Hermione ism�t mag�ra maradt eml�keivel. Ahogy Malfoy megd�bbent arc�ra gondolt, j�t nevetett mag�ban, v�gre egy kis el�gt�tel az elm�lt �vek s�rt�sei�rt. M�g mindig ugyan�gy gy�l�lte a fi�t, �s egy�rtelm�en elutas�totta McGalagony d�nt�s�t.

M�ghogy bizalmat szavazni annak a g�r�nynek? Eml�kezett a gy�l�sen led�bbent arcokra, amikor meghallott�k az �t�letet. Az egyetlen ok, ami�rt hajland� volt egy�ltal�n elviselni Malfoyt a k�zel�ben, az a Megszeghetetlen Esk�. McGalagony felt�telei k�z� tartozott, �s e n�lk�l Malfoyra az Azkaban v�rt volna.

Ezut�n a sz�ke fi� k�m lett, akarva akaratlan, nem tehetett m�st. Ha b�rmit is el�rul Voldemortnak, azonnal meghal. Ha nem seg�t a rendnek teljes erej�b�l, meghal. Ha elhallgat fontos inform�ci�kat, meghal. McGalagony igen k�r�ltekint� volt az esk� megfogalmaz�sakor. Nem volt menekv�s. Malfoy gy�l�lte az eg�sz helyzetet, de gy�va volt, �s az �let�t mindenn�l t�bbre tartotta. Az Azkaban pedig, minden csak nem �let.

D�h�tette a fi� jelenl�te a gy�l�seken, a h�zban �s egy�ltal�n b�rhol. Mert ugyan nem � tette, de m�gis � volt a hib�s Dumbledore hal�l�ban. Pitonnal kapcsolatban m�r v�gk�pp k�ptelen volt meg�rteni McGalagonyt. Hogy lehet benne megb�zni?

Ahogy ezen gondolkodott, esz�be jutottak az elm�lt ny�r furcsas�gai. Rengeteg id�t t�lt�tt a h�zban, j�r�szt egyed�l, m�g Harry �s Ron k�ldet�sen volt. Sokszor kettesben maradt Pitonnal, m�r ha �gy lehet nevezni azt, hogy javar�szt a h�z k�t legt�volabbi pontj�n tart�zkodtak.

M�gis, t�bbsz�r le kellett mennie professzora laborj�ba hozz�val�k�rt, �s olykor, b�r ez igaz�n kedve ellen volt, seg�ts�g�rt. Egyszer igaz�n meglep�d�tt, kopogtatott, de nem j�tt v�lasz. Viszont a s�rk�nypikkelyre perceken bel�l sz�ks�ge volt, �gy benyitott. Gondolta, ha Piton nincs ott, elviszi, �s hagy egy pergament. �gy is rengeteget vitatkoztak, egyel t�bb vagy kevesebb ok m�r igaz�n nem sz�m�tott.

Meg kellett �llnia az ajt�ban, miut�n csendesen bel�pett, mert a f�lhom�lyban szinte semmit sem l�tott. Nem akart b�jitalokat, vagy b�rmi m�st f�ldre sodorni egy �vatlan mozdulattal. Ahogy szeme lassan megszokta a f�lhom�lyt egy g�rnyedt alakot vett �szre az asztaln�l. Feje a kez�re hajtva, arc�n f�jdalom �lt. A k�lvil�g l�that�an teljesen hidegen hagyta, csak a saj�t keser� gondolatai j�rtak a fej�ben.

Hermione egy pillanatra teljesen megfeledkezett arr�l, hogy ki �l el�tte, �s teljes sz�v�b�l sajn�lta. �rezte a f�rfib�l �rad� mag�nyt, keser�s�get, �s v�gtelen f�jdalmat, �s m�rhetetlen gy�szt.
Szinte mag�val ragadta az �rzelmek er�ss�ge. Ez is �j volt, ny�ron vette �szre. Val�sz�n�leg az egyik k�s�rleti b�jital hat�sak�nt t�rt�nt. Ha valakin nagyon er�sen eluralkodtak az �rzelmek, �s Hermione feje is „�res” volt, emellett fog�kony a m�sikra, enyh�n �rezte a m�sik �rzelmeit. Olyan er�sen, mint akkor m�g senki�t nem �rezte. Meglep�d�tt. Nem gondolta, hogy tan�ra ennyire szenved.

Legsz�vesebben odament volna, hogy �t�lelje �s megvigasztalja. F�jt neki, hogy valaki ennyire keser�. M�r l�pett is egyet, de ekkor �szbe kapott.
Mit csin�lok? Hiszen ez Piton!

Er�t vett mag�n, visszal�pett az ajt�hoz �s kopogott. Sejtette, hogy �ri�si vita kerekedne, ha Piton �szrevenn�, hogy �gy l�tta.

A f�rfi felkapta fej�t a zajra, �s hirtelen visszaker�lt �rzelmei k�r� a fal, ami egy�bk�nt mindig k�r�lvette.
Hermione akkor ism�t teljes hidegs�get �rzett maga k�r�l, semmi m�st. Az�ta t�bbsz�r elgondolkozott ezen a p�r pillanaton, �s a tan�r�n is.

Nem felejtette el, azokat az �rz�seket, �s a gy�szt. Vajon Dumbledore miatt? Ha belegondolt, � lehetett Piton egyetlen bar�tja, az egyetlen ember, aki megb�zott benne. Nem lehetett egyszer� saj�t lelkiismeret�vel elsz�molni. Majd ism�t v�gigfutott rajta egy gondolat. A f�rfinak van lelkiismerete?

- Furcsa gondolataim vannak mostan�ban – motyogta maga el�.

Ism�t k�zbe vette a k�nyv�t, �s megpr�b�lt arra koncentr�lni. Nem hagyhatta, hogy holmi Pitonok �s Malfoyok h�tr�ltass�k a munk�j�ban.

Nem is sejtette, hogy mindek�zben Malfoy m�r el�gedetten mosolygott, miut�n eld�nt�tte, hogyan leck�zteti meg az okoskod� l�nyt.

• **

A Nagyterembe l�pve m�g mindig meg�llt megcsod�lni az elvar�zsolt plafont. Els�s kora �ta nagy hat�ssal volt r�, hogy l�thatta a csillagos, felh�s vagy �pp naps�t�tte eget az �ri�si terem felett. Majd hirtelen megsz�d�lt, �s bele�tk�z�tt a m�g�tte �rkez�be. Majdnem elesett a hirtelen mozdulatt�l, v�g�l k�t er�s kar k�z�tt tal�lta mag�t �s megkapaszkodott a f�rfiban. Maga se tudta mi�rt, de hirtelen megnyugodott, �s lassan kezdett ism�t egyenletesen l�legezni.

- Kisasszony, nem k�pes a saj�t l�b�n j�rni? – mordult r� egy kellemetlen hang a h�ta m�g�l.

- Eln�z�st professzor, megsz�d�ltem. Nem akartam… - suttogta m�g mindig b�gyadtan Hermione, teljesen elv�r�s�dve. Piton professzor karja jelentette a biztons�got? Ett�l a gondolatt�l ism�t megsz�d�lt, �s a professzornak megint meg kellett tartania.

- Miss. Granger, ha rosszul van, menjen a gyeng�lked�re, ne tartsa fel az �rkez�ket. Nem mag�val k�v�n foglalkozni az eg�sz Roxfort.

- Eln�z�st, r�gt�n jobban leszek. Semmi sz�ks�g a gyeng�lked�re – v�laszolt Hermione m�g mindig enyh�n pihegve.

Megpr�b�lta megtartani mag�t, �s kiz�rni elm�j�b�l a rengetegf�le �rzelmet, ami a teremb�l �radt fel�. Egy pillanatra nagyon er�s aggodalmat �rzett, majd azonnal el is t�nt, ez az �rz�s is, mint a t�bbi. Nem tudta kit�l j�hetett, de er�sen �rezte, �gy tudta valahonnan a k�zelb�l.

�sszeszedte mag�t, �s arr�bb l�pett, hogy utat engedjen, a m�r igencsak morcos professzornak. Ahogy r�n�zett, egy pillanatra megd�bbent, a fekete szemek aggodalmat t�kr�ztek… De csak egy pillanatra, majd elt�nt, �s Piton ell�pett mellette. Megr�zta mag�t, mintha ezzel minden szokatlan gondolatot kiz�rhatna a fej�b�l, eddig a m�dszer bev�lt... Piton nem k�pes agg�dni, �s egy�bk�nt is, pont �miatta? Kiz�rt.

- S�rg�sen meg kell tanulnom uralni ezt az �j 'er�t'. Holnap neki is kezdek a kutat�snak a k�nyvt�rban – �llap�totta meg azonnal.

V�g�l � is a Griffend�lesek asztal�hoz sietett, elhessegetve minden aggodalmas gondolatot.

Ekkor vette �szre Harryt �s Ront, boldogan l�pett oda hozz�juk, hogy kifaggassa �ket merre j�rtak, mi t�rt�nt vel�k.

- K�pzeld egy �sr�gi h�zban voltunk, majdnem r�nk szakadt az eg�sz egy �cska Invito miatt – mes�lte lelkesen Ron.

- Persze, ha van annyi eszed, hogy nem egy Invitoval keresed a k�nyvet, tal�n kev�sb� l�tv�nyosan kell elt�nn�nk – morgott v�r�s haj� bar�tj�ra Harry.

- Csak gondoltam, felgyors�tom kicsit az esem�nyeket – v�laszolt amaz, enyhe s�rt�d�tts�ggel.

- Siker�lt is. Perceken bel�l menek�lhett�nk, mert volt valami v�d�var�zslat a k�nyv k�r�l, amit az invit�d elind�tott – m�rgel�d�tt m�g mindig Harry.

- Fi�k, el�g m�r. Itt vagytok, �ltek. A k�nyvet megszerezt�tek? – pr�b�lta lecsillap�tani a ked�lyeket Hermione.

- Persze, mi m�s is �rdekelne t�ged?? A k�nyv… - nevettek fel egyszerre.

- Megvan. Neked hoztuk el, vacsora ut�n odaadjuk, de McGalagony �gy gondolta, nem a Nagyterem lenne a legalkalmasabb hely.

Majd mind elhallgattak, mert kezd�d�tt a g�ly�k beoszt�sa. Meglep� m�don a Mardek�r csak egy di�kkal szaporodott, m�g a Griffend�l t�z �j taggal b�szk�lkedhetett.

- �gy t�nik, Voldemort kor�n kezdi a kik�pz�st – mordult fel Harry.

- J� est�t mindenkinek! – �llt fel McGalagony, s a t�meg egyb�l elcsendesedett.

- Ezekben a v�szterhes id�kben, az �sszetart�s a legfontosabb. Ez�rt, b�r az els�s�ket a hagyom�nyoknak megfelel�en h�zakba osztjuk, k�rek mindenkit, tegye f�lre ellens�ges �rzelmeit a m�s h�zak tanul�ival kapcsolatban, �s t�mogass�k egym�st. – Itt felh�zott szem�ld�kkel a most is sutyorg�, igencsak megritkult Mardek�ros asztal fel� fordult.

- Emellett, egy igen jeles esem�ny v�r r�nk ebben az �vben, amely a fenyegetetts�g ellen�re megrendez�sre ker�l. A Beavat�s Pr�b�j�r�l van sz�.

A mondatot hat�s�ra m�r nem csak a Mardek�r asztala zajongott, hanem mind a n�gy h�zn�l halk, �s kev�sb� halk suttog�sba kezdtek.

- Hermione, mi az a Beavat�s Pr�b�ja? – l�kd�ste Ron a mag�r�l megfeledkezett, r�veteg szemekkel b�mul� Hermion�t.

- Ron, m�r nem is lep�d�m meg, hogy ezt se tudj�tok. Ahhoz n�ha olvasni is kellene…- morgott a k�rdezett –, a Beavat�s Pr�b�ja tulajdonk�ppen egy verseny, k�t b�jitalt kell elk�sz�teni, �s akinek t�k�letesen siker�l az megkaphatja a B�jitalok Mestere c�met. Minden 5. �vben rendezek meg a Pr�b�t. Arra t�bbsz�r volt m�r p�lda, hogy senki sem kapta meg a c�met, de arra m�g sosem, hogy egy embern�l t�bb elnyerje. Minden 2. Pr�b�n a m�r kor�bban megv�lasztott, m�g �l� mesterek is r�szt vesznek, mert be kell bizony�taniuk, hogy tud�sukat tov�bb fejlesztett�k. Nekik egy maguk �ltal kifejlesztett f�zetet kell elk�sz�teni, ami csak akkor elfogadhat�, ha feh�r m�gi�t szolg�lja. Ez most egy ilyen pr�ba, ahol nem csak a jel�ltek k�pess�geit m�rik fel – hadarta el egy szuszra Hermione.

- Ez azt jelenti, hogy Piton is r�szt vesz a pr�b�n? – k�rdezte lelkesen Ron – Akkor tal�n nem � fogja id�n tartani a b�jitaltant. Vagy legal�bb nem minden �r�t – motyogta m�r csak �nmag�nak rem�nykedve.

- Hallgass m�r, McGalagony m�g valamit be akar jelenteni! – mordult r� Hermione.

- A Pr�ba id�n �n�ket is �rinti. K�t okb�l is. Mint tudj�k, Piton professzor is B�jitalok Mestere, �gy id�n � is r�szt vesz a pr�b�n, egy saj�t fejleszt�s� f�zettel. Emellett pedig, a szervez� var�zsl� felaj�nlotta, hogy a k�l�nleges esem�nyre, �s az ut�na rendezend� b�lra a Professzor mag�val vihet egy di�kot, aki a legtehets�gesebbnek bizonyul b�jitaltanb�l. A jelenleg fenn�ll� vesz�ly miatt, csak a heted�vesek �rintettek a k�rd�sben. – M�ltatlankod� zsivaj hangzott fel minden asztalt�l. – Nem vagyok k�v�ncsi a v�lem�ny�kre, mivel mi felel�nk az �let�k�rt, am�g az iskol�ban tart�zkodnak, csak olyan di�kot enged�nk el, aki k�pes �nmag�t megv�deni.

Hermione m�r reflexszer�en lend�tette magasba a kez�t, amit a teljes Mardek�ros asztal g�nyos kacajjal jutalmazott, �s m�g saj�t asztal�n�l is t�bben megmosolyogt�k.

- Igen Miss. Granger?

- Mi alapj�n v�lasztj�k ki a di�kot, aki megn�zheti a Pr�b�t? – k�rdezte m�r enyh�n pirulva.

- A f�l�v sor�n k�t feladatot kell v�grehajtani azoknak, akik �rdekl�dnek a lehet�s�g ir�nt. Term�szetesen b�jitalok elk�sz�t�s�r�l van sz�. Az eredm�ny alapj�n a legsikeresebb di�k jutalma lesz a Pr�ba megtekint�se. Minden m�s k�rd�s�kre v�laszol Piton professzor, a b�jitaltan �r�kon. �s most: J� �tv�gyat! – Intett p�lc�j�val, mire az asztalok roskad�sig megteltek �telekkel.

Ron azonnal el is kezdett annyi �telt t�ny�rj�ra pakolni, �s sz�j�ba t�mni, ami m�g a fizikai t�rv�nyeinek nem mond ellent. Hermione csak megvet�en r�n�zett, majd ink�bb elgondolkodott. �gy v�lte lehet es�lye, mert eg�sz ny�ron b�jitalokat k�sz�tett.

Nehezebbeket, mint b�rki m�s az �vfolyamon. Azonban, ha Piton d�nt, elfelejtheti a Pr�b�t. V�g�l �gy d�nt�tt, r��r m�g ezen gondolkodni, �s j��z�en belekezdett a vacsor�j�ba. Nem sokkal k�s�bb azonban egy fuldokl� maga mellett megzavarta.

- Invito csirke! – Intett Hermione p�lc�j�val, majd az ism�t leveg�h�z jut� Ronra n�zett. – Nehezedre esne egyszerre csak annyit a sz�dba venni, amit�l nem fulladsz meg? Nem viszik el a h�ziman�k, m�g nem v�gzel. Esk�sz�m. – Majd rosszall�an visszafordult a t�ny�rj�hoz.

- De Hermione, az�rt nyeltem f�lre, mert nevettem, n�zz m�r fel a tan�ri asztalra – j�tt a s�rtett felelet.

A l�ny oda is kapta a fej�t, �s szeme azonnal elveszett egy fekete szemp�rban. Pitonon tiszt�n l�tszott, hogy egy�ltal�n nincs elragadtatva az �tlett�l, s�t… enyh�n sz�lva olyan arcot v�gott, mintha most jelentett�k volna be, mondjuk, hogy n�i ruh�ban kell megjelenni mostant�l minden �r�j�n. Hermione m�gsem nevetett, mert l�tott azokban a fekete szemekben valami m�st is. M�lyen legbel�l, �s egy pillanatra �rezte is megint. Mag�ny, s�t�t feneketlen, f�jdalmas mag�ny.