A k�vetkez�, �s egyben utols� f�zet a Felix felicis. Boldog szerencse. B�r a foly�kony szerencse n�vvel szokt�k illetni. Granger ezt is tudta, de Erica meg sem lep�d�tt ezen. A vak is l�tta, hogy a griffend�les nagyon okoskod�, m�r-m�r ideges�t�en belem�rtja az orr�t mindenbe, aminek egy kicsit is k�ze van a tud�shoz. Mint akinek �lland� bizony�t�si k�nyszere van. Mag�ban g�nyosan elvigyorodott, ez m�g k�s�bb j�l j�het. De most az �r�ra kell koncentr�lnia.

- Nos teh�t! - Kezdett bele Lumpsluck az �ra �rdemi r�sz�be. - Mik�nt nyerhetitek el ezt a mes�s d�jat?  Nyiss�tok ki a tank�nyveteket, �s lapozzatok a tizedik oldalra! Valamivel t�bb, mint egy �r�nk maradt, ezalatt pr�b�lj�tok meg elk�sz�teni az �l� hal�l eszenci�j�t. Tiszt�ban vagyok vele, hogy a feladat szokatlanul neh�z sz�motokra, s nem is v�rom el, hogy a b�jital t�k�letesre siker�lj�n. Ak�rhogy is, aki� a legjobb lesz, megkapja a kis Felixet! Munk�ra!

Ezek ut�n mindenki csendben kezdett dolgozni, csak a k�nyvek lapoz�s�t, koppan�sokat �s egy�b neszeket, lehetett hallani, ami a munka velej�r�ja. Eric�t k�l�n�sebben nem hajtotta a sz�rum megszerz�se, de a saj�t teljes�tm�ny k�nyszere viszont igen. De csak annyira, hogy megfeleljen �r�n, �s nem tov�bb. Apr�totta a macskagy�keret, kevergette a f�zetet, a m�konybabot is felv�gta, de n�h�nyat, csak �gy k�s�rletk�ppen, �sszenyomkodta, hogy legyen leve. A f�zethez ink�bb a leve kell, mint egy�b �sszetev�i, de ha a k�nyv ezt mondja, akkor �gy kell csin�lni. F�l szemmel n�zte a t�bbiek munk�j�t, �s meglepet�s�re l�tta, hogy Potter egyenesen r�csap a szeg�ny kis babra, �s el�gg� sok levet ereszt. Elgondolkodott, hogy � is �gy csin�lja-e, azt�n v�g�l a k�nyvben �rtak mellett maradt, a saj�t elk�pzel�seivel kieg�sz�tve.A f�zet v�gre felvette a halv�nylila sz�nt, �s most kevergetni kellett, addig, m�g sz�ntiszta nem lesz. Alaposan megkeverte, de nem nagyon akart sz�ntelen lenni. Belen�zett a k�nyvbe, amibe az �llt, hogy az �ra j�r�s�val ellent�tesen kell keverni. Megn�zte az ir�nyt, hogy merre forgatja. Elvileg j�l, valahogy m�gsem stimmelt neki. Miel�tt esz�be juthatott volna valami megold�s, a tan�r hangja harsogott a teremben:

- Lej�rt az id�! Hagyj�tok abba a kever�st!

A tan�r asztalokhoz l�pett megszeml�lni a f�zeteket. Nem sz�lt, nem illetett senkit sem szavakkal. Eric��ra tett egy f�lig elismer� pillant�st. A griffnd�lesek asztal�n�l viszont szinte felki�ltott, ahogy Pottert megd�cs�rte. Teh�t � kapja az aranyl� f�zetet, de Erica nem b�nta. Tuti, hogy r�sz�lltak volna a h�zt�rsai, hogyha kider�lne, �v� a szerencsesz�rum. Nem volt kedve m�g emiatt is viaskodni vel�k.

�sszeszedte a holmij�t �s les�t�lt a h�l�khoz. Letette a felszerel�s�t, �s megn�zte az �gynem�j�t. M�g mindig cafatokban l�gott, a h�ziman�k nem cser�lt�k ki. Legal�bb nem jut az igazgat� f�l�be, hogy valami szokatlan t�rt�nt. Erica teljesen biztos volt benne, hogy ha valamelyik man� megl�tja az �gynem�j�t, a t�rt�nteket biztosan jelenten�k Dumbledore-nak. Felhajtotta a takar�t �s a leped�t, majd le�lt az �gyra. R�tette kez�t a szakadt anyagra, v�gigsim�tott rajta, �s �rint�se nyom�n a sz�vet gy�gyulni kezdett. A szakad�snyomok elt�ntek, hely�ket felv�ltotta az �p �s m�lyz�ld sz�n. K�v�l�ll� csak azt l�tta volna, hogy Erica az �gyon �lve mereng, �s a kez�t mozgatja ide-oda. �t perc ut�n kinyitotta lecsukott szem�t, �s el�gedetten n�zett v�gig az �gyon. Semmi sem �rulkodott arr�l, hogy itt valami �rj�ngve szak�totta sz�t a holmij�t. Felkelt, egy pillanatra megingott, de azonnal visszanyerte az egyens�ly�t. Elszokott att�l, hogy a telekin�zis alap� var�zslatokon k�v�l m�st is haszn�ljon. Majd fels�t�lt a Nagyterembe, ahol m�r jav�ban folyt a vacsora �s a mai nap megt�rgyal�sa.

Erica le�lt a hely�re. Megn�zte a k�n�latot, de valahogy egyik sem tetszett neki. Ink�bb �nt�tt mag�nak egy kis s�t�t�klevet, de majdnem kik�pte, annyira szokatlan volt az �ze. Igaz, hogy Mar��k var�zsl�-h�zasp�r voltak, de nagyon is muglikk�nt �ltek, csak akkor var�zsoltak, ha felt�tlen�l sz�ks�ges volt. K�r�ln�zett, mi van m�g az asztalon, �s meglepet�s�re gy�m�lcst�lak is voltak, val�sz�n�leg a fogy�k�r�z� di�koknak. Elvett egy narancsot, �s megh�mozta. �rezte, hogy a k�r�l�tte �l�k megint abbahagyj�k egy pillanatra a besz�lget�st, de nem zavartatta mag�t. A hossz� k�rm�k nem csak sz�pek voltak, hanem er�sek is, �gy tudta gond n�lk�l megh�mozni a gy�m�lcs�t. Lassan, kom�tosan elfogyasztotta, �s m�r a holnapi napon gondolkodott. Eg�sz d�lel�tt gy�gyn�v�nytan, majd d�lut�n egy b�b�jtan �s egy �tv�ltoztat�stan. Elgondolkodott, hogy vajon mit fognak sz�lni a tan�rok, f�leg McGalagony �s Flitwick. Tehets�gesnek bizonyult mindk�t t�rgyb�l, de csak az�rt - �s ezt nem k�t�tte mindenki orr�ra-, mert p�lca n�lk�l var�zsolt. Ugyan�gy elj�tszotta, mint ma SVK-n. Egy pillanatra �sszeszorult a gyomra, �s lopva a tan�ri asztal fel� n�zett. Pitont kereste a tekintet�vel, aki szobormereven �lt �s vacsor�zott. Erica tudta, hogy nem siker�lt �tr�zni a tan�rt, ez�rt k�ldte b�ntet�munk�ra. De a meglepetts�get nem �rtette akkor. Mi�rt volt a f�rfi meglepve? Ezen j�rt az agya, mik�zben lopva Pitont f�rk�szte. Mikor befejezte a vacsor�t, fel�llt, �s sz�t sem n�zve kisietett a teremb�l. �gy volt vele, kor�n lefekszik aludni, h�tha ma nem �lmodik semmi sz�rny�s�get. Majdnem nem vette �szre, hogy valaki k�veti, de az utols� pillanatban felt�nt neki a mozg� �rny. Befordult a sarkon, �s a falhoz lapult.Ujjait beg�rb�tette, �rz�keit kiterjesztette. Egy l�ny l�ptei voltak, �gyhogy szinte azonnal ellazult, mert m�r tudta is, hogy ki�: Luna Lovegood. Mag�ban elmosolyodott a paranoi�j�n, �s kil�pett.

- Szia Luna, mi van veled? - K�rdezte a lehet� legnyugodtabban. �gy �rezte, a l�ny szem�ly�ben m�g bar�tra lelhet.

- Szia, semmi �rdekes. Tudod, hogy megijeszett�l? M�r majdnem azt hittem, hogy egy �rnyles� vagy.

- Egy micsoda? - Erica nem hallott  m�g ilyen nev� l�nyekr�l.

- Egy �rnyles�. Te nem olvasod a H�rver�t? Azt �rj�k benne, hogy az �rnyles�k olyan teremtm�nyek, amik az �rny�kokb�l ugranak el�, �s elsz�vj�k a var�zsl� eml�keit, de �gy, hogy teljesen elfelejt mindent. - Luna eg�szen belemelegedett a mondanival�j�ba. - Az egyetlen v�dekez�si m�d, ha j� gyorsan elfutsz el�l�k.

Erica egy pillanatra elmosolyodott. Ez a l�ny teljesen �rtalmatlan, �s egy kicsit bogaras. De nem b�nta. A bar�ts�ghoz meg�rt�s is kell. M�g egy darabig figyelmesen hallgatta Luna cseveg�s�t, �s elmentek s�t�lni. A l�ny el�g sok k�rd�st vetett f�l Erica furcsas�gaival kapcsolatban, p�ld�ul, hogy mi�rt ilyen cs�kos a b�re, meg mi�rt van olyan szemfoga, mint a v�mp�roknak, de Erica �szint�n megmondta: nem tudja. Ilyennek sz�letett. A l�ny sokat mes�lt az apj�r�l, de az anyj�r�l semmit.

- Hogy lehet az, hogy sokat mes�lsz ap�dr�l, de �desany�dr�l egy sz�t sem? - tekintete k�rd� volt �s �rdekl�d�.

- Egyszer�en. - Luna megvonta a v�ll�t. - Any�m meghalt, mikor m�g kicsi voltam, �s nem sok eml�kem maradt r�la. �s te mi�rt nem eml�ted soha a sz�leidet?

Eric�nak gomb�c szorult a tork�ba. M�r b�nta, hogy felhozta a t�m�t. Ezt a ter�letet gyenge pontnak tekintette.

- Nekem nincsenek sz�leim, legal�bbis nem tudok r�la. �rvah�zban nevelkedtem. - Mihelyst kimondta, �rezte, hogy tork�ban cs�kken a szor�t�s. Meglep�d�tt, hogy mennyire egyszer�en megk�nnyebb�lt.

- Gondoltam. Nem hi�ba kezdted nem-els��vesk�nt a Roxfortot. De ha nem haragszol, �n megyek a klubhelyis�g�nkbe, mert nemsok�ra kilenc �ra. Ilyenkor m�r nem lenne szabad a folyos�n m�szk�lnunk. Majd m�g besz�l�nk, szia.

- Ok�, szia, �s aludj j�l. - Majd h�tat ford�tottak egym�snak, �s elindultak a h�l�k�rleteikbe. Erica k�nny� l�ptekkel haladt, hiszen hatalmas s�lyt dobott le n�h�ny perce. Fut�snak eredt, hogy hamarabb a klubhelyis�gbe �rjen, mert p�r perc m�lva kilenc �ra volt. Cs�szva fordult be az egyik sarkon, �s azonnal neki�tk�z�tt valaminek, de az lehet, hogy ink�bb valaki volt. Eric�t az �tk�z�s ereje h�trat�ntor�totta, de nem esett el. J� egyens�ly�rz�ke volt, nem �gy, mint az, akinek nekiment. Egy b�tal�ros ember �lt a f�ld�n, a meglep�d�tts�g szag�t �rasztva. A l�ny v�szjelz�i azonnal riad�t f�jtak, hogy most galib�t csin�lt, de nem mert elfutni. Most m�r tudta, hogy �ppens�ggel ki t�p�szkodik fel: Perselus Piton, a h�zvezet�je. Nagyot nyelt, m�r �gy is elj�tszotta a tan�r j�indulat�t.

- Eln�z�st, Piton professzor, nem vettem �szre. - Megpr�b�lta a lehet� legb�nb�n�bb arckifejez�s�t felvenni, nem akart tov�bbi t�mad�fegyvert adni a tan�r kez�be.

- Lestrange! Hogy mert ilyen k�s�i �r�n a foly�s�n j�rk�lni, r�ad�sul tiszteletlen�l b�nni az egyik tan�r�val? - Hangja olyan volt, mint a kit�rni k�sz�l� vulk�n, m�g csak morajlott, de b�rmelyik pillanatban elszabadulhatott a pokol.

- �n t�nyleg sajn�lom, nem hallottam a professzor �r k�zeled�s�t, �s m�r itt sem vagyok. - Ezzel a lend�lettel kiker�lte a tan�rt, �s elviharzott a h�l�k fel�. Tudta, hogy most nagyon tiszteletlen volt, de egyszer�en bep�nikolt. Megijedt, b�r ezt mag�nak nem nagyon merte bevallani. A tan�r fell�p�se er�sen eml�keztette nem egy �rvah�zbeli nevel�j�re, melyekre ink�bb illett a rabszolgatart� jelz�, mint a nevel�tan�r. M�g futt�ban mondta ki a jelsz�t, mihelyst megl�tta az alagsorban a falak m�sf�le rendez�d�s�t, ami a bej�ratot jelentette. A k�vek elfordultak egym�son, egy bolt�vet alkotva, majd bel�p�s ut�n azonnal visszalakult. A klubhelyis�gben k�r�ln�zve l�tta, hogy mindenki r�mered, hogy mi volt ez a nagy fut�s. G�g, megvet�s, m�g mindig. Erica les�t�lt a l�nyok h�l�term�be, ahol p�ran m�r aludtak. Bement a zuhanyz�ba, �s mag�ra eresztette a csapot, ahonnan j�ghideg v�z folyt. Ki kellett tisz�tania a fej�t.

Tudta, hogy az itteni tan�rok nem olyanok, mint az �rvah�zbeliek, m�g Piton sem, de egy pillanatra akkor is azok eml�kek id�z�dtek fel benne: mikor el�sz�r panaszkodni ment, hogy a nagyok b�ntj�k, azonnal kapott egy f�lest, hogy hagyj�k b�k�n, ne zavarjon ilyen apr�s�gokkal; ha valamit csin�ltak a nagyok, �s �szrevett�k, azonnal � lett a b�nbak, �s a nevel�k m�g f�radts�got sem vettek, hogy kivizsg�lj�k az �gyet; a nagyok tett�k szint�n, hogy elloptak valamit az egyik nevel�t�l, �s hogy ne der�lj�n ki, hogy �k voltak, Erica holmijai k�z� rejtett�k a zs�km�nyt, amit term�szetesen megtal�ltak n�la, �s a b�ntet�s nagyon kegyetlen volt. Ink�bb nem gondolt vissza r�, de amikor meg�rintette h�t�n a hegeket, amiket m�g � sem tudott begy�gy�tani, k�nnyek hom�lyos�tott�k el a l�t�s�t. �k�lbe szor�totta a kez�t, �s belecsapott a szemben l�v� csemp�be. A keze nem s�r�lt meg, de a ker�mia p�kh�l�szer�en megrepedt. Azonnal lehiggadt, �s egy �rint�s�re elsim�totta a fel�letet. A csempe ugyan�gy n�zett ki, mint az �t�s el�tt. Megt�r�lk�z�tt �s mag�ra vette a pizsam�j�t, majd beb�jt az �gyba. Sok�ig nem tudott elaludni, a mai napot elemezgette. V�g�l �tcs�szott az �lmok mezej�re.

Ugr�s a k�vetkez� fejezetre