3. fejezet: K�rdezz-felelek

- Igen – vont v�llat Tom. – De ez tulajdonk�ppen mell�kes… - Harry mereven b�multa a b�nt�an feh�r takar�t. – Harry! – Nem �rkezett reakci�. – HARRY!

A fi� �sszerezzent, �s �lmatagon r�emelte a pillant�s�t. – Mi�rt csin�lja ezt? – suttogta k�ts�gbeesetten. – Azt hittem, a hal�lfal�k pszichol�giai hadvisel�se kimer�l „a raboljuk el a szeretteit, azt�n zsaroljuk” – ban. Mi�rt vesz�dik velem? Csak egy Adava, �s…

Tom idegesen t�rt a haj�ba. – Harry, itt nem l�tezik olyan csoport, hogy hal�lfal�k – kezdte lassan, tagoltan -, f�leg nem az �n vezet�semmel.

A fi� kitart�an r�zta a fej�t. – Dimenzi�utaz�s? Id�ugr�s? Ennyire ostob�nak n�z? Valami r�mesen bugyuta mugli filmb�l vehette az �tletet. – A gondolat kedv�re val� lehetett, mert enn�l a pontn�l felkuncogott. – Ilyesmi nem l�tezik.

- H�ny �ves is vagy? – �rdekl�d�tt Tom. - Tizenhat-tizenh�t? Hogyan �ll�thatn�d, hogy a m�gia minden jelens�g�t ismered? �n se mer�szeln�k ilyet, pedig – ne vedd szer�nytelens�gnek – sokkal t�bb tud�ssal �s tapasztalattal rendelkezem.

- 1972, mi? – grimaszolt Harry. – Szimbolikus d�tum? Akkor k�sz�tette az egyik horcruxot?

Tomot kicsi v�lasztotta el att�l, hogy meg�tkozza az akad�koskod� k�lyk�t. P�rhuzamos vil�g, hetvenes �vek, t�bolyult gyilkos helyett egy – most m�g - seg�t�k�sz var�zsl�… Mit olyan neh�z elfogadni ezen?

- A lelkem �ps�g�hez jobban ragaszkodom, mint az �lethez – jelentette ki m�lt�s�gteljesen.

- Igaz�n? – horkant fel a m�sik g�nyosan.

- K�l�nben is, b�zom benne, hogy m�g van h�tra �gy sz�z �vem. – Fels�hajtott. - Az el�bb �gy t�nt, hiszel nekem.

Harry felh�zta a mellkas�hoz, majd �tkulcsolta a l�bait. – �rtse meg, ez el�g… agyament t�rt�net.

- Hogyan gy�zzelek meg?

- Nem tudom.

Tom intett a p�lc�j�val, mire a fi� el�tt roskad�sig megpakolt t�lca jelent meg. Harry sz�j�ban �sszefutott a ny�l, ahogy a h�ziman�k mesterm�veire n�zett.

- Egyik se m�rgezett, becs�letszavamra. – Sz�npadisan a sz�v�hez kapott. – Eln�z�st, te nyilv�n �gy gondolod, nekem olyan nem lehet. El�k�stoljam? – aj�nlotta vigyorogva.

Harry m�giscsak griffend�les volt, plusz a Kis T�l�l�, a var�zsl�vil�g rem�nys�ge… R�viden: nem engedhette, hogy Voldemort – vagy b�rmely vil�gbeli v�ltozata – g�nyt �zz�n bel�le. Felkapta az els� keze �gy�be ker�l� t�lat, �s moh�n falatozni kezdett.

***

- Teh�t… - Harry megt�r�lte a sz�j�t, �s k�v�ncsian pillantott a f�rfira. Teli hassal – �s annak megnyugtat� tudat�ban, hogy ha �tkez�s k�zben nem �rte t�mad�s, val�sz�n�leg ezut�n sem fogja – kicsit bizakod�bban szeml�lte a dolgokat. – Maga a Roxfort igazgat�ja.

- �gy r�mlik, ezt m�r tiszt�ztuk.

- Mi t�rt�nt Albus Dumbledore-ral?

- Kit�n� k�rd�s – b�lintott Tom elismer�en. – Nyoma veszett nem sokkal a Grindelwalddal v�vott harca ut�n. Minerva McGalagony vette �t a posztj�t, majd miut�n � �gy d�nt�tt, a gy�mb�res gy�kokat meg az �r�st r�szes�ti el�nyben a munk�val szemben, �s nyugd�jba vonult, �n k�vetkeztem.

- El�tte mit tan�tott? �tv�ltoztat�stant?

- Dehogy – mosolyodott el a f�rfi nosztalgikusan. – S�t�t var�zslatok kiv�d�s�t.

- Persze… - lehelte a fi�. – A… mi vil�gunkban maga k�rte Dippet professzort�l, hogy alkalmazza arra az �ll�sra, de � elutas�totta a kor�ra hivatkozva.

- �h! Armando igazgat�helyettes volt Dumbledore idej�ben, de abbahagyta a tan�t�st m�g a Grindelwald elleni h�bor� el�tt.

Harry a vill�j�val j�tszadozott. (�gy gondolta, ha m�r a p�lc�ja nincs a k�zelben, sz�ks�g eset�n ezzel v�di meg mag�t.) – Nem akarja kiirtani a s�rv�r�eket?

- Szents�ges Merlin, Harry! – meredt r� Tom elt�lzott megbotr�nkoz�ssal. – Mif�le szavakat haszn�lsz? S�rv�r�, horcrux… Arr�l �n is csak az�rt tudom, mit jelent, mert a s�t�t var�zslatok �s kiv�d�s�k a szakter�letem.

- �s? – vonta fel a szem�ld�k�t Harry.

- Term�szetes, hogy aki a fekete m�gia elleni harcot oktatja, az igyekszik elm�leti szinten min�l m�lyebb ismeretre szert tenni a s�t�t tanokkal kapcsolatban. Gondolj bele! Hogyan gy�zhetn�l meg b�rkit is arr�l, hogy valami helytelen �s tiltott, ha k�ptelen vagy elmagyar�zni, mi�rt az? A muglik is birtokolnak �s kutatnak olyan tud�st, amit a kock�zatok miatt nem alkalmaznak.

Harry fintora arr�l tan�skodott, hogy az el�ad�s nem �rte el a k�v�nt hat�st.

Tom s�hajtott. – Sz�val… hogyan viszonyulok a muglisz�rmaz�s� var�zsl�khoz? – Harry mint�kat rajzolt a leped�re a villa nyel�vel, �s m�g v�letlen�l se n�zett r�. – �n is az vagyok, legal�bbis f�lig. Ak�rcsak a h�gom, az unoka�cs�m, �s t�bb sz�z di�kom, akiknek ezid�ig egy haja sz�la se g�rb�lt. Azaz… nem miattam – f�zte hozz�.

Harryt megd�bbentette ugyan a testv�rre �s az unoka�csre val� hivatkoz�s, de egyel�re nem szentelt k�l�n�sebb figyelmet a dolognak. – Mardek�r eszm�i?

- Feled�sbe mer�ltek. N�h�ny gener�ci�val Malaz�r ut�n az egyik �s�m elavult ostobas�gnak nyilv�n�totta az eg�szet.

- R�j�tt, hogy Mardek�r t�vedett?

- �s ny�gnek �rezte a b�lyeget, amit egy r�g halott var�zsl� tettei s�t�ttek a csal�dunkra. �, a sz�lei, a nagysz�lei nap, mint nap �rintkeztek muglikkal, tiszt�ban voltak a var�zstalanokt�l sz�rmaz� m�gusok k�pess�geivel, �s �gy hat�roztak, nem �polnak tov�bb olyan hagyom�nyt, amiben nem hisznek.

Harry kimer�lten d�lt h�tra az �gyon. – Hol n�tt fel?

- Little Hangletonban.

- A sz�lei?

- K�sz�nik, j�l vannak.

- A nagyb�tyja?

- Mi�ta a csapata az el�z� id�nyben vesz�tett, a szokottn�l is ingerl�kenyebb.

- Csapata?

- A Greenwichi Griffek.

- Kviddics?

- Mi m�s?

- A nagyb�tyja ut�lja az apj�t?

- Mi�ta az eszemet tudom, erre pr�b�lok r�j�nni.

- Rendes v�laszt! – k�vetelte Harry.

- Gyerekkorukt�l fogva ismeri, b�ven volt ideje, hogy hozz�szokjon a jelenl�t�hez, b�r t�ny hogy zokon vette a h�zass�g�t any�mmal.

- A nagyapja belet�r�d�tt?

- Any�mat �gyse b�rta volna meg�ll�tani.

- Az anyja boszork�ny?

- Nem is ak�rmilyen.

- A…

Tom feltartott k�zzel jelezte, hogy v�ge a „kihallgat�snak”. – Ha m�r el�hozakodt�l a csal�ddal, v�ltsunk p�r sz�t a ti�dr�l – ind�tv�nyozta.

- Nem �rdemes – szontyolodott el Harry, akit eg�szen feldobott, hogy faggathatja a kev�sb� v�rszomjas – vagyis iszonyatosan furcsa – Tom Denemet. - A sz�leimre alig eml�kszem. Egy �ves m�ltam, mikor maga… azaz Voldemort meggyilkolta �ket. Ezt akkor szereztem – �rintette az ujjait a vill�m alak� heghez.

- T�lem? Vagyis t�le? – Tom f�radtan d�rzs�lgette a hal�nt�k�t.

- Egy rohadt j�slat miatt, megsz�llottan hitte, hogy ha feln�v�k �n leszek az egyetlen m�lt� ellenfele. Minden k�vet megmozgatott, hogy v�gezzen velem, �s miut�n any�m �s ap�m se akad�lyozhatta t�bb�, r�m k�ldte a Hal�los �tkot – mes�lte tov�bb a fi� -, de az „visszapattant” r�lam, �s…

A f�rfi sz�ja t�tva maradt a meglepet�st�l. - Egyed�l�ll� – suttogta.

-… �n lettem a Kis T�l�l� – fejezte be Harry lelomboz�dva.

- Nem t�nsz valami lelkesnek.

- Nem h�t! – csattant fel. - Fogalma sincs r�la, milyen, ha a neve hallat�n mindenki a nyak�t ny�jtogatva b�mul mag�ra…

- T�rt�netesen…

-… hogy azt v�rj�k mag�t�l, nagyszer�, b�tor, zseni�lis legyen…

- Ami azt illeti…

-… �s gy�zze le a kor leghatalmasabb fekete m�gus�t.

- J�, ezt val�ban nem tudom – adta fel Tom. – Kider�lt, hogyan �lhetted t�l az �tkot?

Harry egyre jobban belemelegedett a csevejbe. – Dumbledore szerint �desany�m �ldozata olyan v�delemmel ruh�zott fel, ami elegend�…

- Szeretetm�gia – szak�totta f�lbe az igazgat�. – Csak fel�letesen kutattam a t�m�ban – Harrynek volt elk�pzel�se arr�l, az itteni Tom sz�t�r�ban mit takar ez a jelz� (k�b� azt, mint Hermion�n�l, a hangs�lyb�l �t�lve) -, mivel sz�zadokkal ezel�tt kiment a gyakorlatb�l a haszn�lata… Hi�ba k�pes �ri�si er�ket mozg�s�tani, t�l kisz�m�thatatlan �s esetleges.

- Voldemort len�zte a m�gi�nak ezt az �g�t – folytatta az �sszehasonl�t�st Harry. – Az �letemet k�sz�nhetem a hanyags�g�nak.

- Fennh�j�z�s�nak – morogta Tom.

Harryt felvid�totta a megjegyz�s. - Neki nem volt �nkritik�ja.

- Ez sem az. �t kritiz�lom nem magamat – jav�totta ki Tom. – Pontosan hogyan �vott meg �desany�d �ldozata?

- Voldemort nem �rinthetett meg, ahogy azt sem viselte el, ha �n hozz��rtem.

- K�l�n�s – t�prengett a f�rfi homlokr�ncolva. - Mikor a l�zadat ellen�riztem, �gy r�ndult�l �ssze, mint akit meg�gettek…

Harry lefek�dt, �s eligazgatta mag�n a takar�t. – Maga mondta – kezdte �s�tva -, hogy olyan jelens�ggel van dolgunk, ami a m�gia felder�tetlen ter�let�hez tartozik. Ez az apr�s�g se szokatlanabb a t�bbin�l.

Tom t�tov�n b�lintott, de �gy t�nt, val�j�ban nem el�gszik meg ilyen „magyar�zattal”.

- Sz�val – Harry m�ly leveg�t, hogy feltegye a k�rd�st, ami legink�bb foglalkoztatta, mi�ta �gy-ahogy belet�r�d�tt, hogy egy p�rhuzamos univerzum m�ltj�ban rekedt -, a sz�leim… a kast�lyban vannak?

- Az ap�d, m�ly sajn�latomra, igen, �s nem mulasztja el, hogy erre naponta eml�keztessen. – Harry igyekezett elfojtani a nevet�st. – Az any�d kil�t�t pedig m�g nem �rultad el.

- Lily Evans.

Tom a tenyer�be �t�tt az �kl�vel. - Le mertem volna fogadni, hogy egy griffend�les.

- �r�l�k, hogy el�gedett – motyogta Harry csukott szemmel.

Hallotta, ahogy a f�rfi fel�ll, �s a mozdulat k�zben v�letlen�l arr�bb l�ki a sz�ket.

- Sajn�lom, hogy kif�rasztottalak. Poppy figyelmeztetett, hogy m�g t�ls�gosan gyenge vagy…

- �n egy�ltal�n nem… - fogott bele Harry inger�lten, �s felk�ny�k�lt.

- De igen. Fek�dj vissza! – parancsolt r� Tom. - Ha kipihented magad, keress fel az irod�mban, hogy megbesz�lj�k, hogyan tov�bb.

A fi� k�b�n pislogott. - Mi?

- Felt�telezem – sz�lt vissza az igazgat� az ajt�b�l -, nincs sz�nd�kodban v�gleg itt maradni. F�l �r�ja m�g idegenkedt�l a vil�gomt�l, b�r… elhiszem, hogy az elmondottak alapj�n vonz�bbnak t�nik a ti�dn�l. Ebben egyet�rt�nk… Ak�rhogy is, k�nytelen leszel visszat�rni a saj�t id�dbe �s dimenzi�dba.

- Hogyan?

- Egyel�re sejtelmem sincs, de el�bb-ut�bb tal�lok megold�st – �g�rte a f�rfi. – Lehet�leg min�l hamarabb – f�zte hozz�.

- Ez kedves… hogy �gy igyekszik elk�ldeni… - mormolta Harry f�l�lomban. - Maga is hi�nyozni fog nekem…