2. Bagolyposta

Egy m�jusi szombat reggel. Nincs tan�t�s, g�z�lg� zseml�k, lekv�r, szalonn�s r�ntotta, naps�t�s, mad�rcsiripel�s �s:

– H�tf�n kezd�dnek a vizsg�k, annyi a tennival�! – szak�totta f�lbe Hermione hirtelen. Ron b�k�s reggeli hangulat�t. Nem mintha k�zvetlen�l hozz� sz�lt volna, tulajdonk�ppen a l�ny m�r egy ideje morogva hint�zott ide-oda a sz�k�vel. Mivel a mormol�sa csak Ront �rte el, �gy a fi�ban lelkiismeretfurdal�st �bresztett �s a gyomr�ban is kellemetlen �rzetet keltett az �lm�ny. Hermione minden szabad percet k�nyvekbe temetkezve t�lt�tt, mik�zben � a naps�t�sre �s a mad�rcsicserg�sre gondolt. Egy r�vid pillant�st vetett a s�padt Hermion�ra, aki idegesen hint�zva r�g�dott egy darab sz�raz keny�ren, mik�zben k�rmei v�szesen k�zel ker�ltek az arc�hoz, ez a fi� utols� csepp �tv�gy�t is elvette.

Ron idegesen pillantott k�rbe. Harry sem t�nt �ppen sokkal nyugodtabbnak. Ron tekintete a di�kok asztal�r�l a tan�rok�ra v�ndorolt, k�zben szemrev�telezte a szok�sos �l�srendet. Dumbledore professzor k�z�pen, elm�ly�lt besz�lget�sben Vektor �s McGalagony professzorral. Flitwick professzor �s Madam Hooch valamilyen viccen kacar�sztak �s Piton professzor pedig elrejt�z�tt �ri�si k�v�scs�sz�je m�g�tt �s haragosan meredt maga el�.

Egy percel k�s�bb a reggeli besz�lget�s zaj�t elnyomta a berep�l� baglyok sz�rnycsapkod�sa. A reggeli posta. Itt-ott hagytak a madarak egy kisebb csomagot, levelet vagy Reggeli pr�f�t�t. Ron orra el�tt is landolt egy napilap, �s m�r �ppen egy pillant�st akart vetni a sportoldalra, hogy a gyomr�ban n�vekv� nyom�st el�zze, amikor a tan�ri asztaln�l egy hangosan csattan� sz�k �s Piton professzor �v�lt�se az eg�sz terem figyelm�t akaratlanul is mag�ra vonta:

- Mi az �rd�g…!

Sz�mtalan di�k felkapta a fej�t, hogy a kit�r�s ok�t megismerhesse. Nem mintha Piton professzort�l oly szokatlan lett volna egy kit�r�s, f�leg d�hkit�r�s, ilyen kora reggel, a b�k�s tan�t�smentes napon, ez m�gis furcs�nak t�nt.

A legh�ts� asztalokn�l �l�k is egy�rtelm�en felismert�k mit dobott a nagy barna bagoly Piton el�. Neville Longbottom szemei elkerekedtek �s �szt�n�sen beh�zta a fej�t. Seamus Finnegan egy ijedt �s d�bbent:

- Oouuh, Piton professzor – megjegyz�st tett. Norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt egy ilyen jelleg� kijelent�s n�h�ny pontj�ba ker�lt volna a Griffend�lnek.

A k�r�lm�nyek azonban nem voltak norm�lisak. Piton az el�tte hever� kis piros bor�t�kra b�mult, ami �gy t�nt, nyugtalanul pulz�lt �s egy egyre hangosabban sziszegett �s s�polt. A teremben n�ma cs�nd lett.

- Egy rivall�, Perselus? – k�rdezte Dumbledore professzor meglepve.

- Mit m�velt? – McGalagony professzor �ppen olyan d�bbentnek t�nt, b�r mindenekel�tt egy cs�ppet vid�mnak.

- Tudn�k egy-k�t dolgot mondani! – suttogta Ron Harrynek. Ugyanez a gondolat futott �t szinte az �sszes ember fej�ben.

Piton �szint�n zavarodottnak l�tszott. Kez�vel az asztalra t�maszkodott �s m�g mindig �gy vizsg�lta a piros levelet. Hirtelen felkapta a fej�t �s d�h�sen szikr�z� pillant�ssal b�mult a di�kok soraira. �ppen mondani akart valamit, amikor a lev�l bor�t�kja egy vesz�lyes hangot �s egy igencsak t�relmetlen morg�st hallatott.

Dumbledore Pitonhoz hajolt �s valamit a f�l�be suttogott.

- �n is tudom! – sziszegte Piton bossz�san. Kiny�jtotta a kez�t �s elvette a remeg� bor�t�kot az asztalr�l, megfordult, hogy elhagyja a termet, amikor a nagy barna bagoly m�g egyszer a tan�ri asztalhoz rep�lt, ahol az el�bb m�g ettek. Egy hangos HUSSAL landolt a m�sodik r�zk�d� piros bor�t�k a f�rfi hely�n. A bagoly egy szemreh�ny� �s igen fesz�lt z�rejt produk�lva kirep�lt a teremb�l.

A di�kok k�z�tt ideges mormog�s indult �tj�ra.

- M�g egy rivall� – pihegte Neville.

- Valami �r�lten durv�t kellett csin�ljon! – kapkodott leveg� ut�n egy hugrabugos l�ny fesz�lten.

- Csukj�tok be a f�leteket, emberek! – tan�csolta Colin Creevey.

- NYUGALOM! – Egy m�sodpercig nem volt vil�gos, hogy a mennyd�rg� ki�lt�s a rivall�b�l vagy Perselus Pitont�l sz�rmazott. Egy pillant�s Piton arc�ra azonban egy�rtelm�en eld�nt�tte a k�rd�st. V�kony ajkai remegtek:

- M�g egy sz� egy jelenl�v�t�l �s �n... – tov�bb nem jutott. Az els� rivall� megfordult �s zajosan igykezett kiszabadulni a f�rfi kez�b�l. Sziszegve, f�jtatva, f�st�lve �s horkantva a d�ht�l, megsz�k�tt Piton mark�b�l �s kil�tt a leveg�be, �ppen a c�mzett orra el�tt �llt meg vadul z�mm�gve. Piton megpr�b�lta lehal�szni a levelet, ami azonban mindig kit�rt �s v�g�l sz�tszakadt, hogy egy hossz� pap�rtekercs� alakuljon.

A terem visszatartotta a l�legzet�t, amint egy f�ls�ket�t� n�i hang belekezdett.

„Piton professzor! Hogy tehette ezt velem? Maga pimasz! A teremt�s koron�j�nak tartja mag�t, nemde? M�g soha nem kezelt engem f�rfi ennyire megal�z�an. Mit gondolt? El�sz�r azok a cs�p�g�s levelek �s ut�na… szivet felmeleg�teni, v�delemet lebontani, falakat beszak�tani – t�nyleg kedvem lenne valamit beszak�tani mag�n�l! – vagy jobban mondva leszak�tani! Ne merjen semmilyen m�don k�zeledni hozz�m, k�l�nben rosszabb v�rja majd, mint ez a rivall�!“

Szinte lehetetlen, de az utols� szavakn�l a hang m�g er�teljesebb lett �s majdnem elviselhetetlenn� v�lt, miel�tt a tekercs egy ny�sz�t�ssel l�golni kezdett volna, v�g�l a hamu lassan a padl�ra sz�r�dott.

Di�kok sz�zai b�multak t�tott sz�jjal a Piton el�tt lev� halomnyi g�z�lg� hamura. A f�rfi kr�tafeh�r volt. Miel�tt valaki megmozdulhatott volna a m�sodik rivall� is �szrevetette mag�t. Eddig t�relmesen v�rt a fin�l�ra az el�ad�s�val, de most m�r semmi sem tarthatta az asztalon. Sziszegve lebegett Piton orra el� �s �pp �gy egy pap�rtekercs� form�l�dott, mint az el�z�.

Ism�t egy n�i hang t�lt�tte be a termet. �ppen olyan hangos, �v�lt� �s v�dl�, mint az els�, de ez�ttal k�nnyekbe f�lt �s m�ly szipog�sokkal k�s�rt.

„ Piton Professzor – P-Perselus! (egy szipog�s) M�lyen meg vagyok b�ntva! J�tszott az �rzelmeimmel! Mit tett velem? �vek �ta el�sz�r adtak egy cs�pp rem�nyt a levelei! ( egy zajos orrf�j�s egy zsebkend�be) �r�kat v�rtam �nre a H�rom sepr�ben – �s ut�na ez az �zenet! Nyomorult! (f�l szipog�s, f�l orrf�j�s) �s azok a levelek! R�gt�n tudnom kellett volna:

Az �ledben sz�lettem, az arcodon akarok �lni �s az ajkadon meghalni!

PAAH! Ez nem �nt�l van! Ez SHAKESPEARE! �N ---- TOLVAJ! �gy bizony!“

Egy sz�vszaggat� ny�sz�rg�ssel z�rult az �zenet �s a tekercs �gni kezdett.

Piton �gy �llt ott, mintha megb�nult volna �s a m�sodik adag hamura b�mult. Az ajkait �sszepr�selte, a szemeit v�kony r�ss� sz�k�tette. Homlok�n az erek vadul l�ktettek �s annyira szorosan �sszekulcsolta az ujjait, hogy minden v�r kisz�llt bel�l�k. Senki �s semmi nem mert megmozdulni.

Egy cs�rren�s hatolt �t a csenden. Nem csak Ron r�ndult �ssze. R�m�lten lesett maga mell�, ahol Hermione a felborult sz�ke mellett cs�cs�lt. Egy pillanatig hat�rtalan iszonyat �lt ki a l�ny arc�ra. Azt�n Ron zavarodotts�g�t l�tva idegesen d�rzs�lgetni kezdte a f�j� h�ts�fel�t. Ron kiny�jtotta a kez�t Hermione fel�, aki megk�nnyebb�lten hagyta felh�zni mag�t.

Hermione apr� balesete kir�ntotta Pitont a transzb�l, ami az ut�bbi k�nz� percekben mozg�sk�ptelenn� tette. Idegesen �ttaposott a hamuhalmon �s r�mordult a di�kokra �s koll�g�ira, d�ht�l szikr�z� szemmel:

- Ha kital�lom, hogy ki rejt�zik em�g�tt az �zl�stelen vicc m�g�tt, �s biztosak lehetnek benne, hogy ki fogom; akkor az illet� biztosan azt fogja k�v�nni, hogy b�r meg se sz�letett volna! – Lobog� tal�rrral �s d�rg� l�ptekkel rohant ki a teremb�l.

- Mi volt ez? – fordult Ron bar�taihoz, miut�n Piton elt�nt. Harry elh�zta a sz�j�t, nem tudta tov�bb elnyomni a vigyor�t. K�r�l�tt�k mindenki izgatottan besz�lni kezdett.

- Hermione? J�l vagy? Lemaradt�l a legjobbr�l? Nem lehet igaz! – Ron l�gyan megmarkolta a l�ny v�ll�t.

- Mi, ki, mi�rt? �n… a sz�kr�l…! – Hermione arcsz�ne a h�feh�r �s a v�rv�r�s k�z�tt v�ltakozott. – Oh, nem! �n.. a d�tum… hogy lehettem… �sszecser�ltem… Elmulasztottam. Nem, nem, nem! – Arc�t a tenyer�be rejtette.

Harry fejcs�v�lva v�laszolt.

- Hermione, nem t�vesztetted el a d�tumot! A vizsg�k m�g nem kezd�dtek el. Nyugodj meg! – Nyugtat�an a l�ny karj�ra tette a kez�t. Hermione k�nnyekben t�rt ki, felugrott a sz�k�r�l �s kirohant a teremb�l.

- Teljesen k�sz van! – sz�lt Ron Hermione ut�n b�mulva.

- Eml�kszel olyan alkalomra, amikor vizsg�k el�tt m�sk�nt viselkedett volna, mint most? Bosszant�, hogy lemaradt a szupershowr�l! – sz�lt Harry egy b�lint�ssal a tan�ri asztaln�l lev� �res helyre utalva.

- Egy�bk�nt! Vagy Piton egy h�zass�gsz�delg� vagy sz�vtipr� – Harry pr�szk�lve nyelt f�lre egy adag narancslevet. – Vagy valaki t�nyleg egy �r�letesen kir�ly viccet engedett meg mag�nak. M�g j�, hogy az iskol�t�l f�ggetlen N. E. W. T.-s tan�rok fognak vizsg�ztatni minket, k�l�nben Piton biztos mindenkit megbuktatna d�h�ben! – Ron vigyorogva �s teljes odaad�ssal a hideg r�ntott�nak szentelte mag�t �s egy pillanatig Harryhez �s Seamushoz fordult, akik a t�bbiekkel nevetve a lehets�ges megold�sok val�sz�n�s�g�t vizsg�lt�k. Ez lett az iskola legvitatottabb szombat reggele.