�rta: Brigichan (brigichan @ hotmail.com)

Korhat�r �s figyelmeztet�sek: most semmi k�l�n�s nincs.

Felker�lt: 2004. j�nius 25.

Megjegyz�s: Anna m�r megint szemf�les volt. �gyes l�ny. :)

�jra a p�lyaudvaron

Harry elmosott egy t�ny�rt a mosogat�ban, majd nekikezdett a poharaknak. Tulajdonk�ppen m�r el�z� este el kellett volna mosnia, de nagyon f�radtnak �rezte mag�t, ez�rt ink�bb elhalasztotta.

A t�v�, amit Dudley m�g ev�s k�zben is n�zni szokott, be volt kapcsolva, �s egy n�pszer� t�v�sorozat ment �ppen. Harry szerette n�zni, m�r, ha szabad volt neki, hiszen j�kat lehetett rajta kacagni. Mosogat�s k�zben n�ha fel-felpillant, hogy l�ssa, hol tart �ppen.

Mr. Wilson az asztaln�l reggelizik, mint mindig, James �s Henry pedig valamivel foglalatoskodnak. Mrs. Lipton s�tem�nyeket helyez t�lc�ra, �s el�tte van k�t torta is. Kopognak a szem�lyzeti bej�r�n.

- Nyiss ajt�t, Henry. N�ha tanulnod is kell egy kicsit! - utas�tja a fi�t James szigor�an.

A fi� bamb�n pislog, majd kicammog ajt�t nyitni.

A k�z�ns�g kacag �s Harry is elvigyorodik a fintor l�tt�n.

Mabel a padl�n t�rdelve mossa a k�vet. Henry ajt�t nyit.

- �, maga az? - mondja flegm�n, a barna zak�s f�rfi l�tt�n.

- J� napot k�v�nok.

- Uh - motyogja Henry �s visszamegy a konyh�ba, otthagyva a f�rfit, aki meglepetten �ll.

- Hello, Mr. Pee - mondja reszel�s hangon Mabel. A f�rfi leveszi a kalapj�t.

- J� napot.

- Mrs. Lipton, itt az ember a f�szerest�l - jelenti be Henry.

- �, ez nem ember, Henry, � Mr. Pierson - mondja megrov�an a n�. Majd kedvesebben - J�jj�n be, Mr. Pierson!

- J� napot k�v�nok.

- Ott a tea, James. Ivy! Te viszed az ubork�s szendvicset �s a tort�t. Azt�n menj �s seg�ts Mr. Stokes-nak a ter�t�sn�l!

- Auu�, hogy ez a pisk�ta milyen habk�nny�! - mondja lelkesen Ivy.

Piton �lmosan, kiss� bossz�san, �s hossz� hajjal �ll�t be a konyh�ba. Mikor megl�tta mag�t az egyik szekr�ny �veg�ben, �sszevonta a szem�ld�k�t.

- Ut�lom az ap�dat... - motyogja.

Harry elmosolyodott.

- J� reggelt, professzor. 

- J� reggelt - s�hajtott az, majd k�rben�zett.

Mikor a rend�r megl�tja, mennyi finoms�got visz a l�ny, fel�ll a hely�r�l.

- �, ez az ubork�s szendvicses t�l t�ls�gosan meg van pakolva. Ezt a kett�t leveszem r�la. Nem hagyhatom, hogy a f�ldre potyogjon, �s foltot okozzon! Hm! - magyar�zza ki mag�t �s elvesz kett�t. K�z�ns�g r�h�g, � beleharap, �s el�gedetten felny�g. - �s kaphatn�k egy falatot kiv�l� meggyes lep�ny�b�l, Mrs. Lipton?

- Mit n�zel? - k�rdezte k�v�ncsiskodva Piton.

- �, csak egy... csak bekapcsoltam, hogy legyen olyan nagy csend - szabadkozott Harry. - �gy legal�bb telt az id�, m�g mosogattam... Kikapcsolhatom, ha zavarja! - aj�nlotta fel.

- Fel�lem maradhat... - l�pett a f�rfi a h�t�h�z.

- Egy olyan... filmsorozat... nagyon humoros - mosolygott a fi�.

Pitont�l azonban csak egy halk h�mm�g�st kap. A tan�r, �gy t�nik, nem igaz�n tudja eld�nteni, mit egyen.

- Neh�z v�lasztani, ugye? Nem csoda, alig van itthon valami...

Piton alig l�that�an megeresztett egy mosolyt.

- Van friss tej - aj�nlotta Harry. - Ehet�nk kukoricapelyhet.

L�tta, hogy Perselus elfintorodik.

- Az gyerekeknek val� kaja...

- S�thetek toj�st is, ha gondolja - kuncogott a fi�.

El�rte a kiv�rt hat�st, Piton megborzongott.

- J�, b�nom is �n, hol a kukoricapehely?

Harry kitett k�t t�lk�t, az asztalra �ll�totta a tejes flask�kat, csokol�d�szirupot, kaka�port, frissen felv�gott gy�m�lcs�t, kanalakat, �s k�t k�l�nb�z� �z� kukoricapelyhet.

- K�sz�n�m - motyogta Piton, mik�zben f�l szem�t a t�v�n tartotta, �s a filmb�li csal�d rezidenci�j�t figyelte. Szedett mag�nak, �s enni kezdett, de ami�ta a Dursley�kn�l volt, egyszer sem volt alkalma telev�zi�t n�zni.

- Fura kis szerkezet, ugye? - kock�ztatta meg Harry. - Itt a t�vkapcsol�! - ny�jtotta �t a fekete, gombokkal teli valamit.

- Hagyd csak, �gyse �rtek hozz�... n�zz csak, amit akarsz.

A fi� megvonta a v�llait, �s tov�bbl�ptette eggyel.

Pitonnak elkerekedtek a szemei. Hirtelenj�ben elt�nt a hab�kos felszolg�l�l�ny a k�perny�r�l, �s megjelent helyette valami zsel�zett haj� mugli fiatal �s lelkesen felkonfer�lt valamit.

- Boszork�nys�g - motyogta, amivel mosolyt csalt Harry arc�ra.

- �s most, Gary Barlow „�r�k szerelem” c�m� dala ut�n k�vetkezzen a m�r negyedik hete listavezet� „Wannabe” Nagy-Britannia �j �dv�sk�it�l, a Spice Girls-t�l! Gyer�nk l�nyok! Rem�lj�k, az �llamokat is �gy fel fogj�k t�zelni - vigyorgott m�g egy b�rgy�t, majd k�vetkezett a klip.

A k�t reggeliz� n�m�n fintorgott egyet.

- Unalmas - legyintett Harry. - M�r hetek �ta ezt j�tssz�k...

- Ez nekik zene?

Tan�tv�nya sejtelmes grimaszt v�gott.

- El�sz�r nekem is furcsa volt a var�zsl�k zen�je...

Piton fel�je fordult.

- A Trim�gus Tusa miatt megrendezett b�lig nem is hallottam semmilyen zen�t abb�l a vil�gb�l... El�g szokatlan.

A f�rfi vizsg�lta egy ideig az arc�t, de nem sz�lt. Harry lehajtotta a fej�t, �s keser�en elmosolyodott.

- Fura egy korcs vagyok, mi? Se itt, se ott nem �lek igaz�n... - motyogta maga el�.

- Ne mondj ilyeneket! - r�tta meg Piton szigor�an.

- De ez �gy olyan neh�z! - fakadt ki Harry d�lut�n, mikor a kerti hinta�gyon �ltek �s a naps�t�st �lvezt�k. - Mi lesz majd, ha v�gzek az iskol�val?

- Hogyhogy mi lesz? Szerezni fogsz egy �ll�st, �s...

- De a k�rd�s az, hogy melyik vil�gban? Var�zsl�nak tanultam, var�zsl�iskol�t v�gzek, �s b�rmennyire is szeretn�k esetleg norm�lis egyetemre menni, nem �ll�thatok oda, hiszen szinte semmit sem tan�tottak azok k�z�l a t�rgyak k�z�l, amiket a mugli gyerekek tanulnak.

- Nem is tudtam, hogy mugli egyetemre akarsz menni...

- Itt nem ez a l�nyeg! M�g ha akarn�k, se mehetn�k, �s ez a baj! - s�hajtott szomor�an Harry. - Nem �llhatok oda a tan�rok el�, hogy: „J� napot. Nem tudom a logaritmusokat, de ha akarja, megid�zek mag�nak egy patr�nust helyette. �gy is j� lesz?” Hogy n�zne m�r az ki!

Perselus elmerengett.

- Vicces, mert Roxfort el�tt eg�sz j�l tudtam a matekot - k�kadt le Harry v�gleg, mint valami fonnyadt vir�g. - Pedig az egyetemeken olyan izgalmas dolgokat lehet tanulni... Kicsi koromban mindig ki szerettem volna pr�b�lni. A var�zsl�k sose v�gynak t�bbre ann�l, hogy elv�gezz�k az adott iskol�jukat, �s munk�ba �lljanak? Hogy utazzanak vagy megismerj�k a vil�got?

- Az eg�sz sz�let�s k�rd�se, Harry. Egy var�zsl�nak vagy boszork�nynak nem sok keresnival�ja van a muglik vil�g�ban.

- De h�t mi�rt? �s akkor mi a helyzet velem? �n teljesen muglik�nt n�ttem fel, �gy, mint a t�bbi norm�lis gyerek. Azt�n egyik pillanatban kider�lt, hogy var�zsl� vagyok, �s r�gt�n �t lettem r�ncig�lva egy m�sik vil�gba.

- Nem akaratod ellen t�rt�nt - pillantott r� szigor�an Piton. - �s, ha j�l tudom, te magad mondtad, hogy ott sokkal jobban �rzed magad.

- De az eg�sz olyan m�s most... volt egy bar�tn�m, �s hi�ba tanultam eg�sz ny�ron, m�gis sokkal sz�vesebben csin�ltam mugli dolgokat... Mozik, koncertek, t�v�... m�g a fagylaltot is sz�vesebben ettem, mint b�rmelyik var�zslatos �dess�get! Az is, hogy dolgoznom kellett, teljesen szokatlan volt, m�gse �reztem kellemetlennek... �s most nem tudom, hogy melyik vil�g lenne az, amit otthonomnak tudn�k mondani, ha arra ker�l a sor...

A tan�r kicsit �sszezavarodva elfintorodott.

- Mi�rt bonyol�tod �gy a dolgokat?

- Bonyolultak azok magukt�l is...

Harry felh�zta a l�bait, �s �t�lelte a t�rd�t. Olyan szomor� szemekkel meredt a f�re, mint egy mag�nyos kiskutya.

Perselus n�m�n figyelte egy ideig, majd megenyh�ltek a von�sai, �s elmosolyodott.

- Vajon minden tin�dzserrel ilyen probl�m�s az �let? - motyogta maga el�, mik�zben hunyorogva a napba b�mult.

A fi� felkapta a fej�t. Kicsit kellemetlen�l �rezte mag�t, hiszen Piton biztosan halott gyermek�re utalt. Szinte �rezte a f�jdalmat, ami a f�rfi sz�v�b�l �radt.

- Mikor el�sz�r megl�ttalak... a nagyteremben, a beoszt�si cerem�niakor, sejtettem, hogy rettenetes bajkever� leszel - mondta szinte nosztalgikus hangulatban. - Csoda lett volna - pillantott r� huncutul -, ha egy Potter nem lett volna ilyen rosszcsont.

Harry kicsit �gy �rezte mag�t, mint amikor Remus mes�lt neki a sz�leir�l. Melegs�g t�lt�tte el a sz�v�t, �s �jra elkezdett szemezni a f�sz�lakkal.

- M�gis... annyira hasonl�tott�l egy olyan gyermekre, amilyen � is lehetett volna...

- �gy �rti... - remegtek meg a fi� nagy szemei.

A f�rfi csak b�lintott.

- S�t�t haj, t�r�keny testalkat, �rtatlan, f�l�nk, sz�p, kisfi�s arc, nagy szemek... igen - s�hajtott -, egyed�l a szemeid voltak m�sok... Folyton eml�keztettek arra, ki is vagy val�j�ban - � is �t�lelte az egyik t�rd�t. - Mikor odaker�lt�l, m�r egy nemzed�knyi di�k kiker�lt a kezeim al�l. Dumbledore azt hitte, ez majd el fog tudni felejttetni velem mindent, ami kor�bban t�rt�nt. Val�j�ban... fogalma se lehetett r�la, milyen di�kok sz�zaival foglalkozni nap mint nap... azzal a tudattal, hogy a saj�tunk m�g besz�lni sem tudott, mikor meghalt...

- Hogy tud ilyen szenvtelen�l besz�lni ilyesmikr�l? - pillantott r� Harry r�szv�tteljesen.

- Az ilyesmit sosem felejti el az ember... az eml�k�k sohasem halv�nyult el... De el�g volt felbukkannod, hogy mindent �sszezavarj bennem... - mondta a vel�k hint�z� Hedvigre n�zve. - Nem igaz�n tudtam mit kezdeni veled. A neved folyton az ap�dra �s keresztap�dra eml�keztetett, de ak�rh�nyszor csak r�d n�ztem... nem tudtam lebesz�lni magam arr�l, mennyire hasonl�tasz egy olyan gyermekre, akit sohasem ismerhett�l. Valakire, akit mindig szerettem volna magam mellett tudni... Teljesen megzavarodtam t�led. Megut�ltuk egym�st, noha ez nekem egy el�g neh�z folyamat volt... Kezdt�l egyre jobban olyan lenni, mint az ap�d... kviddics, minden �vben balh�k sorozata, Remus, Black... m�g a von�sai is ki�tk�ztek rajtad. Makacs �s el�g �ntelt fi� lett�l - olyan, amilyenn� sohasem neveltem volna a fiamat...

Harry nyelt egyet: �gy �rezte, kezdi �rteni, mit pr�b�l elmagyar�zni neki a f�rfi.

- Mikor Voldemort visszat�rt, m�g rem�nykedtem abban, hogy saj�t kez�leg hajthatom be rajta a tartoz�st... hogy megfizethet minden b�n��rt. De megtudtam, mit is j�solt a pr�f�cia... Csak a te kezed �ltal halhat meg... Teljes sz�vemb�l gy�l�ltelek, ami�rt neked j�rt ez a feladat. Tehetetlennek �reztem magam...

A fi� szemei �gni kezdtek a visszatartott k�nnyek miatt.

- Azt�n persze j�tt ez a ny�risz�net - folytatta Perselus, m�g mindig �rzelemmentes, mes�l�s hangnemben. Ajk�nak szeglet�ben megjelent egy apr�cska mosoly. - Rem�lem, tudod, hogy nagyon rossz �rz�s volt idej�nn�m...

- Elhiszem - ny�sz�r�gte Harry, �s pr�b�lta nem el�rulni, hogy ha a f�rfi tov�bb folytatja, kit�rnek bel�le a k�nnyek.

- A f�hadisz�ll�son, mikor Fletcher eml�keiben megl�ttalak egy csillog�an k�k szem� fi�k�nt... azt hittem, meg�ll velem a vil�g.

Harry lenyelte a k�nnyeit, szippantott egy nagyot, majd fel�lt, �s f�loldalasan fel� fordult.

- A k�k szem� fi�! Vele mi van? Soha nem gondolt arra, hogy...? - k�rdezte gyorsan.

- M�r besz�ltem err�l Dumbedore-ral, de a besz�mol�d alapj�n sajnos biztos, hogy nem r�la lehet sz�. Lamerin id�sebb lenne, mint te, ha �lne, de a hal�lfal�k kevesebb �vet eml�tettek...

A fi� leszegte a fej�t.

- Nagyon sok feln�ttet �s gyermeket elraboltak akkoriban... b�rki lehet - mondta nyomat�kosan Perselus. - �pp el�g f�jdalom lehetett azoknak a sz�l�knek, akikt�l ezt a sz�ban forg� fi�t annakidej�n elrabolt�k... Dumbledore m�r megb�zott p�r embert azzal, hogy keress�k, �s seg�tsenek rajta, ha sz�ks�ge van r�.

Harry szemeib�l kibuktak a k�nnyek.

- V�rj - pr�selte �ssze az ajkait tan�ra. - Ezeket most nem az�rt mondtam el, hogy...

- Tudom, de olyan neh�z! Olyan neh�z azzal a tudattal egy�tt �lni, hogy ennyi ember szenvedett �s halt meg miattam...

Hedvig szel�den felb�gott, �s odar�ppent Harry mell�, megkapaszkodva a hinta�gy vascs�v�ben. Megkopogtatta cs�r�vel a fi� v�ll�t, mintha vigasztalni akarn�.

Piton fels�hajtott.

- Azt hiszem, �ppen ideje lesz, hogy visszaker�lj az iskol�ba - mondta kicsit b�tor�t� hangnemben.

- Hogyan? - szipogta a fi�. - Hiszen m�g tank�nyveim sincsenek!

- Amiatt ne agg�dj - mosolyodott el a f�rfi. - Holnap kapod meg �ket.

M�snap, a Kings Cross p�lyaudvaron, a visszaindul�s napj�n Harry �s Piton k�z�s kofferkulira pakolta holmij�t. Hedviget a kalitk�val egy�tt letakart�k a l�thatatlann� tev� k�p�nyeggel.

- Nem fog �gy megfulladni szeg�ny? - pillantott a mad�r hely�re agg�dva Harry.

- Dehogy fog. Az anyag, amib�l a k�penyt sz�tt�k, �tereszti a leveg�t. Ez�rt nem fulladsz meg alatta te sem...

- T�nyleg...

- �gy legal�bb nem vagy felt�n� jelens�g. Egy v�dettnek sz�m�t� h�bagollyal az lenn�l. Nem tudhatod, figyelnek-e minket.

- Honnan fogjuk tudni, hogy nem hagytuk el a kalitk�t madarastul-k�penyest�l?

- Kil�g al�la az a cetli - mutatott egy tr�kk�sen elhelyezett pap�rdarabra.

- Kor�n j�tt�nk, nem? M�g alig m�lt t�z, a vonat pedig...

- K�pzeld, tudom, mikor indul a vonat - felelte Piton gyorsan. Kicsit fesz�ltnek t�nt.

- Hogyan kapom meg a k�nyveket?

- Hozni fogj�k neked...

- Mrs. Weasley?

- Hogy neked mennyi k�rd�sed van ma! - fintorgott Perselus. Harry a t�le megszokott Potter-vigyorral elmosolyodott.

- �n ezt el se hiszem, anya - mondta Ron, mikor a p�lyaudvaron �sszefutott sz�leivel. - Hat �v alatt m�g egyszer sem �rtetek ide ilyen hamar - jegyezte meg mosolyogva.

- Tal�n mert id�n csak Ginnyt kellett kihoznunk.

- Ti fi�k r�mesen sokat b�rtok vacakolni a pakol�ssal - jegyezte meg Ginny mosolyogva.

Ron csak grimaszolt.

Szepl�i alig l�tszottak, �gy lebarnult az arca. Hermione �s a l�ny sz�lei ott �lltak mellette. A feln�ttek boldogan �dv�z�lt�k egym�st, �s csevegni kezdtek arr�l, hogy telt a ny�ri sz�net, hogyan viselkedtek a gyerekek, vagy hogy milyen sz�p id� is van.

- M�r alig v�rom, hogy �jra l�ssuk Harryt - pillantott k�rbe Hermione. - Olyan k�r, hogy nem lehetett vel�nk.

- �, nagyon j�l elvolt �, ne agg�djatok - kacsintott Ginny.

- �, igen? - vonta f�l a szem�ld�keit Ron. - Na �s honnan tudod?

- �n megl�togattam a Grimmauld t�ren, mikor �polt�k - h�zta ki mag�t h�ga b�szk�n.

- Mes�lt valamit? - fogta meg Hermione Ron kez�t, hogy elej�t vegye egy kisebb csetepat�nak. A fi� �gy t�nt, valamelyest lenyugodott, �s megsimogatta a l�ny k�zfej�t. - Mik t�rt�ntek vele? Eltekintve azokt�l a borzalmas t�mad�sokt�l... sz�rny�! - borzongott meg.

- H�t - k�rette mag�t Ginny -, volt egy bar�tn�je... - mondta sejtelmesen mosolyogva.

- Micsoda? - haraptak r� az inf�ra.

- Sokat persze �n se tudok, de biztos fontos lehetett sz�m�ra a l�ny, ha ink�bb vele akarta t�lteni a nyarat, mint a F�nix Rendj�vel...

Hermione felpillantott Ronra.

- Majd kifaggatom - kacsintott az, �s megpuszilta a l�ny homlok�t.

- J� l�tni, hogy m�r ti is ilyen fesztelen�l tudtok viselkedni - s�hajtott nevetve Ginny. - �t �ven kereszt�l j�tszott�tok a kis szem�rmest!

A k�t bar�t m�r tiltakozni akart volna, de valaki megijesztette �ket h�tulr�l.

- Bu! - vigyorgott r�juk Fred.

Ikertestv�r�vel, Remusszal, Tonksszal, a h�rom szellemalakkal valamint az egyik id�sebbik Weasley-fi�val j�t mulattak a h�rom s�padt gyereken.

- Sziasztok - k�sz�nt r�juk kedvesen Remus.

- Lupin professzor! - mosolyodott el Hermione.

- J� napot!

- Hogy vagytok, Ron? - k�rdezte George.

- Mi�rt? - �ccse rosszat sejtett.

- Jaj, ne l�gy m�r mindig ilyen kis morcos!

- ... kis morcos? - motyogta Ron, mik�zben testv�rei �lelgett�k.

- Csak olyan r�gen nem l�ttunk!

- Sejtem... a sz�vetek tiszta j�indulat...

- Hoztunk egy kis �traval�t - mutatott fel egy kos�r �dess�get Fred.

- �, igaz�n nem kellett volna! - mosolyodott el Hermione.

- Na, a vonat ut�n k�thetj�k m�r a konzerves dobozokat? - kacsintott r�juk George.

A l�ny arc�r�l azonnal lehervadt a mosoly, felh�zta az orr�t �s elfordult.

- Gondoltam �n, hogy nem fogj�tok kib�rni, hogy ne szek�ln�tok minket! - csattant fel Ron. - Utolj�ra mondom: le lehetne sz�llni r�lunk!

Tonks Remusra pillantott, �s elmosolyodott. Megfogta a kez�t, �s hozz�b�jt.

- Sr�cok - sz�lt r�juk Lupin. - Ne veszekedjetek. Ink�bb keress�k meg Harryt.

- �n m�r l�tom! - ujjongott Ginny. - �n m�r l�tom! - mutatott a k�t alak fel�. - Ott �llnak!

- De... h�t az Piton! - h�rd�lt fel Hermione �s Ron d�bbenten.

- Tulajdonk�ppen mi�rt nem megy�nk le a peronra?

- V�runk valakit... �s ne �lj fel oda! - sz�lt r� mogorv�n Perselus, mikor megl�tta, hogy a fi� fel�lt a korl�tra. - M�g a v�g�n leesel.

- Nem fogok. J� az egyens�ly�rz�kem.

A f�rfi t�relmetlen�l p�szt�zta a t�meget a szem�vel.

- Kit v�runk?

Tan�ra azonban nem felelt, arc�n s�t�t meglepetts�g t�kr�z�d�tt.

- Valami baj van?

- Nem �rzed �ket?

- H-hal�lfal�k? - s�padt el Harry. Akaratlanul is a seb�hez kapott.

- Gyere ide! - intette mag�hoz a fi�t Perselus.

Harry el�sz�r b�tortalanul odal�pett mell�, majd hagyta, hogy a f�rfi m�g� l�pjen, el�l pedig a sz�ve f�l� tette a kez�t. Mikor r�j�tt, hogy mit is csin�l, elborzadt.

- Hagyja abba! Nem akarom, hogy a test�vel v�djen az �tkok ellen!

- Fogd be a sz�d... - motyogta Piton.

- Nem akarom!

- Itt nem sz�m�t a szavad. Ha kell, akkor meg foglak v�deni, mert ez a k�teless�gem...

- Hogy sz�pen meghaljon helyettem, mi? Sz�p kis Rend, mondhatom... Itt is vakon teljes�teni kell a parancsokat, amit valaki osztogat - hajtogatta Harry zavarodottan.

- Befogn�d v�gre a sz�dat? - ejtette ki nyomat�kosabban a tan�r. - Figyelni pr�b�lok, ha nem venn�d �szre! Szemtelen k�ly�k... - cs�v�lta meg a fej�t.

A fi� szipogott egyet, de m�g mindig �gy reszketett, mint egy ny�rfalev�l.

- H�nyan vannak? - k�rdezte halkan.

Perselus elmosolyodott a m�regt�l.

- Pr�b�ld meg�rezni.

- Azt hogy kell? Hunyjam le a szemem?

- Nem kell teljesen. K�pzeld magad el� egy hal�lfal� k�lsej�t. Ha megvan, kezdj el koncentr�lni az alakra, majd pr�b�lj meg a t�meg f�l� emelkedni, v�gigp�szt�zni a k�r�l�tted �ll�kat, hogy megtudd, h�nyan vannak, �s merre bujk�lnak...

Harry igyekezte k�vetni a tan�csolt l�p�seket. �rezte, hogy a f�l�ben elhalkul a vas�t�llom�s moraja, sz�vdobog�s�t viszont egyre hangosabban hallotta. A t�meg egy sz�nes massz�v� olvadt �ssze el�tte, � pedig csak a k�l�n�ll� alakokat, a szokatlan hal�lfal�kat kereste. Mellkasa szapor�n j�rt, l�gz�se felgyorsult. Mikor felpattantak a szemei, azt hitte, el�jul, �gy sz�d�lt.

- Hatan vannak... de a csarnokon k�v�l... az egyik most j�tt be... - mondta halkan.

Perselus eg�szen b�szke volt.

- Nagyon j� - mondta meglepetten.

Harry sz�ve m�g mindig vadul kalimp�lt.

- Nem akarom, hogy b�rkinek is baja essen... - suttogta.

Szemei mintha megvillantak volna. Hirtelen hatalmas, meleg �s elsz�nt hull�m futott v�gig a test�n, melyet sz�v�nek egyik er�teljes dobban�sa okozott. A hat�s tovaterjedt a t�megen, �s egy pillanatra mindenki meg�llt, elcsod�lkozva a fura, oltalmaz� impulzust�l. Majd folytatt�k a tev�kenys�g�t, amit �ppen f�lbeszak�tottak.

Harry meglepetten pislantott.

- Ez mi volt?

- Nem tudom, de j� volt - vigyorgott Perselus. - Hol van m�r az az �tkozott n�? - mondta szinte viccel�dve.

- N�? Egy n�t v�runk?

- Tulajdonk�ppen igen - engedte kicsit laz�bbra az �lel�st Piton, mivel �rezte, hogy a hal�lfal�k elt�volodtak egy id�re.

- Au�, akkor vele besz�lgetett a t�kr�n kereszt�l! - esett le a fi�nak.

- Honnan tudod, hogy be... HALLGAT�ZT�L? - emelte fel a hangj�t elk�pedve.

- Csak v�letlen volt - szabadkozott Harry, de nem tudta meg�llni mosolyg�s n�lk�l.

Perselus lemond�an megcs�v�lta a fej�t.

- Sajn�lom... t�nyleg...

- Persze, ismerlek...

- Meg szabad az�rt k�rdeznem, ki �?

- V�g�lis most m�r felesleges titkol�zni. � lesz az �j „s�t�t var�zslatok kiv�d�se”-tan�rotok...

- Iiii - h�zta a sz�j�t Harry. - M�r megint n� fogja tartani? Annak nem lesz j� v�ge... rem�lem, nem olyan, mint Umbridge...

Perselus elvigyorodott.

- Na v�gre, h�t itt vagytok! - hallatszott egy dallamos, sz�p, n�i hang, j� messzire t�l�k, a csarnok t�ls� v�g�b�l.

Mindketten arrafel� fordultak.

Harry azt hitte, a szemei kiesnek a hely�kr�l.

Egy magas, nagyon n�ies testalkat�, harmincas h�lgyet pillantott meg. Hossz�, sz�k�sbarna hajzuhataga l�gyan omlott napbarn�totta, csupasz v�llaira. Feh�r, spagetti-p�ntos pamut fels�r�sz volt rajta, barna miniszokny�j�b�l pedig kil�tszottak kecses, hossz� l�bai. Nyak�ban hajsz�lv�kony aranyl�nc l�gott, kezeiben pedig p�r tank�nyvet tartott. Egyetlen szokatlan dolog volt rajta csup�n: a v�kony, fekete szalag a jobb csukl�j�n, de ett�l eltekintve �gy n�zett ki, mint egy mugli n�. Mosolyogva igyekezte mag�t �tverekedni a t�megen, de az mintha sz�tny�lt volna a sz�ps�g el�tt. Ahogy vonult - Harry �gy v�lte, lebeg a f�ld felett, olyan k�nnyen j�rt -, a f�rfiak sorra megfordultak ut�na. A fi� �gy �rezte, a n� halov�ny sz�rk�sz�ld szemei megbabon�zz�k, ha hossz� ideig b�mulja �ket. Ha az emberis�g valaha ki�zetett a Paradicsomb�l, akkor Harry szerint az egy ilyen n� miatt t�rt�nhetett...

M�g pislogni is elfelejtett, �gy b�multa a csod�latos l�nyt.

- Hagyd ezt abba, nem illik ilyen tiszteletlen�l b�mulni egy n�t - r�tta meg mosolyogva Perselus. Kicsit elkomorodott. - Harry, van m�g valami, amit tudnod kell... � Rowena Dareling...

- Mint a holl�h�tas Rowena?

- H�t, t�nyleg holl�h�tas volt - eresztett meg egy f�lmosolyt Perselus. - K�t �vvel j�rt alattunk... De v�rj, hadd mondjam v�gig! � volt... sz�val � volt a keresztap�d menyasszonya...

Harry megsz�d�lt.

- Micsoda? - k�pedt el.

- Jegyesek voltak, amikor... Voldemort - mondta ki halkabban - meg�lte a sz�leidet. Mikor azonban az �rul�s gyan�ja Blackre terel�d�tt, Dumbledore azonnal j� messzire k�ldte �t innen... Annyi �ven �t a Durmstangban tan�tott.

- De... de... mi�rt nem j�tt vissza, mikor megtudta, hogy Sirius megsz�k�tt?!

- Abban az �vben a keresztap�d m�g k�r�z�tt b�n�z� volt, senki sem gondolta volna, hogy �rtatlan. M�g Lupin se, l�thattad. Mikor negyedikes lett�l, vissza szeretett volna j�nni. A Trim�gus Tusa miatt azonban maradnia kellett. Mivel Karkarov elj�tt Roxfortba, neki kellett szemmel tartania, minden rendben folyik-e. Karkarov azonban elmenek�lt, mikor... Voldemort visszat�rt, �s akkor meg azt a feladatot kapta, hogy figyelje, miket csin�l Igor...

- Mikor azonban visszaj�tt, m�r k�s� volt... - fejezte be Harry �sszet�rve. - Ez megmagyar�zza a szalagot a kez�t - gondolta. - Nem tal�lkozhatott vele �jra...

- Harry, figyelj r�m - ragadta meg �vatosan a fi� v�llait Perselus. - Most az a fontos, hogy a terv szerint t�rt�njen minden. Ne feledd, �tlagos muglik vagyunk. T�gy �gy, mintha a n�nik�d, vagy valamilyen m�s rokonod lenne. Amikor ide�r, �leld meg.

A fi� engedelmesen b�lintott. Piton agg�dva megsimogatta a fej�t.

- J�l van...

- V�gre megvagytok - �rt oda hozz�juk a n�.

Mosolyg� arca egyben k�v�ncsi is volt. V�ltott egy �dv�zl� pillant�st Pitonnal, odaadta neki a k�nyveket, majd Harryhez fordult. Gy�ng�d ujjaival megsimogatta a fi� arc�t, k�sza hajsz�lait, belen�zett a nagy, z�ld szemekbe, �s �gy t�nt, felismeri, kit�l �r�k�lhette �ket a gyerek.

- Annyira... v�rtam m�r, hogy tal�lkozhassak veled, Harry Potter - mondta l�gyan.

A fi� nem tudott uralkodni mag�n, �s hevesen �t�lelte. Rowena t�relmesen simogatni kezdte a h�t�t �s a kobakj�t.

- J�l van... - suttogta kedvesen. - Minden rendben.

Mikor Harry elengedte, �sszemosolyogtak.

- Mindenetek megvan, Perselus?

A f�rfi b�lintott.

- Mi volt az... az el�bb?

Piton azonban csak Harry fel� b�k�tt.

- H�t - mondta a n� el�gedetten -, b�rmi is volt, elzavart h�rom hal�lfal�t. Ennek a seg�ts�g�vel tal�ltam r�tok. Mehet�nk?

- Egyed�l kell mennetek - r�zta meg a fej�t Perselus.

- M-mi? - r�ncolta a homlok�t az �j tan�rn�.

- Rowena, ismered a szab�lyokat! H�rom hal�lfal� k�sz�l a p�lyaudvaron! Az �sszes gyermek, a sz�leik, mind most �rkeznek. Nem is besz�lve err�l a rengeteg muglir�l - pillantott k�rbe. - Ti mentek a peronra, felsz�lltok a vonatra, �s nem moccantok, m�g az el nem indul. �n meg majd v�gzem a saj�t dolgomat...

Harry suhog�st hallott. Perselus fekete tal�rt �lt�tt mag�ra, �s m�r �pp azon volt, hogy t�vozzon.

- Perselus! - k�rlelte a n�. - Ne csin�lj �r�lts�get...

- Ne, v�rjon! - kapta el tal�rj�nak b� ujj�t Harry.

A f�rfi f�lt� tekintettel visszapillantott r�, majd kezeik lassan elv�ltak egym�st�l. Perselus elt�nt a h�mp�lyg� t�megben, mind�ssze egy lev�l maradt bel�le, melyet Harry d�bbenten szorongatott a mark�ban.

- Ne itt bontsd ki - pillantott k�rbe agg�dva Rowena. - Ir�ny a peron!

Gyorsan a falhoz terelte Harryt, ahol �t lehet l�pni a muglik p�lyaudvar�r�l a kilenc �s h�romnegyedik v�g�nyra.

A fi� v�llt�sk�j�ba t�mk�dte a k�penyt, majd minden csomagot beraktak a vonatba. Harry azonban m�g nem akart felsz�llni.

- N�zd, Harry - kezdte a n� -, nem tudom, mennyit mes�lt el neked Perselus, de nem akarom, hogy folyton �gy l�gasd az orrod, amikor csak r�m n�zel. Semmi sz�ks�gem arra, hogy m�g emiatt is magadat okold...

- Honnan...?

- Ez most nem sz�m�t! Az iskol�ban, ha majd lesz egy nyugodt perc�nk, �g�rem, mindent meg fogunk besz�lni. Most pedig azt szeretn�m, ha felsz�lln�l a vonatra, �s...

- Rowena! - csattant fel egy �les hang m�g�tt�k.

Persze, csak egyet hallottak, de Remus kellemes hangja mellett Lily, James, �s legf�k�ppen Sirius d�bbent h�v�szava is elhangzott.

Lupin sz�r�s szemekkel n�zte a n�t. Tonks meg Remust.

- Remus - mosolygott az kedvesen. - Borzalmasan r�g tal�lkoztunk. Annyira �r�l�k, hogy l�tlak.

- �n nem kev�sb�. De... mi volt ez az eg�sz?

- Micsoda?

- Mi�ta vagy te... j�ban Perselusszal?

Rowenat meglepet�sk�nt �rte a k�rd�s. Zavartan a gyerekseregre pillantott, majd karon ragadta Remust, �s inger�lten arr�bb r�ngatta. A csod�lkoz� kis csapat nem sokat hallott d�h�s besz�lget�s�kb�l, csak foszl�nyokat, mint „... �r�ln�k, ha nem a gyerekek el�tt...” vagy „...sz�lhatt�l volna, hogy visszaj�tt�l...”.

Id�vel ink�bb lemondtak a hallgat�z�s pajz�n �r�meir�l �s egym�s �lelget�s�be kezdtek.

- �gy �r�l�k, hogy l�tlak titeket - mondta szomork�san mosolyogva Harry. - Annyira hi�nyoztatok! - �lelte meg bar�tait.

- Te is nek�nk!

- Seamus! - integettek a tovahalad� szobat�rsnak.

- Neville! - biccentett Harry a nagymam�j�val besz�lget� fi� fel�.

- Olyan j� megint egy�tt lenni - motyogta merengve Ginny.

Harry j�l meg�lelgette, majd f�l karj�t rajta hagyva vigyorgott bar�taira.

- Jobban vagy m�r, Harry? - k�rdezte Ron.

- Hallottuk, mi t�rt�nt... borzalmas... - t�rdelte a kezeit Hermione.

- H�, minden rendben - nyugtatgatta �ket a fi�. - �s most m�r van m�g egy sebhelyem! - h�zta fel p�l�j�t �s pul�ver�t. Nadr�gj�nak derek�t pedig lejjebb tolta, �gy meg tudta mutatni a cs�p�j�n tal�lhat� v�g�snyomot.

Hermione felszisszent, Ronnak azonban ugyan�gy elkerekedtek a szemei, mint amikor a vill�m alak� sebhelyet megl�tta bar�tja homlok�n.

- Ez nem tuti, j�? - civakodott vele Hermione. - Bele is halhatott volna.

- Ugyan m�r, hiszen l�tod, hogy m�r j�l van...!

- Kezd�dik... m�r megint - fintorgott Ginny. - Csinos sebhely - mosolyodott el sejtelmesen. - Te Harry... majd szeretn�k besz�lni veled... Fontos lenne. Tan�csot szeretn�k k�rni valamiben... Ugye... fogsz majd r�m szak�tani egy kis id�t?

Harry elmosolyodott, majd megpuszilta a l�ny arc�t.

- Amikor csak szeretn�d. Nagyon komolyan hangzik... csak nincs valami baj?

- M�g... nincs... De ezt majd ink�bb a suliban besz�lj�k meg, j�?

A fi� b�lintott.

- HARRY! - csaptak le r�juk az ikrek.

- Fred! George! - �lelte meg �ket sorra Harry. - N�lk�letek nem lesz ugyanolyan a Roxfort sem - mondta kicsit csal�dottan.

- �s a csapatnak se lesz m�g k�t olyan j� terel�je - s�hajtott Ginny.

- H�t, akkor majd tegyetek r�la, hogy a h�rnev�nk fennmaradjon. Sz�m�tunk r�tok. R�D IS RON, NE MOST CS�KOL�ZZ! - ugratta George a civakod� p�rost.

Ron d�h�sen megfordult.

- Belehaln�l, ha egyszer az �letben nem �getn�l le ennyi ember el�tt?

- Ron m�g egy kicsit sz�gyenl�s - vil�gos�totta fel Fred Harryt.

- �sszej�ttek Hermione-val - tette hozz� Ginny.

- MI? - jelent meg sz�les vigyor Harry arc�n. - Komolyan? Ezt... mi�rt nem mondt�tok?

K�t bar�tja elpirult, de nem sz�ltak semmit, �gy Harry a nyakukba vetette mag�t.

- Nem... nem b�nod? - k�rdezte Hermione �vatosan.

- H�lye vagy, Hermione? - fakadt ki mosolyogva a fi�. - �n �r�l�k neki a legjobban! M�r �ppen ideje volt - kacsintott r�juk.

- Harry - k�sz�nt r� Arthur.

- �, Mr. Weasley! - r�zott vele gyorsan kezet a megsz�l�tott. - Mrs. Weasley! - mosolyodott el a n� l�tt�n.

- Harry, dr�g�m, j�l vagy? Mindened megvan?

- Igen, k�sz�n�m.

Rowena f�jtatva fak�pn�l hagyta Remust, �s ink�bb felsz�llt a vonatra. A f�rfi visszat�rt a t�bbiekhez, de Harry ritk�n l�tta ilyen m�rgesnek.

- Szia Remus - k�sz�nt r�, h�tha az megpuh�tja fogadott nagyb�tyj�t. Azonban csak egy artikul�latlan morg�st kapott v�laszul. - Most mit csin�ltam...? - k�rdezte t�n�dve.

Remus azonban f�lrevonta Tonksot, megbesz�lt vele valamit, a n� pedig b�logatott. Harry nagy meglepet�s�re �t�lelt�k egym�st, majd egy cs�kot k�vet�en elb�cs�ztak.

- Szerelem van a leveg�ben, mi? - kacsintott r� Fred.

- Mi�rt sz�llt fel Remus a vonatra?

- � is veletek megy. Munk�t kapott az iskol�ban - mondta Mr. Weasley.

- T�nyleg? - b�gott fel a sok gyerek egyszerre.

- Igen. De azt hiszem, ideje lenne nektek is besz�llni, k�l�nben nem lesz helyetek.

Sebes b�cs�zkod�s ut�n Harry, Ron, Hermione �s Ginny is felsz�lltak, �s elindultak megkeresni azt a kabint, ahov� Remus mehetett. �tk�zben bek�sz�ntek m�g Dean Thomas-nak, aki Padma Patil �j cic�j�t pr�b�lta lerajzolni addig, m�g a vonat el nem indul. De integettek Luna Lovegoodnak is: � sakkozni pr�b�lt Justinnal, de a b�b�k jobban �rdekelt�k, mint maga a parti.

V�g�l csak megtal�lt�k a professzort, aki egyed�l �cs�rg�tt az egyik kabinban, menetir�nynak h�ttal, kifel� b�mulva az ablakon.

- Bej�het�nk, Remus? - k�rdezte �vatosan Harry.

- Persze, Harry - s�hajtott a f�rfi.

A fi� l�tta rajta, hogy valami nyomasztja, de nem akart addig r�k�rdezni, m�g a t�bbiek is ott voltak. Majd ha az iskol�ba �rnek. Ez az �v is izgalmasan kezd�d�tt...