17

El��telnek p�rolt par�d�

Ma d�lel�tt m�r t�k�n �lve v�rom, hogy elkezd�dj�n v�gre tan�t�som. Minden tant�rgy �rdekel. Nem ismerek magamra. T�nyleg �n lenn�k ez a kis str�ber senkih�zi?
Alig v�rom, hogy haszn�lhassam a p�lc�m. Tegnap �ta egyfolyt�ban ebben gy�ny�rk�d�m. Olyan �h�tattal n�zegetem, mintha egy �l�, fens�ges v�mp�r lenne el�ttem. Pomp�s �tlet volt Severust�l, hogy bek�ldte az �reget a rakt�rr�szlegbe –k�l�nben tal�n sosem jutottam volna megfelel� p�lc�hoz. � bizony�ra csak szesz�lyb�l k�rte mag�nak v�mp�rhajsz�llal – de � is megfelelt a p�lc�nak, egy�bk�nt nem tudn� t�k�letesen haszn�lni. Vajon honnan tudta, hogy egy �v�hez hasonl�ra van sz�ks�gem?
A d�lut�ni els� �r�m egyb�l SVK. (Ugorjunk csak a dolgok k�zep�be!) B�zv�st gondolhatom, hogy ez lesz a legizgalmasabb tant�rgy a b�jitaltan ut�n. F�leg, mivel ezen haszn�lhatom a P�LC�M! Mondtam m�r, hogy mennyire im�dom?... De hol van m�g a d�lut�n?

Oly neh�z kital�lnom, mit csin�ljak addig. Nos, itt a megold�s: olvasok.
M�g nem fejeztem be az Amerikai trag�di�t. Nem tudom, mi lesz a v�ge, nem szok�som meglesni a v�gkifejletet a k�tet �tr�g�sa el�tt. Ezzel elleszek egy ideig.

Kopognak. Mennyi ideig is b�rt�k ki an�lk�l, hogy zavarjanak? �gy k�t �r�ig? A reggeli h�ziman�t is alig siker�lt feldolgoznom. M�rmint az eml�k�t. Vajon Mcgalagonyt, Snape-et vagy egy �jabb k�s�r�jel�ltet �ld�ztek karjaim k�z�?
A legjobb �tletnek az t�nik, ha kinyitom az ajt�t. Ez a var�zsl�n�ps�g megb�zhatatlan. Ha nem engeded be, bej�n mag�t�l.

Snape. Olyan keser� arccal, mintha az im�nt kellett volna felhajtania �letem els� b�jital�t. B�r, ha belegondolok, ha azt megitta volna, semmilyen k�pet nem v�gna, mivel nem lenn�nek �letfunkci�i. Az a f�zet lyukat �getett az �st�mbe.
- �dv�zl�m. –jelentem ki nagy komolyan. A tegnapiak ut�n valahogy nincs kedvem felbosszantani. B�r most nem alag�tban vagyunk, �s van merre elszaladnom, de az�rt m�gis… Ki tudja, lehet, hogy mozg� c�lpontot is meg tud �tkozni.
S�t, ahogy eln�zem, eg�szen biztos.
Biccent egyet, �s szemeit forgatva k�zli:
- Dumbledore k�ld�tt.
Sz�tt�rom a karom, jelezve, hogy na igen, ha Dumbledore k�ldi az embert, nincs mit tenni.
- A h�ziman�k jelentett�k, hogy ,,a kisasszonyka szinte semmit nem eszik”. –teszi hozz� g�nyosan. –Ezent�l teh�t vel�nk fog enni, Wallace, mert nem venn�nk a lelk�nkre, ha esetleg a h�tunk m�g�tt elhal�lozna t�panyaghi�nyban.
- Ha nem venn�k a lelk�kre, mi a gond? –k�rdezek vissza csipkel�dve. M�ris feladtam a rem�nyt, hogy b�k�sen, egyed�l t�lthetem az �tkez�seket –de azt sem b�rja bevenni a gyomrom, hogy ett�l kezdve a f�l vil�g el�tt kell ennem a sz�npadk�nt ki�ll�tott tan�ri �tkez�asztaln�l.
- T�lem k�rdi? –mondja egy�tt�rz�en. –Ha ez megvigasztalja, �n elleneztem az �tletet, hisz a mag�n�gye, hogy lemond az �letr�l vagy sem.
- Ahogy mondja. Mi is lenne a vil�gb�l, ha minden bolondot megmenten�nek? –t�n�d�m �br�ndosan.
- Iskola. –feleli keser�en.
- Teh�t az�rt j�tt, hogy k�z�lje velem az elrettent� hat�rozatot, �s ut�na ezen filoz�fiai k�rd�seket megvitassuk?
- Val�j�ban ink�bb az�rt, hogy lek�s�rjem vagy er�vel levigyem az eb�dl�be –a dolog az �n hozz��ll�s�n m�lik.
- Akkor… -elm�lkedem. –Vigyen le. –�s ezzel a lend�lettel vissza�l�k az �gyamra olvasni.
Nem mondhatni, hogy nem k�sz�lt fel erre az eshet�s�gre. M�g csak k�zelebb se l�p, s m�ris r�mmond valamif�le var�zslatot –�s a k�vetkez� pillanatban egy m�terrel a f�ld felett lebegek, kezemben a vaskos k�nyvvel.
- Ne m�r, ez nem �r! –kap�l�zok s�rt�d�tten.
- Pontosan m�rt nem? –l�p k�zelebb. –�gy gondolja, csak az �r, ha a karjaimban viszem ki inn�t? Vagy ha a l�b�n�l fogva v�gigh�zom a folyos�n? Figyelmeztetem, hogy sok a l�pcs�.
- Mily el�rel�t�. –jegyzem meg g�nyosan. –�n speciel arra gondoltam, hogy fizikai er�szakot fog alkalmazni a kijuttat�som �rdek�ben, amire persze �n is fizikai er�szakkal v�laszolok, melynek folyom�nyak�nt a szob�mban fogok maradni, mert velem senki nem veheti fel a versenyt, ha valamire nagyon elsz�nom magam.
- S mik�ppen fog fizikai er�szakot alkalmazni? Bok�n r�g? –k�rdezi leplezetlen len�z�ssel.
- Kicsivel feljebb. –k�zl�m, �s folytatom a k�ts�gbeesett kap�l�z�st. Ez a lebeg�s kezd kihozni a sodromb�l. M�g j�, hogy nem szoknya van rajtam. M�g meg�lhetem, hogy sz�gyenszemre t�nyleg �gy visz le. Sajnos mindketten es�lyesek vagyunk ,,Az �v legmakacsabb embere” c�mre.
- Oh. -reag�lja le a kasztr�ci�val kapcsolatos terveimet. Nem �rzem a r�m�letet a hangj�ban.
- De az is lehet, hogy mag�hoz v�gom ezt a k�nyvet, ha nem szed le innen azonnal. –folytatom bosszankodva.
- Szedjem le? Hogy ut�na megr�gjon? M�r megbocs�sson, de nem tengenek t�l bennem a szuicid hajlamok. –jelenti ki szinte m�r der�sen.
- Ha leenged, nem r�gok, �g�rem. –enyh�l�k meg. –Akkor csak megkapaszkodom az �gyamban, �s �gy t�ntetek a lemenetel ellen.
- Hm. –osztja meg velem b�lcs gondolatait. J�rk�lni kezd a szob�mban, egy-egy k�sza pillant�st vetve az �gyamra.
- Maga itt fekszik, �s sikoltozva kapaszkodik az �gya v�g�be, �n meg k�zben fizikai er�szakot alkalmazok majd mag�n. Nem gondolja, hogy ez kiss� furcs�n hangzik?
- Nem. –sziszegem. –Teljesen szokv�nyosan hangzik.
- Semmi k�t�rtelm� nincs benne. –folytatja.
- Jah. Teljess�ggel egy�rtelm� t�rt�n�s. –ny�g�m �s m�g mindig pr�b�lok lejutni a leveg�b�l.
- Akkor kezdj�k. –vonja meg a v�ll�t, p�ccint egyet a p�lc�j�val, �s a k�vetkez� pillanatban r�esek a saj�t talpamra –�s hasra is v�g�dok r�gt�n, mivel nem voltam felk�sz�lve s�lypontom hirtelen megv�ltoz�s�ra.
- Huhhh. –n�gyk�zl�b �llok, azt�n felt�rdelek, �s k�pzelt hadi s�r�l�seimet d�rzs�lgetem. –Ha most megsz�laln�k, csupa csillagokat mondan�k mag�nak. –morgom bossz�san. Az�rt m�gse kezdhetek el k�romkodni, de �rezze, hogy elkezden�k, ha elkezden�k..
- Most azt�n nagyon meghat�dtam. –feleli hasonl� hangnemben. –Na indulj, Wallace, ha nem akarsz rep�lni.
- K�rdezhetek valamit? –pr�b�lok uralkodni magamon, hogy se az �gyba ne kapaszkodjak bele, se �benne ne tegyek k�rt, de m�g csak a csillagokb�l �ll� mond�k�mat se k�z�ljem vele cenz�r�zatlanul.
- M�r megtette. Indulhatunk?
- M�g egy k�rd�st? –unszolom.
- Az is megvolt. Fel�ll v�gre vagy k�rv�nyt ny�jtsak be?
- Mag�nak m�ni�ja a k�rv�ny? K�t napon bel�l a m�sodikkal akar meglepni!
- Nem hi�ba! Mag�n�l m�g egy miniszt�riumi �gyint�z� is gyorsabb!
- Persze, hiszen t�rsadalmunk t�k�letesen…
- NYOM�S!! –szak�t f�lbe megj�tszott d�hvel.
- Jele p�, m�rt�kegys�ge a… fen�be, sikeresen megszabadultam minden fizikatud�somt�l. –ez ut�n a mondat ut�n m�r t�nyleg f�ltem a testi �ps�gemet.
- WALLACE!
- J�l van, j�l van… De akkor hadd k�rdezzek.
- B�kje ki. –adja meg mag�t. Im�dok zsarolni.
- M�rt van az, hogy hol tegez, hol meg mag�z?
- �n is k�rdezn�k valamit. M�rt van az, hogy hol egy �t�ves, hol egy tizenegy�ves �rtelmi sz�nvonal�n �ll? Ut�bbiakat m�r mag�zni szok�s int�zm�ny�nkben.
- K�sz�n�m a b�kot. –csigalass�s�ggal felt�p�szkodom �s az asztalhoz l�pek.
- Lezajlik az �tkez�s, mire mi oda�r�nk, �s az igazgat� engem fog hib�ztatni. Sz�val megtisztelne, ha t�nyleg elindulna v�gre, Wallace.
Nyugodtan lehelyezem a k�nyvet a t�bbi mell�.
- Akkor nekem nem sz�rmazik semmi k�rom abb�l, ha elk�s�nk.. –fedem fel �rd�gi tervem.
- Ezt meg ki mondta neked? Megfojtalak, Wallace, ha nem m�sz ki el�ttem ezen az ajt�n �t m�sodpercen bel�l!


V�g�l is lejutunk az �tkez�be, s mindketten a saj�t l�bunkon (b�r er�s a k�s�rt�s, hogy n�ha er�teljesen r�l�pjek Snape-�re is).
- Hol fogok �lni? –k�rdezem halkan, ez�ttal komoly hangnemet meg�tve. A t�ny, hogy nemsok�ra megint kirakatba leszek t�ve k�b� hatsz�z di�k el�tt, nem lelkes�t fel.
- H�rmat tal�lhat. –morogja vissza g�nyosan.
- Annyi tan�rt nem is ismerek m�g Roxfortban.
- Akkor majd �n felvil�gos�tom. –�ll meg az ajt� el�tt. –Az igazgat� nem �r r� folyton mag�t ist�polni, Mcgalagony professzor mindig �mellette �l �s vele cseveg, a t�bbi tan�rt meg egy�ltal�n nem ismeri. Kital�lja, ki mellett fog �lni, akinek �ld�sos feladata lesz a maga sz�val tart�sa?
- �n mag�ra tippeln�k, de nem merek, mert m�g leharapja a fejem. –k�zl�m vele neg�desen mosolyogva.
- Ami azt illeti, �r�lj�n, hogy m�g nem sz�m�t roxfortos di�knak. Most vagy harminc pontot vesztett volna a h�za a szemtelen v�lasz��rt.
- �s ugyanannyit kapott is volna a borotva�les eszem�rt. Ugye eltal�ltam, hogy mag�t �ltett�k mell�m?
- Majdnem. T�ged �ltettek �nmell�m, Wallace.

Ahogy egym�s mellett bel�p�nk a terembe, minden szem r�nk szegez�dik, s ez hat�rozottan t�bb, mint amikor a vizsg�m napj�n Mcgalival j�ttem be. V�gign�zek a di�khadseregen –a legt�bb tekintetben sz�nalmat v�lek felfedezni. P�r pillanatig elt�prengek a kiv�lt� okon, majd, miut�n r�j�v�k, hogy es�lyem sincs kital�lni, elhessegetem magamt�l a probl�m�t.
Severus �s �n �ts�t�lunk a tan�ri asztal t�loldal�ra. Ott egy pillanatra megtorpanok –k�t �res sz�k �ll el�ttem, k�zel az asztal sz�l�hez, s �n nem tudom, melyik az �n helyem. Snape kedvesen kiseg�t: teljes lelki nyugalommal le�l az egyikre, an�lk�l, hogy engem hellyel k�n�lna. Isten ments, hogy b�rmit mondjon, vagy esetleg kih�zza el�ttem a sz�ket, jaj az m�r t�ls�gosan udvarias lenne!

Lehelyez�d�m mell�. � pedig, arc�n v�gtelen vil�gf�jdalommal, fel�m fordul. Elvileg durc�s vagyok, mert lek�nyszer�tettek a k�z�ss�gbe enni –de olyan m�k�s, ahogy Snape szenved, hogy �n nem tudok szenvedni a magam baja miatt.
- Az a gond, hogy engem kell p�tyolgatnia? �s r�ad�sul �gy kell tennie, mintha besz�lgetne velem? Mert akkor esetleg el is s�llyedhetek, vagy szublim�lhatok, vagy amit csak k�v�n. –k�zl�m cseveg� hangon.
- Akkor azt k�v�nom, vesz�tse el a hangsz�lait egy kis id�re. –s�hajtja, �s megt�madja a s�ltes t�lat.
�sszepr�selt ajkakkal b�lintok, jelezve, hogy meg�rtettem, �s p�r m�sodpercig m�g a vigyoromat is vissza tudom tartani. V�g�l az el�ttem fekv� sal�t�st�l k�p�be kuncogok. � legal�bb meg�rt. Neki is n�m�nak kell lennie, �s � is Snape k�zel�ben tart�zkodik.

P�r perc eltelt�vel �gy d�nt�k, ennyi el�g is ,,kis id�nek”. Sz�monk�r�en felh�zott szem�ld�kkel �s hasonl� arcmimik�val Snape fel� fordulok.
- Most m�r hajland� besz�lni velem?
- Nem. –v�gja r�, �s nyugodtan tov�bb eszeget.
- K��rem! –mondom durc�san.
- Nem!
- Ha nem besz�lget velem, kihirdetem az eg�sz terem el�tt, hogy mekkora a p�lc�ja!
Abbahagyja a r�g�st, �s oldalra sand�t, nagyon cs�ny�n n�zve r�m. Gy�ny�r� profil.
K�ld�zget nekem m�g n�h�ny szemreh�ny� pillant�st, majd folytatja, amit abbahagyott. Sal�t�mr�l megfeledkezve b�mulom.
- Mi tetszik ennyire? –h�zza fel a szem�ld�k�t g�nyosan.
- A s�lt h�s. –felelem f�lmosollyal.
- M�rt nem tud b�k�n hagyni?
- Ne idegeskedjen, tan�r �r, �rt az em�szt�snek! Ink�bb azt mondja el, ki lesz az SVK tan�rom! Mert r�la m�g nem kaptam inform�ci�kat, pedig vele lesz az els� �r�m.
- Ha azt mondom: r�zsasz�n, r�j�n, ki az?
Felh�rd�l�k.
- Az a varangy? –suttogom k�ts�gbeesetten.
- R�j�hetett volna mag�t�l is. A F�zetben minden jelen lev� tan�r benne van, kiv�ve �t. Ebb�l k�vetkezik, hogy a tant�rgy, aminek nem jutott tan�r –itt v�g egy keser� fintort-, az �v�.
- Ez t�l bonyolultan hangzik. –felelem cs�fond�rosan.
- Rem�nykedem benne, hogy nem, k�l�nben val�sz�n�s�thet�, hogy m�g egy cs�kkent �rtelm� di�kot kapok a mai napon. Ha m�r ezt az eszmefuttat�st sem fogja fel, hogy tudn� meg�rteni az �r�imat?
- Ne agg�djon, csak vicceltem. –k�zl�m zord �br�zattal, �s a sal�t�ra n�zek vigasztal�skeres�n.
- Azt hi�ba n�zi, nem fog mag�nak j�zan �szt adni. –jegyzi meg Snape, �s telet�lti a kup�j�t.
- Pedig t�bb van neki, mint egyeseknek. –felelem durc�san.
- Kire gondol? –�rdekl�dik gyan�s higgadts�ggal.
- P�ld�ul arra a sr�cra ott, a v�r�s-arany seregben. �gy zab�l, mintha k�t napja �heztetn�k. Ehhez bizonyos kultur�lis szint kell…
K�veti a tekintetem.
- Az a r�pafej ott. –seg�tek sunyin.
- �h. Weasley. –egy fejb�lint�ssal nyugt�zza a fejlem�nyeket, elkapja a sr�cr�l a pillant�s�t, �s valami v�gtelen�l s�t�t mosoly ter�l el az arc�n. Gyakrabban k�ne mosolyognia, nagyon j�l �ll neki: mint egy s�rmos t�meggyilkos. Az a l�nyok zs�nere, nem?

- Melyik h�z az? –k�rdezem k�v�ncsian. –Tudja, m�g semmit nem tudok tulajdonk�ppen a h�zakr�l, csak n�h�ny ir�nyelvet �s jelmondatot. A Slytherinr�l valamivel t�bb ismeretem van, m�g a sz�neiket is tudom, meg azt is, hogy nemsok�ra �j tanul�t kapnak.
- Csak nem magadra c�lzol, Wallace? –k�rdi f�l�nyeskedve. Upsz. �tv�ltott tegez�sre, teh�t h�lyes�get mondtam.
- Ki m�sra?
- Nem olyan k�nny� beker�lni az �n h�zamba, mint hiszed. Kell hozz� n�mi �sz is, az alapfelt�tel pedig a ravaszs�g �s az el�rel�t�s. A slytherinesek lelke mentes az ostoba h�sk�d�si m�ni�t�l, ami a Griffend�lben uralkodik, -fej�vel a gyorszab�l� sr�c �s csapata fel� int- hi�nyzik bel�le az �lszent magol�sra val� hajlam, ami a Holl�h�tra jellemz�, �s a legkev�sb� sem engedi elter�lni mag�n a b�rgy� melegsz�v�s�g felh�j�t, mint a Hugrabug n�pe. Egy slytherin els�sorban a saj�t haszn�ra gondol, megtanul csendben maradni, ha �gy k�v�nja �rdeke, �szrev�tlen�l figyelni, hogy a szerzett inform�ci�kb�l el�nyt kov�csolhasson, s mindenekfelett: meg�rzi a b�szkes�g�t minden helyzetben.
- Egyre biztosabb vagyok benne, hogy oda ker�l�k. –felelem erre a sz�p reg�nyre mosolyogva.
- �gy gondolod? –k�rdi cinikusan.
- Megs�gom: protekci�m van a h�zvezet� tan�rn�l. Egy�tt j�runk barlang�szni.