�tban a Griffend�l klubhelys�ge fel� Ronnak esz�be jutott, hogy Harry is Hermion�t keresi, �gy lerohant a parkba sz�lni neki, mag�ra hagyva a l�nyt. Hermione furcsa zajt hallott miut�n egyed�l l�pkedett tov�bb, de nem tudott r�j�nni mi lehet. Meg�llt, hogy k�rben�zzen �s ekkor ism�t cs�nd lett, majd lassan l�pett egyet, �s meg�rtette, hogy csak a csizma sarkai kopognak az �don k�padl�n.

Piton �ppen az igazgat�n�t�l indult vissza saj�t kellemes pincelakoszt�ly�ba, amikor megl�tott egy idegen n�t �lldog�lni a folyos�n. Testtart�s�b�l l�tszott, hogy valamin gondolkozik, mintha elt�vedt volna az iskola falai k�z�tt.
Nem sejtette, ki lehet, de biztos volt benne, hogy az igazgat�n�h�z j�tt, m�shoz nem j�rtak l�togat�k. B�r semmi kedve nem volt egy idegen n�vel csevegni, el�vette legkev�sb� rideg arckifejez�s�t (egy kisgyerek m�g �gy is ijedten b�jt volna anyuk�ja h�ta m�g�) �s az �ppen lassan elindul� n� ut�n sietett.

- Seg�thetek h�lgyem? Az igazgat�n�t keresi? – k�rdezte kiss� �les hangon. Sosem kedvelte az ostoba n�csk�ket, akik ilyen ruh�kban mutogatt�k magukat.

- Tess�k? �hm, �n az Piton professzor? – fordult vissza Hermione led�bbenve.

Piton fej�be sz�llt a v�r, a l�tv�ny, �s a meglepet�s. Hermion�t k�pzelte n�nek? Ezt a kis bozontos haj�, �lland�an okoskod� di�kot? Legsz�vesebben b�ntet�munk�val jutalmazta volna, ami�rt ilyen helyzetbe ker�lt. De v�g�l is, mi�rt ne? – futott v�gig rajta a gondolat, majd gonosz mosoly ter�lt el az arc�n.

- Hol ez egyenruh�ja Miss Granger? Tal�n ebben a ruh�ban pr�b�lta j�v�tenni a ny�ri d�nt�s�t? �gy l�tom sikerrel j�rt – tette m�g hozz� rosszm�j�an, a r�zs�ra pillantva.

Hermione elv�r�s�d�tt. M�r csak ez hi�nyzott a napj�hoz, hogy Piton el�tt ilyen ruh�ban kelljen mutatkoznia. Mondhat b�rmit, a denev�r �gysem hiszi el neki. Sejtette, hogy ennek b�ntet�munka lesz a v�ge, akkor pedig m�r �gyis mindegy alapon, ink�bb nem tartotta mag�ban a v�lem�ny�t.

- Nem ez a cs�b�t� viseltem, professzor. A kedvenc di�kja �tkozott el, Malfoy. �ppen �t�lt�zni indultam, amikor maga meg�ll�tott – n�zett hat�rozottan Piton szem�be.

- Azt v�rja, hogy ezt el is hiszem?

- Gondol, amit akar, �n megyek �t�lt�zni.

Tudta, hogy ezzel t�l messzire ment, de Pitonon m�r az els� pillanatban l�tszott, hogy meg akarja b�ntetni, �s egy�bk�nt sem hazudott.
Piton nem tudott mit mondani, a v�lasz hallat�n, csak �llt �s n�zett egy pillanatig. Majd a t�voz� l�ny ut�n mordult:

- 20 pont a Griffend�lt�l az iskol�ba nem ill� viselet miatt.

Hermione d�h�sen l�pkedett a folyos�n. �szre sem vette, hogy nem mag�ban besz�l, hanem halkan az orra alatt szidja Pitont.

- Mi�rt kell mindig ilyen igazs�gtalannak lennie? T�nyleg Malfoy �tkozott meg. Ma t�bb pontot vesztettem a rosszindulata miatt, mint m�skor egy h�nap alatt…

Ekkor azonban elakadt a szava, mert valaki neki�tk�z�tt. Zavartan feln�zett, hogy eln�z�st k�rjen �s egy meleg barna szemp�rral tal�lt mag�t szemben.

Milyen sz�p a szeme – futott v�gig azonnal rajta a gondolat.

- Eln�z�st kisasszony, nem figyeltem. Rem�lem, megbocs�t – sz�lt a f�rfi a szem�be b�mul� l�nyhoz kedvesen mosolyogva. Majd lehajolt az elejtett r�zs��rt, �s a pirul� l�ny kez�be adta.

- Nekem kellene eln�z�st k�rnem, nem vettem �szre, hogy van m�g valaki itt, rajtam k�v�l – suttogta Hermione zavartan.

- Akkor mindketten hib�sak vagyunk. Esetleg megh�vhatom egy te�ra a szob�mba, engesztel�sk�nt?

A l�ny m�r a cip�je orr�t b�multa zavar�ban, m�sk�nt nem tudott elszakadni a f�rfi szemeit�l, de erre a mondatra felkapta a fej�t.

- Tess�k? – k�rdezett vissza d�bbenten. Ki ez f�rfi? Mi�ta van egy�ltal�n szob�ja a Roxfortban?

- Eln�z�st m�g be sem mutatkoztam. Matt Falley – ny�jtott kezet.

- Hermione Granger. �n lesz az �j SVK tan�r? – k�rdezte m�g meglepetten.

- Igen. A kisasszony di�k? – s szeme nem t�l felt�n�en v�gigfutott a l�ny ruh�j�n.

- Igen, – pirult el m�g jobban – egy m�sik di�k �tkozott meg, neki k�sz�nhetem ezt a k�l�nleges �lt�zetet – tette m�g hozz� magyar�zatk�nt.

- �rtem, akkor nem is tartom fel, gondolom indult visszavenni az egyenruh�j�t. �r�l�k, hogy megismertem – pr�b�lt tan�rhoz m�lt�an viselkedni a f�rfi. Egy di�k?? - zakatolt a fej�ben - Ez a n�? Ugyan t�nyleg t�l felt�n� volt a ruh�ja, de nem l�tszott gyereknek semmik�pp. Teljesen megzavarodott, nem gondolta, hogy feln�tt n�k is lesznek di�kjai k�z�tt. S�t egy�ltal�n nem gondolt semmi ilyesmire, sok okosan csillog�, �rdekl�d� szemp�r lebegett a szeme el�tt. Ekkor azonban fel�tl�tt benne, hogy � milyen volt heted�ves kor�ban, �s r��bredt mekkor�t t�vedett… h�t igen, az �ll�st m�r elfogadta, lesz, ami lesz.

- �n is �r�l�k, professzor. M�g egyszer eln�z�st, hogy nem figyeltem – mosolygott zavartan Hermione, majd megfordult �s ism�t elindult a m�r igencsak v�gyott ruh�i fel�. Nem vette �szre, hogy a f�rfi m�g hosszan b�mul ut�na, enyh�n piros arccal, zavartan.

**

A klubhelys�gben sokan �pp a h�zijukat �rt�k, vagy egy halom pergamentekercsen b�biskoltak, egy sarokban m�g egy turb�kol� p�rocska is helyet tal�lt. Hermione rem�lte, el�gg� el vannak foglalva ahhoz, hogy ne vegy�k �szre, am�g feloson a l�pcs�n, �s v�gre �t�lt�zik. Nem volt szerencs�je, a kopog� cip�sarkakra t�bb szemp�r �s fel� fordult. N�h�ny h�zt�rsa elkerekedett szemmel, t�tott sz�jjal b�multa.

- Hermione? – l�pett oda hozz� Parvati.

- Igen, de szeretn�k �t�lt�zni. Ha felk�s�rsz, elmondom – tette hozz� lemond�an. Tudta, hogy addig �gysem menek�l.

M�g �t�lt�z�tt, besz�molt Malfoy �tk�r�l, �s nevetve mes�lte a k�vetkezm�nyeket is. Azonban, maga sem tudta mi�rt, az �j tan�rral val� tal�lkoz�st nem eml�tette. Tetszett neki a f�rfi, �s ez meglepte. Egy tan�r…
- Te is j�l v�lasztasz, kisl�ny – futott �t a fej�n. Majd �szrevette a k�t k�nyvet az �gya mellett, amikkel eddig nem foglalkozott. Az egyik az volt, amit m�g vas�rnap este Ron adott oda neki, a m�sik, amit most hozott mag�val a k�nyvt�rb�l.

- El kell m�g k�sz�tenem egy sz�mmisztika h�zit, nem haragszol? – k�rdezte gyorsan Parvatit. Egyed�l akart maradni.

- Persze, hagylak – m�sodpercek m�lt�n m�r el is t�nt a szob�b�l. A sz�mmisztik�n�l semmit se tartott unalmasabbnak.

Hermione el�gedetten fordult a k�t k�nyv�z. A k�nyvt�ri el�sz�r nem �rdekelte annyira, mert csak az�rt rakta az asztalra d�lut�n, mert egy �ltala keresett k�nyv felett volt. M�g bosszankodott is, hogy pont ezt kellett siett�ben mag�val hoznia. A m�sik k�nyv ann�l jobban �rdekelte. M�r belen�zett els� este, de semmivel sem lett okosabb. A k�nyvben l�tszott valamilyen �r�s, halv�ny ez�st�s bet�kkel, de nem volt sz�m�ra ismer�s a nyelv, ha egy�ltal�n egy idegen nyelven �r�dott, �s nem m�s miatt alkottak a sorok furcsa indaszer� fonalakat. M�r els� este rengeteg dolgot kipr�b�lt, jav�t� var�zslatokat, t�k�r�r�st, ford�t� var�zslatot, �s azt is leellen�rizte, hogy hold�r�s–e, de egyik sem seg�tett. Tov�bbra sem volt �tlete, hi�ba n�zte a k�nyv sorait, fej�ben list�t k�sz�tett a tennival�kr�l, amely ism�t b�v�l. „Kutatni a k�nyvt�rban k�l�nleges �r�sok ut�n” – jegyezte fel gondolatban a lista v�g�re.
Ism�t a k�nyvt�ri k�nyv fel� fordult, ha m�r mag�val cipelte, legal�bb beleolvas. Bef�szkel�d�tt az �gy�ba, �s �l�be vette a k�nyvet. V�gigsim�tott a fel�let�n, szerette a r�gi k�nyvek �rint�s�t. „ A m�lt mes�i, elfelejtett t�rt�netek” �g�retesnek t�nt, m�g ha a t�m�ban nem is seg�tette. Felnyitotta az els� oldalon, �s egy k�l�nlegesen sz�p n� mosolygott r� a k�pr�l. Derek�ig �r� fekete haja l�gyan k�r�llengte bord� tal�rj�t, �s szemeiben b�lcsess�g csillogott.