Piton megint s�t�lni kezdett, tett egy k�rt el�tt�k, majd hirtelen elhat�roz�ssal �jra fel�j�k fordult.

- Bevallom, al�becs�ltelek titeket – sz�lt, s ezzel meglepte a h�rom j� bar�tot. – �s m�r nem el�sz�r k�vetem el ezt a hib�t. Remek munk�t v�geztetek a medaliont �s a poh�rt illet�en. �gy l�tszik, Dumbledore professzornak m�gis csak igaza volt – haszn�lhat�k vagytok…

- Sz�val maga se b�zott benne vakon! - mondta ravaszkodva Harry.

Piton kifejez�stelen�l n�zett r�, ahogy mindig, ha igazs�got tal�l az �ll�t�sban.

- Voltak bizonyos… fenntart�saim – k�z�lte �rzelemmentesen. – De ez nem v�ltoztat semmin! – v�ltott parancsol�, rideg hangs�lyra. – Akkor cselekedtek, ha �n mondom, �s csakis azt teszitek, amit �n mondok, vil�gos?

Megv�rta, am�g Harry, Ron �s Hermione egyenk�nt b�lintanak belet�r�d�s�k jel��l. Harrynek az j�rt a fej�ben, hogy a k�ts�gbeesett tan�cstalans�g helyett most a t�relmetlen v�rakoz�ssal fognak telni a napjai �s azzal a cseppet sem megnyugtat� gondolattal, hogy Perselus Piton kez�be adta a h�bor� kimenetel�nek sors�t.

- Helyes – z�rta le a besz�lget�st Piton �s h�tat ford�tott nekik. Malfoy siet�sen kih�tr�lt a szob�b�l �s m�r el is ment, Piton azonban m�g visszafordult az ajt�b�l.

- Holnap reggel megbesz�lj�k a tov�bbi teend�ket, ha a t�bbiek meg�rkeztek. Az emeleti h�l�szob�k a ti�tek.

Megint megv�rta, hogy Harry�k b�lintsanak.

- Nem z�rom be az ajt�t, de a csak a h�zban j�rk�lhattok - (�jabb b�lint�s). - Nem aj�nlom, hogy kitegy�tek a l�batokat az utc�ra az enged�lyem n�lk�l!

Azzal t�vozott. Harry, Ron �s Hermione nyugtalanul �sszen�ztek. Hab�r Harryt m�g mindig perzselte az iszonyatos gy�l�let �s az elsz�nts�g, hogy Voldemort ut�n Pitonnal is v�gezni fog, („Igen, m�r ezerszer ki�rdemelte!” – gy�zk�dte mag�t) azt is tudta, hogy mostant�l hossz� id�re meg kell szabadulnia ett�l az �rz�st�l. Nem hagyhatja, hogy elvonja a figyelm�t a feladat�r�l, ahogy azt kor�bban Hermione is nagy b�lcsen megjegyezte – Harry megint csak k�nytelen volt elismerni a l�ny igaz�t. Nem foglalkozhat a miniszt�riummal, a koboldl�zad�ssal vagy Piton b�nh�d�s�vel.

- �szrevett�tek, hogy alig tudunk t�bbet, mint el�tte? – k�rdezte egyszerre Ron.

- Az�rt az a dolog a megsz�llt illet�r�l, meg a m�k�d� horcrux-r�l el�g riaszt�… - jegyezte meg Hermione.

Harry �s Ron igazat adtak neki.

- De ez legal�bb azt jelenti, hogy a horcrux az orsz�gban van… - folytatta az eszmefuttat�st a l�ny. - Furcsa, hogy k�lf�ld�n nem is rejtett el egyet sem.

- Aha.

- �s az is k�l�n�s, hogy milyen sz�kszav� volt Voldemort Pitonhoz – d�rm�gte bizalmatlanul Ron. – �gy �rtem, meg�lte Dumbledore-t, meg mindent. Elint�zte Voldemortnak az egyetlen embert, akit�l valaha tartott �s mit kap cser�be? Egy h�lye c�met valami Els� hal�lfal�r�l, meg �res szavakat…

Hermione a homlok�t r�ncolta.

- Arra gondolsz, hogy Piton nem volt teljesen �szinte vel�nk? – k�rdezte bizonytalanul.

- H�t persze! – jelentette ki hat�rozottan a fi�. – Hallhattad, megmondta a szem�nkbe, hogy esz�ben sincs elmondani Voldemort terveit. Pedig � a bizalmasa, a…

- Jaj, nehogy m�r bed�ljetek annak a sz�vegnek! – sz�lt bele Harry. – Ez csak egy humbug. Voldemortnak nincsenek bizalmasai, m�g az �gynevezett „Els�k” se… Dumbledore besz�lt nekem err�l. Voldemortnak sosem voltak bar�tai �s nem is akart soha egyet se. Akik m�gis azt hitt�k, hogy a bar�tai, azok s�lyosat t�vedtek. Piton „bizalmi” poz�ci�ja csak egy valamivel j�r, ez vil�gos: ha hib�zik, nem kap olyan nagy b�ntet�st, mint a t�bbiek.

- Aprop� t�bbiek – kapott a sz�n Ron. – Kik a t�bbi �sszeesk�v�? Piton nem besz�lt r�luk.

Harry megvonta a v�ll�t.

- Nekem se mondta el a n�vsort, csak Malfoyt, meg Pettigrew-t eml�tette.

- Tal�n Malfoy anyja m�g benne lehet – vetette fel az �tletet Hermione.

- Kik lehetnek, akik rettegnek Voldemortt�l? – gondolkozott hangosan Ron.

Harry is elm�lyedt a gondolataiban nevek ut�n kutatva, de Hermione mem�ri�ja megint kiv�telesnek bizonyult.

- Az az Avery nevezet�… - tal�lgatott bizonytalanul. – Voldemort megk�nozta, ami�rt rossz inform�ci�kat kapott t�le, nem eml�kszel? – n�zett Harry tan�cstalan arc�ba. – Ron mes�lte, hogy �lmodt�l r�la. Eml�kszem, mert tov�bb kellett adnom Dumbledore-nak.

Harry b�logatott. Most m�r eml�kezett az esetre: azon nyomaszt� l�tom�sok egyike volt, amikben Voldemort fej�ben tal�lta mag�t, s�t �gy �rezte, mintha � maga lenne Voldemort. Harry agya egy rejtett zug�ban arra gondolt, a jelen k�r�lm�nyek k�zt tal�n elviseln� ezeket az �lmokat is, ha bels� inform�ci�kat kaphatna a hal�lfal�k t�bor�r�l. H�t igen… Piton nem bizonyult el�g hasznos h�rforr�snak – gondolta keser�en �s elfintorodott.

Ron lust�n h�trad�lt az �gyon, amin Malfoy �s Piton t�voz�sa �ta �ld�g�lt a cip�j�t babr�lva.

- Majd megl�tjuk, mi s�l ki ebb�l holnap – motyogta Ron behunyt szemmel. – most aludjunk.

Harry m�lyen egyet �rtett vele, s miut�n elb�cs�zott Ront�l �s Hermion�t�l, �tbattyogott a szemk�zti szob�ba, ami az el�z�nek a pontos ikerp�rja volt, ugyanolyan vaskeretes �ggyal, rozoga �jjeliszekr�nnyel, s�t, m�g egy mag�nyos kasz�sp�k is ugyanarra a helyre sz�tte h�l�j�t, ahol a m�sik szob�ban. Miut�n Harry ruh�st�l v�gighemperedett a nyikorg� �gyon m�g sok�ig nem j�tt �lom a szem�re, s abban is biztos volt, hogy �ut�na senki m�s nem hagyta el a szemben l�v� h�l�szob�t.

A t�bbi hal�lfal� m�snap reggel �rkezett meg. Harry�k a nappaliban v�rt�k �ket a m�sik h�rom lak�val egy�tt. Harry�k t�bbnyire csak Pitonnal �lltak sz�ba – Malfoyt�l csak len�z�, �s az el�z� esti incidens �ta �vatosabb pillant�st kaptak, ha tal�lkozott a tekintet�k; Pettigrew-ra pedig mind Harry, Ron �s Hermione is m�lt�s�gukon alulinak �rezt�k ak�rcsak r�n�zni egy szemrebben�s erej�ig. Azonban a Pitonnal v�ltott p�r sz� is kimer�lt h�rom-h�rom goromba „j� reggelt”, n�h�ny „j�nnek m�r?” �s az egyre t�bbet ism�telgetett „mikor mehet�nk m�r a francba?” mondatokban. A kapott v�laszok sem hangzottak t�l udvariasabbnak, s a reggel 6-�r�s k�nyszeredett fel�bred�s ut�n elt�lt�tt k�t �r�s unalmas v�rakoz�s �s k�rdezget�s ut�n Harrynek m�r csak bar�ts�gtalan k�zmozdulatokra futotta a kedv�b�l, valah�nyszor Piton vagy Malfoy h�tat ford�tott neki. 

Nyolckor hangzottak az els� koppan�sok az ajt�n. Piton kim�rten az ajt�hoz l�pett, s beengedte az els� vend�get: Narcissa Malfoyt.

- Cissy! – �dv�z�lte Piton a hossz� sz�ke haj� asszonyt, aki valamit ugyan visszanyert r�gi b�rsz�n�b�l az�ta, hogy Harry�k utolj�ra tal�lkoztak vele Madam Malkin tal�rszab�szat�ban, de tov�bbra is nyomaszt�an s�padtnak t�nt egy eg�szs�ges emberhez k�pest.

- Perselus! – mosolygott a n� a f�rfire, majd pillant�sa a szob�ban l�v�kre esett. Egy pillanatra elid�z�tt tekintete a fi�n, majd Harryt �s a t�bbieket is szem�gyre vette. V�g�l egy r�pke k�zfog�s ut�n Piton f�lre�llt, a n� pedig besietett a h�zba.

T�bb mint szokatlan volt a h�rom j� bar�tnak a lej�tsz�d� jelenet: Draco, amint megl�tta anyj�t az ajt�ban, azonnal felpattant a karossz�kb�l, ahol eddig gubbasztott, mint egy kih�lt hulla, most pedig siet�s, hat�rozott l�ptekkel Narciss�hoz ment �s meg�lelte.

Harry nem tudta mire is sz�m�tson. Megh�kkent, hogy ilyen emberi gesztust l�t a k�t gy�l�lt ellens�gt�l (minden j�zan esze ellen�re is ellens�gk�nt gondolt r�juk), majd azon lep�d�tt meg, hogy �nmaga megh�kken�se tudatosult benne. M�gis mire sz�m�tott? Valami ostoba hal�lfal� rejtjeles k�zfog�sra? Vagy hogy meghajolnak egym�s el�tt, felmutatva a S�t�t Jegyet? V�g�l m�r saj�t ostobas�g�n csod�lkozott �s r� kellett j�nnie, hogy Draco Malfoy, az ellenszenves, ut�lt fi�, akit hat �ve ismer, m�giscsak egy ember, m�g ha gonosz is.

Mire felocs�dott saj�t gondolataib�l, Malfoy m�r udvariasan �tadta hely�t anyj�nak, aki most arr�l sajn�lkozott, mennyire lefogyott a fia �s biztos nem eszik rendesen. Harry r�pillantott a mellette falat t�maszt� Ronra, aki hasonl�an meglep�d�tt arcot v�gott, majd Hermion�ra is, aki azonban t�rgyilagosan b�multa a vend�get �s Draco Malfoyt.

A k�vetkez� vend�g Narcissa ut�n p�r perccel �rkezett, j�tt�t h�rom er�teljes d�r�mb�l�s jelezte az ajt�n.

- Piton – hangzott fel egy m�ly hang, ahogy a bel�p� k�v�r hal�lfal� kim�rten biccentett.

- Bulstrode – �dv�z�lte Piton ugyanolyan t�vols�gtart�an.

Nocsak! – lep�d�tt meg mag�ban Harry. Sz�val Millicent Bulstrode apja is hal�lfal�. Harry k�v�ncsi volt, vajon a mardek�rb�l h�nynak van hal�lfal� rokona? Tal�n mindnek… - eml�keztette mag�t a Teszlek S�veg manipul�l�s�ra. De �gy t�nik, Voldemort nem v�gzett olyan j� munk�t, ha ezek az emberek mind a hal�l�t akarj�k.

Mr Bulstrode bed�c�g�tt a h�zba �s � is csak egy fut� pillant�st vetett a h�rom j� bar�t fel�, majd le�lt a kanap�ra.

- Mrs Malfoy! – hajolt meg a k�v�r f�rfi �lt�ben. – �r�l�k, hogy l�tom kegyedet…

- �n is �r�l�k, Barnard.

A t�vols�gtart� k�sz�n�sb�l Harry arra k�vetkeztetett, hogy Mr Bulstrode �s Mrs Malfoy alig ismerik egym�st. Ezek szerint a f�rfi �j lehet a hal�lfal�k k�zt – m�r csak abb�l az okb�l is, mert Harry nem eml�kezett r�, hogy hallotta volna a Bulstrode nevet a temet�ben, mikor Voldemort Azkabant meg�szott h�vei tizenh�rom �v ut�n �jra �sszegy�ltek.

A harmadik �rkez�t azonban ismerte, m�ghozz� nagyon is j�l. Az ajt�n a gorill�ra eml�keztet� Marcus Flint l�pett be.

- Mr Piton! H�vott �s j�ttem – d�rm�gte m�ly hangj�n az alig h�sz �ves fi�, aki azonban j�val t�bbnek t�nt kor�n�l rendezetlen bajusz�val �s d�s szem�ld�k�vel.

- �gy van, Flint, �s abban is biztos vagyok, hogy tudod, m�rt kellett j�nn�d – v�laszolta Piton �s beinvit�lta az �rkez�t.

- ���… h�t �n nem is… - ekkor megpillantotta Harry�ket. – Ja… miattuk.

Harry �s k�t bar�tja Flintnek se k�sz�nt, ahogy � se vette a f�radts�got, hogy egy fintorn�l t�bb id�t pazaroljon felesleges udvariaskod�sra.

Flint nem �lt le Mr Bulstrode mell�, de kezet fogott a f�rfivel, majd Malfoy-jal is, �s � is meghajolt Narcissa el�tt.

Kicsit tov�bb kellett v�rni a k�vetkez� emberre; eltelt �t, majd t�z perc, negyed �ra, Piton is egyre t�bbet pillantott fel az egyik szekr�ny polc�n ketyeg� �r�ra. V�g�l j� h�sz perc eltelt�vel megint kopogtattak.

A bel�p�t Harry �s Ron azon nyomban felismerte, b�r csak egyszer l�ttak r�la k�pet a Reggeli Pr�f�t�ban. Nem is felejthett�k el egyk�nnyen. Az �js�gban ugyanis azt �rt�k r�la, hogy minden id�k egyik legkegyetlenebb hal�lfal�ja:

- Wildung, h�t te is meg�rkezt�l – k�sz�nt�tte szenvtelen hangon Piton a j�vev�nyt.

Valter Wildung egy komor biccent�ssel bel�pett a szob�ba, s jelenl�t�vel azonnal bet�lt�tte a helyis�get. Magas f�rfi volt, j�val t�l a k�t m�teren, s a hat�st m�g n�velte h�traf�s�lt fekete haja. Barna b�re borost�s volt, sz�ja sark�t�l a szem�ig pedig egy hossz� v�g�s metszette keresztbe arc�t, egy kegyetlen s�r�l�sre eml�keztetve visel�j�t. Harry �gy eml�kezett r�, besz�lt is azzal a bizonyos illet�vel, akinek Wildung a sebhelyet k�sz�nheti…

A f�rfi s�t�tk�k tal�rban volt, alatta pedig el�kel� var�zsl��lt�z�ket viselt sz�les �vvel, amilyen Dumbledore professzor is hordani szokott. Nyak�ban egy ez�stl�ncon k�k, k�nnycseppform�j� pici �kk�vet hordott. Harry megborzongott: Wildung csak �gy �rasztotta mag�b�l a hideget.

Mindenki, m�g Narcissa �s Draco Malfoy is feszengni l�tszottak. Mr Bulstrode idegesen forgatta k�rbe nagy k�v�r fej�t, Marcus Flint pedig m�ni�kusan hajlongott, mikor Wildung elvonult el�tte. Piton a legkisebb jel�t sem mutatta, hogy k�nyelmetlen�l �rezn� mag�t a vend�g miatt, nem is t�r�d�tt vele k�l�n�sebben. Wildung sem �lt le, meg�llt a szoba Harry�kkel �tellenes v�g�ben �s onnan n�zte a t�bbieket �rdekl�d� arckifejez�ssel.

Z�r kattan�sa hallatszott, majd olyan hang, mikor egy fagoly� gurul: a f�gg�nykarnis megelevenedett �s els�t�t�tette az am�gy is kev�s f�nyt �raszt� piciny ablakot. Piton bez�rk�zott, majd fel�j�k fordult.

- Most, hogy mindenki meg�rkezett… - kezdte, de szavait elnyomta egy hangos horkan�s Ron �s Harry r�sz�r�l.

- Ez lenne az a hatalmas �sszeesk�v�s? – provok�lta �ket p�khendi hangon Harry. – Hat ember, meg egy patk�ny?

Alig b�rta elhinni, hogy Piton ezt t�bbnek gondolta, mint holmi h�lye viccnek az � cukkol�s�ra. Mivel azonban Piton h�rb�l se ismerte a humor�rz�ket, ez a lehet�s�g kiesett, �gyhogy Harry k�nytelen volt nevet�s helyett felh�borodni. Hermione is d�bbent arcot v�gott, Ron pedig a mennyezetre emelte a tekintet�t.

Flint nem hagyta annyiban.

- Ha nem tetszik, Potter, pr�b�lkozz egyed�l �s nyugodtan megd�g�lhetsz!

- D�g�lj meg ink�bb te! – v�gott vissza Ron �s fenyeget�en felemelte a p�lc�j�t.

Flint is p�lc�t r�ntott.

- Na mi lesz Weasley, gyere csak! Mindj�rt m�g sz�lesebbre v�gom azt a nagy m�l� sz�dat!

- Abbahagyni! – csattant fel Piton, miel�tt m�g Flint �s az �t magass�g�ban utol�rt Ron egym�snak ugorhatott volna.

Wildung rezzen�stelen arccal n�zel�d�tt, mintha kellemes csal�di kir�ndul�son venne r�szt.

A veszeked�k leeresztett�k a var�zsp�lc�kat, el�bb Flint, s csak azt�n Ron, amivel Harry m�lyen egyet �rtett.

- Nem v�rom el, Potter, hogy a te sz�nalmas �szbeli k�pess�geiddel meg�rtsd az �sszeesk�v�s minden r�szlet�t �s a munk�t, amivel mindezt fel�p�tettem – fr�cs�gte Piton d�h�sen -, de leszel sz�ves v�gre megtanulni, hogy ha �n besz�lek, befogod a sz�d!

Harry gyilkos szemeket meresztett Piton fel�, de az m�r nem t�r�d�tt vele. �jra a t�rsas�ghoz int�zte szavait.

- El�sz�r is mindenkit bemutatn�k a m�siknak – mondta. – Narciss�t mindannyian ismerik �s tudj�k mennyit �ldozott fel a S�t�t Nagy�r szolg�lat�ban, �gyhogy k�rlek bocs�ss meg Cissy, de r�gt�n tov�bb l�pn�k – ha meg nem s�rtelek.

Narcissa mosolyogva b�lintott, Piton pedig Mr Bulstrode fel� fordult.

- Mr Barnard Bulstrode, az Obskurus Kiad� munkat�rsa… - Mr Bulstrode minden jelenl�v� fel� fontoskodva biccentett. – Tavaly m�rcius �ta tagja a hal�lfal�knak, a S�t�t Nagy�r a le�ny�val zsarolta meg �t, mivel vonakodott ny�ltan elhat�rolni mag�t mellette. A l�ny�t, Millicentet ismeritek, igaz? – a k�rd�st Harryhez, Ronhoz �s Hermion�hoz int�zte, akik b�lintottak.

- Mr Bulstrode nem n�zi j� szemmel a dementorok r�szabad�t�s�t a lakoss�gra, ez�rt a S�t�t Nagy�r h�vei k�zt olyanokat kezdett keresni, akik osztj�k a n�zeteit.

A k�v�r f�rfi jovi�lisan mosolygott – Harry el se tudott volna k�pzelni j�mborabb embert hal�lfal�k�nt. Mindazon�ltal Mr Bulstrode m�ris nagyot n�tt a szem�ben dementor-ut�lata miatt. A v�g�n m�g kider�l, hogy ez az �sszeesk�v�s m�g j� is valamire? – k�rdezte mag�t�l.

Piton k�zben m�r Marcus Flintet mutatta be a t�bbieknek, akir�l csak annyit mondott, hogy egy �ve csatlakozott a hal�lfal�khoz �s szeretne miel�bb szabadulni. Harry sz�m�ra Flintnek ez a v�gya meglehet�sen r�hejes volt �s felid�z�d�tt benne, mit mondott Sirius a hal�lfal�kr�l: vagy �r�kk� szolg�lj�k urukat vagy meghalnak.

- Draco-t �s F�regfarkat �gyszint�n ismeritek mindannyian, �gyhogy r�tok se vesztegetn�k t�bb sz�t… - mondta Piton lust�n, �s megv�rta, am�g Draco azonnal, majd kicsit k�s�bb, s�rt�d�tten Pettigrew is b�lintson.

- Valter Wildung, a S�t�t Nagy�r egyik legels� �s legkiv�l�bb tan�tv�nya – mutatott Wildungra, aki egy apr� jel�t sem adta, hogy tudom�sul veszi a bemutat�st -, �s az els� Els�. Mr Wildung nem hal�lfal�, nem viseli a S�t�t Jegyet, de r�gr�l ismeri a Nagyurat, s vele tartott utaz�sai egy r�sz�n is – ez�rt sok hasznos inform�ci�val l�thatott el minket.

Hopp�! – gondolta Harry. Voldemort egyik els� talpnyal�ja. Furcsa, hogy az �sszeesk�v�k k�zt k�t�tt ki. Vajon Piton tudja, mit csin�l?

Mintha csak Harry k�rd�s�t v�laszoln� meg, Piton folytatta:

- Mr Wildung a seg�ts�g�nkre lehet a fegyver megtal�l�s�ban… - (Harry itt felvonta a szem�ld�k�t, ak�r csak k�t bar�tja) -, a m�r eml�tett okokb�l. Szem�lyes ind�t�kai vannak a S�t�t Nagy�r elleni �sszeesk�v�sre.

Sz�val Piton azt mondja nekik, hogy valamif�le fegyvert keresnek! – gondolta Harry. �r�lt neki, hogy legal�bb ezeknek az embereknek nem besz�lt a horcruxokr�l.

- Mif�l�k azok a szem�lyes ind�t�kok? – k�rdezett k�zbe Ron, aki v�gig idegesen figyelte Wildungot.

- A szem�lyes melyik fel�t nem �rted, Weasley? – csattant fel Malfoy.

- Csak mert te mindenkinek a talp�t nyalod, akinek k�ze van a hal�lfal�khoz, att�l m�g…

- El�g! – d�rrent r�juk Piton, megel�zve az �jb�li sz�v�lt�st.

- Hallottam m�r ezt a szem�lyes maszlagot – morogta Harry Piton k�p�be -, de m�g egyszer nem veszem be. Besz�ljen! – parancsolta Harry a k�k tal�ros f�rfi j�ghideg szem�be n�zve.

Wildung elmosolyodott, arc�n a v�g�s riaszt� grimaszba torz�totta mimik�j�t.

- A titkai mindenkinek megvannak, Kiv�lasztott – sz�lalt meg el�sz�r �rkez�se �ta a f�rfi. Hangja reszel�s, er�s volt, mint egy alkoholista b�r�nekes�. – �s a titkokra jellemz�, hogy megtartjuk magunknak, b�rmennyire is h�tr�ltatja ez a bizalmat.

Harry nem vette le r�la a szem�t, az sem �rdekelte, hogy a f�rfi nagy val�sz�n�s�ggel legiliment�lja �t. V�g�l Wildung ford�totta el a tekintet�t �s �jra n�zel�dni kezdett a szob�ban. Egyik arcot vizslatta a m�sik ut�n, teljesen k�z�ny�s �rdekl�d�ssel.

Piton k�zben besz�lt. Az �jonnan j�ttekhez int�zte szavait, a laborat�riumr�l inform�lta �ket �s azon tanakodtak, t�bbnyire Flint, Malfoy �s Bulstrode, hogy hogyan csalj�k el Borgint a Zsebpiszok k�z-b�li boltj�b�l. Hermione �rgus szemekkel figyelt �s jegyzett meg minden sz�t, ami elhangzott, Harrynek e fel�l nem volt k�ts�ge. Ron viszont egyre csak Valter Wildungot n�zte, tekintet�ben pedig semmi j�indulat nem volt.

Harry sejtette, m�rt d�lta fel Ront ennyire a f�rfi �rkez�se: a Reggeli Pr�f�t�ban �rtak alapj�n Wildung egy szadista muglivad�sz volt, aki a mugli sz�rmaz�s� var�zsl�kra �s boszork�nyokra is vad�szott. Piton pedig bev�lasztott egy sorozatgyilkost az �sszeesk�v�k t�bor�ba �s a f�le hallat�ra besz�l a Voldemort elleni l�zad�sr�l. K�sz �r�let! Hogy omolhatott �ssze minden ilyen r�vid id� alatt?

- Figyelt�l, Potter? – k�rdezte �lesen Piton, mikor �jra fel� n�zett.

- Aha, persze – v�laszolta reflexszer�en Harry, b�r g�ze nem volt arr�l, mir�l besz�lt �ppen Piton.

Piton megint kezdte felf�jni mag�t, hogy legoromb�tsa Harryt, aki azonban nem hagyta, hogy a f�rfi belekezdjen a „figyelmetlen, ostoba k�ly�k vagy, Potter” -c�m� monol�gj�ba.

- Befejezte a mes�l�st, Piton? – �rdekl�d�tt Harry. – Mert ha igen, akkor m�ris elmenn�nk…

- �, untatom a m�lt�s�gos urat? – duruzsolta mar� g�nnyal. – Persze, mindj�rt elmehettek, csak el�tte m�g ide j�ssz �s le�lsz erre a sz�kre!

Piton el�var�zsolt egy k�z�ns�ges, d�sztelen sz�ket, majd megragadta Harry karj�t �s lel�kte r�. Ron azonnal k�zelebb l�pett p�lc�val a kez�ben.

- Arra semmi sz�ks�g nem lesz, Weasley! – intett Piton. – Csak gondoskodunk a biztons�gr�l.

El�var�zsolt m�g egy sz�ket, Harry�vel szemben �s le�lt r�. Harrynek fogalma sem volt r�la, mit tervez Piton, ez�rt nyugtalanul f�szkel�d�tt �s p�lc�j�t k�szenl�tben tartotta minden eshet�s�gre.

- Cissy, ha k�rhetn�lek – sz�lt Piton a n�nek, aki r�gt�n b�lintott, el�h�zta p�lc�j�t �s el�j�k l�pett.

- Mit tervez? – k�rdezte Harry.

Piton szeme ravaszul villant.

- Megk�tj�k a Megszeghetetlen Esk�t, Potter. Ha b�rkinek elj�r a sz�d a kis tal�lkoz�nkr�l, olyan pokoli k�nokat fogsz �t�lni, amihez k�pes a Cruciatus �tok ereje semmi!

Piton elkapta Harry kez�t �s szorosan tartotta. Harry nem ellenkezett, k�nytelen volt nyugton maradni. Narcissa kettej�k kez�hez �rintette a p�lc�t.

- Esk�sz�l – sz�lt Piton -, hogy senkinek, se embernek, se egy�b teremtm�nynek vagy halottnak nem besz�lsz arr�l, ami ebben a h�zban t�rt�nt?

- E-esk�sz�m – v�laszolta Harry.

Egyszerre azt vette �szre, hogy �sszekulcsolt kez�k k�r�l egy t�zes gy�r� csavarodik.

- Esk�sz�l, hogy semmilyen cselekedeteddel vagy gondolatoddal nem adod tudt�ra senkinek, hogy tal�lkozt�l velem?

- Igen – hangzott a felelet.

�jabb t�zes gy�r� jelent meg, s a m�sikkal egy�tt r�simult Harry �s Piton kez�re. A t�z csak egy pillanatig �gette, azt�n elt�nt.

Piton vigyorgott �s ell�kte Harry kez�t.

- J� – mondta. – Most j�het a m�sik k�t j�mad�r.

Harry fel�llt a sz�kb�l, de k�zben elkapta Piton egy pillant�s�t, ami eg�szen m�st �zent neki, mint az el�gedett vigyor. Furcsa, megd�bbent� volt, amit Harry tapasztalt, de Piton szeme azt �zente: „csin�lj valamit!” Harry �sszer�ncolta a homlok�t �s a csukl�j�t d�rzs�lgetve od�bb �llt, hogy �tadja hely�t a let�rten �rkez� Ronnak.

Harry elfordult a t�bbiekt�l �s gondolataiba mer�lt, mialatt Ron �s Hermione is letette az esk�t. Mikor v�geztek, a vend�gek szedel�zk�dni kezdtek, hogy induljanak. Harryben er�s�dni kezdett egyfajta furcsa befejezetlens�g �rz�s, s mikor Mr Bulstrode a kilincs�rt ny�lt, meg�rtette, mit �zent neki Piton. B�r azt tov�bbra sem �rtette, hogy mi�rt neki kell ezt elint�znie.

- V�rjon! – sz�lt a f�rfira, aki k�v�ncsian visszafordult. - Azt hiszi elmehetnek csak �gy? – vetette oda Harry. – Lehet, hogy Piton megb�zik mindenf�le j�ttment hal�lfal�ban, de �n nem.

- Vigy�zz a sz�dra te koszos…!

Harry t�relmetlen�l legyintett a kez�vel �s elfordult Marcus Flintt�l.

- Maguk is tegy�k le a Megszeghetetlen Esk�t – mondta Harry. – Ha azt megteszik, m�ris elmehetnek, de addig nem.

- �s ki �ll�t meg benne? – morogta Flint, de nem mindenki viseltetett �gy az �tlet ir�nt. Narcissa rosszall�an n�zett r�, ahogy szokott, de �lve maradt, Mr Bulstrode engedelmesen visszas�t�lt a szoba k�zep�re �s le�lt az egyik el�var�zsolt sz�kre, Malfoy �s Wildung pedig figyelt�k az esem�nyeket.

- Majd �n – v�laszolta Harry magabiztosan. – Biztosan remek�l �rtesz a f�benj�r� �tkokhoz, de nem aj�nlom, hogy pr�b�lkozz. K�rdezd csak Malfoyt – b�k�tt a fej�vel a sz�ke fi� fel�, aki elvicsorodott ezekre a szavakra.

Harry szeme Piton arc�ra t�vedt, de az kifejez�stelen volt. Nyilv�n okklument�l… - gondolta Harry.

- H�t j� – d�rm�gte Mr Bulstrode �s kitartotta a kez�t. Harry azonnal le�lt el� �s megk�rdezte t�le ugyanazokat, amiket Piton k�rdezett t�le.

- Ha megszegi az esk�t, meghal – z�rta le az esk�t�telt Harry a felt�tel kimond�s�val. Mr Bulstrode egy pillanatra megh�kkent, azt�n b�lintott h�jas fej�vel, �s meg sem v�rva a t�bbieket, fut�lagos k�sz�nget�s ut�n t�vozott.

Mr Bulstrode ut�n Flint ker�lt sorra, majd Mrs Malfoy, akinek a szem�ben f�lelem �lt, csak�gy, mint Marcus Flintnek, de a nagydarab fi� megpr�b�lta megvet�ssel �s haraggal elnyomni. De a keze remeg�s�n ez nem tudott seg�teni. Narcissa ut�n Draco Malfoy j�tt sorra, akinek hideg �s izzad�s kez�t t�bb mint k�nyelmetlen volt megfogni, s j�form�n eldar�lt�k az esk�t, hogy min�l el�bb megszabaduljanak egym�st�l.

Draco elb�cs�zott az anyj�t�l, aki szint�n t�vozott, Marcus Flinttel egy�tt, aki udvariasan ajt�t nyitott neki – az esket� v�gig Piton volt �s csak kurta fejb�lint�sokkal b�cs�zott a t�bbiekt�l – lesz�m�tva Narciss�t, akivel v�ltott egy fut� mosolyt. Harrynek az volt a gyan�ja, hogy Piton ideges.

Pettigrew is sorra ker�lt, neki k�rges �s sz�raz volt a tenyere, nem �gy a m�sik, ami egy ez�stk�z volt �s hidegen csillogott a gyerty�k f�ny�ben.

Miut�n Pettigrew az esk�t�tel ut�n felpattant �s visszasettenkedett a sarokba, ahol eddig �csorgott, Harry k�r�ln�zett. M�r csak egy ember volt h�tra: a hallgatag Wildung. � azonban s�t�ni mosollyal az arc�n, karba tett k�zzel t�maszkodott a k�nyves szekr�nynek.

- Wildung? – sz�l�totta Piton a f�rfit.

- Csak nem k�pzeled, hogy esk�t fogok tenni ennek a f�lv�rnek? – k�rdezte csendesen.

- Musz�j lesz – sz�gezte le Harry. – Addig nem mehet el innen.

Wildung �s Piton farkasszemet n�ztek. A var�zsl� j�ghideg k�k tekintete Piton fekete szemeibe f�r�dott. Harry egyikr�l a m�sikra n�zett, s jobb kez�vel a zseb�ben tartott p�lca fel� araszolt. Nem l�tta, mit csin�l Ron �s Hermione, vagy Draco Malfoy – nem akarta levenni a szem�t a k�t m�gusr�l –, de rem�lte, hogy r�sen vannak.

Azonban l�that�an nem t�rt�nt semmi. Wildung megfontolta a dolgot, tal�n mert nem tudott volna egyszerre elb�nni Pitonnal, Harryvel �s t�bbiekkel. A k�k tal�ros hirtelen ell�pett a falt�l, amit�l Harry �sszerezzent, majd le�lt a sz�kre �s feltartotta a jobb kez�t. Csak akkor szak�totta el a tekintet�t Pitonr�l �s n�zett Harryre, mikor az elkezdte mondani a sz�veget.

- Esk�szik, hogy senkinek, se embernek, se var�zsl�nynek, se halottnak nem besz�l arr�l, ami ebben a h�zban t�rt�nt?

- Esk�sz�m – j�tt a j�ghideg felelet, majd az els� t�zkarika.

- Esk�szik, hogy semmilyen cselekedeteddel vagy gondolatoddal nem adja a tudt�ra senkinek, hogy ez a tal�lkoz�s megt�rt�nt?

- Igen – v�laszolta Wildung.

A f�rfi m�r h�zta volna el a kez�t, de Harry megszor�totta.

- Esk�szik – folytatta nyomat�kosan Harry -, hogy nem fog a t�bbi esk�tev� ellen fordulni soha, semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt? Ha megszegi az esk�t, hal�l legyen a b�ntet�se?

Wildung nem v�laszolt azonnal. Harry m�r k�sz�lt r�, hogy elism�telje a k�rd�st, mikor az el�tte �l� var�zsl� elmosolyodott. Ugyanazt a torz grimaszt �lt�tte az arca, mint kor�bban, a k�zszor�t�sa pedig er�sebb lett egy �rnyalattal.

- Esk�sz�m – mondta. – Arra m�rget vehetsz… Kiv�lasztott.

A t�zk�r�k elt�ntek, Harry gyorsan elengedte Wildung kez�t, a f�rfi pedig sz� n�lk�l t�vozott.

- Egy pillanatra azt hittem, r�nk t�mad – jegyezte meg Harry, miut�n a csend kezdett nyomaszt�v� v�lni.

- Nem volt�l vele egyed�l, Potter – felelte higgadtan Piton.

- Micsoda?! – vis�totta Hermione. – Nem is b�zott benne �s ideh�vta? Hogy lehetett ennyire…?

- Nem h�vtam, Granger! – sz�lt Piton. – Valter Wildung a S�t�t Nagy�r egyik legkor�bbi h�ve, m�g a roxforti id�kb�l ismerik egym�st – magyar�zta. - Wildung ugyanazt csin�lta, amit �n: olyanokat keresett a hal�lfal�k k�z�tt, akik nem n�zik j� szemmel a Nagy�r visszat�r�s�t. Csakhogy � m�s c�lb�l teszi ezt…

- Mif�le c�lja lehet? – k�rdezte Ron.

- � akar lenni a hal�lfal�k vezet�je. � akar lenni a k�vetkez� „nagy�r”… hah! Ostoba f�reg… Semmi m�lt�s�g nincs benne – d�h�ng�tt Piton.

Harry, Ron �s Hermione d�bbenten �sszen�ztek. Pitont�l v�rtak �jabb felvil�gos�t�st, �m meglepet�s�kre Malfoyt�l kapt�k azt.

- Mr Wildung nagyon er�s var�zsl� – d�nny�gte. – Megfenyegette Perselust, hogy elmond mindent a Nagy�rnak az �sszeesk�v�sr�l, ha nem avatjuk be.

- De h�t mire j� ez neki…? – �rtetlenkedett Harry. – Ha � annyit tud a horcruxokr�l, meg olyan nagy var�zsl�, ahogy mondod, m�rt nem kezdte el � keresni a horcruxokat?

Piton vigyorogva r� n�zett.

- Az�rt, mert �rdekled �t – mutatott r�. – K�v�ncsi r�d, a j�slat miatt.

- Fel akar haszn�lni, mi? – dohogott Harry. – Pont, mint Scrimgeour.

- Ne t�r�djetek vele – z�rta le a t�m�t Piton. – Valter Wildung nem fog olyan helyzetbe ker�lni, hogy el�ruljon minket – most m�r nem, hogy letette az Esk�t. �n nem k�nyszer�thettem r� Wildungot, hogy tegyen esk�t, de szerencs�re gyorsan �tl�ttad a helyzetet… Ezt k�nytelen vagyok elismerni – sz�lt fintorogva Harrynek.

Ez nem igaz�n nyugtatta meg a jelenl�v�ket, tal�n ez�rt tette hozz�, mikor k�rbepillantott az arcokon: - Elint�zem, mihelyt alkalmam ny�lik r�.

- Meg�li? – cs�szott ki a k�rd�s Hermione sz�j�n.

Piton fel�je fordult s egy pillanatig n�m�n n�zte.

- Igen – mondta v�g�l. – Valter Wildung egy rendk�v�l vesz�lyes fekete m�gus �s vesz�lyt jelenthet. Nem is besz�lve arr�l, hogy perverz �r�m�t leli muglik �s mugli sz�rmaz�s�ak gyilkol�s�ban… Ez tal�n el�g ok Granger kisasszony sz�m�ra is, nem?

Hermione les�t�tte a szem�t �s motyogott valamit, amit nem lehetett �rteni. Piton k�zben az egyik szekr�nyhez l�pett, amin kinyitott egy kis ajt�t. Kivett bel�le egy megbarnult r�gi k�telet, letette az asztalra, majd r�szegezte a p�lc�t.

- Transportus! – motyogta, mire a k�t�l eg�sz hossz�ban k�ken vil�g�tani kezdett, majd kialudt, mintha mi sem t�rt�nt volna.

- Holnap elj�n ide a S�t�t Nagy�r, hogy �tadjalak neki – mondta Harrynek. – Elmondom, hogy megsz�kt�l el�lem.

Azzal �tadta Harry�knek a k�telet. A h�rom j� bar�t a szok�s szerint k�rbe�llt �s v�rta a sz�mol�st.

Harry nem tudta meg�llni, hogy fel ne l�legezzen. V�gre! Elhagyhatja ezt az �tkozott h�zat, ami tele van a hal�lfal�k b�z�vel.

- Ahogy mondtam – figyelmeztette �ket, �s egyenk�nt r�n�zett Ronra, Hermion�ra �s Harryre. – Nem csin�ltok semmit, am�g nem �zenek!

- Rendben – motyogta Harry.

- Egy… kett�… h�rom.

Se Harry, se k�t bar�tja nem vesz�d�tt k�sz�n�ssel. Lehet, hogy a sors egy oldalra sodorta �ket, de az ellens�gesked�st sosem fogja elt�r�lni. Soha, am�g csak �l! – gondolta Harry a zsupszkulcs m�gikus �rv�ny�ben p�r�gve. Sosem fog megb�zni Pitonban vagy b�rmelyik prib�kj�ben. A kisujj�t se fogja �rte mozd�tani!