A sttsg hatrn
2006.11.07. 14:50
A sttsg hatrn
Most is rzem ereimben a gyilkos tz lobogst, Mitl felbomlik minden,s tekintetem messze szll, , igen! az rlet, rajongs, Ami egyre hv, s nem enged el soha mr.
Az a dmoni er, ami oly knyrtelen, Agyamba tolakszik, kifordtja letem, Meneklni nem lehet, Ha elkapott, megl s eltemet.
Eltemet, kis, megrint s j letet ad, Szemembe nz s jegesen kacag, Tudja: csak van nekem, ms nem maradt, Szembe nzek s vgleg elragad.
Ott vagyunk, mi ketten, a sttsg hatrn, S a felsges csndet megtrve rm kilt: j ember! Ez a tied! Vidd ht! s magammal visszahoztam a flhomly aranyt. by Silme Betty
kvetkez
|