33

Unusquisque eorum

I.

Veritaserum

Eg�szen furcsa �rz�s volt, hogy megint tan�r �rnak sz�l�tott. Megszoktam, hogy nem mutat ir�nyomban ilyesfajta tiszteletet –olyb� t�nt, ezer �ve tegez m�r, ajkain azzal a len�z�en g�nyos f�lmosollyal. De mivel a pall�rozott elme nem nyilatkozik �vezredekben, csup�n azt mondhatom, igen r�vid id� alatt tompult el bennem a szok�sos tan�r-di�k viszony �rzete.

Miut�n kell� m�rt�kben �dv�z�ltem Nemesist (kapott egy les�jt� pillant�st a Weasley l�nnyal val� �rul�s�rt), �s sikeresen kiszabadultam unszol� karjai k�z�l, irod�mba vettem az utat. Van egyn�h�ny befejezetlen kutat�som, melyek nem t�rnek halaszt�st. T�bbek k�z�tt j� lenne tudom�st szerezni v�gre arr�l a szerr�l is, mely oly v�gzetesen hozz�m l�ncolta �t.

Siettem, hisz az id� tud�s; k�nyveimet lapozgatva r�j�ttem, milyen sok id�t vesztegettem el a vizsg�ztat�s ostoba megpr�b�ltat�saira. S ahogy itt �l�k, egyre ink�bb arra kell k�vetkeztetnem, hogy k�r az elvesztett percek�rt. Akit �rdekel a b�jitaltan, �gyis tanulm�nyozza maga; akit meg nem (l�sd a vizsg�z�k n�gy�t�de), az m�r eleve rem�nytelen eset. Term�szetesen nem ugyanez a helyzet a tehets�ggel kapcsolatban. Akinek megadatott, �r�lj�n neki; de akinek nem, szorgalommal feltorn�zhatja mag�t a jobb jegy rem�ny�ben –csak tisztelni tudom �rte szeg�ny ostob�t.

Kopogtatnak. Mi az oka annak, hogy valah�nyszor elmer�l az ember filoz�fiai jelleg� gondolataiban, valaki mindig elkezdi p�f�lni a legk�zelebbi ajt�t? M�g abban az esetben is, ha az elm�lked�s a f�rd�k�dban folyik…

- Mr. Malfoy? –kapom fel a fejemet enyhe csod�lkoz�ssal. K�sz szerencse, hogy �vek kitart� munk�j�val el�rtem, hogy az ilyesmi ne �lj�n ki az arcomra, b�rmily �szt�n�s is.

- Az igazgat�n� hivatja, professzor �r –mondja halk, tiszteletteljes hangon; mintha m�r org�num�val �rz�keltetni szeretn�, mily nagy horderej� �s �nnep�lyes esem�nyr�l van sz�.

Azonnal fel�llok, �s k�vetem a fi�t. Elv�gre val�sz�n�leg Potter �jabb pomp�s kih�g�s�r�l van sz�. Mivel nincs itt Albus, feltehet�en v�gre b�n�hez m�lt� b�ntet�st kaphat.

Benyitok. Az ,,igazgat�i irod�nak” bec�zett helyis�g gyerekekkel van tele. Di�kokkal. Mind itt van, aki ak�r egy csepp bajt keverhet. Pottert�l elkezdve a hisztis Granger-�n �t eg�szen Robbant�s Longbottomig. Mellesleg a csoport majd’ fele Weasley. Mindig mondtam, hogy steriliz�lni k�ne azt a bolond r�pafej� gyerekiparost, de ugyeb�r r�m senki sem hallgat, f�leg, ha magamban besz�lek… �s csak rem�nykedhetem benne, hogy t�l�lem a mai napot.

- H�vatott, igazgat�n�? -k�rdem szenvtelen�l, s tekintetem egykedv�en v�gighordozom az itt egybegy�lt, hal�lt hoz� seregen.

A kedvesem �ltal nemes egyszer�s�ggel csak A Varangy-nak nevezett n�szem�ly kih�v�an elmosolyodik; �rzem, ahogy a l�tv�nyt�l g�rcsbe r�ndul a k�l�nf�le undor�t�nak tartott hozz�val�k l�tv�ny�n bej�ratott gyomrom.

- �, professzor Snape… Nos, igen, az�rt k�rettem, mert s�rg�sen sz�ks�gem lenne egy �jabb adag Veritaserumra.

Higgadt k�r�rvend�ssel n�zek r�; hihetetlen, nem, egyszer�en nem is lehets�ges, hogy valaki ennyire ostoba legyen. �, hogy tudtam, sejtettem, igen, tudtam el�re! A b�rgy� kont�rok, akik azt hiszik, hat�sosabb a b�jital, ha t�ladagolj�k!

K�zl�m vele a megv�ltoztathatatlant: utols� �vegemet adtam neki, mikor ki akarta hallgatni a Fi�t, Aki Nem K�pes Igazat Mondani. Na persze –ak�r t�klevet is itathatott volna a helyett a hamis sz�rum helyett a fi�val.

- Csak nem haszn�lta fel az eg�szet? Mondtam, hogy p�r csepp b�ven el�g bel�le –teszem hozz� egykedv�en. Ha m�r vallunk a k�lyk�k el�tt, valljunk be mindent. S egy�ttal persze vil�g�tsunk r� a t�nyre, miszerint itt �n vagyok a szaktekint�ly, mik�zben ,,igazgat�nk” annyit sem �rt a feladatk�r�hez –�s m�shoz sem-, mint �n a kar�csonyi dekor�l�shoz.

- Biztosan tud m�g k�sz�teni nekem. –affekt�lja. J�lesik, hogy egyesek ennyire b�znak a k�pess�geimben –persze, term�szetesen fel tudom gyors�tani az id�t, �s meg tudok �rlelni egy egyh�napos f�zetet f�l �ra alatt!

Vihar k�sz�l�dik, m�r tudom. �ll�som k�sz vagyok elveszteni; fejemre ig�nyt tartok.

Itt �llok egy n�vel szemben, aki feleannyira sem tehets�ges, mint �n, akire f�l pillanat alatt kimondhatn�m az Adav�t, aki folyton Neme’ ideges�t�s�vel bajl�dik; aki p�ros l�bbal t�ncol az idegeimen minden egyes ruhadarabja sz�n�vel, aki �gy haszn�lja az �n slytherinjeimet, mintha hitv�ny bes�g�k voln�nak… S al� vagyok rendelve, ostob�n �s nyilv�nval� m�don al� vagyok rendelve, holott… s ezek mind azt hiszik, hogy ez igaz; egyetlen suhint�ssal pokolra k�ldhetn�m… De nem akarom, hogy r�gi ismer�seim k�z�tt tal�lja mag�t, �gy nem teszem.

A gondolatra majdnem elmosolyodom; vissza kell fognom magam, elv�gre Potter k�ts�gbe esne �s mag�t�l vallana, ha rettegett b�jitaltan�ra boldogan r�vigyorogna erre a b�k�ra.

- A sz�rum egy teljes holdciklus alatt �rik meg, �gyhogy k�r�lbel�l egy h�nap m�lva tudom a rendelkez�s�re bocs�tani –jelentem ki k�szs�gesen, hangomban finoman csomagolt g�nnyal. Felk�sz�l�k a mennyd�rg�sre; hamarosan j�nnek a vill�mok is. Hi�ba, aki egy miniszt�riumival h�z ujjat, sz�moljon az elemi csap�sokkal.

Umbridge sop�nkod�s�ra csak f�l f�llel figyelek. Val�j�ban a gondolatait pr�b�lom �szrev�tlen�l kikutatni; sajnos ebben az �vatos form�ban legink�bb csak az �rz�seir�l inform�l�dhatok. Kap�ra j�n kihegyezett tekintete, mellyel arcomat kutatja; hozz�kapcsolom szemem, �s elmer�l�k a felsz�n�n. Lassan egyre m�lyebbre hatolok, �s fesz�lten figyelek. D�h… k�ts�gbees�s… k�v�ncsis�g… k�jv�gy… Inger�lten, akaratosan v�gign�z rajtam…

Abbahagyom a f�rk�sz�st.

Ink�bb Potter, mint ez a sz�rnyeteg. M�rmint �gy �rtem, megfigyel�si c�lokra.

A fi� meglehet�sen halv�r�; foglalkoz�saink sor�n aggaszt�an kev�s szexu�lis jelleg� �lm�nyt tal�ltam elm�j�ben, ezzel szemben s�relmeit folyton d�delgeti. Meglehet�sen ismer�s ez a viselked�s.

-… amint egy ismeretlen szem�llyel vagy szem�lyekkel l�pett kapcsolatba! –fejezi be mond�k�j�t igazgat�n�nk.

Elterelem imm�r Nemesis k�jv�gy�ra ir�nyul� meglehet�sen vizu�lis jelleg� gondolataimat, �s �rdekl�dve a fi�ra n�zek. –Val�ban? –v�gre valami �rdekes t�rt�n�s a helyis�gben.

Potter r�m b�mul; arca k�ts�gbeesett. Bizony�ra azt v�rja, hogy mentsem ki szorult helyzet�b�l. H�t nem tettem meg �pp el�gszer? Mi�rt kell folyton pr�b�ra tennie? M�rt nem k�pes �lni az �let�t, mint minden norm�lis (ha van egy�ltal�n olyan) tin�dzser, an�lk�l, hogy azon az �tkozott Blacken vagy a Renden t�n�dne?

- KI AKAROM HALLGATNI POTTERT! –ism�tli makacsul igazgat�n�nk. Nem ismerte m�g fel, hogy neki ma nem osztottak lapot. R�emelem tekintetem –ne mondhassa, hogy nem figyelek r�. Ha m�r m�s r� ir�nyul� cselekv�st nem v�gzek, legal�bb ennyit meg�rdemel, nem igaz? Megint Nemesisre gondolok. Szerintem beletett valamit a te�mba.

- Adjon nekem olyan b�jitalt, amivel ki tudom szedni bel�le az igazs�got!!

Az igazs�g az, kedves Dolores, hogy mag�n�l naiabb l�nyhez m�g nem volt szerencs�m. Hitetlen�l hisz abban, hogy mindig van egy utols� es�ly…

Hidegen n�zek r�; a legudvariasabb st�lusomat veszem el�, ezzel is jelezve, hogy az �n t�relmem is v�ges.

- Ism�tlem… elfogyott a Veritaserumom. –mondom lassan, �rthet�en, mintha egy �t�ves mugli gyermekhez besz�ln�k. Tal�n abb�l �rt ez a tavi sz�kev�ny. –Nem tudok seg�teni �nnek… hacsak nem akarja megm�rgezni Pottert, amit egy�bk�nt t�k�letesen meg�rten�k –teszem hozz� hirtelen j�tt emp�ti�val. Egy r�pke pillanatra elmerengek a sz�p k�pen. –A m�rgeim viszont olyan gyorsan hatnak, hogy a delikvens elhal�lozik, miel�tt vallom�st tehetne.

N�h�ny m�sodperc erej�ig elmer�l�k f�zeteim b�vk�r�nek pomp�s gondolatk�r�ben, majd visszat�rek az itt egybegy�ltekhez; utaz�somb�l ezek persze nem vesznek �szre semmit.

Ism�t Potterre emelem tekintetem; van egy olyan �rz�sem, hogy sugallni akar valamit. Val�sz�n�leg azt, hogy D�G�LJ MEG, SNAPE, D�G�LJ MEG!! De lehet, hogy rosszul l�tom. A tan�r�k sor�n m�r annyiszor volt szerencs�m ehhez az �zenethez, hogy m�r akkor is ezt l�tom a szem�ben, ha �pp egy csokis f�nkr�l fant�zi�l.

- Pr�baid�re teszem! –z�kkent ki a nem �ppen k�zkincs� teend� org�num hirtelen j�tt intenzit�ssal. R�n�zek Umbridge-re, nehogy hirtelen r�m t�madjon. Nem szabadna hagyni, hogy egy bizonyos kellemetlens�gi faktor f�l�tti emberek szabadon j�rjanak-keljenek.

- Maga sz�nd�kosan szabot�lja a munk�mat! Nem ezt v�rtam azok ut�n, ahogy Lucius Malfoy nyilatkozott mag�r�l! Hordja el mag�t innen!

Nemesisnek igaza van, butykorny�lban k�ne megfojtani. Kellemes borzong�s t�lt el a gondolatra, hogy bossz�t �llhatn�k ezek�rt a szavak�rt, kegyetlen, k�ny�rtelen bossz�t, s a szob�ban jelenlev� di�kok mind �lvezn�k. Isteni �rz�s, hogy van olyan l�ny, aki k�pes jobban megut�ltatni mag�t a k�z�ss�ggel, mint j�magam. Igaz, tal�n irigykednem k�ne az els� helyre.

Az ajt�hoz l�pek, min�l hamarabb magam m�g�tt akarom hagyni ezt a borzalmat. A sok ellenszenves k�ly�k �s ez a fonnyadt miniszt�riump�rti egy szob�ba zs�folva! Term�szetesen nem r�ghat ki; nem telik bele sok id�, �s az �reg meggy�zi a var�zsvil�got, hogy a Nagy�r visszat�rt –akkor pedig maga az �reg is visszat�rhet Roxfortba, �gy �ll�sveszt�sre val� �t�ltet�sem �rv�ny�t veszti.

- Elfogta Tapmancsot! –hangzik m�g�ttem a k�ts�gbeesett ki�lt�s. –Elfogta Tapmancsot ott, ahol azt �rzik!

Megtorpanok. Visszan�zek Potter ostoba, rem�nyked� k�p�re, �s kis h�j�n elfintorodom.

- Tapmancsot? –csap le a sz�m�ra idegen –�, mily szerencs�s ember!- kifejez�sre Umbridge. B�rmit megadn�k az�rt, hogy magam se ismerjem ezt a gy�l�lt nevet. Az igazgat�n� f�rk�sz�en n�z r�m, majd a fi�ra –legsz�vesebben elmondan�m neki, ami oly nagyon �rdekli. De m�g sz�vesebben hagyn�m itt ezt a visszatasz�t� t�rsas�got, elhitetve magammal, hogy Potter nem mondott semmit.

Minek toporz�kolsz itt nekem? Tudhatn�d, hogy nem mondok neked semmit –vagy nem is tudok semmit, vagy megtartok magamnak minden hasznos inform�ci�t, de egy biztos: h�en �nmagamhoz, csak akkor hagyn� el a sz�mat b�rmely fontos adat, ha jelent�s el�ny�m sz�rmazna a dologb�l. Ez pedig jelen esetben kiz�rt –semmik�pp nem hajthatn�m saj�t malmomra a vizet ebben a helyzetben.

Tov�bb k�rdez�sk�dsz; faggat�z�sod imm�r egy�rtelm�en fel�m ir�nyul, hisz Potter arca el�rulta, k�sz a v�gs�kig v�delmezni azt a keveset, amit tud. Megjegyzem, ez a mennyis�g kor�ntsem m�lt� ily vehemens v�delemre.

- Fogalmam sincs –vetem oda v�g�l az �lc�j�t levedlett n�szem�lynek. Le kell csapnom a fi� �ltal feldobott labd�t, min�l kisebb visszhanggal, nehogy Umbridge megsejtse, sokkal t�bbet tudok az �gyr�l, mint amennyit mutatok –nagyj�b�l mindent, amire sz�ks�gem van. –Ha halandzs�z�st akarok hallani valakit�l, fecseg�sf�zetet adok neki, Potter –ezzel a dolog el van int�zve. Induln�k. Miel�tt kil�pek, m�g egyszer ellen�rz�m a szob�ban uralkod� fel�ll�st –griffend�lesek fogs�gban, slytherinek fogvatart�k�nt, Longbottom fuldoklik –t�k�letes.

- Te meg, Crak, ne szor�tsd annyira Longbottom nyak�t, mert ha megfullad, nekem kell vesz�dni a pap�rmunk�val, �s a jellemz�sedbe is k�nytelen leszek be�rni a dolgot –teszem m�g hozz�; b�rmennyire is k�jes el��rzettel t�lt az a t�ny, hogy a fi� mindj�rt kollab�l, s ezzel is az �j igazgat�s�g h�rnev�n esne sz�gyenfolt, m�gse hagyhatom, hogy id�ig fajuljanak az esem�nyek. Dumbledore val�sz�n�leg rajtam k�rn� sz�mon kedvenc balf�c�njai egyik�nek ostoba hal�l�t. Ha nem �gy lenne, sz�ves-�r�mest v�llaln�m az erk�lcsi ball�p�st.

Otthagyom a d�szes t�rsas�got, imm�r v�glegesen. Ahogy ujjaim nesztelen�l v�gigsiklanak a r�zkilincsen, s p�r pillanaton bel�l a folyos�n tal�lom magam, fell�legzek –j� ideje nem kaptam ilyen meglep� h�rt. Potternek �jabb v�zi�ja volt –nagyon �gy n�z ki, hogy Blacket elkapt�k.

**********************

II.

Unusquisque eorum

Szob�mba robogok, nem t�r�dve azzal, mit �g�rtem Nemesisnek –ezt azonnal el kell int�znem. Sajn�latos t�ny, hogy az �n feladatomul jutott ama nemes tiszts�g, hogy egy megfelel�en tov�bbadott �zenettel e poj�ca �let�t megmentsem; legal�bbis h�r�l adjam a t�nyt, hogy megment�sre szorul. De el�sz�r is ellen�rz�m kil�t�t –kor�ntsem biztos, hogy Potter meggy�z�d�s�nek hitelt lehet adni. Lehets�ges, hogy a Nagy�r csak meg akarta zavarni az elm�j�t ezzel a sugallattal –s Black teljes lelki nyugalommal �ld�g�l otthon�ban. Nem k�v�nom, hogy �gy legyen.

Lakr�szembe �rve kelletlen�l veszem el� a p�lc�m, s k�nyvespolcom el�l el�llva, ink�bb a magasra v�gott ablaknak h�ttal mondom ki a var�zssz�t. �gyes kis b�b�j ez, melynek megtervez�s�ben sajn�latos m�don Mordonnal �s Lupinnal egy�tt vettem r�szt. Az �reg nem t�l tehets�ges �tok-�s b�b�jk�sz�t�s ter�n, az ut�latos v�rfarkas viszont sz�gyenszemre tal�l�kony felfedez�t�rsnak bizonyult. Nemigen voltam hajland� vele dolgozni; de miut�n r� kellett j�nn�m, hogy az ilyen kis k�z�mb�s var�zsok kialak�t�sa sz�momra j�val nehezebb �s id�ig�nyesebb feladat, mint a gy�l�letb�l t�pl�lkoz� �tkok�, engednem kellett.

A neve Unusquisque eorum; szerepe pedig, hogy egy darabon megnyissa a teret kimond�ja el�tt, hogy ezut�n az egy n�v vagy egy helysz�n beki�lt�s�val a feneketlen lyukba, teljes �letnagys�gban l�thassa azt, akit akar. Nem kifejezetten villanyoz fel a lehet�s�g, hogy k�t-h�rom perc m�lva megpillantsam �letem egyik nagy ellens�g�t, t�lem alig p�r m�terre, s lakr�szem azon a darabon az � mocskos h�za valamelyik szob�j�nak r�szlet�t mutassa alakja k�r�l.

- Sirius Black, a m�sodik! –ki�ltom az �rv�nybe, �s elfintorodom, ahogy az m�lyk�kk� v�lik, s lassan forogva kutatni kezdi a n�v tulajdonos�nak hely�t a t�rben. Lupin �tlete volt, hogy �gy fejlessz�k a dolgot, hogy a k�zeg sz�l�t�nevekre vagy titkos nevekre egy�ltal�n ne reag�ljon; �gy, ha a b�b�j titk�t kilesi is, a fel�letes cselsz�v� a Tapmancs sz�val hi�ba pr�b�lkozna. Engem pedig titkolt �r�mmel t�lt el a gondolat, hogy Black azon kev�s alkalommal, mikor �gy d�nt, hogy m�r elegend� mennyis�g� nekem sz�nt szitok gy�lt �ssze benne, s illik v�gre k�z�lnie �ket velem, a var�zs v�grehajt�s�hoz a rendes nevemet kell kimondania. Kellemes �rz�s, hogy akarata ellen�re legal�bb ilyenkor le kell mondania a Snivellus haszn�lat�r�l.

Egy�bk�nt meglep�en gyakran l�p kapcsolatba velem ahhoz k�pest, hogy, mint mondja, ,,ut�lja l�tni a pof�mat”. R�szben Potter okklumencia �r�inak vissza�ll�t�s��rt folyamodik hozz�m (megd�bbent�, mennyire ostoba, hiszen �gy t�nik, azt hiszi, ha �t perc leforg�sa alatt minimum h�romszor mond el mindenf�le denev�rnek, folytatom a k�ly�k oktat�s�t), r�szben pedig az�rt, hogy kik�vetelje, h�vjam az �rv�ny el� a l�ny�t, hogy besz�lhessen vele. M�g csak az k�ne! Nem is tudom, melyik k�v�ns�g�nak �r�ljek jobban. Potter t�bb� nem fog tanulni okklumenci�t, ha ura maradok cselekedeteimnek Roxfortban; s am�g rajtam m�lik, Nemesis akkor se fog tal�lkozni Blackkel, ha az p�ros l�bbal ugr�l annak a nyomorult h�ziman�nak a fej�n. Ha ideges, azt rugdossa, �s fel nem foghatom, mi�rt kell ezt nekem n�znem, ahelyett, hogy berekeszten�nk a besz�lget�st, �s hagyna menni a dolgomra.

A lyuk halv�nyk�k lesz; p�r pillanat, �s a k�p kitisztul, ha Black enged�lyezi a h�v�somat. Ugyeb�r nem lehet ajt�stul rontani a h�zba; ezt �n tal�ltam ki, nem Lupin. Neki esz�be sem jutott, hogy egy rendtag esetleg olyasmit is m�velhet, ami k�zben nem kellemes sz�m�ra, ha hirtelen egy m�sik tag nappalij�ba tov�bb�t�dik a dolog, t�rben �s dimenzi�ban kivet�tve. Gondoltam itt leplezett kutat�saimra, melyek sor�n m�g mindig olyan �tkokat �s b�jitalokat fejlesztgetek, amikre egyszer m�g sz�ks�gem lehet. Nem �r�ln�k, ha valamelyik idi�ta csak �gy, az enged�lyem n�lk�l betolakodna az otthonomba, s �gy hiszem, semelyik m�sik rendtag sem. Mikor k�z�ltem vele ezt a felt�telez�semet, alattomosan elmosolyodott, �s kijelentette, hogy � is jobban szeret egyed�l zuhanyozni.

Ostoba, sz�k l�t�k�r�, korl�tolt alak.

Black m�r �rzi a jelenl�tem, s az im�nt bizony�ra egy p�lcalend�t�ssel j�v�hagyta a l�togat�som –lassan be�szik dolgoz�szob�mba ennek a t�lm�retezett �lebnek az arca, ahogy gyanakv�an kutatja kedvenc ellens�g�t; a hom�lyb�l fokozatosan kibontakozik a teste is, majd a szeg�nyes kis lyuk, melynek f�lhom�ly�ban Black t�rdel. Ahogy v�gre megpillant, olyan hirtelen egyenesedik fel, hogy �r�m n�zni zavar�t. Mellette egy t�pett tollazat� hippogriff bukkan fel; h�zelkedve d�rg�l�zik ennek a szem�nek az oldal�hoz.

- Mit akarsz, Snivi? –morogja, �s leporolja a ruh�j�t.

- Most m�r semmit –jelentem ki, �s megsz�ntetn�m a kapcsolatot; Black term�szetesen mindig mindent tudni akar, �gy nem engedi, hogy az megszakadjon.

- Teh�t? –mondja emeltebb hangon.

- Potter rosszat �lmodott, de l�tom, sajnos nem volt igaza –jegyzem meg keser� f�lmosollyal. –�p �s eg�szs�ges vagy, Black. B�r az �pet megk�rd�jelezn�m…

- Betolakodsz ide, �s van pof�d megjegyz�seket tenni az elme�llapotomra? –horkan fel, �llatalakj�hoz m�lt�an �zl�stelen hangot produk�lva.

Mindig is ut�ltam a kuty�kat. Akkoriban, amikor szerencs�tlens�gem ny�lt a tizenvalah�nyas �veimet taposni, otthon, mikor s�t�ted�s ut�n k�ts�gbeesetten bolyongtam az utc�kon, s m�r-m�r boldogg� tett volna egy n�ptelenebb sik�tor felfedez�se, egy-egy ilyen mocskos d�g csak felbukkant valamelyik kapualjban, �s morogva fel�m k�zel�tett, vagy ugat�s�val felverte az �jszaka csendj�t. F�ltem t�l�k, de ugyanakkor v�gtelen�l ideges�tettek is. Hogy mer�szelt�k uralni az utakat, elvenni t�lem az �jszak�t, hogy mert�k azt hinni, hogy b�rmihez is joguk van az �n ellenemben? Pimasz, ostoba korcsok voltak –ahogy Black is az.

- Csup�n t�nymeg�llap�t�sokat v�geztem –k�zl�m a meglehet�sen paprik�s hangulat� �r�k griffend�lessel.

- Harrynek megint l�tom�sa volt? –v�g k�zbe izgatottan; hi�ba, a felfog�k�pess�ge a r�gi: ugyanolyan lass�, mint amilyen mindig is volt.

- Val�sz�n�leg a Nagy�r k�ldte neki, hogy �sszezavarja. Nem hinn�m, hogy most a miniszt�riumban vagy, �s a f�ld�n k�szva k�ny�r�gsz az �leted�rt. Vagy net�n t�vedek? –h�zom fel a szem�ld�k�m.

- Szerencs�re most v�letlen�l nem. Hi�ba, a kiv�tel er�s�ti a szab�lyt –s�hajt fel sz�npadiasan. Cs�kkent �rtelm�, felfuvalkodott exhibicionista bunk�.

- �rvendezz csak a szerencs�dnek, Black. Nekem sajnos mennem kell, m�g tal�lkoz�m van valakivel – mondom k�r�rvend�en, �s olyan mozdulatot teszek, mintha val�ban itt akarn�m hagyni.

- Ha megint a l�nyommal van mag�n�r�d, te rohadt v�n denev�r…

- Tudtommal egyid�sek vagyunk, Black –szak�tom f�lbe h�v�sen. –Teh�t vagy magadat nevezd v�nnek, vagy k�m�ld meg a vil�got az �sszef�gg�stelen h�lyes�geidt�l, �s fogd be a sz�d.

- Vele lesz �r�d vagy sem? –k�rdi makacsul.

- Vele –villan meg a szemem. –B�r, hogy �ra-e vagy sem, azt nincs jogom meg�t�lni…

- Hogy �rted ezt? –ki�lt fel Black, �s elv�r�s�dik m�rg�ben.

- Mennem kell, Black –mondom rezzen�stelen arccal. –Ha �zensz valamit a szeretteidnek, most mondd.

- Te gennyes…

- Severus?

Nemesis lopakodik t�tov�n a helyis�gbe a velem szemben l�v� ajt�n; de megtorpan, ahogy �szreveszi a p�r m�terrel el�tte gomolyg� �rt.

- Ne gyere ide, Sue –k�rem kim�rten.

- Kivel besz�lgett�l, Severus? Ne z�rj ki folyton mindenb�l. Vagy el�rulod, vagy azonnal j�ssz szeretkezni –mondja egyre jobban felb�torodva, s az arc�n pajkos mosoly ter�l sz�t.

- Ne s�t�lj bele! –suttogom gyorsan. –Ink�bb ker�ld meg, ha m�r minden �ron ide akarsz j�nni hozz�m.

- Mi folyik ott, Snape? Nem avathatsz be senkit a b�b�j titk�ba! –sziszegi felh�borodottan Black, k�nyszer�en lehalk�tva hangj�t. H�ttal �ll Nemesisnek, aki �gy az � ter�b�l nem is l�t m�st, csak feket�n gomolyg� k�d�t.

- M�g itt van? H�, ez klassz! Megtan�tod nekem? B�rkivel besz�lhetek �gy? –k�rdezi Neme’, sand�n m�regetve a sz�m�ra �res m�lyed�st a szoba el�ttem l�v� nagy foltj�ban.

- Nos, Black, itt van, �dv�z�ld –k�zl�m a gyanakv�an toporg� emberrel a t�loldalon, mik�zben Nemesis �vatosan megker�li a felleget, �s mell�m l�p. –H� –jegyzi meg kedvesem halkan, ahogy hirtelen megpillantja Black d�bbent k�p�t, �s a k�r�l�tte l�v� idegen szobar�szletet.

- Ki maga? –�rdekl�dik, �s felveszi az idegenekkel szemben alkalmazott testtart�s�t: fenyeget�en kih�zza mag�t, �s fej�t felvetve, karjait �sszefonja maga el�tt. B�szk�n elh�zom a sz�m, �s jobb kezemmel magamhoz h�zom, hogy cs�p�nk oldalt �ssze�rjen. S�t�t �rnyakk�nt, ut�lkozva szeml�lj�k Black r�snyire sz�k�tett szemeit, zsebre dugott jobb kez�t.

- Marie? –suttogja v�g�l megd�bbenten.

- Nem igaz�n –vigyorodik el Nemesis. –Van egyp�r nevem, de ez nem szerepel k�zt�k.

- Mi ezt a nevet adtuk neked –mondja n�mileg hidegebben Black. –M�g meg sem sz�lett�l, de m�r tudtuk, mi lesz a neved. Nem valami sznob, aranyv�r�sk�d� mitol�giai n�v, hanem valami sz�p, valami egyszer�.

- A nevem Nemesis –sz�k�ti �ssze a szemeit haragosan kedvesem. –Akinek ez nem tetszik, h�vjon m�sk�pp; legfeljebb nem fogok hallgatni r�.

- Ilyen… m�r megbocs�ss… szar nevet adtak neked azok a szem�tl�d�k? –h�rd�l fel kedves iskolat�rsam, �s elfintorodik.

Nemesis hozz�m simul, �s fej�t v�llamnak t�masztva, minden val�sz�n�s�g szerint dacosan n�z v�ratlanul felbukkant apj�ra. �rzem a l�legzete keltette apr� l�gfuvallatot, ahogy meglebbenti karomon a tal�rt.

- Nocsak, Severus… Az ismer�s�d meglehet�sen kultur�latlan –jegyzi meg leplezetlen g�nnyal, �s nyomat�kul apr�t billent a cs�p�j�n, hogy �sszekoccanjon az eny�mmel.

Black, mint aki t�li �lm�b�l �bredt fel, d�bbenten b�mulja kett�s�nket, mint aki csak most vette �szre, milyen bizalmas kapcsolatban �llunk egym�ssal.

– Marie… Ugye nem csin�lt�l vele semmi… Azonnal engedd el, rohadt denev�r! –h�rd�l fel undorodva.

V�laszul m�g szorosabban vonom magamhoz a l�ny�t, �s unottan n�zek Blackre a var�zslat b�vk�r�n kereszt�l.

- Mondt�l valamit, Black? –�rdekl�d�m g�nyosan. –Sajnos rosszul hallak.

- Haha, j� kis bossz�! –kiab�lja, egyre jobban belelovallva mag�t k�pzelt d�h�be. –Kapd csak el, ez az! De ha �n egyszer elkaplak, azt nem k�sz�n�d meg! Mondhat b�rmit Dumbledore; ugyanolyan gusztustalan szem�tl�da vagy, mint r�gen! Ha tal�lkozunk, ezt nem �szod meg sz�razon! Nem mocskolhatod be b�ntetlen�l a l�nyom!

- Olyan piszkosnak l�tszom, papa? –v�gja el Nemesis a rem�nytelen sz��radatot. –Ha ennyire hi�nyoztam, mi�rt nem kutatt�l fel?

- Nem volt r� lehet�s�gem! –t�r ki tehetetlen�l a f�rfi a t�loldalon. –Azt hittem, meg�ltek Lariss�val egy�tt!

- �, �s olyan meger�ltet� lett volna kider�teni, hogy annak a csecsem�nek maradt-e h�tra hull�ja vagy sem? –k�rdi ridegen kedvesem. –N�zetem szerint az igen gyan�s, ha egy hal�lfal�csapat egy darab siratnival�t sem hagy maga ut�n! Akkor esetleg nem is �lt�k meg az illet�t, nem gondolod?

Black arca megvonaglik a r�szv�tlen szavak hallat�n; m�g magam is meglep�d�m kiss�, ahogy meg�rzem a Nemesisb�l sug�rz� intenz�v gy�l�letet. Hangja hidegen, unottan sz�lt, de ahogy magamhoz szor�tom �t, �rzem, hogy most nem tan�csos m�g jobban feld�h�teni.

- H�lyes�geket besz�lsz! –mordul fel Black, a nagy emberismer�. Csoda lesz, ha a l�ny nem fojtja meg. Na persze –szerencs�re ez a b�b�jon kereszt�l nem lehets�ges. – M�r honnan tudhattam volna? Azt hittem, el�stak, vagy valami…

,,Ez f�jt” –olvasom le Nemesis fel�m fordul� arc�b�l. Megvet�en elh�zom a sz�m, �s lass� cs�kot nyomok bossz�san �sszepr�selt ajkaira. –Ne t�r�dj vele –s�gom mozdulatlan sz�jjal.

- Snivellus, azonnal engedd el! –�v�lt fel Black, mint a l�nc�t cs�rget� rab. –Engedd el, ha j�t akarsz!!

- Ink�bb nem enged el, ha nagyon j�t akar… -Neme’ arc�n k�jes, gonosz vigyor jelenik meg. K�rd�en felvonom szem�ld�k�m, majd v�llat vonok, �s enged�lyezek magamnak egy halv�ny mosolyt.

- Fogj csak j� er�sen, Severus, akarlak… -folytatja a hadj�ratot; sz�tfejti eddig �sszefont karjait, szembefordul velem, �s vadul mag�hoz r�nt. Kezeit derekamra sim�tja, s mint aki meg�r�lt eg�szen, nagy szenved�llyel mag�hoz szor�t, �gy, hogy �gy�kom hozz�simuljon; gyorsan, dacosan megcs�kol, �s �n hasonl� el�nnal, �m t�relmetlen�l viszonzom ezt. Olyan gyorsan z�rom le a cs�kot, ahogyan � elkezdte; kibontakozom �lel�s�b�l, �s halv�nyan elfintorodva, helyet foglalok egy odaintett sz�ken.

- Besz�lj�tek ezt meg ti ketten, ebbe nincs belesz�l�som –mondom undorodva, �s keresztbe teszem a l�bam. Nem t�r�m, hogy eszk�z�l haszn�ljanak fel egy t�k�letesen �rtelmetlen bossz�hadj�ratban, m�g akkor sem, ha ennek nagy r�sze az �n di�kkorom eml�keire asszoci�lva fejti ki v�rszomjas hat�s�t. Nincs kedvem n�zni, ahogy Nemesis d�h�dten k�zd Black ellen, s mindent megtesz az�rt, hogy apja ut�lkozva elforduljon t�le –ebben nem leszek partner. Csak akkor cs�koljon, ha val�ban v�gyik r�m.

A legmegd�bbent�bb az eg�szben az, hogy �rzem: val�ban v�gyik r�m, ebben a pillanatban is.

- Marie… Hagyd ezt abba! Borzaszt� dolgokat m�velsz… Eg�szen beh�l�zott az a denev�r! Ha el�bb ott lehettem volna…

Rezign�ltan s�hajtok egyet, �s elmer�l�k jobb kezem k�rmeinek n�zeget�s�ben.

-…ha megv�dhettelek volna t�le… Te nem tehetsz r�la, az eg�sznek az az �tkozott b�jital az oka!

- Tudok r�la –sziszegi undorodva Nemesis. –Tudom, hogy mindenkinek el�bb volt tudom�sa err�l, mint nekem, �s azt is, hogy mindannyian �r�mmel reduk�lj�tok le az �rz�seimet egyetlen l�tty hat�s�ra! Az eszetekbe se jut, hogy esetleg �rzek valamit, ugye? T�k mindegy, mi van velem, igaz? –lassan, megfontoltan ejti ki a szavakat, s csak �n tudom, hogy k�zben egyre ink�bb t�zbe j�n, egyre ink�bb eluralkodik rajta a d�h, ahogy hangja is egyre halkul. -A l�nyeg, hogy t�k�letesen meg tudj�tok magyar�zni, mit mi�rt teszek, az meg sem fordul a fejetekben, hogy egyszer�en csak tal�ltam valakit, aki t�r�dik velem! Szeretem �s k�sz, �s baromira nem �rdekel, hogy ez neked nem tetszik!

Felkapom a fejem, �s enyhe meglepet�ssel f�rk�szem kedvesem elsz�nt profilj�t, ahogy Black fel� fordulva magyar�z. J�l hallottam? Nemesis, a mindig racion�lis, maximum a humor kedv��rt olykor nagyzol� Nemesis �pp most elemezgeti ny�ltan a saj�t �rz�seit? Kezdek f�lni. Ha a vil�g ekkora meglepet�sekkel k�pes szolg�lni, maholnap b�rmi megt�rt�nhet. A Nagy�r kih�vja Pottert egy mindent eld�nt� sakkj�tszm�ra, �s a meccs t�tjek�nt felteszik a vil�g pusztul�s�t. Potter term�szetesen veszt, �gy…

-…Severus ezerszer k�l�nb n�lad, mindig is az volt, �s ezt te nem mered felfogni!

�sszesz�k�tem szemeim, �s gyanakodva f�rk�szem a l�ny ut�latt�l hom�lyos szemeit. Most olyan idegen…

Nemesis azonban v�ratlan elhat�roz�sra sz�nja el mag�t; folytatja kisded j�t�k�t, t�r�k�l�sben le�l sz�kem mell� a f�ldre, �s unottan felny�jtva bal kez�t, combom kezdi simogatni, mik�zben kifejez�stelen�l mered maga el� Black felh�j�n �t.

Felpattanok, messze r�gom a sz�ket, �s felr�ngatom a f�ldr�l a karcs� kis testet. –El�g volt! –f�rmedek r�. A l�ny csukl�j�t fogva, d�ht�l v�r�s�d� arccal fordulok Black fel�. –Megmondtam, hogy nem tal�lkozhatsz vele! –sz�r�m fogaim k�z�l a szavakat. –Nem is ismered! –azzal neki�llok, hogy elr�ngassam onnan a mag�b�l kifordult teremt�st. Nemesis azonban kit�pi mag�t karjaimb�l, ism�t a f�ld�n terem, �s kez�vel g�rcs�sen �tkulcsolja felh�zott l�bait. �gy, el�re-h�tra ringat�zva, fej�t tal�rja rejtek�be dugva, kifejezetten �gy n�z ki, mintha megbomlott volna az elm�je.

- Hagyd abba –sziszegem halkan, �s leguggolok mell�. R�meredek, s v�rom, hogy viszonozza tekintetem. Lassan felemeli fej�t; szemei k�nnyekt�l csillognak. Idegesen, sz�gyenl�s mozdulattal megd�rg�li ujjaival, �s pislog�s n�lk�l b�mul r�m, dacosan, imm�r az eg�sz vil�gra d�h�sen.

- Menj�nk –suttogom halkan a f�l�be, �s balommal �tkarolom a h�t�t, mik�zben k�tked�en ingatom a fejem.

Black d�bbenten figyeli a l�nyt; � is l�thatja, micsoda egy �r�ltet nemzett, legyen h�t boldog, hogy annak gy�mol�t�sa r�m marad. Elegem van mindkettej�kb�l.

Egy p�lcaint�ssel megsz�ntetem a kapcsolatot; a m�sik most nincs el�gg� r�sen ahhoz, hogy ezt megakad�lyozhassa. A t�rbeli lyuk elt�nik, hely�re vissza�sznak a padl� szok�sos vonalai, s ism�t l�tni a fal feh�r sz�neit a lassan t�nedez� k�d m�g�tt.

- Menj fel a szob�dba –k�rem halkan Nemesist, �s parancsol�an kinyitom el�tte az ajt�t. � ehelyett gyors l�ptekkel h�l�szob�m fel� veszi az ir�nyt. Ut�na megyek. Imm�r �gyamon fekszik, els�pad� ujjaival er�sen markolja a feh�r takar�t, fej�t p�rn�mba f�rja. N�zem s�t�ten sz�tter�l� tincseinek t�meg�t az �gynem� feh�rj�n, �s megpr�b�lok megbocs�tani neki. Mell�siklok, �s t�n�dve le�l�k az �gy sz�l�re. Hallom, ahogy Nemesis nagy leveg�t vesz; szeretettel sz�vja be p�rn�mba �v�dott illatomat, s halkan zih�lni kezd. Hang n�lk�l, mozdulatlan v�llakkal s�r, ahogy csak a terrorban tartott gyermekek tanultak meg s�rni –k�nnyeit azonnal felsz�vja a finom sz�vet, teste rezzen�stelen, csak egyre gyorsul� l�legzetv�telei �rulj�k el.

T�tov�n v�gigh�zom ujjaimat haj�n; majd, mikor nem �tk�z�m ellen�ll�sba, gyeng�den megism�telem a mozdulatot.

Kib�jik a p�rn�b�l, fel�m ford�tja k�nny�ztatta arc�t. Most is hideg, kifejez�stelen. Ez m�r az �n Nemesisem. Mintha csak v�letlen�l �nt�tt�k volna le s�s v�zzel.

- Nekem m�rt nem lehetett? –suttogja lemond�an.

- M�rmint mid? –k�rdem halkan; hangom kis h�j�n megbicsaklik, ahogy hirtelen meg�rzem Black h�v�s�t. �jra akarja ind�tani az eorumot. Nem enged�lyezem.

- Ap�m –feleli elhal� hangon, m�r-m�r sz�gyell�sen. Azt�n valami r�vid, vakkant�sszer� nevet�st produk�l, �s betakar�zik, k�zelebb h�z�dva a falhoz.

- Megnyugodtam, gyere –fordul vissza fel�m keser�en mosolyogva. –Megem�sztettem, feldolgoztam… aludjunk. �s ne besz�lj�nk err�l t�bbet. Botors�g volt ennyire kifordulnom magamb�l.

- Egyet�rtek –morgom rosszall�an, de m�r veszem is le a cip�m, �s m�szom mell�. Hozz�simulok, �s megnyugodva hallgatom egyre egyenletesebb l�legzetv�teleit. Fels�hajtok, kik�sz�l�dom az �gyb�l, �s lekapom r�la a cip�it.

- H�! –dorg�l meg f�lig �lmosan, f�lig incselkedve, majd azonnal �t�lel, amint visszafekszem mell�. –Na �s most? Akarhatlak? –suttogja b�ntudatosan a f�lembe.

Nem v�laszolok, de hamarosan � is tudja, mit gondolok err�l. Meg sem pr�b�ljuk elfeledni a dolgoz�szob�ban t�rt�nteket –el�g, ha nem t�r�d�nk vel�k; hallgatjuk, ahogy surrog alattunk a v�gig-v�gigsim�tott leped�, megreccsen egy-egy rug�, s kedvesem f�l� kerekedve tan�bizonys�g�t adom negat�v diszkrimin�ci�m teljes hi�ny�nak –nem tartom Blacknek. Ezent�l nincs t�bb� vezet�kneve, s mindketten tudjuk, � d�nt�tt �gy. Nem is k�v�nok t�r�dni csal�df�j�nak kellemetlen elemeivel ezut�n.

Ha elaludt, ki kell osonnom –sajn�latos m�don meg kell n�znem, mi van Potterrel. M�g fiatal az este, Malfoy�k minden bizonnyal m�g ott vigy�zz�k a t�rsas�got az �jonnan kinevezett igazgat�i szob�ban, s Umbridge a maga v�logatott eszk�zeivel pr�b�lja kiszedni a fi�b�l az igazat. Hossz� lesz az �jszaka. Potter val�sz�n�leg m�g j� ideig nem nyughatik, tal�n megint csin�l valami bajt. Mi�rt, mi�rt kell erre gondolnom, ha �pp a kedvesemet �lelem? Meg kell �llap�tanom, hogy menthetetlen�l p�ly�t t�vesztettem –t�l sok gondot vettem a nyakamba, �s t�l kev�s kellemetes t�nyez�t enn�l lejjebb.

*Az I. r�sz igazgat�i szob�ban zajl� p�rbesz�dei term�szetesen az 5. k�nyvb�l val�k (642. oldal).

Mivel mindeddig h� voltam Perselus Piton (Severus Snape) eredeti angol nev�hez, �gy k�teless�gemnek tartottam, hogy a Pipogyusz cs�fnevet is eredeti form�j�ban haszn�ljam -ezt olvashatt�tok Snivellusk�nt. A legt�bb HP-s kifejez�s angol-magyar megfelel�j�t egy�bk�nt itt tal�lj�tok: gportal.hu/gindex.php?pg=4561050&nid=881823

K�PEK -vari�ci�k Nemesis karakter�re:
1.
tn3-1.deviantart.com/300W/fs7.deviantart.com/i/2005/209/1/d/RESUBMISSION__DON_T_COMMENT_by_pyromaniac.jpg

2.
tn3-1.deviantart.com/300W/images2.deviantart.com/i/2004/05/e/c/Black_Witch.jpg

3.
tn3-1.deviantart.com/300W/images3.deviantart.com/i/2004/165/8/4/black_lips.jpg

4.
fs5.deviantart.com/i/2004/345/b/b/The_Black_Night_by_imaXrobot.jpg

5.
images.deviantart.com/i/2003/37/e/b/Once_In_A_Tub.jpg

6.
tn3-1.deviantart.com/300W/fs6.deviantart.com/i/2005/093/3/8/Remember_Tomorrow___Pink_02_by_temabina.jpg

7.
tn3-1.deviantart.com/300W/i/2003/49/b/7/Black_Diamond.jpg

8. (nekem � t�nik az igazinak)
tn3-1.deviantart.com/300W/fs4.deviantart.com/i/2004/203/3/3/Enchantress.jpg