42. Az �let �rtelme

A Szent Mung� parkja csendes volt, mint minden reggelen, amikor Harry Potter a kedvenc padj�n �ld�g�lt, kez�ben a Reggeli Pr�f�t�val �s egy b�gre forr� te�val. Rendszeres szok�s�v� v�lt, hogy ide �l ki reggelente, �s �lvezi az �let apr� �r�meit, ami n�la sokszor csak annyit jelentett, hogy csend �s nyugalom van.

Miut�n Voldemort meghalt, a Pr�f�ta Harryt szt�rolta, mindek�zben a Miniszt�rium meghurcolta �t is, Pitont is, Hermion�t is, s�t m�g McGalagonyt �s Lupint is, majd a Rendet. Hol lej�ratt�k, hol felkapt�k, de sohasem volt nyugalma.

Egy h�napja m�g j�rni sem tudott, �s elv�rt�k volna t�le, hogy interj�kat adjon, v�d�besz�deket �rjon �s hasonl� dolgokat tegyen, ami egy mag�t k�nnyen ell�t� embernek is neh�z lett volna.

F�radtan d�rzs�lte a homlok�t, mik�zben arra gondolt, hogy Pitonnak ma van a v�gs� t�rgyal�sa, �s � nem lehet ott, pedig b�rmit megadott volna �rte. De aki nyomor�k, �lj�n a fenek�n – mondta mindig mag�nak, ha visszatartott�k valahonnan. Gy�l�lte ezt az �llapotot, �s minden erej�vel k�zd�tt, hogy haszn�lni tudja a kezeit �s a l�bait. A Szent Mung�ban olyan emberk�nt kezelt�k, akinek seg�ts�gre van sz�ks�ge, �s nem f�lemberk�nt, vagy a kis t�l�l�k�nt.

Egyed�l itt volt nyugalma, b�rhova ment, mindenhol megtal�lt�k, itt pedig elb�jhatott a vil�g el�l csendes mag�ny�ba. Ezt a helyet akkor tal�lta meg, amikor egy nap hossz� s�t�ra indult a kertben, de l�bai nagyon hamar elf�radtak, �s musz�j volt le�lnie. Megl�tta a rengeteg n�v�nnyel k�rbefutott padot, �s r�gt�n a sz�v�hez n�tt.

- Szia, le�lhetek? – z�kkentette ki a mereng�sb�l egy kedves n�i hang.

- Szia Flammy, persze – fordult a mosolyg� l�ny fel�. – H�t te?

- Hermione Piton t�rgyal�s�n van, �s megk�rt, hogy l�togassalak meg – mondta Flammerine mosolyogva, de Harry elh�zta a sz�j�t, mert nem volt sz�ks�ge fel�gyeletre, nagyon j�l elvolt � a mag�nnyal is. De a l�ny nem l�tta meg a sz�jh�z�st, �gy vid�man folytatta. – Hidd el, nem kellett k�tszer mondania, csak kicsit f�ltem m�g ezekt�l a var�zsbigy�kt�l – mes�lte. – Meg legal�bb megk�sz�nhetem neked Cs�pit is.

Harry v�g�l m�gis elmosolyodott, mert r�j�tt, hogy a l�ny igaz�n nem akar neki rosszat, csak � t�l kedvetlen �s ideges. Azt meg m�r kital�lta, hogy Cs�pi az a kutya lehet, akit m�g f�l �vvel ezel�tt � vett a l�nynak a sz�let�snapj�ra.

- �r�l�k, hogy itt vagy – fordult fel�, �s t�nyleg �gy is gondolta.

- �s hogy vagy mostan�ban? – k�rdezte Flammy k�v�ncsian.

- Remek�l – fintorgott Harry.

- Agg�dsz Piton�rt, igaz?

Harry b�lintott, mire Flammy nyugtat�an a b�gr�t szorongat� ujjaira tette a kez�t.

- Ne agg�dj, minden rendben lesz. Hermione olyan v�d�besz�det tal�lt ki, hogy azt b�rki megirigyelhetn�. Ha rajta m�lik, Piton m�r d�lut�n szabad lesz.

Harry nem b�rta ki, v�g�l elmosolyodott. Teljesen igaza volt a l�nynak, ha egyszer Hermione valamit a fej�be vesz, akkor az �gyis lesz, ha pedig valaki az �tj�ba mer �llni… Merlin �vja.

Egy j� darabig egyik�j�k sem sz�lalt meg, csak hallgatt�k a madarak csicserg�s�t, �s a sz�l suhog�s�t. Olyan j�l esett Harrynek a csend, �s �gy t�nt, Flammerine sem akarja elrontani az idillt, ami�rt nagyon h�l�s volt.

Tekintete a kettej�k k�z�tt hever�, a sz�lt�l fodroz�d� Pr�f�t�ra esett, amibe m�g bele sem olvasott. �tfutotta az elej�n lev� �les szalagc�met, �s csak egyetlen sz�t fogott fel bel�le: Gringotts. Nem igaz�n �rdekelte tov�bb, mert biztos volt benne, hogy megint valami olyasmivel foglalkoznak, hogy �t�p�tett�k, vagy fel�j�tott�k azt a r�szt, amit Voldemort lerombolt. Harrynek t�l sok sz�rny� eml�ke f�z�d�tt ahhoz a helyhez, hogy tudni akarja, mi t�rt�nik ott mostan�ban.

Neki pont el�g volt az, hogy �t kellett �lnie az eg�sz harcot, �s k�s�bb szembes�lnie kelljen azzal, hogy h�ny ember halt meg a bank m�ly�n, kezdve a Rend sz�mos tagj�val, j� n�h�ny v�mp�rral �s emellett m�g a nagyn�nje is.

Az�ta sem tudja elhessegetni az �rz�st, hogy � tehet arr�l, hogy Petunia halott. Hiszen ha nem adja kez�be a horcruxot, akkor m�g �lhetne. De a nagyn�nje a lehet� legszerencs�tlenebb m�don halt meg: amikor Voldemorttal visszacser�lt�k a test�ket, akkora energia szabadult fel, hogy a k�rnyezet�kben mindenkit fell�k�tt, �s Petunia a Gringotts h�res ajtajainak egyik�be szorult, amit csak t�z�venk�nt tudnak kinyitni a koboldok, �s m�g legal�bb �t �v kell ahhoz, hogy �jra felt�rhass�k. �gy Petunia holtteste m�g �t �vig ott fog rostokolni Voldemort horcrux�nak t�rsas�g�ban. Azt csak rem�lni merte, hogy nagyn�nje azonnal meghalt, �s nem napok alatt, az ajt�n k�ts�gbeesetten d�r�mb�lve halt szomjan.

Legnagyobb meglepet�s�re Vernon �s Dudley nem hib�ztatt�k, hiszen Petunia b�rmikor visszamehetett volna, de nem tudt�k meggy�zni, hogy nem � tehet r�la. „Csal�dj�val” tov�bbra sem m�ly�lt el kapcsolatuk, mindk�t f�l �r�m�re.

A hetek gyorsan teltek, �ltal�ban Harry mindennapjait kit�lt�tte az, hogy �jra megtanuljon j�rni, vagy egy�ltal�n k�ssel �s vill�val enni. Nagyon neh�z volt sz�m�ra a tehetetlens�g, �s az, hogy v�gig kellett n�znie, amint Pitont kik�rdezik, �s addig faggatj�k, m�g a f�rfi meg nem t�rik; sz�rny� volt sz�m�ra az ut�bbi h�nap.

- Meddig tart a t�rgyal�s? – k�rdezte Harry hirtelen.

- Hermione azt mondta, hogy legk�s�bb d�lig elint�zi az eg�sz Wizenbamotot, vagy minek h�vj�k.

- Winzengamotnak.

- Igen, sz�val �ket, �s azt mondta, ha kell, alkalmaz valami adav�t is.

- Arra rem�lj�k nem lesz sz�ks�g – sz�lalt meg Harry halkan, mosolyogva.

- Mi�rt, az mi? – k�rdezte Flammy k�v�ncsian.

- A F�benj�r� �tkok egyike. Az Adava Kedavra a hal�los �tok. Eml�kszel arra a sebhelyre, ami a homlokomon volt? Az is annak a nyoma.

- De ha hal�los… akkor hogy �lhetted t�l? – k�rdezte a l�ny k�v�ncsian.

Harry elmes�lte, hogy mi t�rt�nt egy�ves kor�ban, de nem akart belemenni a r�szletekbe.

- J�l �rtem, most az�rt t�nt el, mert ez a Voldemort meghalt?

- A teste nem, csak a lelke. Legut�bb pont ford�tva t�rt�nt.

- �rtem, vagyis nem – felelte Flammy b�rgy� mosollyal.

- �n sem teljesen, de Hermione biztosan el tudn� magyar�zni – nevetett, �s �r�lt, hogy v�gre egy kicsit felszabadultan viselkedhet.

Nem tartott sok�ig az �r�mk�d�s, mert megjelent a Weasley csal�d, �s sajnos �k t�l hamar megtal�lt�k Harryt, mintha pontosan tudt�k volna, hogy hol kell keresni. Harry agy�n �tsuhant a gondolat, hogy ezt m�g sz�mon k�ri Hermion�t�l.

- Szia, Harry dr�g�m, hogy vagy? – hallotta Mrs. Weasley elgy�t�rt hangj�t. Harry sejtette, hogy most l�togatt�k meg a k�m�ban fekv� Mr. Weasley-t �s a l�badoz� Charlie-t, ez�rt van ennyire kik�sz�lve a n�.

- K�sz�n�m, Mrs. Weasley, j�l vagyok.

- Ennek �r�l�k – mondta a n� mosolyogva, majd megpaskolta Harry v�ll�t, aki nehezen tartotta vissza, hogy fel ne ny�gj�n a karj�ba has�t� f�jdalomt�l.

A Weasley-k m�g percekig ott voltak, �s Harry pr�b�lt j� k�pet v�gni a dologhoz, mik�zben b�jcsevegett vel�k egy darabig az id�j�r�sr�l �s Piton t�rgyal�s�r�l. Az eg�sz csal�d biztos volt benne, hogy a f�rfit b�n�snek tartj�k, �s �gy t�nt, nem is ellenezn�k, ha az Azkabanba z�rn�k. Harrynek �sszefacsarodott a sz�ve a gondolatra, hogy ebben a pillanatban is sz�vesebben vitatkozna Pitonnal, minthogy hallgassa az egykor oly’ kedves csal�d �radoz�s�t. Ginny n�ha elkapta a tekintet�t, de m�r � sem er�sk�d�tt kapcsolatuk folytat�sa mellett. Mind�ssze Flammyre k�ld�tt n�h�ny f�lt�keny pillant�st.

Mikor v�gre otthagyt�k Flammyt �s Harryt, a fi�nak meg kellett �llap�tani, hogy a l�ny j� megfigyel�.

- Hogy ezek mennyire nem veszik �szre magukat – sz�lalt meg mellette elh�lten.

- Valahogy megv�ltozott a kapcsolatom vel�k, mi�ta Ron meghalt – felelte Harry csendesen, mik�zben nyelt egyet –, az�ta valahogy �gy �rzem, hogy m�r csak az ir�nta val� tiszteletb�l tartj�k velem a kapcsolatot, vagy csak �n vagyok t�l t�vols�gtart�.

- �s az a l�ny, ���, elfelejtettem a nev�t…

- Ginny? – k�rdezte, mire Flammy b�lintott. – A b�tyja hal�lakor szak�tottunk.

- Ja, �rtem – felelte a l�ny b�logatva. – Szeretted? Rossz k�rd�s, szerintem m�g most is szereted, igaz?

- M�r nem tudok �gy n�zni r�, mint ahogy r�gen. Valami v�g�rv�nyesen megv�ltozott – vont v�llat a fi�.

- Fogadjunk, �gy �rzed, t�l gyerekes hozz�d, �s nem �rt meg – mosolygott r� a l�ny.

- �gy is �rtelmezhetj�k, de nem tartom gyerekesnek. Viszont azzal egyet�rtek, hogy nem �rt meg. Nem is v�rom el t�le, hogy meg�rtse azt, amit elk�pzelni sem tud.

- Mint p�ld�ul?

- P�ld�ul azt, hogy f�lv�mp�r vagyok – felelte a fi�, �s azt v�rta, hogy a l�ny megijedjen, de ehelyett k�v�ncsis�g csillant a szem�ben.

- Az j�, vagy rossz? – k�rdezte, amivel teljesen meglepte Harryt.

- Is-is. Eddig is �gy n�ztek r�m, mint egy csodabog�rra, �s most pl�ne, viszont vannak el�nyei is. Ha figyelek, nagyon sok olyan dolgot meghallok, vagy meg�rzek, amit egy �tlagember sohasem fog. P�ld�ul azt, hogy cs�r�g a telefonod a t�sk�dban – mutatott a Flammy mellett hever� fekete k�zit�sk�ra.

A l�ny kiemelte a kis k�sz�l�ket, �s a f�l�hez szor�totta, mik�zben belehall�zott. N�h�ny egyszer� morg�ssal az illet� tudt�ra adta, hogy nem k�v�n most r�szletekbe men� csevelyt folytatni, majd letette.

- Anya volt az. Direkt len�m�tottam, m�g a rezg�st is levettem, hogy v�letlen�l se halljam meg, ha valaki keres.

- Bocsi, legk�zelebb befogom.

- Nem a te hib�d – felelte a l�ny mosolyogva. – Csak nem akartam besz�lni most senkivel.

- Egy�bk�nt peches vagy, mert az �p�letben nem is m�k�dik semmi elektronikus dolog. Becs�d�lnek a m�gikus rezg�sekt�l – mondta vigyorogva. – De itt…

- Sz�val, hol tartottunk? Teh�t meg�rzel �s meghallasz bizonyos dolgokat.

- Igen, a l�t�som �s a szagl�som is k�l�nleges. A fizikumom is, ami most nem l�tszik – fanyalgott -, de el�bb ut�bb �sszeszedem magam.

- Ha �gy vessz�k, ezzel majd k�nnyen csajozhatsz, hogy mindent kiszimatolsz k�r�l�tt�k – pr�b�lta a l�ny jobb kedvre der�teni, de Harry elkomorodott.

- Nem hiszem, hogy mostan�ban pont ehhez lenne kedvem – mondta h�v�sen, majd kicsit vid�mabban hozz�tette. – Nem hinn�m, hogy a l�nyok buknak a v�r�s szemekre, �s a hossz� szemfogakra. Nem besz�lve a hossz�, fekete k�rm�mr�l!

- Mutasd – lelkesedett a l�ny.

Harry kiss� feszengve ugyan, de megmutatta, milyen fura tulajdons�gai vannak. Flammy a kez�be vette az ujjait, �s minden k�rme hegy�n v�gigh�zta a mutat�ujj�t, �s �mulva b�multa az �les �s hegyes karmokat. Majd v�rta, hogy a fi� kivillantsa t�hegyes fogait is, v�g�l a szem�t is megb�multa, olyan k�zelr�l, hogy az m�g jobban fesz�lyezte a fi�t.

- Ha nekem lenn�nek ilyen karmaim, tuti pofon v�gn�k vele a suliban n�h�ny csajt – nevette, majd csillog� szemekkel a fi� fel� fordult. – �s v�rt is iszol, mint Drakula?

- Nem, magamt�l nem fogok soha, csak ha valaki v�rzik a k�zelemben, el�g nagy kih�v�st jelent, hogy visszafogjam magam. Bizonyos id�k�z�nk�nt �hes leszek, de csak nagyon ritk�n – felelte a fi� teljesen �szint�n.

- Ezek szerint, ha �n most megv�gn�m magam, te kisz�vn�d az �sszes v�rem, �s csak az �res porh�velyemet hagyn�d h�tra – dramatiz�lt a l�ny, de mindezt vigyorogva tette, �gy Harry fel sem vette.

- Ennyire az�rt nem s�lyos a helyzet. Mihez is tudn�m hasonl�tani – gondolkozott el. – Biztosan van valami �tel, amit nagyon szeretsz, �s b�rmit megtenn�l, hogy megehesd, de nem annyit, hogy belefulladj, csak n�h�ny falatot bel�le.

- �rtem, teh�t m�gsem kell f�lnem t�led – viccel�d�tt a l�ny.

- Rem�lem nem is fogsz – forgatta meg a szem�t Harry, majd hagyta, hogy visszav�ltozzon.

- Ne agg�dj, nem vagyok �n annyira f�l�s!

- Ehhez k�pest, amikor el�sz�r tal�lkoztunk, nem nagyon lehetett hozz�d sz�lni – ellenkezett Harry.

- Mert akkor m�g alig ismertelek. Nem, mintha most egetver�en sokat tudn�k r�lad, de t�bbet, mint akkor, amikor el�sz�r megl�ttalak. B�r Hermion�nak k�sz�nhet�en tudtam bizonyos dolgokat.

- Elj�rt a sz�ja?

- Csak mes�lt a Roxfortr�l. Mindig mindent elmondott, ami vele t�rt�nt.

- Soha nem irigykedt�l r�, ami�rt � tud var�zsolni, te pedig nem? – k�rdezte Harry.

- Eleinte egy kicsit, de k�s�bb m�r eszembe sem jutott, pl�ne, hogy tudom, a var�zsl�k vil�g�ban is megvannak ugyanazok a probl�m�k, mint a muglikn�l. Ezt sajna nem var�zser� v�logatja. Ink�bb ne is eml�keztess r�, micsoda k�zt�rdel�st v�gott le a n�v�rem, amikor egyik ny�ron hazaj�tt, �s zengett a h�z Ron nev�t�l – forgatta a szem�t, majd halv�nyan elmosolyodott.

- Nagyon okos l�ny vagy, tudod?

- Mint Hermione? – k�rdezte Flammy vigyorogva, majd mikor Harry b�lintott, elnevette mag�t. – Tudom, str�berek vagyunk.

- Lehet, de megvan az eredm�nye. Ink�bb l�gy str�ber, mint olyan lusta, mint �n, hogy semmit sem tudok semmir�l – felelte Harry mosolyogva, majd lehervadt arc�r�l a mosoly, amikor meghallotta, hogy valaki k�zeledik fel�j�k.

- Mr. Potter, a gy�gyszereit hoztam, ha m�r nem j�n be �rt�k mag�t�l – mondta az egyik �pol�n�, amikor mell�j�k �rt.

- Ne haragudjon. M�r ennyi az id�? – k�rdezte kikerekedett szemekkel.

- Igen, d�l van, �s lassan eb�d – felelte az.

- Nem vagyok �hes, k�sz�n�m – felelte, miut�n megitta az �sszes keser� �z� l�tty�t. – Megtenne nekem valamit? – k�rdezte, �s miut�n a n�v�r b�lintott, folytatta. – Ha keresne egy magas, v�kony, fekete haj� f�rfi, �s egy alacsonyabb, barna haj� l�ny, mint � – mutatott Flammyra -, csak id�sebb kiad�sban, megmondan� nekik, hogy itt vagyok?

- Persze – felelt a n�, majd mag�ra hagyta a csendesen �cs�rg� p�rost.

Harry b�mult maga el�, �s �rezte, hogy majd’ sz�trobban a fesz�lts�gt�l. Felkapta a fej�t, amikor meg�rezte Flammy nyugtat� kez�t a v�ll�n.

- Nemsok�ra itt lesznek.

Harry b�lintott, �s �jra elmer�lt a gondolataiban. Flammerine nem sz�lt semmit, hagyta, hogy a fi� gondolkozzon, ink�bb elkezdte olvasgatni a Reggeli Pr�f�t�t.

- H�t �n ebb�l egy sz�t sem �rtek – dobta le v�g�l, mire Harry elmosolyodott.

- �n se mindent �rtek, de elmondom, amit tudok, ha �rdekel.

- Rendben, kezdj�k az els� cikkel: Tegnap �jszaka megpr�b�ltak bet�rni a Gringotts negyvenkettes sz�fj�be! J�l gondolom, hogy az egy bank? – k�rdezte.

Harry kikapta a l�ny kez�b�l az �js�got, �s olvasni kezdte a c�mhez tartoz� cikket, mik�zben egyre jobban els�padt:

A Reggeli Pr�f�ta �rtes�l�sei szerint tegnap �jszaka tizenegy �rakor megpr�b�ltak bet�rni a Gringotts negyvenkettes sz�fj�be. A bank vezet� koboldja szerint a sz�f �res, �gy nem tudta megmondani, hogy az elk�vet� mit kereshetett. Az eset mindenkit eml�keztet egy h�t �vvel ezel�tti bet�r�sre, amelyben szint�n �res volt a sz�f. Felmer�l a k�rd�s, hogy mit kereshetett a bet�r�? Folytat�s a 4. oldalon.

- M�r csak ez hi�nyzott – d�nny�gte Harry kedvetlen�l.

- Mi�rt, mi t�rt�nt? – k�rdezte Flammy k�v�ncsian.

- Bet�rtek a var�zsl�bankba, �s pont azt a sz�fet akart�k kirabolni, amelyiknek az ajtaj�ba beszorult a nagyn�n�m a horcruxszal egy�tt, de azt most p�r �vig m�g nem lehet kinyitni.

- Hm – b�lintott Flammy. – Hermione mes�lte, hogy mi t�rt�nt, de a bank nev�t nem eml�tette.

- Angli�ban ez az egy var�zsl�bank van – magyar�zta Harry.

- �rtem. Van valami sejt�sed, hogy ki lehetett az? – k�rdezte a l�ny agg�d�n.

- Egy tucatnyi embert fel tudn�k sorolni, aki lehetett. Csak azt nem �rtem, hogy mi�rt keresik egy�ltal�n a horcruxot. Az m�r egyed�l kev�s ahhoz, hogy visszahozz�k Voldemortot, �gyhogy fogalmam sincs.

- Nekem meg azt�n pl�ne – forgatta meg a szemeit Flammy.

Harry felkapta a fej�t, amikor ism�t l�p�seket hallott. Gyomra �sszeszorult a gondolatra, hogy ez Piton �s Hermione, vagy csak egyed�l a l�ny. De ahogy kivette a hangokb�l, k�t ember k�zeledett.

Egy pillanatra el�nt�tte sz�v�t a rem�ny, de megpr�b�lta egy kis hang visszaszor�tani �s elfojtani m�g a cs�r�j�t is.

- Ne rem�nykedj, te sosem vagy olyan szerencs�s, hogy az t�rt�njen, amit te akarsz.

Flammy fel�llt, �s kin�zett a nagy fa m�g�l, ami �ket takarta, majd integetett valakinek, �s mosolyogva vissza�lt. Harry k�rd�n n�zett r�, �s egyre jobban rem�nykedett, hogy az a k�t ember j�n, akit � v�r, de a l�ny csak titokzatosan mosolygott r�.

Ahogy egyre k�zelebb �rtek, a fi� ki tudta venni, hogy az egyik�j�k nem l�p teljesen egyenletesen, amib�l felismerte Hermion�t, de a m�sik alakr�l fogalma sem volt, hogy ki lehet.

Amikor a fa m�g�l el�l�pett a l�ny, arc�n sz�les mosollyal, majd ut�na Piton is, Harry arc�n is megjelent egy let�r�lhetetlen vigyor.

- Sziasztok – k�sz�nt�tt�k �ket, �s Harry megfigyelte, hogy m�g a f�rfi arca is nyugalmat �s tal�n egy kis vid�ms�got t�kr�z, m�g akkor is, ha nem mosolyog.

- Ezek szerint…

- Igen, Harry, felmentett�k a v�dak al�l – mondta Hermione b�szk�n, majd olyan �t�l�ssel kezdett mes�lni, hogy nem lehetett r� nem odafigyelni. – Cserepesre besz�ltem a sz�mat a Winzengamot el�tt, mire ezek valamennyire ell�gyultak. Besz�lhettem nekik a horcruxokr�l, �s minden egy�br�l, nem nagyon hatotta meg �ket, de amikor elkezdtem mes�lni Rar�r�l, meg Dumbledore-r�l, h�t ott mindenki k�sz volt, �s �n akkor m�r tudtam, hogy felmentik a v�dak al�l. Persze sajnos nem �ssza meg ilyen k�nnyen, mert r�szt kell vennie valami programban, amit majd a Miniszt�rium �ll�t �ssze neki: „Rossz hal�lfal�b�l j� hal�lfal�” c�men – ironiz�lt, mire Harry elnevette mag�t.

- �r�l�k, hogy m�gsem kell az Azkabanba mennie – mondta a fi�, �s �rezte, hogy a gyomr�t szor�t� �rz�s is al�bbhagyott.

- Azt hiszem, mondhatom, hogy �n is – felelte Piton halkan.

- Hermione – sz�lalt meg Flammy. – Nem menn�nk el Harrynek valami eb�d�rt, mert m�g nem nagyon evett.

A l�ny b�lintott, �s egy perc m�lva m�r ott sem voltak, �gy Piton a fi� mell� �lt.

- Hogy vagy? – k�rdezte a f�rfi csendesen.

- T�rhet�en – felelte �szint�n. – Azt mondt�k a gy�gy�t�k, hogy s�nta maradok.

- Sajn�lom.

- �n nem annyira. B�r f�j, meg akad�lyoz, de legal�bb megvan az okom, hogy t�vol tartsak magamt�l mindenkit, aki nem k�v�natos. Mondhatn�m, hogy az is j�l j�n, hogy �gy nem vesznek fel sehova, de ink�bb annak �r�l�k, hogy k�s�bb nem kell v�gigk�nl�dnom a beilleszked�st. Lehet, hogy majd egyszer �gy d�nt�k, hogy valamihez kezdek, de most szeretn�m megv�rni, m�g el�l a por k�r�l�ttem, addig legal�bb hivatkozhatok arra, hogy b�na vagyok.

- Senkit nem akarsz magad k�r�l l�tni?

- Tudja, hogy ez nem igaz. De nem sok ember arc�ra vagyok most k�v�ncsi, annyi biztos.

- �s ki�re vagy k�v�ncsi?

Harry hirtelen felnevetett, amikor l�tta, hogy mire megy ki a j�t�k.

- Maga b�rmikor j�het, nem fogom kir�gatni a k�rtermemb�l – felelte mosolyogva. – Ahogy Hermion�t �s Flammyt sem.

- Akkor mondhatom, hogy m�g �ll az aj�nlatom, amit egy h�napja tettem?

- Melyik is? Valahogy nehezen tudok eml�kezni arra, hogy miket mondott akkor.

- Azt, hogy nyugodtan hozz�m k�lt�zhetsz, am�g el akarsz b�jni a vil�g el�l.

- Nem akarok a terh�re lenni.

- Nem lenn�l – felelte Piton nyugodtan. – Legal�bb �n sem lenn�k egyed�l.

- Ja, maga meg pont olyan, aki az �n t�rsas�gomra v�gyik – fanyalgott Harry.

- N�zd, Potter, csak felaj�nlottam, nem kell elfogadni, ha nem akarod – kezdte Piton kiss� inger�lten.

�gy t�nt, komolyan gondolja, �s Harry elgondolkozott azon, hogy vajon el b�rn�k-e viselni egym�st hossz� t�von.

- Rendben, legyen. Legfeljebb megsz�k�k, ha nem b�rjuk egym�st – sz�lalt meg v�g�l.

- Megegyezt�nk.

Egy h�nappal k�s�bb reggel t�z �rakor Harry arra �bredt, hogy a f�ldszinten valaki leejtett valamit. Ny�g�sen kik�sz�l�dott az �gyb�l, mag�hoz vette a botj�t, megmosdott, majd les�ntik�lt a l�pcs�n, mik�zben a leveg�ben valami finom illatot �rzett. Hallotta, hogy itt van Hermione �s Flammy is, biztosan �k k�sz�tettek valami reggelit.

Az egyik nyugodt zugban Nagi aludt a l�d�j�ban. Sokat pihent, �s keveset cs�szk�lt m�r a lak�sban, mert most, hogy �jra egyszer� sikl� volt, �s nem v�dt�k a var�zslatok, rohamosan �regedni kezdett. Tal�n egy-k�t h�napja volt m�r csak h�tra, de � ezt nem b�nta, saj�t elmond�sa szerint �gy is t�l sokat �lt, �s meg�lt m�r. T�bbet jelentett neki ez a n�h�ny h�nap nyugalom �s kedvess�g, amivel Harry�k vett�k k�r�l.

- Nyami, bund�s keny�r – suttogta Harry maga el�, mik�zben egyre lejjebb �rt a l�pcs�n, �s hallotta, hogy lent valamin vitatkoznak.

- K�tlem, hogy elfogadn� – hallotta Piton m�ly hangj�t.

- Szerintem el fogja – sz�lalt meg Hermione.

- J� reggelt mindenkinek – mondta Harry �s�tva, mikor le�rt a legals� fokra. Minden szem r�szegez�d�tt, majd egy halk k�sz�n�st elmormoltak. - Mir�l van sz�?

- Az �js�g szerint Merlin-d�jat kapsz – felelte Flammerine gondolkod�s n�lk�l. – �s Hermione szerint elfogadod, szerint�nk meg nem.

- A t�bbs�g gy�z�tt – felelte unottan.

- J�tt egy lev�l is, gondolom, abban h�vnak meg a cerem�ni�ra, holnapra.

Harry kibontotta a levelet, �tfutotta, �s elfintorodott. Mag�hoz h�vott egy penn�t, r��rt a h�tulj�ra n�gy sz�t, �s Hedvig l�b�ra k�t�tte, aki sz�rnyra kapott vele.

- Mit �rt�l r�? – k�rdezte Flammy felcsillan� szemekkel.

- Azt, hogy „k�sz�n�m, nem” �s al��rtam. Szerintem ezt nem nekem kellene kapni, hanem azoknak, akik meg�rdemlik – pillantott Pitonra, miut�n le�lt vele szemben.

- Ha r�m c�lzol, Harry, elhiheted, hogy nem �rezn�m magam jobban t�le. Val�sz�n�leg �n is �gy reag�ltam volna egy ilyen lev�lre. Egy�bk�nt vannak itt �rdekesebb dolgok is – s�hajtotta, majd a fi� el� tolta az aznapi Pr�f�t�t, aki gyorsan �tfutotta, majd visszafordult hozz�juk.

- Minek Malfoynak a kehely, hogy m�r megint bet�rt �rte a Gringottsba? Hiszen azzal m�r semmit sem kezdhet. Ugye?

- Tudtommal nem, de sohasem lehet tudni. Mindenesetre nek�nk kellene ott lenn�nk, amikor kinyitj�k az ajt�t.

- Ebben egyet�rtek – felelte Harry. – K�rhetek abb�l a bund�s keny�rb�l? �hen halok.

A fi� kapott n�h�ny szeletet, mire Piton elh�zta a sz�j�t, jelezve, hogy � azt�n meg nem enn� azt a mugli �telt. Mikor Harry j��z�en falatozni kezdte, k�l�nb�z� hangok k�s�ret�ben, a f�rfi egy fut� pillant�st vetett a l�nyokra.

- Nem k�r? – k�rdezte Harry k�t falat k�z�tt.

- Fogadtunk – sz�lalt meg Hermione. – Azt mondta, hogy megeszi, ha elfogadod a Merlin-d�jat. De mivel nem fogadod el, �gy meg kell, hogy k�m�lj�k a hasonl� mugli „f�rmedv�nyeinkt�l”.

- Pedig finom – ny�mmogott tov�bb a k�vetkez� szeleten.

- J�, rendben, megk�stolom – sz�lalt meg Piton egy kis id� m�lva.

A f�rfi konyh�ja megtelt hangos kacag�ssal, mik�zben az orsz�g m�sik r�sz�n egy sz�ke haj� fi� lehajtott fejjel v�rta az �t�letet.

Szerz�i megjegyz�s(ek t�mkelege):

K�sz�nj�k mindenkinek, aki elolvasta a fic�nket, �s mindazon kedves olvas�nknak, akik kritik�t is hagytak egy-egy fejezet elolvas�sa ut�n. Szeretn�nk megk�rni mindenkit, hogy ne vesz�tse el ezt a j� szok�s�t, �s azokat, akik eddig nem �rtak, legal�bb egy :) vagy :( jellel hozz�k tudtunkra tetsz�s�ket vagy nem tetsz�s�ket.

A fic FOLYTAT�SA k�sz�l, Harry Potter �s a b�ke pokla c�mmel, ami egy nagyon AU t�rt�net lesz. (AU = Alternative Universe, akinek �gy sem mond semmit, nyugodtan k�rdezzen). Id�nk hi�ny�ban el�g lassan fogunk vele haladni, de igyeksz�nk majd tartani magunkat egy bizonyos temp�hoz. DE, k�r�nk mindenkit, nagyon, nagyon sz�pen, hogy ne k�rjen t�l�nk lehetetlent, ami annyit jelent, hogy m�hoz egy h�napra (kicsit bliccelve november elsej�re gondolok), fel lehet tenni az ezzel kapcsolatos els� k�rd�seket. Akkor, �s csak akkor – mivel mindketten progmatosok vagyunk, ezt a szab�lyt el�gg� komolyan vessz�k -, �s egy nappal sem hamarabb lehet k�rdezni, zaklatni benn�nket, addig igyeksz�nk alkotni. (Lillia addig megtanulja a .NET nyelvek minden b�j�t baj�t, Dracy pedig igyekszik felk�sz�lni a nyelvvizsg�j�ra, �s lehet�leg nem elg�zolni senkit.)

A HPLH el fog t�nni, senki se ijedjen meg, egyszer�en csak levessz�k a f�men�r�l, �s majd almen�kben el lehet �rni, illetve, aki t�relmesen v�r egy hetet, megkap egy nyomtathat� verzi�t, �gy nem kell �sszekapargatni a fic egyes fejezetetit. A k�z�ps� s�v a HPBP megjelen�s�ig a chat� lesz, nyugodtan lehet haszn�lni b�rmire, ak�r offolni is lehet, de a rekl�mokkal szigor�an elb�nunk.

���h, hirtelen ennyi, ha valami eszembe jut m�g, majd �gyis hozz�f�z�m. K�szi, hogy elolvastad m�g ezt a r�m unalmas szerz�i megjegyz�st is ;)

Dracillia

K�vetkezik: HPBP :D