A KIS JEDI �RN� 1. r�sz A hajsza a marad�k erej�t is elvette, �s m�g mindig hallotta a sark�ban lohol� sz�rnyetegek d�b�rg�s�t. Nem rem�nykedett csod�ban, tudta, hogy csak id� k�rd�se, mikor �rik be. A haj�t�l siker�lt �ket elcsalnia, de ez vajmi keveset seg�tett az ottmarad�kon, akik k�z�l egy sem volt v�dekez�sre k�pes �llapotban. Sokkal hamarabb elf�radt, mint ahogy sz�m�tott r�, �s ha utol�rik, nem tud sok k�rt tenni benn�k. M�gis v�llalta a csal�tek szerep�t. Ennyit meg tudott tenni. A t�bbi m�r isten hat�sk�r�be tartozik. Ahhoz el�g makacs volt, hogy harc n�lk�l ne adja meg mag�t, minden�ron azonban nem akart �letben maradni. �s nem fognak neki aj�nlani harmadik lehet�s�get. Mert nincs harmadik lehet�s�g. S�r�l�sei s�lyosak voltak, de egy kev�s energi�ja a k�nz�sok ellen�re is maradt, ez el�g volt ahhoz, hogy valamennyit gy�gy�t�sra merjen sz�nni. Ha m�gis utol�rik, �gysem tud sok�ig kitartani. Egyre k�zelebbr�l hallotta a d�b�rg�st. A bom�k nem adt�k fel, mert beast-ridereik sem adt�k fel. A szavanna magas f�v�t kisebb facsoportok tark�tott�k. Jobbr�l lust�n kanyarg� foly� ez�stk�k vize csillant. Idilli, vadban b�velked�, bizony�ra term�keny f�ld. Igaz�n kellemes �l�hely az itt lak�k sz�m�ra, akiknek kil�t�r�l elk�pzel�se sem volt. A t�volban halv�nyan dereng� hegyl�nc vonulata h�z�dott. Ott tal�n elrejt�zhetne, de tudta, es�lye sincs arra, hogy el�rjen od�ig. Ereje elfogyott. Nem menek�lt tov�bb. A kez�ben tartott nevets�ges fegyverre, a t�r�tt kardra pillantott, majd a hossz� fut�st�l zih�lva szemben�zett �ld�z�ivel. Most l�tta csak, h�nyan vannak. Nyolc �ri�si, feln�tt boma �s n�gy, piros p�nc�lba �lt�z�tt, energiabottal felfegyverzett sith beast-rider k�vette �t m�rf�ldeken kereszt�l. L�tva, hogy a l�ny meg�ll, a sith idom�t�k arra igyekeztek r�venni �llataikat, hogy sz�tsz�r�dva ker�ts�k be a zs�km�nyt. Eszerint nem kaptak egy�rtelm� parancsot az elpuszt�t�s�ra. M�g mindig azt rem�lik, foglyul ejthetik �t. - Gyere vissza, �s �letben maradsz! - ki�ltott oda az egyik idom�r. - Vissza? Akkor ink�bb most befejezem! - felelt a l�ny, bal tenyer�t t�mad�lag fel�j�k ford�tva, �s vill�mvihart bocs�tott a h�ll�kre. A bom�k megvadulva nekil�dultak, a beast-riderek hi�ba igyekeztek megf�kezni �ket. A l�ny beled�fte t�r�tt kardj�t a fel�je d�b�rg� egyik �ri�si h�ll� fej�be, �s f�lreugorva a s�r�lt �llat �tj�b�l, szembefordult a k�vetkez�kkel. Ezzel elvesztette kardj�t, a r�juk id�zett szt�zismez�vel pedig utols� energi�j�t is elhaszn�lta. Most m�r fegyvertelenn�, gy�gy�t�sra, harcra egyar�nt k�ptelenn� v�lt. A f�radts�gt�l megingott, de nem b�nta. Tudta, hogy csak pillanatokra nyert id�t, am�g a szt�zismez� hat�sa tart. - H�t meg�rte, hogy elmenek�lt�l? - ki�ltott r� az egyik sith. - Mindj�rt meghalsz! - De szabadon halok meg! - t�rdre rogyott, de m�r nem b�rt f�lkelni. Eddig is csak hallatlan akaratereje tartotta talpon. K�k p�nc�l� harcosok t�rtek el� a k�zeli boz�tosb�l. A kisl�ny r�juk pillantott �s m�r meg sem pr�b�lt �jra talpra �llni, hogy menek�lj�n. Pedig k�zt�rsas�ginak mandal�riaiak kez�be ker�lni p�r �vvel a h�bor� ut�n az � birodalmukban, egyenl� a hal�los �t�lettel. Ezt j�l a fej�be v�st�k. Mindegy. Annyi �lete �gy sincs, amennyire most sz�ks�ge lenne… A sitheket �s vad�llataikat l�that�an kellemetlen�l �rintette a sug�rfegyverrel �s r�vid, sz�les peng�j� kardokkal felszerelt harcosok k�zbeavatkoz�sa, akik indulat n�lk�l, n�m�n k�zd�ttek. A n�gy beast-ridernek annyi ideje se volt, hogy �llataik pusztul�s�nak tan�i lehessenek, �gy kasz�lta le �ket a mandal�riaiak rohama, akik harminc�ten voltak, mert Seyda vette a f�rads�got �s megsz�molta �ket. Fegyelmezett harcmodoruk eleve eld�nt�tte a megzavarodott �s feld�h�d�tt, egy�ttal a vill�mviharral m�r s�lyosan meg is sebes�tett �ri�si h�ll�k sors�t. Mikor a hatalmas termet� gy�ztesek sz�k k�rt vontak k�r�l�tte; a l�ny nem a t�mad�s vagy megad�s, csup�n a v�dekez�s �si mozdulat�val ny�jtotta fel�j�k kez�t. Nem viseltek sisakot, �gy l�thatta arcukat, melyet nem torz�tott el gy�l�let a jedi l�tt�n. Pedig bizony�ra l�tt�k, hogyan t�madta meg a bom�kat, �gy tiszt�ban kellett lenni�k azzal, hogy egy jedi v�delm�re keltek. Leeresztett fegyverrel, pihen� testtart�sban �lltak. Egy ez�stlila p�nc�l� v�lt ki k�z�l�k. L�gy hull�mban leoml� f�nyes, fekete haja a v�ll�t verte, feh�r homloka nagyfok� intelligenci�t sugallt. F�rfias arc�nak s�padt b�r�n a vastag szem�ld�k�k alatt �rtelmes, s�t�t szemek ragyogtak. Sem tekintete, sem testtart�sa nem hordozott fenyeget�st: - Jedi vagy? - dallamos, m�ly hangj�n t�k�letesen besz�lte a Galaxis k�z�s nyelv�t. - Nem, csak padawan - n�zett f�l a kisl�ny. - A Ravagerr�l menek�ltem el. Fegyvertelen vagyok, �s a k�nz�sok k�ros�tott�k az energi�mat. Nem termel�dik �gy, ahogy kellene. M�r nincs mivel v�dekeznem, de ellenetek, ha lenne mivel, akkor se akarok harcolni. Nem k�rek t�letek kegyelmet se, egyszer�en nem akarok fegyvert ford�tani ellenetek. Nem tiltakozom, ha meg�lt�k, csak annyit k�rek, hogy tiszta hal�lom legyen - nyugodt volt a hangja, nem �rz�d�tt benne p�nik vagy f�lelem, �s szem�ben is csak s�v�rg�s volt, ahogyan v�gign�zett a sz�nes, f�nyes p�nc�lokon. A lila p�nc�l� harcos aranys�rga folyad�kkal teli keskeny �veget ny�jtott oda neki: - Nem akarunk b�ntani. Igy�l! Felfriss�lsz t�le �s visszaadja az er�det. Mi a neved? - Seyda - a kisl�ny nem ny�lt az �veg�rt. A mandal�riai k�zelebb hajolt: - Igy�l, Seyda! Ez rendbe fog hozni. Azt�n vel�nk kell j�nn�d a b�zisra! A kisl�ny megr�zta fej�t: - Rabs�gb�l rabs�gba? �nk�nt? Nem. Nem k�rheted t�lem! Ink�bb puszt�ts el! Ahogy eln�zlek, egyetlen mozdulatoddal megteheted. A hatalmas termet� mandal�riai b�tor�t�an mosolygott r�: - Nincs sz�ks�g�nk rabokra. Szabad maradsz k�zt�nk. Seg�ts nek�nk, Seyda! Inform�ci�ra van sz�ks�g�nk a Ravagerr�l. Az nek�nk is ellens�g�nk. A kisl�ny pillanatokig n�zett az �szinte, tiszta, szuggeszt�v szemekbe, azt�n elfogadta az �veget: - Egy kis id�t k�rek, hogy �sszeszedjem magamat. �s seg�ts�get k�rek a t�rsaimnak. - Kik a t�rsaid? M�szereink �rz�kelt�k egy k�zt�rsas�gi jelz�s� haj� lezuhan�s�t, mikor be�rt a l�gk�rbe. Azon a haj�n vannak? - Igen. Lel�ttek minket. Egy k�zt�rsas�gi utassz�ll�t�t. �n is azzal j�ttem… - Lassabban, Seyda ez �gy nem vil�gos - emelte f�l kez�t a lila p�nc�l�. - Azt mondtad, a Ravagerr�l sz�kt�l meg. - Igen. De csak v�letlen�l, mert az energi�mmal siker�lt r�vidz�rlatot okoznom egy ment�kabinban, ahova elb�jtam, ezzel kil�ttem magamat az �rbe. Lezuhantam a bolyg�ra, amelynek a k�zel�ben �llom�soztak. Meggy�gy�tottam magam �s otthagytam a ment�kabint. Nem �ld�ztek. Nem sok�ig kellett bolyonganom a tengerparton �s m�r messzir�l megl�ttam ezt a landol� k�zt�rsas�gi utassz�ll�t�t. F�l is vett. H�rom h�ttel ezel�tt. - Hol volt ez? Eml�kszel a bolyg� nev�re? - Igen, a navig�tort�l hallottam, hogy Omogoa volt a neve. A lila p�nc�l� k�rd�n pillantott egyik harcos�ra: - Saborra, tudsz valamit Omogo�r�l? A harcos k�szs�gesen b�lintott: - Igen, Calborn. A Landsome-rendszerhez tartozik. K�zt�rsas�gi fels�gter�let. Legal�bb h�romheti �t, ahogy a kisl�ny mondta. Nem hazudik. - �n nem szoktam hazudni �s nincs is mi�rt hazudnom nektek! - h�borodott f�l Seyda. A Calbornnak sz�l�tott lila p�nc�l� visszafordult hozz�: - �ppen most tiszt�ztuk, hogy igazat mondt�l - csit�t� hangon besz�lt, ahogyan egy gyermeket szok�s megnyugtatni. - Nem tudod, milyen �tvonalon k�zlekedett az a haj�? Mert j�csk�n besodr�dtatok a mandal�riai l�gt�rbe. - Nem tudom, mi volt az �tvonala eredetileg, de akkor m�r h�rom h�napja �ton voltak. �s h�rom napja m�r csak arra mehett�nk, amerre a Ravager vad�szg�pei tereltek benn�nket… - Tereltek? - Igen. Tereltek. Ahogyan a vad�sz a zs�km�ny�t. H�rom nappal ezel�tt jelentek meg. Nem l�ttek a haj�ra, csak �pp nem engedt�k ak�rmerre menni. - Lehet, hogy m�gis k�vettek t�ged a ment�kabint�l, csak nem vetted �szre? Az�rt tudt�k, hogy a k�zt�rsas�gi haj� fed�lzet�n vagy? - Lehet. Nem tudom. Nincs kit�l megk�rdeznem. - Seyda, az im�nt azt mondtad, lel�ttek benneteket, most pedig azt, hogy nem l�ttek r�tok. Nem �rzed az ellentmond�st? - Mondtam, hogy soha nem szoktam hazudni! A vad�szg�pek nem l�ttek r�nk. Maga a Ravager jelent meg, az l�tt. Csak egyszer l�tt, de az is el�g volt ennek a haj�nak. Azonnal lezuhant. Nem tal�lt�k telibe, mert akkor azonnal sz�trobbant volna, legal�bbis a kapit�ny, a navig�tor meg a pil�ta kiab�l�s�b�l ezt vettem ki. �s mikor lent voltunk, szinte azonnal megjelentek a sithek, a beast-riderek meg a sz�rnyetegeik. Nem �rdekelte �ket, hogy mi van a t�bbiekkel, azonnal engem kezdtek kergetni, ez�rt gondolom, hogy nem is akart�k, hogy a haj� f�lrobbanjon, mert �n is f�lrobbantam volna vele egy�tt, de ha m�gis visszamennek a sithek a haj�hoz, bossz�b�l, mert engem nem siker�lt elkapniuk… - L�tod, hogy meg�lt�k �ket. Nincs, aki visszamenjen. - De van. Ez m�r csak a marad�ka az �ld�z�imnek. A t�bbit�l siker�lt hamarabb megszabadulnom, mert azok csak sima sithek voltak. Ezek a bom�k azonban v�gig a nyomomban trappoltak, nem lehetett ler�zni �ket. Seg�tsetek a t�rsaimon! Ne b�nts�tok �ket, k�rlek! Calborn a t�rsaira pillantott, majd ism�t a kisl�nyra n�zett: - Nagyon sokat kock�ztatt�l �rt�k. Van valaki k�zt�k, aki kedves a sz�vednek, akit ennyire f�ltesz? - Igen, egy kedves, id�s asszony, Mrs.Winter. Igaz�n �miatta agg�dom, �s szeretn�m, ha Flora is biztons�gban lenne… - Flora? - Igen. � �s Mrs.Winter a haj� k�t n�i utasa. A t�bbi nyolc utas f�rfi volt. R�luk, a kapit�nyr�l, a pil�t�r�l �s a navig�torr�l, sz�val… nincs j� v�lem�nyem - s�hajtott. - Tal�n h�l�tlans�g t�lem, hogy �gy besz�lek r�luk, mert szerintem miattam l�tt�k le a haj�jukat, de sokszor gondoltam arra az eltelt h�rom h�t alatt, hogy k�r volt megsz�kn�m a sithekt�l az�rt, hogy ezek k�z� ker�ljek. - Bizony�ra meg�rdemlik, hogy negat�van v�lekedsz r�luk - jegyezte meg Calborn, harcosaihoz hasonl�an nem tudva elszakadni Seyda l�tv�ny�t�l, akinek elb�v�l�en �rtatlan, gyermeki b�ja furcs�n keveredett �szt�neiket megmozgat�, n�ies l�ny�vel. - Nem �reztem magam biztons�gban a haj�n - panaszolta Seyda. - Furcs�n b�multak �s sokszor pr�b�ltak simogatni, azzal, hogy a gyerekek szeretik a simogat�st. Az lehet, de engem akkor se simogattak a jedik, mikor gyerek voltam, most meg m�r minek simogasson valaki, amikor m�r tizenh�rom �ves vagyok! Volt valami kellemetlen kisug�rz�suk is, ami tasz�tott, �s amit rajtatok nem �rzek. �s nem szerettem a mosolyg�sukat, mert volt benne valami ideges�t� v�rakoz�s �s t�relmetlens�g �s h�vogattak, hogy �rdekes dolgok vannak bent a szob�jukban, ilyen csinos kisl�nynak val�k, mint �n vagyok, menjek be �s n�zzem meg, �s akkor majd megtan�tanak, mit kell vel�k csin�lni, mert m�g j�tszani is lehet vel�k… Calborn hangja roppant fesz�lts�gr�l �rulkodott, mikor f�ltette a k�rd�st: - �s te bement�l hozz�juk megn�zni azokat az �rdekes, neked val� dolgokat? A kisl�ny f�lh�borodva r�zta meg a fej�t, mire n�h�ny, gy�r�be kunkorod� hossz�, fekete f�rtje elszabadult �s a h�t�ra omlott: - Hogy mentem volna? Fel�lem ak�rmilyen �rdekes dolgokat dugdosgathattak ott, de te se ment�l volna be hozz�juk, ha �gy viszolyogn�l t�l�k, ahogy �n! �gyhogy megmondtam nekik, ha olyan �rdekesnek tal�lj�k azokat az ak�rmiket, akkor j�tsszanak vele �k! Mosoly lopakodott a harcosok arc�ra, a vez�r pedig elismer�en b�lintott: - J�l v�laszolt�l, Seyda. Okos kisl�ny vagy. - Komolyan gondolod, Calborn? - a kisl�ny eg�szen megillet�d�tt a dics�ret hallat�n. - Igen, nagyon komolyan gondolom. Mindegyik�kt�l viszolyogt�l? - Csak a f�rfiakt�l. Flora nem besz�lgetett velem, mindig f�radtnak l�tszott, pedig nem is kellett dolgoznia. De Mrs. Winter nagyon kedves volt. �vele sokat besz�lgettem. N�h�ny napja megk�rdeztem t�le, nem tudja-e, miket akarnak nekem �lland�an mutogatni h�rom hete a t�rsai, erre � megijedt. Azt mondta, soha nem szabad bemennem a szob�jukba, ink�bb legyek mindig �mellette, akkor nem ker�lgetnek majd. �s igaza volt. Ha mellette voltam, akkor m�g a pil�ta �s a navig�tor se szeretett odaj�nni hozz�m, mert Mrs.Winter elk�ldte �ket, aminek nagyon �r�ltem. De a kapit�ny m�g Mrs.Wintert�l se f�lt. �s � m�g visszatasz�t�bb volt, mint a t�bbiek. Ha meg�reztem azt az undor�t� l�gk�rt, ami �radt bel�le, azonnal bez�rk�ztam el�le valahova. Akkor d�h�ngeni kezdett, az �kl�vel �t�tte a z�rt ajt�t �s olyan szavakat kiab�lt, amiket nem �rtettem, de biztos, hogy nem dics�ret volt, mint ahogy p�ld�ul az el�bb te megd�cs�rt�l. Tetszett a hangod �s a hangs�lyodb�l is �reztem. A jedik nem szoktak d�cs�rni, de olyan szavakat se szoktak mondani, amiket a kapit�ny haszn�lt. Mrs.Winter r� is szokott sz�lni, hogy ne k�romkodjon, �s ne mondjon r�lam ilyen cs�ny�kat. A roppant termet� vez�rharcos a kisl�ny keskeny v�ll�ra tette kez�t, lehajolt az arc�hoz �s a szem�be n�zett: - Seyda, ha �gy gondolod, bossz�t �llhatsz rajtuk. Csak annyit kell mondanod, hogy hagyjuk �ket a haj�roncsban. A vad�llatok meg fogj�k �ket tal�lni. Mrs.Wintert �s Flor�t kiszabad�tjuk, �k veled j�nnek a b�zisra, de a t�bbiek itt maradnak a vadonban. Akarod? Seyda hat�rozottan megr�zta fej�t: - Nem tudom, mi�rt ker�lgettek �lland�an, de ha egyszer t�nyleg siker�lt volna valahol sarokba szor�taniuk, megt�madtam volna �ket a marad�k energi�mmal, ak�rmi lesz is a k�vetkezm�nye. Ha lett volna egy kardom, biztos, hogy nem ker�lgettek volna tov�bb. A kapit�nyt a bom�kkal is megkergettetn�m, legal�bb egyszer, hogy tudja, milyen �rz�s mindig menek�lni… De akkor is, a sithek biztos miattam l�tt�k le �ket. �s ha �k nem vesznek f�l a haj�jukra, akkor a sithek �s a bom�k ott �ltek volna meg, tal�n a ment�kabin mellett, mert akkor se mentem volna vissza vel�k. Ha most hagyom, hogy ezek a k�zt�rsas�giak itt haljanak meg a vadonban, az olyan borzaszt� h�l�tlans�g lenne, hogy el se tudom k�pzelni, van-e enn�l sz�rny�bb dolog. Ha nem lenn�k ennyire f�radt, �s ha lenne egy �les kardom, lehet�leg duplapeng�j�, akkor visszamenn�k �rt�k, hogy legal�bb a sithek ne b�nts�k �ket, f�leg Mrs.Wintert ne b�nts�k. De m�g id� kell, hogy pihenjek �s kardom sincs. - Rendben, Seyda, nem kell agg�dnod �rt�k! - nyugtatta meg Calborn. - Saborra! V�gy magad mell� tizennyolc harcost… - �s halk, r�vid tan�cskoz�st folytatott t�rsaival, melyb�l Seyda egyetlen sz�t sem �rtett. Miut�n Saborr��k elmentek, Calborn visszafordult a kisl�nyhoz, pillant�st vetve az aranyl� itallal m�r csak f�lig telt �vegre. - Idd meg az eg�szet �s pihenj, hogy �sszeszedd magad! K�zben esz�nk - az ittmarad� harcosok v�d� k�rt form�lva telepedtek le Seyda k�r�l �s megk�n�lt�k az �zletes s�lt h�ssal. - K�sz�n�m - fogadta el. A lila p�nc�l� vez�rharcos k�zvetlen�l mellette �lt le: - Mit jelent, hogy csak padawan vagy? - Azt, hogy �rz�keny vagyok az er�re, de m�g csak tanulom, hogyan haszn�ljam. A medit�ci� j�l megy, de az csak az elm�let. Lehet, hogy ha m�r lenne f�nykardom, akkor a gyakorl�s is k�nnyebb lenne, mert hi�ba b�nok j�l a szimpla karddal, f�nykard n�lk�l szerintem soha nem leszek jedi. A mesterek k�t �vvel ezel�tt kezdtek el foglalkozni velem, addig csak ott �ltem egy�ves koromt�l a jedik k�z�tt a bershanna-i akad�mi�n, mert meghalt az anyuk�m a sz�l�semkor, �gy mondt�k, apuk�mr�l meg annyit se tudok, hogy van-e egy�ltal�n. Egy�ves koromig vigy�zott r�m egy asszony, azt�n elvitt a jedikhez. Az any�m k�rte ezt, amikor haldokolt, hogy ha a b�ty�mat annak idej�n befogadt�k, akkor most engem is fogadjanak be. �gy ker�ltem a jedik k�z�. Am�g nem tan�tottak, addig a feln�tt jediket ut�noztam, �gy tanultam. Egyszer v�letlen�l hallottam k�t jedi besz�lget�s�t, onnan tudom, hogy csak a b�ty�m miatt kezdt�k el a k�pz�semet. Hogy az �n dolgom lesz majd, hogy rendbe tegyem azt, amit a b�ty�m t�nkretett, miel�tt meghalt. A vez�rharcos pillant�sa v�gigfutott rajta. A v�kony anyag�, sz�rke padawan k�peny ugyanis t�bb hely�tt elszakadt, al�la kivillant Seyda sima, s�t�tbarna b�re. - Nagyon fiatal vagy. Szinte m�g gyerek. - Mondtam m�r, hogy nem vagyok gyerek! Tizenh�rom �ves vagyok! Calbornt mulattatta az �n�rzetes v�lasz. Elmosolyodott: - Ez nek�nk csak j�. Eszerint nem harcolt�l ellen�nk a h�bor�ban. - Nem. Nem is l�ttam m�g mandal�riait soha. Csak a p�nc�lotokr�l tudom, hogy azok vagytok. Azt sokszor mutogatt�k, hogy bel�m nevelj�k az ellens�g-tudatot. Azt tanultam r�latok, hogy vadak �s kegyetlenek vagytok. �s amikor most megl�ttalak benneteket… - s�hajtott. - Ebben a sz�nes, csillog� p�nc�lban annyira impoz�nsak voltatok, ahogyan harcoltatok, hogy �hitatot �reztem. Akkor m�r nem f�ltem a hal�lt�l. Hazudtak nekem a jedik, vagy f�lre akartak vezetni. Nem �rzem bennetek az ellens�get. Ahogy sug�rzik bel�letek az er�, leny�g�z�ek vagytok. Lehet, hogy nem illik ilyet mondania annak, akit a jedik neveltek, de �n csak azt mondom, amit �szint�n �rzek, �s �n m�g soha nem hazudtam, mert annak nincs �rtelme, de ha �gy gondolj�tok, hogy nektek is csak �tban lenn�k �s ink�bb meg�lt�k, �n akkor se fogok haragudni r�tok. Meg�rtem, hogy ellens�gnek tartotok �s elfogadom a d�nt�seteket. Nem �rzem sz�gyennek, hogy vesz�tenem kell veletek szemben. A vez�rharcos ism�t elmosolyodott: - Ahogy l�tom, el�gg� f�lresiker�lt a nevel�sed - �jabb darab s�lt h�st �s kenyeret ny�jtott Seyd�nak. - Mire gondolt�l, amikor azt mondtad, tiszta hal�lt k�rsz? - Nem tudom - vallotta be a kisl�ny. - De veletek kapcsolatban mindig elmondt�k nekem ezt a fogalmat. A jelent�se azonban sz�momra hom�lyos �s eddig nem is nagyon gondolkodtam el rajta, mert eddig m�g nem tal�lkoztam veletek. A mesterek n�ha el�g k�d�sen fogalmaznak �s felt�telezik, hogy meg�rtetted, de ha m�gse �rted, nincs b�tors�god megk�rdezni, mir�l besz�lnek egy�ltal�n. Nekem legal�bbis nincs, mert �gy is mindig �tban vagyok nekik. Annyit �rtettem csak, hogy valamilyen sz�gyenletes �s f�jdalmas dolgot csin�ltok azzal a n�vel, aki a fogs�gotokba ker�l, �s csak ut�na �litek meg. A tiszta hal�l eszerint azt jelenti, hogy azt a sz�gyenletes �s f�jdalmas dolgot nem teszitek meg velem. Csak meg�lt�k, �gy tiszt�n halok meg. Calborn megint v�gign�zett Seyd�n. Pillant�sa ez�ttal a gy�r�kbe csavarod�, a kisl�ny h�t�ra oml�, f�lig lebomlott, de f�lig m�g felt�z�tt fekete f�rt�k�n id�z�tt tov�bb, azt�n a bizalommal r�tekint� hatalmas s�t�t szemekbe f�rta kutat� tekintet�t: - Te ezt elhiszed r�lunk? Mindent elhiszel a mestereidnek? - Nem - felelt Seyda ny�lt arccal azonnal, gondolkod�s n�lk�l �s megint v�gy�dva b�multa a p�nc�lokat. - De az�rt azt is neh�z elk�pzelni, hogy a mesterek eleve hazugs�gokat tan�tanak. Most l�tom, hogy nem igaz, amit r�latok mondanak, akkor viszont a gy�l�let a jedi tan�t�sok alapja, vagy a tudatlans�g. Egyszer�en semmit nem tudnak r�latok, �s senki nem veszi a f�rads�got, hogy meg akarja tudni az igazs�got. Nagyon elz�rtan �ltek a vil�gotokban. A baj ott van, hogy a Mandal�riai H�bor� m�gis t�rt�nelmi t�ny. Akkor m�r csak az a k�rd�s, hogy ki kezdte. �s mi�rt. A k�zelben �l� harcosok hallgattak. Tekintet�ket pillanatra sem vett�k le Seyd�r�l, aki furcsa kever�k�t alkotta egy izgat� n�nek �s egy �rtatlan gyermeknek. - Ha gy�l�letb�l tan�tanak - folytatta a kisl�ny -, akkor nem akarok jedi lenni, hogy az �letem ne gy�l�letre �s hazugs�gokra �p�lj�n. Sz�vesen �ln�k k�ztetek, ha lehetne. Igaz, hogy a jedik m�giscsak f�lneveltek, de az�rt m�g nem volt joguk hazudni r�latok. �s k�l�nben is a b�ty�m miatt kezdtek foglalkozni velem, de ezt is elhallgatt�k el�lem. �s ezek csak azok a dolgok, amikre �n magam is r�j�ttem. K�pzeld, mennyi minden lehet m�g, amire m�g csak es�lyem sincs, hogy r�j�jjek… Calborn most az �velt szem�ld�k�t �s a kisl�ny finom von�saihoz viszony�tva a kellet�n�l teltebb, duzzadtabb, de pici sz�jat vette szem�gyre, v�g�l a fant�zi�jukat j�csk�n megmozgat� n�iesen telt domborulatokat. Seyda �szre sem vette t�n�d�se k�zben, hogy Calborn �s harcosai mennyire felt�rk�pezt�k n�i mivolt�t. � m�g mindig a csillog� p�nc�lok csod�lat�val volt elfoglalva. Elh�r�totta Calborn udvarias mozdulat�t, mellyel az �jabb falatot ny�jtott neki: - K�sz�n�m. Nem vagyok m�r �hes, de ha m�g egy kortyot kaphatn�k abb�l a furcsa, finom italb�l… - Tess�k. Ez a leyan. Friss�t� �s �d�t� ital. Jobban �rzed magad? - Nagyszer�en. - Ennek �r�l�k - mondta Calborn. - Mert indulnunk kellene - szedel�zk�d� harcosaira pillantott �s kez�t ny�jtotta Seyd�nak, hogy felseg�tse: - El�g er�s vagy ahhoz, hogy gyalogolj? Mert hossz� �t �ll m�g el�tt�nk. - Remek�l vagyok - biztos�totta a kisl�ny. - A leyanotok csod�t m�velt. A harcosok v�delmez�n k�zrefogt�k a vez�rt �s a kisl�nyt, aki pr�b�lt l�p�st tartani vel�k. Calborn nyilv�nval�an m�lt�nyolta az igyekezet�t, mert lass�tott a temp�n, an�lk�l, hogy Seyda tudom�s�ra hozta volna, �r� vannak tekintettel. - Besz�ln�l akkor nek�nk a Ravagerr�l? - Mit akartok tudni r�la? - Mindent, amire csak eml�kszel. - El�g sok dolog kiesett a k�nz�sok ut�n a fejemb�l, de �rz�keltem, hogy n�gy er�s energiaforr�s van csaknem szimmetrikusan elhelyezve a Ravager k�t oldal�n, a haj� hossz�ban. �gy v�lem, ezek bels�, speci�lis v�d� er�mez�k, ez�rt nem siker�lt eddig k�rt tennie senkinek a Ravagerben, pedig sokan �s sokszor megpr�b�lt�k, err�l is hallottam a jedik k�z�tt. Elk�pzel�sem szerint, ha ezt a bels� v�delmet semleges�tik, akkor a Ravager elpuszt�that�. - Csak �rz�kelted ezeket az energiaforr�sokat? - vetette k�zbe Calborn. - Ha csak l�tatlanban �rz�keltem volna �ket, akkor is ott vannak, ez biztos, egy jedit nem lehet becsapni, m�g engem se, b�rmilyen kev�sre tartanak is a jedi mesterek. De meg is tal�ltam mind a n�gy energiaforr�st. Le tudom rajzolni nektek az elhelyezked�s�ket, amennyire bolyong�saim sor�n a haj� t�rk�pe a fejemben �ssze�llt. Konzol vez�rli �ket, de mivel nem �rtek a computerekhez, nem tudtam kikapcsolni ezeket a v�d� er�mez�ket. Egy m�szer�sznek egyszer� feladat lenne, csak h�t, ha egy m�szer�sz lett volna ott az �n helyemben, az most nem lenne itt, hogy err�l a felfedez�sr�l besz�moljon nektek, hisz �t nem engedt�k volna el, ahogy engem. �s ha siker�lt is volna kikapcsolni azokat az er�mez�ket, nem tudtam volna sz�lni senkinek, hogy most kellene t�madni a Ravagert, mert most v�dtelen. Seyda besz�d�ben a gyermeki megfogalmaz�sok m�g�tt most zavarba ejt�en csillant fel egy magasabb �rtelmi sz�nvonalon l�v� egy�nis�g st�lusa. A mandal�riai vez�rharcos figyelm�t nem ker�lte el ez a kett�ss�g, de nem tudott mit kezdeni az �szt�nei �ltal dikt�lt inform�ci�val. Mint m�szaki felder�t�, azonnal felm�rte, hogy Seyda nem buta, de fejl�d�s�t hanyags�gb�l vagy tudatosan megg�tolt�k, tal�n az �rzelmi fejl�d�s�t is, ez�rt ez a furcsa ingadoz�s n�i �s gyermeki l�nye k�z�tt. Enn�l messzebbre azonban most m�g nem mer�szkedett a felt�telez�sek k�z�tt. - Mib�l gondolod, hogy sz�nd�kosan engedtek t�ged megsz�kni? - Calborn, mivel �n jedi vagyok, sok olyan dolgot �rz�kelek, amit csak �rzek, de nem tudok megmagyar�zni, de gondolj bele, a k�t feln�tt jedi, akikkel egy�tt elfogtak engem, meghalt. Meg�lt�k �ket a sithek. �reztem, amikor eggy� v�ltak az Er�vel, ahogy ezt a mesterek mondj�k. Az �n jedi tud�som sehol sincs az �v�k�hez k�pest, m�gis �n menek�ltem meg, nem �k. B�rmit akar t�lem a Ravager ura, nem az elpuszt�t�som a c�lja, hiszen kommunik�lni igyekezett velem. �s a Ravagerr�l nem lehet csak �gy sim�n megsz�kni, �n m�gis meg tudtam tenni. Biztos, hogy nem a saj�t gyatra k�pess�geimnek k�sz�nhetem, f�leg nem azok ut�n, hogy az energi�m �jrat�lt�d�s�t megg�tolt�k… - hirtelen meg�llt �s agg�dva n�zett f�l a vez�rharcosra. - Tal�n az sem v�letlen, hogy ideterelt�k azt a haj�t, hogy itt zuhanjon le, a ti vil�gotokban… - Mire gondolsz? - Calborn fej�ben k�rvonalaz�dni kezdett egy gondolat, de a kisl�ny elk�pzel�s�re volt k�v�ncsi. Seyda �szint�n k�ts�gbeesettnek l�tszott: - Nem eml�kszem a k�nz�sokra, nem tudom, mit csin�ltak velem, az energi�mmal, az eml�kezetemmel. Lehet, hogy nyomk�vet� van bennem, lehet, hogy �k akart�k, hogy ti megtal�ljatok engem, �s ha �k k�vetnek engem, odavezetem �ket a ti b�zisotokra, de �n nem akarok bajt hozni r�tok! Calborn, azt hiszem, a biztons�gotok �rdek�ben lehet, hogy nincs m�s v�laszt�sotok, meg kell �ln�t�k engem! Calborn lass� mozdulattal a kisl�ny fel� ny�lt, �s miut�n az csak �sszerezzent a mozdulat l�tt�n, de nem h�zta el a fej�t, a vez�r szel�den megsimogatta a k�cos f�rt�ket: - Nem akarunk meg�lni t�ged. Ahova megy�nk, ott harcosok k�zt leszel. Nem val�sz�n�, hogy a Ravagert egy harci b�zis �rdekli. Enn�l t�bb f�ltenival�nk is van, ez�rt nem hiszem, hogy csal�teknek haszn�ln�nak t�ged. Mit tudsz m�g a Ravagerr�l? Tudom�sunk szerint egy sith nagy�r a parancsnoka. L�ttad �t? - Csak egy k�dszer�en kavarg�, elmos�dott alak k�pe van bennem. Hossz�, ezer r�ncot vet� sz�rke k�penyben. Egy sz�nes k�d�kt�l gomolyg� szob�ban �lve l�ttam medit�ci� k�zben. A tudatom tudta, hogy � az. Nem volt val�s�gos, ink�bb, mint a holok�p. Az alakja ut�n �t�lve biztos, hogy f�rfi. Besz�lt, de semmit nem �rtettem bel�le. K�peket mutatott. Elmos�d�, gyorsan elfut� k�peket. L�ngba borult bolyg�kat, lassan sodr�d� k�zt�rsas�gi-, �s idegen �rhaj�roncsokat, egy s�t�t, �lettelen bolyg�t, ahol energiakis�l�sek cik�ztak, egy m�sik, hossz� sz�rkek�penyes f�rfialakot �larcban, akinek csuklya borult a fej�re… Calborn arca megr�ndult, a kisl�ny azonban nem vette �szre. Mem�ri�j�t er�ltetve pr�b�lt visszaeml�kezni: - Azt�n l�ttam Malakot, ahogyan most az eg�sz vil�g ismeri. Majd egy bolyg�t, ami f�l�tt fog�szer�, �ri�si, mesters�ges objektum lebegett �s f�ny k�t�tte �ssze a bolyg�val. Megint azt a s�t�t, �lettelen bolyg�t, feh�r falakat, amikre hatalmas piros k�r�k voltak festve, n�melyik ajt� volt, azt�n egy id�s asszonyt, s�t�tsz�rke k�penyben, a csuklya f�lig eltakarta az arc�t, a haja teljesen feh�r �s befonva, k�toldalt ereszkedett le a v�ll�r�l. Megint a halott bolyg�t, azt�n megsz�nt minden l�tom�s. A k�d sz�toszlott, az ajt�t nyitva tal�ltam. Kezdtem keresni valami menek�l�si lehet�s�get. �gy jutottam el a ment�kabinokhoz. - Nem tart�ztattak f�l sithek? - Nem. Csak messzir�l l�ttam �ket, de tal�ltam egy lopakod�mez�-gener�tort �s annak a seg�ts�g�vel bebolyongtam a haj�t, menek�l�si �tvonalat keresve, an�lk�l, hogy valahol is f�lfigyeltek volna r�m. Most ut�lag nem vagyok biztos abban, hogy nem vettek �szre, tal�n csak parancsuk volt arra, hogy tegyenek �gy, mintha nem l�tn�nak, �s engedjenek megsz�kni… - Mi�rt hiszed ezt ilyen szil�rdan? Mi�rt �rt�keled alul ennyire saj�t k�pess�geidet? - Mert a jedik sem �rt�kelnek sokra, �s nekik van �sszehasonl�t�si alapjuk. Ha pedig arra gondolok, hogy a Ravager ura abban a medit�ci�s szob�ban kommunik�lni pr�b�lt velem, ahelyett, hogy elpuszt�tott volna, m�giscsak arra kell gondolnom, hogy valami�rt sz�ks�ge van r�m, az�rt engedett el. - De r�l�tt a haj�dra, vesz�lyeztetve az �letedet, azut�n sitheket, beast-ridereket �s bom�kat usz�tott r�d - eml�keztette Calborn. - Ez hogyan egyeztethet� akkor �ssze az elm�leteddel? Seyda elgondolkodott: - Nem tudom. Tal�n ink�bb gyanakv�s. Vagy rossz el��rzet. Mivel nagyon, nagyon tetszetek nekem, mert m�sk�pp nem tudom megfogalmazni, amit �rzek ir�ntatok, nem akarok bajt okozni nektek. K�v�ncsi vagy m�g valamire? - Igen. Hogyan ker�lt�l a Ravagerre? Honnan tudnak r�lad egy�ltal�n? Hisz te m�g csak… - Calborn gyorsan lenyelte a mondat v�g�t, miel�tt kiejtette volna a s�rt� sz�t: gyerek vagy. - Mal�val �s Yanonnal, k�t jedi lovaggal a bershanna-i akad�mi�hoz tartoz� Yola szent�lyhez igyekezt�nk. Ez az akad�mi�t�l k�theti j�r�sra van. Mivel mi nem vagyunk pil�t�k �s az akad�mi�nak nincs is �rhaj�ja, term�szetesen gyalog ment�nk. - Megszokottak ezek az utak? - vetette k�zbe Calborn, m�g jobban lass�tva a temp�n, l�tva, hogy Seyda f�radt, m�gsem panaszkodik. Minden megjegyz�s n�lk�l odany�jtotta neki az aranyl� leyannal teli �veget. A kisl�ny h�l�s mosollyal elfogadta. Hossz� kortyokban ivott a kellemes arom�j� folyad�kb�l �s mozg�sa f�lgyorsult. A speci�lisan kifejlesztett energiaital ism�t visszaadta az erej�t �s fel�l�nk�tette. Miel�tt tov�bb besz�lhetett volna, t�mad�s �rte �ket. Seyda ekkora m�ret�, �s ennyire ijeszt� k�lsej� ragadoz�t m�g nem l�tott, f�k�pp nem ennyi p�ld�nyban. A harcosok azonnal sz�k k�rt vontak k�r�je, � azonban nem �rzett f�lelmet: - Kaphatok egy kardot? Calborn sz� n�lk�l nyomta a kez�be saj�t kardj�t, majd pisztolyt r�ntott. Seyda f�rg�n t�rt utat a sz�nes p�nc�lok k�zt �s oldalba t�madta az egyik kerek f�l� h�ll�t, melynek szemei r�vid kocs�nyon l�gtak, �s veszedelmes fogsor�t csattogtatta nagy, n�gysz�gletes sz�j�ban. A kisl�ny megszokott, begyakorolt mozdulatokkal k�zd�tt, ahogyan az akad�mi�n tan�tott�k. Indulat n�lk�l, gyorsan, hat�konyan. Ahogyan a mandal�riai harcosok is k�r�l�tte. A harc a cannokok veres�g�vel z�rult. - Nagyon �gyes vagy - mondta �szinte elismer�ssel Calborn, aki v�gig nem mozdult mell�le. Seyda zavarban volt, nemigen szokott dics�retet kapni, de mert a t�bbi harcos arc�n is csod�latot l�tott, kisug�rz�sukb�l elismer�st �rzett, elfogadta, hogy Calborn komolyan gondolta, amit mondott. - K�sz�n�m a kardodat - adta vissza, miut�n f�lddel �s f�vel letiszt�totta r�la a v�rt. Tov�bb haladtak a b�zis fel�. Seyda most m�g er�sebben �rezte a harcosok fel�l sug�rz� elismer�st �s felujjongott mag�ban. Tal�n befogadj�k maguk k�z�. Teljes bizalommal viseltetett a robosztus termet� harcosok, els�sorban impoz�ns megjelen�s� �s kellemes modor� fiatal vezet�j�k ir�nt, aki ism�t faggatni kezdte, ahogy folytatt�k megzavart �tjukat: - Mi t�rt�nt a szent�lyn�l? - Sithekbe botlottunk. De hogy v�laszoljak az el�z� k�rd�sedre, igen, ezek megszokott utak. Helyesebben pr�b�k. A kitart�s, a t�j�koz�d�s, az �sszetart�s, az egym�srautalts�g pr�b�i. Nekem se ez volt az els� utam, csak akkor m�sik jedikkel voltam, �s akkor t�bben voltunk, �s k�zelebbi szent�lyhez kellett elzar�ndokolnunk. Itt most csak Mala �s Yannon volt mellettem. Mala m�r nem fiatal n�, �tven �v f�l�tt j�r, illetve j�rt, hiszen meghalt, Yannon pedig negyven k�r�li f�rfi volt, �s a jedikn�l min�l id�sebb egy jedi, ann�l tapasztaltabb, ann�l t�bb a t�mad�-�s gy�gy�t� energi�ja. - Akkor fogtak el benneteket a sithek? - Igen. K�t s�t�t jedi mester volt k�zt�k, azok ellen nem tudtunk v�dekezni. Se Mala, se Yannon, �n pedig v�gk�pp nem. K�l�nv�lasztottak minket. A Ravagerre f�lhozt�k �ket, de a jelenl�t�ket csak egy ideig �reztem. Azt�n m�r csak a hal�lukat. - Hol �s hogyan k�noztak t�ged? - Egy feh�r szob�ra �s egy csillog� f�masztalra eml�kszem �s a sz�rny�, g�rcs�s f�jdalomra a fejemben. Biztos, hogy pr�b�ltam szabadulni �s v�dekezni, mert az asztalhoz voltam bilincselve, mikor legk�zelebb magamhoz t�rtem. Senkit nem l�ttam, csak a hull�mokban �rkez� �rj�t� f�jdalom volt a fejemben. Azt�n megint kialudt az eml�kezetem, �s amikor legk�zelebb fel�bredtem, akkor m�r nem f�jt semmim, nem is voltam megbilincselve, de az energi�m akkor m�r csak a t�red�ke volt az addiginak �s nem �reztem, hogy kezden�k felt�lt�dni. - Ezek ut�n tal�ltad meg azt a medit�ci�s szob�t? - Igen. Azut�n pedig a ment�kabinokat. - �rezt�l olyan g�rcs�s f�jdalmat a fejedben az�ta? - Nem. Csak m�g �rz�kenyebben reag�lok a rossz dolgokra, �s m�g nehezebben viselem el azokat, akik negat�v energi�t sug�roznak ki. Mint a kapit�nyt, a navig�tort, a pil�t�t meg a f�rfi utasokat. K�ztetek viszont nagyon j�l �rzem magamat. �szinte a kisug�rz�sotok. Nincs benne alattomoss�g, mint a k�zt�rsas�giakban volt. - Megtisztel� a v�lem�nyed. - A ti viselked�setek a megtisztel�. Nem is tudom, hogyan ismerhettek ennyire f�lre benneteket. L�tva, hogy nemcsak Calborn mosolyog, hanem harcosai is, eg�szen felb�torodott: - Van valami, amire m�g k�v�ncsiak vagytok? - Igen. T�bbsz�r eml�tetted, hogy a b�ty�d miatt kezdtek foglalkozni veled a jedik k�t �vvel ezel�tt. Mi�rt tulajdon�tanak akkora fontoss�got a b�ty�dnak? K�l�n�sen, ha m�r meghalt, mint mondtad. - Mert tehets�ges jedi volt. �n nem ismertem �t, sosem tal�lkoztam vele, tal�n � sem tudta, hogy �n l�tezem. Az akad�mi�n csak suttogva besz�ltek r�la, hogy ne halljam, de b�rmennyire kev�sre �rt�kelnek is, s�ket az�rt nem vagyok. A b�ty�m a jedi mesterek akarata ellen�re Malakkal egy�tt r�szt vett a Mandal�riai H�bor�ban, �s �ll�t�lag �miatta vesz�tett�tek el a h�bor�t. � �lte meg Mandalore-t, az uralkod�tokat, miel�tt �tbukott a s�t�t oldalra… A harcosok d�bbenten megtorpantak, Calborn szeme nagyot villant: - Revan a b�ty�d volt?! - Igen - Seyda cs�ndesebben folytatta. - Teh�t a jedik m�gsem hazudtak mindenben. Ebben legal�bbis nem. Nem akartalak feld�lni t�ged, csak a k�rd�seidre igyekeztem legjobb tud�som szerint v�laszolni - v�gign�zett a fesz�lten �ll� harcosokon. - Bossz�t �llhattok rajtam az�rt, amit Revan tett veletek. Akkor sem gy�l�llek titeket, �s nem f�lek t�letek. A ti kezetekb�l sz�gyen n�lk�l fogadom el a hal�lt. Calborn tekintete a kisl�ny arc�t f�rk�szte: - Szerinted ha mi most legyilkolunk egy fegyvertelen, er�energi�j�t�l megfosztott jedi kisl�nyt, m�lt� bossz� lenne az�rt, hogy a kisl�ny b�tyja meg�lte az uralkod�nkat? - Nem tudom, Calborn. Azt val�sz�n�nek tartom, hogy ford�tott esetben k�zt�rsas�giak megtenn�k egy mandal�riai kisl�nnyal. Eleget hallottam a felfog�sukr�l. Az�rt gondolom, hogy ti sem tenn�tek m�sk�nt. A vez�r megr�zta fej�t: - Mi nem �gy gondolkodunk. Neked csak a saj�t tetteid�rt kell felel�ss�get v�llalnod! Az alapj�n fogunk t�ged meg�t�lni, ahogyan viselkedsz k�zt�nk.