F�l f�llel hallotta, hogy m�g�tte Hermione �s Ron ugyanezt teszi.
Sz�ve a tork�ban dobogott. �gy �rezte, mintha kilom�tereket futott volna.

Lassan felemelte a fej�t, s kutat� tekintettel k�rben�zett.
A t�volban, a n�hai d�szfal t�rmel�kei k�z�tt, egy mozdulatlan alak hevert.

– Luka! – ki�ltotta Harry.

A fi� �gy pattant fel, mintha nem is � lett volna az, aki p�r m�sodperccel ezel�tt m�g a l�b�n se tudott meg�llni.
�r�lt sebess�ggel, az �jult griffmadarat nagy �vben kiker�lve, a bar�tj�hoz botladozott.

Luka, imm�ron leanfay alakban eszm�letlen�l ny�lt el a mocskos cserepeken.

Mikor alakult vissza? – k�rdezte mag�t�l Harry, majd k�s�bbre halasztotta a v�laszkeres�st, r�j�v�n fontosabb dolgokkal kell jelenleg foglalkoznia.

Ajk�t idegesen harapd�lva, remeg� k�zzel lassan a h�t�ra ford�totta Luk�t.

A sz�v�t szorongat� k�ts�gbees�s enyh�lt valamelyest, mikor a bar�tja mellkas�t emelkedni �s s�llyedni l�tta.

A fonott haj� fi� halkan felny�g�tt, amint megmozd�totta.

Neh�zkesen, kapkodva l�legzett, mintha minden egyes leveg�v�tel�rt �gy kellene megk�zdenie.

Harry sebt�ben �tvizsg�lta a fi�t, sebek ut�n kutatva.

N�h�ny z�z�z�d�son, horzsol�son �s p�r m�lyebb karmol�son k�v�l semmit se tudott felfedezni. Legal�bbis semmi olyat, ami megmagyar�zn� Luka eszm�letlens�g�t, �s az arc�n �t-�tsuhan� f�jdalmas grimaszt.

– Mi baja? – motyogta Harry f�lhangosan. – Egyszer�en nem �rtem mi�rt nincs mag�n�l, �s mi�rt veszi ilyen fur�n a leveg�t.

– Val�sz�n�leg elt�rt egy-k�t bord�ja �s ekkora �t�s agyr�zk�d�st is okozhatott.

Harry ijedten felkapta a fej�t. Annyira lefoglalta �t Luka �llapota, hogy fel se t�nt neki, hogy k�t bar�tja csatlakozott hozz�.

– Mi�ta vagy te gy�gy�t�? – morogta Ron a mellette guggol� l�nyra pillantva.

– A nagyb�ty�m orvos, ha ennyire tudni szeretn�d – adta meg a v�laszt Hermione, mik�zben lassan felh�zta Luka p�l�j�t – Megtan�tott p�r dologra. Ezenk�v�l m�lt ny�ron elv�geztem egy �letment� tanfolyamot… Te j� �g!

A kioktat� hangnem hirtelen remeg� s�hajt�ss� alakult. Ennek oka egy�rtelm�en a szeme el� t�rul� l�tv�ny volt.

�gy t�nt Hermion�nak igaza volt. A poros, szakadozott p�l�t felh�zva felsz�nre ker�lt Luka neh�zkes l�gz�s�nek mi�rtje. A fi� mellkasa olyb� t�nt, mintha valaki egy �ri�si kalap�ccsal r�vert volna. A v�r�ses, sziv�rv�ny sz�neiben j�tsz� b�r, a v�ral�fut�sokkal t�zdelt horzsol�sok, �s a furcsa kidudorod�sok illetve bes�pped�sek �sszess�g�ben minden k�ts�get kiz�r�an bizony�tott�k kett�, de legink�bb 3 borda elt�r�s�nek t�ny�t.

– H�rom bord�ja elt�r�tt – jelentette ki ugyanebben a pillanatban Hermione. A l�ny �vatos mozdulatokkal itt-ott meg�rinttette a s�r�lt ter�letet. – �s lehet, hogy p�r el is repedt.

A k�t fi� k�tked� pillant�sokkal figyelte, amint Hermione k�t ujja k�z� csippenti Luka csukl�j�t, majd felh�zza annak szempill�j�t.
A l�ny meglepetten fen�kre �lt, mikor is „p�ciense” v�ratlanul felpillantott.

Luka ny�gve hasra fordult, majd lass�, szaggatott mozdulatokkal �l� helyzetbe torn�zta mag�t.

Hermione �gy n�zett r�, mintha most l�tta volna a leanfayt poraib�l fel�ledni.

– A fejem… – motyogta Luka, majd kez�t a mellkas�ra szor�totta, s szemeit becsukva, megpr�b�lt lassan �s apr�kat l�legezni.

– ���… – Harry tan�cstalanul k�zelebb h�z�dott a fi�hoz. – J�l vagy?
Luka fel se pillantva b�lintott.

– Nem v�szes, csak olyan �rz�sem van, mintha magamra r�ntottam volna az �gboltot – f�jdalmas grimasszal a sz�ja szeglet�ben tenyer�be t�masztotta a homlok�t. Mindkett�be. �s nagyon �gy n�zett ki, elkellene neki m�g n�h�ny kar. – A griffmad�r?

– Nagy nehezen siker�lt h�rmunknak elk�b�tani azt a d�g�t – horkant fel Ron. – El�g ironikus, hogy majdnem egy olyan l�ny t�pett minket darabokra, amelynek neve k�s�rtetiesen hasonl�t a h�zunk�ra.

– Nem is �rtem hogy ker�lt ide – gondolkodott Hermione fennhangon. – A griffek Afrik�ban �lnek, n�lunk nem �shonosak. Mi�rt j�nne el egy ilyen, egy�bk�nt z�rk�zott, emberker�l� �llat, egy a megszokott�l teljesen elt�r� ter�letre? Itt minden teljesen m�s: a kl�ma, a domborzat, az �llatvil�g.

Luka ac�lsz�rke tekintete a p�r m�tere hever� mozdulatlan test fel� villant.

– Nem �nsz�nt�b�l j�tt – sz�lalt meg a fi�. Lassan, megfontoltan besz�lt. – �s az se a saj�t �tlete volt, hogy engem megt�madjon, avagy emberh�st egyen vacsor�ra.

– Mir�l besz�lsz? – pislogott zavartan Hermione.

A k�t fi� is tan�cstalanul n�zett hol Luk�ra, hol a mozdulatlan griffmad�rra.

Luka lassan felt�p�szkodott. Majd miut�n kiss� megt�ntorodott. Harry v�ll�nak d�lve p�r m�sodperc erej�ig megpr�b�lta megkeresni azt a l�gz�si technik�t, amely nem j�r akkora k�nszenved�ssel.

– Szerintem �lj vissza – jegyezte meg Harry csendesen, bar�tja f�jdalmas fintor�t l�tva.

Luka megr�zta a fej�t. Ell�kte mag�t bar�tja v�ll�r�l. Kiss� bizonytalanul ugyan, de meg�llt a saj�t l�b�n.

Elsz�nt l�ptekkel a griffmad�r fel� indult.

– Gyertek! – intetett bar�tainak.

A h�rom griffend�les egym�sra pillantott, majd egyszerre szeg�dtek a leanfay nyom�ba.

Luka ekkor m�r a griffmad�r mellett t�rdelt. Kez�vel v�gigsim�tott az �llat nyak�n, majd ujjait a v�r�sesbarna tollak k�z� f�rta.

– Mit csin�lsz? – kuporodott bar�tja mell� Harry. – Keresel valamit?

Luka nem v�laszolt.

Egyik kez�vel f�lrehajtotta a zavar� tollakat, m�sikkal pedig k�l�n�s k�rk�r�s mozdulatokat v�gzett.

Hirtelen halk kattan�s hallatszott, majd Luka diadalittas tekintettel kih�zta a kez�t, �s furcsa fintorral a sz�ja szeglet�ben Harry�k l�ba el� haj�totta szerzem�ny�t.

A v�r�ses tollak rengeteg�b�l, egy barn�s �rnyalat� �v ker�lt el�.
A merev, f�mes sz�j, tomp�n csillogott a lemen� Nap s�padt f�ny�ben.

– Egy nyak�rv? – piszk�lta meg a cip�je orr�val Harry a griff nyak�r�l leker�lt t�rgyat.

Luka savany� k�ppel b�lintott. M�r meg se pr�b�lta v�ka al� rejteni undor�t.

Viszolyg� tekintettel az �vre b�k�tt.

– �me a v�lasz minden k�rd�setekre!

– K�rd�seinkre? – csod�lkozott el Hermione.

– Hogy ker�ltek ide a griffmadarak? Mi�rt t�madtak r�nk? Ki k�ldte �ket? – recit�lta Luka k�retlen�l.

– Idek�ldt�k �ket – �llap�totta meg a l�ny nemes egyszer�s�ggel.

– Br�v�! – csapta �ssze k�t tenyer�t g�nyosan Ron. – Micsoda logika!... Erre mi magunk r� se j�tt�nk volna.

Hermione gyilkos tekintettel a fi�ra meredt �s m�r �pp sz�ra nyitotta volna a sz�j�t, mikor is Harry vill�mgyorsan k�zbev�gott.

– Miel�tt meg�ln�tek egym�st, azt aj�nlom t�nj�nk el a tet�r�l – a mozdulatlanul hever� griff fel� intett. – Nem szeretn�k itt lenni, mikor ez a kismad�r fel�bred.

– Nem hiszem hogy b�ntana benn�nket. �r�l, hogy v�gre szabadon hazamehet – jegyezte meg Luka f�lhangosan. – De a m�sik fel�l, m�r nem vagyok ilyen biztos.

Mindannyian automatikusan a tet�n t�tong� hatalmas lyuk fel� pillantottak.

Az �lnyi vastag gerend�k kett�t�rt csonkjai �ri�si fogpiszk�l�k m�dj�ra meredtek el� a puszt�t�st szerencs�sen meg�sz� sz�ls� cser�pk�r al�l. Imitt-amott barn�sv�r�ses toll- �s sz�rcsom�k jelentett�k a v�ltozatoss�got a faszil�nkok �s az apr�kaviccs� �rl�d�tt k�darabok k�zt.

Harry el se tudta k�pzelni, hogy mekkora er�vel v�gta f�ldh�z az els�nek megjelen� griffmadarat Luka. A vaskos k�lapokkal bor�tott tet� �s az embernyi fagerend�k szinte mindennem� ellen�ll�s n�lk�l engedtek utat a v�zszintes p�ly�ra �ll�tott griff tehetetlen test�nek.
Harry lassan felpillantott. Tekintete megakadt az ac�lsz�rke szemp�ron.

Luka f�jdalommal teli szemekkel meredt, hol a feket�n �s�t� lyukra, hol a f�ld�n hever� nyak�rvre.

A tekintet�ben t�kr�z�d� f�jdalomnak semmi k�ze nem volt t�r�tt bord�ihoz, vagy m�s seb�hez.

A fonott haj� fi� lehunyta szemeit, mintha �gy pr�b�lna v�dekezni az el� t�rul� l�tv�ny el�l.

Halk s�haj t�rt fel a mellkas�b�l, melyet egyb�l meg is b�nt. F�jdalmasan felszisszenve bord�ihoz kapott.

– J�l vagy? – k�rdezte Ron �s Hermione szinte egyszerre.
Ugyanakkor egyik�k se l�pett k�zelebb Luk�hoz, felaj�nlva seg�ts�g�t.

Mi�ta kitett�k a l�bukat a tet�re, mindketten tart�zkodtak a f�l�sleges t�rsalg�st�l, �s megtartott�k a h�rom l�p�s t�vols�got a leanfayt�l.

Ahogy Harry eln�zte �ket, az is k�sz csod�nak sz�m�tott, hogy Hermione �nk�nt megvizsg�lta a fi�t.

Luka tekintete a k�t fiatalra villant. Egy�rtelm� volt, hogy neki m�r r�g felt�nt azok visszafogott viselked�se.

– Gyertek! – mondta v�g�l v�laszad�s helyett, majd sz� n�lk�l a Nyugati-torony �s az onnan ny�l� bej�rat fel� indult.
Harry vetett m�g egy utols� les�jt� pillant�st a bar�taira, majd a f�ldre haj�tott nyak�rvet felkapv�n, szapora l�ptekkel Luka nyom�ba szeg�d�tt.

Ron�k kiss� lemaradva ugyan, de biztos l�ptekkel k�vett�k �ket.
A kast�lyba val� visszajut�s j�val g�rd�l�kenyebben ment, mint a tet�re val� kijut�s.

Harry agy�t annyira lefoglalt�k a t�rt�ntek, hogy ahhoz se volt energi�ja, hogy zavartassa mag�t azon t�ny miatt, hogy sz�zm�teres szakad�kok f�l�tt ugr�l �t.

�gy t�nt, bar�tai is �gy vannak ezzel.

A csapat sz� n�lk�l v�gott �t az egyforma folyos�k, �tj�r�k �s l�pcs�k egyhang�s�g�n.

V�g�l Harry volt az, aki m�r nem b�rta tov�bb az �rj�t� csendet.

– �n m�g mindig nem �rtem – motyogta, mondand�j�t Luk�nak c�mezve. – Hogy vett�k r� a griffeket egy egyszer� nyak�rvvel, hogy azt tegy�k, amit �k parancsolnak nekik?

– �gy, hogy az nem egyszer� nyak�rv – pillantott a fonott haj� fi� a bar�tja kez�ben l�b�lt t�rgyra.

Harry neki�llt t�zetesebben megvizsg�lni a sz�jat, de att�l eltekintve, hogy furcsa f�mes h�v�ss�get �rasztott, semmit sem tudott rajta felfedezni. Igazs�g szerint m�g a csatot se tal�lta, ahol Luka leszedte a griffmad�r nyak�r�l az �vet.

K�rd�n a leanfayre meredt.

– Az a sz�j, az Idom�rok sikeress�g�nek titka – v�laszolta v�g�l a fi�. – Komoly var�zsereje van, �s nem kev�s tud�s kell az elk�sz�t�s�hez sem. Ez�rt van az, hogy csak n�h�ny kiv�lasztott ker�lhet be az Idom�rok f�ltve �rz�tt elit k�reibe.

– �s mit csin�l a nyak�rv?

Luka meglepetten h�trapillantott.

A k�rd�st feltev� Hermione f�lve beh�zta a nyak�t. A l�ny eddig igyekezett �gy tenni, mintha nem is l�tezne, de k�v�ncsis�ga megint er�sebb volt.

– Az �v�n bonyolult, �s komplex b�b�jok eg�sz sora nyugszik – magyar�zta Luka. – K�pess� teszi az Idom�rt minden olyan l�ny f�l�tt uralkodni, amelynek nagyobb az agya egy bors�n�l, �s emiatt �nk�nt nem �llna a szolg�lat�ba… Jelmondata el�g egyszer�: Vagy azt csin�lod amit mondok, vagy a k�nok-k�nj�t �led �t – fintorogva az eml�tett t�rgyra n�zett. – Ha j�l tudom ezen k�v�l, m�g abban is megakad�lyozza szerencs�tlen hordoz�j�t, hogy parancs n�lk�l egy bizonyos t�vols�gon messzebbre ker�lj�n „gazd�j�t�l”, vagy egy �ltala kiv�lasztott helyt�l.

– Huuu… – kapcsol�dott be a t�rsalg�sba Ron is. – Ha ilyet tenn�nek a nyakamra, �n is biztos bedilizn�k t�le – legyezte el arca el�tt tenyer�t jelezve is mondand�j�t. – Ezek ut�n nem is tudok csod�lkozni, hogy az a k�t griff v�logat�s n�lk�l mindennek nekiment, ami mozgott.

Luka p�r pillanat erej�ig a boh�ckod� fi�n felejtette tekintet�t.

– Van egy olyan �rz�sem, hogy te ezt nem veszed egy�ltal�n komolyan – sz�lalt meg v�g�l.

Az ac�lsz�rke szemek Ronba fojtott�k a felt�rni k�sz�l� vihog�st, �s szinte megfagyasztott�k ereiben a v�rt.

A fonott haj� fi� p�r m�sodpercnyi n�ma szemp�rbaj ut�n v�g�l a nyak�rvre meredt.

– Minden �rz� �s l�legz� l�nynek ezen a vil�gon egyetlen dolog a legfontosabb… A szabads�g – Luka hangj�ban rejl� keser�s�g �s komolys�g szinte k�zzel tapinthat� volt. – B�rmi t�rt�nj�k is, am�g a szabads�god megvan, addig minden rossz m�g�tt k�pes vagy felfedezni a sz�pet. �lhetsz b�rmilyen j� k�r�lm�nyek k�z�tt, ha nem vagy szabad sose leszel boldog. Sz�p lassan elem�szt a hi�ny�rzet �s a v�rakoz�s. B�rmely mad�r sz�vesebben hal �hen a szabadban, mint aranykalitk�ban �cs�r�gve d�zs�lj�n – p�r m�sodperc sz�netet tartott, majd tekintet�t bar�taira f�ggesztve, folytatta: – J�l jegyezz�tek meg, amit most mondok! Nincs olyan �l�l�ny a F�ld�n, ami nem tenne meg B�RMIT a vil�gon a szabads�g��rt… Ez al�l az emberek sem kiv�telek.

N�ma csend borult a t�rsas�gra. Luka kijelent�se a m�g m�skor mindenhez v�lem�nyt f�z� Hermion�ba is belefojtotta a sz�t.
A l�ny �gy meredt maga el�, mint aki most �rt�keli �t �jra az elm�lt �vekben t�rt�nteket, �s ennek f�ny�ben m�s szemmel l�tja a tet�n t�rt�nteket is.

H�nyszor, de h�nyszor volt az, hogy nem gondolv�n a k�vetkezm�nyekre vak d�hvel ellenfel�nek t�madt �lete, szabads�ga �s t�rsai v�delm�ben.

Bizonyos �lethelyzetek k�nny�szerrel kihozz�k az emberb�l az „�llatot”.

Harry�knek se kellett messzire visszamenni�k az id�ben, hogy hasonl� helyzetet tal�ljanak. El�g volt csak a tavalyi esem�nyekre, a M�gia�gyi Miniszt�riumban t�rt�ntekre gondolniuk.

– Mindenkinek az �lete �s a szabads�ga a legfontosabb – motyogta Hermione maga el�.

– Sokszor a szabads�g m�g az �let f�l�tt is �ll – f�zte hozz� Luka. – Hisz akinek rabs�gban kell tengetnie �let�t, el�bb-ut�bb v�gyakozik a hal�l, �s egyszersmind a megv�lt�s ut�n – tekintete �jra a nyak�rvre v�ndorolt. – Sok olyan l�ny van, ami el�bb �ln� meg mag�t, minthogy hagyja, hogy r�tegy�k ezt az �vet.

Harrynek a l�legzete is elakadt a hallottakt�l. Sokatmond� tekintettel a mellette l�pdel� leanfayre meredt.

Agy�ban egym�st kergett�k a m�lt k�pei, �s a hozz�juk kapcsol�d� gondolatok.

Felvillant el�tte egy siralmas kar�csonyi �jszaka, a szikr�z� feh�r h�ra vet�d� farkas �rny�ka, a bund�j�t bemocskol� v�r v�r�se. �s egy fi� k�pe. Egy fi��, aki egy sz�l p�l�ban �s nadr�gban mozdulatlanul hever a h�ban, gy�trelmes �llapotban, mag�n k�v�l.

Akkoriban el se tudta k�pzelni, mi t�rt�nhetett Luk�val, vagy mi�rt ker�lt mi�rt v�llalta azokat a sz�rny� megpr�b�ltat�sokat, mi�rt nem v�rt egy kedvez�bb alkalomra, hogy k�nnyebben megsz�khessen.
�s most vill�mk�nt has�tott bel� a felismer�s. Luka k�nyszerb�l cselekedett �gy, nem volt m�s v�laszt�sa.

Az Idom�r akivel k�s�bb a Tiltott Rengetegben is tal�lkoztak, nyak�rvet akart tenni Luka nyak�ra. A fi� ezt meg�rtv�n, nem t�r�dve test�vel �s �let�vel, egyetlen dolgot l�tott a szeme el�tt: a menek�l�st, min�l messzebb a var�zsl�t�l… B�rmi �ron.
Mereng�s�b�l az a k�l�n�s �rz�s z�kkentette ki, hogy figyelik. Felpillantva Luka kutat� tekintet�vel tal�lta szemk�zt mag�t.
Gyorsan les�t�tte a szem�t, �s gondolatait gondosan elz�rva, a padl� b�mul�s�ba kezdett.

– Luka… – sz�lalt meg hirtelen egy t�tova hang.
Hermione ajkait harapd�lva n�zett a leanfayre.
Id�k�zben valahogy a fi� mell� keveredett Ronnal egy�tt.

– Sajn�lom – ny�gte ki v�g�l a l�ny. Mozdulataib�l csak �gy �radt a megb�n�s. – El�t�ltelek, s�t megvetettelek, az�rt amit a tet�n l�ttam... De miut�n �jra �s �jra �tgondoltam a dolgot, r� kellett j�nn�m, hogy nem volt igazam… Sajn�lom – ism�telte, imm�r j�val elsz�ntabban.

– �n is – v�gott k�zbe Ron, miel�tt Luka b�rmit is v�laszolhatott volna.

A fonott haj� fi� lassan b�lintott.

– Egy k�nyvet sose �t�lj meg a bor�t�ja alapj�n – id�zte az �r�k �rv�ny� mond�st. – Ezek az aranyos cicaf�lek �s bociszemek ne t�vesszenek meg – vigyorodott el. – �n sohase �ll�tottam, hogy ilyen, meg ilyen vagyok. Nem fordulhatok ki �nmagamb�l… M�g ha m�sok el�tt sz�n�szkednem kell rem�ltem, hogy el�tettek magamat adhatom. Ez vagyok �n! Ezt kell szeretni!– t�rta sz�t karjait. – Ott ahonnan �n j�ttem, m�s t�rv�nyek uralkodnak. Alkalmazkodnunk kell a k�r�lm�nyekhez, ha nyugodt, zavartalan �s viszonylag norm�lis �letet szeretn�nk �lni. Jelen esetben az volt a probl�ma forr�sa, hogy minden�tt m�s sz�m�t norm�lisnak.

Hermione a leanfayre, majd Ronra pillantott, v�g�l mindketten elmosolyodtak.

– Veled egyszer�en nem lehet veszekedni – jegyezte meg Ron f�lig �r� sz�jjal. – A mondand�ddal mindig �gy led�nt�d a l�b�r�l az embert, hogy mire siker�l fel�llnia, el is felejti, mi is volt a probl�m�ja, vajon mit is k�rt rajtad sz�mon.

– �pp ideje volt, hogy kiny�ljon a szemetek – morogta Harry. – A vak is l�thatta Luka sz�nd�kait, �s tetteinek okait. Egyszer�en nem �rtem, hogy lehetettek ennyire sz�kl�t�k�r�ek!

Luka r�gvest a k�t fiatal v�delm�re kelt.

– Nem mindenki egyforma. Nem v�rhatod el t�l�k, hogy ugyan�gy gondolkodjanak, mint te – mosolya a legfagyosabb sz�vet is felmeleg�tette volna. – F�tylat a dologra! Felejts�k el!
Harry bar�taira pillantott, majd b�lintott.

– Ok� – csapta �ssze tenyer�t Luka. – Most hogy �gy kit�rgyaltunk minden felmer�l� k�rd�st �s probl�m�t, esetleg el�rulhatn�tok, hogy mi�rt ilyen kihalt az eg�sz kast�ly. K�sz szellemtany�n �rzem magam. Sehol l�ptek vagy besz�d zaja, m�g egy k�sza gondolat sincs semerre.

– T�nyleg! – kapott a fej�hez Harry. – A nagy kavarod�sban teljesen megfeledkezt�nk arr�l, mi�rt is ment�nk fel ut�nad a tet�re.

– Mi�rt is?

– A hal�lfal�k meg akarj�k t�madni az iskol�t – hadarta Hermione, miel�tt Harry ak�r csak leveg�t is tudott volna venni. – Minden di�k lent van az alagsorban, a tan�rok pedig a Tiltott Rengetegbe mentek feltart�ztatni a hal�lfal�kat.

Luka �gy meredt a l�nyra, mint akibe a vill�m csapott.

– Ny�ltan hadat �zentek az iskol�nak? – csod�lkozott. – Ezt nem tudom elhinni. Nem gondoltam, hogy ny�ltan meg merik tenni.

– Az ut�bbi id�ben nagyon elvakultt� v�ltak – d�h�ng�tt Ron. – Tele van vel�k a pr�f�ta.

Luka v�ratlanul megtorpant, minek k�vetkezt�ben a m�g�tte halad� Hermione �s Ron egyenesen a fi� h�t�ba gyalogolt.

– Mit csin�lsz? – pr�b�lta visszanyerni egyens�ly�t Hermione.
A fonott haj� fi� v�lasz helyett el�remutatott.

Harry csod�lkozva meredt a hatalmas t�lgyfaajt�ra. �szre se vette, hogy m�r a bej�rati csarnokba �rtek.

Annyira lefoglalta �ket a besz�lget�s�k, hogy fel, se t�nt nekik, hol j�rnak. L�buk automatikusan vitte �ket el�re.

– Jobbra vagy el�re? Ez itt a nagy k�rd�s – sz�lalt meg Luka, kiss� r�j�tszva a magasztoss�gra.

Jobbra az alagsorba vezet� l�pcs�sor ny�jt�zott, el�tt�k pedig a kij�rat hunyorgott csalogat�an.

Harry bar�taira pillantott.

Csup�ncsak bizonytalan, k�rd� tekinteteket kapott v�laszul.

V�g�l minden el�zetes megbesz�l�s n�lk�l, mind a n�gyen egyszerre indultak el a t�lgyfa ajt� fel�.

Meglepetten egym�sra n�ztek, majd halv�ny mosollyal az arcukon, n�m�n folytatt�k az �tjukat.

A bej�rati ajt�t z�rva tal�lt�k.

– Gondolhattuk volna, hogy a tan�rok tesznek r�la, hogy senki se jusson se ki se be – fintorgott Hermione.

Ron k�zelebb l�pett, majd p�lc�j�t a kilincsre szegezte.

– Alohomora – mormolta.

Semmi se t�rt�nt, csup�ncsak annyi, hogy Hermione �gy n�zett a fi�ra, mintha az nem lenne komplett.

– Te se gondoltad komolyan, hogy ilyen egyszer� a dolog?! – csipkel�d�tt.

– �n legal�bb megpr�b�ltam valamit! – v�gott vissza m�rgesen a v�r�s haj� fi�.

Hermione d�h�sen felf�jta mag�t, �s �pp k�sz�lt volna valamivel visszav�gni, mikor is v�ratlanul Luka a k�t fiatal k�z� l�pett.

– H�tr�bb menn�tek? – �rdekl�d�tt nyugodt hangon.

A k�rdezettek meglepetten r�pillantottak.

Harry is a marakod�khoz l�pett, majd se sz� se besz�d, a tal�rjukn�l fogva h�trah�zta �ket.

Neki m�r volt n�mi halv�ny sejt�se arr�l, mire is k�sz�l Luka.
A fonott haj� fi� megv�rta, m�g a h�rom griffend�les biztos t�volba ker�l, majd az ajt� fel� fordult.

Szemlehunyva koncentr�lni kezdett.

A nyak�ban l�v� krist�ly �l�nk, s�rga f�nnyel felizzott. A fi� egyre t�volod� tenyerei k�z�tt apr� szikr�k keletkeztek, melyek azt�n p�r centis vill�mokk� alakultak.

Az ide-oda cik�z� vill�mok ann�l nagyobb� v�ltak, min�l t�volabb ker�ltek a fi� kezei egym�st�l. Az eg�sz a m�sodperc t�rtr�sz�ig tartott csup�n. A Luka tenyerei k�z�tt kalandoz� vill�mok egy ragyog� s�rga g�mbb� �lltak �ssze.

P�r pillanatig elmer�lt elmer�lt az elektromos g�mb l�tv�ny�ban, majd egy er�teljes l�k�ssel az ajt�nak dobta azt.

A t�lgyfa k�r�l l�v�, mindeddig l�thatatlan, mez� �l�nk s�rga f�nyek k�s�ret�ben lassan eloszlott.

Az ajt� halk kattan�s k�s�ret�ben kiny�lt. Fak�sz�rke dereng�s �radt be kintr�l. Halv�ny es�illat �lte meg a leveg�t.

– Na EZ nem volt semmi! – mutatott az ajt�ra Ron.

– Gyertek! – intett Luka, nem t�r�dve a t�tott sz�jjal b�mul� v�r�s haj� fi�val.

– Hogy mi mit fogunk ez�rt kapni! – morogta az orra alatt Hermione, majd csatlakozott a koraesti h�v�sbe kil�p� h�rmashoz.