyta a szem�t, �s hagyta, hogy az utols� f�nixk�nny is lecsorogjon a cs�r�n. �rezte, hogy sz�d�lni kezd. Sz�rnyaival megt�maszkodott az �gy t�ml�j�n, �s pr�b�lta csit�tani remeg�s�t, amit m�r olyan j�l ismert. B�re egyre jobban felmelegedett, majd a m�g megmaradt tollai hirtelen l�ngra kaptak, amit halkan vijjogva pr�b�lt elviselni. Hal�ltus�j�t hosszabbnak �rezte, mint eddig b�rmikor, �s m�r nem b�rta elviselni a r�t�r� f�jdalomhull�mokat, verg�dni kezdett, sz�rnycsapkodva pr�b�lta oltani saj�t t�z�t.

Egy id� ut�n m�r nem mozdult, nem b�rt a f�jdalomt�l, a l�ngok lassan elnyelt�k. A f�jdalom k�d�n �t m�g l�trehozta utols� var�zslat�t: a test�b�l nem hamu lett, hanem valamilyen s�rg�n aranyl� folyad�k, ami lassan lecsordog�lt Harry homlok�ra, �s ott elnyelte a vill�m alak� heg.

Fawkes teljes�tette, amit meg�g�rt mag�nak: megmentette Harryt, de nem tudhatta, mit hagyott maga ut�n.

A fi� teste megvonaglott a f�jdalomt�l, szemei hirtelen kiny�ltak. Ahogy megsz�nt a f�jdalom, Harry szemei �gy hideg�ltek el, k�z�ny�ss�get t�kr�zve.

Hermione alig figyelt a Temet� besz�d�re, csak a t�volban figyelte a gy�lekez�, fekete felh�ket. Nem is n�zett a kopors�ra, �gyis tudta, hogy �resen �ll, hiszen sehol sem tal�lt�k meg Harry test�t. A Miniszt�rium szok�s szerint ott tett keresztbe, ahol tudott, de v�g�l Mr. Weasley elint�zte, hogy halottnak nyilv�n�ts�k, �s v�gre tisztess�gesen eltemess�k. Mindez t�bb h�tig tartott. A gy�sz nem sz�nt senkiben, de az id� m�l�sa sokat seg�tett, �gy csak itt-ott hallatszott egy-egy szipog�s. � m�r nem tudott s�rni, egyszer�en nem ment. Undor�totta �s felh�bor�totta, hogy olyanok is el akartak j�nni a temet�sre, akik soha nem is l�tt�k Harryt, s�t, olyanok is, mint Umbridge, akik m�lyen megvetett�k.

A b�kaarc� h�lgyem�ny pont m�g�tte �llt, �gy hallhatta minden egyes megjegyz�s�t. Nem akarta felh�borod�st keltve ki�tkozni a temet�b�l, de az utols�, „�gy legal�bb nem lesz t�bb probl�m�ja, Mr. Potterrel, Miniszter �r” megjegyz�sn�l elszakadt n�la valami.

Megp�rd�lt a tengelye k�r�l, �s olyan gyorsan meg�tkozta, hogy a n� �szre sem vette. Umbridge ezut�n csak t�togni tudott, mint a partra vetett hal. A Miniszter pr�b�lta ugyan feloldani a b�b�jt, de a Hermione �ltal tov�bbfejlesztett v�ltozat megtette a hat�s�t.

A l�nyt m�gsem t�lt�tte el el�gedetts�ggel a h�ta m�g�tt zajl�, fojtott szitkoz�d�s. Az sem tudta volna most j� kedvre der�teni, ha m�g�tte Umbridge brekegni kezd.

Amikor Ron meghalt, �gy �rezte, egy r�sze a fi�val halt, de most, hogy elvesz�tette Flammyt majd Harryt, odaveszett a m�sik fele is. Csak egy �res b�bnak �rezte mag�t, ami hi�ba ad helyet ennyi k�nyv sz� szerinti tud�s�nak, m�gsem seg�t felejteni. Mostan�ban t�l sokszor �rezte �gy, hogy a tud�sa kev�s ahhoz, hogy tov�bb tudjon �lni.

Most valami �r�lts�gre k�sz�lt, �s �gy �rezte, hogy nem k�pes megtenni egyed�l. Hi�ba volt ott Fred, �gy �rezte, olyan titkot rejteget, amit ink�bb ki kellene kiab�lni a vil�gnak.

Nem tudhatta, hogy Lupin is pont ugyan�gy �rzi mag�t. Mellette Tonks Harry bar�tait figyelte, �s �rezte, hogy �ssze kell szor�tania a fog�t. Sz�rnyen �rezt�k magukat mindketten, mintha �rul�k lenn�nek, akik az eg�sz vil�got el�rulj�k. Kik�v�nkozott bel�l�k a titok, de makacsul hallgattak, m�g ha nem is l�tt�k be Fawkes igaz�t. B�ztak a mad�r �t�l�k�pess�g�ben, b�ztak abban, hogy Fawkes jobban �tl�tja a helyzetet, mint �k maguk.

A ritka f�k k�z�tt hirtelen �tt�r� sz�l megcib�lta mindenki tal�rj�t. Hagrid �ssz�bb h�zta mag�n m�retes ruh�j�t, majd nagyot szipogott. A mellette �ll� McGalagony gyeng�den megveregette a karj�t. Az igazgat�n� m�g tartotta mag�t, de szemei csillogtak a visszatartott k�nnyekt�l. Tekintete tal�lkozott a s�r t�loldal�n �ll� Felipp�vel, aki mereven b�multa Lupint. McGalagony is r�n�zett a f�rfira �s a mellette �ll� feles�g�re, de semmi k�l�n�set nem l�tott rajtuk, lesz�m�tva Tonks koromfekete, hossz� haj�t. V�g�l betudta a b�mul�st annak az egyszer� t�nynek, hogy Remus v�rfarkas, Felippe pedig v�mp�r.

A temet�s lassan v�get �rt, �s az emberek lassan megfogyatkoztak. Rokonok h�j�n mindenki Hermion�nak nyilv�n�tott r�szv�tet. Volt, aki nem mondott semmit, csak egy pillanatra a l�ny v�ll�ra tette a kez�t, hogy tudassa vele, hogy mellette �ll. Hermione akkor s�rta el mag�t, amikor Hagrid �vatosan mag�hoz �lelte. Nem volt felk�sz�lve erre a sok szeretetnyilv�n�t�sra, �s v�gre meg�rtette, hogy Harryt t�bb ember szerette, mint azt � valaha is k�pes lett volna felfogni. �rdek �s h�ts� sz�nd�k n�lk�l.

�jra �s �jra �tolvasta a k�nyvet, hogy memoriz�lja a hozz�val�kat, amik ahhoz sz�ks�gesek, hogy n�h�ny �r�ra �letre kelts�k Flammy szellem�t. A l�ny valamely csontja, egy gerinces �llat v�re, n�h�ny sz�r�tott, m�rgez� n�v�ny �s egy b�jital, aminek hozz�val�it m�r beszerezte. A f�zet el��ll�t�s�hoz Piton h�za t�nt a legc�lszer�bbnek, �s Hermione m�g a f�rfi haragj�t�l sem riadt vissza, hogy elk�sz�thesse. Egy�bk�nt is, hol volt most Piton, hogy leteremtse?

Hermione l�tta Freden, hogy nem helyesli, amit csin�l, de ak�rh�nyszor elkezdte volna lebesz�lni a l�nyt, az belefojtotta a sz�t. Becs�lte a fi�t, hogy annak ellen�re seg�tett neki, hogy egy�ltal�n nem �rtett egyet a m�dszerrel, vagy mag�val a tev�kenys�ggel.

A k�nyv n�h�ny pontban �rthetetlen�l fogalmazott, de Hermione m�r eleget k�s�rletezett ahhoz, hogy pontosan tudja, mit kell tennie. Halkan mormolta mag�ban a tennival�kat, �s keze gyorsan j�rt az �st f�l�tt. N�h�ny �ra eltelt�vel m�r el is oltotta alatta a t�zet, �s hagyta h�lni a sz�rke, bugybor�kol� f�zetet.

- Indulhatunk, Fred – sz�lt oda a fi�nak. - M�g ez h�l, seg�ts ki�sni Flammyt.

Fred arc�n felismerhetetlen fintor futott �t, de sz� n�lk�l k�vette a l�nyt.

A temet�ben Hermione borzongott, �s egyre jobban els�padt. A p�nikroham teljesen megk�rny�kezte, de igyekezett lek�zdeni minden rosszall�s�t. A sz�rk�let seg�tett nekik elrejteni az �s�t, de meg is nehez�tette a dolgukat.

Meg�lltak a feh�r m�rv�nnyal szemben, Hermione halkan motyogta az orra alatt:

- Sajn�lom, Flammy, tudom, hogy meg fogod �rteni.

Arr�bb lebegtette a s�r tetej�t, majd bele�llt a k�zep�be, �s �sni kezdett. Fred megcs�v�lta a fej�t, de � is seg�tett a l�nynak. Lassan r�juk esteledett, mire el�rt�k a kopors� fedel�t, amin hangosan koppant az �s�.

- Megvan – sz�lalt meg Hermione, mintha csak egy kincses l�dik�t �sna ki. Kim�sztak a s�rb�l, �s a l�ny kilebegtette a kopors�t a s�r mell�. A lesz�gezett tet�t felfeszegett�k az �s� nyel�vel, majd lassan bontani kezdt�k a testr�l a r�csavart halotti leplet. Hermione rosszul lett, amikor megl�tta h�ga hullafoltos test�t, amit m�r kikezdett az id�. A sz�raz b�r k�ken vil�g�tott a holdf�nyn�l, kiemelve a s�t�tlila foltokat.

Fred �vatosan veregette Hermione h�t�t, aki percekig a s�r sz�l�n �klendezett. Mikor v�gre abba tudta hagyni, m�ly leveg�t vett, hogy el�zze a rosszull�tet. Fred felaj�nlott neki egy zsebkend�t, amit h�l�san fogadott, mik�zben arra gondolt, hogy, ha egyed�l lett volna, m�r r�gen elfut.

- K�sz, azt hiszem, jobban vagyok – nyugtatta meg Fredet, egy�ttal mag�t is er�s�tve.

- Biztosan nem gondoltad meg magad?

A l�ny megr�zta a fej�t, majd odal�pett a kopors� mell�, �s der�kig kibontotta h�g�t. Egy �les, h�sv�g� k�st vett el�, majd kez�be fogta Flammy jobb kez�t. V�g�l elengedte, �s megfogta a balt, maga sem tudta, mi�rt. Mutat�ujj�val kikereste a l�ny kisujjcsontjait, �s mikor megtal�lta a b�ty�k �s az ujj csontjai k�z�tti bem�lyed�st, odaillesztette a k�st. M�ly leveg�t vett, majd v�gott.

Fred undorod� hangot hallatott, de odatartotta a kez�ben l�v� zacsk�t. Hermione halk szipog�sok k�zepette visszabugyol�lta h�g�t, �s miel�tt m�g Freddel r�tett�k volna a kopors� fedel�t, l�gyan megcs�kolta Flammy homlok�t, �s halkan odas�gta:

- Rem�lem, megbocs�tasz nekem.

Majdnem hajnalodott, mire befejezt�k a lap�tol�st, ami az �s�val nem ment t�l egyszer�en. Hermione szidta mag�t, ami�rt nem gondolkozott hamarabb, de nem t�l sokat kert�szkedett, �gy nem is tudhatta, mire lesz igaz�n sz�ks�ge.

Az eg�sz m�velet v�g�n szutykosan, mocskosan s�hajtoztak a s�r mellett. Hermione el�z�kenyen r�bocs�tott a fi�ra egy tiszt�t�b�b�jt, majd mag�t is letisztogatta. V�g�l egym�ssal kar�ltve hoppan�ltak, Flammy kisujj�t szorongatva.

Amikor vissza�rtek Piton laborj�ba, Hermione �tkoz�dva n�zte az �r�j�t. Teljesen elszaladt az id�, �s m�g nem szereztek semmif�le �llatot. Agy�n �tfutott a gondolat, hogy otthon az �gy�ban csendesen szundik�l Cs�mp�s, de r�gt�n el�zte a gondolatot. Macsk�j�t nem k�pes fel�ldozni, hiszen neki m�r csak � maradt, mint bar�t, m�g ha nem is k�pes visszabesz�lni.

- Fred, azt hiszem, hogy el kellene menn�nk a Roxfortba, ellopni Hagrid egyik szurcs�kj�t.

- A szurcs�koknak nincs is gerinc�k, vagy igen? - n�zett Hermion�ra k�rd� tekintettel, arc�n borzalmas fintorral.

- Azt hiszem..., hogy nem tudom – ny�gte ki v�g�l Hermione. - Ez valami �j faj, fogalmam sincs, hogy eml�s�k-e, �zeltl�b�ak, vagy mik. Lehet, hogy puhatest�ek? Mindegy is, de ha nem egy szurcs�k, akkor honnan a fen�b�l vegyek most egy �llatot?

- Nekem van egy �tletem – mondta Fred. - De te fogod kiv�reztetni, erre nem v�llalkozom – �s m�r el is t�nt, an�lk�l, hogy elmondta volna, hogy hova megy.

Hermione, jobb dolga nem l�v�n, elkezdte el�k�sz�teni a hozz�val�kat. Kikaparta az �stb�l a m�r megszil�rdult, kiss� kr�mes, sz�rk�sz�ldd� v�lt f�zetet, �s az asztal egy letiszt�tott r�sz�re rakta.

S�rk�nyb�r keszty�t h�zott, �s elkezdte feldarabolni a n�v�nyeket, amelyek b�z�sen engedt�k ki m�rgez� nedv�ket. Egy-egy kis t�lka telt meg lassan; n�melyik sz�raz levelekkel, n�melyik a saj�t nedv�ben tocsog�, sz�r�s n�v�nysz�rakkal.

Utolj�ra hagyta a legnehezebb feladatot. Agya egy h�ts� r�sz�ben ott motoszk�lt a gondolat, de nem foglalkozott a zseb�ben lapul� ujjal. De mivel lassan elfogytak a tennival�k, k�nytelen volt el�venni. Undorodva tiszt�totta meg a csontokat a h�st�l �s inakt�l, de mire v�gzett, h�rom apr� csont fek�dt el�tte. Egy �stbe dobta �ket, �s al�gy�jtott, majd hagyta sz�radni.

M�r f�lig k�szen volt, amikor Fred meg�rkezett, egy n�m�t� b�b�j alatt sip�tani pr�b�l� kerti t�rp�vel. Hermione h�l�san r�mosolygott a fi�ra, de k�zben gyomra bukfencet vetett a r� v�r� megpr�b�ltat�sokt�l.

Fred letette az asztalra a megk�t�z�tt t�rp�t, �s f�l szemmel belelesett az �stbe.

- Ez az, amire gondolok? - k�rdezte nagyot nyelve.

- Igen – felelte Hermione. - Figyeln�l r�, hogy meg ne �gjen, m�g �n ezzel foglalkozok? - mutatott a vis�tani pr�b�l�, fic�nkol� apr�s�gra.

Hermione �gy d�nt�tt, hogy elege van a saj�t f�lelm�b�l �s reszket�s�b�l, �gy megemberelte mag�t, mag�hoz fogta a t�rp�t, �s h�tracsavarta a fej�t, hogy szabad legyen a nyaka. Let�r�lte a f�ldes b�rr�szt, majd fogott egy �les k�st, �s egyetlen, hat�rozott mozdulattal �tv�gta a h�st, ahogy r�gen l�tta nagysz�leit�l csirke�l�sn�l. A t�rpe verg�d�tt, rugdosott, de ahogy alatta a t�ny�r lassan megtelt v�r�sen f�nyl� v�rrel, az utols� mozdulatok elcsendesedtek.

Fred undorodva piszk�lta a sz�rad� csontokat, �s azon gondolkozott, hogy mit v�tett, hogy ide ker�lt. Meg�r-e neki ennyit Hermione, hogy hull�kat �sson, csontokat s�t�gessen, kerti t�rp�ket v�reztessen �s m�rgez� n�v�nyeket szagolgasson? Elkeseredve vette tudom�sul, hogy igen, sajnos meg�r neki ennyit.

- Ha elkezd repedezni, az rossz? - k�rdezte, figyelve a lassan cs�koss� v�l� csontokat.

- Nem, de m�r elolthatod alatta a t�zet – felelte Hermione, mik�zben egy Evaporesszel �tadta a kis t�rp�t az eny�szetnek. A v�rt egy b�b�jjal tart�s�totta, majd odal�pett Fred mell�, �s a csontokat n�zte. - Mit tettem, hogy ide ker�ltem?! Teljesen nem vagyok norm�lis.

- Sajnos ebben nagyon is egyet�rt�nk – b�logatott Fred. - De �g�rem, �n tartom a sz�m, t�lem senki meg nem tudja, hogy hullagyal�z� t�rpegyilkos vagy.

Hermione egy�ltal�n nem tal�lta viccesnek a megjegyz�st. Elszontyolodva n�zett maga el�, �s pr�b�lta visszatartani a k�nnyeit. Fred j�t�kosan megb�kte, majd mag�hoz �lelte a l�nyt.

- Tudom, mit �rzel, �n is b�rmit megtettem volna, hogy visszahozzam Ront annak idej�n. Ha tudtam volna, hogy l�tezik ilyesmi, biztosan �n is ugyanezt tettem volna.

- Ha akkor ismertem volna ezt a var�zslatot, lehet, hogy elfutok, �s ha megtudtam volna, hogy te ezzel pr�b�lkozol, be�rultalak volna a sz�leidnek – mosolyodott el Hermione. - V�ltoznak az id�k.

- Na igen.

- Kezdj�nk neki, miel�tt Piton itt tal�l, �s elmondan� a v�lem�ny�t – forgatta meg szemeit Hermione.

A csontokat egy var�zslattal porr� z�zta, majd l�legzetvisszafojtva megm�rte.

- �ppen, hogy el�g – s�hajtott.

Kim�rt h�rom uncia v�rt, majd belekeverte a porr� z�zott csontokat. �vatosan hozz�keverte az els� n�v�nyt, �s egy �stbe �nt�tte.

- �llj t�volabb – figyelmeztette Fredet, majd bele�nt�tte a gurgiasz�r m�rgez� nedveit, amit�l felcsapott az �stb�l a g�z.

Hermione k�h�gve pr�b�lt t�le leveg�t kapni, majd folytatta, amint jobban lett. Lassan elf�ttek a v�rben a hozz�val�k, s�r� massz�t k�pezve. A m�g meleg f�zetet a sz�rk�sz�ld, kem�ny massza mell� �nt�tte, �s s�rk�nyb�r keszty�vel lassan �sszegy�rta. A melegt�l m�g ragadtak a hozz�val�k, de ahogy egyre jobban megh�ltek, kezdtek t�l kem�nny� v�lni, �s Hermione egy id� ut�n m�r nem b�rta gy�rni.

- Fred, seg�ts, k�rlek. T�ls�gosan gyorsan h�l!

A fi� is keszty�t h�zott, �s seg�tett, ahogy tudott. A cip�nyi nagys�g� anyag v�g�l teljesen �ssze�llt. Hermione k�st ragadott, �s elosztotta n�gy egyenl� adagra. A darabokat S alakban elhelyezte, �s mindegyiknek a k�zep�re k�l�nf�le porokat, sz�r�tott n�v�nyeket rakott. Az utols� darabra n�h�ny csepp t�rpev�r ker�lt, �s Hermione pihegve, de el�gedetten szeml�lte munk�juk gy�m�lcs�t.

- Rakjunk rendet, am�g megsz�rad.

A k�t fiatal mindent megtiszt�tott, elpakolt, �s v�g�l f�radtan le�ltek, pr�b�lva valami vid�m t�m�r�l besz�lgetni. Hermione egyre izgatottabb volt, �s m�r nem b�rt v�rni, percenk�nt n�zegette a k�vekre hasonl�t�, barna anyagokat.

- Biztosan megsz�radt m�r bel�lr�l is – mondta v�g�l. Fred sz�tt�rta a kez�t, �s hagyta, hogy Hermione elkezdje a r�tust.

Miut�n Piton elszak�totta a var�zssz�lat, Harry �s Voldemort is a sz�v�hez kapott. Gy�tr�dve vonaglottak k�njukban.

- F�j – suttogta Harry, majd lehunyta a szem�t, hogy ne kelljen l�tnia a k�r�l�tte lev�k szem�ben a sz�nalommal vegyes iszonyt.

Percekig tartott hal�ltus�juk, majd a k�t test halv�nyodni kezdett. Piton Harryhez kapott, de m�r csak a leveg�t markolta – � �s Voldemort is elt�nt.

A h�tt�rben ekkor a lelkek ler�zt�k magukr�l l�thatatlan b�kly�ikat, �s Albus Dumbledore is mag�hoz t�rt napokig tart� �julat�b�l. Alig vetett n�h�ny pillant�st a rengeteg l�lekre, akik k�r�lvett�k, ink�bb tekintet�t a magasba emelte.

- Fawkes – suttogta szomor�an, �s n�zte, ahogy a f�nixmad�r elrep�l felett�k, majd lassan elt�nik a semmiben. J�l l�tszott, hogy ez a f�nix utols� l�togat�sa.

- Perselus – �rzett egy gyeng�d �rint�st a v�ll�n Piton. H�trafordult, �s Rar�val tal�lta szemk�zt mag�t. Szem�ben �rtelem csillogott, �gy l�tszott, teljesen mag�hoz t�rt.

Piton nem mondott semmit, csak mag�hoz �lelte a n�t, �s l�gyan v�gigsim�tott a h�t�n.

- Hi�nyozt�l – t�rt haj�ba feles�ge, �s abban a pillanatban Piton volt a vil�g legboldogabb embere a kor�bban t�rt�ntek dac�ra. – Bocs�ss meg – f�zte hozz�, tudva, hogy k�zvetve �s nagyon k�zvetlen�l is � okozta feles�ge hal�l�t.

Rara szorosabban vonta mag�hoz, ezzel jelezve, hogy nincs sz�v�ben harag. Az �vek sor�n hozz�idomult annyira f�rj�hez, hogy nem volt sz�ks�ge neki sem nagy szavakra.

Piton csak akkor nyitotta ki a szem�t, amikor sorozatos pukkan�sokat hallott. M�g Rar�t �lelve k�rbepillantott, �s l�tta, ahogy a k�rny�ken lev� rengeteg l�lek egyenk�nt elt�nik.

- Voldemort elt�nt – magyar�zta Rara. – M�r nincs mire v�rniuk.

Piton felfogta szavai �rtelm�t, �gy egy cs�kot lehelt Rara ajkaira, hogy ne is folytassa. Nagyon is tudta, mi k�vetkezik most. Albus szomor�an intett, �s elt�nt f�nixe ut�n. Sirius fintorgott egyet, majd � is elt�nt. Lily �s James egym�sra mosolyogtak, �s hamarosan h�lt hely�k volt. K�t perccel k�s�bb m�r Piton sem tartott senkit a karjai k�z�tt. Ketten maradtak a k�rny�ken – � �s Flammy. Azt�n hirtelen Flammy is elt�nt.

Hermione Pironiti�val meggy�jtotta a k�l�nb�z� k�veket, �s a k�nyvb�l elkezdte felolvasni a hozz� tartoz� var�zslatot. Amikor v�gzett, Freddel csak v�rtak �s v�rtak.

Egy darabig semmi sem t�rt�nt, v�g�l a l�ngok elaludtak, de a par�zsl� k�vek tov�bb f�st�ltek. A felsz�ll� f�st�k t�bb sz�nben pomp�ztak, �s sz�lltak felfele, terjengve a leveg�ben, v�g�l �ssze�rtek egy helyen, ahol k�kes sz�nnel kezdett kibontakozni valami forma.

Hermione �s Fred megbabon�zva n�zte az �ssze�ll� f�st hely�n megjelen�, �jult Flammyt. A k�vek lassan hamuv� v�ltak, �s a megid�zett l�ny el�rte v�gleges form�j�t.

Mindk�t �l� �rezte, hogy Flammyb�l �rad valami furcs�n s�t�t er�, amit nem tudtak hova tenni. A l�ny lassan �bredezett, kezeit l�ktet� fej�hez szor�tva. Flammy k�r�ln�zett, �s megl�tta Hermion�t �s Fredet, akik seg�teni akartak neki fel�lni, de kez�k �tcs�szott az alakon. Hermione megd�bbenve vette tudom�sul, hogy Flammy hi�ba nem �tl�tsz�, hi�ba n�z ki h�s-v�rnek, csak egy szellem.

Flammy azonban nagy nehezen fel�lt, �s pr�b�lt megkapaszkodni az asztalban, de �tcs�szott rajta a keze. �jra megpr�b�lta, de ism�t ugyanaz volt az eredm�ny, de amit ekkor �szrevett, hal�lra r�m�tette.

- Mi t�rt�nt a kisujjammal?

Hermione �s Fred s�padtan vett�k tudom�sul: Flammy bal kez�nek egy ujja hi�nyzik.

K�vetkezik: �j �letek (4 h�t m�lva)