18.fejezet

Hermione hi�ba rem�nykedett benne, hogy �jra gyakrabban msn-ezhet a professzor�val, a k�vetkez� napokban a f�rfi egyszer sem volt el�rhet�. Hi�ba t�lt�tt majdnem egy hetet az �gyban, a rend �gy is b�ven el volt l�tva b�jitalokkal, most sem akadt semmilyen �j teend�je, naphosszat elm�lkedhetett a Piton ir�nti vonzalm�r�l �s saj�t mag�r�l is.

„Teljesen megv�ltoztam, m�r nem vagyok a r�gi �nmagam… Mi�rt kellett �gy alakulnia az �letemnek? Mi�rt kellett elvesz�tenem a sz�leimet? �k semmir�l sem tehettek… Az utols� �vekben m�r alig j�rtam haza, szinte semmit sem tudtak arr�l, hogy mi zajlik a vil�gunkban. Felel�tlen voltam, amikor azt hittem, �ket nem �rheti baj. Kisl�nykoromban annyira k�zel �lltam hozz�juk, de valahogy beszippantott a var�zsvil�g… A v�g�n m�r a Roxfortot tekintettem az otthonomnak, �s csak �gy j�rtam haza, mintha nyaralni menn�k… Pedig mennyi titkos b�v�helyem volt a h�zban �s a kertben is! Len�ztem azokat, akik s�rv�r�nek neveztek, de k�zben �n is h�tat ford�tottam a mugli �letemnek, pedig akkor m�g nem kellett f�lnem semmit�l, nem kellett harcolnom… M�r lassan k�t h�napja v�geztem a RAVASZ vizsg�kkal, �s m�g egyszer sem n�ztem meg, hogy minden rendben van-e a h�zzal. Val�sz�n�leg minden �gy van, ahogy any��k hagyt�k: a b�torok, a ruh�ik, az �n r�gi holmijaim… Ideje lenne haza l�togatnom…”

V�g�l elhat�rozta, hogy kivesz p�r nap szabads�got, �s elutazik Ainsdale-be, hogy v�gre megtal�lja r�gi �nmag�t. Nem akart sietni, ez�rt vonattal utazott a Liverpool melletti telep�l�sre, csak k�s� d�lut�n �rkezett meg a sz�l�i h�zba, ahol minden pontosan ugyan�gy n�zett ki, amikor utolj�ra l�tta, hiszen Dumbledore eml�tette neki, hogy int�zkedett, hogy valaki rendszeresen rendben tartsa azt. Az els� �tja a szob�j�ba vezetett, ahol az �gy�n �s a polcain ott sorakoztak a r�gi pl�ss�llatok, bab�k �s mesek�nyvek. �gy �rezte, hogy v�gre �tszakadt benne a g�t, �s az �gy�ra d�lve s�rni kezdett, �s csak �r�k m�lva tudta �sszeszedni mag�t. Ezut�n k�rbej�rta az eg�sz h�zat, egyed�l a sz�lei szob�j�ba nem volt k�pes bel�pni, ink�bb bef�szkelte mag�t a nappaliban lev� k�nyelmes fotelek egyik�be, ahol elfogyasztotta a mag�val hozott vacsor�t. Nagyon kimer�ltnek �rezte mag�t, ez�rt egy gyors zuhany ut�n azonnal nyugov�ra t�rt, �s kiv�telesen semmilyen r�m�lom nem k�nozta �t…

Piton napokig rohamtemp�ban dolgozott, hiszen az ut�bbi id�ben a Grangerrel kapcsolatos gondolatai t�ls�gosan elvont�k a figyelm�t a munk�r�l, �s am�g utol nem �rte mag�t, nem enged�lyezhette mag�nak a kis vid�ki kiruccan�st. V�gre befejezte az utols� sz�ks�ges f�zetet is, a f�rd�szob�ban rendbe hozta mag�t, azt�n eleg�ns, de ny�rias ruh�t �lt�tt, v�g�l az �r�asztal�n hever� t�rk�pre vetette a pillant�s�t. P�r m�sodpercig tanulm�nyozta Nagy-Britannia telep�l�seit, v�g�l megakadt a szeme egy Liverpool k�zel�ben lev� kisv�roson, �s m�r indult is az iskola birtok�n k�v�lre, hogy oda hoppan�lhasson. M�r volt gyakorlata az utaz�s e m�dj�ban, el�g volt a telep�l�s nev�re �s egy elhagyatott utc�ra gondolnia, �s m�ris ott termett. Szerencs�je volt, p�r l�p�s ut�n a v�roska f�utc�j�n tal�lta mag�t, sejtette, hogy hamarosan r�tal�l egy kiskocsm�ra, ahol a koraesti �r�n tal�n egy k�nny�v�r� n�re is gyorsan szert tehet. Kom�tosan ballagott, jobbra-balra n�zegetett, h�tha megpillantja v�gre, amit keres, �gy t�rt�nhetett meg, hogy az utc�n lehajtott fejjel k�zleked�, barna haj� l�ny neki�tk�z�tt, �s kis h�j�n hanyatt v�g�dott, csak a f�rfi gyors reflexeinek k�sz�nhet�en �szta meg az es�st.

- Piton professzor?

- Granger? MAGA MEG MIT KERES ITT?

- Ezt ink�bb �n k�rdezhetn�m mag�t�l, uram. �n itt n�ttem fel, de maga hogy ker�l ide?

Piton �gy �rezte, hogy forog vele a vil�g, pr�b�lta elhitetni mag�val, hogy csak egy �jabb r�m�lomba cs�ppent. Ki akarta �zni a fej�b�l a l�nyt, erre Nagy-Britannia telep�l�sei k�z�l pont azt v�lasztja ki, amelyben az okoskod� griffend�les s�t�lgat.

Nem v�laszolt Granger k�rd�s�re, csak v�rben forg� szemekkel b�mult r�, �s �gy �rezte, m�g ismerets�g�k �ta egyszer sem j�rt ilyen k�zel ahhoz, hogy megfojtsa a l�nyt. Mintha m�g az �g is ellene fordult volna, a k�vetkez� m�sodpercben a nyakukba z�dult egy kiad�s ny�ri z�por is. � azonnal a p�lc�ja ut�n ny�lt, hogy el�var�zsoljon egy eserny�t, de Granger gyorsan lefogta a kez�t.

- Itt nem var�zsolhat, megl�tj�k a muglik. Ink�bb j�jj�n, itt lakom a szomsz�d h�zban! – azzal a f�rfi kez�t tov�bbra sem engedve el, futni kezdett a h�z fel�.

Hi�ba voltak gyorsak, �gy is b�rig�zva l�ptek be a bej�rati ajt�n, ahol v�gre a p�lc�juk seg�ts�g�vel sz�razz� var�zsolhatt�k magukat.

- Sz�val hogy ker�lt ide, professzor? – k�rdezte bar�ts�gosan Hermione, mik�zben egy cs�sze g�z�lg� te�t ny�jtott �t a f�rfinak.

- Nem fogom beavatni a titkos megb�zat�saimba… �s maga hogyhogy itt van? Tudtommal a Grimmauld t�ren kellene b�jitalokat f�znie a rend sz�m�ra…

- Mostan�ban sokat dolgoztam, �gy �reztem, r�m f�r egy kis pihen�s… Gondoltam megn�zem, minden rendben van-e itthon…

- Sz�val maga itt n�tt fel…

- Igen, mi�ta az eszemet tudom, ez volt az otthonom…

- Nagyon, �hm… bar�ts�gos… De most m�r ideje visszaindulnom a Roxfortba…

- Maga is tudja, hogy nem tan�csos s�t�ted�s ut�n �tra kelni… Sz�vesen vend�g�l l�tom �jszak�ra, megkaphatja a vend�gszob�t. Sajnos norm�lis vacsor�val nem tudok szolg�lni, nem sz�m�tottam r�, hogy vend�gem �rkezik, de k�sz�tek gyorsan n�h�ny szendvicset.